1. szeminárium

Question 1

Mi a harmonizált fogyasztói árindex (HCPI)?

Answer 1

A harmonizált fogyasztói árindex (HCPI), az EU szintjén harmonizált módszertan
szerint kerül összeállításra azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten biztosítsa a
különböző országok fogyasztói árak színvonalának alakulására vonatkozó
összehasonlítást. Az Európai Központi Bank, az árstabilitás létét a HCPI alapján
követi.

Question 2

Hasonlítsa össze a harmonizált fogyasztói árindexet (HCPI) a fogyasztói
árindexszel (CPI).
Hasonlóságok?

Answer 2

1. Laspeyres-indexek
2. t-dik év súlyait a t-2 év felmérése alapján határozza meg a statisztikai hivatal,
   évente frissítésre kerül
3. A HCPI és a CPI minimális eltérést mutatnak a gyakorlatban, a különbség
   mértéke az éves mutatókban általában nem haladja meg a 0,1%-ot.

Question 3

Különbségek?

Answer 3

1. a számításba vett fogyasztott termékek köre

-HCPI azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az árváltozását méri,
amelyek Románia területén a háztartások fogyasztási kiadásaiban megjelennek.
A fogyasztói kosár súlyait a Románia területén elő hazai és külföldi szereplők
átlagos fogyasztása alapján határozza meg a statisztikai hivatal.

-CPI a romániai rezidensek által fogyasztott termékek árváltozását méri,
függetlenül attól, hogy ez az ország területén vagy azon kívül történt-e (+külföldi
turisztika szolgáltatások – fizetési mérlegből).

2. termékek csoportosítása:
   -HCPI: COICOP alapú, 12 főcsoport , 39 csoport, 93 osztály – a súlyok
   romániaiak
   -CPI: 3 csoport: 54 pozíció élelmiszertemékekre (360 változat), 112 pozíció nem
   élelmiszertermékekre (947 változat), 56 pozíció szolgáltatásokra (423 változat).

Question 4

Az infláció társadalmi költségei

Answer 4

1. Cipőtalpköltség
2. Étlapköltség
3. Zavar és kellemetlenség
4. A relatív árak változékonysága és az erőforrások helytelen
   elosztása
5. Adótorzítások
6. A váratlan infláció a vagyon önkényes újraelosztását eredményezi

Question 5

1. Cipőtalpköltség

Answer 5

Infláció idején érdemes kevesebb pénzt tartani és több kevésbé likvid eszközt (bankbetétek, reáljavak) birtokolni.

A nominális kamatláb emelkedésével a készpénztartás költségesebbé válik, mivel a gazdasági szereplők nagyobb kamatot veszítenek, ha nem fektetik be pénzüket.

Ennek következtében a gazdasági szereplők csökkentik készpénzállományukat és növelik egyéb vagyoneszközeiket, ami többlet erőforrást igényel, például banki ügyintézést.

Question 6

2. Étlapköltség

Answer 6

Infláció idején az árak gyakori változtatása költségekkel jár (például árcédulák cseréje, katalógusok nyomtatása).

Az árak aktualizálása miatt jelentkező fix költségek gyakrabban merülnek fel.

Ezek a költségek közé tartoznak az
árcédulák, az árkatalógusok, árajánlatok összeállításának és nyomtatásának
költségei, valamint azoknak az alkalmazottaknak az órabére, akik az átcimkézést
az árak kicserélését elvégzik.

Question 7

3. Zavar és kellemetlenség

Answer 7

Az infláció csökkenti a pénz ármérce szerepét, ami alkalmazkodást igényel a gazdasági szereplők részéről.

Hiperinfláció esetén az árak jelentős növekedése többlet terheket ró a gazdasági szereplőkre és denomináció szükségességéhez vezet, ami szintén költséges

Question 8

4. A relatív árak változékonysága és az erőforrások helytelen
   elosztása

Answer 8

Infláció idején az árak nem egyenletesen változnak, ami az erőforrások helytelen elosztásához vezethet.

Például a kenyér és a sör relatív ára eltérően változhat, ami a kereslet és az erőforrások átcsoportosítását eredményezi.

Question 9

5. Adótorzítások

Answer 9

Az adórendszer bizonyos elemei nominálisan rögzített értékekhez kötődnek, amelyek nem kerülnek kiigazításra az inflációval.

Például a személyi jövedelemadó rendszere tartalmaz nominálisan megállapított levonást, amely az infláció miatt idővel kevesebbet ér.

Az infláció miatt a vagyon értéke nominálisan emelkedik, ami magasabb adófizetési kötelezettséget eredményezhet.

Question 10

6. A váratlan infláció a vagyon önkényes újraelosztását eredményezi

Answer 10

A hitelezők és adósok közötti hitelmegállapodások a nominális kamatlábat rögzítik.

Ha a tényleges infláció nagyobb, mint a várt infláció, az adós kedvezőbb helyzetbe kerül, míg a hitelező veszít.

Ha a tényleges infláció kisebb, mint a várt, a hitelező nyer, míg az adós veszít.

Question 11

A defláció társadalmi költségei

Answer 11

Az infláció társadalmi költségei közül az alábbiak defláció idején is terhelik a társadalmat:

Étlapköltség: Az árak gyakori változtatása defláció idején is költségekkel jár.

Zavar és kellemetlenség: A pénz értéke defláció idején is változik, ami kellemetlenségeket okoz.

Relatív árak változékonysága és az erőforrások helytelen elosztása: Defláció idején is eltérően változnak az árak, ami helytelen erőforrás-allokációhoz vezet.

Adótorzítások: Az adórendszer nominális elemei defláció idején is torzíthatják az adóterheket.