3.Nyugati ZHOU-dinasztia 西周 (i.e.1046-771) Flashcards
Általánosan
-források: közvetlen (bronzedények)
közvetett （Shījīng 詩經，Zhōuyì 周易，Shūjīng 書經）
-beszámolnak: Wenwang 文王，Wuwang 武王，Zhougong 周公 hogyan szerezték meg a hatalmat
-Di kultusza —> Ég (tiān 天）kultusza
-ideális állam, uralkodói erények aranykora
-vezető réteg korabeli gondolkodását meghat. szimbolikus gesztusokban szakrális hatalomfelfogás (közös ősök, ajándékozás, bronzedények, értéktárgyak, címek)
A Zhou dinasztia hagyományos felosztása
I. Nyugati Zhou i.e 1046(1122)-771
II. Keleti Zhou i.e 770-255 (főváros Henan-beli Luoyang mellett)
II.1.Tavaszok és őszök korszaka (Chūnqiū 春秋）i.e 722-481
II.2 Hadakozó Fejedelemségek (Zhàngguó 戰國）i.e 451(403)-221
A Zhou-korról szóló források
-közvetlen: bronzedény-feliratok, egyéb archeológiai leletek
-közvetett:
*korabeli:
1. Dalok könyve (Shījīng 詩經）-305 vers Konfuciusz válogatta, Kínai irodalom első forrása
2. Változások könyve (Zhōuyì 周易）-jóskönyv
3.Írások könyve (Shūjīng 書經）-politikai beszéd
*
4. “Történeti feljegyzések” (Shǐjì 史記), “Fennmaradt Zhou dokumentumok”, “Bambuszévkönyvek”-történeti művek (i.e 300-200), megbízható információ
A Zhou-kor legfontosabb eseményei
-shījīng 詩經 shēngmín verse szerint: JIANG YUAN asszony —> Dì 帝 lábnyomába lépett—> terhes lett = Zhou-d. legendás őse: Hòujì (Köles Úr)
-hódítás előtt: Shangoktól NY-ra, Shaanxi-tartományban
-korábban: Shanxibeli Fen-folyó környékén éltek
-12.század Shang jóslócsontokon: ellenség—>szövetséges—>ellenség
-Ny-ra vándorlás után nem szerepelnek a jóslócsontokon = nem tartoztak Shank hatalmi szférába
-1066 utsó Shang DI XIN tart a Zhouktól —> Anyangtól D-re Youli börtönbe veti CHANG-ot = WENWANG 文王—> 7 év után Zhouk váltságdíjjal kiszabadítják
-1053 WEN+Zhou hadsereg legyőzi Li államot majd Yu államot
-1050 WEN király 🪦 Chong elleni harc
- 8 fiából FA=WUWANG 武王 lesz utódja
-1046 DI XIN Huai-folyó mellet háború <— általa kormányzott terület Zhou támadás
-WUWANG+Zhou sereg+ szövetségesek átkel a Sárga-folyón —>5 napos menetelés—>elér Muye-ra
-Muye 牧野 melletti, jiǎzǐi napon csata, mai Shaanxiban fekvő Zhou-ház legyőzte Kína É-i részén domináns Shang-dinasztiát
-Shang fennmaradt családok Song-államban letelepedtek
-DI XIN=ZHÒU visszavonult “Szarvas emelvényre” —> felgyújtotta & öngyilkos lett —> WU megtalálta, megcsonkította
-2 hónapig környéken levő ellenállást verték le —> visszavonultak WEN által alapított Feng fővárosba —> 100 Shang hivatalnokot kivégeztek
-WU három öccsét —>visszaküldte K-re—> felügyeljék DI XIN fiát =WU GENG kezébe helyezett területeket
-WU másik testvére ZHOUGONG DAN-t maga mellé főtanácsadó
-1043 WU halála után —>legidősebb fia SONG=CHENG követte VOLNA, DE ZHOUGONG DAN régensé kiáltotta ki magát
-testvérei: GUAN SHU XIAN, CAI SHU DU, HUO SHU CHU nem helyeselték —> +WU GENG szövetkezés szembeszálltak a régenssel
-ZHOUGONG DAN + CHENG király + féltestvére SHAOGONG SHI elindította a második “keleti hadjáratot” —> leverték a testvérek lázadását, K-en újabb területek meghódítása —> felosztották maguk között (Jin állam)
- győzedelmes triumvirátus tagjai nem voltak összhangban (tartós kormányzás megteremtésének alapelvei kapcs.)
