Tètelek

Question 1

1. A polgári eljárás és a polgári per fogalma. A polgári per tárgya, célja,
   feladatai, a polgári perjog jogforrásai

Answer 1

Polgári eljárás:
a bíróságnak vagy valamely a bírósághoz tartozó (végrehajtó), illetőleg meghatározott szempontból a bírósággal azonosnak minősülő személynek (közjegyző), polgári ügyekben az igazságszolgáltatás megvalósítására, vagy annak elősegítésére irányuló, jogilagszabályozott tevékenysége, amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, valamint az eljárásban részvételre
jogosult más személyek

Polgári per:
anyagi jog által definiált alanyi jogok, igények kikényszerítésére, megállapítására szolgáló eszköz, de nincs pontos definició, mert a Pp melőzi a hatálya alá tartozó jogviták tartalmi körülírását

Polgári per tárgya:

Polgári ügy, minden olyan ügy, amely a Pp szabályai szerint folyik le

Polgári per célja:

Jogszolgáltatás, igazságszolgáltatás a feladat, jogbiztonság, jogviták lezárásának igénye

Polgári per feladatai:

polgári eljárás feladata jogvédelem nyújtása, megalapozott, jogszabályoknak megfelelő
döntés

Forrásai:

Globális szint:

Hága, jogsegélyek

Uniós szint:
elsődleges:alapitó szerződések, azok módosításai, csatlakozási szerződések
másodlagos: rendelet, irányelv, határozat ezek kötelezőek, és nem kötelező pl ajánlás, vélemény

Domesztikus szint:

Mo alaptörvénye, Pp, törvények: bszi, kp , nmjtv stb

A törvény hatálya (1.§)
- E törvényt kell alkalmazni a bíróság eljárására, ha jogszabály biztosítja a bírói utat és
törvény nem rendeli eltérő szabályok alkalmazását.
- A bíróság az e törvény hatálya alá tartozó jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el.
o a jogvitában érdekelt fél jogosult eldönteni, hogy a jogvitáját bíróság elé viszi e vagy sem.
o a bíróság csak akkor adjon jogvédelmet, ha ezt a fél kéri, de ekkor mindenesetre köteles
ezt megadni. → nem háríthatja el

Question 2

2. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek

Answer 2

Alapelvek kialakulására jelentős egyezmények, nyilatkozatok voltak hatással:

USA függetlenségi nyilatkozat, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, Emberi jogok egyetemes nyilatkozata

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI:

1) az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján gyakorlásának elve
2) törvény (bíróság) előtti egyenlőség elve
3) bírósághoz fordulás joga
4) törvényes bíróhoz való jog
5) tisztességes tárgyaláshoz való jog
6) bírói függetlenség elve
7) társasbíráskodás elve
8) ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban
9) anyanyelv és regionális nyelv használatának joga
10) nyilvánosság elve
11) közvetlenség elve
12) szóbeliség elve
13) szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve
14) képviselethez való jog
15) jogorvoslathoz való jog

Question 3

3. A polgári perjog sajátos alapelvei

Answer 3

1. perkoncentráció elve
2. bíróság közrehatási kötelezettsége
3. felek eljárástámogatási kötelezettsége
4. rendelkezési elv
5. kérelemre történő eljárás elve
6. peranyag-szolgáltatás elve
7. kétoldalú meghallgatás elve
8. jogérvényesítés segítésének elve
9. jóhiszemű eljárás elve

Question 4

4. A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei,
   formái, az európai joghatósági rendeletek rendszere és hatálya

Answer 4

Joghatóság:

Egy rendezőelv az ügyek államok közötti eloszátására

abszolút immunitás: minden cselekményével szemben immunitást élvez
relatív/korlátozott immunitás: állami cselekvések megkülönböztetése, ez érvényesül

Az államot eljárás tárgyától független nem illeti meg mentesség:
-Ha arról lemondott
-eljárást maga indította, beavatkozott, érdemben perbe bocsátkozott
-állam által indított eljárásban előterjesztett viszontkereset tekintetében

nem illeti meg immunitás az államot, ha az eljárás tárgya:

-államnak polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége van
-állam és természetes személy közötti munkaszerződésből
-élet, egészség, testi épség megsértése állammal szemben vagy dologi kár okozása
-hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszony

Kolliziós jog küszöböli ki a jogszabályok különbözőségeiből adódó problémákat

Joghatóság megállapítása:
Van-e nemzetközi elem? Milyen tárgyú az ügy?

nem eu-s, de nemzetközi elem van–nemzetközi egyezmény, ha nincs kétoldalú jogsegély-egyezmény-viszonosság-nemzeti jog

Eus

Ek rendeletek, ha nem alkalmazható nmtjv

Question 5

5. Az általános és a különös joghatóság

Answer 5

I. ÁLTALÁNOS joghatósági ok
* actor sequitur elve
* pertárgyfüggetlen, számolni kell a lakhelyen/székhelyen való perelhetőséggel
a) Brüsszel I. alá eső ügyek (EU-s érintettség)
- “zárt joghatósági rendszer” = ha van lakóhelye az alperesnek valamely tagállamban,
kizárólag e rendelet alapján perelhető
* 1.cikk: “E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság
jellegére való tekintet nélkül.”
* 4.cikk: “valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára
való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető”
* 5. cikk: “valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam
bíróságai előtt kizárólag 2-7. szakaszban megállapított rendelkezések alapján
perelhető”
* 6. cikk: “Ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban,
valamennyi állam bíróságainak joghatóságát az adott állam joga határozza meg”
b) Nmjtv. alá eső ügyek (Nemzetközi, nem EU-s érintettség)
- 92.§ “Magyar bíróság eljárhat minden vagyonjogi ügyben, ha az alperes lakóhelye vagy
székhelye belföldön van”

Kereskedelmi és polgári ügyekben brüsszel 1

különös joghatósági okok: kizárólagos, kizárt, vagylagos, asszimetrikus, kikötött

Question 6

6. Aszimmetrikus joghatósági okok

Answer 6

ASSZIMETRIKUS joghatósági okok

• A védendő személyi kör információs/gazdasági kiegyenlítetlenségben áll
• Anyagi jogi védelem mellett eljárásjogi védelem is megilleti őket
  a) Brüsszel I. alá eső ügyek
• 3.szakasz: Joghatóság BIZTOSÍTÁSI ÜGYEKBEN
• 11. cikk: Valamely tagállamban székhellyel rendelkező biztosító perelhető:
      a) annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol a székhelye található;
      (ha fióktelepe, székhelye van, akkor is!)
      b) más tagállamban, a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a
      kedvezményezett által indított perek esetében, a felperes lakóhelye vagy
      székhelye szerinti bíróság előtt; vagy (*itt az általános joghatósági ok
      alternatívvá válik)
      c) társbiztosító esetén, annak a tagállamnak a bíróságai előtt, amelynek területén
      a fő biztosító elleni eljárást indították.
• 12. cikk: Felelősség/ ingatlanbiztosítás tekintetében a biztosító perelhető a
      káresemény bekövetkeztének helye bíróságai előtt is
• 14. cikk: a biztosító csak annak a tagállamnak a bíróságai előtt indíthat eljárást,
      ahol az alperes lakóhelye található, tekintet nélkül arra, hogy az alperes
      biztosítási kötvény jogosultja, biztosított vagy kedvezményezett (ez
      viszontkeresetre nem vonatkozik) (*itt az általános joghatósági ok kizárólagossá
      válik)
• 15. cikk: E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet
      eltérni, amely:
      
