Brainscape's Knowledge GenomeTM


Top Flashcards (Certified)
All Flashcards

ált szigó > Affektív fogalmak > Flashcards

Affektív fogalmak Flashcards

1
Q

tudatosság dualizmus

A

a tudat(osság) nem a fizikai / testi világ része, így az mindig azon túl, a felett helyezkedik
el a tudat(osság) a pszichológiai / lelki világ lényege, így a lelki tartalmak alapvetően
tudatosak vagy tudatossá tehetők az észlelés teljes egészében a tudat(osság)ban valósul meg a viselkedést teljes egészében a tudat(osság) irányítja a tudat(osság)nak sajátos időrendje van: az ingerek megjelenését mindig azok tudatos
észlelése követi, míg a viselkedések megvalósulását pedig mindig azok tudatos szándéka
előzi meg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

epifenomenalizmus

A

: A tudat(osság)nak ezt a későbbi és radikálisabb megközelítését
eredetileg egy darwinista biológus, Huxley alapozta meg és fejtette ki. Ezen irányzat szerint a
tudat(osság) lényegében teljesen mellékes / epifenomén. Ez azt jelenti, hogy amíg a
tudat(osság) a különféle agyi tényezők és folyamatok okozata, addig maga a tudat(osság) már
nem oka semmi továbbinak. Az epifenomenalizmus szerint tehát a tudat(osság)nak nincsen
valódi hatása a viselkedésre, így az is csak egy emberi illúzió, hogy a viselkedésünket a
tudat(osság)unk határozza meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

fenomenális tudatosság

A

Az 1. szint a tudat(osság)nak
lényegében azt a tapasztalati aspektusát ragadja meg, amely szerint a tudat(osság) alapja
mindig az „átélni” élménye

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

hozzáférési tudatosság (tudatosság nem heurisztika)

A

A tudat(osság) ezen a szinten tehát
mintegy hozzáféréssel rendelkezik az elmében zajló, kognitív folyamatokhoz (pl. az
emlékezéshez), de legfőképpen azok végeredményeihez (pl. az emlékekhez).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

monitorozási vagy reflektív tudatosság

A

a tudat(osság) mindig a kognitív folyamatokat monitorozza, illetve azokra
reflektál. A tudat(osság)nak éppen ezért mindig ezen a szintjén vagyunk a leginkább
tisztában azzal, hogy mi zajlik le az elménkben, hiszen a tudat(osság) itt mindig a belső
kognitív folyamatokra irányul

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

én-tudatosság

A

t a tudat(osság) összességében mindig
saját magunkról szól jelentheti akár azt a képességet is, hogy felismerjük a saját testünket, a saját
testi és tudati állapotainkat vagy esetleg a saját vizuális-perceptuális perspektívánkat.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Letargia

A

: álmos, de (még) könnyen élénkebbé tehető, a környezet néhány elemének már nincs
tudatában, illetve nem jelenik meg spontán adekvát interakció a környezettel. A legkisebb ösztökélés
elég ahhoz, hogy a teljes tudatosság szintjét elérje, és összehangolja interakcióját a környezet
személyeivel és tárgyaival.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Stupor

A

Nehezen ébreszthető, nincs tudatában a környezet legtöbb vagy az összes elemének, nem
mutat spontán interakciót az őt kérdezővel, erős ösztökélés ellenére is csak részlegesen válik éberré, és
csak nem megfelelő szintű interakcióra hozható fel.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Delírium:

A

Akutan fellépő, fluktuáló lefutású tudatzavar, amelyben káros működést mutatnak a
kognitív funkciók. A személy képessége az információ felfogására, feldolgozására, tárolására és előhívására súlyosan károsodik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Demencia

A

A kognitív deficitek generalizált megjelenésével járó állapot, amelyben a korábban
elsajátított intellektuális képességek romlása jelenik meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Pszichózis

