11-20 Flashcards
11) Mi a BHÖ?
Büntető Anyagi Jogszabályok Hatályos Összeállítása rövidítése a BHÖ, ami nem jogforrás volt, hanem a hatályos jogforrás gyűjteménye, amely segítette a jogalkalmazást. A kiadvány hasonlított egy kódexre, mivel rendszerezte a joganyagot valamint általános és különös részre tagolódott.
12) Sorolja fel a hatályba lépett magyar Büntető Törvénykönyveket!
1878:5 tc és 1879:40 tc Csemegi-kódex
1950:2 tv a BTÁ, ami felváltja a Csemegi kódex Általános részét
1961:5 tv felváltja a Csemegi kódex Különös részét is, így lesz egy
egységes Szocialista BTK.
1978:4 tv BTK
2012:C tv : a jelenleg is hatályban levő új BTK.
13) Határozza meg a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvek fogalmát, és a nullum
crimen/nulla poena sine lege elvekből folyó tilalmakat és kötelezettségeket!
Az elv értelmében csak az a cselekmény tekinthető
bűncselekménynek, amit a törvény elkövetése előtt annak nyilvánított, illetve az elkövetővel szemben csak olyan büntetés alkalmazható, amit a törvény a cselekmény elkövetése előtt írt elő.(nullum cirmen sine lege, nulla poene sine lege) 1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt
lehet megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. (nullum cirmen sine lege)
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés – vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás – idején nem rendelkezett. (nulla poena sine lege)
1. lex praevia:
• az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazásának követelménye
és
• a súlyosabb büntetőtörvény visszaható hatályának tilalma (az enyhébb nem sérti)
2. lex certa:
• a pontos törvényi meghatározottság követelménye
és
• a határozatlan büntetőtörvény (diszpozíció) és jogkövetkezmény (szankció) tilalma
3. lex scripta:
• az írott büntetőtörvény követelménye
és
• a büntethetőséget, illetve szankciót létrehozó vagy szigorító szokásjog – bírói jog tilalma
4. lex stricta:
• a jogalkalmazónak a törvény normaszövegének kötéséhez a követelménye
és
• az analógia alkalmazásának tilalma
14) A tettfelelősség elve
A büntetőjogi felelősségre vonás alapja az elkövetett cselekmény. E szerint a büntetőjogi felelősség megállapításánál az elkövetett cselekményt kell
figyelembe venni, a felelősség a tetthez és annak következményeihez kapcsolódik. Ezt követi a tettel arányos büntetés is.
15) A bűnösségen alapuló felelősség elve
Csak azt lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, aki anyagi jogi értelemben bűnösen követte el a bűncselekményt illetve a bűnösen okozott tett, illetve annak következménye büntethető.
Anyagi jogi bűnösség: az elkövető tudata és társadalomra veszélyes cselekmények közötti – szándékosság vagy gondatlanság formájában megnyilvánuló – aktuális felróható pszichés viszony.
16) Az arányosság elve
a szankció legyen arányos az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával. jogalkalmazás szintjén:
a kiszabott büntetés ne csak az adott bűncselekmény
tárgyi súlyával legyen arányos, legyen összehasonlítható a hasonló bűncselekmények miatt kiszabott büntetésekkel is
17) A „ne bis in idem elv” ismertetése
A büntetőjogi alapelvek közül a kétszer értékelés tilalmát jelenti. A bűnelkövetőt ugyanazon cselekmény miatt nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal sújtani. A jogalkotó által a törvényi tényállásban már értékelt –
súlyosabb vagy enyhébb minősítést megalapozó – körülményt a büntetés kiszabása során nem lehet külön enyhítő vagy súlyosító körülményként értékelni (kivéve: ha az elem fokozható és a minősítéshez szükséges mértéket jelentősen meghaladja).
18) A büntetőjog ultima ratio jellege és szubszidiaritása
A büntetőjog ultima ratio jellege: A büntetőjog alkalmazása a társadalmi rend védelmében csak a „végső esetben”, végső eszközként lehet használni.
A büntetőjog szubszidiaritása: A rendelkezésre álló büntetőjogi szankciók közül a bíró a lehető legenyhébbet alkalmazza, amely még elengedő a kívánt büntetési cél megvalósítására. A jogalkalmazásban büntetőjogi eszközök közül a legenyhébbet kell alkalmazni, ami még eléri a kívánt büntetési célt.
19) A diszpozíció fajtái
A büntető jogszabályoknak az a része, amely meghatározza a bűncselekménynek nyilvánított emberi magatartásokat.
Négy fajtája van:
Egyszerű diszpozíció: a nevével határozza meg a bűncselekményt, pl. emberölés, testi sértés. Ritka a büntetőjogban.
02) Leíró diszpozíció: a bűncselekményt a fogalom lényeges ismérveivel írja körül. A leíró diszpozíció alkalmazása növeli a büntetőjogszabály törvényességét, garancia az önkényes jogalkalmazással szemben.
Egyik lényeges folyománya a „nullum crimen sine lege” elvének. A magyar büntetőjogban a Csemegi-Kódextől kezdve a leggyakoribb a leíró diszpozíció alkalmazása. Pl. lopás, csalás, sikkasztás.
03) Hivatkozó/utaló diszpozíció: tömör törvényszerkesztés és felesleges ismétlések elkerülése végett fontos. A Btk.-n belül egy már szabályozott részre történő utalást jelent. Pl. Hivatalos személy vagy
közfeladatot ellátó személy elleni erőszak.
04) Keretdiszpozíció: a büntetőjogi normát, valamely más jogágazathoz tartozó szabály vagy EU-s jogi szabály tölti ki tartalommal. A helyesen alkalmazott keretdiszpozíció lehetővé teszi a büntetőnorma rövid megfogalmazását és megkíméli a büntetőtörvényt attól, hogy szövegét mindannyiszor megváltoztassa,
amikor a keretet kitöltő jogszabály változik. Pl. közlekedési bűncselekmények, természetkárosítás (242. §), kábítószerprekurzorral visszaélés (183. §).
20) Az időbeli hatályra vonatkozó rendelkezések a Btk-ban
- § (1) A bűncselekményt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.
