10. Endokrin szabályozások II. II./10-es tétel Flashcards

1
Q

A szénhidrátforgalom hormonjai, hol termelődnek

A

Inzulin - bőség hormon
Glukagon - szükség hormon

hasnyálmirigyben termelődnek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Inzulin (miért egyedi ez a hormon?)

A

Az egyetlen hormon, ami a vércukorszintet csökkenti

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Glukagon mit csinál?

A

Serkenti a glükóz vérbe juttatását és a glükoneogenezist
- glükóz zsírsejtbe és mitokondriumba juttatása –> itt ketontestek keletkeznek belőle

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Legfontosabb energiatartalékunk

A

trigliceridek a zsírszövetben

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

zsírszövet és típusai

A

mindenhol ott van
barna és fehér –> barna a hőképzésért, fehér a raktározásért felelős

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Vércukorszint szabályozás hormonjai

A

Vércukorszint csökkentés: Inzulin
Vércukorszint növelés: Glukagon, Adrenalin, Növekedési hormon
Permisszív szerep a vér glükózszint növelésében (állandó szinten tartás): legfontosabb glükokortikoid hormon –> Kortizol (mellékvese kéregben termelődik), pajzsmirigyhormonok (T4 (tiroxin), T3 (triiodothyronine) - aktívabb), Növekedési hormon

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek sejtjei

A

Hasnyálmirigy Langerhans szigeteiben (1 millió, belső elválasztású mirigy (a vérbe választ ki))
Pancreas, azaz hasnyálmirigy tömegének 1-1,5%a a Langerhans szigetek, viszont a vérellátásnak a 10%-át adja

Hasnyálmirigy az egyetlen olyan mirigy, ami belső és külső elválasztású is –> külső elválasztású rész: emésztőnedvek (lipáz, amiláz)

Alfa sejtek (25 %): Glukagon termelés
Béta sejt (65 %): Inzulin termelés
Delta sejt (10 %): Szomatosztatin termelés (általános gátló hatású hormon) –> parakrin módon szabályozza az alfa és béta sejtek működését, gátolja őket, alfa és béta sejtekből a glukagon és az inzulin endokrin úton jut el a célsejtekhez

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Inzulin felépítés

A

Polipeptid, aminosavakból áll

A (21 aminosav) és B (30 aminosav) lánc diszulfid hidakkal kapcsolódik össze, C lánc a kettő között (proinzulin), ez utóbbi lehasad és kialakul az Inzulin, az összekapaszkodott A és B lánc alkotja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mennyi inzulin termelődik/raktározódik?

A

10 egység inzulin termelődik –> ez mindig termelődik, még ha nincs is bőség –> 25-40 egység táplálkozásnál
180 egység raktározódik a béta sejtekben

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Béta sejt Inzulin szekréciója

A

Glükóz bevitel az inger
4,5 mmol/l a vérben a glükóz szint –> ha ez megnövekszik –> beindul az inzulin szekréció

  1. GLUT-2 transzporter - facilitált glükóztranszporter (passzív - koncentrációgradiens mentén) –> ha túl sok a glükóz, megjelenik a sejt felszínén és segíti a glükóz bejutását
    GLUT 1-5 –> csak a GLUT 2 inzulin független
  2. Glukokináz enzim: a glükózt glükóz-6-foszfáttá alakítja
    csak magas glükóz koncentrációnál működik –> glükóz szenzor
  3. Glikolízis, citrát-kör, eredménye a piruvát –> CO2 + H2O és ATP
    –> megnövekedett ATP szint –> K+ csatornák bezárulnak, a K+ a sejtben marad –> membrán depolarizáció
    –> feszültségfüggó Ca2+ csatornákon keresztül a Ca2+ beáramlik a sejtbe
    –> Inzulin granulumok exocitózisát keltik –> Inzulin szintézis

glükóz-6-foszfát serkenti a proinzulin gén átírását

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Béta sejt inzulin szekréciójának egyéb serkentői

A

GLP1-R (glucagon-like polipeptid): GLP1-receptor
mACh-R: muszkarinos Ach-receptor (acetilkolin)
alfa2-R: adrenerg (adrenalinnal működő) alfa2-receptor

SUR: szulfonilurea (gyógyszer) receptor alegység (gyógyszerként bejuttatva) –> aktiválja az ATP érzékeny K+ csatorna zárását ATP nélkül is –> így is kialakulhat a depolarizáció mellyel az inzulinszekréció
–> nincs szükség a glükóz szint emelkedéséhez, hogy csökkentsük a glükózszintet inzulinnal

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Inzulin szekréciót serkentő folyamatok

A
  1. Magasabb vér glükóz szint (hiperglikémia = éhgyomornál 7 mmol/l feletti a glükózszint, evés után 8 mmol/l felett)
  2. Magasabb vér szabad zsírsav (FFA) tartalom
  3. Magasabb vér szabad aminosav tartalom (Arg, Leu, Lys)
  4. Inkretinek, gasztrointesztinális hormonok - táplálkozás hatására szabadulnak fel (GLP-1, gastrin, secretin, GIP=gastrin inhibitory peptid)
  5. Hormonok: glukagon, növekedési hormon (GH), kortizol
  6. paraszimpatikus hatás a X. agyidegen keresztül (acetilkolin) –> édes íz elindítja az inzulin szekréciót
  7. béta-adrenerg hatás (katekolaminok)
  8. Inzulin rezisztencia (van inzulin, mégsem használ), obezitás
  9. Szulfonilurea gyógyszerek (glibenklamid, tolbutamid)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Inzulin szekréciót gátolják

A
  1. csökkent vér glükóz szint (hipoglikémia = 3 mmol/l alatti a glükózszint a vérben)
  2. éhezés
  3. somatostatin
  4. leptin (zsírszövetben termelődik, sok zsírban megnövekedik)
    –> sok zsír, jóllakottság van
  5. alfa2-adrenerg aktivitás (katekolaminok), stressz
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Inzulin legfontosabb hatásai

A

Májban:
glikogénszintézis nő
glikogenolízis csökken
glukoneogenezis csökken
glükózleadás csökken
zsírsavszintézis glükózból nő
ketontestképződés csökken (zsírsavból ketontestek alacsony glükózszintnél, éhezésnél keletkezik)
K+ felvétel nő - hipokalémia (a vérben a K+ mennyisége alacsony)

Izomszövet:
glükózfelvétel nő
glikogénszintézis nő
glikogenolízis csökken
aminosavfelvétel nő
aminosav-leadás csökken
proteinszintézis nő
proteolízis csökken
K+ felvétel nő - hipokalémia (a vérben a K+ mennyisége alacsony)

Zsírszövet:
glükózfelvétel nő
glicerin-1-foszfát képződés nő
trigliceridszintézis nő
lipolízis csökken
szabad zsírsav leadás csökken
lipoproteinlipáz működése az endothelsejtek felszínén nő (trigliceridek bontása a vérben keringő lipoproteinekben)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Inzulin receptor

A

Az inzulin peptid hormon, nem jut át a membránon könnyen

heterotetramer
2 alfa lánc, 2 béta lánc diszulfid hidakkal összekötve

inzulin kapcsolódva konformációváltozást indít

béta alegység egy protein tirozin kináz –> foszforilálja a sejten belüli enzimeket
inzulin receptor szubsztrátok foszforilációja
–> génexpresszió, glikogénszintézis, zsírszintézis, protein szintézis, glükóz transzport

GLUT4-es glükóz transzporter –> ez inzulin függő
GLUT4 transzporter kihelyeződése pár perc, míg a génexpressziós lépés 1-2 óra

inzulin-receptor komplex a sejtbe jut, az inzulin lebomlik, a receptor visszakerül a helyére

inzulin rezisztencia: receptorok csökkent érzékenységűek vagy nem ülnek ki a membrán felszínére

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Inzulin hatása állatkísérletben –> pancreas kivétel

