F.1. 1 Flashcards
Ismertesse az állomás előtti szakaszolás fogalmát!
1.2.2. Felsővezetékes villamos vontatásra berendezett vonalakon az állomási és a vonali hálózat találkozása, ahol a vezetékeket mechanikusan és villamosan is elválasztották egymástól.
Ismertesse az áramszedő fogalmát!
1.2.3. A villamos mozdony olyan szerkezete, amelyen keresztül történik a vontatáshoz szükséges villamos energia átvétele (levétele) a villamos felsővezetékről.
Ismertesse a bejárati jelző fogalmát!
1.2.4. A közlekedő vonatoknak az Utsaításban meghatározott szolgálati helyekre történő behaladását engedélyező vagy megtiltó főjelző.
Ismertesse a biztosított tolatásjelző fogalmát!
1.2.6. A szolgálati helyek biztosítóberendezéseinek hatáskörzetében alkalmazott olyan helyhezkötött jelző, amely lezárt vágányúton történő tolatást tesz lehetővé.
Ismertesse a fedezendő pont fogalmát!
- 2.11. Az utasítás értelmezése szempontjából fedezendő pontnak minősül:
- váltónál, váltócsoportnál, vágánykapcsolatnál a vonat által elsőként érintett váltó csúcsa, illetve, ha a vonat a váltót gyök felől közelíti, a váltó biztonsági határjelzője,
- a pályaszinti vágánykeresztezéseknél az a pont, ahol a keresztező vágányok űrszelvénye egymást metszi,
- vágányfonódásoknál a biztonsági határjelző,
- közösen használt vasúti és közúti hidaknál az a pont, ahol a közúti űrszelvény a vasúti űrszelvényt metszi,
- a közlekedés biztonsága érdekében kijelölt egyéb helyek:
- a helyi viszonyoktól függően egyes alagutak bejárata, útátsárók, megállóhelyek kezdete,
- a biztosítóberendezéstől függően a rendező-pályaudvarok vonatfogadó vágányainak, illetőleg az állomások ütközőbakban végződő vonatfogadó vágányainak vége,
- az ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásköz kezdete.
Ismertesse a fedezőjelző fogalmát!
1.2.12. A fedezendő helyek (pontok) előtt felállított fény- vagy alakjelző, amelynek jelzése megengedi, vagy megtiltja a továbbhaladást.
Ismertesse a felsővezetéki villamos vontatásra berendezett vonal fogalmát!
1.2.13. Olyan vasútvonal, ahol a vontatáshoz szükséges energiát a villamos felsővezeték biztosítja.
Ismertesse a fényvisszaverős kialakítású jelző, jelzőeszköz fogalmát!
1.2.16. Olyan jelző, jelzőeszköz melynek jelzést adó részét, esetenként árbócát fényvisszaverő anyaggal látják el.
Ismertesse a figyelmeztető jel fogalmát!
1.2.17. Tájékoztató szerepet tölt be, vagy valamely szolgálati ténykedésnek később történő végrehajtására hívja fel a megfigyelésére kötelezett dolgozók figyelmét.
Ismertesse a fordítókorong fogalmát!
1.2.18. Függőleges tengely körül elfordítható hídszerkezet, amely lehetővé teszi a ráállított vasúti jármű egyik vágányról a másikra való átállítását vagy megfordítását.
Ismertesse a főmegszakító fogalmát!
1.2.19. A villamos mozdonyok nagyfeszültségű vontatási áramkörének bekapcsolására, vagy megszakítására szolgáló kapcsoló-berendezés.
Ismertesse a gurításjelző fogalmát!
1.2.20. A gurítódomb vágánya mellett, illetve a magasfogadó vágányok között elhelyezett, a gurítási mozgásokat szabályozó, helyhez kötött fényjelző.
Ismertesse a hallható jelzés fogalmát!
1.2.21. A jelzési parancs vagy figyelmeztetés hangjelzéssel történő közlése.
Ismertesse a jelzés fogalmát!
1.2.24. A vasútüzemben alkalmazott, meghatározott információtartalmú közlési mód. A jelzés parancs, amely utasítást ad a jelzés megfigyelésére kötelezett dolgozónak valamely szolgálati ténykedés, vagy biztonsági intézkedés azonnali végrehajtására.
Ismertesse a jelzőárboc fogalmát!
1.2.25. A helyhez kötött jelzők szerkezeti eleme, amelyen a jelzéstadó szerkezetet az előírt magasságban elhelyezik.
Ismertesse a jelzőeszköz fogalmát!
1.2.26. Vasúti jelzések adására alkalmas, általában szabványosított, hordozható, kitűzhető vagy kézi eszköz. (Pl. jelzőtárcsa, jelzőzászló, vonatindító jelzőeszköz, kézi jelzőlámpa, jelzősíp).
Ismertesse a jelzőhíd fogalmát!
1.2.28. A vasúti pálya fölött létesített tartószerkezet, amelyen a jelzőket elhelyezik.
Ismertesse a kézi állító készülék (ellensúly) fogalmát!
1.2.31. A helyszíni és előírt esetekben a központi állítású, illetve rugós váltók kézi állítására szolgáló szerkezet.
Ismertesse a kézi jelzés fogalmát!
1.2.32. Meghatározott információtartalmú közlési mód, amelyet a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközzel, kézzel vagy valamilyen tárggyal adnak.
Ismertesse a kijárati jelző fogalmát!
1.2.33. A vonatoknak a biztosított szolgálati helyről történő kihaladását engedélyező vagy megtiltó főjelző.
Ismertesse a központi állítás fogalmát!
1.2.35. A váltók és a jelzők állítása vonóvezetékkel vagy villamos útón az állomási, illetve nyíltvonali szolgálati hely központi állítókészülékéről.
Ismertesse a lassan bejárandó pályarész fogalmát!
1.2.36. Az a vasúti pályarész, amelyen a Menetrendi segédkönyvben meghatározott pályasebességnél kisebb sebességgel szabad közlekedni.
Ismertesse a szabadlátás korlátozottsága fogalmát!
1.2.40. A szabadlátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelő jelzéseket terepviszonyok, építmények (épület, terepalakulat, növényzet stb.) miatt nem lehet a vonatról a rálátási távolságból, tolatásnál a mozgás szabályozásához szükséges távolságból folyamatosan látni.
Ismertesse a szabványos állás (alapállás) fogalmát!
1.2.41. Az állomási és nyíltvonali berendezések, valamint a hozzájuk tartozó jelzők, váltók és egyéb szerkezeti elemek közlekedésmentes időre meghatározott helyzete.
Ismertesse a szelvényezés fogalmát!
1.2.42. A vonal kiinduló pontjától kezdve, a vasúti pálya 100 méterenkénti szakaszokra osztása, folyamatos sorszámozással.
Ismertesse a távolbalátás korlátozottsága fogalmát!
1.2.43. A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelő jelzéseket időjárási ok (köd, sűrű havazás, hófúvás, porfelhő stb.) miatt nem lehet legalább 200 m-ről biztosan látni.
Ismertesse a tolatásjelző fogalmát!
1.2.44. A tolatási mozgások szabályozására alkalmazott jelző.
Ismertesse a tolópad fogalmát!
1.2.49. A vágánytengellyel párhuzamosan eltolható szerkezet, amely alkalmas a ráállított vasúti jármű másik párhuzamos vágányra történő átállítására.
Mivel adhatók a vasúti jelzések és figyelmeztetések?
1.3.1. A vasúti jelzések adhatók helyhezkötött és hordozható jelzőkkel, valamint a járműveken alkalmazott berendezésekkel, továbbá hordozható jelzőeszközökkel, a figyelmeztetések, pedig ugyanilyen figyelmeztető jelekkel.
Ismertesse a hallható és a látható jelzések alkalmazását!
1.3.2. A fényjelzőkkel, valamint a fényvisszaverős kialakítású alakjelzőkkel adott jelzéseket, továbbá a hallható jelzéseket nappal és sötétben azonos módon kell adni.
A látható jelzések közül a nappal alkalmazandókat általában virradattól alkonyatig, a sötétben alkalmazandókat, pedig alkonyattól virradatig kell adni.
Nappal is a sötétben alkalmazandó látható jelzéseket kell adni:
a) az át nem tekinthető alagutakban, és
b) ha a távolbalátás korlátozott.
Milyen szabályok vonatkoznak a jelzésadás idejére, helyére és módjára?
1.3.3. A jelzéseket a végrehajtáshoz szükséges időben, az Utasításban meghatározott helyen, módon és egyértelműen kell adni.
Kézi jelzőeszközzel történő jelzésadéskor a jelzést a test elejével és arccal a mozdonyvezető felé fordulva kell adni. Ettől a szabálytól csak tolatás közben és mozgó járműveken történő jelzésadáskor, továbá a vonatindító jelzőeszközzel történő felhatalmazáskor szabad eltérni az Utasításban, továbbá az F.2. sz. Forgalmi Utasításban részletesen szabályozott módon.
Ismertesse a figyelési kötelezettségre vonatkozó szabályokat!
1.3.4. A vonatközlekedés vagy tolatás közben adott jelzést folyamatosan figyelni kell, mert a jelzés időközben rendkívüli ok vagy veszélyelhárítás miatt megváltozhat. A részletes rendelkezéseket az F.2. sz. Forgalmi utasítás tartalmazza.
Mi az eljárás eltérő értelmű egyidőben adott, illetve kétes értelmű jelzések esetén?
1.3.5. Egyidőben adott, de eltérő értelmű jelzéseket aggályosnak kell minősíteni és közülük a forgalom biztonsága szempontjából a fontosabbat kell figyelembe venni. Ha az eltérő értelmű egyidőben adott jelzéseket utasítás szerint adják, a jelzéseket az Utasításban meghatározott értelemmel kell tudomásul venni.
Ha valamely jelzés értelmezése során a legkisebb kétely merül fel, az alábbiak szerint kell eljárni:
- kétes előjelzés esetén fel kell készülni a megállásra,
- más kétes jelzés esetén a vonatot és a tolatási mozgást a helyzet tisztázásáig meg kell állítani, álló helyzetből nem szabad elindulni.
Ismertesse a jelzőeszközök kéznél tartására vonatkozó szabályokat!
1.3.6. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás közben állandóan, vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál, közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani.
Ismertesse a jelzők csoportosítását!
1.3.7. A jelzők forgalmi szempontból, továbbá jelzést adó szerkezetük, működésük és biztosítottságuk szerint csoportosíthatók.
1.3.7.1. A jelzők forgalmi szempontból lehetnek:
- főjelzők, - előjelzők, - ismétlőjelzők, - tolatási mozgást szabályozó jelzők és - egyéb jelzők.
1.3.7.2. A jelzők jelzést adó szerkezetük szerint lehetnek:
- fényjelzők és - alakjelzők.
1.3.7.3. A jelzők működésük szerint lehetnek:
- önműködő jelzők, - félig önműködő jelzők, - nem önműködő jelzők.
Az önműködő jelzőkün a jelzések üzemszerűen, emberi beavatkozás nélkül, a közlekedő vonat hatására változnak meg.
A félig önműködő jelzőket a jelzők kezelésével megbízott (a jelzőt kezelő) dolgozó állítja továbbhaladást engedélyező állásba, a “Megállj!” jelzés azonban a közlekedő vonat hatására jelenik meg.
A nem önműködő jelzőket a jelző kezelésével megbízott (a jelzőt kezelő) dolgozó állítja továbbhaladást engedélyező és továbbhaladást megtiltó állásba.
1.3.7.4. A jelzők biztosítottságuk szerint lehetnek:
- biztosított jelzők és - nem biztosított jelzők.
Ismertesse a jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek helyét!
1.3.9. A jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek a szolgálati helyeken és egyvágányú pályán általában a menetirányt tekintve jobb oldalon, kétvégényú (párhuzamos egyvágányú) pályán a vonat által használt vágány külső oldalán vannak elhelyezve. A jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek megfelelő tartószerkezeten elhelyezhetők az érdekelt vágányok felett is.
Az egyéb jelzők - a váltójelzők, vágányzáró-jelzők, biztonsági határjelzők kivételével - megfelelő tartószerkezeten elhelyezhetők egyvágányú pályákon a pálya bal oldalán (pl. villamos felsővezetéki oszlopon) is.
Ismertesse a jelzőárbocok színezését és forgalomszabályozó szerepét!
1.3.9. Az önműködő térközjelző árboca fehér színű, amely azt jelzi, hogy a vonat olyan főjelzőhöz érkezett, amely mellett „Megállj!” jelzés esetén a forgalmi utasítás szabályai szerint, akár megállás nélkül is el szabad haladni.
1.3.11. Valamennyi más fény és alak főjelző árboca vörös-fehér sávozású. A vörös-fehér sávozású jelzőárboc azt jelzi, hogy a főjelző mellett a vonattal csak akkor szabad elhaladni, ha:
- a főjelzőn továbbhaladást engedélyező jelzés jelenik meg,
- a továbbhaladásra Hívójelzéssel, élőszóban, vagy Írásbeli rendelkezéssel engedélyt adnak.
A nem biztosított bejárati jelzők árbocán a vörös sávok közepét fehér sáv szakítja meg.
A nem biztosított fény és alak térközjelzők árbocán a vörös sávokat fehér sáv nem szakítja meg.
1.3.12. A tolatásjelzővel egyesített fény főjelző árboca vörös-fehér sávozású és a fehér sávot középen rézsútos irányú keskeny kék sáv szakítja meg. Az ilyen jelzőárboc azt jelzi, hogy a jelző vörös fénye a vonatokra és a tolatási mozgásokra egyaránt érvényes.
1.3.13. Az előjelzők és az ismétlőjelzők árboca sárga-fehér sávozású. A nem biztosított bejárati jelzők előjelzőjének és ismétlőjelzőjének árbocán a sárga sávok közepét fehér sáv szakítja meg. A nem biztosított alak és fény térközjelzők előjelzőjének és ismétlőjelzőjének árbocán a sárga sávokat fehér sáv nem szakítja meg. A sárga-fehér sávozású jelzőárboc azt jelzi, hogy a vonat előjelzőhöz vagy ismétlőjelzőhöz érkezett. Ha a jelző megállásra ad előjelzést, vagy jelzést egyáltalán nem ad, fel kell készülni a főjelző előtt történő megállásra.
1.3.14. A Mellékvonali ellenőrző jelzők árboca balról jobbra felfelé haladó, fehér-vörös rézsútos sávozású. A fehér-vörös rézsútos sávozású jelzőárboc azt jelzi, hogy a vonat mellékvonali (be- vagy kijárati irányú) ellenőrző jelzőhöz érkezett, amely mellett a vonattal csak akkor szabad elhaladni, ha azon:
- „Szabad” jelzés van,
- „Hívójelzés” vagy „Szabad hibajelzés” jelenik meg, illetve
- élőszóval engedélyt adnak a jelző mellett történő elhaladásra.
1.3.15. A biztosított tolatásjelzők árboca kék-fehér sávozású. A nem biztosított tolatásjelzők és a gurításjelzők árbocán a kék sávok közepét fehér sáv szakítja meg. A kék-fehér sávos árbocú jelző a közlekedő vonatokra nem érvényes.
1.3.16. Más jelzők árboc-színezésének nincsen mozgást szabályozó szerepe. Az ilyen jelzők árbocának színezésére az utasításban lévő ábrák utalnak.
Ismertesse a jelzők világítására vonatkozó szabályokat!
1.3.17. Fővonali fény bejárati és kijárati jelzőn, azok előjelzőjén és ismétlőjelzőjén, valamint a mellékvonali be-, illetve kijárati irányú ellenőrző jelzőn a jelzőlámpákat nappal és sötétben állandóan bekapcsolva kell tartani.
Alak bejárati jelzőn és előjelzőjén a lámpákat sötétben, és ha a távolbalátás korlátozott, nappal is ki kell világítani.
Nem kell kivilágítani azokat az alakjelzőket, melyek árbocszínezése, jelzést adó szerkezete fényvisszaverős kialakítású.
Ismertesse az ellenőrző jelző fogalmát!
1.2.9. Az egyéb jelzők csoportjába tartozó, olyan előjelző nélküli helyhezkötött, árbocos fényjelző, amely a jelző mögött a vasúti pályához tartozó, egyes szerkezeti elemek állapotáról ad tájékoztatást.
Rendeltetését tekintve lehet:
- Fénysorompót ellenőrző útátjáró jelző és
- Mellékvonali Forgalomirányításra (MEFI), Mellékvonali Rádiós Forgalomirányításra (MERÁFI) berendezett vonalakon alkalmazott Mellékvonali ellenőrző jelző.
Ismertesse a jelzőkocsi fogalmát!
1.2.28. A vonat műszaki szempontból - beleértve a fékberendezést is - utolsó üzemképes járműve.
Ismertesse a legnagyobb sebesség fogalmát!
1.2.37. A vonatnál alkalmazható - a menetrendben előírt, vagy bármely ok miatt ennél kisebb - sebesség.
Ismertesse a távolságjelző fogalmát!
1.2.44. A szolgálati helyeken megálló személyszállító vonatok megállási helyének meghatározása céljából alkalmazott jelző.
Ismertesse a térköz fogalmát!
1.2.46. A nyíltvonal szakaszokra osztása annak érdekében, hogy a nyíltvonalon egyszerre több vonat követhesse egymást.
Ismertesse a térközjelző fogalmát!
1.2.47. Térközi közlekedésre berendezett pályán, a térközszakasz elején felállított főjelző.
Ismertesse a vonat eleje fogalmát!
1.2.57. A haladási irányt tekintve a vonat első járműve.
Ismertesse a vonat vége fogalmát!
1.2.58. A vonat utolsó járműve.
Ismertesse a zárjelző tárcsa fogalmát!
1.2.59. A vonat végének megjelölésére alkalmazott jelzőeszköz.
