21-30 Flashcards
21) A területi és személyi hatályra vonatkozó rendelkezések a Btk-ban
- § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmaznia) a belföldön elkövetett bűncselekményre,b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű
légi járművön elkövetett bűncselekményre,c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint
bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmaznia) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha azaa) a
magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,ab) * állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,ac) a XIII. vagy a XIV.
Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött
jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a
legfőbb ügyész rendeli el.
22) Ismertesse a bűnügyi jogsegély alkalmazásának általános feltételeit!
-A nemzetközi bűnügyi jogsegélyre akkor kerülhet sor ha kettős inkrimináció áll fent az adott eset kapcsán. Azaz az adott cselekmény mind a magyar büntető törvény szerint, mind a külföldi állam joga szerint
bűntetendő.
-A politikai s katonai bűncselekmények kizárása, ilyenekre nem vonatkozhat a jogsegély. Emellett létezik egy közrendi és egy emberi klauzula is mint feltétel.
-A közrendi klauzula szerint a jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.
-Az emberi jogi klauzula lényege, hogy a jogsegély iránti megkeresés teljesítését a legfőbb ügyész, illetőleg a miniszter garanciákhoz kötheti, a garanciavállalás elutasítása esetén őedig megtagadja a teljesítést, ha feltételezhető, hogy a külföldön folyó eljárás, a várható büntetés vagy annak végrehajtása nincs összhangban az Alaptörvénynek, továbbá a
nemzetközi jognak az emberi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseivel és alapelveivel.
23) Mi az európai elfogatóparancs?
Az európai elfogató parancs lényege, hogy amikor uniós tagállam ügyészi vagy bírói szerve végrehajtás, vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából kiadni, illetve átadni kér egy terheltet, a határozatot érvényesnek
kell elismerni és automatikusan az egész unió területén végrehajtandónak kell tekinteni.
24) A bűncselekmény fogalma a hatályos Btk-ban, és e törvényi fogalom elemei!
Btk. 4.§ (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
Ezek a fogalmi elemek jellemzően a következők:
o cselekmény
o bűnösség
o társadalomra veszélyesség
o tényállás szerűség
25) A bűncselekmények súly szerinti osztályozása a hatályos Btk.-ban
- § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándkosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb bűntetés kiszabását rendeli, minden más
bűncselekmény vétség.
26) A jogi tárgy fogalma, fajai
A jogi tárgy az a társadalmi viszonyokban kifejezésre jutó
érdek vagy érték, amelyet a bűncselekmény sért, vagy veszélyeztet. A bűncselekmény elkövetése során ezeket sértik vagy veszélyeztetik. Amikor nincs ilyen érték vagy érdek, nem beszélhetünk bűncselekményről. A jogi tárgy lehet közvetlen, különös, általános.
27) Ki a passzív alany és ki a sértett?
Passzív alanyról beszélünk, amikor az elkövetés tárgya egy személy, (pl.: gyilkosság), azaz amikor a törvényi tényállásban leírt magatartás egy személyen kerül kifejtésre (ő sértett is). Sértett az, akinek a jogát vagy
jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. (pl.: lopás) Vannak esetek amikor a sértett és passzív alany is jelen van, ám ezek
különböző személyek.
28) Osztályozza a bűncselekményeket elkövetési magatartás szerint!
• Az elkövetési magatartás a törvényi tényállás szükségképpeni ismérvei. Az elkövetési magatartásnak két formája van: az aktív magatartás, azaz a tevékenység, és a passzív magatartás, azaz a mulasztás.
o Az elkövetési magatartás formái
tevés – aktív magatartás
mulasztás – passzív magatartás, a cselekvési lehetőség ellenére való kötelesség ellenes nem tevés.
29) Az eredmény meghatározása, fajtái
Fogalma:
- az elkövetési magatartással okozati összefüggésben létrejövő
- olyan külvilági változás (kivételesen a változás hiánya!),
- amelyet a különös törvényi tényállás - vagy az alaptényállásban vagy minősítő körülményként - leír
Fajtái:
• sértő típusú eredmény:
• természettudományos módszerrel mérhető, ún. biológiai
típusú sértő eredmény, pl.: testi sértés 164. §. - 8 napon túl
gyógyuló sérülés
• társadalmi élettapasztalaton nyugvó, bírói értékelésen alapuló társadalmi típusú sértő eredmény, pl. jelentős érdeksérelem
• matematikai vagy más egzakt módszerrel mérhető vagyonigazdasági típusú sértő eredmény, pl. kár, vagyoni hátrány
Veszélyeztető típusú eredmény
• KÖZVETLEN VESZÉLY, pl.: közúti veszélyeztetés 234. §
• TÁVOLI (ABSZTRAKT, ELVONT) VESZÉLY, pl.: vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 233. §
• KÖZVESZÉLY: ha a veszély nem csupán egy vagy több - de kisszámú
- meghatározott személyt, hanem egy vagy több meg nem
határozott, vagy pedig nagyobb számú meghatározott személyt
fenyeget, vagy jelentős értékű dolgok kerülnek jelentős veszélybe
30) A szándékosság fogalma, formái
- § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
2 fajtája létezik: egyenes szándék (dolus directus) és eshetőleges szándék (dolus eventualis)