Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

ált szigó > Kognitív Fogalmak > Flashcards

Kognitív Fogalmak Flashcards

1
Q

Colliculus superior (CS)

A

a szemmozgások vezérlése a szemmozgások indítása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

vizuális kulcs

A

a szegregáció alapjául szolgáló fizikai paraméter, amely a látható kontrasztot
létrehozza

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

nagymamasejtekk (kardinális sejtek vagy megismerési egységek)

A

a ventrális vizuális
rendszer csúcspontján lévő neuronok, melyek csak és kizárólag egy adott tárgyat, illetve jelenséget kódol

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

pozicionális invariancia

A

ugyanazt a tárgyat helyétől függetlenül fel tudjuk ismerni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

FFA

A

az emberi agy arcérzékeny területe

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

proximitás elve (látás)

A

csökkentjük a távolságot az egymás felett elhelyezkedő pontok között

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

perceptuális szerveződés

A

a kép elrendezéséből eredő legegyszerűbb interpretáció csak a kép egészében létezik, de annak részleteiben nem

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

korai szűrés

A

olyan szakaszban kerül rá sor, amelyben a szövegek jelentésével kapcsolatos információk még
nem kerültek feldolgozásra

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

feldolgozás üvegnyaka

A

üvegnyak a feldolg. korai szakaszában, ott, ahol a rövid távú emlékezeti tárolás történik, így a szűrő védi ezt a rendszert a túlterheléstől

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

sajátnév hatás

A

dichotikus kísérletben a k.sz-ek gyakran észreveszik, ha a saját nevük hangzik el (nem
figyelt szövegben)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

implicit figyelem

A

fixáció nem változik, de máshová figyelünk

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

negatív előfeszítés

A

tehát ha egy olyan inger követel figyelmet, amit előzőleg ki kellett szűrni emlékezeti reprezentáció gátlás alá kerül

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Sajátságintegrációs elmélet (figyelem)

A

a környezetnek megfelelően, tehát valósághűen, a figyelem
fókuszában kapcsolódnak össze az egyes modulokban végzett feldolgozás eredményei

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

mikoroszint (figyelem)

A

az információfeldolgozás bizonyos részfolyamatai automatikusan lezajlanak, azaz adatvezéreltek. Ezeket a folyamatokat nevezhetjük preattentív folyamatoknak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

makroszint:

A

: folyamategyüttesek működnek automatikusan – pl.: autóvezetés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

monokuláris jelzőmozzanat

A

A téri jelzőmozzanatok többsége egy szemmel is érzékelhető

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

binokuláris jelzőmozzanatok

A

két nézőpont, két szem szükséges

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

kétszemes térlátás magyarázata

A

: ha két szemünk kissé eltérő képeket lát, akkor ezek részleteit a térben tőlünk más-más távolságban lévő tárgyakként érzékeljük;

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

akkomodáció

A

agyi „autofókusz-funkció” – szemünk élesre állítja a retinánkon az exponálni kívánt tárgyat,
megméri a tárgy távolságát, bár csak két méterig terjedő távolságtartományban játszik érdemi szerepet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

interaurális hangerőkülönbség (IHK)

A

két fülbe érkező hang hangerejének eltérése

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

interaurális időkülönbség IIK

A

a hangok eltérő időpillanatban érik el a két fület

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

tévesztési kúp:

A

a térnek olyan pontjai, melyek nem teszik lehetővé az egyértelmű lokalizációt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

alakkonstancia

A

látórendszerünk egy retinális kép sok lehetséges értelmezése közül mindig a legvalószínűbbet
választja, aminek alapja a látás tanulásában gyökerezik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

helykonstancia

A

egy minden részletében változó retinális kép mellett is mozdulatlannak látjuk a valóban
mozdulatlan, egy helyben nyugvó tárgyakat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

abszolút küszöb

A

a legkisebb intenzitás, ami ahhoz szükséges, hogy egy adott frekvenciájú hangot éppen meghalljunk

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

analitikus (szétválasztó) észlelés

A

a hallórendszerünk saját Fourier-elemzése – hangokat összetevőire bontja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

Frekvencia/rezgésszám

A

ami a másodpercenkénti rezgésszámot fejezi ki

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

Hallhatósági függvény

A

= sok személy, sok frekvencián mutatott abszolút küszöbe (adott frekvencián a legkisebb
intenzitás, amin az adott hangot meghalljuk)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

aktivációsmintázat-terjedés (hallás)

A

a növekvő intenzitás hatására nemcsak azok az idegrostok tüzelnek,
amelyeknek a jellemző frekvenciáját tartalmazza a megszólaló hang, hanem azok is, amelyek a hanghoz
közeli jellemző frekvenciával rendelkeznek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
30
Q

.lépcsőzetes hangerő kódola

A

az alacsony, közepes és magas intenzitástartományokat eltérő neuroncsoportok kódolják és aszerint észleljük hangosnak vagy halknak a hangokat, hogy melyik csoport
aktív

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
31
Q

telítődési/szaturációs pont

A

: a hang intenzitásának növelésével az idegrost
spontánaktivitás-szintje egy bizonyos küszöb eléréséig változatlan marad, a küszöb elérése után viszont monoton
növekedést mutat. Ez a növekedés egy bizonyos intenzitás felett már nem változik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
32
Q

Hallásiszűrő modell

A

a hallórendszer úgy képzelhető el, mint egy a teljes hallható
frekvenciatartományt lefedő és egymást átfedő sávszűröket (hallási szűrőket) tartalmazó készlet, minden szűrő csak
a rá jellemző frekvenciasávot engedi át, a spektrum többi részét pedig levágja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
33
Q

a maradványhang

A

létezik egy virtuális hangmagasság a maradványhang, mely a hangmagasság észlelésért felelős

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
34
Q

.Frekvenciaelmélet

A

alaphártya egy membrán, mely az adott hang
frekvenciáját felvéve azonos frekvencián rezgésbe kezd

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
35
Q

.Helyelméle

A

Az elmélet alapján,
tehát nem az egész alaphártya rezeg, hanem csak specifikus az adott frekvenciára érzékeny helyei akár egy zongora húrjai

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
36
Q

.Utazóhullám-elmélet

A

az alaphártya struktúrája (alapjánál keskeny és vastag, a csúcsánál pedig
széles és vékony) alapvetően meghatározza azt, hogy milyen típusú elmozdulást végez a rezgéshullámok
hatására

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
37
Q

Frekvencia-szelektivitás

A

minden idegrost kitüntetett szűk frekvencia tartományra érzékeny, ahol az idegrost alacsony hangerő küszöböt mutat, de minden más frekvenciára mutatott küszöb értéke
magasabb, ez az idegsejt jellemzőfrekvenciája

