Kognitív nevek Flashcards
Dichotikus ingerlés
Cherry
sajátnév hatás
Morey
Sajátságintegrációs elmélet (figyelem)
Treisman
Hallásiszűrő modell
Fletcher
a maradványhang
Schouten
.Frekvenciaelmélet
Ernest Rutherford
.Helyelmélet
Helmholtz
.Utazóhullám-elmélet
Békésy György
effektus törvény
Thorndike
kognitív térkép
Tolman
modális modell
Atkinson
feldolgozási szintek elmélete.
Craik és Lockhart
kognitív környezet hatása
Tulving
: kettős emlékezeti nyom elmélete
Hebb
H.M
Durva epilepszia, minden rendben, új motoros képességeket tud tanulni, de ennek nincs tudatában. Deklaratív hibásodott. EZ kiterjedt a régi eseményekre is – anterográd és retrográd
amnézia.
K.C.
epizodikus amnéziája: adatszerű emlékezet és személyes tudás megvan, de személyes események nem. (pl. tudta, hol lakott, de oda kötődő emléke nem volt) Szintén retro- és anterográd.
Többszörös emléknyom elmélet
Moskovich és Nadel
változó állapot hipotézis
Jones & Macken
Vonás Modell
Nairne
többszörösvonás-elmélet:
Cree & McRae
családi hasonlóság elve:
Wittgenstein
A deklaratív emlékezet formái
Tulving felosztás
tudom-emlékszem paradigma
Tulving
epizodikus és önéletrajzi emlékezet
Conway
kontextus-plusz-index modell
Rieser és mtsai
SPI-modell
Tulving
narratív előhívási mód
Bruner és Halbwachs
kiszorulási hipotézis - retroaktív interferencia
McGeoch
feloldódó asszociációk hipotézise
Melton és Irwin,
Logogén elmélet
Morton
Autonóm keresési modell
Forster
Kódmodell
Shannon és Weaver
rámutató-következtetéses modellje
Sperber és Wilson
információs állapotok 5 szintje
Howlin, Baron-Cohen és Hadwin
TOTE-elmélet
Miller, Galanter, Pribam
A problématér-elmélet
Simon és Newell
Mentális modell elmélet
Johnson-Laird
döntési torzítások elmélete
Tversky és Kahneman
Az értelmi képességek egyéni különbségeinek mérésével elsőként, foglalkozott, az emberek
látását, a hallását, valamint a reakcióidőit vizsgálta.
Galton
alkotta meg a világ első mentális tesztjét
Cattel
A mai értelemben vett első intelligenciatesztet, a gyerekek iskola-alkalmasságának objektív megállapítása érdekében
Binet
a mentális korból nem kivonjuk az
életkort, hanem elosztjuk vele, akkor a gyerekek összehasonlításakor a tapasztalatokkal megegyezőbb és pontosabb eredményeket kapunk Így született meg az intelligencia-hányados intelligencia-kvóciens / IQ fogalma.
Stern
A faktoranalízis módszerét eredetileg annak bizonyítására fejlesztette ki, hogy az összes intelligenciateszt egymással való korrelációjáért lényegében egyetlen faktor a felelős, g-faktor
Spearman
szerinte nincsen egy általános intelligencia, mivel csak egymástól független értelmi képességek léteznek
Thurstone
Fájdalom neuromátrix elmélete
Melzack és Wall
kohortmodell
Marslen-Wilson
interaktív aktivációs modell
Elman és McClelland
Aktivációs-interaktív modell
Dell beszédprodukciós modellje
transzformációs generatív nyelvtan
Chomsky
kerti ösvény modellje
Frazier és Ryner