F.1. 2. Flashcards
Sorolja fel a főjelzőket!
2.1.1. Főjelző a bejárati, a kijárati, a fedező- és a térközjelző.
Ismertesse a főjelzők feladatát!
2.1.2. A főjelzők feladata, hogy megtiltsák, vagy megengedjék a vonatok továbbhaladását.
A főjelzők továbbhaladást engedélyező jelzéseikkel általában jelzik a továbbhaladás sebességét is.
2.1.2.1. A főjelzők jelzései - a tolatásjelzővel egyesített fény főjelzőkkivételével - a tolatási mozgásokra nem érvényesek.
A tolatásjelzővel egyesített fény főjelző vörös fénye azonban érvényes a tolatási mozgásokra is.
Ismertesse a kijárati jelzők fajtáit és alkalmazását!
2.2.2. A kijárati jelző lehet egyéni, csoport és közös.
Egyéni kijárati jelzőt biztosított állomások, vonatindításra kijelölt sajátcélú vasúti pályahálózat kijárati oldalán, a fedezendő pont előtt minden olyan vágány mellett kell alkalmazni, amelyről rendszeres vonatindítás történik. Az egyéni kijárati jelző a szolgálati hely egy vonatindító vágányáról engedélyezi, vagy tiltja a vonatok kihaladását.
Csoport kijárati jelzőt a biztosított szolgálati hely egy-egy vágánycsoportján túl olyan vágányrész mellett kell alkalmazni, ahol a vágánycsoportról induló valamennyi vonat elhalad. A csoport kijárati jelző a szolgálati hely egy-egy vágánycsoportjáról engedélyezi, vagy tiltja a vonatok kihaladását.
Közös kijárati jelzőt a biztosított szolgálati hely kijárati vágányutakkal érintett, utolsó váltója után kell alkalmazni, amely a szolgálati helyről engedélyezi, vagy tiltja a vonatok kihaladását.
Egyes szolgálati helyeken - a helyi viszonyoktól függően - a kijárati vágányút mellett egymás után több (további) kijárati jelző is lehet.
Ismertesse a fedező-jelzők alkalmazására vonatozó szabályokat!
2.2.3. Fedezőjelzőt kell alkalmazni:
- pályaelágazásnak nem minősülő nyíltvonali sajátcélú vasúti pályahálózat kiágazásoknál,
- megálló-rakodóhelyeknél, rakodóhelyeknél,
- pályaszinti vágánykeresztezéseknél, vágányfonódásoknál,
- vasúti-közúti forgalomban közösen használt hidaknál a fedezendő pont előtt.
A fenti esetekben a fedezőjelzőt a fedezendő ponttól legalább 100 méter távolságra kell elhelyezni.
A helyi viszonyoktól és a biztosítóberendezés típusától függően fedezőjelző alkalmazható:
- rendező-pályaudvarok vonatfogadó vágányainak végén,
- állomások ütközőbakban végződő vonatfogadó vágányainak végén,
- ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején,
- egyes megállóhelyek, alagutak, útátjárók előtt.
Ezekben az esetekben a fedezőjelző 100 méternél kisebb távolságra is elhelyezhető.
Ha az egymás után következő fedezendő pontok olyan közel vannak egymáshoz, hogy azok külön-külön jelzővel nem fedezhetők, a több pont fedezésére egyetlen fedezőjelző is alkalmazható.
Fedezőjelzőként kijárati jelző is alkalmazható, melynek jelzése a következő bejárati-vagy fedezőjelzőig (és előjelzőjéig) érvényes.
Ismertesse a főjelzők szabványos állására vonatkozó szabályokat!
2.2.5. A főjelzők szabványos állása lehet továbbhaladást megtiltó, illetve továbbhaladást engedélyező jelzés.
2.2.5.1. Az alábbi főjelzők szabványos állása a továbbhaladást megtiltó állás:
— állomások (rendező-pályaudvarok) bejárati és kijárati jelzői,
— rendező pályaudvarok vonatfogadó vágányain alkalmazott tolatásjelzővel egyesített fény fedezőjelzők,
— állomások ütközőbakban végződő vonatfogadó vágányainak végén alkalmazott fény fedezőjelzők,
— állomások ütközőbakban végződő vonatfogadó vágányainak végén alkalmazott tolatásjelzővel egyesített fény fedezőjelzők,
— nem önműködő térközjelzők,
— útsorompót ellenőrző fedezőjelzők.
2.2.5.2. Az alábbi főjelzők szabványos állása a továbbhaladást engedélyező állás:
— önműködő biztosított térközjelzők,
— önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályákon a nyíltvonali bejárati jelzők,
— csak fedezőjelző szerepet betöltő fedezőjelzők,
— önműködő üzemmódra kapcsolt állomásokon a be- és kijárati jelzők.
2.2.5.3. A 2.2.5.1. és a 2.2.5.2. pontokban előírtaktól eltérést a szolgálati felsőbbség engedélyezhet.
Ismertesse a fényjelzők jelzési rendszerét!
2.4.1. A biztosított fény főjelzők és előjelzők sebességjelzést adnak, a velük adott azonos jelzések értelme mindig ugyanaz, bármilyen elnevezésű vagy rendeltetésű fényjelző adja azokat.
2.4.1.1. A sebességek a sebességjelzési rendszerben 0-160 km/h között jelezhetők.
2.4.1.2. A továbbhaladást engedélyező jelzések jelzik az érkezési és továbbhaladási sebességet, ugyanakkor előjelzést adnak a következő jelzőn várható jelzésre is.
A jelzések nem utalnak a közlekedés irányára, továbbá a helytelen vágányra történő kihaladásra.
Ismertesse a jelzőlapok elhelyezkedését az árbocon!
2.4.4. Fényjelzőkön a jelzések a 12. sz. ábrán látható alakú főlapokon, a kiegészítő jelzések pedig a főlap alatt vagy fölött külön jelzőlapon jelennek meg. A főlap alatt több, külön jelzőlap is lehet attól függően, hogy a jelzővel milyen kiegészítő jelzést kell adni.
A számkijelzős külön jelzőlappal felszerelt fényjelzőkön, a főlap alatt és/vagy fölött elhelyezett külön jelzőlapon az alkalmazható sebesség tizedértéke jelenik meg sárga színű, arab számmal.
2.4.4.1. A fényjelzők fő- és melléklapjainak különböző formája is lehet.
2.4.4.2. Villamos vontatásra berendezett pályákon — rálátási ok miatt — a fő- és melléklapok lehetnek az árboctól balra vagy jobbra is.
A fő- és melléklap elhelyezhető a vágány mellett és a vágány fölött lévő valamely tartószerkezeten (perontető, konzol, jelzőhíd) is. Ebben az esetben megfelelően színezett jelképes árboccsonkot kell alkalmazni.
Ismertesse az alak kijárati jelzők jelzéseit!
2.9. Az alak kijárati jelzők jelzései
2.9.1. Megállj!
Nappal egy jelzőkar vízszintesen az árboctól jobbra, sötétben egy vörös fény. Fényvisszaverős kialakításnál nappal és sötétben egy jelzőkar vízszintesen az árboctól jobbra.
2.9.2. Szabad.
Nappal egy jelzőkar az árboctól jobbra rézsútosan felfelé, sötétben egy zöld fény. Fényvisszaverős kialakításnál nappal és sötétben egy jelzőkar az árboctól jobbra rézsútosan felfelé.
Az alak kijárati jelzők nem jelzik a kihaladás sebességét, csak a kihaladást engedélyezik, vagy tiltják meg.
Ha a kijárati jelzőnek előjelzője is van, akkor az áthaladó vonatok az előjelzővel kapnak jelzést a kihaladás sebességére.
Helyből induló vagy megállás után induló vonatnál a kijárati váltókon csak akkor alkalmazható 40 km/h-nál nagyobb sebesség, ha megállapítható, hogy a kijárati váltók egyenes irányban állnak.
Ismertesse az ismétlőjelző alkalmazását és jelzéseit!
2.21. Az ismétlőjelző alkalmazása és jelzései
2.21.1. A fény főjelző és az előjelzője között vagy pedig két fény főjelző között ismétlőjelzőt akkor kell alkalmazni, ha a főjelző jelzései a szabadlátás korlátozottsága miatt nem láthatók a mozdonyról, vezérlőkocsirólaz előírt rálátási távolságból.
Az ismétlőjelző nem ad sebességjelzést, hanem csak azt jelzi, hogy a következő fény főjelzőn továbbhaladást engedélyező, vagy továbbhaladást megtiltó jelzés van-e akkor, amikor a vonat eleje az ismétlőjelzőhöz érkezik.
Az ismétlőjelző jelzőlapján a továbbhaladást engedélyező vagy a továbbhaladást megtiltó állásra utaló jelzés fölött fehér fény van.
2.21.2. A főjelzőn továbbhaladást engedélyező jelzés van.
Egy zöld fény és fölötte egy fehér fény a főlapon.
2.21.3. A főjelzőn Megállj! jelzés van.
Egy sárga fény és fölötte egy fehérfény a főlapon.
Ismertesse a bejárati jelző alkalmazására vonatkozó szabályokat!
2.2.1. Bejárati jelző alkalmazható állomások, forgalmi kitérők, nyíltvonali pályaelágazások, deltaelágazások, pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat kiágazások előtt.
A bejárati jelző lehet biztosított és nem biztosított.
A bejárati jelzőt a fedezendő pont előtt legalább 100 méter távolságra kell elhelyezni.
Egyes szolgálati helyeken — a helyi viszonyoktól függően — több (további) bejárati jelző is alkalmazható.
Mellékvonali állomások előtt a bejárati jelző helyett alkalmazható:
— mellékvonali ellenőrző jelző,
— V-betűs jelző.
