1. eloadas Monetáris poltika Flashcards
Mi a monetáris politika?
A központi banknak (nemzeti banknak) azt a tevékenységét
foglalja magába, amellyel befolyásolja / meghatározza egy
gazdaságban a monetáris (pénzügyi) feltételeket az általa
kibocsátott pénzeszközre vonatkozóan.
Miként befolyásolja a monetáris politika egy
gazdaságban a monetáris (pénzügyi) feltételeket?
-a pénz árát:
+belföldi viszonylatban: kamatláb
+külföldi viszonylatban: nominális árfolyam
-pénzmennyiséget (a likviditásnak a szintjét).
Ki felel a monetáris politikáért?
EURÓÖVEZETBEN:
Európai Központi Bank
ROMÁNIÁBAN:
Román Nemzeti Bank
Törvény által rögzített kötelezettsége az árstabilitás
megvalósítása és fenntartása, az inflációs ráta legyen:
EURÓÖVEZETBEN:
2% alatt, de ahhoz közel
RO: 2,5% ±1 szp.
A monetáris politika típusai
Expanzív monetáris politika
Restriktív monetáris politika
Expanzív monetáris politika
Lazább monetáris feltételek jellemzik:
-a kamatlábak csökkenése
-a pénztömeg (a likviditás) növekedése
Restriktív monetáris politika
Szigorúbb monetáris feltételek jellemzik:
-a kamatlábak emelkedése
-a pénztömeg (a likviditás) csökkenése (szűkítése)
A romániai monetáris politika eszközei
- A kötelező tartalékráta
- Nyíltpiaci műveletek
- A jegybanki rendelkezésreállás
A kötelező tartalékráta
A hitelintézetek megfelelő forrásaira számolt meghatározott
arányú összeg, amelyet a hitelintézeteknek tartalék
(jegybankpénz) formájában minimálisan fenn kell tartsanak.
Fordított kapcsolat létezik a kötelező tartalékráta és a
pénzmennyiség között:
A kötelező tartalékráta csökkenése növel(het)i a pénzmultiplikátort.
Nyíltpiaci műveletek
A Nemzeti Bank által kezdeményezett műveletek.
A Nemzeti Bank piaci szereplőként próbál hatást gyakorolni a
monetáris feltételekre (pénzmennyiségre).
Leggyakrabban használt expanzív eszközök:
-repoügyletek: a NB állampapírokat vásárol és egyidejűleg
megállapodik azok visszaadásának időpontjáról és áráról.
Futamidő: 7 nap, (2022. okt.: 2,79 mld. Lej, napi átl állomány)
Leggyakrabban használt restriktív eszközök:
-fordított repoügyletek: a NB állampapírokat ad el és
egyidejűleg megállapodik azok visszavásárlásának időpontjáról
és áráról. Futamidő: 4-7 nap, (2009. szept.: 1,7 mld. lej)
-egyhetes jegybanki betét: a KB kezdeményezésére a NB-nál
helyezhetnek el betétet. Futamidő: 7 nap, (2022. febr.: 5,1 mld. lej)
A monetáris politika alapkamata:
Az a kamatláb, amelynek mértékét a RNB Igazgatótanácsa
határozza meg és amely mellett a NB bank a nyíltpiaci
műveleteit lebonyolítja.
Expanzív monetáris politika:
-a monetáris politika alapkamatát csökkenti a NB.
Restriktív monetáris politika:
-a monetáris politika alapkamatát növeli a NB.
A jegybanki rendelkezésreállás
Az ügyleteket a kereskedelmi bankok kezdeményezhetik, a NB
biztosítja a KB-okat, hogy az ügyletben részt vesz (ha a KB-ok
akarják).
-egynapos fedezett jegybanki hitel (lombard hitel): garancia
ellenében a NB korlátlan hitelt nyújt a KB-nak egy napra.
(Korlátot csak a garanciaként alkalmazható eszközök szabnak)
Kamatláb: jegybanki alapkamat+1,00% (jelenleg:8,00%)
-egynapos jegybanki betét: a NB korlátlan mennyiségben
fogad el betétet a KB-októl.
Kamatláb: jegybanki alapkamat–1,00% (jelenleg:6,00%)
A bankközi kamatlábak
-a bankközi piac kamatlábai: a KB bankok egymás között
kötött ügyleteinek a kamatlába:
-ROBOR
-ROBID
ROBOR (Romanian Interbank Offer Rate):
A kamatlábnak az a szintje, amely szerint egy KB fizet egy
másik kereskedelmi banknak, amikor tőle hitelt vesz fel lejben.
ROBID (Romanian Interbank Bid Rate):
A kamatlábnak az a szintje, amelyben egy KB részesül egy
másik KB-tól, amikor nála betétet helyez el lejben.
A transzmissziós mechanizmus
A monetáris politika transzmissziós mechanizmusa a gazdaságban több csatornán keresztül hat, és idővel fejti ki hatásait. A folyamat három fő csatornán keresztül zajlik:
- Kamatláb csatorna
- Várakozások csatornája
- Nominális árfolyam csatornája (nyitott gazdaságban)
Kamatláb csatorna
Alapkamat emelkedése → rövid- és hosszú távú bankközi kamatlábak emelkedése → kereskedelmi bankok betéti és hitelkamatlábainak emelkedése → hitelfelvétel csökken, megtakarítások növekednek → háztartások és vállalatok kiadási döntéseinek csökkenése → fogyasztási kiadások csökkenése → CPI (infláció) csökkenése → lakásvásárlási és beruházási kiadások csökkenése → GDP csökkenése.
Ha az alapkamat csökken, fordított mechanizmus zajlik le.
Várakozások csatornája
Alapkamat emelkedése → gazdasági szereplők várakozásai és döntései változnak → kiadási döntések csökkenése → háztartások fogyasztási kiadásai csökkennek → CPI csökkenése → lakásvásárlási és beruházási kiadások csökkenése → GDP csökkenése.
Nominális árfolyam csatornája (nyitott gazdaságban)
Alapkamat emelkedése → belföldi pénzügyi eszközök vonzóbbá válnak → pénztőke beáramlik → hazai pénz iránti kereslet növekedése → hazai pénz felértékelődése a devizapiacon → importárak csökkenése → CPI csökkenése → exportárak növekedése → GDP csökkenése.
Ha az alapkamat csökken, fordított mechanizmus zajlik le.
A likviditási csapda
A likviditási csapda olyan gazdasági állapot, amikor a kamatlábak már olyan alacsony szinten vannak, hogy további csökkentésük nem ösztönzi a gazdasági aktivitást. Ennek során a transzmissziós mechanizmus nem működik hatékonyan.
A likviditási csapda jellemzően gazdasági válság idején jelentkezhet
Likviditási csapdák lehetnek
- A kamatlábak csökkenése ellenére a gazdasági szereplők nem növelik hitelfelvételeiket és kiadásaikat, mert válság idején borúlátók és óvatosak. A kereskedelmi bankok is tartózkodhatnak a hitelkihelyezéstől a növekvő kockázatok és csökkenő saját tőke miatt, ami a tőkemegfelelési előírások betartását követeli meg.
- A gazdasági szereplők várakozásai nem javulnak, így nem növekszik a gazdasági aktivitás.
- A belföldi kamatláb csökkenése nem feltétlenül hatékony, ha a külföldi kamatlábak is csökkennek, vagy ha az exporttermékek kereslete árrugalmatlan, tehát az árcsökkenés nem növeli jelentősen az eladási volument.