A
  • a vér glükóztartalma nő
  • szabad zsírsavtartalom nő
  • ketontestek száma is nő

megnövekedett vér glükóz szintnél –> első szakaszban meglévő inzulinok működésbe jönnek, majd ennek száma lecsökken, újabb termelődés indul a béta sejtekből

17
Q

Inzulin hatása a zsírszövetben

A
  1. inzulin receptor segítségével glükóz transzport (GLUT4)
    –> glicerin-1-foszfát –> triglicerid –> glicerin + FFA
  2. lipoproteinlipáz működése nő az endothelsejteknél az inzulin hatására –> zsír lebontását végzi –> LDL (low density lipoprotein) –> FFA –> trigliceriddé alakul
  3. Az inzulin a foszfodiészteráz működését fokozza, ami a csökkenti a cAMP szintet. Hormonszenzitív lipáz működésének csökkenése révén a trigliceridek nem bomlanak le
18
Q

Inzulin hatása az izomszövetben

A
  • GLUT2 és GLUT4 glükóztranszport
  • a glükóz nagy része (80%) az izomba jut
  • Inzulin hatására nagyobb mennyiségű glükóz lép be
  • izommunka hatására GLUT 4 kiül a membránra –> nagyobb mennyiségű glükóz jut az izomszövetbe –> cukorbetegségnél a mozgás nagyon sokat segít, gyógyszer helyett is!!:)
19
Q

Az inzulin hatása a növekedésre

A

IGF-1, IGF-2 –> Inzulin like growth factor (ezeknek is van A, B és C polipeptid részük) –> a növekedési hormon hatására a májban választódnak ki –> izomnövekedés, fehérjebeépítés

Állat kísérlet: pancreas (inzulin) és a hipofízis (növekedési hormon) eltávolítása –> növekedés megáll
GH: helyreáll a növekedés valamilyen szinten
Inzulin: növekedő növekedés egy ideig
GH + Inzulin együtt: együtt van szükség rájuk

20
Q

A glukagon szekréciója

A
  1. proglukagonból képződik, a gén kis része a glukagon, a pancreas alfa sejtjeiben
  2. proglukagonból GLP-1 és GLP-2 termelődik a bél L-sejtjeiben
21
Q

Inzulin, glukagon és szomatosztatin együttes működése

A

Inzulin: gátolja a szomatosztatin és a glukagon hatását is, csökkenti a glükóz szintet a vérben, aminosav építés

Szomatosztatin: gátolja mind az inzulint mind a glukagont

Glukagon: serkenti az inzulin és a szomatosztatin működését is, ezzel a glükóz szint szabályozás a célja –> az inzulint serkenti közvetlenül, míg közvetetten a szomatosztatinon keresztül gátolja
aminosav bontás, és glükóz szint növelés vérben

22
Q

A glukagon szekréciót fokozó illetve gátló hatások, a szekréciót lehetővé tevő anyagok

A

Glukagon szekréciót fokozza: hipoglikémia, egyes aminosavak, katekolaminok, növekedési hormon

Gátol: hiperglikémia, inzulin, szomatosztatin

Glukagon szintézist lehetővé teszi: glukokortikoid, növekedési hormon

23
Q

normál vér glükóz szint (mg/100 ml)

glükóz szint - plazma glukagon tartalom diagram

A

80-100 mg/100 ml

24
Q

Az éhezés. Hol vannak raktárak? Hol nincsenek?

A

Raktárak vannak: máj, izom, zsírszövetben
Nincsenek: agy és vörösvértest –> vér glükózszintjére vannak utalva

időhatárt szab: glükóz mennyiség, zsírsavmennyiség

inzulin-glukagon arány csökken (nem kell mindkettőnek változnia, elég csak az egyiknek)

vázizom: fehérjelebontás nő, proteinszintézis csökken
máj: glukoneogenezis nő, glikogenolízis nő, glikogénszintézis csökken, zsírsav-oxidáció nő, ketontestképzés nő
zsírszövet: lipolízis nő, trigliceridszintézis csökken