-ZHOUGONG DAN — meritokrácia (érdemek alapján tört. kiválasztás) —> tanácsadók szerepének fontossága
-CHENG király + SHAOGONG rávették, hogy visszavonuljon
-Zhou-királyok két fővárost alapítottak:
1. Zongzhou (Hao) nyugaton
2. Chengzhou (Luo) keletebbre
-i.e 770-re hatalmuk meggyengül: NY-i főváros—> K-i fővárosba —> két korszak elnevezése
-10.század során KANG 康 király kiterjesztette hatalmát K és É-ra —> uralma alatt: Shandong-félsziget & Jangce alsó folyása
-957 őt követő ZHAO 昭 király a D-i Chu-államot akarta—>hatalmas vereség
-MÙ 穆 király legendák a mitikus Nyugati Királynővel (Xiwangmu) szerelmi viszony —> legyőzi É-ra és Ny-ra élő quǎnróngokat 犬戎
• Shàngshū szerint létrehozta az első jogrendszert
-K-re és D-re élő xurongok a keleti fővárosig Chengzhou-ig hatoltak —> Mu alatt Zhou állam összezsugorodott
-Zhou-ház meggyengülése: •YI király
•XIAO király
• Yi király diff.
• LI király (842-ben száműzetésbe kényszerített)
-XUAN király —> xianyun barbár törzs támadásai —> hosszú uralom —> királyi hatalom restaurációja, dinasztia utolsó felvillanása
-YŌU 幽 király —> quǎnróng 犬戎 megtámadott —> folyt. a Zhou-dinasztia széthullása
•uralmának második évében: hatalmas földrengés, nap&hold fogyatkozás —> jelezte a dinasztia végét
•ágyasa BAOSI tanácsára—> eltávolította feleségét és trónörökös fiát —> BAOSI fiát BOFU trónörökös
•feleségének apja Shen-állam ura szövetkezett Zeng állammal & quanrongokkal —> hogy feldúlják a fővárost Hao-t —> célja: unokáját ültesse a trónra PINGWANG —> következő uralkodó—> Ny-i fővárost (Hao jing) K-re költöztette (Luoyi) —> PINGWANG első Keleti Zhou uralkodó
-Shanghoz hasonlóan: erős királyi hatalom —> szétosztott birtokok —> megerősödött fejedelemségek —> politikailag háttérbe szorított Zhou királyok hatalmát
A Zhou-kor a későbbi korok szemében
-Shang-Zhou dinasztiaváltás —> egyik lokális hatalom másikkal való helyettesítés (// D-i részen más kultúrák virágoztak Sanxingdui)
-Zhou-ház hagyománya: Ég visszavonta mandátumát (tiānmìng) Shang—>Zhou-házra ruházta
-hagyomány: három kiemelkedő személy:
•WEN király (végső győzelemben nem vett részt)
•WU király (WEN fia, győztes hadsereget vezette)
• ZHOU herceg (dinasztia megalapítása után gondoskodott az államról)
-későbbi Kelet Zhou-kori gondolkodók: béke és erény aranykora
-központi Zhou hatalom jól kézben tartotta politikai és rituális hatalmat
•három alappillére: királyság intézménye - társadalmi pozícióhoz öröklödésen hozzájutás
-király, ősök, Ég kultusza köré államvallás
-hierarchikus földbirtokrendszer
-magas fokon stilizált vallási, társadalmi, politikai rítusrendszer és etikett
-rítusok (lǐ) élet minden szintjén —> általunk profánnak tartott szférák is szakrális tartalmak
A Zhou-kori társadalom
-királyi birtokok adományozása fēng 封 —> hatalom fenn tartása —> főági (dàzōng), másodlagos ági (xiǎozōng) leszármazottak részesedtek: vallási kiváltság, címerek, értéktárgyak
- Zhou-király + vazallus-államok uralkodói egymástól függő szövetség (sokszor szimbolikusan megújították)
-őskultusz rendszer központjában: király= Ég fia (Tiānzǐ 天子）—> őseinek templomát Wei-folyó menti Zongzhou-ban
-társadalmi struktúra:
•herceg (gōng 公）
•fejedelemségek (guó 國)
