Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

ált szigó > Affektív fogalmak > Flashcards

Affektív fogalmak Flashcards

1
Q

tudatosság dualizmus

A

a tudat(osság) nem a fizikai / testi világ része, így az mindig azon túl, a felett helyezkedik
el a tudat(osság) a pszichológiai / lelki világ lényege, így a lelki tartalmak alapvetően
tudatosak vagy tudatossá tehetők az észlelés teljes egészében a tudat(osság)ban valósul meg a viselkedést teljes egészében a tudat(osság) irányítja a tudat(osság)nak sajátos időrendje van: az ingerek megjelenését mindig azok tudatos
észlelése követi, míg a viselkedések megvalósulását pedig mindig azok tudatos szándéka
előzi meg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

epifenomenalizmus

A

: A tudat(osság)nak ezt a későbbi és radikálisabb megközelítését
eredetileg egy darwinista biológus, Huxley alapozta meg és fejtette ki. Ezen irányzat szerint a
tudat(osság) lényegében teljesen mellékes / epifenomén. Ez azt jelenti, hogy amíg a
tudat(osság) a különféle agyi tényezők és folyamatok okozata, addig maga a tudat(osság) már
nem oka semmi továbbinak. Az epifenomenalizmus szerint tehát a tudat(osság)nak nincsen
valódi hatása a viselkedésre, így az is csak egy emberi illúzió, hogy a viselkedésünket a
tudat(osság)unk határozza meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

fenomenális tudatosság

A

Az 1. szint a tudat(osság)nak
lényegében azt a tapasztalati aspektusát ragadja meg, amely szerint a tudat(osság) alapja
mindig az „átélni” élménye

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

hozzáférési tudatosság

A

A tudat(osság) ezen a szinten tehát
mintegy hozzáféréssel rendelkezik az elmében zajló, kognitív folyamatokhoz (pl. az
emlékezéshez), de legfőképpen azok végeredményeihez (pl. az emlékekhez).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

monitorozási vagy reflektív tudatosság

A

a tudat(osság) mindig a kognitív folyamatokat monitorozza, illetve azokra
reflektál. A tudat(osság)nak éppen ezért mindig ezen a szintjén vagyunk a leginkább
tisztában azzal, hogy mi zajlik le az elménkben, hiszen a tudat(osság) itt mindig a belső
kognitív folyamatokra irányul

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

én-tudatosság

A

t a tudat(osság) összességében mindig
saját magunkról szól jelentheti akár azt a képességet is, hogy felismerjük a saját testünket, a saját
testi és tudati állapotainkat vagy esetleg a saját vizuális-perceptuális perspektívánkat.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Letargia

A

: álmos, de (még) könnyen élénkebbé tehető, a környezet néhány elemének már nincs
tudatában, illetve nem jelenik meg spontán adekvát interakció a környezettel. A legkisebb ösztökélés
elég ahhoz, hogy a teljes tudatosság szintjét elérje, és összehangolja interakcióját a környezet
személyeivel és tárgyaival.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Stupor

A

Nehezen ébreszthető, nincs tudatában a környezet legtöbb vagy az összes elemének, nem
mutat spontán interakciót az őt kérdezővel, erős ösztökélés ellenére is csak részlegesen válik éberré, és
csak nem megfelelő szintű interakcióra hozható fel.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Delírium:

A

Akutan fellépő, fluktuáló lefutású tudatzavar, amelyben káros működést mutatnak a
kognitív funkciók. A személy képessége az információ felfogására, feldolgozására, tárolására és előhívására súlyosan károsodik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Demencia

A

A kognitív deficitek generalizált megjelenésével járó állapot, amelyben a korábban
elsajátított intellektuális képességek romlása jelenik meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Pszichózis

A

: Szélsőséges mentális zavar, amelyben hallucinációk, érzékcsalódások lépnek fel, a személy nem tudja a valóságot és a fantáziatevékenységét elkülöníteni, s mindez ahhoz vezethet, hogy
képtelenné válik társas kapcsolatai harmonikus fenntartására, illetve napi tevékenysége zavartalan
elvégzésére. Hangulati ingadozásokkal, impulzivitással jár.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Integráltság (tudat)

A

az egyén tudatának alrendszerei között mekkora az átjárhatóság: van-e
információáramlás az egyes alegységek között, vagy valamely fokú (akár teljes) disszociáltság
figyelhető meg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Kognitív tudattalan (modern fogalom)

A

Olyan észlelés, emlékezés, tudás és gondolat, ami az aktuális tudatosság számára közvetlenül nem férhető hozzá, mégis – anélkül, hogy tudatában lennénk –
befolyásolja élményeinket, gondolatainkat és cselekvésünket.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Disszociáció

A

A tudat egyik fontos funkciója cselekedeteink vezérlése. Bizonyos cselekvéseink
azonban gyakorlás folytán megszokottá, automatikussá válhatnak. pl: autóvezetés, már nem igényel
tudatos kontrollt. Janet elmélete: bizonyos feltételek mellett a gondolatok és a cselekedetek
leválhatnak, vagyis disszociálódhatnak a tudat többi részéről, és a tudaton kívül vagy az akaratlagos
kontrolltól függetlenül működhetnek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Glasgow kóma skála

A

Ezzel a módszerrel pontozható a beteg
pillanatnyi állapota, s így folyamatában jól követhető a kómás állapot mélységének
alakulása.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Kahneman mentális erőfeszítés elmélet

A

korlátozott,
meghatározott mennyiségű kong kapacitásunk/erőforrásunk van, amelyek megoszlanak az éppen végzett cselekvések között. Így akkor végzhető több feladat egyszerre, ha azok nem igényelnek nagy
erőfeszítést.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

automitvációs elmélete (Implicit moticáiók magyarázatai)

A

: a célelérő viselkedést meghatározó motívumaink
kiválasztódhatnak automatikusan, tudatos szándék, választás nélkül is. Ez azonban
nem jelenti azt, hogy biztosan nem hozzáférhetőek a tudat számára

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

társas intelligencia elmélete → a szelf:

A

a szelf egy emlékezetben tárolt reprezentáció

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Implicit emóció

A

olyan változások a személy élményében, gondolatában,
cselekvésében, amelyek érzelmi állapotoknak tulajdoníthatóak anélkül, hogy tudatában lenne
az érzelmi állapotának azt feltételezte, hogy akkor alakul ki implicit emóció, ha a dienecephalon
(talamsuz, hipotalamusz) és a kéreg közötti kapcs. sérül

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Alexithymia

A

Az emóciók kogn feldolgozásának deficitje: nem tudják azonosítani,
megkülönböztetni saját és mások érzelmeit

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Implicit attitűdök

A

adott eseménnyel/tárggyal kapcsolatos vélekedés, ítélet, mely nem tudatos,
de befolyásolja viselkedésünket, gondolatainkat, cselekdeteinket

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Hipnotikus analgézia

A

hipnózis iránt fogékonyak nem éreznek fájdalmat szokásos fájdalmas ingerekre, bár az
ingerlés fiziológiai hatása és néha érzelmi kifejezés is változatlan marad

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Perifériás elmélet (James-Lange elmélet

A

a helyzet által kiváltott veg. válaszokról,
izommozgásokról adott visszajelzés határozza meg/váltja ki az érzelmeket

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Arckifejezés visszajelentési hipotézis

A

az arckifejezések hozzájárulnak az érzelmek
kialakulásához.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

Önészlelési elmélet

A

érzelmeink, attitűdjeink és más belső állapotainkra viselkedésünk
és az annak kontextusául szolgáló körülmények megfigyeléséből (kívülről látható
megnyilvánulásokból) következtetünk → érzelemkifejezés, gondolkodási/cselekvési
tendenciák, viselkedés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

Centrális elmélet

A

az érzelmeinket nem testi/perifériás válaszokról kapott visszajelzés határozza meg, hanem központi/agyi folyamatok, amelyben központi szerepe van
a hippokampusznak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

Kogn kiértékelés elmélet

A

a kogn kiértékelés határozza meg az
érzelmeket: központi szerepe van az érzelmek kiváltásában és megkülönböztetésében

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

Az érzelem kétfaktoros elmélete/kogn pszichofiziológiai elmélet

A

az érzelmek a fiziológiai arousal és az annak megfelelő kogníció kölcsönhatásának eredménye

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

izgalom transzfer paradigma

A

A arousalkeltő helyzet utén B érzelemkeltő
helyzetben → a B helyzetben az emocionális ingerek által keltett arousal hozzáadódik
az A helyzetből fennmaradt arousalhoz → B helyzetben megjelenő arousalszint
megemelkedik, és teljes mértékben Bnek tulajdonítódik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
30
Q

