Magyarország 18. században fogalmak Flashcards
kuruc
Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc seregében a császáriak ellen harcoló felkelő
magyar katona. Török eredetű szó (khurudzs, jelentése: fölkelő).
labanc
a II. Rákóczi-szabadságharc kurucainak ellenfele, a császári katona gúnyneve. A szó
eredete nem tisztázott.
szabadságharc
egy elnyomott nép által, az idegen elnyomó ellen, a szabadságjogokért és a
függetlenségéért vívott háború
trónfosztás
az uralkodó vagy a teljes dinasztia uralkodási jogától történő megfosztása
gyakran valamely felkelés, szabadságharc során. A magyar történelemben több alkalommal
került sor a Habsburg-ház trónfosztására, például a Rákóczi-szabadságharc során, az 1707-es
ónodi országgyűlésen
amnesztia
lázadások, forradalmak, szabadságharcok után a kiegyezés jeleként meghirdetett
közkegyelem, illetve a kiszabott büntetés elengedése
felvilágosult abszolutizmus
a fejlődésben lemaradt európai peremterületek (Észak-, Dél-, Közép- és Kelet-Európa) uralkodói által a 18. században kialakított új kormányforma.
A felvilágosodás egyes eszméit szem előtt tartva felülről jövő reformokkal kísérelték meg
államaik felzárkóztatását.
kettős vámhatár
a Mária Terézia által 1754-ben kiadott vámrendeletében fenntartott kettős
vámrendszer vámhatárai; a külső a Habsburg Birodalmat választotta el a külföldtől, a belső a Magyar Királyságot a többi tartománytól. A merkantilista szellemiségű rendelkezés a
Habsburg Birodalom iparát megvédte a külföldi áruk versenyétől, és erősítette az amúgy is
meglévő munkamegosztást a tartományok között.
úrbéri rendelet
Mária Terézia 1767-ben kiadott jobbágyrendelete, amely lépéseket tett a
jobbágyság földesúri terheinek egységes szabályozása felé azzal, hogy megszabta a
jobbágytelekhez tartozó szolgáltatások (robot, kilenced) mértékét
Ratio Educationis
Mária Terézia 1777-ben kiadott oktatási rendelete, amely állami
felügyelet alá helyezte az egyházi kézben maradó iskolákat. A rendelet meghatározta az
iskolarendszer szerkezetét, a tananyagtartalmakat és az oktatás szereplőinek feladatait,
szorgalmazta a kötelező népoktatást.
türelmi rendelet
II. József 1781-ben kiadott rendelete, amely az evangélikusoknak, a
reformátusoknak és az ortodox hitűeknek szabadabb vallásgyakorlást biztosított
nyelvrendelet
II. József által 1784-ben kiadott rendelet, melynek értelmében szinte az egész
Habsburg Birodalomban a német lett a hivatalos nyelv. Magyarországon a latin államnyelvet
váltotta fel a német. A rendi ellenállást kiváltó nyelvrendelet közvetve hozzájárult a
nyelvújítás mozgalmának megindulásához. A nyelvrendelet nem valósult meg a gyakorlatban,
II. József halálos ágyán visszavonta a rendelkezést.