Affektív fogalmak Flashcards
tudatosság dualizmus
a tudat(osság) nem a fizikai / testi világ része, így az mindig azon túl, a felett helyezkedik
el a tudat(osság) a pszichológiai / lelki világ lényege, így a lelki tartalmak alapvetően
tudatosak vagy tudatossá tehetők az észlelés teljes egészében a tudat(osság)ban valósul meg a viselkedést teljes egészében a tudat(osság) irányítja a tudat(osság)nak sajátos időrendje van: az ingerek megjelenését mindig azok tudatos
észlelése követi, míg a viselkedések megvalósulását pedig mindig azok tudatos szándéka
előzi meg
epifenomenalizmus
: A tudat(osság)nak ezt a későbbi és radikálisabb megközelítését
eredetileg egy darwinista biológus, Huxley alapozta meg és fejtette ki. Ezen irányzat szerint a
tudat(osság) lényegében teljesen mellékes / epifenomén. Ez azt jelenti, hogy amíg a
tudat(osság) a különféle agyi tényezők és folyamatok okozata, addig maga a tudat(osság) már
nem oka semmi továbbinak. Az epifenomenalizmus szerint tehát a tudat(osság)nak nincsen
valódi hatása a viselkedésre, így az is csak egy emberi illúzió, hogy a viselkedésünket a
tudat(osság)unk határozza meg.
fenomenális tudatosság
Az 1. szint a tudat(osság)nak
lényegében azt a tapasztalati aspektusát ragadja meg, amely szerint a tudat(osság) alapja
mindig az „átélni” élménye
hozzáférési tudatosság (tudatosság nem heurisztika)
A tudat(osság) ezen a szinten tehát
mintegy hozzáféréssel rendelkezik az elmében zajló, kognitív folyamatokhoz (pl. az
emlékezéshez), de legfőképpen azok végeredményeihez (pl. az emlékekhez).
monitorozási vagy reflektív tudatosság
a tudat(osság) mindig a kognitív folyamatokat monitorozza, illetve azokra
reflektál. A tudat(osság)nak éppen ezért mindig ezen a szintjén vagyunk a leginkább
tisztában azzal, hogy mi zajlik le az elménkben, hiszen a tudat(osság) itt mindig a belső
kognitív folyamatokra irányul
én-tudatosság
t a tudat(osság) összességében mindig
saját magunkról szól jelentheti akár azt a képességet is, hogy felismerjük a saját testünket, a saját
testi és tudati állapotainkat vagy esetleg a saját vizuális-perceptuális perspektívánkat.
Letargia
: álmos, de (még) könnyen élénkebbé tehető, a környezet néhány elemének már nincs
tudatában, illetve nem jelenik meg spontán adekvát interakció a környezettel. A legkisebb ösztökélés
elég ahhoz, hogy a teljes tudatosság szintjét elérje, és összehangolja interakcióját a környezet
személyeivel és tárgyaival.
Stupor
Nehezen ébreszthető, nincs tudatában a környezet legtöbb vagy az összes elemének, nem
mutat spontán interakciót az őt kérdezővel, erős ösztökélés ellenére is csak részlegesen válik éberré, és
csak nem megfelelő szintű interakcióra hozható fel.
Delírium:
Akutan fellépő, fluktuáló lefutású tudatzavar, amelyben káros működést mutatnak a
kognitív funkciók. A személy képessége az információ felfogására, feldolgozására, tárolására és előhívására súlyosan károsodik.
Demencia
A kognitív deficitek generalizált megjelenésével járó állapot, amelyben a korábban
elsajátított intellektuális képességek romlása jelenik meg.
Pszichózis
: Szélsőséges mentális zavar, amelyben hallucinációk, érzékcsalódások lépnek fel, a személy nem tudja a valóságot és a fantáziatevékenységét elkülöníteni, s mindez ahhoz vezethet, hogy
képtelenné válik társas kapcsolatai harmonikus fenntartására, illetve napi tevékenysége zavartalan
elvégzésére. Hangulati ingadozásokkal, impulzivitással jár.
Integráltság (tudat)
az egyén tudatának alrendszerei között mekkora az átjárhatóság: van-e
információáramlás az egyes alegységek között, vagy valamely fokú (akár teljes) disszociáltság
figyelhető meg
Kognitív tudattalan (modern fogalom)
Olyan észlelés, emlékezés, tudás és gondolat, ami az aktuális tudatosság számára közvetlenül nem férhető hozzá, mégis – anélkül, hogy tudatában lennénk –
befolyásolja élményeinket, gondolatainkat és cselekvésünket.