A

: Szélsőséges mentális zavar, amelyben hallucinációk, érzékcsalódások lépnek fel, a személy nem tudja a valóságot és a fantáziatevékenységét elkülöníteni, s mindez ahhoz vezethet, hogy
képtelenné válik társas kapcsolatai harmonikus fenntartására, illetve napi tevékenysége zavartalan
elvégzésére. Hangulati ingadozásokkal, impulzivitással jár.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Integráltság (tudat)

A

az egyén tudatának alrendszerei között mekkora az átjárhatóság: van-e
információáramlás az egyes alegységek között, vagy valamely fokú (akár teljes) disszociáltság
figyelhető meg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Kognitív tudattalan (modern fogalom)

A

Olyan észlelés, emlékezés, tudás és gondolat, ami az aktuális tudatosság számára közvetlenül nem férhető hozzá, mégis – anélkül, hogy tudatában lennénk –
befolyásolja élményeinket, gondolatainkat és cselekvésünket.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Disszociáció

A

A tudat egyik fontos funkciója cselekedeteink vezérlése. Bizonyos cselekvéseink
azonban gyakorlás folytán megszokottá, automatikussá válhatnak. pl: autóvezetés, már nem igényel
tudatos kontrollt. Janet elmélete: bizonyos feltételek mellett a gondolatok és a cselekedetek
leválhatnak, vagyis disszociálódhatnak a tudat többi részéről, és a tudaton kívül vagy az akaratlagos
kontrolltól függetlenül működhetnek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Glasgow kóma skála

A

Ezzel a módszerrel pontozható a beteg
pillanatnyi állapota, s így folyamatában jól követhető a kómás állapot mélységének
alakulása.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Kahneman mentális erőfeszítés elmélet

A

korlátozott,
meghatározott mennyiségű kong kapacitásunk/erőforrásunk van, amelyek megoszlanak az éppen végzett cselekvések között. Így akkor végzhető több feladat egyszerre, ha azok nem igényelnek nagy
erőfeszítést.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

automitvációs elmélete (Implicit moticáiók magyarázatai)

A

: a célelérő viselkedést meghatározó motívumaink
kiválasztódhatnak automatikusan, tudatos szándék, választás nélkül is. Ez azonban
nem jelenti azt, hogy biztosan nem hozzáférhetőek a tudat számára

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

társas intelligencia elmélete → a szelf:

A

a szelf egy emlékezetben tárolt reprezentáció

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Implicit emóció

A

olyan változások a személy élményében, gondolatában,
cselekvésében, amelyek érzelmi állapotoknak tulajdoníthatóak anélkül, hogy tudatában lenne
az érzelmi állapotának azt feltételezte, hogy akkor alakul ki implicit emóció, ha a dienecephalon
(talamsuz, hipotalamusz) és a kéreg közötti kapcs. sérül

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Alexithymia

A

Az emóciók kogn feldolgozásának deficitje: nem tudják azonosítani,
megkülönböztetni saját és mások érzelmeit

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Implicit attitűdök

A

adott eseménnyel/tárggyal kapcsolatos vélekedés, ítélet, mely nem tudatos,
de befolyásolja viselkedésünket, gondolatainkat, cselekdeteinket

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Hipnotikus analgézia

A

hipnózis iránt fogékonyak nem éreznek fájdalmat szokásos fájdalmas ingerekre, bár az
ingerlés fiziológiai hatása és néha érzelmi kifejezés is változatlan marad

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Perifériás elmélet (James-Lange elmélet

A

a helyzet által kiváltott veg. válaszokról,
izommozgásokról adott visszajelzés határozza meg/váltja ki az érzelmeket

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Arckifejezés visszajelentési hipotézis

