7. A légzőszervrendszer élettana Flashcards

1
Q

A légzőszervrendszer fő funkciói

A
  1. Gázcsere
  2. Immunológiai védelem (bacik a légutakban)
  3. Metabolizmus (élettanilag fontos vegyületek szintézise és metabolizmusa, pl.: angiotenzin II)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Anatómia

A
  1. Felső légutak –> orrnyílástól a hangszalagokig
  2. Alsó légutak –> trachea (légcső), főbronchusok (főhörgők)
    Tüdő: Bronchusok (hörgők), Bronchiolusok (hörgőcskék), Alveoláris tér (léghólyagok))
  3. Mellkas, légzési izmok
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

A felső légutak funkciói

A
  1. Lékondicionálás
    a belélegzett levegő felmelegítése (hajszálerek miatt, 37 C-os)
    telítése vízgőzzel
    10 mikrométer részecskék filtrációja
  2. Hangképzés, artikuláció
  3. Szagérzés
  4. Immunfunkció
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

A tüdő lebenyei és borítása

A

jobb oldalon 3 lebeny, bal oldalon a szív miatt 2
mellkas felől parietális (fali)
tüdő felől viszcerális (zsigeri)
pleuralemez (mellhártya) borítja

pleuralemezek között intrapleurális tér, benne pleurális folyadék

–> összetapaszt, de elcsúszhatnak a mellhártyalemezek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

A légutak zónái

A
  1. Vezető zóna
  2. Kicserélődési és légzési zóna (alveoláris tér)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

A légzésre rendelkezésre álló felület

A

85 m2

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Hörgők és hörgőcskék falának összehasonlítása

A

Hörgő (bronchusok)
- csillószőrös hengerhám
- porc
- fejletlen simaizomréteg
- szubmukózus mirigyek, kehelysejtek (mucin szekréció)

Hörgőcskék (bronchiolusok)
- Köbhám, csillószőrök eltűnnek
- nincs porc
- fejlett simaizomréteg (könnyebben összehúzódik és ellazul)
- mucin szekréció megszűnik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Csillószőrös hám légúttisztító funkciója

A

“mukociliáris clearance”

szol ráteg –> kevésbé sűrű, ebben csapkodnak a csillószőrök –> a szol réteg magasságát az epitélsejtek CFTR (cisztás fibrózis (keményebb a gél és szol réteg, megakadályozzák a levegő bejutását a tüdőbe) transzmembrán regulátor) csatornájának klorid szekréciója szabályozza
gél –> mucin tartalmú, sűrűbb, ezt a csillószőrök a garat felé mozgatják (lenyeljük)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

légzőizmok

A

belső és külső bordaközi izmok
rekeszizom
hasizom
légzési segédizmok

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

A légzőrendszer működésének elve

A

Belégzés: tágul a tüdő –> nyomás belül lecsökken –> levegő áramlik belülre, a nyomás kiegyenlítésig

Kilégzés: csökken a tüdőtérfogat –> növekszik a nyomás –> kiáramlik a levegő

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

légmell

A

pneumothorax

alapvetően az intrapleurális térben kisebb a nyomás (intrapleurális negatív nyomás), mint a tüdőben –> így a tüdő feszesen tartható

ha kést szúrnak a bordák közé a nyomás megnövekszik az intrapleurális térben, összeesik a tüdő

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Légzési ciklus fizikai változások

A
  1. Tüdőtérfogat: belégzéskor nő, kilégzéskor csökken
  2. Alveoláris nyomás (Hgmm): belégzéskor csökken, majd egyensúlyba kerül vissza, kilégzéskor nő, majd újból egyensúlyba kerül
  3. Intrapleurális nyomás (Hgmm): belégzéskor csökken, kilégzéskor nő
  4. belégzés fele annyi idő, mint a kilégzés
    gyorsabb lélegzetvételnél a kilégzés hossza rövidül
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Légzési volumenek (meghatározása?)

A

megahatározása spirométerrel történik

Respirációs térfogat/légzési térfogat (TV) - nyugodt légzés –> 500 ml
Inspirációs rezerv térfogat (IRV) –> 2-3 l
Expirációs rezerv térfogat (ERV) –> 800-1200 ml
TV + IRV + ERV = vitál kapacitás (VC) –>
Reziduális térfogat (RV) –> 1000-1200 ml
Teljes kapacitás (TLC = total lung capacity) –> 4-6 l
Funkcionális Reziduális Kapacitás (FRC) = RV + ERV

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

A tüdő tágulékonysága

A

C = delta V/delta P (compliance)

egységnyi transzmurális nyomásváltozás (külső és belső nyomás különbsége) hatására létrejövő térfogatváltozás a tüdőben

létrehozza:
1. szöveti rugalmasság –> kötőszöveti rugalmas rostok
2. felületi feszültség a levegő-folyadék fázis között a léghólyagok összeesésének irányába hat –> ennek csökkentése a surfactanssal (felületaktív anyaggal)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Mi termeli a surfaktanst? Mi az a surfaktans?

