A török hódoltság kora Magyarország Személyek Flashcards
I. Szulejmán
török szultán (1520-1566). 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt, 1526-ban
győzött a mohácsi csatában, 1541-ben bevette Budát. Bécs elleni támadásai kudarcba
fulladtak. Uralkodás végére Magyarország középső része török kézre került. Szigetvár 15466-
os ostroma során betegségben hunyt el.
II. Lajos
a Jagelló-családból származó magyar és cseh király (1516-1526). A mohácsi csatát
követően vesztette életét.
(Szapolyai) János
erdélyi vajda, Mohács után a magyar rendek egy része a rákosi végzés
értelmében őt választotta királynak (1526-1540). Élete végéig küzdött a trónért Habsburg
Ferdinánddal, melynek során a török támogatását élvezte. A váradi békében megígérte, hogy
halála után a Habsburgoké a magyar trón, de végül fiára hagyta azt.
I. Ferdinánd
a Habsburg-dinaszta tagja, magyar és cseh király (1526-1564), 1556-tól német-
római császár. A Habsburg-ház 1918-ig taró uralmát ő alapozta meg Magyarországon.
Dobó István
magyar főnemes, Eger várkapitánya, vezetésével védték meg a várat 1552-ben
a töröktől
Zrínyi Miklós (a szigetvári hős)
gróf, horvát bán, Szigetvár hős kapitánya 1566-ban. A vár
tarthatatlanná válása után a védők maradékával a török túlerőre rontott, és hősi halált halt.
Báthory István
erdélyi fejedelem (1571-1586), 1576-tól haláláig lengyel király. célja a török
kiűzése volt, de lengyel királyként az oroszok elleni háborúk kötötték le.
Bocskai István
erdélyi fejedelem (1605-1606). Sikeres felkelést vezetett a rendi jogok és a
protestáns vallásgyakorlás védelmében. A bécsi békében a Habsburgok elismerték az Erdélyi
Fejedelemséget.
Bethlen Gábor
erdélyi fejedelem (1613-1629). Gazdasági reformjainak köszönhetően
Erdély virágzásnak indult. Bekapcsolódott a harmincéves háborúba, élete végéig Erdélyhez
csatolta a Felvidék keleti részét.
Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér)
gróf, horvát bán. Hadtudományi munkáiban egy önálló
és állandó magyar zsoldossereg alapelveit fektette le. Politikai célja a nemzeti királyság
helyreállítása volt. Többször is sikerrel harcolt a török ellen, a téli hadjáratban (1664. január-
február) felégette az eszéki hidat. A vasvári béke (1664) után szembefordult az udvarral, de a
Habsburg-ellenes szervezkedés kibontakozása előtt vadászbaleset áldozata lett.
I. Lipót
a Habsburh-dinasztia tagja, német-római császár, magyar és cseh király (1657-
1705). A törökkel szemben sokáig passzív politikát folytatott a katonai sikerek ellenére (pl.
szentgotthárdi csata, 1664). A magyar rendek ellenállását felszámolta, majd abszolutizmust vezetett be. Nemzetközi koalíció élén kiűzte a törököt az országból (1683-1699). A
magyarokkal szembeni politikája a Rákóczi-szabadságharchoz vezetett.
Savoyai Jenő
francia származású hadvezér és politikus a Habsburg-udvar szolgálatában.
Részt vett a törökök Magyarországról való kiűzésében (pl. Bécs felmentése, 1683, Buda
visszavétele 1686). Zentai-győzelme (1697) a karlócai békéhez vezetett (1699). 1716-1718
között újabb török háborúban a Temesközt is visszafoglalta. A spanyol örökösödési
háborúban a franciák ellen harcolt, 1704-ben Höchstädtnél legyőzte a francia-bajor sereget.