A

az arckifejezések hozzájárulnak az érzelmek
kialakulásához.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Önészlelési elmélet
érzelmeink, attitűdjeink és más belső állapotainkra viselkedésünk és az annak kontextusául szolgáló körülmények megfigyeléséből (kívülről látható megnyilvánulásokból) következtetünk → érzelemkifejezés, gondolkodási/cselekvési tendenciák, viselkedés
26
Centrális elmélet
az érzelmeinket nem testi/perifériás válaszokról kapott visszajelzés határozza meg, hanem központi/agyi folyamatok, amelyben központi szerepe van a hippokampusznak
27
Kogn kiértékelés elmélet
a kogn kiértékelés határozza meg az érzelmeket: központi szerepe van az érzelmek kiváltásában és megkülönböztetésében
28
Az érzelem kétfaktoros elmélete/kogn pszichofiziológiai elmélet
az érzelmek a fiziológiai arousal és az annak megfelelő kogníció kölcsönhatásának eredménye
29
izgalom transzfer paradigma
A arousalkeltő helyzet utén B érzelemkeltő helyzetben → a B helyzetben az emocionális ingerek által keltett arousal hozzáadódik az A helyzetből fennmaradt arousalhoz → B helyzetben megjelenő arousalszint megemelkedik, és teljes mértékben Bnek tulajdonítódik
30
Minimális kiértékelés elméletek
elsődleges érzelmeket azonosítanak és ahhoz kapcsolnak kiváltó helyzeteket és kiértékeléseket
31
Dimenzionális kiértékelés elméletek
elsődleges kiértékelés-dimenziókat azonosítanak, és meghatározzák az így keletkező érzelmeket
32
Hangulathoz illeszkedő feldolgozás elve
: a hangulat olyan irányba befolyásolja a kong feldolgozást, hogy annak eredményei illeszkedjen a hangualthoz
33
Alaposabb feldolgozás elve:
rossz hangulatban alaposabban dolgozzuk fel az inf.t
34
: Affektus beáramlási modell (ABM)
Alapfeltevése, hogy az érzelmek kétféleképpen hathatnak a kogn.ra: információs hatás: az érzelem befolyásolja a megismerés tartalmát (MIT gondolnak az emberek) ~ közvetlen hatás feldolgozási hatás: az érzelmek a megismerés folyamatát érintik (HOGYAN gondolkoznak az emberek) ~közvetett hatás
35
affektus beáramlás:
az a folyamat, amelyben az érzelmileg terhelt információ beágyazódik a megismerési és ítéletalkotási folyamatokba, befolyást gyakorol rájuk, a személy elhatározásainak részévé válik és így megjelenik a kimenetben
36
szomatikus marker hipotézos
megkülönböztet elsődleges és másodlagos érzelmeket, amelyek azonban egy csatornán, uolyan formában fejeződnek ki
37
a szomarikus marker
elképzelt cselekvések, események múltbeli történések alapján előre jelezhető kimenetelét jelzik zsigeri érzések formájában
38
Társas személyközi érzelmek
mindazok az érzelmek, amelyek aszerint alakulnak ki, ahogyan MÁSOK irántunk való érzéseit és a hozzánk fűződő kapcsolatát érszleljük
39
társas kiértékelő érzelmek
: mindazok az emciók, amelyek a mások iránt táplált saját érzéseinkkel függnek össze
40
Tanult tehetetlenség
a cselekedeteink és azok következményei felett érzett kontrollvesztés szélsőséges formája, amely teljes passzivitáshoz vezet
41
kontingencia
a személy vis. és annak következményei közötti objektív kapcsolat
42
kognitív interpetáció
az objektív kontroll szubj észlelése, amelyet mentális folyamatok torízthatnak
43
Reaktancia
arra irányuló pszichológiai és viselkedéses próbálkozás, hogy visszaszerezzük megszűnt vagy fenyegetett szabadságunkat → ez motiválja a cselekvésre, a kontrollálhatatlanság ellenére is