A

II. típusú alveoláris sejt termeli

  • Felületi feszültséget csökkenti, detergensként beépül a folyadékrétegbe
  • 90%-ban foszfolipid
  • 10%-ban fehérje

magzat 8.-9. hónapban képződik
–> újszülötteknél, akik ezelőtt születnek nincs olyan anyag, ami a léghólyagokat kifeszítené
–> IRDS - újszülött (infant) respirációs distress szindróma –> magas nyomású inkubátor (plusz szteroid porlasztása)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

A légúti ellenállást mi befolyásolja?

A

Az Ohm és Hagen-Poiseuille törvény alapján:
R(aw) = 8ηl/πr^4
viszkozitás (gél rétegé), hossz és átmérő

  1. ezek közül leginkább az átmérő változtatható - simaizom bronchokonstrikció, bronchodilatáció
  2. befolyásol az áramlás jellege is –> turbulens áramlás fokozza a légúti ellenállást (Re = 2 róvd/η)
    nagy légutakban turbulens, kis légutakban lamináris
  3. Az áramló közeg (gázelegy) sűrűsége, viszkozitása (η)
17
Q

Az átmérő változtatása - simaizom összehúzódással

A

bronchokonstrikció (csökkenti az átmérőt), ellenállás növelés –> paraszimpatikus beidegzéssel, acetilkolin és M3 (muszkarin) receptorral

bronchodilatáció (átmérő növelés), ellenállás csökkentés –> szimpatikus beidegzéssel (NA), keringő adrenalin, béta2 receptor
(pl.: futás után több oxigénre van szükségünk –> ki kell tágítani a bronchusokat)

asztmánál meg kell akadályozni a bronchokonstrukciót –> vagy béta2 serkentés (agonista = aktiváló), vagy M3 receptor gátlás (pl.: atropin)
bronchospazmus megakadályozása

18
Q

Légúti ellenállás jellemzése

A

Tiffeneau-index = FEV1/VC(FEV3) = kb. 80 %

FEV: Forced expiratory volume - erőltetett kilégzési térfogat
maximális belégzésről indulunk, maximális erővel lélegzünk ki

VC = IRV + TV + ERV

ha kisebb, mint 80% –> bronchus szűkület
ha nagyobb, mint 80% –> gyulladás
mindkettő eset kóros, a jó a 80%

diagram: idő(s) - tüdőtérfogat (VC %)

19
Q

Percventilláció

A

A légzőrendszer által percenként megmozgatott levegő mennyisége

V (tetején .) = TV * f

Nyugalomban: 500ml * 12-14 / perc = 6000 - 7000 ml/perc

20
Q

Alveoláris ventilláció

A

V (tetején .) = (TV-V(D)) * f
V(D) = anatómiai holttér = 150 ml
–> az a térfogat, ami nem jut el semmiképp az alveolusokig

(500 ml - 150 ml) * 12 - 14/min = 4200 - 4900 ml/min

21
Q

A ventilláció két típusa

A
  1. Percventilláció
  2. Alveoláris ventilláció
22
Q

Gyors légzéskor mi történik?

A

Gyorsabb légzéskor kevesebb levegő jut el az alveolusokig –> olyan is lehet, hogy semennyi –> ájulás –> újból oxigénhez jut a szervezet

23
Q

légcsere és gázcsere különbsége

A

légcsere: levegő áramlás a külvilág és az alveolusok között
gázcsere: gáz csere a vér és az alveolusok között

24
Q

Dalton törvénye a parciális nyomásról

A

Egy gázelegyben adott gáz parciális nyomása megegyezik azzal a nyomással, amit a gáz akkor fejtene ki, ha egyedül töltené ki az elegy rendelkezésére álló térfogatot

25
Q

A folyadékban oldott gáz parciális nyomása (tenziója)

A

Megegyezik az adott gáz olyan gázelegyben mérhető parciális nyomásával, amellyel a folyadék egyensúlyt tart fenn.

26
Q

Légzési gázok parciális nyomásának változásai a légutak mentén

A

P(O2):
160 Hgmm - Környező levegő
150 Hgmm - Nedves trachealis levegő
102 Hgmm - Alveoláris gáz
95 Hgmm - Szisztémás artériás vér
40 Hgmm - Kevert vénás vér

P(CO2):
0 - Környező levegő
0 - Nedves trachealis levegő
40 - Alveoláris gáz
40 - Szisztémás artériás vér
46 - Kevert vénás vér

P(H2O):
0 - Környező levegő
47 - Nedves trachealis levegő
47 - Alveoláris gáz
47 - Szisztémás artériás vér
47 - Kevert vénás vér

27
Q

A ventilláció fajtái légzési sebesség alapján

A
  1. Normoventilláció (12-14/perc): a szervezet metabolikus igényeihez igazított ventilláció –> alveoláris parciális nyomások: P(O2) = 100 Hgmm, P(CO2) = 40 Hgmm
  2. Hyperventilláció: fokozott ventilláció, P(O2) nő, P(CO2) csökken
  3. Hypoventilláció: csökkent ventilláció, P(O2) csökken, P(CO2) nő

diagram: alveoláris ventiláció (l/min) - alveoláris parciális nyomás (Hgmm)

28
Q

Keringési jellemzők a kis vérkörben

A
  • Nagy tágulékonyságú, kis ellenállású, kis nyomású rendszer
    –>artériás nyomás: 25/10 Hgmm (szisztolés/diasztolés nyomás)
  • növekvő kisvérköri nyomás növeli a véráramlást (aktivitásra pl.: 70 ml verőtérfogat 200 ml-re nő, a tágulékony erek tágulnak, kapillárisok nyílnak) –> hatékonyabb gázcsere
29
Q

Kis vérkör ellenállásának összehasonlítása a nagy vérkörrel - miért jó?