Disszociáció
A tudat egyik fontos funkciója cselekedeteink vezérlése. Bizonyos cselekvéseink
azonban gyakorlás folytán megszokottá, automatikussá válhatnak. pl: autóvezetés, már nem igényel
tudatos kontrollt. Janet elmélete: bizonyos feltételek mellett a gondolatok és a cselekedetek
leválhatnak, vagyis disszociálódhatnak a tudat többi részéről, és a tudaton kívül vagy az akaratlagos
kontrolltól függetlenül működhetnek
Glasgow kóma skála
Ezzel a módszerrel pontozható a beteg
pillanatnyi állapota, s így folyamatában jól követhető a kómás állapot mélységének
alakulása.
Kahneman mentális erőfeszítés elmélet
korlátozott,
meghatározott mennyiségű kong kapacitásunk/erőforrásunk van, amelyek megoszlanak az éppen végzett cselekvések között. Így akkor végzhető több feladat egyszerre, ha azok nem igényelnek nagy
erőfeszítést.
automitvációs elmélete (Implicit moticáiók magyarázatai)
: a célelérő viselkedést meghatározó motívumaink
kiválasztódhatnak automatikusan, tudatos szándék, választás nélkül is. Ez azonban
nem jelenti azt, hogy biztosan nem hozzáférhetőek a tudat számára
társas intelligencia elmélete → a szelf:
a szelf egy emlékezetben tárolt reprezentáció
Implicit emóció
olyan változások a személy élményében, gondolatában,
cselekvésében, amelyek érzelmi állapotoknak tulajdoníthatóak anélkül, hogy tudatában lenne
az érzelmi állapotának azt feltételezte, hogy akkor alakul ki implicit emóció, ha a dienecephalon
(talamsuz, hipotalamusz) és a kéreg közötti kapcs. sérül
Alexithymia
Az emóciók kogn feldolgozásának deficitje: nem tudják azonosítani,
megkülönböztetni saját és mások érzelmeit
Implicit attitűdök
adott eseménnyel/tárggyal kapcsolatos vélekedés, ítélet, mely nem tudatos,
de befolyásolja viselkedésünket, gondolatainkat, cselekdeteinket
Hipnotikus analgézia
hipnózis iránt fogékonyak nem éreznek fájdalmat szokásos fájdalmas ingerekre, bár az
ingerlés fiziológiai hatása és néha érzelmi kifejezés is változatlan marad
Perifériás elmélet (James-Lange elmélet
a helyzet által kiváltott veg. válaszokról,
izommozgásokról adott visszajelzés határozza meg/váltja ki az érzelmeket
Arckifejezés visszajelentési hipotézis
az arckifejezések hozzájárulnak az érzelmek
kialakulásához.
Önészlelési elmélet
érzelmeink, attitűdjeink és más belső állapotainkra viselkedésünk
és az annak kontextusául szolgáló körülmények megfigyeléséből (kívülről látható
megnyilvánulásokból) következtetünk → érzelemkifejezés, gondolkodási/cselekvési
tendenciák, viselkedés
Centrális elmélet
az érzelmeinket nem testi/perifériás válaszokról kapott visszajelzés határozza meg, hanem központi/agyi folyamatok, amelyben központi szerepe van
a hippokampusznak
Kogn kiértékelés elmélet
a kogn kiértékelés határozza meg az
érzelmeket: központi szerepe van az érzelmek kiváltásában és megkülönböztetésében
Az érzelem kétfaktoros elmélete/kogn pszichofiziológiai elmélet
az érzelmek a fiziológiai arousal és az annak megfelelő kogníció kölcsönhatásának eredménye
izgalom transzfer paradigma
A arousalkeltő helyzet utén B érzelemkeltő
helyzetben → a B helyzetben az emocionális ingerek által keltett arousal hozzáadódik
az A helyzetből fennmaradt arousalhoz → B helyzetben megjelenő arousalszint
megemelkedik, és teljes mértékben Bnek tulajdonítódik
Minimális kiértékelés elméletek
elsődleges érzelmeket
azonosítanak és ahhoz kapcsolnak kiváltó helyzeteket és
kiértékeléseket
Dimenzionális kiértékelés elméletek
elsődleges kiértékelés-dimenziókat
azonosítanak, és meghatározzák az így keletkező érzelmeket
Hangulathoz illeszkedő feldolgozás elve
: a hangulat olyan irányba
befolyásolja a kong feldolgozást, hogy annak eredményei illeszkedjen a
hangualthoz
Alaposabb feldolgozás elve:
rossz hangulatban alaposabban dolgozzuk fel az inf.t
: Affektus beáramlási modell (ABM)
Alapfeltevése, hogy az érzelmek kétféleképpen hathatnak a kogn.ra: információs hatás: az érzelem befolyásolja a megismerés tartalmát (MIT
gondolnak az emberek) ~ közvetlen hatás feldolgozási hatás: az érzelmek a megismerés folyamatát érintik (HOGYAN
gondolkoznak az emberek) ~közvetett hatás
affektus beáramlás:
az a folyamat, amelyben az érzelmileg terhelt információ
beágyazódik a megismerési és ítéletalkotási folyamatokba, befolyást gyakorol rájuk, a
személy elhatározásainak részévé válik és így megjelenik a kimenetben
szomatikus marker hipotézos
megkülönböztet elsődleges és másodlagos érzelmeket, amelyek azonban egy
csatornán, uolyan formában fejeződnek ki
a szomarikus marker
elképzelt cselekvések,
események múltbeli történések alapján előre jelezhető kimenetelét jelzik zsigeri érzések formájában
Társas személyközi érzelmek
mindazok az érzelmek, amelyek aszerint alakulnak ki, ahogyan
MÁSOK irántunk való érzéseit és a hozzánk fűződő kapcsolatát érszleljük
társas kiértékelő érzelmek
: mindazok az emciók, amelyek a mások iránt táplált saját
érzéseinkkel függnek össze
Tanult tehetetlenség
a cselekedeteink és azok következményei felett érzett
kontrollvesztés szélsőséges formája, amely teljes passzivitáshoz vezet
kontingencia
a személy vis. és annak következményei közötti
objektív kapcsolat
kognitív interpetáció
az objektív kontroll szubj észlelése, amelyet
mentális folyamatok torízthatnak
Reaktancia
arra irányuló pszichológiai és viselkedéses próbálkozás, hogy
visszaszerezzük megszűnt vagy fenyegetett szabadságunkat → ez motiválja a
cselekvésre, a kontrollálhatatlanság ellenére is
Kihlstrom társas intelligencia elmélet
egy szervezett tudásstruktúra, ami mindazt tárolja, amit az ember önmagáról tud (fiz., személyiségtulajdonságok, szociális helyzet). Kapcs. ban az epizodikus emlékezettel és az önéletrajzi emlékezetben
reprezentálódik
szelffejlődés motivációs
elmélete
a belülről jövő, pszich, szükségletek (ágencia) kapcsolatba lépnek a társas kontextussal → a
szelf nem passzív elszenvedője a társas visszajelzéseknek (énképnek) és identitásokank (társas
rendszerben elfoglalt hely), hanem aktívan alakítja a fejlődést
az oktulajdonítás érzelem-viselkedés elmélete
: a személy először
megállapítja az érzelem okát → majd következtet a cselekvő
felelősségére → ami vmilyen érzelmet → és ehhez illő vis.t vált ki.
Tehát a morális ítéletek meghozatalakor alapvetően befolyásolnak
minket az érzelmeink alapjául szolgáló következtetések
Motiváció
=a viselkedés kiváltásában, fenntartásában és irányításában szerepet játszó folyamatok összessége, amely
- a szervezet belső milliőjének (környezetének) változásait jelző humorális és idegi impulzusok és
- a környezetből felvett és tanulási folyamatok során motiváló és megerősítő hatásúvá vált impulzusok
bonyolult integrált hatása
drive (belső késztetés)
: fiziológiai szükségleten alapuló viselkedéses késztetés (nem mindig jelenik meg, ha
szükséglet van, l. pl. vitaminszükséglet)
maghőmérséklet
a test belsőjének csaknem állandó hőmérséklete
külső köpenyhőmérséklet
a bőr és a közvetlenül alatta levő szövetek, valamint a végtagok változó
hőmérséklete
Hipotalamusz feladata
elsődleges homeosztatikus szabályozási rendszer itt valamint aggresszióért is felelős
szárazszáj-elmélete
perifériális szomjúság: száj és garat nyálkahártya szárazsága
ozmotikus szomjúság
a sejtek kiszáradása túl sok só fogyasztása után
volumetrikus szomjúság
ha az extracelluláris folyadék csökken (izzadás, hasmenés, vérzés, vízhiány)
Szaturáció
a folyadékfelvétel leállítása
LH laterális hipotalamusz
„éhségközpont”
ventromediális hipotalamusz
„telítődési központ”
szenzorispecifikus szatáció
egyféle ízű ételt elunjuk egy idő után
kondicionált ízaverzió
ha vmely ételtől betegek leszünk, kerüljük azt (íz és szag alapján), sőt undort
válthat ki
megállapodásipont-modell („settling-point”)
a testsúly hajlamos ama szint körül lebegni, amelyen az ételfogyasztást és energiafelhasználást
befolyásoló tényezők egyensúlyban vannak
evolúciós előhangoltság teória (félelem)
evolúciósan releváns ingerek könnyebben váltanak ki félelmet, mint evolúciósan
semleges ingerek
Nem-asszociatív nézet (félelem)
- evolúciósan releváns és semleges félelmek szétválasztása evolúciósan releváns félelmek megjelenése: univerzális az éréssel – tanulás, asszociáció nélkül ellentétes a 2. elmélettel, ott az előhangoltság mellett tanulási folyamat is van evolúciósan semleges félelmek: tanulással sajátíthatók el
problémaközpontú megküzdés (félelem)
a személy a szorongást kiváltó problémára, helyzetre koncentrál, hogy megkísérelje a jövőben
elkerülni vagy megváltoztatni
- érzelemközpontú megküzdés (félelem)
- célja, hogy megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását, és azt, hogy a személy a probléma
megoldásával foglalkozzon
elhárító mechanizmusok (félelem)
olyan tudattalan stratégiák, melyek segítségével az emberek negatív
érzelmeikkel megküzdenek
opponensfolyamat-elmélete
érzelmek: ellentétpárokba rendezve: pl. félelem/megkönnyebbülés, fájdalom/gyönyör ha az egyiket átélem, a másik elnyomás alá kerül
hidraulikus elv
a destruktív tendenciáknak valamilyen módon felszínre kell törnie
frusztráció-agresszió hipotézis
agresszió: frusztrációra adott válasz
szociális tanuláselmélet
az agresszió hátterében
- operáns kondicionálás
- megfigyeléses tanulás
- klasszikus kondicionálás
akkor marad fennt ha megerősítik
etológiai elmélet (agresszió)
agresszió: veleszületett ösztön
evolúviós szemlélet (agresszió)
- agresszió: specifikus ön-és fajfenntartási problémák megoldására létrejött, öröklődő pszichológiai
mechanizmus
rokonszelekciós modell
a közös géneket hordozó rokonoktámogatása az altruista egyed genetikai képviseletét növeli a
csoporton belül a következő generációkban, így rögzülnek az altruista viselkedésformák, amelyek
viszonzás nélkül kifizetődnek
szerelem háromszög-elmélete
intimitás: érzelmi komponens (közelség, kötődés, önfeltárás)
- elköteleződés: kogn. komponens (döntés arról, hogy időt és energiát
szánunk egy kapcs.ra és benne maradunk)
- szenvedély: motivációs komponens (motivációs hajtóerő, ami a szerelem
létrejöttéhez szükséges: fiz. vonzalom, erotikus érdeklődés, szex.