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
38
Q

testérzés

A

szomesztézia

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
39
Q

mozgásérzékelés

A

kinesztézia

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
40
Q

szervérzékelés

A

viszcerocepció

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
41
Q

kontakt receptorok

A

aktivitásukhoz az ingereknek érintkezniük kell az érzőfelülettel

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
42
Q

Receptív mező (érzőmező):

A

egy receptor által ellátott bőrterület nagysága és határának minősége

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
43
Q

Adekvát inger

A

amire a receptor a legalacsonyabb küszöbbel reagál, továbbá az, hogy az inger tartós fennállása esetén a receptorok meddig maradnak ingerületben, azaz az adaptáció

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
44
Q

hiperalgézia

A

kis intenzitású ingerek is erős fájdalomérzetet keltenek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
45
Q

allodínia

A

nem nociceptív inger is fájdalomérzetet kelt; patológiás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
46
Q

Kognitív feldolgozási hurok

A

nociceptív ingereket szállító rostok oldalágai az előagyba futva aktiválnak egy leszálló rendszert: rostjai kapurendszeren végződnek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
47
Q

Periakveduktális szürkeállomány

A

legerősebb fájdalomcsillapító idegpálya, endogén
opioidokkal működik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
48
Q

Retronazális szaglás

A

illatanyagok belülről, a szájüregből is érkeznek a garaton át: táplálékból szabadulnak fel
és fontos kiegészítői az ízeknek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
49
Q

alliesztézia

A

érzékcsúszás nemcsak tanulással jöhet létre, belső állapot változásai
révén is, egy éhes állat erős pozitív preferenciát, mérsékelten jóllakottan nagyjából semleges érzéseket,
túltelítetten pedig kifejezett averziót mutat az édes íz iránt;

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
50
Q

Habituáció

A

olyan nem asszociációs tanulás, mely az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi, ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi, tulajdonképpen egy megszokás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
51
Q

szenzitizáció

A

olyan nem asszociációs tanulási forma, melyben 1 adott ingerre egyre
erőteljesebb a viselkedéses változás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
52
Q

Klasszikus kondicionálás

A

addig semleges inger egy másik ingerrel való ismételt eggyüttlakás következtében
asszociálódni fog a másik ingerhez

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
53
Q

Instrumentális kondicionálás

A

cselekedeteknek következménye van; megerősítés növeli a válasz gyakoriságát

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
54
Q

Generalizáció

A

amikor egy CS-hoz hasonló (de nem teljesen megegyező) inger is kiváltja a CR-t, bármilyen
további kondicionálás nélkül. Mégpedig minél hasonlóbb az új inger a feltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a feltételes választ

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
55
Q

Diszkrimináció

A

a differenciális megerősítés és kioltás eredménye, : amikor a CS-tól eltérő ingerek megjelenésekor nem következik be a CR.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
56
Q

Feltétlen inger

A

egy adott választ automatikusan, többnyire reflexes úton kiváltó inger (általában biol.
releváns, de nem mindig l. másoldagos kondicionálás) inger (húspor látványa/szaga)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
57
Q

Feltétlen válasz

A

tanulást nem igénylő, veleszületett reakció (CR)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
58
Q

Feltételes inger

A

egy korábban semleges inger, amely a feltétlen ingerhez asszociálódva feltételes választ eredményez

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
59
Q

Feltételes válasz

A

egy olyan ingerhez kapcsolódó tanult válasz, ami eredetileg nem jelent meg az ingerhez kapcsolódóan

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
60
Q

Kioltás

A

amennyiben a CS után az UCS ismételten elmarad (a UCS előfordulási valószínűsége csökken, a CS nem jósolja megfelelően az UCS-t) a CR fokozatosan csökken,

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
61
Q

asszociációs
szelektivitásnak

A

csak bizonyos ingerek között alakulhat ki asszociációs kapcsolat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
62
Q

effektus törvény

A

véletlenszerű viselkedések
közül azok maradnak fent (azoknak nő az előfordulási vszínűsége) amelyeket megerősítés követ (és a
valószínűég csökken, ha neg. követekzménnyel jár

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
63
Q

operáns kondicionálásnak

A

4gy helyzetben több próba alkalmazása is
lehetséges ill. többféle művelet végrehajtása, próbálgatása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
64
Q

Formálás

A

az az eljárás, amelyben az elérni kívánt viselkedésforma irányába mutató vis. lépcsőzetesen erősíti meg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
65
Q

Averzív kondicionálás

A

negatív/averzív tényezőket használunk föl a viselekedés megváltoztatására

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
66
Q

Nem asszociációs tanulás

A

egyetlen inger által kiváltott válaszban alakul ki változás, nem kapcsolódnak össze ingerek, események

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
67
Q

sztochasztikus függetlenség

A

az emlékezeti
megtartás képességének kül mutatói nem mindig korrelálnak egymással

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
68
Q

modális modell (emlékezet)

A

Környezeti infót a szenzoros emlékezeti tár
dolgozza fel, (észlelés és emlékezés határterülete) azután az átmeneti rövid t.
rendszerbe, majd a hosszú t. emlékezetbe kerül, azt feltételezi, hogy a környezetből érkező információkat először párhuzamosan
működő, átmeneti szenzoros emlékezeti rendszerek dolgozzák fel

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
69
Q

Exp./deklaratív emlékezet

A

képesek vagyunk róla beszámolni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
70
Q

kódolás

A

Ahhoz, hogy a sok inger közül egy érzékleti benyomásra emlékezzünk, emléknyommá kell alakulnia

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
71
Q

: feldolgozási szintek elmélete.

A

Az információt a megismerőrendszer a)
felszínesen b)mélyen dolgozhatja fel, s minél mélyebb, annál tartósabb az emlék

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
72
Q

Kódolás specifikussága

A

az előhívásnál csak azok a hívóingerek segítik a felidézést, amelyek specifikusan a
tanulási epizód alatt kapcsolódtak össze a célingerekkel

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
73
Q

kognitív környezet hatása

A

az emlékezeti reprezentáció szavak
megjegyzésekor nem csak az adott szó lexikai, szemantikai jegyeit tartalmazza, hanem
a kontextust is, amiben tanultuk és a belső, érzelmi és kognitív élményeket is

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
74
Q

Ribot-törvény

A

az emlékezet fokozatosan romlik egészségeseknél, emlékezet sérülésekor viszont az
agysérülést követően rossz emlékezés, majd fokozatosan egyre jobb

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
75
Q

perceptuális priming

A

szó- vagy képtöredékek azonosítását segítő tételek előzetes bemutatása a v.sz.-nek, a tudta nélkül

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
76
Q

: kettős emlékezeti nyom elmélete

A

átmeneti és sérülékeny emlékezetből lesz tartós emlékezet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
77
Q

Ekfóriamodell:

A

minden esemény fokális (gócponti) eleme olyan mentális környezetbe
ágyazódik, amiben jelen van a külső és belső referenciájú elemek (pl. milyen környezetben voltam, hogy
éreztem magam) 🡨 saját kontextus