A

kis vérköri arteriola rövidebb és nagyobb átmérőjű, míg a nagyvérköri arteriola hozzá képest hosszabb és kisebb átmérőjű –> így a kis vérkör kisebb ellenállású –> kevésbé van filtráció –> az alveolusokba így nem kerül folyadék, ami csökkentené/gátolná a gázcserét

30
Q

Légzési gázok diffúziós áramlása (Fick törvény)

A

deltaV(tetején .) = k(A/x)deltaP

k: diffúziós állandó (függ a molekula méretétől és oldékonyságától a membránban)
A: a membrán felülete
x: a membrán vastagsága
deltaP: parciális nyomásgrádiens (hajtóerő)

31
Q

A vérgázok cseréje

A

Az tüdőnél:
Tüdőartéria:
P(O2) = 40 Hgmm
P(CO2) = 46 Hgmm

Alveolusok:
P(O2) = 100 Hgmm
P(CO2) = 40 Hgmm

Tüdővéna:
P(O2) = 100 Hgmm
P(CO2) = 40 Hgmm

A nagyvérkörben:
Nagyvérköri artéria:
P(O2) = 95 Hgmm
P(CO2) = 40 Hgmm

Kapillárisok utána:
Nagyvérköri véna:
P(O2) = 40 Hgmm
P(CO2) = 46 Hgmm

32
Q

Hemoglobin szerkezete

A

vörösvértestekben
- 4 alegység: 2 alfa és 2 béta fehérjelénc
- mindegyikben hem csoport Fe2+ ionnal –> O2 kötőhely
- minden hem O2 kötése fokozza a többi hem O2 affinitását
- O2 98%-a szállítódik így, 2% szabad formában
- férfiak: 130-180 g/l, nők 120-160 g/l (menstruációs vérveszteség miatt)

33
Q

A mioglobin

A

Az izomban szállít O2-t
különbség a hemoglobinhoz képest, hogy nagyobb az O2 affinitása, csak egy egység veszi fel az O2-t és tárolja az izomban

34
Q

CO mérgezés

A

A CO erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az O2
–> csökkenti az O2 kötőhelyek számát
–> fulladás
- fokozza a Hg O2 affinitását

35
Q

Magzati hemoglobin

A

Fötális hemoglobin
- 2 alfa és 2 gamma fehérjelánc
- nagyobb O2 aktivitás
- könnyen átveszi az anyai vérből az O2-t
- születés után viszont kicserélődik (4-6 hónap után)

36
Q

CO2 szállítása

A

–> A szállított CO2 20-25%-a hemoglobinhoz (és plazmafehérjékhez) kötve szállítódik.
–> A szállított CO2 kb. 75%-a a VVT-k közreműködése révén átalakul HCO3-á és a vérplazmába kerül.

37
Q

A légzésszabályozás idegi tényezői

A
  • agytörzsben légzésszabályozó centrumok automatikusan vezénylik, ritmikus légzést hoznak létre, vezérlik a légzőizmokat
  • afferens (befutó) információk befolyásolják a működést:
    –> proprioceptorok - mozgatószervrendszerben
    –> intra- (belsőbb - köhögés) és extrapulmonális (tüdőn belüli, kívüli) irritáns receptorok (külsőbb - tüsszentés)
    –> légúti mechanoreceptorok (ha feszülnek a légzés elindul)
    –> felsőbb agyi centrumok: hypothalamus, limbikus rendszer (érzelmek), beszédközpontok, akaratlagos
38
Q

A légzésszabályozás kémiai tényezői

A
  1. Centrális kemoreceptorok (központi idegrendszerben)
    - PCO2 indirekt monitorozása (HCO3- és H+-ból a savasodást érzékelik) –> megnövekedett PCO2-nél gyorsabb ventilláció
    - nagyon érzékeny, gyorsan reagál kis változásra is
    - DE! gyorsan adaptálódik a megváltozott CO2 szinthez (hátrány)
  2. Perifériás kemoreceptorok (artériákban, ott ahol a baroreceptorok vannak, a nyaki verőerekben és az aortában)
    - PO2, PCO2, pH és K+ detektálása
    - Ha PO2 csökken, PCO2 nő, pH csökken, K+ nő (hipoxia miatt sejtek károsodnak és K+ kiaszabadul) –> ventilláció fokozódik
    - lassú adaptáció (nem szokik hozzá csak lassan a változáshoz), lassabb válasz