44
Kihlstrom társas intelligencia elmélet
egy szervezett tudásstruktúra, ami mindazt tárolja, amit az ember önmagáról tud (fiz., személyiségtulajdonságok, szociális helyzet). Kapcs. ban az epizodikus emlékezettel és az önéletrajzi emlékezetben reprezentálódik
45
szelffejlődés motivációs elmélete
a belülről jövő, pszich, szükségletek (ágencia) kapcsolatba lépnek a társas kontextussal → a szelf nem passzív elszenvedője a társas visszajelzéseknek (énképnek) és identitásokank (társas rendszerben elfoglalt hely), hanem aktívan alakítja a fejlődést
46
az oktulajdonítás érzelem-viselkedés elmélete
: a személy először megállapítja az érzelem okát → majd következtet a cselekvő felelősségére → ami vmilyen érzelmet → és ehhez illő vis.t vált ki. Tehát a morális ítéletek meghozatalakor alapvetően befolyásolnak minket az érzelmeink alapjául szolgáló következtetések
47
Motiváció
=a viselkedés kiváltásában, fenntartásában és irányításában szerepet játszó folyamatok összessége, amely - a szervezet belső milliőjének (környezetének) változásait jelző humorális és idegi impulzusok és - a környezetből felvett és tanulási folyamatok során motiváló és megerősítő hatásúvá vált impulzusok bonyolult integrált hatása
48
drive (belső késztetés)
: fiziológiai szükségleten alapuló viselkedéses késztetés (nem mindig jelenik meg, ha szükséglet van, l. pl. vitaminszükséglet)
49
maghőmérséklet
a test belsőjének csaknem állandó hőmérséklete
50
külső köpenyhőmérséklet
a bőr és a közvetlenül alatta levő szövetek, valamint a végtagok változó hőmérséklete
51
Hipotalamusz feladata
elsődleges homeosztatikus szabályozási rendszer itt valamint aggresszióért is felelős
52
szárazszáj-elmélete
perifériális szomjúság: száj és garat nyálkahártya szárazsága
53
ozmotikus szomjúság
a sejtek kiszáradása túl sok só fogyasztása után
54
volumetrikus szomjúság
ha az extracelluláris folyadék csökken (izzadás, hasmenés, vérzés, vízhiány)
55
Szaturáció
a folyadékfelvétel leállítása
56
LH laterális hipotalamusz
„éhségközpont”
57
ventromediális hipotalamusz
„telítődési központ”
58
szenzorispecifikus szatáció
egyféle ízű ételt elunjuk egy idő után
59
kondicionált ízaverzió
ha vmely ételtől betegek leszünk, kerüljük azt (íz és szag alapján), sőt undort válthat ki
60
megállapodásipont-modell („settling-point”)
a testsúly hajlamos ama szint körül lebegni, amelyen az ételfogyasztást és energiafelhasználást befolyásoló tényezők egyensúlyban vannak
61
evolúciós előhangoltság teória (félelem)
evolúciósan releváns ingerek könnyebben váltanak ki félelmet, mint evolúciósan semleges ingerek
62
Nem-asszociatív nézet (félelem)
- evolúciósan releváns és semleges félelmek szétválasztása evolúciósan releváns félelmek megjelenése: univerzális az éréssel – tanulás, asszociáció nélkül ellentétes a 2. elmélettel, ott az előhangoltság mellett tanulási folyamat is van evolúciósan semleges félelmek: tanulással sajátíthatók el
63
problémaközpontú megküzdés (félelem)
a személy a szorongást kiváltó problémára, helyzetre koncentrál, hogy megkísérelje a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni
64
- érzelemközpontú megküzdés (félelem)
- célja, hogy megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását, és azt, hogy a személy a probléma megoldásával foglalkozzon
65
