4. Keleti ZHOU-kor: A Tavaszok És Őszök Korszaka (i.e 770-481) Flashcards
Általános
-Zhou-házzal 周 szoros kapcsolat középső államok zhōngguó <->számos barbár etnikumú nép & kulturális elemmel kevert, periférián lévő megerősödő államok (Jìn 晉，Qí 齊，Chu 楚） között hatalmi feszültség
- külső területekről támadó barbárok
-i.e 651-től Qi állam (QIHUANGONG) majd i.e 632-től Jin állam (JINWENGONG) lett hegemón bà 霸 = több államot katonailag védelmező, politikailag uraló főállam
- Zhou állam ekkora politikailag már meggyengült (rituális szerepe megmaradt) —> bà-állam ezt a funkcióját töltötte be
-szövetségek és háborúk domináltak // legalább annyira rituális és vallásos társadalomban
A Keleti Zhou korszak kezdete
-i.e 770-ben PING király Zongzhou-ból (Hao) átköltöztette a fővárost —> Chengzhouba (Luoyang)
• YOU király feleségének apja Shen ura szövetkezett Zeng állammal & quanrong-okkal 犬戎 —> bosszút álljon lánya sérelmén/ hatalomból eltávolított unokáján
•feldúlták Zongzhut, megölték YOU-t, unika PING király —> nomádok elől költöztette keletre
• Zhouk katonai hatalma fokozatosan hanyatlik
• “Történetíró feljegyzései”
A korszakra vonatkozó források
- Chūnqiū 春秋：Lǔ 魯 állam 12 fejedelmének krónikája 722-481ig:
•belpolitika, diplomáciai kapcsolat, hábórúk, szomszéd államokkal kapcs., természeti katasztrófák leírása
•személytelen, száraz stílus
• MENCIUSZ állította: KONFUCIUSZ írta —> szent szöveg lett —> autentikusság kérdése a 20. századig fel sem merült
•eredetileg 5 kommentár készült hozzà, utsó kettő elveszett —> jelenleg 3-at:- Gǔliángzhuàn 榖梁傳
- Gōngyángzhuàn 公洋傳
-Zuǒzhuàn 左傳
•G G egyfajta politikai és morális tanítás
A Zuǒzhuàn 左傳
-TŐ-korszak politikai, társadalmi és hadi történetének első összefoglalása
-kínai irodalom legkorábbi narratív alkotása
-semmit sem tudunk a valódi szerzőről
-elbeszélései a Chūnqiū-n alapulnak —> Lu fejedelemség hercegeinek kronológiáját követik
-eredetileg valószínüleg //Guóyǔ 國語 hasonlóan állt össze —> elbeszélések a különböző államok szerinti csoportosításon belül haladtak kronológikusan
- szerzője számára: történelem nem csupán események láncolata —> múltból levonható tanulság
-nem egy allegóriákban gondolkodó moralista szerző —> kiváló történész műve
A Guóyǔ 國語 (A fejedelemségek beszédei)
-HF korában számos ember írta
-Ny. HAN-korában állították össze
-60 ezer karakter,21 fejezet
-8 állam története:
•Zhou 周
•Lǔ 魯
•Qí 齊
•Jìn 晉
•Zhèng 鄭
•Chǔ 楚
•Wú 吳
•Yuè 越
-240 kisebb részre bontható
-kronológiai sorrendben rövid történetek
-Zuo Qiuming-nek tulajdonítják —> Zuǒzhuàn-ból megmaradt anyagból állította össze
-Zhou d. MU 穆 királytól - 453-ig
-legnagyobb hangsúly: 770-464
-számon Zuǒzhuàn-ban megtalálható történet, nagyobb részletesség
-nem átfogó történelmi igény, célja: didaktikusság
-nem feltétlenül történeti hűség
Változások a Tavaszok és Őszök korszakában
-Sárga-folyó körny. korlátozódó feudális jellegű Zhou-birodalmat —> felváltja Jangcéig & Ny és É tágas területet elfoglaló —> több allámból —> államszövetség
-földesúri rendszer gazdaságit—> felváltja piaci feltételeken nyugvó gazdasági rendszer
-Zhou királyi ház föld birtokai —> földművesekhez —> megjelenik a mezőgazdasági adó (i.e 594)
-vaseszközök használata & vetésforgó alkalmazása —> földek intenzív megművelése
-ökrök kevésbé áldozati állat
- kereskedők egyre nagyobb előjogokat kaptak (ZIGONG, konf.tanítvány)
-kaurikagylók helyett —> bù = vasásó alakú pénz
-családi alapozottságú társadalom helyett —> egy nagyobb társadalmi mobilitással bíró társadalmi struktúra
-lakosok nem Zhou-ház —>egyes államok alattvalói
A hegemón-rendszer (bà 霸)és az idegen elemek
- hegemón eredetileg: Zhou királyi hatalom megőrzése és fenntartása <-> valójában: leváltotta
-főváros NY->K —> K-en nem volt katonailag megalapozott hatalmuk —> K-i szövetségeseik segítsék
-első ilyen: Zhèng 鄭-beli ZHUANG herceg 鄭莊公
-későbbi történetírás szerint: hegemón célja Zhou kultúra védelme barbárokéval szemben —> Jin 晉， Qi 齊，Qin 秦，Chu 楚，Wu 吳，Yue 越 sok szempontból barbár kultúrához tartozó elemek - •Qi - 35 állam
•Jin - 55 állam
•Qin - 12 államot
•Chu - 26 államot igázott le
—> TŐ-kor krónikáiban szereplő 148 államból alig 20 maradt
-legfontosabbak: Qi, Jin, Qin, Chu, Lu, Cao, Zheng, Song, Xu, Chen, Wei, Yan, Cai, Wu, Yue
-mindegyik legitimitását Zhou-háztól /// többük nem Zhou hátterűek (Wu, Yue, Chu) —> számos idegen elem került a kínai kultúrába
-Zhou vezetés körül társadalom összeomlott —> államokon belüli & egymás közötti intenzív hatalmi verseny
-Zhou Huanwang egyszeri sikertelen probálkozásán kívül —> Zhou elit Luoyang-ban élt, nem avatkozott be a csatákba—> királyi fővárosban várta ritkábban érkező hódolati látogatásokat - egykori Zhou hódítok (guórén 國人) városban, helyőrségeken
-sok etnikumú helyi lakossás (yěrén 野人) + asszimilálódó barbárok falvakban éltek
A vas szerepe
-fegyveres szolgálat helyett—> fegyverekkel & gabonával járultak hozzá a háborúkhoz
- vasfegyverek + vaseszközök —> kiszorítják a bronzból készülteket
- vas használata —> megnővekedik a mezőgazdasági termelés, népesség száma, háborúskodás
-megjelennek az első bronzba/vasba vésett törvények
Az írástudói osztály megjelenése
-új társadalmi osztály shì 士
-kifejezés eredetileg: Ny Zhou-kori hierarchikus és patriarchális zōngfǎ rokoni rendszerben:
•miniszterek qīng 卿
•magas hivatalnokok dàfū 大夫
• alacsonyabb, katonai szolgálatot ellátó ariaztokraták
-eredetileg 6 tudásterület:
•bölcs rész: rítusok, zene, írás
•katonai: íjászat, kocsihajtás
•természet tud.: matematika (csillagászat)
-feladatuk: állam katonai és civil fenntartása & megőrzése
-egyéni kiválóságot hangsúlyozó shì 士 osztály meghat. személyisége a korszak végén élő KONFUCIUSZ (i.e 551-479)
