bv Flashcards
- tétel - A Bv. tv. hatálya
A büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) hatálya:
a) Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. (Btk.) szerinti büntetések, intézkedések, továbbá szabadságvesztésből szabadultak és javítóintézeti nevelésből elbocsátottak utógondozásának végrehajtása;
b) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. (Be.) szerinti letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, őrizet, valamint a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása;
c) a nemzeti bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. tv. (Nbjt.) szerinti őrizet, kiadatási, ideiglenes kiadatási letartóztatási, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartása;
d) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. (Szabs. tv.) szerinti szabálysértési elzárás, továbbá pénzbírság, közérdekű munka, helyszíni bírság helyébe lépő szabs. elzárás végrehajtása
során kell alkalmazni.
Végrehajtásért felelős szerv: bv szervezet, javítóintézet, pártfogó felügyelői szolgálat.
- tétel - A büntetés és az intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt
§ büntetés / intézkedés / szabs. elzárás a bíróság jogerős / véglegessé vált határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre –» kivéve megrovás, amely az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül is végrehajtható az ügyészség határozata alapján / feltételes ügyészi felfüggesztés mellett elrendelt pártfogói felügyelet az ügyészség
határozata alapján hajtható végre;
§ kényszerintézkedés / rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása a bíróság határozata alapján,
jogszabályban meghatározott módon –» kivéve, őrizetbe vételnek az ügyészség és a nyomozó
hatóság határozata alapján is helye van;
§ bíróság rendeli el a végrehajtást: büntetés / intézkedés / rendbírás helyébe lépő elzárás /
kényszerintézkedés (kivéve, őrizet –» nyomozó hatóság / bíróság / ügyészség);
§ szabs. hatóság rendeli el a szabs. őrizet végrehajtását.
A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség feladatai.
§ a büntetés / intézkedés végrehajtása iránt az a bíróság intézkedik, amely előtt végrehajthatóvá
vált –» a szükséges intézkedéseket az egyesbíró / tanács elnöke teszi meg;
§ feltételes ügyészi felfüggesztés során elrendelt pártfogó felügyelet / ügyészi megrovás
végrehajtása céljából az ügyészség intézkedik;
§ bíróság először azt vizsgálja meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának nincs-e törvényi
akadálya, valamint a házi őrizettel / előzetes fogva tartással nem töltött-e már ki a szabadságvesztés idejét –» amennyiben az előbbi körülmények nem állnak fenn a végrehajtása iránt értesítőlapot állít ki –» ha nem intézkedés a szabadságvesztés azonnali foganatosítása iránt, akkor az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül állítja ki az értesítőlapot és küldi meg a tvsz. bv. bíró által vezetett bv csoporthoz –» a szabadságvesztés foganatba vétele végett a szükséges intézkedéseket ezt követően a bv. bíró teszi meg;
§ azonnali foganatba vétel elrendelésekor (ha az elítélt fogva van) a tanács elnöke az értesítőlapra rendelvényt vezet, és átadja a bv. intézetbe előállító rendőrnek vagy a bv. őrnek;
1
§ kényszerintézkedés elrendeléséről / meghosszabbításáról / fenntartásáról / megszüntetéséről szóló végzés végrehajthatósága a tanács elnöke haladéktalanul intézkedik a foganatosítás / szabadlábra helyezés céljából az értesítőlap kiállítása / megküldése iránt
A végrehajtást kizáró okok.
Kizáró okok: a büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedését követően megállapítható olyan körülmények, amelyek az elkövetővel szemben kizárják az álam büntetőigényének érvényesítést.
§ büntetés végrehajtását kizárja: o elítélthalála;
o elévülés;
o kegyelem;
o törvényben meghatározott egyéb ok (pl. életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a
határozott ideig tartó szabadságvesztés, elzárás és a közérdekű munka és a pénzbüntetés nem hajtható végre / kiutasítás végrehajtása esetén a más büntetőügyben kiszabott elzárás, közérdekű munka és pénzbüntetés – ideértve a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés – nem hajtható végre);
§ intézkedés végrehajtását kizárja:
o elítélt halála vagy annak a személynek a halála, akivel szemben az intézkedést
elrendelték (kivéve vagyonelkobzás, elkobzás és elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlen tétele); o elévülés;
o kegyelem;
o törvénybenmeghatározottegyébok.
büntetés és az intézkedés elévülésének szabályai.