elhárító mechanizmusok (félelem)
olyan tudattalan stratégiák, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek
66
opponensfolyamat-elmélete
érzelmek: ellentétpárokba rendezve: pl. félelem/megkönnyebbülés, fájdalom/gyönyör ha az egyiket átélem, a másik elnyomás alá kerül
67
hidraulikus elv
a destruktív tendenciáknak valamilyen módon felszínre kell törnie
68
frusztráció-agresszió hipotézis
agresszió: frusztrációra adott válasz
69
szociális tanuláselmélet
az agresszió hátterében - operáns kondicionálás - megfigyeléses tanulás - klasszikus kondicionálás akkor marad fennt ha megerősítik
70
etológiai elmélet (agresszió)
agresszió: veleszületett ösztön
71
evolúviós szemlélet (agresszió)
- agresszió: specifikus ön-és fajfenntartási problémák megoldására létrejött, öröklődő pszichológiai mechanizmus
72
rokonszelekciós modell
a közös géneket hordozó rokonoktámogatása az altruista egyed genetikai képviseletét növeli a csoporton belül a következő generációkban, így rögzülnek az altruista viselkedésformák, amelyek viszonzás nélkül kifizetődnek
73
szerelem háromszög-elmélete
intimitás: érzelmi komponens (közelség, kötődés, önfeltárás) - elköteleződés: kogn. komponens (döntés arról, hogy időt és energiát szánunk egy kapcs.ra és benne maradunk) - szenvedély: motivációs komponens (motivációs hajtóerő, ami a szerelem létrejöttéhez szükséges: fiz. vonzalom, erotikus érdeklődés, szex. beteljesedés)
74
Transzcendenciaszükséglet
az a szükséglet, hogy a létezés értelmét, jelentését megtaláljuk
75
Optimumarousal-elmélet
- a szervezet egy optimális arousal fenntartására törekszik: ha ettől erősen eltérő az arousalszint -> az egyensúly helyreállítását célzó viselkedést kezdeményez
76
Komplex visszacsatolási rendszer (érzelem)
az érzelem olyan folyamat, amelyben az események láncolata komplex visszacsatolási rendszerbe szerveződik
77
- komponensfolyamat-elméleté
a motivációs aspektust az érzelem (az affektív állapotok) egyik alrendszerének tekinti
78
prímek
biológiailag megalapozott, elsődleges motivációs/érzelmi rendszerek (összeköti őket), melyek jellemzői
79
neurokulturális elmélete (érzelem)
az alapérzelmek kisméretű átélhető készlete –ha nincsenek legátolva, természetes módon mosolygást, stb. magukban foglaló mozgásprogramokban fejeződnek k
80
mimikai visszacsatolási hipotézis
a megjelenő arckifejezés visszahat arra, hogy milyen érzelmet élünk át
81
kognitív kiértékelés
azt dönti el, hogy az aktuális személy-környezet érintkezés áll-e valamilyen vonatkozásban személyes céljainkkal, jóllétünkkel
82
Az érzelmek kétfaktoros elmélete:
- az érzelmek két tényező egymásra hatásának eredményeként jönnek létre: - nem értelmezett eredendő vegetatív arousal - arra irányuló kognitív magyarázat (kiértékelés)
83
: tévestulajdonítás-kísérlet
a vegetatív arousal semleges állapota esetén az érzelem minőségét a helyzet kiértékelése határozza meg
84
Belső motiváló tényezők / intrinzik motiváció
= motívumok: olyan szervezeten belüli folyamatok, amelyek energizálják és vezérlik a viselkedést. Azért cselekszünk, mert maga a tevékenység vagy annak eredménye vonzó
85
CMÁ teória ( centrális motiváció állapot)
önmagában sem a környezet sem a fiziológiai állapot nem elégséges a motivált magatartás kiváltásához az emocionális-motivációs magatartás a fiziológai állapot és a környezeti ingerek KÖLCSÖNHATÁSÁTÓL függ
86
elsődleges megerősítők
tanulás nélkül hatnak (p édes íz, szex partner) 🡪 evolúció által genetikailag meghatározott, öröklődő preferenciákv
87
másodlagos megerősítők
azáltal hatnak, hogy megtanuljuk, hogy pozitív következményekkel járnak (pl pénz) 🡪!FONTOS a kultúra hatása
88
Drive indukciós elmélet
azért hajtunk végre egy viselkedést mert az növeli az arousal szintünket (pl. ingerkeresés vö pszich., társas szükségletek változásának idői mintázata – felfelé ívelő spirál)
89
biopszichoszociális modell
minden motivációt a biol. környezetei, társas, kulturális és pszich tényezők KÖLCSÖNHATÁSA határoz meg
90
szenzorispecifikus telítettség
ha sokféle étel nagy mennyiségben van jelen, akk a táplálékbevitel jelentősen megnő
91
hippokampusz
neg megerősítás szerve, elsősorban gátló műkődésű, annak a tanulásában vsz részt, hogy ne reagáljunk a neg.an megerősített ingerekre
92
McClelland elmélete (motiváció)
Érzelmek a motivációs rendszer részei - jelzik a természetes incentívek (fájdalom, változatosság) jelenlétét
93
Scherer elmélete, Komponens folyamat elmélet
Komponens folyamat elméletében motivációs aspektust az érzelmek egyik alrendszerének tekinti
94
prímek kiolvasási folyamata
neurokémiai szubsztrátum --> motiváció (vis.es potenciál) + külső, aktiváló inger --> kiolvasás: érzelem
95
Maslow szükségletpiramis
Feltételezte, hogy a piramison szintenként felfelé haladva a motívumok erőssége csökken, és a szükségletek egyre inkább humánspecifikussá válnak. (kezdetben) Alapfeltevése volt, hogy mivel az elsőbb szükségletek erőteljesebbek, mint a magasabban levők, csak akkorfoglalkozunk, csak akkor motiváló egy magasabb szint, ha minden alatta levő szükséglet ki van elégítve.
96
a hipotalamikus terület
a lét és fajfenntartás legelemibb funkcióit szabályozza: az érzelmek alapminőségét, megközelítő vagy elkerülő tendenciákat (motivációkat) alakít ki – az „érzelmek ösforrása”
97
Stritalis terület
olyan forgatókönyvvázaltok (viselekdésformák) kialakítása és szabályozása, amelyek a mindennapi élethez szükségesek – alapvető szükségletekhez kötődnek – és fajtársakra válaszolva módosulhatnak
98
Limbikus rendszer
reciprok összeköttetés a hipotalamusszal (körök) fő funkciója: tanult érzelmi reakciók szabályozása
99
Amygdalársi kör
önfenntartást szolgáló viselkedések szabályozása (táplálékfelvétel, támadó vis., önvédelem)
100
Szeptális kör
fajfenntartás és szociabilitás (szexuális reakciók, udvarló vis.)
101
Szaglópályát elkerülő pálya
fajfenntartással és szociabilitással kapcs. VIZUÁLIS ingerek vezette érzelmek, motivációk szabályozása
102
Limbikus ingerlés hatásának átfogó elmélete
amikor fajspecifikus mintázatok aktiválódnak, akk az aktivációhoz kapcsolódó kellemes vagy kellemetlen minőség attól függ, hogy a cselkevés általános jellege inkább megközelítő vagy elkerülő
103
Frontális kéreg
negatív események, megerősítés elmaradásának előrejelzésében, anticipálásában van szerepe
104
hipotalamikus központ elmélet
a hipotalamikus központokat tartotta a kulcsfontosságúnak a tápl szabályozásában
105
Set-point elmélet
genetikailag/biol.ilag meghatározott egyensúlyi pontot feltételez, amelytől való eltérés esetén a szervezet homeosztatikus szabályozása
106
Pozitív-incentív elmélet
a táplálékfelvétel szabályozásának központi eleme az evés jutalmazó jellege
107
Androgenizáció/Maszkulinizáció
Ha elég androgént termelnek az embrió nemi mirigyei, akk hím nemi szervek alakulnak ki
108
erotikus elmélet
a gének az eltérő tapasztalatokon keresztül hatnak: gének → tempramnetum, aktivitási szint → barátok választása (aktívabb lány inkább fiúkkal, visszahúzódóbb fiú inkább lányokkal) → kisiskolás korban az barátaikkal ellentétes nem: furcsa, félelem → serdülőkorban ez a velük szembeni fokozott arousal alakul át szexuális vonzalommá
109
Anyai szenzitív periódus
a terhesség és a szülés idegélettani és hormonális eseményeinek hatására a szülés utáni órákban fokozott anyai utódgondozási érzékenység, motiváció alakul ki
110
couvade szindróma
Az anya várandósságával egyidőben az apában is hasonló pszichés eredetű testi és lelki változások mennek végbe (étvágytalanság, hátfájás, szorongás)
111
generalizált fóbia
állandó félelem
112
: Klüver Bucy szindróma
semleges arckifejezés, engedelmesség, támadó vis. hiánya, veszélyes-veszélytelen, ehető/ehetetlen megkülönböztetésének zavara, hiperszexualitás
113
Pszichoanalitikus elmélet (agresszió)
az embert a feszültségmentes állapotra törekvő belső dinamikája működteti agresszió: az örömelv (ösztönök kiélése) vezérelte vis. frusztrációjára adott válasz irányítja
114
Katarziselmélet
Az agresszió ösztön, amit le kell és le lehet vezetni
115
Incentív motivációs hipotézis
az explorációt a múltból már ismert ingerhez való közeledés generalizációja váltja ki
116
optimum ingerlés kettős folyamat elmélete
Különbségtétel specifikus és diverzív kíváncsiság között
117
I-D (érdeklődés-hiány) modell
az ingerhiány mellé felveszi az új helyzetek által keltett érdeklődés előrevivő erejét is a kíváncsiságban egyszerre van jelen az érdeklődés (magának az ismeretszerzésnek az öröme) és az inf. hiány miatti feszültség (amit enyhíteni akarunk)
118
Introjektált (beépített) szabályozás
kevés kapcsolat a külső motivátorral. A szabály beépült vmilyen belső érzelmi modalitás formájában. Kialakult vmi belső ok: pl bűntudat,
119
Identifikáció (azonosulás)
annyira magáévá tette a külső motivációt, hogy a vis. megítélése, értéke fontos neki
120
kogntív attribúciós elmélet
ha a cselekvés okát külső tényezőknek tulajdonítjuk csökken az intrinzik motiváció
121
diverzív kíváncsiság
unaloműzés miatt, arousal NÖVELÉSE motivál
122
episztemikus kíváncsiság
összetett helyzetek, ellentmondások, logikai összeférhetetlenségek (elméletek között)
123
effektancia motívum
arra ösztönzi az egyént, hogy hatást gyakoroljon környezetére
124
elvárás-értéke modell (motiváció)
1.a személyre stabilan jellemző (diszpozicionális) motívum ereje (M) 2. a motívum beteljesülésére vonatkozó szubj./észlelt vszíűnség - expektancia(P) 3. az incentív értékétől, a cél vonzerejétől (I)
125
A tej mot. attribúciós elmélete
a sikereket és a kudarcokat a személyek különböző okoknak tulajdoníthathják. Ezek leggyakrabban: képesség, feladat nehézsége, erőfeszítés, szerencse
126
énkonkordancia
ha énünkkel összhangban levő, énkonkordáns célokat tűzünk ki magunk elé, amelyke eleve belülről nagyon érdekelnek személyes meggyőződésünk és értékeink miatt idővel “felismerjük őket)
127
megkapaszkodási ösztön
Hermann feltételezi, hogy a személyiségfejlődés soránmegkapaszkodási ösztönből fejlődik ki a szeretet, a kötődés
128
Bowlby kötődéselmélete
a kötősdést elsődleges szükségletnek tartja, ami önálló, veleszületett. Nincs szükség az anya drive-redukáló hatására→ ellentmond az érdekszeretet elméleteknek
129
Hofer elmélete az anya-utód interakció rejtett szabályozóiról
Hofer szerint a kötődésért sok, egymástól független viselkedési és biol. folyamat hálózata felelős, így a szeparációra adott reakció NEM egységes válasz, hanem több egyedi rendszer egyidőben történő reakciója.
130
összetartozás szükséglet
: létezik egy anya-gyerek kötődéstől független összatartozási szükséglet, amely: alapvető emberi motiváció, és képes arra, hogy az ember interperszonális viselkedésével kapcsolatos elméleteket magyarázza
131
Hedonikus adaptáció a kult.ban
embereknél erősek a tanult preferenciák, értékek. Egy kult.ban élő személy szereti, amit a kutl szeret és nem szereti amit az nem
132
a segítségnyújtás közgazdasági szemléletű elmélete
minden személy racionális gondolkodó, és mindig a saját hasznának maximalizálására törekszik. → a potenciális segítő minden helyzetben mérlegeli a lehetőségek, jutalmakat, kötségeket, és ezeknek megfelelően hozza meg a döntést
133
Negatív állapot enyhítési modell
a segítségnyújtás eszköz lehet arra, hogy neg érzelmeinket csökkentsük → egoisztikus altruizmus
134
Arousal: költség-haszon modell
a vészhelyzet miatti arousalnövekedés: motivál a segítségnyújtásra + befolyásolja a költség-haszon elemzést → a vészhelyzet által kiváltott distressz CSAK akkor fog segítségnyújtáshoz vezetni, ha nincs kevésbé költséges mód az arousal enyhítésére
135
altruizmus empátia-elmélet (Batson)
elismeri, hogy gyakori az önző indíték az altruisztikus viselkedésnél (egoisztikus altr) de szte létezik valódi altruizmus is → szerinte a segítő szükséghelyzetre adott érzelmi válasza határozza meg, hogy önző, vagy őszinte segítő motivációk kerülnek előtérbe
136
Rokonszelekció
a közös géneket hordozó rokonok támogatásával nő az egyed genetikai képviselete a következő generációkban. Így rögzülnek az altruista vis. formák → predikció: a rokonokat előnyben részesíti a nem rokonokkal szemben, a közelieket a távoliakkal szemben
137
érzelemcsaládok
feltételezik, hogy az alapérzelmek nem csak egy érzelmet jelentenek hanem egy érzelemcsaládot reprezentálnak amelyeknek minden tagja rendelkezik az alapérzelmek kül. jellegzetességeivel
138
Klüver Bucy szindróma
nem ismeri fel a veszélyes dolgokat, hyperszexualitás, túl szelíd
139
Relativista (érzelem)
Az érzelmek kultúra specifikusak (szembe az univerzalistával)
140
Hasznos társított szokás elve (érzelmek)
az érzelemkifejezsé az adott helyzetben szükséges viselkedést tükrözi. Eredetileg gyakorlati funkciója volt, ami a automatizálódott, szokássá vált.
141
Idegrendszeri direkt működés elve
tehát az érzelmek közvetlenül, maguktól, az idegrendszer serkentése miatt is kifejezódhetnek
142
Antitézis elve
az adott helyzettel ellentétes helyzet automatikusan az előzővel ellentétes mozgásmintázatot vált ki
143
szeretet / szerelem attitűdszerű értelemzése
3 fő komponensű attitűdként írja le. Részei: a kötődés szükséglete (~gondolkodás, érzelem), a gondoskodás, gondviselés (viselkedés), és az intimitás (~érzelmi)

ált szigó (4 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2025 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions