5. Kelet ZHOU-kor: Hadakozó Fejedelemségek Kora 戰國 Flashcards
Általános
-Zhou dinasztia politikai hatalma után —> fokozatosan veszíti rituális egyeduralmát
—> politikailag egyre önállóvá váló államok kulturálisan is önállósodnak
(Yán 燕，Qí 齊，Wèi 魏，Zhào 昭，Hán 韩，Qín 秦，Chǔ 楚）
-állandóan változó szövetségi rendszerben működő hadjáratok lefolyása megváltozott
-korszakra jellemző: kereskedelem intenzítás, nemesség háttérbe szorul, tudással rendelkező “specialisták” szerepe megnő, új filozófiai iskolás megjelenése
-korszak végén: Qin 秦 állam megkezdi reformjait
A korszak neve
-Zhànguócè 戰國策：”A hadakozó fejedelemségek feljegyzései” című mű címe
-(Hadakozó fejedelmek, vitatkozó filozófusok)
-történeti elbeszélések, fikcióvá transzformált történeti események, beszédeket tartalmazó
-33 rész, 12 tagállamról: Keleti Zhou, Nyugati Zhou, Qin, Qi, Chu, Zhao, Wei, Han, Yan, Song, Wei, Zhongshan
-kronológiai sorrendet követi
-Han-kori LIU XIANG állította össze különböző forrásokból
Változások
-rendkívüli változások időszaka
-hagyományos hatalmi struktúra felbomlik: örökletességen alapuló/ örökletes arisztokráciát centrálisnak tekintő rendszer —> egyéni kiválóságon alapuló, kisnemesekre építő erős egyedi államok
-hagyományos vallási & társadalmi értékek megkérdőjeleződnek —> intellektuálisan és technikailag egyik leggazdagabb és legszínesebb korszak
A fontosabb államok
1.YAN 燕
-fent ÉK, Hebei É-i része, Liaoning DNy-i része
-nem igazán hatalmas, viszonylagos biztonság
2.QI 齊
-Shandong és Hebei D-i része
-mezőgazdaság, ásványok és tengeri források
3.WEI 魏
-Jin 晉 állam szétesése után —> háromból legerősebb
-legjelentősebb intézményi reform
-gazdag termőföld, nagy öntözőrendszer —> fontos kereskedelmi központ
-sokszor többfrontos harc
4.ZHAO 趙
-Jin második utódállama
-kevéssé népes és fejlett
-É-on nomád népekkel kapcsolat
-kiváló lovas harcmodor
5.HAN 韓
-Jin utódállam, legkisebb
-minden oldalról potenciális ellenség —>ütközőállam
-hatalmi viszony szerint változtatta szövetségeit
6.QIN 秦
-földrajzi adottság, biztonság, termékenység
-K-ről Hangu,DNy-ról Wu-n keresztül megközelíthető
-É-n rong nomád törzsek —> fenyegetés
-D-n: Shu és Ba i.e 441-316 elfoglalt —> később ellátmányt biztosított
7.CHU 楚
-Han-folyó, Yangzi középső folyása, Huai-folyó —> i.e 334 elfoglalta Yue 越 államot + Jangce alsó folyása
-erőtlen monarchia —> gyakran polgárháború
- Néhány kisebb állam:
Zhou 周，Lu 魯，Song 宋，Zheng 鄭，Zhongshan 中山
Újfajta hadviselés
-intenzív militarizmus a 7 legerősebb állam között: a három Jin: Han, Wei, Zhao; Qi, Yan, Chu, Qin
-TŐ-korban: egyéni virtus központi szerep a hadiszerekkel + bronzfegyverekkel rendelkező nemesi családok harcaiban —> Zhànguó korszakban elsődleges: hódítás —>megváltoztak a jellemzők:
•rövid hadjáratok —> hosszú
•nemesektől irányítás —> stratégiában jártas szakértők
•arisztokratikus hadiszekerek —> gyalogság fontosabb
•megjelent nomád eredetű kard, számszeríj, lovas harcmodor