Végrehajthatóság elévülése:
§ szabadságvesztés:
o 15vagy15+–»20év; o 10vagy10+–»15év; o 5vagy5+–»10év;
o 5alatt–»5év;
§ elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kitiltás, sportrendezvény látogatásától való eltiltás: 5 év;
§ foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás: o 5vagy5+–»10év;
o 5évalatt–»5év;
§ nem évül el:
o emberiségelleniésháborúsbcs;
o életfogytigtartószabadságvesztésselbüntetendőbcs;
§ javítóintézeti nevelés végrehajthatósága: 3 év;
§határidő: ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján, szabadságvesztés
végrehajtásának felfüggesztése esetén a próbaidő leteltének napján kezdődik;
§ szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülése: a szabadságvesztés végrehajtásának
befejezésével, vagy végrehajthatóság megszűnésével kezdődik.
2
Elévülés félbeszakítása:
§ félbeszakadás napján az elévülés újra kezdődik:
o elítéltmegszökik:elévüléshatáridejeaszökésnapjávalismételkezdődik;
o a büntetés végrehajtása véget tett olyan intézkedések, amelyen a büntetés végrehajtásának szempontjából előbbre vivő jellegűek –» pl. ismeretlen helyen
tartózkodó elítélt felkutatására tett intézkedés.
Elévülés nyugvása:
§ a végrehajtás megszakítását kiváltó körülmény megszűnéséig az elévülés nyugszik
§ az elévülés határidejébe nem számít be a halasztás ideje, valamint a büntetés-félbeszakítás és a
megszakítás időtartama;
§ nem számít bele az sem, amely alatt a szabadságvesztés büntetés, vagy a szabadságelvonással
járó intézkedés azért nem hajtható végre, mert a külföldi igazságügyi hatóság az elítélt kiadatásának vagy átadásának végrehajtását a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására vagy a külföldön kiszabott szabadságvesztés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására tekintettel elhalasztotta;
Elévülés megállapítása hivatalból vagy az ügyész indítványára, az a büntetés-végrehajtási bíró illetékes, aki a büntetés végrehajtása érdekében utoljára intézkedett.
A végrehajtási kegyelem gyakorlója
Kegyelmi jogkör gyakorlója: köztársasági elnök;
§ az elítélt büntetését, illetve a vele szemben alkalmazott próbára bocsátást / jóvátételi munkát / javítóintézeti nevelést kegyelemből elengedheti / mérsékelheti –» ebben a részben nem hajtható végre –» csak a még végre nem hajtott büntetés / intézkedés esetén (kiutasítás mindaddig nem minősül végrehajtottnak, amíg a tartama le nem telik);
§ ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtástá próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő első napja a kegyelmi határozat napja, a kegyelem ilyenkor akkor válik véglegessé, ha a próbaidő eredményesen letelik;
§ büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyeket a Btk. a korábbi elítéléshez fűz, az ügydöntő határozatban elrendelt büntetéshez / intézkedéshez igazodik;
–» kegyelemnek két formája van: végrehajtási kegyelem (Bv.tv. 45-46. §) / közkegyelem
kegyelmi eljárás
§ kegyelem iránti előterjesztést (kérelemre / hivatalból) az igazságügyért felelős miniszter tehet
a köztársági elnökhöz –» nincs helye: a fentiekben felsorolt intézkedéseken kívüli intézkedésre vonatkozóan, már végrehajtott büntetés / intézkedés tekintetében, bíróság határozata / tv. alapján a mentesülés már beállt;
§ kegyelem iránti kérelem: elítélt / védő / törvényes képviselő / hozzátartozó –» elsőfokú bíróságnál kell benyújtani;
§ hivatalból:jogerősügydöntőhatározatothozóbíróság/eljáróbvbíró–»elsőfokúbíróságútján –» nincs helye a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés érdekében;
§ elsőfokon eljárt bíróság tanács elnöke a döntés érdekében a személyes adatokat beszerzi (környezettanulmányt készítését rendelheti el –» pártfogó felügyelő készíti / bv. intézettől,
3
javítóintézettől értékelő véleményt szerez be / nyilvános adatokról rendőrségi jelentést kérhet)
–» 8 napon belül felterjeszti az igazságügyért felelős miniszternek;
§ igazságügyért felelős miniszter: ha egészségügyi okra hivatkoznak szakorvosi vizsgálatot
rendelhet el az IMEI-ben vagy BVEK-ban (Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ) / büntetés és a javítóintézeti nevelés végrehajtását elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja –» megszünteti, ha az elrendelés oka már nem áll fenn –» megszüntetheti, ha újabb bcs.-t követett el vagy újabb szabadságvesztésre ítélik, illetve más ügyben letartóztatásba helyezték / nyilvántartásokból (pl. bűnügyi nyilvántartási rendszer, közúti közlekedési nyilvántartás, lakcím nyilvántartás, szabálysértési nyilvántartási rendszer) adatokat kérhet be;
§ igazságügyért felelős miniszter a kérelmet felterjeszti a köztársasági elnökhöz (akkor is, ha nem tesz előterjesztést!) –» a köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az ellenjegyzési jog gyakorlása céljából (határozatát nem kell megindokolnia) –» ha nem jegyzi ellen, akkor a kegyelmi eljárás befejeződik –» az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztatja a köztársasági elnököt;
§ elítélt értesíteni kell a döntésről, illetve ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, akkor a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről is –» ha nem gyakorolt kegyelmet, nincs akadálya annak, hogy újabb kérelmet terjesszen elő;
§ a kegyelmi döntésről szóló határozatot az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek / kérelem előterjesztőjének / az eljárást kezdeményező bíróságnak vagy bv. bírónak.
ényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása:
§ hivatalból kell kegyelmi eljárást lefolytatni, ha az elítélt a szabadságvesztésből 40 évet kitöltött –» nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy kegyelmi kérelmet nyújtsanak be / jogosult hivatalból
kegyelmi eljárást kezdeményezzen;
§ 40 év leteltével a bv. intézet értesíti az igazságügyért felelős minisztert –» meg kell
nyilatkoztatni az elítéltet, hogy a kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e –» a nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni –» ha nem járul hozzá / nyilatkozattételt megtagadja, akkor a kötelező kegyelmi eljárás nem folytatható le;
§ igazságügyért felelős miniszter az értesítés beérkezésétől számított 60 napon belül a döntéshez szükséges személyes adatokat beszerzi –» az értesítés beérkezésétől számított 3 napon belül értesíti a Kúria elnökét a kegyelmi eljárás megkezdéséről;
§ Kegyelmi Bizottság: a kötelező kegyelmi eljárásban közreműködő eseti jelleggel létrejött testület, amelynek a tagjait a Kúria elnöke jelöli ki a Kúrián, illetve az ítélőtáblán büntetőügyekben eljáró bírók közül –» döntését szótöbbséggel hozza meg;
o az igazságügyért felelős miniszter a rendelkezésre állást követően 8 napon belül megküldi a Kegyelmi Bizottságnak a beszerzett adatokat / iratokat –» a Kegyelmi Bizottság 90 napon belül megvizsgálja, hogy alaposan feltehető-e, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető-e (vizsgálja a bv.-ben tanúsított magatartását / személyi / családi / egészségi körülményeket) –» további adatokat kérhet be, szakkérdésben állásfoglalást kérhet –» meghallgatja az elítéltet;
o Kegyelmi Bizottság az előbbiek alapján állásfoglalást készít, amely a kegyelem gyakorlásával kapcsolatos javaslatot is tartalmaz –» igazságügyért felelős miniszter ettől nem térhet el, az állásfoglalás beérkezését követő 15 napon belül elkészíti a köztársasági elnök részére a felterjesztést és megküldi a bv. intézeten keresztül az elítéltnek is;
§ ha az elítélt nem részesült kegyelemben, akkor a kötelező kegyelmi eljárást 2 év elteltével ismételten le kell folytatni.
A büntetés-végrehajtási bíró és a büntetés-végrehajtási csoport feladatai a végrehajtás foganatosítása körében
Bv. bíró és a bv. csoport feladatai a végrehajtás foganatosítása körében:
§ abüntetések/intézkedésekvégrehajtásasoránabíróságrahárulófeladatokatatvsz.elnökeáltal
kijelölt bv. bíró / katonai bíró / esetenként más bíró látja el –» végrehajtás elősegítése / ellenőrzése érdekében bv. csoport működik, amelynek illetékessége a tvsz. illetékességi területére terjed ki (munkáját bv. bíró szervezi / irányítja / ellenőrzi);
§ bv. bíró megvizsgálja, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának nincs-e törvényi akadálya, valamint a házi őrizettel / előzetes fogva tartással nem töltött-e már ki a szabadságvesztés idejét –» amennyiben az előbbi körülmények nem állnak fenn a végrehajtása iránt értesítőlapot állít ki és értesíti a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP) a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről –» a szabadságvesztés megkezdésére az elítélteket a BVOP hívja fel;
§ ha a bv. intézet a bv. csoportot értesítette a szabad lábon lévő elítélt befogadásáról, az értesítőlapra a bv. bíró rendelvényt vezet és megküldi a bv. intézet részére;
§ ha a büntetőügyben eljárt bírósága. végrehajtás függőben tartása iránt küldött megkeresést, a bv. bíró intézkedés arról, hogy a büntetés megkezdésére való felhívást ne küldjék ki / elfogatóparancsot nem adja ki vagy visszavonja / értesíti a bíróságot a félbeszakítás iránti kérelemnek (ha a büntetés végrehajtása megkezdődött) továbbítása végett;
§ közérdekű munka / pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére kihirdetéskor nyomban / közléstől számított 8 napon belül előterjesztett kérelemre halasztást engedélyezhet a bv. bíró –» elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 nap elteltével igazolásnak nincs helye.
A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának általános szabályai, a hatáskörébe tartozó eljárások.
§ egyesbíróként jár el, tv.-ben meghatározott esetekben bírósági titkár is eljárhat;
§ eljárásának két formája van: meghallgatás / tárgyalás tartása –» ez utóbbi akkor, ha bizonyítást
kell felvenni –» tárgyalás nem tartható meg a védő / ügyész távollétében;
§ fogva tartott elítélt esetében meghallgatás / tárgyalás helye: bv. intézet / javítóintézet –» bírósági épületében tartott meghallgatás / tárgyalás esetén telekommunikációs eszköz útján
biztosítja a jelenlétét;
§ szabad lábon lévő elítélt esetében a meghallgatás / tárgyalás helye: tvsz. épülete;
§ döntésekfajtái:ügydöntővégzésthoz/eljárástmegszünteti/felfüggeszti/határozatothatályon
kívül helyez
Jogorvoslat a büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen, annak elbírálása.
§ kihirdetéskor nyomban / kézbesítés esetén 8 napon belül írásban kell bejelenteni a fellebbezést
–» jogosult: elítélt / védő (elítélt hozzájárulása nélkül is) / ügyészség / fiatalkorú törvényes
képviselője –» elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 nap elteltével igazolásnak
nincs helye;
§ fellebbezési határidő lejártakor felterjeszti a tvsz. másodfokú tanácsához –» 15 napon belül
(fogva tartott esetében 8 napon belül) dönt tanácsülésen / tárgyaláson (ha bizonyítás felvétele szükséges) –» tárgyalás határnapját 30 napon belüli (fogva tartott esetén 15 napon belüli) időpontra tűzi ki;
§ másodfokú határozattal szemben rendkívüli jogorvoslat lehetséges –» Kúria megváltoztathatja / hatályon kívül helyezheti és az eljárást megszüntetheti vagy új eljárásra utasíthatja az eljárt bíróságot.
Jogérvényesítés a büntetés-végrehajtás során.
Törvényességi felügyelet: büntetések / intézkedések / kényszerintézkedések / szabs. elzárás / rendbírság
helyébe lépő elzárás végrehajtása felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.
Jogérvényesítés:
§ az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a bv. ügyben / fogva tartással kapcsolatban kérelmet
terjeszthet elő, a kérelemről hozott döntéssel szemben panaszt nyújthat be, vagy ha a tv. biztosítja, akkor egyéb jogorvoslatot terjeszthet elő (erről tájékoztatni kel) –» írni / olvasni nem tudó kérelmét jzk-ba kell venni;
§ fiatalkorú / cselekvőképességében teljesen korlátozott személy is önállóan nyújthat be kérelmet / jogorvoslati kérelmet, illetve tehet nyilatkozatot;
§ az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott közvetlenül fordulhat a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséghez / alapvető jogok biztosához / jogvédő szervezethez.
A végrehajtásért felelős szerv döntése és határozata, az ezekkel szembeni jogorvoslat formái.
Végrehajtásért felelős szerv döntése:
§ végrehajtásért felelős szerv: bv. szervezet, javítóintézet, pártfogó felügyelői szolgálatként a
Kormány által kijelölt szerv;
§ az elítélt és egyéb jogcímen fogvatartott ügyében az a végrehajtásért felelős szerv szervezeti
egysége intézkedik / dönt, ahol a végrehajtás történik;
§ hivatalból jár el: 15 napon belül dönt, kivéve soron kívüli ügyben;
§ kérelemre jár el: 30 napon belül dönt, kivéve soron kívüli ügyben –» egy alkalommal,
indokolt esetben a szerv vezetője 30 nappal meghosszabbíthatja –» erről a kérelmezőt írásban
értesíteni kell;
§ elintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlás / szakvélemény / pártfogó felügyelői
vélemény / környezettanulmány elkészítésének időtartama;
§ kérelem: a kérelemben foglaltak megalapozása a kérelmezőt terheli, erre figyelmeztetni kell –
» amennyiben hiányos / nem egyértelmű hiánypótlásra kell felhívni –» ha nem tesz eleget, rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el –» nem kérhető hiánypótlás olyan adatról, amelyről a szervnek hivatalos tudomása van / közhiteles nyilvántartásból elérhető;
§ a döntést akkor kell határozatba foglalni, ha ezt tv. kifejezetten előírja (pl. félbeszakítás / biztonsági zárkába helyezés);
érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani: nem arra jogosulttól származni / 6 hónapon belül ugyanazt a kérelmet terjesztik elő / érdemben elbírálták és a kérelem tartalma, jogi szabályozás nem változott;
§ hatáskör hiánya esetén el kell utasítani, de tájékoztatni kell a hatáskörrel / illetékességgel rendelkező hatóságról.
Panasz
végrehajtásért felelős szerv döntésével szemben a szerv vezetőjéhez a döntéstől számított 15 napon belül írásban / jzk-ban foglaltan lehet benyújtani (akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 3 hónapon belül) –» tv-ben meghatározott esetben bírósági felülvizsgálati kérelemnek is helye van, vagy keresettel fordulhat a bírósághoz;
§ jogosult: elítélt / egyéb jogcímen fogvatartott / védő / fiatalkorú törvényes képviselője / kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa, élettársa / a kapcsolattartó, akit az intézkedés vagy döntés érint;
§ 30 napon belül kell elbírálni (kivéve soron kívüli) –» egy alkalommal indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható –» határozattal szemben további jogorvoslatnak nincs helye;
§ ha a panaszban olyan új tényre / bizonyítékra hivatkozik, amelyet a szerv nem bírált el, akkor új kérelemnek tekinthető és panaszként kizárólag abban az esetben bírálható el, ha soron kívüli elintézést kíván;
§ nincs helye panasznak és el kell utasítani:
o elkésett/panaszjogáróllemondott/panasztvisszavonta; o annaktárgyanemtartozikaszervhatáskörébe;
o panaszátmárkorábbanelbírálták;
o nemajogosulttólszármazik;
o kérelemvalamennyirészételbíráltákésannakhelytadtak;
Végrehajtásért felelős szerv határozata
Kérelemnem / panasznak helyt adó határozatot nem kell indokolni;
§ jegyzőkönyvbe kell foglalni / ügyiratra fel kell jegyezni –» külön íven akkor kell
megszövegezni, ha kézbesítés útján kell közölni;
§ azzal kell közölni, aki a kérelmet / panaszt benyújtotta, vagy akire rendelkezést tartalmaz –» ha
bírósági felülvizsgálatnak van helye, akkor a jogorvoslati jogosulttal is közölni kell;
§ kijavítás: elírás / számítási hiba esetén kérelemre / hivatalból;
§ kiegészítés: ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott, kérelemre / hivatalb