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
78
Q

Ekfória

A

olyan folyamat, amelynek során az emléknyom és az új helyzetből származó hívóinger összekapcsolódnak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
79
Q

Többszörös emléknyom elmélet

A

az emlékezés felfogható úgy is, mint
újratapasztalás, újrakonszolidáció. Az agy a hippokampális rendszer segítségével újabb másolatokat
készít a eseményről

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
80
Q

Emlékezeti disszociáció

A

a tudás és emlékezés disszociálódhat. A hippokampusz szerepe vitatott, de nemrég rájöttek, hogy az aktivációja nem az idő elteltével halványul, hanem az előhívott emlékek
élményszerűsége alapján

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
81
Q

vakuemlék

A

érzelmi emlék,
melyet megrázó, fontos hírek hagynak maguk után

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
82
Q

komputeralapú modell

A

egy vagy több tárolási rendszer létezik az emlékezetben; ezeknek külön-külön kódolniuk, tárolniuk, előhívniuk kell tudni. Ez a három mindenképp összefügg egymássa

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
83
Q

munkamemória-terjedelem

A

olyan különböző, bonyolult emlékezeti terjedelemi feladatok összessége, amelyek az információ egyidejű tárolását és feldolgozását igénylik 🡨 jó bejóslója az intelligenciának, kognitív képességeket

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
84
Q

ikonikus emlékezet

A

látáshoz köthető emlékezet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
85
Q

látványperzisztencia

A

az a jelenség, amely során az információ vizuális
reprezentációja a másodperc néhány tizedrészéig megbízhatóan és tudatosan
észlelhető

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
86
Q

tömbösítés

A

több elem egyetlen egységbe való csoportosítása, általában a hosszútávú
emlékezet alapján

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
87
Q

Peterson-hatás

A

amikor az ember egyik szobából átmegy a másikba, és közben elfelejti, miért ment

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
88
Q

Peterson-feladat

A

rövidtávú emlékezeti feladat, amelyben kis mennyiségű anyag
emlékezeti megtartását mérik olyan rövid késleltetés után, amelyet kitöltenek valamilyen, az ismétlést gátló feladattal

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
89
Q

elsőbbségi / primáciahatás

A

mindegyik lista esetében jellemző volt, hogy az első néhány elemet
jobban fel tudták idézni a személyek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
90
Q

újdonsági / recenciahatás

A

azonnali felidézés esetén a lista hosszúságától függetlenül könnyebb
felidézni az utolsó elemeket, de eltűnik késleltető elemet helyezünk el a feladatban

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
91
Q

fonológiai hurok

A

Baddeley és Hitch többkomponensű modelljének az a komponense, amely a
beszédjellegű információk átmeneti tárolását végzi

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
92
Q

fonológiai hasonlósági hatás

A

rosszabb lesz a verbális információk azonnali szeriális felidézése akkor, ha az elemek hangzásukban hasonlítanak egymásra

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
93
Q

artikulációs elnyomás

A

a verbális ismétlés megakadályozásának az a módszere, amikor a személynek folyamatosan egy másik szót kell ismételgetnie

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
94
Q

változó állapot hipotézis

A

az elemek sorrendjének
megjegyzését verbális és vizuális emlékezet esetén is rontják az irreleváns
ingerek, ha azok változatosak

95
Q

irrelevánshang-hatás

A

a verbális STM-et megzavarják a párhuzamosan hallott,
váltakozó hangok, akár beszédről, akár zenéről van szo

96
Q

Vonás Modell

A

az STM és az LTM helyett egy egységes rendszert javasol, amelyben minden egyes elemet egy-egy vonáskészlet reprezentál, ezeknek pedig két fajtája létezik: modalitásfüggő (vizualitásfüggő vonása)
2. modalitásfüggetlen (vizualitásfüggetlen vonása)

97
Q

kettős disszociácio

A

elsősorban a neuropszichológia használja ezt a fogalmat akkor, amikor két betegcsoport ellentétes károsodási mintázatot mutat, például az egyik csoportnál megtartott az STM, de károsodott az LTM, a másik
csoportnál pedig az LTM-működés normális és az STM károsodott

98
Q

téri-vizuális vázlattömb

A

vizuálisan és/vagy térileg kódolt emlékezeti elemek vagy azok sorozatának átmeneti megtartása

99
Q

szemantikus kódolás

A

az elem feldolgozása jelentés alapján, vagyis az elem összekapcsolása a hosszútávú emlékezetben tárolt más elemekkel

100
Q

ellenőrző figyelmi rendszer (SAS)

A

a viselkedés figyelmi irányításáért felelős; ez a rendszer segít döntést hoznunk a versengő lehetőségek közül + képes különböző stratégiákat aktiválni, amelyekkel alternatív megoldásokat lehet keresni

101
Q

konfabulácio

A

A valóságtól eltérő módon idézünk fel egy eseményt.

102
Q

epizodikus puffer

A

egy többdimenziós kódolást feltételez, és ez lehetővé teszi, hogy a munkamemória alkomponensei interakcióba lépjenek a hosszútávú emlékezettel 🡨 egy olyan tár, amely nagyjából négytömbnyi információt képes tárolni többdimenziós kódban

103
Q

összekapcsolás (binding):

A

az a folyamat, amely során a perceptuális vonásokat a tárgyak észleleti képévé szervezzük (pl piros szín + négyzet = piros négyzet), aze elkülönült eseményeket pedig összefüggő epizódokká

104
Q

propozicionális gondolkodás

A

a propozíció valamilyen tényállásra vonatkozó kijelentés, meghatározott
viszonyban összekombinált fogalmakból állnak → kulcseleme a fogalom, egy adott osztályhoz tartozó tulajdonságok halmaza

105
Q

kognitív ökonómia

A

a mentálisan leképzendő világ komplexitását csökkentjük

106
Q

kategorizáció

A

a tárgyak fogalomhoz rendelése → úgy kezeljük, mintha rendelkezne a
fogalomhoz tartozó tulajdonságok sokaságával

107
Q

életlen fogalmak

A

nincs igazi definíciójuk, kategorizációjuk a prototípusra támaszkodik

108
Q

példánystratégia:

A

elraktározza annak reprezentációját

109
Q

hipotézis-ellenőrzés:

A

megkeressük a közös tulajdonságaikat,
amik feltehetően jellemzik az adott fogalmat → minden új tárgyat ezek a tulajdonságok alapján vizsgálunk meg → hipotézisünket akkor tartjuk meg, ha helyes döntésekhez vezet, ha nem, átalakítjuk

110
Q

absztrakció

A

a külvilágból az érzékszerveinkbe érkező hatalmas mennyiségű információt jobban kezelhető kategóriákká alakítjuk át

111
Q

nyelvi relativizmus

A

egy adott nyelven beszélve figyelnünk kell a nyelvtani szabályok közvetítette jelentésre

112
Q

nyelvi determinizmus

A

eszerint a fenti nyelvi különbségek az emberek gondolkodását, egész kultúrájuk
alakulását befolyásolják

113
Q

asszociatív agnózia

A

a betegnek a vizuálisan bemutatott tárgyak felismerésével vannak nehézségei (pl egy fésűt kép alapján nem tud megnevezni, de a tapintásáról már igen

114
Q

alexia

A

(szavak felismerésének zavara)

115
Q

szenzoros-funkcionális elmélet

A

Az élőlényeket leginkább vizuális vagy más perceptuális sajátosságaik különböztetik
meg egymástól → hogy néznek ki, A tárgyakat leginkább funkcióik szerint különböztetjük meg

116
Q

többszörösvonás-elmélet:

A

a kategóriaspecifikus károsodások 7 különböző mintázatot mutatnak

117
Q

forgatókönyv

A

a szemantikus emlékezetben tárolt sémák, amelyek az eseményekkel és azok
következményeivel kapcsolatos ismereteinket tartalmazzák; olyan séma, amely egy hétköznapi helyzetben előforduló események jellegzetes sorrendjét tartalmazza

118
Q

konzisztenciatorzítás

A

jobban emlékszünk azokra az információkra, amelyek alátámasztották a véleményünket

119
Q

propozíció

A

valamilyen tényállásra vonatkozó kijelentés, meghatározott viszonyban összekombinált
fogalmakból áll

120
Q

családi hasonlóság elve:

A

Eszerint (bizonyos, életlen) kategóriáknál nem határozhatóak meg olyan tulajdonságok, amelyekkel a kategória minden példánya rendelkezne. Sokkal inkább a példányok tulajdonságainak összessége alkotja a kategóriát/prototípust–> Ennek megfelelően nem szükséges, hogy egy példány minden kategóriához tartozó tulajdonsággal rendelkezzen. Az alapján soroljuk be a példányokat, hogy mennyire hasonlít a prototípushoz

121
Q

mintapéldány elmélet

A

kategória reprezentációja = nincs egy prototípus, hanem minden addig látott (valós) kategóriéldányt eltárolunk, NEM absztrahálok prototípust, hanem az összes konkrét példányt tárolom

122
Q

külön-fogalom-külön-terület hipotézis

A

az állatok és az ember alkotta tárgyak fogalmai az agy különböző helyein lokalizáltak

123
Q

motors-funkcionális elmélet

A

az állatok több perceptuális (hogy néz ki), a tárgyak több funckionális (mire használjuk) jellemzővel rendelkeznek

124
Q

A deklaratív emlékezet formái (Tulving felosztás)

A

A nem-deklaratív emlékezet ennek megfelelően anoetikus, mivel nélkülözi a tudatosságot; a szemantikus emlékezet
noetikus, mivel az emlékező tudatossága itt még a tudás tárgyára korlátozódik; az epizodikus emlékezet pedig autonoetikus, mivel az emlékező tudatossága itt már önmagára is kiterjed. az egyes emlékezeti rendszerek különbségei leginkább a
személyes élmények újraélésében gyökereznek.

125
Q

tudom-emlékszem paradigma

A

Az „emlékezés” tehát inkább az epizodikus (autonoetikus), míg a „tudás” pedig inkább a szemantikus (noetikus) emlékezet (tudás) használatára utal.

126
Q

epizodikus és önéletrajzi emlékezet (Conway)

A

Ha viszont az epizodikus emlékezet
hozzákapcsolódik az önéletrajzi emlékezethez, akkor az az egyes emlékeknek a múlt tematikus tudásbázisához való lehorgonyzását is biztosítja. A rekollektív, fenomenológiai emlékek tehát elsősorban a familiáris,
epizodikus emlékeknek köszönhetőek.

127
Q

önéletrajzi / autobiografikus emlékezet

A

Az önéletrajzi emlékezet ennek megfelelően egy olyan szervezett tudásbázis, amely
több memória-rendszer integrációjából tevődik össze, s amelyben több reprezentációs forma is képviseltetik
egyszerre

128
Q

Conway és Pleydell-Pearce elmélete

A

3 szintje különíthető el: az életperiódusok olyan kiterjedt időszakok az életben, amelyeknek határozott kezdetük és végük van; az általános események olyan ismétlődő cselekvések, amelyek között
tematikus kapcsolat van, vagy olyan kiterjedt események, amelyeket azonos célok kötnek össze; míg az
eseményspecifikus / szenzoros-perceptuális tudásegységek pedig olyan élénk, észleleti információk, amelyek
minden egyes önéletrajzi emlékben megtalálhatóak.

129
Q

Barsalou elmélete

A

Az egyes emlékek előhívása során aztán azt tapasztalta, hogy a megkérdezettek először mindig egy kiterjedt vagy egy összegzett / általános emléket írtak le, s csak azután
következtek az egyedi emlékek. A specifikus eseményekről szóló tudásunkhoz tehát alapvetően úgy férhetünk hozzá, ha előbb meghatározzuk annak lehetséges közegét és általános keretét. Ezen vizsgálat nyomán vált elfogadottá, hogy az epizodikus rekollekció felelős az egyedi emlékek életszerű visszahívásáért.

130
Q

kontextus-plusz-index modell

A

Rieser-ék modellje szerint az emlékezeti keresés elsősorban az önéletrajzi emlékezet szerveződésén alapul. Az emlékezés tehát a gondolkodás és a következtetés egyfajta együttese.

131
Q

Conway elmélete (előhívás)

A

Conway elmélete szerint a tudatos előhívási szándék mögött mindig egy körkörös
visszahívási folyamat áll, amelynek a kivitelezése alapvetően a munkamemória központi végrehajtójának a feladata, amely pedig így az önéletrajzi emlékek dinamikus konstrukciójának a tere is egyben

132
Q

SPI-modell

A

Tulving elmélete szerint ezzel szemben az információk pont, hogy inkább a
szemantikus emlékezeten keresztül jutnak be az epizodikusba 3 „monohierarchikusan” szervezett alrendszert különböztet meg: a perceptuális, a szemantikus és az
epizodikus szisztémát. Az emlékek kódolása mindig szeriálisan / serial (S) történik, ugyanis a hierarchia minden egyes szintje
alkalmas arra, hogy szépen sorjában információkat vegyen fel, tároljon el és adjon tovább a következő szintnek, csakhogy nem minden információ jut el miden szintre. Az emlékek tárolása ezzel szemben már párhuzamosan / parallel (P) történik, mivel a beérkező információk különböző aspektusai többszörös emléknyomok formájában, külön-külön tárolódnak az egyes szinteken

133
Q

narratív előhívási mód

A

Bruner szerint a narratív előhívási mód arra szolgál, hogy az emberi szándékokat és cselekvéseket, valamint ezek következményeit egyaránt kezelni tudjuk az elbeszélések során

134
Q

emlékezeti interferencia

A

Az emlékezeti interferencia lényege a hívóingerek és a nagyon hasonló célemlékek közötti kapcsolatokban keletkező zavar, amely feltehetően a felejtés elsődleges oka

135
Q

kiszorulási hipotézis - retroaktív interferencia

A

egy adott hívóinger és az ahhoz tartozó különféle célemlékek között minduntalan újabb és újabb kapcsolatok jönnek létre, mindeközben pedig az erősebb kapcsolatok fokozatosan kiszorítják a
gyengébbeket

136
Q

Versengési hipotézis

A

az az elképzelés, hogy a közös hívóingerhez kapcsolódó elemek automatikusan
akadályozzák egymás előhívását, amikor a hívóinger megjelenik

137
Q

feloldódó asszociációk hipotézise

A

A retroaktív interferenciát nem lehetett megmagyarázni a betolakodó hibákkal, csak egy rejtélyes X-faktorral, amely Melton és Irwin szerint nem más, mint a korábbi hívóinger-célemlék kapcsolatoknak a megszűnése vagy feloldódása a későbbi kapcsolatok hatására

138
Q

Pozitív torzítás

A

az életkor előrehaladtával egyre erősödő hajlamot mutatunk arra, hogy több pozitív, mint semleges vagy negatív emléket idézzünk fel.

139
Q

Broca terület

A

beszédprodukció

140
Q

Wernicke terület

A

beszédfeldolgozás

141
Q

Afáziák

A

a területek, ill az őket összekötő idegkötegek sérülése által kialakuló
beszédzavarok

142
Q

indukciós probléma

A

véges adathalmazhoz végtelen olyan szabályrendszer illeszthető, amely a halmazt létrehozta

143
Q

konnekcionista elmélet
(nyelv)

A

nincsenek speciális nyelvi reprezentációk -> nyelv elsajátítását általános tanulási
képességek (pl statisztikai v szekvenciális tanulás) szolgálják gyermek a nyelvi bemenetből vonja ki a szabályszerűségeket, melyek alapvetően nem szimbolikusak, hanem konkrét nyelvi jelekhez köthetőek

144
Q

statisztikai tanulás elméletek (nyelv)

A

szintén a gyermekek által tapasztalt nyelvi ingerek gazdagságára épít, gyermek a nyelvi ingerek gyakoriságát, együttjárási valószínűségét észlelve tanul

145
Q

szociális konstruktivizmus

A

szerinte a kisgyermek nyelvi tudását konkrét, egyedi kifejezések, mondatok alkotják ->ezek kezdetben mereven rögzítettek, nem tartalmaznak változót

146
Q

perceptuális ráhangolódás

A

csecsemők egyre jobbakká válnak a tapasztalt ingerek felismerésében és feldolgozásában, viszont fokozatosan elveszítik a nem tapasztalt
ingerek megkülönböztetésének képességét

147
Q

kölcsönös kizárás elve

A

ha két tárgy közül az egyik nevét ismerjük, míg a másikét nem, akkor egy új szó hallatán arról azt feltételezzük, hogy az az ismeretlen tárgy címkéje

148
Q

Logogén elmélet

A

a szavak a mentális lexikonban ún. logogének formájában rerprezentálódnak → ezek inf.t tartalmaznak a szó
jelentéséről, szintaktikai szerepéről, fonológiai ÉS ortográfiai szerkezetéről

149
Q

Autonóm keresési modell (beszéd)

A

Szeriális feldolgozást feltételez 4 feldolgozórendszer: lexikai (szavak) + szintaktikai (nyelvtan) + üzenetfeldogozó
(fogalmi struktúra) + általános (jelentés) feldolgozó rendszer

150
Q

Levelt-modell

A

Beszédprodukciónak 5 szintje van: 1. fázis a fogalmi előkészítés szakasza, amely során a beszélő a hallgatónak szánt üzenet megfogalmazása, 2, a grammatikai kódolás szakasza, amely során az előzőleg létrejött üzenet fogalmai aktiválják a nekik megfelelő szavakat a mentális lexikonban 3. morfo-fonológiai kódolás szakasza, amely során az előzőleg aktiválódott lemmák továbbvezetnek a szavak morfológiai és fonológiai szerkezetéhez, vagyis itt már a szavakat alkotó szótagokkal és hangokkal kapcsolatos információkhoz jutunk hozzá 4. fonetikai kódolás szakasza a kiejtendő szót alkotó szótagok és hangok motoros megvalósulásának a terve jön létre 5. artikuláció szakasza, amely során az előzőleg kialakított motoros terv alapján megtörténik a megfelelő beszédhangoknak a kiejtése.

151
Q

kétutas (DP) modell

A

2 alrendszert képzel el a nyelvtani működés mögött, Ezek idegrendszeri szinten is elkülönülnek Mentális szótár, Mentális nyelvtan

152
Q

Relevanciaelmélet

A

4 fő fogalma: a szándékközpontúság, a rámutatás / osztenzió, a következtetés és a relevancia. a relevancia fogalmát nem egy kommunikációs maximaként, hanem egy kognitív alapelvként használja abban az értelemben, hogy szerintük az emberi megismerő rendszer mindig a nagyobb relevanciával rendelkező információkat dolgozza fel, ezzel párhuzamosan pedig arra törekszik, hogy az információk feldolgozása minél kevesebb erőfeszítést igényeljen. Ennek megfelelően relevanciával egy adott inger, egy adott pillanatban, egy adott közegben, egy adott személy számára csak akkor rendelkezik, ha abból ez a személy hasznos következtetéseket tud levonni,

153
Q

Kódmodell

A

szimmetrikus: feladó – vevő
feladatok (kódolás-dekódolás) kód azonosíthatóan és azonos formában
üzenet: feladó oldalán kódolás előtt
és vevő oldalán dekódolást követően

154
Q

Grice modellje

A

a legtöbb emberi kommunikáció (legyen az akár verbális, akár nonverbális) alapvető jellegzetessége a szándékok kifejezése és felismerése. A modell 3 központi fogalma ugyanakkor: a szándék, a következtetés és az ún. maximák.

155
Q

rámutató-következtetéses modellje

A

„esszenciálisan emberi kommunikációban a beszélő/kommunikátor szándékokat igyekszik kifejezni, a hallgató/befogadó pedig a beszélő/kommunikátor szándékait igyekszik felismerni. A kijelentés jelentését akkor érti meg teljes egészében a hallgató, ha pontosan felismeri a beszélő szándékait.”

156
Q

optimális relevancia

A

a befogadó számára, figyelembe véve állapotát, képességeit és céljait, a lehető legrelevánsabb információt kínálja, a lehető legkisebb feldolgozási erőfeszítés árán

157
Q

intencionális realizmus

A

elismeri a mentális állapotok létezését, feltételezi, hogy ténylegesen létező belső mentális reprezentációs állapotok

158
Q

modularista felfogás

A

naiv tudatelméleti működés innát (veleszületett) moduloknak köszönhető

159
Q

elmélet-elmélet = elméletalkalmazás

A

Az elmélet-elméletek szerint a
kategorizáció alapvetően a probléma-megoldás folyamatához hasonlít. Éppen ezért ez a felfogás a
különféle fogalmakat a kategóriákkal kapcsolatos mini-elméletekként képzeli el, amelyekre
ráadásul jellemző, hogy: eltérő elvek szerint szerveződhetnek, fejlődési változásokon mehetnek
keresztül, rejtett formában elsőbbséget élvezhetnek a fogalmi szerveződésben, s hogy információkat
tartalmazhatnak a kategóriajegyek oksági viszonyait illetően isa tudatelmélet elvont, absztrakt entitásokat feltételez, koherenciát és értelmet teremt,
magyarázó ereje és prediktív értéke van, kijelöli a területet, ahol a törvényszerűségek
érvényesek

160
Q

információs állapotok 5 szintje

A
  1. egyszerű vizuális perspektíva – különböző emberek különböző dolgokat látnak
  2. összetett vizuális perspektíva – különböző emberek ugyanazokat a dolgokat különbözőképp láthatják
  3. felismerés – látvány tudáshoz vezet
    o aki nem volt jelen, nem is tud róla, részleteiről
  4. „igaz vélekedések” be tudjuk jósolni mások viselkedését az alapján, amit a tudásáról gondolunk
    - 5. „hamis vélekedés” : be tudjuk jósolni mások viselkedését az alapján, amit a tudásáról, tudásának hiányosságairól gondolunk
161
Q

relációs komplexitás elmélete

A

helyzetek, események, feladatok hátterében – kapcsolatok
analízise révén – ezek reprezentációs nehézségi fokai feltárhatóak

162
Q

funkcionális rögzítettség vagy funkcionális fixáció

A

egy korábbi ismeret gátló módon hathat
a megoldásra

163
Q

TOTE-elmélet

A

ez az egész azt jelenti, hogy addig ismétlünk egy adott lépést, amíg a befejezés kritériuma nem teljesül, a modell összetettebb a behavioristák egyszerű reflexsorozat-elképzeléséhez képest, mert
tartalmaz döntési komponenst, és konkrétabb az alaklélektani elképzeléseknél

164
Q

A problématér-elmélet

A

a problémák belső
reprezentációját egy problématérben képzelik el, ami az absztrakt tér

165
Q

algoritmus

A

olyan eljárás, ami mindenképp helyes eredményhez vezet, de a hátránya, hogy
nagyon idő- és erőforrás-igényes, így a legtöbb esetben gyakorlatilag használhatatlan. Egy ilyen eljárás például a nyers erő keresési stratégia, amikor az összes állapotot sorra

166
Q

premissza

A

A következtetésekben a kiindulási pont

167
Q

a hiedelem torzító hatása

A

ha következtetés helyessége konfliktusban áll a konklúzió tartalmával, hajlamosabbak vagyunk az utóbbi alapján dönteni

168
Q

indukció

A

egyes esetekből akarunk következtetni egy általános szabályra

169
Q

Mentális logikát feltételező modell

A

az elménk nem tartalmazza a logika összes szabályát, de jó néhányat igen

170
Q

Mentális modell elmélet

A

egy modellt építünk fel a fejünkben → ebből a modellből vonunk le
következtetéseket → ellenőrizzük a konklúziót alternatív modellek keresésével → esetleg újabb alternatív modelleket keresünk

171
Q

hehe

A
172
Q

szociálisszerződés-elmélet

A

az evolúció során olyan feladatspecifikus következtetési rendszerek alakultak ki, amik a túlélési esélyeket növelik

173
Q

döntési torzítások elmélete

A

3 olyan heurisztika van, amelyek mivel megsértik a döntéshozatal normatív rendszerének szabályait, éppen ezért azok lényegében a döntési torzítások fő okai lehetnek

174
Q

reprezentativitási heurisztika

A

A valószínűséget mindig az alapján becsüljük meg, hogy egy adott dolog mennyire reprezentál jól egy adott osztályt

175
Q

elérhetőségi heurisztika

A

A valószínűséget mindig az alapján becsüljük meg, hogy egy
adott osztály egy adott dolog kapcsán éppen mennyire elérhető a tudatunkban

176
Q

lehorgonyzási és kiigazítási heurisztika

A

A valószínűséget mindig úgy becsüljük meg,
hogy miután az első operandus értékéhez lehorgonyoztuk a számításainkat, később
nem igazítjuk ki elégségesen a számításaink eredményét

177
Q

egyetlen szempontú döntéshozatali heurisztika

A

mindig egy olyan szempontot keresünk, amely alapján aztán 2 adott választási lehetőség megkülönböztethetővé válik egymástól

178
Q

Interakcionista nézőpont (intelligencia)

A

örökletes és környezeti tényezők nem választhatók külön, mivel egyik se tudja másik nélkül kifejteni a hatását

179
Q

A többszörös intelligencia elmélete

A

Gardner szerint, amit az IQ-tesztek mérnek, az emberi képességeknek csak nagyon szűk tartományát fedik le, azért bevezet 7 fajta intelligenciát: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testimozgásos, személyes és személyközi intelligencia

180
Q

Fájdalom neuromátrix elmélete

A

a gyakran megmagyarázhatatlan, tartós, szövetkárosodás nélkül fennálló
fájdalomélményeket (fantomfájdalom, krónikus fájdalom) képes magyarázni → a
fájdalomélmény alapja nem közvetlenül a szöveti károsodás . Központi idegrendszeri,
agyi mechanizmsuok a döntőek → több agyterületet átfogó agyi fájdalomnmátrix
határozza meg a fájdalomélményt

181
Q

Inzula

A

: fenyegető ingerekre adott válaszok szervezése (fájdalom mátrix része) + unorérzés + lelkiismeretfurdalás

182
Q

Anterior cinguláris kéreg

A

: fájdalom és distressz affektív és kogn. tényezőinek összekapcsolása

183
Q

kauzális szelfreferencia

A

a tartalom, amire vonatkoznak, eredményezi a felidéző aktuális információs állapotát, az információ eredete is
része a reprezentációnak

184
Q

normatív rendszer

A

A matematikai elmélet normatív rendszere szerint a különféle döntések meghozatalakor előbb mindig kiszámítjuk a különféle választási lehetőségek várható értékeit.

185
Q

Gyors és takarékos heurisztikák elmélete

A

Gigerenzer és munkatársainak elmélete szerint a különféle döntések meghozatala során nem kell feltétlenül sok információ együttes figyelembevételével és komplex számítások bonyolult sorozatával dolgoznunk, mivel az egyszerűbb, gyorsabb, s az erőforrásokkal is takarékosabban bánó döntési heurisztikák sokkal hasznosabbak lehetnek. Az elmélet szerint továbbá a döntéshozás során alapvetően nem állnak rendelkezésre a szükséges információk, emiatt lényegében még arról is dönteni kell, hogy milyen információkat kellene megkeresni, s hogy mikor elégséges a beszerzett információk mennyisége. Az elmélet leírásába éppen ezért nemcsak döntési, hanem keresési és a keresést leállító heurisztikák is beépültek.

186
Q

korlátozott racionalitás

A

a döntéshozás elméleteiben mindig figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az információ-feldolgozás bizonyos rendszerei korlátozott kapacitással rendelkeznek, mindez pedig más rendszerek racionális működését is befolyásolja

187
Q

Laterális fájdalomrendszer

A

főleg a szenzoros-diszkriminatív aspektus
feldolgozásáért felelős

188
Q

Mediális fájdalomrendszer

A

az affektív-motivációs aspektus feldolgozása → működése függ affektív és pszichológiai folyamatoktól, befolyásolható

189
Q

Yerkes-Dodson törvény

A

A Yerkes-Dodson törvény a teljesítmény és arousal közötti kapcsolatot írja le. A törvény szerint a teljesítmény függ az egyén aktivitásától, az arousal-szinttől és a megoldandó feladat bonyolultságától

190
Q

Stroop test

A

három különböző típusú ingerre adott választ mért. (egy szín más színnel van írva)

191
Q

Wernicke-afázia

A

Ilyenkor a beszédértés központja (baloldali halántéklebeny) sérül. Ebben az esetben a beteg folyamatosan beszél, ami sokszor értelmetlen, hibákkal teli, a hiányzó visszacsatolás miatt. A feltett kérdésekre nem adekvátan válaszol, hanem a szituációkból próbál következtetni. Beszédutánmondása gyenge.

192
Q

Prelexikális szakasz/Beszédészlelés folyamata

A

itt zajlik a beszéd akusztikai jellemzőinek elemzése, de a szójelentéshez (mentális lexikon) még nem kapcsolódik

193
Q

Lexikális szakasz/Beszédértés folyamata

A

A feldolgozott akusztikai jellemzőket hozzákapcsoljuk a mentális lexikonban tárolt, jelentéssel bíró reprezentációkhoz

194
Q

beszédhangok kategoriális észlelésének
megkülönböztető jegyek elmélete

A

beszédhangészlelés során a hangok képzéséhez kapcsolódó jellemzőket észleljük, és ezek mintázata alapján azonosítjuk a hangot. Ehhez ún. vonásdetektorokat használunk (ilyenek vannak a látásnál, formaészlelésnél is): ezek speciális idegsejtek, amelyek az akusztikai inf. egy bizonyos jellemzőjére érzékenyek, és akkor tüzelnek, ha ez jelen van

195
Q

allofonikus variáció

A

adott fonémának több akusztikai-fonetikai megvalósulása létezik

196
Q

Atomrészecske modell:

A

A mentális lexikon szerveződésének egyik elmélete: feltételezi, hogy a szavak jelentése visszavezethető ún. szemantikai primitívákra - olyan elemi alkotórészekre, amely tovább már nem bontható

197
Q

Szemantikai háló modell

A

A mentális lexikon szerveződésének egyik elmélete: feltételez, hogy a szavak önmagukban reprezentálódnak, de kapcsolataik által hálózatot alkotnak. Minél szorosabb a viszony a jelentések között, annál erősebb a kapcsolat

198
Q

Szógyakorisági hatás

A

a gyakori szavakhoz könnyebben és gyorsabban hozzáférünk

199
Q

Fonológiai szomszédsági hatás

A

azokat a szavakat, amelyek több hansonló hangzású szóval (fonológiai szomszáddal) rendlekezik, nehezebben ismerjük fel

200
Q

Szemantikai priming hatás

A

ha egy szót szemantikailag hasonló szó előz meg, akk feldolgozása gyorsabb lesz

201
Q

Kontextushatás

A

értelmes, helyes nyelvtani környezetben, és illeszkedő kontextusban gyorsabban
feldolgozzuk a szavakat

202
Q

kohortmodell

A

szófelismerés elmélete, (alapelképzelés, hogy ahogy hallunk egy szót folyamatosan összehasonlítjuk a tárolt szóalakokkal, így ahogy egyre többet hallunk meg egy szóból, úgy fogy a lehetséges megfelelő szóalakok száma. Pl kapitány szónál: a legelején - “k” - még minden olyan szó aktiválódik, ami k-val kezdődik. “ka-” nál már kevesebb, ahol már csak egy szó marad a kohortban, azt nevezzük egyediségi pontnak

203
Q

interaktív aktivációs modell

A

Beszédészlelésért felelős modell: beszédészlelés folyamata olyan, mint egy feldolgozóegységekből és azok kapcsolataiból álló,
hierarchikusan szervezett, konnekcionista rendszer működése. Ebben a rendszerben ugyanakkor a
feldolgozóegységek a fonetikai jellemzőket, a fonémákat és a szavakat reprezentálják, gátló vagy
serkentő kapcsolatban állnak egymással, s csak akkor adnak választ egy adott bemenetre, ha az
aktivációjuk szintje átlép egy bizonyos küszöbértéket

204
Q

hibázási korpuszok

A

szó- és szövegygűjtemények, amelyek a héköznapi életben megfigyelt beszédhibákat tartalmazzák

205
Q

mentális kronometria

A

pszich. jelenségek vizsgálatat az egyes kísérleti helyzetekben kapoot reakcióidők alapján

206
Q

Aktivációs-interaktív modell

A

Dell beszédprodukciós modellje: beszédhibák tanulmányozásán alapuló konnekcionista elmélet, A produkció során kétféle inf.t használunk fel: a generatív szabályokat és a mentális lexikonban tárolt
egységeketA szintek aktivációs egységei az adott szintek jellemzőit (reprezentációk információ tartalmát?) tükrözik szemantikai szinten ez a jelentés, morfológiai (szó-)szinten a szóforma, fonológiai szinten pedig a fonéma Az egységeket kétirányú kapcsolatok kötik össze

207
Q

A Levelt modell

A

kronometriai modell: 1.Fogalmi előkészítés: az üzenet fogalmi jelentésének kialakítása
2. Grammatikai kódolás: mentális lexikonban tárolt reprezentációk (lemmák) aktiválása 3. Morfofonológioai kódolás: fonológiai szerkezet/hangalak kialakítása 4. Fonetikiai kódolás: artikulációs gesztusokhoz szükséges információ aktiválása 5. Artikuláció

208
Q

Liberman motoros elmélete

A

NEM a beszédprodukció kogn. folyamataira fókuszál, hanem a beszédhangokat létrehozó konkrét folyamatokra, szoros kapcsolatot feltételez a beszédészlelés és produkció között

209
Q

Generatív elméletek

A

nyelvtani szabályokat szimbólummanipuláló eljárásokként, egy szabályrendszerként értelmezi, melyeknek reprezentációja funkcionálisan más típusú, mint a hatókörébe tartozó elemeké, és
teljesen elkülönül azoktól

210
Q

Lexikalista elméletek

A

eszerint a nyelvtani szabályok nem különülnek el az elemektől

211
Q

transzformációs generatív nyelvtan

A

Megkülönbözteti a mondatok felszíni és mélystruktúráját. A felszíni struktúra a mondat jelentésének aktuális kifejeződése. A mélyszerkezet a mondat jelentéséhez közelebb álló, mögöttes struktúra.

212
Q

lexikális döntés paradigma

A

vsz.-eknek különböző szavakat mutatnak, amelyekről el kell dönteni, hogy azok létező szavak-e.

213
Q

priming

A

arra a jelenségre utal, mikor egy adott szó bemutatása megkönnyíti az utána
következő szó feldolgozását

214
Q

egészleges, holisztikus reprezentáció (komplex szavak elraktározása)

A

a több morfémából álló szavak egy külön szóként reprezentálódnak mentális lexikonban, függetlenül a szótövüktől (pl kiált, felkiált

215
Q

Analitikus, elemző reprezentáció

A

a több-morfémás szó feldolgozáskor a tőből szabályok segítségével(elemezve)
hozzuk létre, csak a tövet kell tároljuk

216
Q

Szattelitmodell

A

holisztikus reprezentációt feltételez: minden többmorfémás szó egyesével reprezentálóik a lexikonban, DE a
tőhöz “szattelitként” kapcsolódik, így a tövön keresztül hívjuk elő

217
Q

Strukturalista elmélet

A

A rendhagyó igék a mentális lexikonban, egészlegesen reprezentálódnak, közvetlenül hívjuk elő őket. A szabályos igéket a mentális nyelvtan mech.a menet közben rakja össze elemeiből A produktivitást (mennyire hozható létre egy adott morfológiai mintázat mintájára egy új szó) az alak szabályossága határozza meg: szabályos alakú szavaknál magas produktivitás

218
Q

Sémaelméletek

A

Egységes reprezentációt feltételez, nincsenek elkülönülő rendszerek (vö. lexikalista nyelvtan) → nincsenek
minőségi különbségek rendhagyó és szabályos igék ragozásában

219
Q

Használatalapú elmélet

A

a tárolás és hozzáférés különbségei a használat (gyakoriság, előfordulási vszínűság) miatt vannak → a
gyakori szavakat az emlékezetben tároljuk (közvetlenül előhívjuk) a ritkábbakat nem (a séma alaján hozzuk létre)

220
Q

derivációs komplexitás elmélete

A

ennek következtében azt feltételezi, hogy minél több transzformációra van szükség a
felszíni szerkezetből a mélyszerkezetbe való eljutáshoz, annál tovább tart a mondat feldolgozása

221
Q

kerti ösvény modellje

A

elkülönülő szintaktikai és szemantikai feldolgozást feltételez, Minimális kapcsolás elve: mindig a nyelvtan szabályaival összeegyeztethető legegyszerűbb
mondat felépítésére törekszünk, a lehető legkevesebb csomópont (mondategység)
használatával, Jobbra kapcsolás/Késői zárás elve: a beérkező következő nyelvi egységet (szót) kapcsold mindig ahhoz a frázishoz próbáljuk kapcsolni amit éppen feldolgozunk

222
Q

Interaktív modellek

A

nem szakaszokat, hanem egységes feldolgozást feltételez, ahol a nyelvi szintek feldolgozása párhuzamosan zajlik, és minden inf.t egyszerre használunk fel

223
Q

Referenciális elmélet

A

Inkrementális (lépésről lépésre történő) feldolgozást feltételez

224
Q

Megszorításalapú elmélet

A

az elemzési preferenciát (a fentiek mellett) a különböző szerkezetek egymáshoz viszonyított előfordulási gyakorisága is befolyásolja

225
Q

Marsh szintelmélete (olvasás)

A
  1. Szóforma alapú olvasás (SZA): “nézd és mondd” típusú olvasás
  2. Analógián alapuló olvasás: (AA)
    - ismeretlen vagy ritka szavak kiolvasása
  3. Szekvenciális dekódolás (GF)
    - graféma-fonéma megfeleltetés
  4. Szintézis:
    - a szövegértést segíti elő
226
Q

Morton út-modellje (olvasás)

A

két utat feltételez: szemantikai és fonológiai utat

227
Q

ez nem tudom mi akart lenni

A

a normál olvasás magyarázatához minimálisan két rutin (útvonal) szükséges

228
Q

tematikus nyelvtan elmélet

A

Tehát egy mondat elemzése során mindenekelőtt a szavak mondaton belüli
szerepének megállapítása történik. A mondatmegértés alapja tehát a szavak szerepekhez rendelése, NEM a szerep-szerkezet megfeleltetés

229
Q

paralexia

A

az olvasott szavak kimondásakor a szavakat felcseréli egy azonos kategóriába tartozó szerzett szóva

230
Q

Afáziák

A

Az agy szerzett sérülése miatt (pl stroke, trauma) következtében előlálló nyelvi zavarok összefoglaló neve

231
Q

Broca afázia

A

lassú, akadozó beszéd kevés, de tartalmas szavak használata szóembólia

232
Q

hasonlósági heurisztika

A

a prototípussal való hasonlóság alapján határozzuk meg a valószínűséget, nem a
valószínűségi szabályok alapján

233
Q

oksági heurisztika

A

egy helyzet valószínűségét az alapján határozzuk meg, hogy mennyire erős az oksági kapcsolat a helyzet egyes eseményei között

234
Q

affixum-levágási modell

A

különféle szavaknak már a hozzáférési reprezentációi is különféle szóelemekre bomlanak le, így azok mind ilyen részleges formában érik el a mentális lexikont, ahol aztán a létező szóelemek esetén ugyan mindkét szóelem aktiválódik, csak az összerakásuk nem működik. Ezzel szemben, ha az egyik szóelem nem létezik, akkor annak kapcsán a hozzáférés során rögtön kapunk egy hibajelzést, hogy nincs mit aktiválni. A különféle szabályoknak mindazonáltal itt igen nagy szerepük van, hiszen rájuk hárulnak azok a műveletek, amelyek segítségével a részekből egy szerkezettel rendelkező egész építhető fel

ált szigó (4 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2025 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions