1.1 A biológia tudománya (tk. 10-14) Flashcards
természetes rendszer
Az élőlényeket az evolúciós leszármazás, avagy az élővilág fejlődése alapján csoportosítja. Élőlények leszármazása alapján kategorizál, az evolúciót tükrözi.
mesterséges rendszer
Önkényesen kiragadott tulajdonságok alapján csoportosítja az élőlényeket.
Linné munkássága
Kidolgozta a modern tudományos rendszerezés alapjait (rendszertani kategóriák, kettős nevezéktan), mesterséges kritériumok alapján rendszerezte az állatokat és növényeket.
Kettős nevezéktan (binominális nomenklatúra)
Egy faj megnevezése két szóból áll, latinul elöl a nemzetség, utána a faj neve (pl. Homo sapiens = bölcs ember)
Rendszerezés
Faj < nemzetség(növények)/nem(állatok) < család < rend < osztály < törzs < ország
Faj fogalma
Azonos származású, testi felépítésű és működésű, külsőleg egymásra hasonlító, egymással termékeny utódot létrehozni képes egyedek összessége. A fajokat rokonság és származás szerint egyre nagyobb rendszertani kategóriákba soroljuk.
Nemzetség, nem
Nemzetség a növényeknél, nemek állatoknál. Legközelebbi rokonságú fajok alkotják.
Biológiai országok
Állatok, növények, gombák, protociszták/protiszták(egyszerű eukarióták), prokarióták
Törzsfák
Evolúciós leszármazást fejezik ki, melyekben az egyes fajokat faágszerű elágazások kapcsolják össze. A mai napig nem sikerült egységes, vitán felüli törzsfát összeállítani.
Molelkuláris törzsfák
Alapjuk az adott, biológiailag fontos makromolekula (pl. fehérje vagy nukleinsav) szekvenciájának (építőelemek sorrendjének) evolúciója.
Hipotézis
Tudományos feltevés, amelyet kísérletekkel igazolni vagy megcáfolni lehet.
Teória
Tudományos elmélet, melyet tudományos kutatási eredmények (kísérletek, vizsgálatok, felmérések) és tudományos ismeretek (más elméletek) igazolnak, támasztanak alá.
Megfigyelés
A környezet vizsgálatának legegyszerűbb módja, amikor nem változtatunk a körülményeken, azok nem állnak ellenőrzésünk alatt
Kísérlet
Abban tér el a megfigyeléstől, hogy a körülményeket ellenőrzés (kontroll) alatt tartjuk. A független változó változtatásával megfigyeljük a függő változó változását, tehát megfigyeljük, hogyan hat a független a függő változóra.
A kísérlet a hipotézis megerősítése, cáfolására vagy új, rejtett összefüggések feltárására alkalmas.
Megfigyelés és kísérlet
A kísérlet nem több a megfigyelésnél, csupán más eljárás. Az, hogy melyik módszert alkalmazzuk, a kutatás jellegétől függ, pl. etológiai kutatásoknál egy megfigyelés többet érhet száz kísérletnél.
Klasszikus kísérlet elemei
- független és függő változók
- elő- és utóvizsgálatok
- kísérleti és kontrollcsoportok
Független változó
A független változó (grafikonon az x-tengely) az, amit mi változtatunk a kísérlet során, a függő (grafikonon az y-tengely) pedig amit mérünk, hogy ennek következtében hogyan változik. Sokszor nincs közvetlen ok-okozati viszony a két változó között. A kísérlet értelmezése során ezt a kapcsolatot vizsgáljuk: valóban van-e hatása a független változónak a függőre (és ha igen, akkor ez mennyire bizonyosan van így).
A KÉT EGYÜTT VÁLTOZÓ ESETÉN NEM BIZTOS, HOGY VAN ÖSSZEFÜGGÉS!
Elő és- utóvizsgálatok
A csoportokat megvizsgáljuk (pl. megmérjük az értéket) a kísérlet előtt, majd a független kísérleti változó hatása után is.
Kísérleti és kontrollcsoportok
A kísérleti csoportot kitesszük a független változó (kísérleti inger) hatásának, míg a kísérlet ellenőrzésében fontos kontrollcsoport nem tehető ki a hatásnak. Ha a kontrollcsoport függő változó értékei nem változnak a kísérlet végén, csak a kísérleti csoporté, akkor valóban igazi eredményt kaptunk. Ha a kontrollcsoport értékei is megváltoztak, akkor kísérletünk semmit sem bizonyít, mert a változást nem a sejtett független változó, hanem valami más okozta. A kísérleti alanyokat és a kísérleti kontrollcsoportokba VÉLETLENSZERŰEN kell beosztani, minél nagyobb a minta - minél több személyből áll a csoport -, annál valósabb eredményt kapunk.
Fénymikroszkóp részei
- Lencsék: a fenti az okulár/szemlencse, amibe belenézünk; az alsó az objektív/tárgylencse, amibe a tárgylemezről beesnek a fénysugarak.
- Megvilágító rendszer: lámpa vagy tükör, kondenzor
- Élességállítók: makro- és mikro beállítók
- Tárgyasztal: erre tesszük rá a tárgylemezt, felette található az objektív, alatta a világítás
Modellalkotás
A bonyolult természeti jelenségek vizsgálatára szolgál. A valóságnak csak a vizsgálat szempontjából releváns (lényeges) elemeit tartalmazza (pl. Donders-féle tüdőmodell)
EKG (elektrokardiográf)
A szívműködéssel járó elektromos jelenséget mellkasra és/vagy végtagra helyezett elektródokkal regisztráló eszköz. A felfogott elektromos jelekből a szívizomzat működése vizsgálható, emellett felvilágosítást ad a szív nagyságáról és elhelyezkedéséről is.
EKG (elektrokardiográf)
A szívműködéssel járó elektromos jelenséget mellkasra és/vagy végtagra helyezett elektródokkal regisztráló eszköz. A felfogott elektromos jelekből a szívizomzat működése vizsgálható, emellett felvilágosítást ad a szív nagyságáról és elhelyezkedéséről is.
EEG (elektroencefalográf)
Hasonló jellegű eszköz, mint az EKG, csak a szív helyett az idegsejtek működésével összefüggő elektromos impulzusokat érzékeli. Az agytevékenység, az agyi aktivitás vizsgálható vele.
