Aggregált kereslet

Question 1

Az infláció és az egyensúlyi kibocsátás között fordított kapcsolat van:

Answer 1

1. Vagyonhatás:
2. Kamathatás:
3. Árfolyamhatás:

Összefoglalva: Ha az infláció növekszik (π↑), akkor az egyensúlyi kibocsátás csökken (Y↓).

Question 2

1. Vagyonhatás:

Answer 2

• Ha az infláció szintje nő, a háztartások vagyonának reálértéke csökken. Ezáltal a fogyasztási kiadások is
  csökkennek, ami végső soron csökkenti a tervezett kiadások és a kibocsátás egyensúlyi szintjét (C
  összetevő).

Question 3

2. Kamathatás:

Answer 3

• Ha az infláció szintje nő, a nominális kamatláb emelkedik, ami növeli a bizonytalanságot. Ez csökkenti a
  beruházási szándékot, így csökkenti a tervezett kiadások és a kibocsátás egyensúlyi szintjét (I összetevő).

Question 4

3. Árfolyamhatás:

Answer 4

• Ha az infláció szintje nő, a hazai termékek ára külföldi termékekhez képest emelkedik, ami növeli az
  importot és csökkenti az exportot. Ennek hatására csökken a tervezett kiadások és a kibocsátás egyensúlyi
  szintje (NX összetevő).

Question 5

1. Autonóm fogyasztás növekedése (C0):

Answer 5

• Ha a háztartások fogyasztási magatartása megváltozik és nő az autonóm fogyasztás.

Question 6

2. Autonóm beruházás növekedése (I0):

Answer 6

• Ha a vállalatok és a háztartások beruházási magatartása megváltozik és nő az autonóm beruházás.

Question 7

3. Közösségi fogyasztás növekedése (G):

Answer 7

• Ha a kormányzat növeli a közösségi fogyasztást.

Question 8

4. Egyösszegű adók csökkentése (T0):

Answer 8

• Ha csökkennek az egyösszegű adók.

Question 9

5. Jövedelemadó-kulcs csökkentése (t):

Answer 9

• Ha csökken a jövedelemadó-kulcs.

Question 10

6. Reálkamatláb csökkentése (r):

Answer 10

• Ha a nemzeti bank jelentősen lazítja a monetáris politikát és csökkenti a reálkamatlábakat.

Question 11

7. Autonóm nettó export növekedése (NX0):

Answer 11

• Ha a külföldi gazdasági szereplők magatartása megváltozik és nő az autonóm nettó export.

Question 12

Az aggregált kínálat AS

Answer 12

Az aggregált kínálati összefüggés megmutatja, hogy különböző inflációs ráták mellett mennyi árut és
szolgáltatást állítanak elő a termelő és szolgáltató vállalatok. Ez a mennyiség szorosan összefügg a gazdaság
potenciális kibocsátásával, amelyet reálgazdasági tényezők határoznak meg: mennyi erőforrást tud normál
körülmények között a gazdaság felhasználni, és ezeket milyen technológiával kombinálja. Az erőforrások
korlátozottak, a gazdaságnak kapacitáskorlátja van, ezért nem termelhet akármennyit.

Question 13

Potenciális szint alatt lévő gazdaság:

Answer 13

• Strukturális munkanélküliség
• Kihasználatlan termelőkapacitások
• Nincs inflációs nyomás

Question 14

Jelentősen a potenciális szint alatt lévő gazdaság:

Answer 14

• Nagy strukturális munkanélküliség
• Jelentős kihasználatlan termelőkapacitások
• Deflációs nyomás

Question 15

Túlfűtött gazdaság:

Answer 15

• Nagyon alacsony munkanélküliség, szektoriális munkaerőhiány
• „Túlhasznált” termelőkapacitások, túlórázás
• Inflációs nyomás

Question 16

Potenciális kibocsátás (hosszú távon fenntartható kibocsátás):

Answer 16

• Csak súrlódásos munkanélküliség van
• Az erőforrásokat normál körülmények között használják fel
• Ár stabilitás van, az infláció szintje megegyezik a várt értékkel
• Nincs kibocsátási rés

Question 17

Az Aggregált Kínálat (AS) görbéjének elmozdulása

Answer 17

Felfelé tolódás
- Várt infláció növekedése:A várt infláció növekedése felfelé tolja az AS görbét, mivel a vállalatok
magasabb jövőbeli árakra számítanak, és ennek megfelelően állítják be termelési döntéseiket.

Jobbra tolódás
- Potenciális kibocsátás növekedése:A potenciális kibocsátás növekedése jobbra tolja az AS görbét, mivel a
gazdaság több erőforrást tud felhasználni vagy jobb technológiát alkalmaz, ami növeli a termelési kapacitást.

Question 18

Egyensúlyi kibocsátás

Answer 18

Az aggregált keresleti és kínálati modellek együttesen mutatják be a gazdaság egyensúlyi helyzetét
különböző inflációs ráták mellett. A rövid távú egyensúlyi helyzet az AD és AS görbék metszéspontjánál
alakul ki, ahol a tényleges kibocsátás és az inflációs ráta meghatározódik. Hosszú távon a gazdaság
potenciális kibocsátásához igazodik, feltételezve, hogy a gazdaság erőforrásai teljes mértékben kihasználásra
kerülnek és az inflációs ráta a várt szintre áll be.