beteljesedés)
Transzcendenciaszükséglet
az a szükséglet, hogy a létezés értelmét, jelentését megtaláljuk
Optimumarousal-elmélet
- a szervezet egy optimális arousal fenntartására törekszik: ha ettől erősen eltérő az arousalszint -> az
egyensúly helyreállítását célzó viselkedést kezdeményez
Komplex visszacsatolási rendszer (érzelem)
az érzelem olyan folyamat, amelyben az események láncolata komplex visszacsatolási rendszerbe
szerveződik
- komponensfolyamat-elméleté
a motivációs aspektust az érzelem (az affektív
állapotok) egyik alrendszerének tekinti
prímek
biológiailag megalapozott, elsődleges motivációs/érzelmi rendszerek (összeköti őket), melyek jellemzői
neurokulturális elmélete (érzelem)
az alapérzelmek kisméretű átélhető készlete –ha nincsenek legátolva, természetes módon mosolygást, stb. magukban foglaló mozgásprogramokban fejeződnek k
mimikai visszacsatolási hipotézis
a megjelenő arckifejezés visszahat arra, hogy milyen érzelmet élünk át
kognitív kiértékelés
azt dönti el, hogy az aktuális személy-környezet érintkezés áll-e valamilyen vonatkozásban személyes
céljainkkal, jóllétünkkel
Az érzelmek kétfaktoros elmélete:
- az érzelmek két tényező egymásra hatásának eredményeként jönnek létre:
- nem értelmezett eredendő vegetatív arousal
- arra irányuló kognitív magyarázat (kiértékelés)
: tévestulajdonítás-kísérlet
a vegetatív arousal semleges állapota esetén az érzelem minőségét a helyzet kiértékelése
határozza meg
Belső motiváló tényezők / intrinzik motiváció
= motívumok: olyan szervezeten
belüli folyamatok, amelyek energizálják és vezérlik a viselkedést. Azért cselekszünk, mert maga a tevékenység vagy annak eredménye vonzó
CMÁ teória ( centrális motiváció állapot)
önmagában sem a környezet sem a fiziológiai állapot nem elégséges a motivált
magatartás kiváltásához az emocionális-motivációs magatartás a fiziológai állapot és a környezeti ingerek KÖLCSÖNHATÁSÁTÓL függ
elsődleges megerősítők
tanulás nélkül hatnak (p édes íz, szex partner) 🡪 evolúció által genetikailag meghatározott, öröklődő preferenciákv
másodlagos megerősítők
azáltal hatnak, hogy megtanuljuk, hogy pozitív következményekkel járnak (pl pénz) 🡪!FONTOS a kultúra hatása
Drive indukciós elmélet
azért hajtunk végre egy viselkedést mert az növeli az arousal szintünket (pl. ingerkeresés vö pszich., társas szükségletek változásának idői mintázata – felfelé ívelő spirál)
biopszichoszociális modell
minden motivációt a biol. környezetei, társas, kulturális és pszich tényezők KÖLCSÖNHATÁSA határoz meg
szenzorispecifikus telítettség
ha sokféle étel nagy mennyiségben van
jelen, akk a táplálékbevitel jelentősen megnő
hippokampusz
neg megerősítás szerve, elsősorban
gátló műkődésű, annak a tanulásában vsz részt, hogy ne reagáljunk a neg.an megerősített ingerekre
McClelland elmélete (motiváció)
Érzelmek a motivációs rendszer részei - jelzik a természetes incentívek (fájdalom,
változatosság) jelenlétét
Scherer elmélete, Komponens folyamat elmélet
Komponens folyamat elméletében motivációs aspektust az érzelmek egyik
alrendszerének tekinti
prímek kiolvasási folyamata
neurokémiai szubsztrátum –> motiváció (vis.es potenciál) + külső, aktiváló inger –> kiolvasás: érzelem
Maslow szükségletpiramis
Feltételezte, hogy a piramison szintenként felfelé haladva a motívumok erőssége csökken, és a szükségletek egyre inkább humánspecifikussá válnak. (kezdetben) Alapfeltevése volt, hogy mivel az elsőbb szükségletek erőteljesebbek, mint a magasabban levők, csak akkorfoglalkozunk, csak akkor motiváló egy magasabb szint, ha minden alatta levő szükséglet ki van elégítve.
a hipotalamikus terület
a lét és fajfenntartás legelemibb funkcióit
szabályozza: az érzelmek alapminőségét, megközelítő vagy elkerülő tendenciákat
(motivációkat) alakít ki – az „érzelmek ösforrása”
Stritalis terület
olyan forgatókönyvvázaltok (viselekdésformák) kialakítása és szabályozása, amelyek a mindennapi élethez szükségesek – alapvető szükségletekhez kötődnek – és fajtársakra
válaszolva módosulhatnak
Limbikus rendszer
reciprok összeköttetés a hipotalamusszal (körök) fő funkciója: tanult érzelmi reakciók szabályozása
Amygdalársi kör
önfenntartást szolgáló viselkedések szabályozása (táplálékfelvétel, támadó vis., önvédelem)
Szeptális kör
fajfenntartás és szociabilitás (szexuális reakciók, udvarló vis.)
Szaglópályát elkerülő pálya
fajfenntartással és szociabilitással kapcs. VIZUÁLIS ingerek vezette érzelmek, motivációk szabályozása
Limbikus ingerlés hatásának átfogó elmélete
amikor fajspecifikus mintázatok aktiválódnak, akk az aktivációhoz kapcsolódó kellemes vagy kellemetlen minőség attól függ, hogy a cselkevés általános jellege inkább megközelítő vagy elkerülő
Frontális kéreg
negatív események, megerősítés elmaradásának előrejelzésében,
anticipálásában van szerepe
hipotalamikus központ elmélet
a hipotalamikus központokat tartotta a kulcsfontosságúnak a tápl szabályozásában
Set-point elmélet
genetikailag/biol.ilag meghatározott egyensúlyi pontot feltételez, amelytől való eltérés esetén a szervezet homeosztatikus szabályozása
Pozitív-incentív elmélet
a táplálékfelvétel szabályozásának központi eleme az evés jutalmazó jellege
Androgenizáció/Maszkulinizáció
Ha elég androgént termelnek az
embrió nemi mirigyei, akk hím nemi szervek alakulnak ki
erotikus elmélet
a gének az eltérő tapasztalatokon keresztül hatnak: gének → tempramnetum, aktivitási szint → barátok választása (aktívabb lány
inkább fiúkkal, visszahúzódóbb fiú inkább lányokkal) → kisiskolás korban az barátaikkal ellentétes nem: furcsa, félelem → serdülőkorban ez a velük szembeni fokozott arousal alakul át szexuális vonzalommá
Anyai szenzitív periódus
a terhesség és a szülés idegélettani és hormonális eseményeinek hatására a szülés utáni órákban fokozott anyai utódgondozási érzékenység, motiváció alakul ki
couvade szindróma
Az anya várandósságával egyidőben az apában is hasonló pszichés eredetű testi és
lelki változások mennek végbe (étvágytalanság, hátfájás, szorongás)
generalizált fóbia
állandó félelem
: Klüver Bucy szindróma
semleges arckifejezés, engedelmesség, támadó vis. hiánya, veszélyes-veszélytelen,
ehető/ehetetlen megkülönböztetésének zavara, hiperszexualitás
Pszichoanalitikus elmélet (agresszió)
az embert a feszültségmentes állapotra törekvő belső dinamikája működteti agresszió: az örömelv (ösztönök kiélése) vezérelte vis. frusztrációjára adott válasz
irányítja
Katarziselmélet
Az agresszió ösztön, amit le kell és le lehet vezetni
Incentív motivációs hipotézis
az explorációt a múltból már ismert ingerhez való közeledés generalizációja váltja ki
optimum ingerlés kettős folyamat elmélete
Különbségtétel specifikus és diverzív kíváncsiság között
I-D (érdeklődés-hiány) modell
az ingerhiány mellé felveszi az új helyzetek által keltett érdeklődés előrevivő erejét is a kíváncsiságban egyszerre van jelen az érdeklődés (magának az ismeretszerzésnek az öröme) és az inf. hiány miatti feszültség (amit enyhíteni akarunk)
Introjektált (beépített) szabályozás
kevés kapcsolat a külső motivátorral. A szabály beépült vmilyen belső érzelmi modalitás formájában. Kialakult vmi belső ok: pl bűntudat,
Identifikáció (azonosulás)
annyira magáévá tette a külső motivációt, hogy a vis. megítélése, értéke fontos neki
kogntív attribúciós elmélet
ha a cselekvés okát külső tényezőknek tulajdonítjuk csökken az intrinzik motiváció
diverzív kíváncsiság
unaloműzés miatt, arousal NÖVELÉSE motivál
episztemikus kíváncsiság
összetett helyzetek, ellentmondások, logikai összeférhetetlenségek (elméletek között)
effektancia motívum
arra ösztönzi az egyént, hogy hatást gyakoroljon környezetére
elvárás-értéke modell (motiváció)
1.a személyre stabilan jellemző (diszpozicionális) motívum ereje (M)
2. a motívum beteljesülésére vonatkozó szubj./észlelt vszíűnség - expektancia(P)
3. az incentív értékétől, a cél vonzerejétől (I)
A tej mot. attribúciós elmélete
a sikereket és a kudarcokat a személyek különböző okoknak tulajdoníthathják. Ezek
leggyakrabban: képesség, feladat nehézsége, erőfeszítés, szerencse
énkonkordancia
ha énünkkel összhangban levő, énkonkordáns célokat tűzünk ki magunk elé, amelyke eleve belülről nagyon érdekelnek személyes meggyőződésünk és értékeink miatt idővel “felismerjük őket)
megkapaszkodási ösztön
Hermann feltételezi, hogy a személyiségfejlődés soránmegkapaszkodási ösztönből fejlődik ki a szeretet, a kötődés
Bowlby kötődéselmélete
a kötősdést elsődleges szükségletnek tartja, ami önálló, veleszületett. Nincs szükség az anya drive-redukáló hatására→ ellentmond az érdekszeretet elméleteknek
Hofer elmélete az anya-utód interakció rejtett szabályozóiról
Hofer szerint a kötődésért sok, egymástól független viselkedési és biol. folyamat hálózata felelős, így a szeparációra adott reakció NEM egységes válasz, hanem több
egyedi rendszer egyidőben történő reakciója.