• hadviselést egyfajta realisztikus szemlélet jellemezte
•gyalogság= földhasználati jogokkal rendelkező, adófizető parasztság <— hivatalnokok mozgosítják
A shi-k és a szakértők szerepe
-shi-k = kisnemesi származású, közigazgatási, értelmiségi / más kisebb funkciót ellátó —> nagyobb szerep a társadalom működésében
-palotákban/ udvarokban (Mengchang, Xinling) számos új & különböző területeken jártas kisnemes gyűlt össze (filozófia, stratégia, jóslás)
Közigazgatás
-meghódított területeken: közigazgatási egységek (Qin, Han korban is fennmaradó)
-hivatalnokok által irányított
-nem örökletesen adományozott területek:
• jùn 郡 prefektúra (vezetője tàishǒu)
•xiàn 縣 járás (vezetője xiànlìng)
-elsőként SHANG YANG 商鞅 -nak köszönhetően Qin-ben vezették be
-államtípusnak alapkövei: központilag kiválasztott, fizetett, helyéről elmozdítható hivatalnokok
Újítások
-egyre növekedő népességszám <— gazdasági és technikai változások: mocsarak lecsapolása, öntözés, trágyázás, csatornaépítés, öntöttvas szerszámok használata: mezőgazdaságban és máshol (balta, ásó, kés, kard)
-egyedi bronzedények/bronzeszközöket felváltotta —> tömegesen előállított öntöttvas használata
-megjelent: kétkocsirudas szekér, szügyhám
Kereskedelem és pénz
-korábban királyi házzal szoros viszony. luxuscikkekkel kereskedelmet felváltotta—> mindennapi árukkal (só, gabona, ruha) kereskedő, meggazdagodó réteg
-külkereskedelem megélénkült:
•Yan állam <—> észak-koreai + mandzsúriai nomádokkal
• Zhao és Qin <—> sztyeppei nomádokkal
-államok fővárosai: politikai, ipari, kereskedelmi centrum
-városok egyre nagyobbak
-kereskedelem intenzívebbé válása —> területre jellemző pénztípusok:
1.vasásó formájú - bù: Han, Wei, Zhao
2.tőr alakú- dāo: Qi, Yan, Zhao
3.kaurikagyló ábrázoló - yìbí/“hangyaorr”: Chu
4.középen lyukas, kerek pénzérme: Zhou, Qin, Zhao
Qin állam felemelkedése
-SHANG YANG 商鞅 reformjai: előkelőségektől nem túlságosan meghatározott —> Qin államba került bevezetésre —> később Qin & Han birodalmat meghatározta
-i.e 359 reformok:
•adórendszer alapja: kiscsalád
•kölcsönös felelősségen, egymás megfigyelésén alapuló 5-10 családos rendszer
•háborús hősnek előkelő rang (föld, ruha, munkaerő)
-i.e 350: Xianyang új főváros —> új reformok is lezajlottak:
•új közigazgatási egységek
•újraosztott földek
•egységes súly és más mértékek
-i.e 348 bevezette: fejenkénti adózás
-belső reformok következtében —> Qin megerősödött
-i.e 350-250 legtöbb katonai szövetség:
•horizontális: Qinnel szövetkezők
•vertikális: Qinnel szembehelyezkedők
—> változó szövetségek
-horizontális: katonai szövetség Qin vezetésével
-vertikális: egyenlő erejű államok között —> győzelem esetén a szövetségek ált. felbomlottak
Új filozófiák
-számos új elmélet képviselő:
1. legista: SHANG YANG 商鞅 + HAN FEIZI 韓非子
2. taoista: ZHUANG ZHOU 莊周 + LAOZI 老子
3. konfuciánus: MENGZI 孟子 + XUNZI 荀子
4. logicista: HUI SHI + GONGSUN LONG
5. öt elem tanár hírdető ZOU YAN 鄒衍
