1. eloadas Monetáris poltika

Question 1

Mi a monetáris politika?

Answer 1

A központi banknak (nemzeti banknak) azt a tevékenységét
foglalja magába, amellyel befolyásolja / meghatározza egy
gazdaságban a monetáris (pénzügyi) feltételeket az általa
kibocsátott pénzeszközre vonatkozóan.

Question 2

Miként befolyásolja a monetáris politika egy
gazdaságban a monetáris (pénzügyi) feltételeket?

Answer 2

-a pénz árát:
+belföldi viszonylatban: kamatláb
+külföldi viszonylatban: nominális árfolyam

-pénzmennyiséget (a likviditásnak a szintjét).

Question 3

Ki felel a monetáris politikáért?

Answer 3

EURÓÖVEZETBEN:
Európai Központi Bank

ROMÁNIÁBAN:
Román Nemzeti Bank

Question 4

Törvény által rögzített kötelezettsége az árstabilitás
megvalósítása és fenntartása, az inflációs ráta legyen:

Answer 4

EURÓÖVEZETBEN:
2% alatt, de ahhoz közel

RO: 2,5% ±1 szp.

Question 5

A monetáris politika típusai

Answer 5

Expanzív monetáris politika

Restriktív monetáris politika

Question 6

Expanzív monetáris politika

Answer 6

Lazább monetáris feltételek jellemzik:
-a kamatlábak csökkenése
-a pénztömeg (a likviditás) növekedése

Question 7

Restriktív monetáris politika

Answer 7

Szigorúbb monetáris feltételek jellemzik:
-a kamatlábak emelkedése
-a pénztömeg (a likviditás) csökkenése (szűkítése)

Question 8

A romániai monetáris politika eszközei

Answer 8

1. A kötelező tartalékráta
2. Nyíltpiaci műveletek
3. A jegybanki rendelkezésreállás

Question 9

A kötelező tartalékráta

Answer 9

A hitelintézetek megfelelő forrásaira számolt meghatározott
arányú összeg, amelyet a hitelintézeteknek tartalék
(jegybankpénz) formájában minimálisan fenn kell tartsanak.

Fordított kapcsolat létezik a kötelező tartalékráta és a
pénzmennyiség között:
A kötelező tartalékráta csökkenése növel(het)i a pénzmultiplikátort.

Question 10

Nyíltpiaci műveletek

Answer 10

A Nemzeti Bank által kezdeményezett műveletek.
A Nemzeti Bank piaci szereplőként próbál hatást gyakorolni a
monetáris feltételekre (pénzmennyiségre).

Question 11

Leggyakrabban használt expanzív eszközök:

Answer 11

-repoügyletek: a NB állampapírokat vásárol és egyidejűleg
megállapodik azok visszaadásának időpontjáról és áráról.
Futamidő: 7 nap, (2022. okt.: 2,79 mld. Lej, napi átl állomány)

Question 12

Leggyakrabban használt restriktív eszközök:

Answer 12

-fordított repoügyletek: a NB állampapírokat ad el és
egyidejűleg megállapodik azok visszavásárlásának időpontjáról
és áráról. Futamidő: 4-7 nap, (2009. szept.: 1,7 mld. lej)

-egyhetes jegybanki betét: a KB kezdeményezésére a NB-nál
helyezhetnek el betétet. Futamidő: 7 nap, (2022. febr.: 5,1 mld. lej)

Question 13

A monetáris politika alapkamata:

Answer 13

Az a kamatláb, amelynek mértékét a RNB Igazgatótanácsa
határozza meg és amely mellett a NB bank a nyíltpiaci
műveleteit lebonyolítja.

Expanzív monetáris politika:
-a monetáris politika alapkamatát csökkenti a NB.

Restriktív monetáris politika:
-a monetáris politika alapkamatát növeli a NB.

Question 14

A jegybanki rendelkezésreállás

Answer 14

Az ügyleteket a kereskedelmi bankok kezdeményezhetik, a NB
biztosítja a KB-okat, hogy az ügyletben részt vesz (ha a KB-ok
akarják).

-egynapos fedezett jegybanki hitel (lombard hitel): garancia
ellenében a NB korlátlan hitelt nyújt a KB-nak egy napra.
(Korlátot csak a garanciaként alkalmazható eszközök szabnak)
Kamatláb: jegybanki alapkamat+1,00% (jelenleg:8,00%)

-egynapos jegybanki betét: a NB korlátlan mennyiségben
fogad el betétet a KB-októl.
Kamatláb: jegybanki alapkamat–1,00% (jelenleg:6,00%)

Question 15

A bankközi kamatlábak

Answer 15

-a bankközi piac kamatlábai: a KB bankok egymás között
kötött ügyleteinek a kamatlába:

-ROBOR
-ROBID

Question 16

ROBOR (Romanian Interbank Offer Rate):

Answer 16

A kamatlábnak az a szintje, amely szerint egy KB fizet egy
másik kereskedelmi banknak, amikor tőle hitelt vesz fel lejben.

Question 17

ROBID (Romanian Interbank Bid Rate):

Answer 17

A kamatlábnak az a szintje, amelyben egy KB részesül egy
másik KB-tól, amikor nála betétet helyez el lejben.

Question 18

A transzmissziós mechanizmus

Answer 18

A monetáris politika transzmissziós mechanizmusa a gazdaságban több csatornán keresztül hat, és idővel fejti ki hatásait. A folyamat három fő csatornán keresztül zajlik:
- Kamatláb csatorna
- Várakozások csatornája
- Nominális árfolyam csatornája (nyitott gazdaságban)

Question 19

Kamatláb csatorna

Answer 19

Alapkamat emelkedése → rövid- és hosszú távú bankközi kamatlábak emelkedése → kereskedelmi bankok betéti és hitelkamatlábainak emelkedése → hitelfelvétel csökken, megtakarítások növekednek → háztartások és vállalatok kiadási döntéseinek csökkenése → fogyasztási kiadások csökkenése → CPI (infláció) csökkenése → lakásvásárlási és beruházási kiadások csökkenése → GDP csökkenése.

Ha az alapkamat csökken, fordított mechanizmus zajlik le.

Question 20

Várakozások csatornája

Answer 20

Alapkamat emelkedése → gazdasági szereplők várakozásai és döntései változnak → kiadási döntések csökkenése → háztartások fogyasztási kiadásai csökkennek → CPI csökkenése → lakásvásárlási és beruházási kiadások csökkenése → GDP csökkenése.

Question 21

Nominális árfolyam csatornája (nyitott gazdaságban)

Answer 21

Alapkamat emelkedése → belföldi pénzügyi eszközök vonzóbbá válnak → pénztőke beáramlik → hazai pénz iránti kereslet növekedése → hazai pénz felértékelődése a devizapiacon → importárak csökkenése → CPI csökkenése → exportárak növekedése → GDP csökkenése.

Ha az alapkamat csökken, fordított mechanizmus zajlik le.

Question 22

A likviditási csapda

Answer 22

A likviditási csapda olyan gazdasági állapot, amikor a kamatlábak már olyan alacsony szinten vannak, hogy további csökkentésük nem ösztönzi a gazdasági aktivitást. Ennek során a transzmissziós mechanizmus nem működik hatékonyan.

A likviditási csapda jellemzően gazdasági válság idején jelentkezhet

Question 23

Likviditási csapdák lehetnek

Answer 23

1. A kamatlábak csökkenése ellenére a gazdasági szereplők nem növelik hitelfelvételeiket és kiadásaikat, mert válság idején borúlátók és óvatosak. A kereskedelmi bankok is tartózkodhatnak a hitelkihelyezéstől a növekvő kockázatok és csökkenő saját tőke miatt, ami a tőkemegfelelési előírások betartását követeli meg.
2. A gazdasági szereplők várakozásai nem javulnak, így nem növekszik a gazdasági aktivitás.
3. A belföldi kamatláb csökkenése nem feltétlenül hatékony, ha a külföldi kamatlábak is csökkennek, vagy ha az exporttermékek kereslete árrugalmatlan, tehát az árcsökkenés nem növeli jelentősen az eladási volument.