25
Q

Az éhezés szakaszai

A
  1. éhgyomri állapot (3-24 óra)
    (posztabszorptív szakasz)
    - inzulin/glukagon arány csökken
    - glikogenolízis és glükoneogenezis nő
    - vércukor szint állandó
  2. rövid távú éhezés (24-72 óra)
    - inzulin/glukagon arány nagyobb mértékben csökken
    - glükoneogenezis
    - glikogén raktárak kiürülnek –> megkezdődik a fehérjebontás
    - vércukor szint csökken –> éhezési ketonémia (vérben nagyon magas ketontest szám)
  3. krónikus éhezés (>72 óra)
    - inzulin/glukagon arány még nagyobb mértékben csökken
    - glükoneogenezis csökken
    - fehérjebontás csökken
    - ketogenezis nő
    - légzőizmok sorvadnak
    kevesebb energiára van szükség
26
Q

Éhgyomri és 2 órás glükózszintek értékelése normál, prediabetikus és diabetes állapot esetén

A

éhgyomri vércukorszint értékelése:
normál: < 6,1 mmol/l
IFG (impaired fasting glucose) - prediabetikus állapot: 6,1 - 6,9 mmol/l
daibetes mellitus: >= 7,0 mmol/l

kétórás glükózszintek értékelése:
normál: < 7,8 mmol/l
IFG (impaired fasting glucose) - prediabetikus állapot: 7,8 - 11,0 mmol/l
daibetes mellitus: >= 11,1 mmol/l

27
Q

2 diabétesz típus

A
  1. IDDM - Inzulin Dependens Diabetes Mellitus
    Életkor: < 20 év
    Ok: béta-sejtek elhalnak, vírusfertőzést követő autoimmun reakció
    Testtömeg: alacsony vagy normális
    Vér inzulinszint: alacsony v. nincs
    Vér glukagonszint: magas, de lehet gátolt is
    Vércukorszint: extrém magas
    Inzulin érzékenység: normális
    Kezelés: inzulin
    Kezelés nélkül: kóma, halál
  2. NIDDM - Non Inzulin Dependens Diabetes Mellitus
    Életkor: > 30 év
    Ok: inzulin rezisztencia, elhízás, szénhidrát dús étkezés
    Testtömeg: túlsúly (obezitás)
    Vér inzulinszint: normális v. kezdetben magas
    Vér glukagonszint: magas, gátlásra rezisztens
    Vércukorszint: magas
    Inzulin érzékenység: alacsony
    Kezelés: fogyás, orális antidiabetikumok (thiazid, metformin, szulfonilurea), inzulin
    Kezelés nélkül: szövődmények (ér, vese érszűkület, acidózis)
28
Q

különbség az exogén és endogén hiperglikémia között

A

exogén: az inzulin hiánya okozza a tápanyagból felvett glükóz mennyiség
endogén: a glukagon nagyobb mennyisége okozza, glükóz vérbe juttatása

29
Q

A diabétesz (inzulinhiány) következményei

A

sok vizelet, csípő vizelet –> húgyhólyagban a glükóz hatására elszaporodnak a baktériumok

glukoneogenezis nő, glükózfelhasználás csökken –> hiperglikémia –> glycosuria (vizeletben magasabb glükózszint) –> ozmotikus diuresis (nagyobb mennyiségű víz/folyadék választódik ki), vér- és elektrolit vesztés –> exsiccosis (kiszáradás) –> keringési elégtelenség –> agyi hypoxia (oxigénhiány), működési zavarok –> coma

lipolízis –> ketogenezis, ketonémia –> acidózis, ketonuria
acidózis –> hiperventilláció (gyors légzés), hányás –> exsiccosis (kiszáradás)

30
Q

Inzulinrezisztencia okai

A
  • obezitás/túlsúly
  • glukokortikoid fölösleg (Cushing kór vagy szteroid kezelés)
  • növekedési hormon fölösleg (akromegália)
  • terhességi (gesztációs) diabétesz
  • policisztás ovárium (petefészek)
    stb.