1-10 Flashcards
1) A büntetőjog fogalma (tágabb – szűkebb értelemben).
A büntetőjog szűkebb értelmén az anyagi büntetőjogot értjük. A büntetőjog tágabb értelemben azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények képeznek bűncselekményt,
melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és melyek a bűncselekmény jogkövetkezményei (szankciói), illetve hogy az elkövetett bűncselekményt milyen állami szervek, milyen eljárás keretében bírálják
el, és a törvényesen kiszabott büntetést vagy intézkedést milyen állami szervek hogyan hajtják végre.
A tág értelemben vett büntetőjog a jogszabályok funkcióira tekintettel 3 jogágazatra tagolódik:
-anyagi büntetőjog
-büntetőeljárási jog
-büntetés-végrehajtási jog
2) Mi a különbség a normatív és az empírikus bűnügyi tudományok között?
A normatív bűnügyi tudományoknak (büntető anyagi jog tudománya,büntető eljárásjog tudománya, büntetés végrehajtási jog tudománya) van jogszabályi alapjuk. Az empirikus bűnügyi tudományoknak (kriminológia, kriminilasztika, bűnügyi segédtudomány, kriminálpolitika) nincs jogszabályi alapjuk.
3) Mivel foglalkozik az igazságügyi orvostan?
Egyrészt a bűnöző ember, másrészt a bűncselekmények által érintett személyek egészségi, testi, szellemi károsodásait vizsgálja. A büntetőeljárás során felmerülő orvosi szakkérdéseket (halál beállta, gyógytartam stb.) válaszolja meg.
4) Mit jelent a „dogmatikai iskola” kifejezés?
Az ún. klasszikus büntetőjogi iskola a kibontakozó, fejlődő polgári – kapitalista vagy tőkés – társadalom büntetőjog-tudománya, amely a liberális elveknek megfelelő büntetőjogi rendszer kiépítését és tudományos megalapozását szolgálja. A bűncselekményt és a büntetést társadalmi
tartalmától elvonatkoztatva mint jogi jelenséget vizsgálja, a büntetőjogtudomány feladatául a tételes jog értelmezését, elveinek és intézményeinek
logikailag zárt rendszerbe foglalását tekinti.
5) Mit jelent a „proporcionalitás”?
A proporcionalitás az igazságos megtorlás elvéből következően a büntetésnek a bűncselekmény súlyával és az elkövető bűnösségével kell arányban állnia.
6) Melyek a pozitivista iskola irányzatai?
Az antropológiai iskola Cesare Lombroso olasz orvos nevéhez fűződik. Eszerint a büntetőjogot a tettessel, mint emberrel szoros kapcsolatban kell tárgyalni; a bűnözés elleni küzdelem érdekében a bűnözés okát, a bűnös embert kell vizsgálni. Elméletének lényege: a bűnözési hajlam, mint a primitív lény atavisztikus vonása, az emberrel vele született, és a bűnöző típus külső jegyek alapján felismerhető.
A szociológiai iskola az ember vizsgálatával szemben a bűncselekmény társadalmi okaira, illetve a bűnöző személy társadalmi környezetére helyezte a fő súlyt, vizsgálat alá véve az ún. bűnözési tényezőket (faji, nemzeti, vallási hovatartozás, évszaki és ég-hajlati viszonyok, gazdasági helyzet, munkanélküliség, a kenyérárak alakulása stb.)
7) Melyek voltak a Csemegi kódex általános részének fejezetei?
- Bevezető intézkedések
- A jelen törvény hatály
- A büntetések
- A kísérlet
- A részesség
- A szándékosság és a gondatlanság
- A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok
- A bűnhalmazat
- A bűnvádi eljárás megindítása és a büntetés végrehajtást kizáró okok.
8) A bűncselekmények súly szerinti felosztása a Csemegi kódexben.
A Csemegi kódex az 1878. évi 5 tc és az 1879 évi 40 tc szerint a bűncselekmény súly szerint lehet: -bűntett (1878:5tc) -vétség (1878:5tc) -kihágás (1879:40tv) Így trichotomikus szerkezetű lett.
9) Hogyan rendelkezett a Csemegi kódex első novellája a fiatalkorúakról?
Az 1908. évi 36. tc. az első büntető novella. Szabályozza a fiatalkorúak büntetőjogát. Először is definiálja, hogy a fiatalkorú 12-18 év közötti személy. fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben pedagógiai tartamú intézkedéseket vezetett be: a dorgálást, a próbára bocsátást és a javító-nevelést. A szabadságvesztést csak fogház vagy államfogház nemében tette lehetővé. Emellett kimondta, hogy nem ítélhető halálra az a felnőtt korú elkövető, aki az elkövetéskor 20. életévét még nem töltötte be.Szankciórendszerében preventív szemléletet érvényesített, cél a megelőzés, a büntetés tényleges alkalmazása nélküli javítás, erkölcsi büntetés alkalmazása. Ezek végrehajtásához speciális végrehajtó szervek is létrehozásra kerültek: javító intézetek, gyermekvédelmi intézetek, hivatalok. 1913. évi
VII. törvénycikk is, amely felállította az önálló fiatalkorúak bíróságát és külön szabályozta a bíróság eljárását.
10) Meddig volt hatályban a Csemegi kódex általános és különös része?
Az általános rész az 1950. évi II. tv-ig, vagyis 1951. jan. 1-jéig. A különös része az 1961. évi V. tv-ig, vagyis 1962. júl. 1-jéig.