Minimális kiértékelés elméletek

A

elsődleges érzelmeket
azonosítanak és ahhoz kapcsolnak kiváltó helyzeteket és
kiértékeléseket

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
31
Q

Dimenzionális kiértékelés elméletek

A

elsődleges kiértékelés-dimenziókat
azonosítanak, és meghatározzák az így keletkező érzelmeket

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
32
Q

Hangulathoz illeszkedő feldolgozás elve

A

: a hangulat olyan irányba
befolyásolja a kong feldolgozást, hogy annak eredményei illeszkedjen a
hangualthoz

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
33
Q

Alaposabb feldolgozás elve:

A

rossz hangulatban alaposabban dolgozzuk fel az inf.t

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
34
Q

: Affektus beáramlási modell (ABM)

A

Alapfeltevése, hogy az érzelmek kétféleképpen hathatnak a kogn.ra: információs hatás: az érzelem befolyásolja a megismerés tartalmát (MIT
gondolnak az emberek) ~ közvetlen hatás feldolgozási hatás: az érzelmek a megismerés folyamatát érintik (HOGYAN
gondolkoznak az emberek) ~közvetett hatás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
35
Q

affektus beáramlás:

A

az a folyamat, amelyben az érzelmileg terhelt információ
beágyazódik a megismerési és ítéletalkotási folyamatokba, befolyást gyakorol rájuk, a
személy elhatározásainak részévé válik és így megjelenik a kimenetben

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
36
Q

szomatikus marker hipotézos

A

megkülönböztet elsődleges és másodlagos érzelmeket, amelyek azonban egy
csatornán, uolyan formában fejeződnek ki

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
37
Q

a szomarikus marker

A

elképzelt cselekvések,
események múltbeli történések alapján előre jelezhető kimenetelét jelzik zsigeri érzések formájában

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
38
Q

Társas személyközi érzelmek

A

mindazok az érzelmek, amelyek aszerint alakulnak ki, ahogyan
MÁSOK irántunk való érzéseit és a hozzánk fűződő kapcsolatát érszleljük

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
39
Q

társas kiértékelő érzelmek

A

: mindazok az emciók, amelyek a mások iránt táplált saját
érzéseinkkel függnek össze

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
40
Q

Tanult tehetetlenség

A

a cselekedeteink és azok következményei felett érzett
kontrollvesztés szélsőséges formája, amely teljes passzivitáshoz vezet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
41
Q

kontingencia

A

a személy vis. és annak következményei közötti
objektív kapcsolat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
42
Q

kognitív interpetáció

A

az objektív kontroll szubj észlelése, amelyet
mentális folyamatok torízthatnak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
43
Q

Reaktancia

A

arra irányuló pszichológiai és viselkedéses próbálkozás, hogy
visszaszerezzük megszűnt vagy fenyegetett szabadságunkat → ez motiválja a
cselekvésre, a kontrollálhatatlanság ellenére is

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
44
Q

Kihlstrom társas intelligencia elmélet

A

egy szervezett tudásstruktúra, ami mindazt tárolja, amit az ember önmagáról tud (fiz., személyiségtulajdonságok, szociális helyzet). Kapcs. ban az epizodikus emlékezettel és az önéletrajzi emlékezetben
reprezentálódik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
45
Q

szelffejlődés motivációs
elmélete

A

a belülről jövő, pszich, szükségletek (ágencia) kapcsolatba lépnek a társas kontextussal → a
szelf nem passzív elszenvedője a társas visszajelzéseknek (énképnek) és identitásokank (társas
rendszerben elfoglalt hely), hanem aktívan alakítja a fejlődést

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
46
Q

az oktulajdonítás érzelem-viselkedés elmélete

A

: a személy először
megállapítja az érzelem okát → majd következtet a cselekvő
felelősségére → ami vmilyen érzelmet → és ehhez illő vis.t vált ki.
Tehát a morális ítéletek meghozatalakor alapvetően befolyásolnak
minket az érzelmeink alapjául szolgáló következtetések

47
Q

Motiváció

A

=a viselkedés kiváltásában, fenntartásában és irányításában szerepet játszó folyamatok összessége, amely
- a szervezet belső milliőjének (környezetének) változásait jelző humorális és idegi impulzusok és
- a környezetből felvett és tanulási folyamatok során motiváló és megerősítő hatásúvá vált impulzusok
bonyolult integrált hatása

