1.1 A biológia tudománya (tk. 10-14)

Question 1

természetes rendszer

Answer 1

Az élőlényeket az evolúciós leszármazás, avagy az élővilág fejlődése alapján csoportosítja. Élőlények leszármazása alapján kategorizál, az evolúciót tükrözi.

Question 2

mesterséges rendszer

Answer 2

Önkényesen kiragadott tulajdonságok alapján csoportosítja az élőlényeket.

Question 3

Linné munkássága

Answer 3

Kidolgozta a modern tudományos rendszerezés alapjait (rendszertani kategóriák, kettős nevezéktan), mesterséges kritériumok alapján rendszerezte az állatokat és növényeket.

Question 4

Kettős nevezéktan (binominális nomenklatúra)

Answer 4

Egy faj megnevezése két szóból áll, latinul elöl a nemzetség, utána a faj neve (pl. Homo sapiens = bölcs ember)

Question 5

Rendszerezés

Answer 5

Faj < nemzetség(növények)/nem(állatok) < család < rend < osztály < törzs < ország

Question 6

Faj fogalma

Answer 6

Azonos származású, testi felépítésű és működésű, külsőleg egymásra hasonlító, egymással termékeny utódot létrehozni képes egyedek összessége. A fajokat rokonság és származás szerint egyre nagyobb rendszertani kategóriákba soroljuk.

Question 7

Nemzetség, nem

Answer 7

Nemzetség a növényeknél, nemek állatoknál. Legközelebbi rokonságú fajok alkotják.

Question 8

Biológiai országok

Answer 8

Állatok, növények, gombák, protociszták/protiszták(egyszerű eukarióták), prokarióták

Question 9

Törzsfák

Answer 9

Evolúciós leszármazást fejezik ki, melyekben az egyes fajokat faágszerű elágazások kapcsolják össze. A mai napig nem sikerült egységes, vitán felüli törzsfát összeállítani.

Question 10

Molelkuláris törzsfák

Answer 10

Alapjuk az adott, biológiailag fontos makromolekula (pl. fehérje vagy nukleinsav) szekvenciájának (építőelemek sorrendjének) evolúciója.

Question 11

Hipotézis

Answer 11

Tudományos feltevés, amelyet kísérletekkel igazolni vagy megcáfolni lehet.

Question 12

Teória

Answer 12

Tudományos elmélet, melyet tudományos kutatási eredmények (kísérletek, vizsgálatok, felmérések) és tudományos ismeretek (más elméletek) igazolnak, támasztanak alá.

Question 13

Megfigyelés

Answer 13

A környezet vizsgálatának legegyszerűbb módja, amikor nem változtatunk a körülményeken, azok nem állnak ellenőrzésünk alatt

Question 14

Kísérlet

Answer 14

Abban tér el a megfigyeléstől, hogy a körülményeket ellenőrzés (kontroll) alatt tartjuk. A független változó változtatásával megfigyeljük a függő változó változását, tehát megfigyeljük, hogyan hat a független a függő változóra.
A kísérlet a hipotézis megerősítése, cáfolására vagy új, rejtett összefüggések feltárására alkalmas.

Question 15

Megfigyelés és kísérlet

Answer 15

A kísérlet nem több a megfigyelésnél, csupán más eljárás. Az, hogy melyik módszert alkalmazzuk, a kutatás jellegétől függ, pl. etológiai kutatásoknál egy megfigyelés többet érhet száz kísérletnél.

Question 16

Klasszikus kísérlet elemei

Answer 16

• független és függő változók
• elő- és utóvizsgálatok
• kísérleti és kontrollcsoportok

Question 17

Független változó

Answer 17

A független változó (grafikonon az x-tengely) az, amit mi változtatunk a kísérlet során, a függő (grafikonon az y-tengely) pedig amit mérünk, hogy ennek következtében hogyan változik. Sokszor nincs közvetlen ok-okozati viszony a két változó között. A kísérlet értelmezése során ezt a kapcsolatot vizsgáljuk: valóban van-e hatása a független változónak a függőre (és ha igen, akkor ez mennyire bizonyosan van így).
A KÉT EGYÜTT VÁLTOZÓ ESETÉN NEM BIZTOS, HOGY VAN ÖSSZEFÜGGÉS!

Question 18

Elő és- utóvizsgálatok

Answer 18

A csoportokat megvizsgáljuk (pl. megmérjük az értéket) a kísérlet előtt, majd a független kísérleti változó hatása után is.

Question 19

Kísérleti és kontrollcsoportok

Answer 19

A kísérleti csoportot kitesszük a független változó (kísérleti inger) hatásának, míg a kísérlet ellenőrzésében fontos kontrollcsoport nem tehető ki a hatásnak. Ha a kontrollcsoport függő változó értékei nem változnak a kísérlet végén, csak a kísérleti csoporté, akkor valóban igazi eredményt kaptunk. Ha a kontrollcsoport értékei is megváltoztak, akkor kísérletünk semmit sem bizonyít, mert a változást nem a sejtett független változó, hanem valami más okozta. A kísérleti alanyokat és a kísérleti kontrollcsoportokba VÉLETLENSZERŰEN kell beosztani, minél nagyobb a minta - minél több személyből áll a csoport -, annál valósabb eredményt kapunk.

Question 20

Fénymikroszkóp részei

Answer 20

• Lencsék: a fenti az okulár/szemlencse, amibe belenézünk; az alsó az objektív/tárgylencse, amibe a tárgylemezről beesnek a fénysugarak.
• Megvilágító rendszer: lámpa vagy tükör, kondenzor
• Élességállítók: makro- és mikro beállítók
• Tárgyasztal: erre tesszük rá a tárgylemezt, felette található az objektív, alatta a világítás

Question 21

Modellalkotás

Answer 21

A bonyolult természeti jelenségek vizsgálatára szolgál. A valóságnak csak a vizsgálat szempontjából releváns (lényeges) elemeit tartalmazza (pl. Donders-féle tüdőmodell)

Question 22

EKG (elektrokardiográf)

Answer 22

A szívműködéssel járó elektromos jelenséget mellkasra és/vagy végtagra helyezett elektródokkal regisztráló eszköz. A felfogott elektromos jelekből a szívizomzat működése vizsgálható, emellett felvilágosítást ad a szív nagyságáról és elhelyezkedéséről is.

Question 22

EKG (elektrokardiográf)

Answer 22

A szívműködéssel járó elektromos jelenséget mellkasra és/vagy végtagra helyezett elektródokkal regisztráló eszköz. A felfogott elektromos jelekből a szívizomzat működése vizsgálható, emellett felvilágosítást ad a szív nagyságáról és elhelyezkedéséről is.

Question 23

EEG (elektroencefalográf)

Answer 23

Hasonló jellegű eszköz, mint az EKG, csak a szív helyett az idegsejtek működésével összefüggő elektromos impulzusokat érzékeli. Az agytevékenység, az agyi aktivitás vizsgálható vele.