Középkor Flashcards
népvándorlás:
sok népet és nagy térségeket érintő népességmozgás, amelynek lehetnek természeti és társadalmi-politikai okai. Népvándorláson általában a Kr. u. IV– V. században a Római Birodalomra kelet felől támadó népek mozgását értik.
hunok:
belső-ázsiai , sztyeppei lovas nomád nép. Zsákmány reményében gyakran támadták meg szomszédaikat. A hunokat először a kínai krónikák említik, amikor a hun hódítók ellen felépítették a kínai nagy falat. 400 táján csapataik már a Dunáig nyomultak előre. 430 táján a Keletrómai Birodalom uralkodója már csak adfizetés fejében tudta birodalmától távol tartanai őket. A Nyugatrómai Birodalom és a hunok összecsapására 451-ben (Catalaunumnál ) került sor. Attila halála után a birodalom felbomlott.
iszlám:
a VII. században keletkezett egyistenhívő vallás. Alapvető tanait zsidó és pogány arab hagyományokat ötvözve Mohamed alakította ki. Hittételeit a Korán tartalmazza.
Korán:
Korán:
kalifa:
Mohamed utódainak elnevezése (az arab szó jelentése: helyettes), az állam és a vallás összefonódása révén az arabok despotikus vezetői.
Attila:
a hunok királya (Kr. u. 434–453). Bátyja, Bleda (Buda) megölése után lett egyeduralkodó (444). Előbb a Keletrómai, majd a Nyugatrómai Birodalmat támadta meg, Galliában azonban a római seregek megállították (catalaunumi csata, 451). Hunokból és más alávetett népekből álló birodalma halála után szétesett.
Justinianus:
bizánci császár (527–565). Az utolsó latin nyelvű keleti császár. Megkísérelte a Római Birodalom helyreállítását, s ideiglenesen elfoglalta Itáliát és ÉszakAfrika egy részét. Nevéhez fűződik a római jog egységbe foglalása (Corpus juris civilis).
Mohamed:
: (kb. 570–632): próféta, az iszlám vallás alapítója. Tevehajcsár, majd kereskedő, aki ismerte a zsidó és a keresztény vallást, s ezeknél egyszerűbb tanokkal akarta megteremteni az arabok egységét. 622-ben Mekkából Medinába vonult (iszlám időszámítás kezdete),majd Mekkát tette kultusza központjává, Medinában halt meg
Nagy Károly:
(768-800/814) frank király (768-800), római császár (800-814). A Karoling dinasztia róla kapta a nevét. Hódításokkal növelte a birodalom területét. Legyőzte a longobárdokat, avarokat, szászokat. Sikeresen harcolt a szlávok ellen is, és létrehozta a spanyol őrgrófságot. III. Leó pápa 800-ban császárrá koronázta. A birodalom igazgatását átszervezte, azt a grófságokra osztotta, amelyek élére grófokat nevezett ki. Udvari hivatalokat hozott létre (kancellária (oklevélkiadás), kamara (udvartartás vezetése), birodalmi ítélőszék.
I. Ottó:
német király. Az egyház segítségével, a szászok haderejére támaszkodva megerősítette hatalmát, győzött a magyarok (955 Ausburg) és a szlávok ellen. 962-ben Rómában a pápa német-római császárrá koronázta.
476:
a Nyugatrómai Birodalom bukása,
622
Mohamed Medinába költözése
732:
: a poitiers-i csata.
Konstantinápoly:
a Boszporusz partján létesítették az ókori görögök Büzantion városát. A jelentéktelen, de kereskedelmi szempontból kitűnő és jól védhető helyen lévő várost építette ki birodalma új fővárosává Constantinus (Nagy Konstantin) római császár (Konstantinápoly = Konstantin városa). 395 után a hatalmas falakkal megerősített város a Keletrómai Birodalom (Bizánci Birodalom) fővárosa lett. A kora középkor idején Európa legnépesebb városa – lakóinak száma meghaladta a fél-milliót – és a keleti (ortodox) kereszténység központja.
Bizánci Birodalom:
a Keletrómai Birodalom elnevezése a középkorban. A középkor elején Európa legjelentősebb hatalma volt. A VI. században ideiglenesen kiterjesztette fennhatóságát Itáliára és Észak-Afrika földközi-tengeri partvidékének nagy részére, majd az arabok és a keletről érkező nomád népek előretörése miatt veszített jelentőségéből. Újabb fénykora a XI. században kezdődött, a bolgárok legyőzésével és a XII. század végéig tartott. Ebben az időszakban jelentős befolyást gyakorolt Magyarországra is. A birodalom a levantei kereskedelem egyik haszonélvezője volt. Mivel területén a genovai kereskedők jelentős kedvezményeket szereztek, Genova vetélytársa, Velence elérte, hogy a 4. keresztes hadjárat csapatai elfoglalták fővárosát, Konstantinápolyt (1204). A Bizánci Birodalom visszaszorult Kis-Ázsiába (fővárosa Nikaia). Több mint ötven év múlva visszafoglalták Konstantinápolyt (1261), de ezután a birodalom már nem erősödött meg. A XIV. század közepétől a megerősödő oszmán-török állam egyre nagyobb területeit szállta meg, végül a Bizánci Birodalom már csak a fővárost, Konstantinápolyt jelentette. 1453-ban elesett Konstantinápoly is, így a birodalom megszűnt.