48
Q

drive (belső késztetés)

A

: fiziológiai szükségleten alapuló viselkedéses késztetés (nem mindig jelenik meg, ha
szükséglet van, l. pl. vitaminszükséglet)

49
Q

maghőmérséklet

A

a test belsőjének csaknem állandó hőmérséklete

50
Q

külső köpenyhőmérséklet

A

a bőr és a közvetlenül alatta levő szövetek, valamint a végtagok változó
hőmérséklete

51
Q

Hipotalamusz feladata

A

elsődleges homeosztatikus szabályozási rendszer itt valamint aggresszióért is felelős

52
Q

szárazszáj-elmélete

A

perifériális szomjúság: száj és garat nyálkahártya szárazsága

53
Q

ozmotikus szomjúság

A

a sejtek kiszáradása túl sok só fogyasztása után

54
Q

volumetrikus szomjúság

A

ha az extracelluláris folyadék csökken (izzadás, hasmenés, vérzés, vízhiány)

55
Q

Szaturáció

A

a folyadékfelvétel leállítása

56
Q

LH laterális hipotalamusz

A

„éhségközpont”

57
Q

ventromediális hipotalamusz

A

„telítődési központ”

58
Q

szenzorispecifikus szatáció

A

egyféle ízű ételt elunjuk egy idő után

59
Q

kondicionált ízaverzió

A

ha vmely ételtől betegek leszünk, kerüljük azt (íz és szag alapján), sőt undort
válthat ki

60
Q

megállapodásipont-modell („settling-point”)

A

a testsúly hajlamos ama szint körül lebegni, amelyen az ételfogyasztást és energiafelhasználást
befolyásoló tényezők egyensúlyban vannak

61
Q

evolúciós előhangoltság teória

A

evolúciósan releváns ingerek könnyebben váltanak ki félelmet, mint evolúciósan
semleges ingerek

62
Q

Nem-asszociatív nézet (félelem)

A
  • evolúciósan releváns és semleges félelmek szétválasztása evolúciósan releváns félelmek megjelenése: univerzális az éréssel – tanulás, asszociáció nélkül ellentétes a 2. elmélettel, ott az előhangoltság mellett tanulási folyamat is van evolúciósan semleges félelmek: tanulással sajátíthatók el
63
Q

problémaközpontú megküzdés (félelem)

A

a személy a szorongást kiváltó problémára, helyzetre koncentrál, hogy megkísérelje a jövőben
elkerülni vagy megváltoztatni

64
Q
  • érzelemközpontú megküzdés (félelem)
A
  • célja, hogy megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását, és azt, hogy a személy a probléma
    megoldásával foglalkozzon
65
Q

elhárító mechanizmusok (félelem)

A

olyan tudattalan stratégiák, melyek segítségével az emberek negatív
érzelmeikkel megküzdenek

66
Q

opponensfolyamat-elmélete

A

érzelmek: ellentétpárokba rendezve: pl. félelem/megkönnyebbülés, fájdalom/gyönyör ha az egyiket átélem, a másik elnyomás alá kerül

67
Q

hidraulikus elv

A

a destruktív tendenciáknak valamilyen módon felszínre kell törnie

68
Q

frusztráció-agresszió hipotézis

A

agresszió: frusztrációra adott válasz

69
Q

szociális tanuláselmélet

A

az agresszió hátterében
- operáns kondicionálás
- megfigyeléses tanulás
- klasszikus kondicionálás
akkor marad fennt ha megerősítik

70
Q

etológiai elmélet (agresszió)

A

agresszió: veleszületett ösztön

71
Q

evolúviós szemlélet (agresszió)

A
  • agresszió: specifikus ön-és fajfenntartási problémák megoldására létrejött, öröklődő pszichológiai
    mechanizmus
72
Q

rokonszelekciós modell

A

a közös géneket hordozó rokonoktámogatása az altruista egyed genetikai képviseletét növeli a
csoporton belül a következő generációkban, így rögzülnek az altruista viselkedésformák, amelyek
viszonzás nélkül kifizetődnek

73
Q

szerelem háromszög-elmélete

A

intimitás: érzelmi komponens (közelség, kötődés, önfeltárás)
- elköteleződés: kogn. komponens (döntés arról, hogy időt és energiát
szánunk egy kapcs.ra és benne maradunk)
- szenvedély: motivációs komponens (motivációs hajtóerő, ami a szerelem
létrejöttéhez szükséges: fiz. vonzalom, erotikus érdeklődés, szex.
beteljesedés)

74
Q

Transzcendenciaszükséglet

A

az a szükséglet, hogy a létezés értelmét, jelentését megtaláljuk

75
Q

Optimumarousal-elmélet

A
  • a szervezet egy optimális arousal fenntartására törekszik: ha ettől erősen eltérő az arousalszint -> az
    egyensúly helyreállítását célzó viselkedést kezdeményez
76
Q

Komplex visszacsatolási rendszer (érzelem)

A

az érzelem olyan folyamat, amelyben az események láncolata komplex visszacsatolási rendszerbe
szerveződik

77
Q
  • komponensfolyamat-elméleté
A

a motivációs aspektust az érzelem (az affektív
állapotok) egyik alrendszerének tekinti

78
Q

prímek

A

biológiailag megalapozott, elsődleges motivációs/érzelmi rendszerek (összeköti őket), melyek jellemzői

79
Q

neurokulturális elmélete (érzelem)

A

az alapérzelmek kisméretű átélhető készlete –ha nincsenek legátolva, természetes módon mosolygást, stb. magukban foglaló mozgásprogramokban fejeződnek k

80
Q

mimikai visszacsatolási hipotézis

A

a megjelenő arckifejezés visszahat arra, hogy milyen érzelmet élünk át

81
Q

kognitív kiértékelés

A

azt dönti el, hogy az aktuális személy-környezet érintkezés áll-e valamilyen vonatkozásban személyes
céljainkkal, jóllétünkkel

82
Q

Az érzelmek kétfaktoros elmélete:

A
  • az érzelmek két tényező egymásra hatásának eredményeként jönnek létre:
  • nem értelmezett eredendő vegetatív arousal
  • arra irányuló kognitív magyarázat (kiértékelés)
83
Q

: tévestulajdonítás-kísérlet

A

a vegetatív arousal semleges állapota esetén az érzelem minőségét a helyzet kiértékelése
határozza meg

84
Q

Belső motiváló tényezők / intrinzik motiváció

A

= motívumok: olyan szervezeten
belüli folyamatok, amelyek energizálják és vezérlik a viselkedést. Azért cselekszünk, mert maga a tevékenység vagy annak eredménye vonzó

85
Q

CMÁ teória ( centrális motiváció állapot)

A

önmagában sem a környezet sem a fiziológiai állapot nem elégséges a motivált
magatartás kiváltásához az emocionális-motivációs magatartás a fiziológai állapot és a környezeti ingerek KÖLCSÖNHATÁSÁTÓL függ

86
Q

elsődleges megerősítők

A

tanulás nélkül hatnak (p édes íz, szex partner) 🡪 evolúció által genetikailag meghatározott, öröklődő preferenciákv

87
Q

másodlagos megerősítők

A

azáltal hatnak, hogy megtanuljuk, hogy pozitív következményekkel járnak (pl pénz) 🡪!FONTOS a kultúra hatása

88
Q

Drive indukciós elmélet

A

azért hajtunk végre egy viselkedést mert az növeli az arousal szintünket (pl. ingerkeresés vö pszich., társas szükségletek változásának idői mintázata – felfelé ívelő spirál)

89
Q

biopszichoszociális modell

A

minden motivációt a biol. környezetei, társas, kulturális és pszich tényezők KÖLCSÖNHATÁSA határoz meg

90
Q

szenzorispecifikus telítettség

A

ha sokféle étel nagy mennyiségben van
jelen, akk a táplálékbevitel jelentősen megnő

91
Q

hippokampusz

A

neg megerősítás szerve, elsősorban
gátló műkődésű, annak a tanulásában vsz részt, hogy ne reagáljunk a neg.an megerősített ingerekre

92
Q

McClelland elmélete (motiváció)

A

Érzelmek a motivációs rendszer részei - jelzik a természetes incentívek (fájdalom,
változatosság) jelenlétét

93
Q

Scherer elmélete, Komponens folyamat elmélet

A

Komponens folyamat elméletében motivációs aspektust az érzelmek egyik
alrendszerének tekinti

94
Q

prímek kiolvasási folyamata

A

neurokémiai szubsztrátum –> motiváció (vis.es potenciál) + külső, aktiváló inger –> kiolvasás: érzelem

95
Q

Maslow szükségletpiramis

A

Feltételezte, hogy a piramison szintenként felfelé haladva a motívumok erőssége csökken, és a szükségletek egyre inkább humánspecifikussá válnak. (kezdetben) Alapfeltevése volt, hogy mivel az elsőbb szükségletek erőteljesebbek, mint a magasabban levők, csak akkorfoglalkozunk, csak akkor motiváló egy magasabb szint, ha minden alatta levő szükséglet ki van elégítve.

96
Q

a hipotalamikus terület

A

a lét és fajfenntartás legelemibb funkcióit
szabályozza: az érzelmek alapminőségét, megközelítő vagy elkerülő tendenciákat
(motivációkat) alakít ki – az „érzelmek ösforrása”

97
Q

Stritalis terület

A

olyan forgatókönyvvázaltok (viselekdésformák) kialakítása és szabályozása, amelyek a mindennapi élethez szükségesek – alapvető szükségletekhez kötődnek – és fajtársakra
válaszolva módosulhatnak

98
Q

Limbikus rendszer

A

reciprok összeköttetés a hipotalamusszal (körök) fő funkciója: tanult érzelmi reakciók szabályozása

99
Q

Amygdalársi kör

A

önfenntartást szolgáló viselkedések szabályozása (táplálékfelvétel, támadó vis., önvédelem)

100
Q

Szeptális kör

A

fajfenntartás és szociabilitás (szexuális reakciók, udvarló vis.)

101
Q

Szaglópályát elkerülő pálya

A

fajfenntartással és szociabilitással kapcs. VIZUÁLIS ingerek vezette érzelmek, motivációk szabályozása

102
Q

Limbikus ingerlés hatásának átfogó elmélete

A

amikor fajspecifikus mintázatok aktiválódnak, akk az aktivációhoz kapcsolódó kellemes vagy kellemetlen minőség attól függ, hogy a cselkevés általános jellege inkább megközelítő vagy elkerülő

103
Q

Frontális kéreg

A

negatív események, megerősítés elmaradásának előrejelzésében,
anticipálásában van szerepe

104
Q

hipotalamikus központ elmélet

A

a hipotalamikus központokat tartotta a kulcsfontosságúnak a tápl szabályozásában

105
Q

Set-point elmélet

A

genetikailag/biol.ilag meghatározott egyensúlyi pontot feltételez, amelytől való eltérés esetén a szervezet homeosztatikus szabályozása

106
Q

Pozitív-incentív elmélet

A

a táplálékfelvétel szabályozásának központi eleme az evés jutalmazó jellege

107
Q

Androgenizáció/Maszkulinizáció

A

Ha elég androgént termelnek az
embrió nemi mirigyei, akk hím nemi szervek alakulnak ki

108
Q

erotikus elmélet

A

a gének az eltérő tapasztalatokon keresztül hatnak: gének → tempramnetum, aktivitási szint → barátok választása (aktívabb lány
inkább fiúkkal, visszahúzódóbb fiú inkább lányokkal) → kisiskolás korban az barátaikkal ellentétes nem: furcsa, félelem → serdülőkorban ez a velük szembeni fokozott arousal alakul át szexuális vonzalommá

109
Q

Anyai szenzitív periódus

A

a terhesség és a szülés idegélettani és hormonális eseményeinek hatására a szülés utáni órákban fokozott anyai utódgondozási érzékenység, motiváció alakul ki

110
Q

couvade szindróma

A

Az anya várandósságával egyidőben az apában is hasonló pszichés eredetű testi és
lelki változások mennek végbe (étvágytalanság, hátfájás, szorongás)

111
Q

generalizált fóbia

A

állandó félelem

112
Q

: Klüver Bucy szindróma

A

semleges arckifejezés, engedelmesség, támadó vis. hiánya, veszélyes-veszélytelen,
ehető/ehetetlen megkülönböztetésének zavara, hiperszexualitás

113
Q

Pszichoanalitikus elmélet (agresszió)

A

az embert a feszültségmentes állapotra törekvő belső dinamikája működteti agresszió: az örömelv (ösztönök kiélése) vezérelte vis. frusztrációjára adott válasz
irányítja

114
Q

Katarziselmélet

A

Az agresszió ösztön, amit le kell és le lehet vezetni

ált szigó (4 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2025 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions