előadásdiáskérdések Flashcards
1
Q
Mi a szindikátusi szerződés?
A
Szerződés a tagok egymást közötti viszonyának rendezése céljából, nincs társasági jogi következménye–kötbér, kártérítés példák, mint megoldás. PL: Nagyobb befektető bevonz befektetőt, de úgy, hogy az ne szóljon mindenbe bele
2
Q
Társaság fogalma 3 szó
A
Több személy együttműködése, közös kockázat, vagyonegyesítés
3
Q
Gt-t kik és milyen módon képviselik?
A
Vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói cégjegyzés útján képviselik, a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére , a cég nevében történő aláírásra való jogosultság, képviselő természetes személy/ jogi személy lehet—ki jár el meg kell határozni a képviselet és a cégjegyzés módja csak azonos lehet
4
Q
Ki a cégvezető? Mit biztosíthat neki az ügyvezetés?
A
Az ügyvezetés a cégvezető számára általános képviseleti jogot biztosíthat, társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében 1/több cégvezetőt nevezhet ki, cégvezet+munkavállaló érvényesen nem ruházhatja át képviseleti jogát
5
Q
Hogyan lehet visszaélni a korlátolt felelősséggel?
A
PL: nyilvánvalóan hibás döntés, amely miatt bedől a cég, (tag cég vagyonával sajátjaként rendelkezik)
6
Q
Exit jog átalakulásnál?
A
Tag szabadon határozhat a kilépésről
7
Q
Exit jog kötelező vételi ajánlatnál? Nyrt
A
25 % feletti befolyásszerzéshez (ha senki nem rendelkezik 10%ot meghaladó befolyással)
33%feletti részesedés esetén csak akkor szerezhet további részesedést, ha minden részvényesnek felajánlja, hogy megveszi egy előre meghatározott áron az ő részvényét
90% feletti részesedésnél kötelezhető a maradék 10% eladásra 10% kiléphet szabadon
8
Q
Exit jog befolyásszerzés esetén? Alapeset
A
Ha valaki minősített többséget biztosító befolyást szerez 75%, fennmaradó kisebbség kérheti, hogy tv-ben meghatározott áron vegye meg a részesedését
9
Q
Exit jog vállalatcsoport?
A
vállalatcsoport létrejövése esetén lehetővé kell tenni a kisebbségnek a kiszállást bizonyos feltételek mellett
10
Q
Mi kell ahhoz, hogy valamit értékpapírnak tekinthessünk?
A
papír megfeleljen valamilyen jogszabályi követelménynek, jogszabály biztosítsa az alaki legitimáció és kifogáskorlátozás lehetőségét számomra
11
Q
Értékpapír fogalma
A
Az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (demat) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.
12
Q
Kifogáskorlátozás
A
Az értékpapír kötelezettje a jóhiszemű jogosulttal szemben az értékpapír vagy az értékpapírszámla tartalmából kitűnő kifogásokon kívül nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valamely korábbi jogosulttal szembeni jogviszonyán alapulnak.
13
Q
bemutatóra szóló értékpapír alaki legitimáció+ átruházás
A
A bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni.
jogcím+birtokátruházás
14
Q
Névre szóló értékpapír, alaki legitimáció + átruházás
A
Névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol. Ha az utolsó forgatmány üres, az értékpapír birtokosát kell jogosultnak tekinteni, feltéve, hogy a forgatmányok láncolata megszakítatlan. Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg.
jogcím+birtokátruházás+forgatmány
15
Q
rektapapír
A
Azok az értékpapírok, ahol a kibocsátó az értékpapírra vezetett nyilatkozatával megtiltotta ennek az értékpapírnak a forgatás útján történő átruházását (részvénynél ezt megtiltja a jogalkotó)
16
Q
Dematerializált értékpapír átruházása+alaki legitimáció
A
jogcím + számlajóváírás+ számlaterhelés, ki lesz alakilag legitimált? Akinek a nevén van a számla ellenkező bizonyításig (értékpapírszámláján nyilvántartják)
17
Q
részvény fogalma
A
(1) A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.
18
Q
Részvény tartalma nyomdai és demat,, demat: +3 változás
A
Nyomdai: Sorszám, sorozat, névérték, kibocsátó neve és székhelye, az első részvényes neve, a kibocsátás alapjául szolgáló alapszabály kelte, alaptőke + kibocsátott részvények száma, kibocsátó aláírása, értékpapírkód, dematnál: nevet+ azonosító adatokat értékpapírszámla tartalmazza, nincs sorszám, nincs kibocsátó aláírás
19
Q
Részvényátruházás korlátozásának módjai
A
átruházás korlátozása alapszabályban, szerződéses elő és visszavásárlási jog + eladási és vételi jog, társaság beleegyezése
20
Q
Ismertesse a tulajdonosi megfeleltetés fogalmát, folyamatát és mutassa be a
tulajdonosi megfeleltetés részvénykönyvre gyakorolt hatását!
A
A tulajdonosi megfeleltetés a részvény jogosultjainak megállapítására irányuló eljárás, amely
a Felügyelet vagy a részvénytársaság kérelmére indulhat. A KELER felhívására az
értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámlatulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi
megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban vagy a tulajdonosi megfeleltetésre
vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott
dematerializált értékpapírral rendelkeznek. A KELER ezeket az adatokat továbbítja a
kérelmezőnek. A nyilvánosan működő részvénytársaságnál a társaság kezdeményezésére
történő tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben
szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel
egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a
részvénykönyvbe bejegyzi (Tpt. 149. §, Ptk. 3:248. §).
21
Q
Részvényfajták felsorolása
A
Törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény, visszaváltható részvény, egyéb (alapszabály)
22
Q
Elsőbbségi részvényfajták
A
osztalékelsőbbség, likvidációs elsőbbség, szavatelsőbbség(vétó, szavazattöbszörözés) kijelölő, elővásárlási jog, egyéb (alapszabály)
23
Q
Osztalékelsőbbségi részvény
A
(1) Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába és részvényosztályba tartozó részvényeknél kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.
(2) Ha az osztalékelsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapszabály korlátozza vagy kizárja, és a részvénytársaság valamely üzleti évben nem fizet osztalékot az osztalékelsőbbségi részvényeseknek, vagy a kifizetett osztalék nem éri el az osztalékelsőbbségi részvény alapján járó osztalék mértékét, az osztalékelsőbbségi részvény alapján a szavazati jog a következő üzleti évre vonatkozó éves beszámoló elfogadásáig korlátozás nélkül gyakorolható.
24
Q
[Szavazatelsőbbségi részvény]
A
(1) A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Nyilvánosan működő részvénytársaságnál az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
(2) Vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény alapján az ilyen részvénnyel rendelkező, jelen lévő részvényesek egyszerű szótöbbségének igenlő szavazata mellett – ha a szavazatelsőbbséget biztosító részvényből egy részvény került kibocsátásra, az e részvénnyel rendelkező részvényes igenlő szavazatával – hozható meg a közgyűlési határozat.
25
[Vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény]
(1) A vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a részvényesek az alapszabályban meghatározott módon és eljárási rendben jogosultak az igazgatóság egy vagy több tagjának a kijelölésére, akik a kijelölés elfogadásával az igazgatóság tagjává válnak.
(2) Ha az elsőbbségi részvényesek az alapszabályban előírt eljárási rendben és az ott meghatározott határidőn belül nem jelölik ki a vezető tisztségviselőt, a vezető tisztségviselő megválasztásának joga az erre egyébként jogosult társasági szervet illeti meg az általános szabályok szerint.
(3) Az elsőbbségi részvényesek jogosultak az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Az alapszabályban meghatározott feltételek bekövetkezte esetén az elsőbbségi részvényesek kötelesek az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Ha e kötelezettségüknek az alapszabályban meghatározott határidőn belül nem tesznek eleget, a visszahívás joga a vezető tisztségviselők visszahívására egyébként jogosult társasági szervet illeti meg. A visszahívott vezető tisztségviselő helyett ilyen esetben is az elsőbbségi részvényesek jelölhetnek ki új vezető tisztségviselőt.
(4) Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény nem bocsátható ki, ha a részvénytársaságnál az igazgatóság jogkörét vezérigazgató gyakorolja.
(5) A felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a felügyelőbizottsági tag kijelölésére, illetve visszahívására az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) Nyilvánosan működő részvénytársaság nem bocsáthat ki vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvényt.
26
Elővásárlási jogot biztosító részvény
A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet olyan részvényosztály kibocsátásáról, amelynek alapján a részvényest a részvénytársaság által kibocsátott, adásvétel útján átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jog illeti meg.
(2) Ha a részvényes az átruházási szándék és a kapott vételi ajánlat feltételeinek közlésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni.
27
likvidációs elsőbbségi részvény
a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét
28
dolgozói részvény teljes
3:236. § [Dolgozói részvény kibocsátása]
(1) Dolgozói részvény a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára – ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes áron – bocsátható ki.
(2) Ha az alapszabály a dolgozói részvényhez osztalékelsőbbségi jogot kapcsol, e jog az osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó részvényekkel rendelkező részvényeseket követően gyakorolható.
(3) * A dolgozói részvényt a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg lehet forgalomba hozni.
3:237. § [A dolgozói részvény átruházása és öröklése]
(1) A dolgozói részvény érvényesen a részvénytársaság munkavállalóira és azokra ruházható át, akik számára az alapszabály ezt a jogot a részvénytársasággal fennállt korábbi munkaviszonyukra tekintettel biztosítja.
(2) Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és emiatt dolgozói részvény megszerzésére már nem jogosult, dolgozói részvényeit a munkaviszonya megszűnésétől számított hat hónap elteltét követő első közgyűlésig átruházhatja.
(3) A dolgozói részvény tulajdonosának halála esetén az örökös
a) ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától;
b) hagyatéki eljárás esetén a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjától;
c) öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjától
számított hat hónap elteltét követő első közgyűlésig ruházhatja át a dolgozói részvényt.
(4) Ha a volt munkavállaló a (2) bekezdésben foglaltak szerint, illetve az örökös a számára biztosított határidő alatt a dolgozói részvényt nem ruházta át, a részvénytársaság a határidőt lezáró közgyűlésen határozhat a dolgozói részvény bevonásáról vagy arról, hogy a dolgozói részvényt más részvényfajtává átalakítva értékesíti. Ebben az esetben a volt munkavállalót, illetve örökösét a részvény névértéke illeti meg, amelyet a részvény bevonásától vagy átruházásától számított harminc napon belül kell kifizetni.
29
[Kamatozó részvény]
Az alapszabály rendelkezhet előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény kibocsátásáról.
kamatozó részvény tulajdonosát a részvényhez fűződő egyéb jogokon felül a részvény névértéke után az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból az alapszabályban meghatározott módon számított kamat illeti meg. Nem fizethető a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.
30
[Visszaváltható részvény]
Az alapszabály rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely alapján a részvényre vonatkozóan
a) a részvénytársaságot vételi jog;
b) a részvényest eladási jog; vagy
c) a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog
illeti meg.
(2) A részvénytársaság olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségeit, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetve kibocsátási értéket megfizette, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta.
(3) * A részvénytársaság nem gyakorolhatja a vételi jogból fakadó jogait és nem teljesítheti az eladási jogból fakadó kötelezettségeit, ha a részvénytársaság osztalék fizetéséről sem határozhatna.
(4) A társaság a visszaváltott részvényeket az alaptőke kötelező leszállításának szabályai szerint bevonja.
31
Részvényutalvány
A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vagyoni hozzájárulást teljesítő személy kérésére a társaság olyan okiratot állít ki, amely tartalmazza a jogosult nevét, valamint a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, és az ellenkező bizonyításáig igazolja az okiratban meghatározott személynek a részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit.
32
Az ideiglenes részvény fogalma
(1) A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a nyilvántartó bíróság által történő bejegyzését követően az alaptőke, a felemelt alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani. Semmis az az ideiglenes részvény, amelyet a részvénytársaság nyilvántartásba vételét megelőzően vagy a ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulást meghaladó értékben állítanak ki.
(2) Az ideiglenes részvény értékpapír, amelyre a részvényre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ideiglenes részvény átruházása a társasággal szemben az ideiglenes részvény tulajdonosának a részvénykönyvbe történő bejegyzésével válik hatályossá.
1) Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja. Elsőbbségi részvény esetén nem illeti meg elsőbbségi jog a részvényest mindaddig, amíg teljes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti. Ilyen esetben az elsőbbségi részvényes a törzsrészvények tulajdonosait megillető részvényesi jogok gyakorlására jogosult.
(2) Ha a részvényes az ideiglenes részvényt másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásából eredő tartozásáért készfizető kezesként felel. Az ideiglenes részvény többszöri átruházása esetén a készfizető kezesi felelősség valamennyi volt részvényest egyetemlegesen terheli.
33
Jogi személy, GT szabályok tagokra
Jogi személy:, szövetkezet, egyesülés, bárki aki jogalany (szövetkezet min 66% természetes, max 33% nem természetes) GT: Természetes személy egyszerre egy gt-ben lehet korlátlanul felelős tag--hitelezővédelem (kritikai:jogi személynél miért nem?) kiskorú: nem lehet korlátlanul felelős (kiskorú védelme) kkt, bt, egyéni cég--nem lehet korlátlanul felelős (hitelezővédelem) eltiltás hatálya alatt álló személy nem lehet gt tagja, kivétel nyrt, eltiltás ctv: cégbíróság, 5 évre, felelősségét bíróság jogerősen megállapította, végrehajtás eredménytelen volt)
34
NNN? Szar kávé
Névkizárólagosság, névvalódiság,névszabatosság
kiz:összetéveszthetetlenség,kérelem benyújtásának sorrendje, vezérszóra vonatkozó követelmény
valódiság: nem kelthet valódisággal ellentétes látszatot
névszabatosság: cégtípus magyar helyesírás, vezérszó adott nyelv helyesírása
35
A jogi személy székhelye]
A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.
36
telephely
A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratábann foglalt olyan tartós, önállósult (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen, de azonos településen található
37
fióktelep
olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye, magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban van, mint székhely
38
Létesítő okirat további kötelező tartalmi elemei RT
RT: alapítók nyilatkozata az összes részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról
-alaptőke összege, alapítás során kibocsátandó részvények száma, névértéke, illetve kibocsátási értéke és részvények előállításának módja
-közgyűlés összehívásának módja, szavazati jog gyakorlásának feltétele és módja
39
Létesítő okirat további kötelező tartalmi elemei, Egyesülés
a tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdekképviseleti feladatok
működési költség viselésének tagok közötti megoszlása, egyes tagokra befizetés összege és elszámolás módja
tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételei
egyesülés megszűnését követően fennmaradt vagyon elosztásának rendje
40
Létesítő okirat további kötelező tartalmi elemei, Szövetkezet
vagyoni hozzájárulás mértéke (kötelező)
tag személyes közreműködésének lehetséges módjai
szövetkezet és tag gazdasági együttműködésének meghatározása
közösségi alap szabályai
természetes személy tagok és hozzátartozóik számára nyújtandó szolgáltatások formái, odaítélések feltételei, eljárási rendje
szövetkezet szervei és azok hatásköre
tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okok
közgyűlés összehívásának módja, szavazati jog gyakorlásának feltételei és módja
41
[A pótbefizetés]
(1) Ha a társaság létesítő okirata feljogosítja a legfőbb szervet arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.
(2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló legfőbb szervi határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag vagyoni hozzájárulását nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.
(3) A pótbefizetési kötelezettséget a tag vagyoni hozzájárulása arányában kell meghatározni és teljesíteni.
(4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nemteljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A legfőbb szerv eltérő határozata hiányában a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a társasággal tagsági jogviszonyban álló tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a vagyoni hozzájárulások teljes befizetése után kerülhet sor.
(6) Korlátolt felelősségű társaság esetén a saját üzletrészre, zártkörűen működő részvénytársaság esetén a saját részvényre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.
(7) Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és egyszemélyes részvénytársaság esetén a pótbefizetés előírásához létesítő okiratba foglalt rendelkezésre nincs szükség. A pótbefizetés feltételeit az alapítónak vagy az egyedüli tagnak a határozatában kell megállapítania.
(8) A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya pótbefizetésről nem rendelkezhet. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
42
vagyoni hozzájárulás formái
Pénzbeli, nem pénzbeli
nem pénzbeli: dolog tulajdonjoga, vagyoni értékű jog, követelés (GT+ szövetkezet)---elismert/bírósági jogerős határozat
ptk csak olyan jogokat tart apportálhatónak, amelyek forgalomképesek, van vagyoni értékük és amelyek akkor is a társaságban maradnak, ha a társaság tagja távozik (PL:know how)
RT: legalább 30% pénzbeli vagyoni hozzájárulás
43
KFT pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást meddig kell szolgáltatni
Nem pénzbeli:
apport a törzstőke fele/több--nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig, alapvetően max 3 év, egyszemélyes kft-nél automatikusan 100%-ot a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig
Pénzbeli: A nyilvántartásba vételtől számított második teljes üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított 3 hónap, nyereségből való feltöltés
44
RT vagyoni hozzájárulás
Pénzbeli min 30%, nem pénzbeli 25% felett kérelem benyújtásáig, alatta 3 év, pénzbeli min 25% kérelemig, 1 év a többi
45
nyereségből való feltöltés kft
(1) Ha a társasági szerződés rendelkezése alapján a nyilvántartásba vételig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem kell befizetni, a tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulását egészben vagy részben az osztalékfizetés szabályai szerint felosztható nyereségből fizetheti meg. Ebben az esetben a társaság mindaddig nem fizetheti ki a tagnak az őt megillető osztalékot, hanem azt a tag még meg nem fizetett törzsbetétére kell elszámolnia, amíg a be nem fizetett és a tag törzsbetétére elszámolt nyereség a tag által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a tag által vállalt teljes pénzbeli hozzájárulás mértékét.
(2) Ha a társaság a nyilvántartásba vételétől számított második teljes – tizenkét hónapot magában foglaló – üzleti év végéig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására – ideértve az (1) bekezdés szerinti esetet is – nem került sor, a tag a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulását a társaság nyilvántartásba vételétől számított második teljes – tizenkét hónapot magában foglaló – üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül köteles rendelkezésre bocsátani.
(3) Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknál a tagra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.
(4) A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
46
Szövetkezet vagyoni hozzájárulás mikor és meddig és hogy
Létesítő okiratban kell meghatározni
nem pénzbeli 100% nyilvántartásba vételig
Pénzbeli: ha vállal személyes közreműködést 30% nyilvántartásba vételi kérelemig és 1 év a max, Ha nem vállal 100% nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig
47
Üzletrész fogalma
törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége, társaság nyilvántartásba vételével keletkezik, mértéke a tagok tözsbetétjéz igazodik, azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, ha egy tagnak több üzletrésze van társasággal szemben akkor is egy tagnak számít
48
Napirend kiegészítési joga
Kft 3 nappal taggyűlés előtt, zrt tagok 5%, nyrt tagok 1% közgyűlési meghívó készhezvételétől 8 nap áll rendelkezésre közölni, nyrt---hirdetmény, benne megjeölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni, szövetkezetnél ez 10%
49
Tájékoztatáshoz való jog
1. feltétel, mondhatja az ügyvezetés, hogy akkor engedi gyakorolni ezt a jogot, ha titoktartási nyilatkozatot tesz a tag
2. feltétel bizonyos esetekben meg is lehet tagadni a betekintést (kért titoktartási-nem lett, üzleti titok, visszaélésszerű joggyakorlás
50
Részvényesi meghatalmazott (nominee)
Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy a központi értéktár a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.
(2) * A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.
51
Kifizetés RT és KFT
előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék, nem lehetséges, ha nem érné el a kifizetés következtében a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el/nem érné el a társaság alaptőkéjét/törzstőkéjét vagy a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetésképességét
pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni jutattás egyaránt kifizetés, kivétel rt dolgozói részvény és felemelt alaptőkéből jutatott részvény
Kft: jogellenes kifizetést vissza kell fizetni
RT: akkor kell visszafizetni, ha tudott róla a részvényes, vagy tudnia kellett volna
Nem tagsági kifizetésre is alkalmazni kell, ha azok összeegyeztethetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel
52
Kft osztalék fogalma+ szabályok
A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg. Az jogosult aki aktuálisan tag. Már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában, taggyűlés beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz
osztalék mértéke: előző üzleti év adózott eredménye + szabad eredménytartalék
53
3:263. § [Osztalékelőleg]
(1) A közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha
a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
b) * a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.
(2) Osztalékelőleg fizetéséről az igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az igazgatóság javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.
(3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a társaság felhívására kötelesek visszafizetni.
54
Szövetkezet egyesülés nyereség felosztása
Szövetkezet: személyes közreműködés arányában (min 50%)
Egyesülés: vagyoni hozzájárulás arányában, egyébként nyereség tagok között egyenlően
55
Utóalapítás
A nyilvántartásba vételtől két évig a társaság és a részvényes közötti vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez (feltéve hogy a társaság által teljesítendő alapszolgáltatás elérné az alaptőke egytizedét) a közgyűlés előzetes jóváhagyó határozatára van szükség---nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szabályai, könyvvizsgálói, szakértői jelentést közzé kell tenni
-nem vonatkozik szokásos tranzakciókra
-Probléma, miért csak 2 évre?
56
Tagsági jogviszony keletkezése
alapítással, későbbi belépéssel, átruházással
későbbi belépés: rögzített a jegyzett tőke---tőkeemelés szükséges
nem rögzített:szövetkezet/szerződésmódosítás
kft 3/4es taggyűlési döntés a törzstőke felemelése
57
kft törzstőke felemelési folyamata
3/4es döntés két fő út, törzstőkén felüli vagyonból (törzsbetétek arányában növel)/ új törzsbetét teljesítése---tagok elsőbbségi joga (él a jogával egyszerű) amennyiben nem él többi tagnak elsőbbségi joga lesz arra amire nem élt--ha ott élnek a tagok egyszerű, ha nem, akkor kijelölt személy
58
Rt alaptőke felemelése
szimpla többséggel megszavazható (kivétel felhatalmazás alapszabályban 5 évre és max mérték meghatározása), alaptőke emelés módjai: alaptőkén felüli vagyon terhére, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával, új részvények forgalombahozatalával---elsőbbségi jog: részvényes, átváltoztatható kötvény jogosultja, jegyzési jogot biztosítő kötvény jogosultja
59
tagsági jog megszűnése
60
Tagsági részesedés öröklése
61
Társasági részesedés és házastársi vagyonközösség
62
Tagkizárás
- Pjt.
- a Ptk. ilyen szabályt nem tartalmaz – nincs helye a tagkizárásnak
- A Ptk. utal arra, hogy a felek megállapodhatnak abban, hogy a tagok
egyhangú döntésével kizárnak egy tagot akkor, ha a kizárandó tag
érdekkörében felmerült ok miatt valamelyik másik tagot felmondási jog illeti
meg. → választási lehetőség a tagnak: felmondási jog gyakorlása v. érintett
tag kizárása
- Gazdasági társaságok
- komplexebb szabályozás
- modell-szabály: van kizárás – abban az esetben, ha a tagnak a társaságban
való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné
- jövőre v. múltra reflektáló szabály → bírói gyakorlat: múltra
- eljárás:
- két része van: társasági jogi része és polgári peres eljárás része
- 1) társasági rész: szigorúan szabályozott
- az ügyvezetés előterjeszt egy napirendi indítványt
- erről dönt a tagság ¾-es szótöbbséggel (összes szavazat)
- határozat →
- 2) polgári peres eljárás
- ügyvezetésnek polgári pert kell indítania a tag ellen (azért
mert… nem tudok új körülményekre hivatkozni, mint amelyekre
a napirendi indítványnál hivatkoztam)
- a tagsági jogviszony a jogerős bírósági ítélettel szűnik meg
- fel lehet függeszteni a tag társasági jogait – osztalékra nem
terjed ki
- az átmeneti időszak alatt (felfüggesztés és a jogerős ítélet
közötti időszakban) – sok mindent nem tehet a társaság → tag
helytállása ebben az időszakban nem érvényesül
- Nincs helye kizárásnak: Kétszemélyes társaság / Nyrt. / ¾-es tag kizárása
- Az összes tag legalább ¾-es szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő
határozatával (az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat)
63
Taggyűlés, közgyűlés kötelező összehívás esetei
64
Törzstőke leszállítás folyamata
65
Saját üzletrész
- működési szabályok:
- Taggyűlési határozat alapján
- * Törzstőkén felüli vagyon terhére
- * Ha a társaság osztalék fizetéséről határozhatna
- „Profitból”
- Ha a törzsbetétet 100%-ban szolgáltatták
- Max. törzstőke 50%-ig
- Korlátozott jogok
- * Tagsági jogokat nem gyakorolhat
- * Határozatképességnél figyelmen kívül marad
- * Osztalékra nem jogosult
- 1 éven belül elidegenítés / átadás / bevonás
66
Tag hitelezőjének a helyzete
Mi történik ha a tag hitelezője azt mondja, hogy: “Kedves Tag! Tartozol nekem, de
baromira zavar, hogy egy értékes vagyontárgyadat apportáltad ebbe a társaságba,
ezért most elviszem!” → az elkülönült jogalanyiság miatt nem lehetséges! → de így
túl könnyű lenne vagyont elvonni a tag hitelezőjétől → szabályozás mindenhol ad
valamilyen jogot a hitelezőnek, de hogy milyen jogot ad, az eltér aszerint, hogy
mennyire személy- vagy vagyonegyesítő a társaság
- Pjt.
- A szerződés megszűnése esetén a tagot megillető elszámolási hányadra
tarthat igényt = a tag hitelezője arra jogosult., mint amire a tag lenne
jogosult megszűnéskor
- Felmondási jog gyakorlása → annak érdekében. hogy a tag hitelezőjének ne
kelljen sokat várnia, hogy véget érjen a Pjt., a tag hitelezőjét a Ptk. felmondási
joggal ruházza fel – a tagot megillető felmondási jogot fogja tudni gyakorolni
(rendes és rendkívüli felmondás megkülönböztetése)
- Kkt.-bt.
- A tagot a tagsági jogviszonya megszűnése esetére megillető vagyonhányadra
tarthat igényt
- Felmondási jog gyakorlása
- Kft.-rt.
- Vht. (árverési értékesítés) → üzletrészre és a részvényre azt mondja a Vht.
hogy ezekből szabadon kielégítést lehet keresni
- Szövetkezet
- Ptk. nem tartalmaz szabályt
- Vht.: végrehajtás alól mentes a szövetkezeti tagot megillető jogosultság
67
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, mikor mentesül?
bekövetkezte az az időpont,
amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen
tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy
a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele
szemben fennálló követeléseket
mentesülés:: nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan
üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő
személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek
elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve
(döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
- nem objektív felelősség – kimenthető
68
3:49. § [Az elismert vállalatcsoport fogalma]
(1) Elismert vállalatcsoport az összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére
kötelezett, legalább egy uralkodó tag és legalább három, az uralkodó tag által ellenőrzött tag
által kötött uralmi szerződésben meghatározott, egységes üzletpolitikán alapuló
együttműködés
tag kft rt egyesülés és szövetkezet lehet
69
3:50. § [Az uralmi szerződés]
1) Az uralmi szerződés határozza meg a vállalatcsoport egészének egységes üzletpolitikáját.
(2) Az uralmi szerződésnek tartalmaznia kell
a) az uralkodó tag és az ellenőrzött tagok cégnevét, székhelyét;
b) a vállalatcsoporton belüli együttműködés módját és lényegesebb tartalmi elemeit;
c) azt, hogy a vállalatcsoport határozott vagy határozatlan időre jön-e létre.
(3) Az uralmi szerződésben a vállalatcsoporthoz tartozó ellenőrzött tagok önállóságának korlátozására az egységes üzleti cél megvalósításához szükséges módon és mértékben kerülhet sor. Az uralmi szerződésben gondoskodni kell az ellenőrzött tagok tagjai és hitelezői jogainak védelméről is.
(4) Az uralmi szerződésre a szerződések általános szabályait megfelelően alkalmazni kell.
70
Az elismert vállalatcsoport létrejötte (folyamata)
71
A vállalatcsoport létrejöttének joghatása
- Kft. és Zrt. esetén amikor valaki ¾-es szótöbbséget szerez, akkor minden megváltozik
→ ő egyedül mindent meg tud határozni, a többieknek jelentéktelenné válik a
részesedése → a kisebbségi tagok kérhetik a kivásárlásukat
- ha egy ilyen minősített befolyással rendelkező tag működése mellett a társaság
jogutód nélkül megszűnik, úgy, hogy a hitelezők követelései részben vagy egészben
kielégítetlenek maradnak, hogyha a megszűnés miatt a hátrányos üzletpolitikája miatt
került sor → korlátolt felelősség áttörése → Ptk. erre a szabályra mondja, hogy nem
alkalmazandó, ehelyett egy másik szabályt fog bevezetni
- pozitívan mi történik?
72
Uralkodó és ellenőrzött tag közötti viszony
- azért jó a megállapodás az uralkodó tagnak, mert olyan többletjogokat kap, amiket
egyébként a törvény nem adna meg neki:
- utasítási jog – az uralkodó ügyvezetése közvetlen utasítást adhat az ellenőrzött
társaság ügyvezetésének
- cégvezető az uralkodó tag munkavállalója is lehet (egyébként csak az adott
társaság munkavállalója lehet)
- uralkodónál vezető tisztségviselő + fb. az ellenőrzöttnél is betöltheti ezt a
pozíciót
- vállalatcsoport egésze üzletpolitikájának elsődlegessége érdekében kell,
hogy működjön a társaság
73
Biztosítékok uralmi szerződésnél
a hitelezőnek olyan jogokat ad a törvény, ami a hitelezőt az adott társaságban sem
illetné meg → valódi extra
- azok a hitelezők, akiknek a követelése a jegyzett tőke 10%-át meghaladja, beszámolást
kérhet az anyavállalattól, az uralkodó tagtól → uralmi szerződést betartották-e → ha
nem → bíróság: uralmi szerződés megsértésének megállapítása – szerződésszegés
jogkövetkezményeit alkalmazzák
- (általános társasági jogi) kisebbségi jogként szabályozza a törvény, hogy az adott
társaság kisebbsége elérheti azt, hogy a társaság legfőbb szervét összehívják → a
vállalatcsoporti együttműködésben nem lenne értelme ennek a szabálynak → az
egésznek az anya érdekeit kell szolgálnia, ezért a törvény ennek a jognak a mintájára
azt mondja, hogy az uralkodó tag legfőbb szervének összehívását kezdeményezheti az
5%-os kisebbséggel rendelkező tag, valamint az ellenőrzött vállalat vezető
tisztségviselője
- Munkavállalói részvétel:
- bizonyos esetekben a munkavállalók jogosultak a társaság működésében
valamilyen formában részt venni – Ptk. + szabályozás diszpozitivitása
- ha azt akarjuk, hogy a munkavállalók részt vegyenek a társaság működésében,
majd létrejön egy vállalatcsoport, ott vagyunk, hogy ez a jog nem ér semmit →
ha legalább 3 ellenőrzött társaságban van munkavállalói részvétel, akkor a
munkavállalók kérelmére ezt a részvételt biztosítani kell az uralkodó tag adott
testületében is
- Az ellenőrzött társaságok az anya érdekében működnek, ezért jó, ha a leányvállalat
bedől → az uralkodó tag az ellenőrzött tag felszámolása esetén helytáll → ez alól
csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenség nem az egységes
üzletpolitika miatt került sor
74
Tényleges vállalatcsoport
Ha legalább 3 évig fennálltak a feltételek → kérelmemre a bíróság kötelezi a
tagokat az uralmi szerződés megkötésére.
2. Kérelemre az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra
vonatkozó szabályokat uralmi szerződés hiányában is alkalmazni lehet.
75
Kisebbségvédelem általános rendelkezések
76
Ügyvezetés követelmények és kizáró okok
77
Felügyelőbizottság jogi személy és gt
78
auditbizottság
- auditbizottság – funkciója: könyvvizsgáló és az ügyvezetés közötti együttműködést
segítse
- nyrt-k esetén kötelező, hogy auditbizottság létrejöjjön
79
Törvényességi felügyelet
5 általános törvényességi felügyeleti ok:
- a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat
a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
- pl. soha nem volt a bejegyzett címen a társaság székhelye
- a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt
törvénysértő
- pl. a vezető tisztségviselővel szemben jogerős szabadságvesztés
büntetést szabnak ki → vt-t vissza kell hívni → ha nem hívja vissza,
törvénysértő lesz a társaság működése
- a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza
azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak
- pl. nyrt-nél fel kell tüntetni a Fb tagokat, ha ez hiányzik a
cégjegyzékből, akkor törvénysértően működik
- a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat
- igazi gond! → pl. évente egyszer össze kell hívni a legfőbb szerv ülését,
de a társaság már harmadik éve működik úgy, hogy nem hívja össze a
legfőbb szervet
- törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi
- minden egyéb kategória – pl. vezető tisztségviselő eltiltása → 60
napon belül be kell jelenteni újat
- komoly korlátok: akkor lehet ilyen eljárást lefolytatni, hogyha perben vagy közig.
eljárásban nem lenne orvosolható
80
Határozat bírósági felülvizsgálata + határidők+
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon
belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról
tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat
meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
- eljárási v. anyagi határidő: eljárási határidő – ha megindult eljárás van
- objektív v. szubjektív határidő: szubjektív mindig rövidebb; mikor kezdődik a
határidő → objektív: tény megvalósulásakor elkezdődik, függetlenül attól,
hogy tudomást szerzek róla vagy sem
- elévülési v. jogvesztő: ha megindult a határidő, tud-e nyugodni vagy sem
- 30 napos szubjektív határidő – 1 éves objektív, jogvesztő határidő
81
bíróság határozata, mit tehet?
82
Állandó könyvvizsgáló
83
Átalakulás leírás + mikor nem lehet?
- fogalma: A jogi személy más típusú jogi személlyé alakul át
- gazdasági társaság más gazdasági társasággá, egyesüléssé, v. szövetkezetté
tud átalakulni
- szövetkezet csak kft-vé v. részvénytársasággá tud átalakulni
- Jogkövetkezmény
- A jogelőd megszűnik
- A jogok és a kötelezettségek a jogutódra szállnak át
- Korlátozások:
- Jogutód nélküli megszüntetés iránti eljárás + csődeljárás
- Jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés
- Vagyoni hozzájárulást a tagok még nem teljesítették
- akkor van helye átalakulásnak ha rendezett a társaság vagyoni helyzete (minden
vagyoni hozzájárulást teljesítettek, nincsenek folyamatban megszüntetési eljárások)
kiindulópont: legfőbb szerv döntése az átalakulásról
- tagok egy része (többsége) azt mondja, hogy rendben, másik része azt mondja, hogy
nincs rendben
- ilyenkor a törvény alapján átalakulási vagyonmérleg-tervezet készül, ami bemutatja,
hogy az új társaság milyen vagyoni helyzetben fog operálni (létesítő okirat tervezet,
részesedési arányok megváltozásának tervezete, stb.)
- átalakulási tervet közölni kell a tagokkal → 30 napon belül nyilatkozniuk kell, hogy
akarnak-e maradni v. ki akarnak lépni (Exit-jog)
- további funkció: szólni kell a hitelezőknek – hitelezőknek közlemény (2x) →
biztosítékot követelhet
- Bejegyzés / elutasítás
- Jogelőd törlése / korábbi formában működik tovább
- ez a két lépés egy lépésben is lebonyolítható, ha tudom, hogy ki az aki marad és ki
megy
84
Társaságok átalakulása, lehetséges szenáriók
85
Tájékoztatási kötelezettség rendszeres és rendkívüli
- a magyar jog és az uniós jog nem csak ex-ante tájékoztatást vár el, hanem működés
közben is tájékoztatást vár el
- rendszeres: a befektetőket valamint a felügyeletet évente (szigorú tartalom szerint),
félévente (picit enyhébb tartalom szerint) tájékoztatni kell a társaság
vagyoni-jövedelmi helyzetéről, valamint általában a működéséről
- Nyrt-knek minden hónap utolsó napjára meg kell mondaniuk, hogy éppen hány
részvényük van, azokkal kapcsolatban hogyan alakulnak a szavazati jogok +
tájékoztatást kell adniuk az alaptőkéjükről és a saját részvények számáról,
annak érdekében hogy felmérhető legyen, hogy hogyan lehet szavazni a
társaságban
- rendkívüli tájékoztatás: mindenről tájékoztatást adni egy munkanapon belül – ami az
értékpapír értékét befolyásolja, vagy egyébként a kibocsátó működését, megítélését
befolyásolja
- honlapon közzé kell tenni, egy szerkesztőségnek kell megküldeni, és az
MNB-nek kell megküldeni
- a szabályozás célja, hogy korlátozásmentesen elérhetővé váljon minden
releváns információ a befektetők számára
86
A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei
(1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
(2) A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.
87
Az egyesülés fogalma
(1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni.
88
A korlátolt felelősségű társaság fogalma
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.
89
A részvénytársaság fogalma
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni.
90
A közkereseti társaság fogalma
Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.
91
A betéti társaság fogalma
A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
92
Polgári jogi társasági szerződés
Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.