•hivatalnokok ( dàfū 大夫 - legelőkelőbb családok örökletesen)
•miniszterek (qīng 卿)
—> fallal körbevett városon kívül falvakat kaptak
-csak a fallal körbevett, katonailag megerősített központi várost nevezték államnak
-falvakkal benépesített terület (yě 野) - Zhou-kal rokonságban nem álló őslakosság
-háború idején katonai feladatot ellátó köznemes (shì 士) —> minisztereknek, hivatalnokoknak alárendelve —> alattuk parasztság
-jellegzetességek —> későbbi Kínát erősen jellemzi: bürokratikus rendszer, írásos dokumentum fontossága a politikában, írott kultúra centrális szerepe, Ég kultusza, szakrális és profán együttes megjelenése
A Nyugati Zhou-kori gondolkodás változása
-MU király uralkodásától A Zhou világkép megváltozik
-bronzedények szimbolikája megváltozik —> JESSICA RAWSON: rituális forradalom
-ettől jelenik meg Shījīng és Zhōuyì kidolgozottabb részei —> korrelatív gondolkodás legkorábbi emléke (emberi és természeti világ szinkrontendencia költői formában)
-Shang tradícióihoz képest legfontosabb újítás: Ég központi szerepe —> fokozatosan háttérbe szorítja a szellemi panteon fölött álló Dì alakját
•hasonlóság: megvonják támogatásukat a nem megfelelően működő dinasztiától —> ellenséget küldenek, megfosszák Égi mandátumtól (Tiānmìng) érdemesebbnek adják
-Zhou uralkodók = Ég fia
A Nyugati Zhou-kori vallásosság
-tavasz: ünnepi szertartás—> Zhou uralkodó szántotta fel az első barázdát —> ünnepségek, avatási szertatások követtek
-számos kultusz:
•shè 社 földoltár (hegy/domb négyszöglet alapú oltár, oldalon négyfajta fa, oltár közepén kőobeliszk/fatábla) -tavasszal és ősszel áldozat bemutatás
-shè 社 terület pártfogója
-jì 禝 (köles) termés pártfogója —> gyakran együtt shèji 社禝 —> később maga az állam
-Shūjīng szerint: teknőspáncél, cickafark szárával (Achillea millefolium) //Shang ház // jelentősebb esemény előtt jósoltak
-összesen 7 jós (5 teknőspáncél, 2 cickafark jós)
A bronzedények
-fontossága & centrális szerepe megőrződött
-kora NZ örökli a Shang bronzedények stílusát (tāotiè 饕餮)
-eredetileg kizárólag szakrális funkció —> társadalmi státusz jelzése
-11-9 század tāotiè motívum —> madárábrázolás
-jué, gū edényeket felváltotta —> yú, guǐ, dǐng 鼎
- díszítések elvilágiasodtak, tāotiè átalakult—> szarvval rendelkező szörny
-i.e 900 új folyamat <— politikai instabilitás, déli befolyás —> alakban, dekorációban megváltozik a b.e jellege
-NZ közepére: formák finomabban, edény sarkán kiszögelések eltűnnek, összetekeredett sárkány és madár alak, természetes formák alárendelődnek —> stilizált minták, új egész felszínt betöltő motívum (halpikkely)
-NZ végére: formai változás: sírban tárgyak: ételtartó edények, bortárolás edény (csak a hú)
• visszafogottabb, absztrakt minták (hullámvonal) dominált > állatminták
•egymásba kapaszkodó, fűződő mintázat ( KZ meghatározó lesz)
•be. egyre hosszabb nagy pecsétírásos dàzhuàn 大篆 felirat, edény belsejében vagy alján —> tul. neve, ősnek szóló kérdés + számos infó (új terület elfoglalás, előléptetés, földadomány)
-Mao herceg háromlábú edénye (Máogōng dǐng): 32 soros, kb 500 szavas felirat, edény belső felén
-egy sírba egy típusú edényből számosat raktak, hangsúly: kalligrafikus bronzfeliratok
-új motívumok: eleinte jáde tárgyakon —>bronzedényeken