összetartozás szükséglet
: létezik egy anya-gyerek kötődéstől független összatartozási szükséglet, amely: alapvető emberi motiváció, és képes arra, hogy az ember interperszonális viselkedésével kapcsolatos elméleteket magyarázza
Hedonikus adaptáció a kult.ban
embereknél erősek a tanult preferenciák, értékek. Egy kult.ban élő személy szereti, amit a kutl szeret és nem szereti amit az nem
a segítségnyújtás közgazdasági szemléletű elmélete
minden személy racionális gondolkodó, és mindig a saját hasznának maximalizálására
törekszik. → a potenciális segítő minden helyzetben mérlegeli a lehetőségek,
jutalmakat, kötségeket, és ezeknek megfelelően hozza meg a döntést
Negatív állapot enyhítési modell
a segítségnyújtás eszköz lehet arra, hogy neg érzelmeinket csökkentsük →
egoisztikus altruizmus
Arousal: költség-haszon modell
a vészhelyzet miatti arousalnövekedés: motivál a segítségnyújtásra +
befolyásolja a költség-haszon elemzést → a vészhelyzet által kiváltott distressz CSAK akkor fog segítségnyújtáshoz vezetni, ha nincs kevésbé költséges mód az arousal enyhítésére
altruizmus empátia-elmélet (Batson)
elismeri, hogy gyakori az önző indíték az altruisztikus viselkedésnél (egoisztikus altr) de szte létezik valódi altruizmus is → szerinte a segítő szükséghelyzetre adott érzelmi válasza határozza meg, hogy önző, vagy őszinte segítő motivációk kerülnek előtérbe
Rokonszelekció
a közös géneket hordozó rokonok támogatásával nő az egyed genetikai képviselete a következő generációkban. Így rögzülnek az altruista vis. formák → predikció: a rokonokat előnyben részesíti a nem rokonokkal szemben, a közelieket a távoliakkal szemben
érzelemcsaládok
feltételezik, hogy az alapérzelmek nem csak egy érzelmet jelentenek hanem egy
érzelemcsaládot reprezentálnak amelyeknek minden tagja rendelkezik az alapérzelmek kül. jellegzetességeivel
Klüver Bucy szindróma
nem ismeri fel a veszélyes dolgokat, hyperszexualitás, túl szelíd
Relativista (érzelem)
Az érzelmek kultúra specifikusak (szembe az univerzalistával)
Hasznos társított szokás elve (érzelmek)
az érzelemkifejezsé az adott helyzetben szükséges viselkedést tükrözi. Eredetileg gyakorlati funkciója volt, ami a automatizálódott, szokássá vált.
Idegrendszeri direkt működés elve
tehát az érzelmek közvetlenül, maguktól, az
idegrendszer serkentése miatt is kifejezódhetnek
Antitézis elve
az adott helyzettel ellentétes helyzet automatikusan az előzővel ellentétes
mozgásmintázatot vált ki
szeretet / szerelem attitűdszerű értelemzése
3 fő komponensű attitűdként írja le. Részei: a kötődés szükséglete (~gondolkodás, érzelem), a gondoskodás, gondviselés
(viselkedés), és az intimitás (~érzelmi)