      1. jogvita keletkezését követően jött létre;
      2. lehetővé teszi a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a kedvezményezett
         számára az e szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtti perindítást;
      3. a szerződés megkötésének időpontjában azonos tagállamban lakóhellyel, székhellyel
         vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező biztosítási kötvény jogosultja és
         biztosító között jött létre, és amely a káresemény külföldön történő bekövetkezése
         esetén is az említett tagállam bíróságainak joghatóságát köti ki, amennyiben az ilyen
         megállapodás az említett tagállam jogával nem ellentétes
      4. egy tagállamban lakóhellyel nem rendelkező biztosítási kötvény jogosultjával jött
         létre, kivéve, ha a biztosítás megkötésére törvényi kötelezettség áll fenn, vagy
         valamely tagállam területén fekvő ingatlannal kapcsolatos; vagy
      5. biztosítási szerződéssel kapcsolatos, amennyiben az a 16. cikkben említett egy vagy
         több kockázatra vonatkozik.
• 4. szakasz: Joghatóság FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEK esetén
• 17. cikk: Valamely személy, a fogyasztó által kereskedelmi vagy szakmai
      tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződéssel kapcsolatos ügyekben a
      joghatóságot e szakasz határozza meg, ha:
      a) a szerződés tárgya áruk részletfizetésre történő értékesítése; vagy
      b) a szerződés tárgya olyan részletekben visszafizetendő kölcsön vagy bármely
      egyéb hitel, amelyet áruk vételének finanszírozására nyújtanak; vagy
      c) minden más esetben, a szerződést olyan személlyel kötötték, aki a fogyasztó
      lakóhelyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat,
      vagy ilyen tevékenysége bármilyen módon az említett tagállamra, illetve több

állam között az említett tagállamra is irányul, és a szerződés az ilyen
tevékenység körébe tartozik.
* Amennyiben a fogyasztó olyan féllel köt szerződést, aki egyik tagállamban sem
rendelkezik székhellyel, fiókteleppel, képviselettel viszont igen → úgy kell
tekinteni, mintha székhellyel rendelkezne
* Nem alkalmazható fuvarozási és személyszállítási szerződésekre
* 18. cikk:
a) A fogyasztó a másik szerződő fél ellen akár annak a tagállamnak a bíróságai
előtt, ahol a fél székhellyel rendelkezik, akár – függetlenül a másik fél
székhelyétől – saját lakóhelyének bíróságai előtt indíthat eljárást.
b) A fogyasztó ellen a másik szerződő fél kizárólag a fogyasztó lakóhelyének
bíróságai előtt indíthat eljárást.
c) E cikk nem érinti a viszontkereset indításához való jogot
* E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet
eltérni, amely:
1. jogvita keletkezését követően jött létre;
2. lehetővé teszi a biztosítási fogyasztó számára az e szakaszban megjelölttől eltérő
bíróságok előtti perindítást;
3. a szerződés megkötésének időpontjában azonos tagállamban lakóhellyel,
székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és a másik
fél között jött létre, és amely az említett tagállam bíróságainak joghatóságát köti
ki, amennyiben az ilyen megállapodás az említett tagállam jogával nem
ellentétes
- 5. szakasz: Joghatóság EGYEDI MUNKASZERZŐDÉSEKNÉL
* 20. cikk: Amennyiben a munkavállaló a tagállam területén lakóhellyel vagy
székhellyel nem rendelkező, azonban valamely tagállam területén fiókteleppel,
képviselettel vagy más telephellyel rendelkező munkaadóval köt egyedi
munkaszerződést, a munkaadóra a fióktelep, képviselet vagy más telephely
működéséből származó jogvitában úgy kell tekinteni, mintha lakóhelye vagy
székhelye az említett államban lenne.
* 21. cikk: Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező munkaadó perelhető:
a) annak a tagállamnak a bíróságai előtt, amelyben lakóhellyel vagy
székhellyel rendelkezik; vagy

b) más tagállamban:
i. annak a helynek a bíróságai előtt, ahol vagy, ahonnan a
munkavállaló rendszeresen munkát végez, vagy annak a helynek a
bíróságai előtt, ahol legutoljára rendszeresen munkát végzett;
vagy
ii. amennyiben a munkavállaló egyik országban sem végez vagy
végzett rendszeresen munkát, annak a helynek a bíróságai előtt,
ahol a telephely, amely a munkavállalót foglalkoztatta, található
vagy található volt.
* 22. cikk: A munkaadó kizárólag annak a tagállamnak a bíróságai előtt indíthat
eljárást, ahol a munkavállaló lakóhelye található.
* 23. cikk: E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet
eltérni, amely:
1. jogvita keletkezését követően jött létre;
2. lehetővé teszi a biztosítási fogyasztó számára az e szakaszban megjelölttől eltérő
bíróságok előtti perindítást;
b) Nmjtv. alá eső ügyek
- 91. §: A magyar bíróság joghatóságát - az e törvényben megállapított kivételekkel -
megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát,
ellenkérelmet terjeszt elő (perbebocsátkozás).

Question 7

7. Kizárólagos, kizárt és a felek által kikötött joghatóság

Answer 7

KIZÁRÓLAGOS joghatósági okok

• csak a meghatározott bíróság járhat el
• a pertárgy miatti kötődés erősebb a lakó/székhely miatti kötődésnél

Brüsszel 1:

• 24. cikk meghatározza az eseteit: “A felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely
      tagállam következő bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek:
      a) Az eljárás tárgya ingatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, haszonbérlete → az
      a bíróság, ahol az ingatlan található (kivéve: time-sharing, ha a bérlő és bérbeadó
      lakóhelye azonos államban van: ez az állam)
      b) társaság vagy más jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek társulása
      létrehozatalának érvényessége, érvénytelensége, szerveik határozatainak érvényessége,
      megszűnése → székhely szerinti tagállam bírósága
      c) olyan eljárások, amelyek tárgya közhiteles nyilvántartásokba (telek, ingatlan, szellemi
      tulajdon.) történő bejegyzés érvényessége → az azt vezető tagállam
      d) szabadalommal, védjeggyel kapcsolatos eljárásokban → ahol a bejegyzést kérelmezték
      e) határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárások → annak a tagállamnak a
      bíróságai, ahol végrehajtották/végre kell hajtani

nmjtv:

• 86. §: Kizárólag magyar bíróság járhat el a külföldön diplomáciai képviselőként eljáró
      vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve,
      ha a magyar állam vagy a foglalkoztató nemzetközi szervezet a mentességről
      kifejezetten lemondott.
• 88. §: E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül kizárólag magyar bíróság
      járhat el
• a) olyan eljárásban, amelynek tárgya belföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy
  ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete,
• b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban
• c) belföldön kiállított okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban,
• d) jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő
  bejegyzését érintő eljárásban
• e) belföldi végrehajtást érintő eljárásban.

KIZÁRT joghatósági okok

a) Brüsszel I. alá eső ügyek: - Ahol valamely tagállamnak kizárólagos joghatósága van, ott minden más állam
joghatósága kizárt (Br.I.-ben nincs nevesítve)

b) Nmjtv. alá eső ügyek:

• 86. § (2): Nem járhat el magyar bíróság Magyarországon diplomáciai képviselőként
      eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban,
      kivéve, ha a külföldi állam vagy a foglalkoztató nemzetközi szervezet a mentességről
      kifejezetten lemondott.
• 89.§: E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül magyar bíróság joghatósága
  kizárt
• a) olyan eljárásban, amelynek tárgya külföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy
  ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete,
• b) nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban,
• c) külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban,
• d) külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, tartalmával és megszűnésével kapcsolatos
  eljárásban,
• e) külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany (e pont
  alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) alapításával, megszűnésével
  kapcsolatos eljárásban, a jogi személy nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló
  szerződés vagy létesítő okirat érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetve a jogi
  személy szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban,
• f) jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő
  bejegyzését érintő eljárásban,
• g) külföldi végrehajtást érintő eljárásban

ALÁVETÉSES/KIKÖTÖTT joghatósági okok

• Felek magánautonómiáján alapuló joghatóság
• Altípusa: konkludens alávetés: a joghatóság helyének nem kifogásolása, alperes érdemben védekezni
  kezd, ezzel elfogadja az eljáró bíróságot. Ez asszimetrikus joghatóság alá tartozó ügyekben nem
  automatikus, csak előzetes figyelmeztetés esetén van így.
  a) Brüsszel I. alá eső ügyek
• 25. cikk: Ha a felek – lakóhelyükre való tekintet nélkül – egy bizonyos jogviszonnyal
      kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely
      tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás
      szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal, feltéve, hogy a szóban
      forgó tagállam joga értelmében a megállapodás az anyagi érvényességet illetően
• szeparáció elve: A kizárólagos joghatósági megállapodások érvényességét nem
  lehet csupán azon az alapon vitatni, hogy a szerződés érvénytelen., a joghatósági
  kikötés érvényessége független a szerződés érvényességétől
• konkludens alávetés:
  a) 26. cikk (1): “valamely tagállamnak az a bírósága rendelkezik joghatósággal,
  amely előtt az alperes perbe bocsátkozik. E szabály nem alkalmazható,
  amennyiben az alperes a bíróság joghatósága hiányának kifogásolása céljából
  jelent meg a bíróságon, vagy amennyiben a 24. cikk alapján más bíróság
  kizárólagos joghatósággal rendelkezik”
  b) (2): (asszimetrikus okoknál) biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított, a
  biztosítási szerződés kedvezményezettje, a károsult, a fogyasztó vagy a
  munkavállaló az alperes, a bíróságnak, mielőtt az (1) bekezdés alapján
  megállapítaná joghatóságát, gondoskodnia kell arról, hogy az alperest
  tájékoztassák a bíróság joghatóságának kifogásolásához fűződő jogáról,
  valamint a perbe bocsátkozás, illetve a perbe nem bocsátkozás
  következményeiről.

b) Nmjtv. alá eső ügyek

• 99. §(1): Joghatósági megállapodással a felek a felmerült, vagy - meghatározott
      jogviszonyból eredő - jövőbeli jogvitájuk esetére vagyonjogi ügyekben kiköthetik
      valamely állam bíróságainak, vagy egy vagy több meghatározott bíróságának
      joghatóságát
• (2) Semmis az a joghatósági megállapodás,
  a) amellyel a felek külföldi bíróság joghatóságát kötik ki olyan ügyben,
  amelyben a magyar bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik, vagy
  b) amellyel a felek magyar bíróság joghatóságát kötik ki olyan ügyben,
  amelyben a magyar bíróság joghatósága kizárt.

V. VAGYLAGOS/ALTERNATÍV joghatósági okok

• a felperest választás lehetősége illeti meg a per helyének megválasztása tekintetében

a) Brüsszel I. alá eső ügyek
- 7.cikk: “valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy (általános j.h. ok) más
tagállamban az alábbiak szerint perelhető:”
* ha az eljárás tárgya szerződés → a vitatott kötelezettség teljesítésének helye
szerinti bíróság előtt
* jogellenes károkozással, ebből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben → ahol a
káresemény bekövetkezett/bekövetkezhet (ún. adhéziós per )
* büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményen alapuló polgári jogi kártérítés/
in integrum restitutio → az a bíróság, amely a büntetőeljárásban eljár (ha
jogosult)
* a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak
visszaszolgáltatására irányuló pj. kereset → ahol a tárgy a bíróság felhívása
idején fellelhető
* fióktelep/képviselet/más telephely működéséből származó jogvita → ezek
helyének szerinti bíróság
* célvagyon alapítója/kezelője/kedvezményezettje elleni jogvita → ahol a
célvagyon található
* rakománymentés/segítségnyújtás tekintetében követelt ellenérték
megtérítésével kapcs. jogvita → amelyik bíróság hatáskörében a
rakományt/követelést lefoglalták/ lefoglalhatták volna, de kezességet vállaltak
érte (ha az alperes a rakományon érdekeltséggel rendelkezik)
- annex (= kapcsolódó) joghatósági okok: 7. cikk:
* több személy együttes perlése esetén → bármelyik alperes
lakóhelyének/székhelyének bírósága előtt, ha a keresetek között szoros
kapcsolat áll fenn, ha ez célszerű
* harmadik félként szavatossággal/jótállással kapcsolatos/más perben → az
eredeti eljárás bírósága előtt (kivéve, ha direkt ezért indították)
* ugyanazon a szerződésen/tényálláson alapuló viszontkeresetnél → eredeti
ügyben eljáró bíróság
* szerződéssel kapcsolatos ügyekben, ha az összekapcsolható azonos alperes ellen
ingatlanon fennálló dologi joggal kapcs. más perrel → abban eljáró bíróság

b) Nmjtv. alá eső ügyek

• 93. § Szerződéssel összefüggő jogvitában eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vitatott
      kötelezettség teljesítési helye belföldön van.
• 94. § (1) Szerződésen kívüli kötelmekkel (+ bűncselekménnyel okozott kár megtérítése
      iránti pj igény érvényesítésével) összefüggő jogvitában eljárhat magyar bíróság akkor
      is, ha a kötelmet keletkeztető jogi tény belföldön valósult vagy valósulhat meg, vagy
      annak eredménye belföldön következett vagy következhet be. E rendelkezést megfelelően
      alkalmazni kell a személyhez fűződő jogok megsértéséből eredő igényekre is.
• 95. § Magyar bíróság eljárhat olyan eljárásban, amelynek tárgya az eljárás
      megindulásának időpontjában belföldön található ingó dolgon fennálló dologi jog.
• 96. § Külföldi székhelyű vállalkozás elleni perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a
      vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbi
      tevékenységével kapcsolatos, ideértve azt az esetet is, amikor a szerződést belföldön, a
      külföldi székhelyű vállalkozás képviseletében kötötték.
• 97. § Vagyonjogi perben eljárhat magyar bíróság olyan alperes ellen is, aki belföldön
      lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, feltéve, hogy az alperesnek belföldön
      végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az
      alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található,
      vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja.
• 98. § (1) Öröklési perben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó halálakor
      magyar állampolgár volt.
      (2) Hagyatéki eljárásban eljárhat magyar közjegyző, ha az örökhagyó a halálakor magyar
      állampolgár volt, vagy ha a hagyaték belföldön található

Question 8

8. A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük

Answer 8

23. § (1) A legfőbb bírói szerv a Kúria.
    (2) A Kúriát az elnök vezeti.
    (3) A Kúria jogi személy.
24. § (1) A Kúria
    a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla
    határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
    b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
    c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
    d) elbírálja a jogegységi panaszokat,
    e) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben,
    ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
    f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
    g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
    megállapításáról, és
    h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
    (2) A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a
    továbbiakban: jogegységi panasz tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok,
    továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A Kúrián szakági részkollégiumok
    létesíthetők.
    * A bírósági szervezetrendszer szakmai csúcsán helyezkedik el
    * önálló jogi személy

Az ítélőtábla
22. § (1) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék
határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
(2) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.
(3) Az ítélőtábla jogi személy.
(4) Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek.
(5) A katonai tanács által első fokon elbírált, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben másodfokon a
külön törvényben meghatározott ítélőtáblán működő katonai tanács jár el.
* Regionálisan alakultak:
o Fővárosi Ítélőtábla (főváros, Pest és Nógrád megye)
o Debreceni Ítélőtábla (Hajdú- Bihar, Borsod – Abaúj- Zemplén, Heves, Szabolcs- SzatmárBereg)
o Győri Ítélőtábla (Győr- Moson- Sopron, Komárom- Esztergom, Vas, Veszprém, Fejér
megye9
o Pécsi Ítélőtábla (Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye)
o Szegedi Ítélőtábla (Csongrád, Bács- Kiskun, Békés és Jász – Nagykun- Szolnok megye)

A törvényszék

21. § (1) A törvényszék - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja
    a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.
    (2) A törvényszéket az elnök vezeti.
    (3) A törvényszék jogi személy.
    (4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi
    kollégiumok működnek. A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken, a
    Debreceni Törvényszéken, a Győri Törvényszéken, a Miskolci Törvényszéken, a Pécsi
    Törvényszéken, a Szegedi Törvényszéken és a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási kollégium is
    működik. A közigazgatási kollégium kivételével a kollégiumok összevontan is működhetnek.
    (5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - törvényben meghatározott törvényszékeken és
    illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.
    (6) Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a
    közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi
    területtel járnak el.
    * 19 megyében és a fővárosban → összesen 20 db

• Pest megye → Budapest Környéki Törvényszék
• megyeszékhelyeken → kivéve Gyulai Törvényszék és Balassagyarmati Törvényszék

A járásbíróság
18. § (1) A járásbíróság első fokon jár el.
(2) A járásbíróságot az elnök vezeti. A törvénykezési hely belső működésének, valamint a
járásbíróság és törvénykezési helye közötti feladatok megosztásának szabályait az érintett
törvényszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A járásbíróság nem jogi személy, azonban az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok
szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon.
(4) A járásbíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.
(5) Törvényben meghatározott járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság székhelyén kívüli,
de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó járási székhelyen létesített törvénykezési hely
működik. A törvénykezési helyen legalább heti egy napon polgári és gazdasági ügyekben tárgyalás,
illetve személyes meghallgatás megtartására kerülhet sor, valamint büntető és szabálysértési
ügyekben akkor, ha annak az OBH elnöke szabályzatában meghatározott egyéb tárgyi feltételei
fennállnak. A törvénykezési helyet az érintett törvényszék elnöke által kijelölt bíró vagy
igazságügyi alkalmazott csoportvezetőként vezeti. Igazságügyi alkalmazott csoportvezető-helyettes
az OBH elnöke által kijelölt törvénykezési helyen működik. A törvénykezési helyre - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - a csoportra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
* 105 db
* +6 db kerületi báróság
* Ahol a Pp. járásbíróságokról rendelkezik, ott ezen kerületi bíróságot is érteni kell

Question 9

9. A bíró és a bíróság kizárása

Answer 9

12. § [A bíró kizárása]

A per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt:

a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet,

b) az a) pont szerinti személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt,

c) az a) vagy b) pont szerinti személy hozzátartozója,

d) az, akinek tanúként történő meghallgatását a bíróság a perben elrendelte, az, akit a perben a bíróság szakértőként rendelt ki, vagy aki a perrel összefüggő szakvéleményt adott,

e) a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy, vagy

f) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

13. § [A bíró kizárása a perorvoslati eljárásokból]

(1) A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett.

(2) A perújítás elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perújítással támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

(3) A felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

14. § [A bíróság kizárása]

(1) * A perben az a járásbíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el,

a) amely a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, vagy

b) amelynek elnöke, illetve elnökhelyettese a 12. § a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási okok arra a jogi személyiséggel nem rendelkező bíróságra is vonatkoznak, amelynek bírái fölött a perben érintett bíróság elnöke gyakorolja az általános munkáltatói jogokat.

(3) Az eljáró bírósággal szemben kizárási ok fennállását önmagában nem alapozza meg, ha

a) a fél és az eljáró bíróság között más eljárás van folyamatban,

b) a per első-, illetve másodfokú elintézésében érintett bíróság perbevonása esetén a keresetkiterjesztés iránti kérelem visszautasításának van helye, vagy

c) a per jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó, személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy ellen indul meg, abban az esetben sem, ha a bírósági jogkörben eljáró személy az eljáró bíróságon járt el.

Question 10

10. A hatáskör fogalma és szabályozása

Answer 10

A HATÁSKÖR FOGALMA
- Feladat szerinti munkamegosztás egyes szervek között
a) tágabb értelemben: magyarországi bíróságok és más jogalkalmazó szervek (közig.
hatóságok, közjegyzők stb.) közötti ügyelosztás
b) szűkebb értelemben: egyes bírósági szintek közötti – vertikális ügyelosztás → járásbíróság
vagy törvényszék előtt kezdődik e a per

20. § [A bíróságok hatásköre]

(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe.

(2) * A törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el a munkaügyi perekben.

(3) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:

a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve

aa) a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,

ab) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek,

ac) a közérdekből indított perek,

ad) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,

ae) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,

af) * a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek,

ag) * az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,

ah) * a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek,

b) a személyi állapotot érintő perek,

c) a végrehajtási perek.

(4) Ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.

Question 11

11. A pertárgy értéke

Answer 11

21. § [A pertárgy értékének számítása]

(1) A per tárgyának az értéke -a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg.

(2) A követelés vagy más jog értéke

a) szerződés létrejöttének, létre nem jöttének, hatályosságának, hatálytalanságának, érvényességének vagy érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékével,

b) szerződés létrehozása vagy megszüntetése iránti kereseti kérelem esetén a kikötött szolgáltatásért járó, még nem teljesített ellenszolgáltatás értékével,

c) dologi jogi perben a vitás dolog vagy dologrész, illetve dologi jog értékével,

d) követelés biztosítása iránti perben a biztosított követelés értékével, vagy ha a biztosíték értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel,

e) fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a követelés értékével, vagy ha az elvont fedezet értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel

egyezik meg.

(3) A per tárgyának az értéke - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően -

a) előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás iránti kereseti kérelem esetén az egyévi szolgáltatás értékével,

b) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kereseti kérelem esetén, ha a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatást előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően kell teljesíteni, annak egyévi értékével

egyezik meg.

(4) A nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést a pertárgy értékének számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ez irányadó akkor is, ha a kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést érvényesítenek.

(5) Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.

22. § [A pertárgy értékének meghatározása]

(1) A per tárgyának az értékét forintban kell meghatározni.

(2) A per tárgyának az értékét - annak egyidejű valószínűsítésével - a 21. § rendelkezéseinek megfelelően az igényérvényesítés időpontját alapul véve a felperes határozza meg.

(3) Ha a felperes által meghatározott érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, egyébként valószínűtlen, vagy ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának az értékét a bíróság határozza meg.

Question 12

12. A bírósági illetékesség fogalma, fajai. Az általános illetékesség

Answer 12

Illetékesség = területi hatáskör, azonos hatáskörű bíróságok közül melyik jár el (azonos
bíróságok közötti horizontális ügyelosztás)
- Illetékességi ok: az a tény, vagy körülmény, amely megalapozza az illetékességet

1. Általános illetékesség (25.§)
2. Különös illetékesség
   a) kizárólagos illetékesség (26. § és mások)
   b) alávetéses/kikötött illetékesség (27.§)
   c) vagylagos illetékesség (28.§ (2), (4))
   d) (kijelöléses: egyes tankönyvek szerint, 29.§

(1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs.

(2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye, ha a felperes nem természetes személy, a felperes belföldi székhelye alapozza meg.

(3) Ha az alperes munkahelye nem azonos a lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az írásbeli ellenkérelmében előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett.

(4) * A nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet a nem természetes személy székhelye mellett az a hely is megalapozza, ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti. Székhelynek - kétség esetén - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a nem természetes személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest vármegye területére terjed ki, a Pest vármegye területére illetékes bíróság jár el.

(5) Ha a nem természetes személynek belföldön nincs székhelye, belföldi nem természetes személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes székhelye - vagy a (4) bekezdés alkalmazásával, működési helye - alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja.

Question 13

13. Kizárólagos, kikötött és vagylagos illetékesség

Answer 13

26. § * [Kizárólagos illetékesség]

(1) A vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. Belföldi lakóhely hiányában e kizárólagos illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, az illetékességet az általános szabályok szerint kell megállapítani. Alperesi pertársaság esetén a per a fogyasztónak minősülő alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható.

(2) Ha felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az a bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az általános szabályok szerint kell megállapítani. Felperesi pertársaság esetén a per a felperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt megindítható.

27. § [Felek által kikötött illetékesség]

(1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kiköthetik valamely bíróság illetékességét. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek

a) írásban,

b) szóban, írásbeli megerősítéssel,

c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak, vagy

d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.

(2) A kikötött bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - kizárólagosan illetékes.

(3) A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is.

(4) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.

(5) Nincs helye olyan illetékességi kikötésnek, amely kizárja a fogyasztó jogát ahhoz, hogy a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse.

(6) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki

a) a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék,

b) a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság

illetékességét.

28. § [Vagylagos illetékesség]

(1) Kizárólagos illetékesség hiányában a felperes - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett

a) törvényen alapuló tartásra kötelezés iránti pert az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye,

b) az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a pert az ingatlan fekvése,

c) a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés vagy a szolgáltatás teljesítésének helye,

d) a fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye,

e) a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye

szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.

(2) Vagyonjogi perekre - kizárólagos illetékesség hiányában - az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között tartózkodik.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott illetékesség nem alkalmazható az olyan alperessel szemben, akinek nincs perbeli cselekvőképessége.

(4) Külföldi nem természetes személyek ellen az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi nem természetes személy ügyeinek vitelével megbízott személy lakik, illetve vagyonjogi perre a külföldi nem természetes személy magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes.

Question 14

14. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése

Answer 14

I. A HATÁSKÖR VIZSGÁLATA
- Adott esetben a felperes befolyásolja a bemeneti fórumot, mert a 22. § (3) alapján a pertárgy értékét ő
határozza meg → a bíróság csak akkor határozza meg, ha a felperes által meghatározott érték
a) köztudomással ellenkezik,
b) a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik,
c) egyébként valószínűtlen, vagy
d) az alperes vitássá teszi

• A hatáskör hiányának figyelembevétele (24.§)
• Hivatalból történik
• ha azonban a hatáskör a pertárgyértéktől függ, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését
  követően nem vehető figyelembe a hatáskör hiánya
• A közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskör-megállapító döntése köti az eljáró
  bíróságot
• Közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény akkor érvényesíthető, ha a
  közig. jogkörben eljáró bíróság a jogsértést megállapítja

II. AZ ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA
- Az illetékesség megállapításánál a per tárgyának az értékére a keresetlevél beadásának időpontja
irányadó
- ha azonban csak az ezután bekövetkezett változás miatt tartozna az adott bíróság hatáskörébe a per,
az illetékességet meg kell állapítani
- Az illetékesség hiányát
* a bíróság hivatalból veszi figyelembe
* ha az illetékesség nem kizárólagos, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően az
illetékesség hiánya nem vehető figyelembe

• (2) A kijelölés kérdésében - a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával, a (3)
  bekezdésben foglalt kivétellel –
  a) a törvényszék határoz, ha
  aa) az összeütközés a területén lévő járásbíróságok között merült fel, valamint, ha
  ab) a területén lévő járásbíróság kizárása esetén a területén lévő másik járásbíróság
  kijelölhető,
  b) az ítélőtábla határoz az a) pont alá nem tartozó esetekben, ha
  ba) az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek, között merült fel,
  továbbá, ha
  bb) a területén lévő járásbíróság, törvényszék kizárása esetén a területén lévő másik
  járásbíróság, törvényszék kijelölhető,

Question 15

15. A fél fogalma a polgári perjogban, a perbeli legitimáció, a
    keresetindításra jogosultak, az ügyész részvétele a polgári perben

Answer 15

Materiális (anyagi jogi) félfogalom:
- Fél az, akit megillet a keresettel érvényesített jog (felperes) és akit kötelez a keresettel
érvényesített jog (alperes

Processzuális (eljárásjogi) félfogalom:
- Fél az, aki
a) az eljárást megindítja (jogvédelmet kér)
b) aki ellen az eljárást megindítják (aki ellen a jogvédelmet kérik)

FELEK: Felperes, alperes

A PERBELI LEGITIMÁCIÓ:

A felperes igényérvényesítési jogosultsága: (a fél és a per tárgya közötti) anyagi jogi kérdésként:
▪ megilleti-e a felperest, és
▪ a felperest illeti-e meg a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben
➔ hiánya a kereseti kérelem elutasításához vezet, a bíróság az érdemi
határozatban dönt róla

eljárásjogi kérdésként:- perelőfeltétel, a kereset benyújtásakor vizsgálja a bíróság
▪ aktív perbeli legitimáció: a pert jogszabályban meghatározott személy
indíthatja
▪ passzív pl.: a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható
➔ hiányában a keresetet el kell utasítani, vagy a pert meg kell szüntetni

KERESETINDíTÁSRA JOGOSULTAK

(Pp csak perbeli jogképességet támaszt)

a) ügyész
b) egyéb szerv/személy jogszabály felhatalmazása alapján
c) jogszabály konkrétan meghatározza, hogy ki jogosult ki ellen pert indítani (pl. házassági bontóper)
d) közérdekű igényérvényesítés (XLII. fejezet: eljárási szabályok)

1. Általános perindítási és fellépési jog (59. §)
   Az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett pert indíthat, ha a jogosult a
   jogainak védelmére bármely okból nem képes.

Nem indíthat, pl: anyasági, apasági per, amit csak meghatározott személy indíthat

megilletik a jogok amik a felet, kivétel: egyezségkötés, jogról lemondás, jog elismerés

Question 16

16. Perképesség

Answer 16

PERBELI JOGKÉPESSÉG: - 33.§: A perben fél az lehet, akit a polgári jog (a Ptk.) szabályai szerint jogok illethetnek és
kötelezettségek terhelhetnek. →

TERMÉSZETES SZEMÉLYEK: - élve születés esetén (a születéstől visszafelé számított 300. nap, megdönthető vélelem)
fogamzástól a halálig (holtnak nyilvánításig)

JOGI SZEMÉLYEK:az állam elismeri a jogképességét, amely kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, ami
jellegénél fogva nem csak az embert illetheti meg

ÁLLAM: főszabály szerint vagyonért felelős miniszter

A perbeli jogképesség hiánya perakadály:

a) ha a keresetlevél benyújtásakor is fennáll: azt el kell utasítani
b) ha az eljárás során derül rá fény: a pert meg kell szüntetni
c) ha a hiánya a per folyamán alakul ki: az eljárás félbeszakad
d) nem akadály:
a. amikor a Pp úgy rendelkezik, hogy egy adott személy vagy szervezet felperesi vagy
alperesi pozícióban lehet, a polgári jog szerinti jogképesség hiányában is
i. pl. sajtó – helyreigazítási perben → sajtószerv félként jár el, akkor is, ha nincs
perbelli jogképessége

34.§: A perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik
b) olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog
szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási
cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva
c) a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
(pl. a kiskorú a munkával szerzett jövedelméről)
- A törvényes képviselő jár el, ha
a) a félnek nincs perbeli cselekvőképessége
a. kiskorú: szülő vagy gyám
b. nagykorú: gondnok
b) a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt,
kivéve, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy
a. ügyeinek vitelében akadályozott személy → gyámhatóság gondnokot rendel
ki
c) a fél nem természetes személy
a. vezető tisztségviselő
- Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy rendelkezik
cselekvőképességgel, ha a gondnokság alá helyezés, vagy annak megszüntetése, módosítása
a per tárgya
- A perbeli cselekvőképesség hiánya a perbeli jogképességet nem érinti, cselekvőképesség
hiányában a fél törvényes képviselője (ennek hiányában a bíróság által kijelölt ügygondnok)
jár el

Question 17

17. Pertársaság

Answer 17

36. § [Kényszerű pertársaság]

Ha jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező, vagy a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, az érintett személyeknek a perben félként részt kell venniük. Ha e részvételi kötelezettség több felperes, illetve több alperes perben állását eredményezi, kényszerű pertársaság keletkezik.

37. § [Célszerűségi pertársaság]

Több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető, ha

a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne,

b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy

c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 29. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható.

38. § [A pertársak függősége]

(1) A 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezségkötést, az elismerést, és a jogról való lemondást kivéve - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.

(2) Ha a 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(3) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén azt a pertársat, aki a polgári jog szabályai szerint a pertársának a kifogásait maga is érvényesítheti, e kifogásokkal összefüggő perbeli cselekményei vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés szerinti jogállás illeti meg.

39. § [A pertársak függetlensége]

(1) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén egyik pertárs perbeli cselekménye vagy mulasztása nem hat ki a többi pertársra.

(2) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás elkülönítése esetén azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető.

40. § [A keresethez csatlakozás]

(1) A 36. § szerinti alperesi pertársaság esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a keresethez bármelyik alperes csatlakozhat, aki a kereset teljesítését nem ellenzi. Ha a bíróság a keresethez csatlakozást engedélyezi, a keresethez csatlakozó nyilatkozat a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nem vonható vissza.

(2) A keresethez csatlakozó alperes - a költségekre és a bizonyításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során - a felperessel azonos érdekű félnek, a keresethez nem csatlakozó alperessel szemben ellenérdekű félnek minősül.

(3) Ha a keresethez csatlakozó nyilatkozat megtétele a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, a bíróság a keresethez csatlakozás iránti kérelmet elutasítja. Ha az alperes a keresethez csatlakozás engedélyezését követően a keresethez csatlakozásra vonatkozó jogát rosszhiszeműen gyakorolja, a bíróság az alperes érintett perbeli cselekményeit mellőzi, illetve a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Az e bekezdésen alapuló döntéseit a bíróság legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.

(4) A keresethez csatlakozó alperes perbeli cselekményei a határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztó pertársra nem hatnak ki.

(5) A keresethez csatlakozó alperes pervesztesség esetén a perköltségnek kizárólag azt a részét téríti meg, amely a saját perbeli cselekményei folytán merült fel.

Question 18

18. Beavatkozás

Answer 18

41. § [Önkéntes beavatkozás]

(1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat.

(2) A beavatkozás bíróság részére történő bejelentésének - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye. Az e határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.

(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed és a beavatkozó a fél pernyertességéhez fűződő jogi érdekéről önhibáján kívül a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően szerez tudomást - a tudomásszerzés időpontjának valószínűsítése mellett -, a tudomásszerzést követő harminc napon belül a perbe beavatkozhat. Az e bekezdésben meghatározott esetben beavatkozásnak legfeljebb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van helye.

42. § [A beavatkozás bejelentése]

A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá, hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik.

43. § [Határozathozatal a beavatkozás tárgyában, a beavatkozó kizárása]

(1) A beavatkozás bejelentését a felekkel közölni kell. A bíróság a beavatkozás engedélyezése tárgyában a határozathozatal előtt a feleket és a beavatkozót szükség esetén meghallgatja.

(2) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, vagy a beavatkozást megalapozó jogi érdek bármely okból megszűnt, a bíróság a beavatkozót - a felek és a beavatkozó meghallgatása után - a perből kizárja.

(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozás iránti kérelmet elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen külön fellebbezéssel élhet; a perből kizáró határozat jogerős elintézéséig a beavatkozó a perbeli jogosultságait gyakorolhatja.

(4) A (3) bekezdés szerinti beavatkozás iránti kérelmet elutasító vagy a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen előterjesztett fellebbezést - ha a fellebbezési, illetve észrevételezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a fellebbezést, észrevételt valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta - az elsőfokú bíróság a szükséges periratokkal együtt legkésőbb nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz, amely annak érkezésétől számított tizenöt napon belül határoz.

44. § [A beavatkozás egyes eljárási szabályai, a beavatkozó jogállása]

(1) A beavatkozó a perbeli jogosultságait a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően gyakorolhatja.

(2) A féllel közlendő határozatokat és iratokat, valamint a tárgyalásra szóló idézést a beavatkozóval is közölni kell. Ha a beavatkozó meghallgatása szükséges, a bíróság a beavatkozót a fél személyes meghallgatására vonatkozó szabályok szerint hallgatja meg.

(3) Ha a beavatkozás bejelentésére a perfelvételt lezáró végzés meghozatala előtt kerül sor, a bíróság a perfelvételt mindaddig nem zárhatja le, amíg

a) a beavatkozás tárgyában jogerős határozatot nem hoz, és

b) lehetőséget nem biztosít arra, hogy a beavatkozó a perfelvételi szakban közölhető nyilatkozatait előadhassa, valamint arra a felek is nyilatkozhassanak.

(4) Ha a beavatkozásra a 41. § (3) bekezdése szerint a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kerül sor, a perfelvétel kiegészítése elrendelésének nincs helye, de a beavatkozó a beavatkozást engedélyező határozat közlésétől számított tizenöt napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, illetve bizonyítékot bocsáthat rendelkezésre. E határidőt követően előterjesztett bizonyítási indítványt, illetve bizonyítékot a bíróság figyelmen kívül hagyja.

(5) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetve amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(6) Ha a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, e törvény kötelező jogi képviselet esetén alkalmazandó rendelkezéseit a beavatkozó vonatkozásában is alkalmazni kell.

45. § [A perbehívás feltétele, bejelentése]

(1) Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet.

(2) A perbehívás bíróság részére történő bejelentésének - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -,

a) az alperes részéről a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül,

b) a felperes részéről a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem, illetve a viszontkereset-levél, keresettel szembeni beszámítás vele történő közlésétől számított harminc napon belül,

c) a perindítás joghatásainak beállását követően perbe belépett vagy perbe vont személy részéről a perbelépésétől számított harminc napon belül,

de legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye.

(3) A perfelvételi szakban utóbb előterjesztett keresetváltoztatás vagy ellenkérelem-változtatás esetén a perbehívás bejelentésének a kérelemváltoztatás közlésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye.

(4) A (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott határidőt követően tett perbehívást bejelentő nyilatkozat hatálytalan.

(5) A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, egyúttal meg kell jelölni a perbehívás okát. A perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. A közlés perbehívott általi átvételét és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bejelentésekor okirattal igazolnia kell. A perbehívást az ellenféllel is közölni kell.

(6) Ha a perbehívó által igazolt közlést követő harminc napon belül a perbehívott a bíróság felé a perbehívás elfogadásáról nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.

(7) Ha a fél perbehívást bejelentő nyilatkozata hatályos, a bíróság a perfelvételt mindaddig nem zárhatja le, amíg a perbehívó által igazolt közlést követő harminc napon belül a perbehívott a perbehívás elfogadását be nem jelenti, vagy e határidő - a perbehívott nyilatkozata hiányában - eredménytelenül le nem telik.

46. § [A perbehívás egyéb szabályai]

(1) Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhat; ezt akár írásban, akár a tárgyaláson szóban is bejelentheti. A perbehívóhoz történő csatlakozás engedélyezésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell alkalmazni.

(2) A perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el.

Question 19

19. Változások a felek személyében

Answer 19

47. § [Perbeli jogutódlás]

(1) Ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban jogszabály alapján valamelyik fél helyébe a keresetlevél beadása után jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, vagy az alperes jogutódját az ellenfél is perbe vonhatja.

(2) A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála vagy jogutódlással történő megszűnése miatt következett be.

(3) A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásra nincs szükség, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt, jogutódlással megszűnt, vagy a perbeli jogutódlás jogszabályi rendelkezésen alapul, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.

48. § [A jogutódlás eljárási szabályai]

(1) A jogutód perbelépése vagy perbevonása iránti kérelmet írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni; a bejelentést közölni kell a felekkel és a perbevont jogutóddal is.

(2) A perbelépés vagy perbevonás, továbbá a jogelődnek a perből történő elbocsátása tárgyában a bíróság a határozathozatal előtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség.

(3) A jogutód perbelépése vagy perbevonása esetén - ha ez nem a jogelőd halála vagy megszűnése miatt történt - a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani.

(4) Ha a perbelépés vagy perbevonás e törvény rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a perbelépést vagy perbevonást engedélyezi, ellenkező esetben a kérelmet visszautasítja.

(5) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép; a jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak.

(6) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.

50. § [Elődmegnevezés]

(1) Az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő harmadik személy nevében gyakorol, e harmadik személy perbeállítását a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig kezdeményezheti.

51. § [Téves perlés]

Ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig alperesként perbe vonhatja az általa megjelölt másik személyt. Ha a bíróság a perbevonást engedélyezi, a felperes által megjelölt személlyel mint alperessel a keresetet közli, és a korábbi alperest a perből elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van. Ha a perbevonás iránti kérelem e törvény rendelkezéseinek nem felel meg, a bíróság a kérelmet visszautasítja.

Question 20

20. A perbeli képviselet fogalma és fajai

Answer 20

Ptk. 6:11. § ha törvény eltérően nem rendelkezik más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni.

A képviselőnek a fél helyett és érdekében való közreműködése a per vitelében vagy egyéb eljárási
cselekmények során, mely esetben a képviselő a perbeli fél megbízásából a perben eljárva végez
cselekményeket, tesz, vagy fogad el nyilatkozatokat, és ezzel a perbeli jogviszonyok
vonatkozásában közvetlenül a perbeli fél válik jogosulttá/kötelezetté (közvetlen képviselet)

a) törvényes képviselet: jogszabály felhatalmazásán alapul
b) ügyleti képviselet: meghatalmazáson alapul
➔ ezen belül: kötelező jogi képviselet
c) ügygondnoki („rendelt”) képviselet: bíróság, hatóság kirendelő határozatán alapul

TÖRVÉNYES KÉPVISELET

d) a félnek nincs perbeli cselekvőképessége
e) a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt,
kivéve, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy
f) a fél nem természetes személy

Az ügygondnokrendelés ESETEI (76)

a) a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező félne nincs törvényes képviselője,
b) az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs sem törvényes képviselője, sem
meghatalmazottja,

Question 21

21. Meghatalmazotti képviselet

Answer 21

• A meghatalmazott, több személy részére adott meghatalmazás (64. §)
• Ha törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa
  vagy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselője is eljárhat.
• Több személy részére adott meghatalmazás esetén a felet a meghatalmazottak bármelyike
  képviselheti, azonban egy-egy perbeli cselekménynél, illetve jognyilatkozat megtételénél
  csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan.
  Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság
  akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének
  eltérőek.
  Az ellentmondó nyilatkozatokból származó hátrányok jogorvoslat alapjául nem
  szolgálhatnak.

A perben meghatalmazottként eljárni jogosultak (65.§)
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,
▪ jogi tanácsadás és okirat szerkesztés
▪ perbeli jogi képviseletet csak a kamarai jogtanácsos láthat el az őt foglalkoztató –
legfeljebb két- munkáltatója javára.
▪ más személyektől ügyvédi tevékenység folytatására szóló megbízást nem fogadhat el
c) a fél hozzátartozója,
d) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
e) a gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja, a
munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben
f) a közigazgatási szerv, illetve egyéb költségvetési szerv alkalmazottja, a közigazgatási,
illetve költségvetési szerv tevékenységével kapcsolatos pereiben,
g) az önkormányzatokat és azok szerveit érintő perekben az önkormányzati szerv
alkalmazottja munkáltatója tevékenységével kapcsolatos pereiben, továbbá ugyanezen
perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per - tárgya alapján - abba a
szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult,
valamint
h) akit erre jogszabály feljogosít.
▪ pl. szabadalmi ügyvivő az iparjogvédelmi ügyekben
- a nem jogi képviselők eljárási jogosultsága csak a járásbíróság előtti eljárásra, illetőleg az innen
fellebbezett másodfokú eljárásra, valamint a felülvizsgálati kérelemmel élő fél ellenfelére tejed ki.
- A meghatalmazottak köréből kizárt személyek (66. §)
a) aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be,

▪ fontos: akkor is érvényesül, ha a 18. életévét be nem töltött személy házasságkötéssel
nagykorúságot szerzett
b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott,
▪ el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
→ nem lehet védő vagy jogi képviselő hatósági eljárásban
c) akit a bíróság - a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal -
jogerősen gondnokság alá helyezett.

A meghatalmazás alaki kellékei (67.§)

• Írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

Question 22

22. Kötelező jogi képviselet

Answer 22

Kötelező jogi képviselet, a kötelező jogi képviselet alóli kivételek (72.§)
* A peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
* Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság
hatáskörébe tartozó perekben - ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is -, valamint a
járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet
előterjesztő fél számára.

Tájékoztatás a kötelező jogi képviseletről (73.§)
* A bíróság a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi
képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő nélkül történő eljárás
jogkövetkezményeiről
a) a felperest:
▪ a keresetlevél jogi képviselő nélkül történő előterjesztése esetén hiánypótlásra
felhívó végzésében
▪ ha a felperes az eljárás folyamán lép perbe, első jelentkezése alkalmával,
ha pedig a felperest az eljárás folyamán vonják perbe, a perbevonás közlésével
egyidejűleg
b) az alperest
▪ a kereset közlésével egyidejűleg
▪ ha az alperes az eljárás folyamán lép perbe, első jelentkezése alkalmával,
▪ ha pedig az alperest az eljárás folyamán vonják perbe, vagy perbeállítása
kezdeményezése miatt lép perbe, a perbevonás, perbeállítás
kezdeményezésének közlésével egyidejűleg –

A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:
a) az ügyvédet és az ügyvédi irodát,
b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott
körben
c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót,
d) a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyészt, valamint
e) törvényben meghatározott egyéb személyeket.

Jogi képviselővel történő eljárás választása és áttérés a jogi képviselő nélküli eljárásra (244. §)

Ha a fél azokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező, jogi képviselőt vesz
igénybe, azt a jogi képviselővel történő eljárás választásának kell tekinteni és ennek időpontjától
az eljárás jogerős befejezéséig (egy kivétellel) a jogi képviseletet köteles fenntartani.
Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, rá (a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott eltéréssel) a kötelező jogi képviselet szabályait, valamint a XI-XIV. Fejezet
rendelkezéseit az e fejezet szerinti eltérések nélkül kell alkalmazni akkor is, ha a jogi
képviselete megszűnik.
* Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő
nélküli eljárásra.
Az áttérés a fél bejelentésétől kezdve hatályos.
A félnek a jogi képviselővel történő eljárás választására és az áttérésre vonatkozó perbeli
cselekménye a fél jogutódjával szemben nem hatályos.
* Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, a perben jogi képviselőnek kell tekinteni
az ügyvédjelöltet és a jogi előadót is.
* A bíróság az (1)-(3) bekezdésben foglaltakról a felet, illetve jogutódját a hozzá intézett első
intézkedése alkalmával tájékoztatja.

Question 23

23. Az ügyvédi tevékenység

Answer 23

2. § (1) Ügyvédi tevékenység:
   a) a jogi képviselet ellátása,
   b) a büntetőeljárásban védelem ellátása,
   c) a jogi tanácsadás,
   d) az okiratszerkesztés,
   e) az okirat ellenjegyzése,
   f) az a) -e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett
   okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,
   g) az a) -f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.

Nem minősül ügyvédi tevékenységnek

) a nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszony, kormányzati szolgálati,
közszolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi
alkalmazotti,

3. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:

b) adótanácsadás,
c) társadalombiztosítási tanácsadás,
d) biztosítási tanácsadás,
e) munkaügyi tanácsadás,
i) bizalmi vagyonkezelési tevékenység,
j) ingatlanközvetítői tevékenység,

Ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak

a) ügyvéd,
b) európai közösségi jogász,
c) külföldi jogi tanácsadó,
d) kamarai jogtanácsos,
e) alkalmazott ügyvéd,
f) alkalmazott európai közösségi jogász,
g) ügyvédjelölt és
h) ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó

Kérelmére a területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki
a) EGT állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) magyar jogi szakvizsgát tett,
d) a kérelem előterjesztését megelőző tíz évben legalább egy évig ügyvédi joggyakorlatot
folytatott,
e) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja,
f) a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására
alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik,
g) rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel,
h) társas ügyvédi iroda tagja kivételével helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával
megállapodást kötött és
i) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró okok alá.

Question 24

24. A perköltség fogalma, a költségek előlegezése és felszámítása

Answer 24

78. § [Költségek előlegeztetése]

(1) A bíróság a perben nem álló személynél felmerült költség előlegezéséről annak felmerülésekor határoz; arra kötelezi a felet, hogy a költséget a személynek közvetlenül fizesse meg, vagy - ha az célszerű - elrendeli, hogy a költség összegét a bíróságnál helyezze letétbe.

(2) Ha valószínű, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság a költségek felmerülése előtt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezze letétbe.

(3) A bíróság az általa meghatározott költséget a letétbe helyezett összegből kiutalja. Ha a meghatározott költséget az előzetesen letétbe helyezett összeg nem fedezi vagy meghaladja, a bíróság a költség meghatározásával egyidejűleg a felet a különbözet előlegezésére kötelezi vagy elrendeli annak visszafizetését.

(4) A bíróság az ügygondnoki díj, a kirendelt szakértő díja és a külföldi kézbesítésnek az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény szerinti költsége fedezésére előreláthatóan szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.

79. § [Költségek előlegezésére kötelezettek]

(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyítással járó költséget a bizonyító fél előlegezi. Ha a bizonyító fél ellenfele nem mentes a költség előlegezése alól és önként vállalja, a költséget vagy annak egy részét a bizonyító fél ellenfele előlegezi.

(2) Ha jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget az a fél előlegezi, akinek a személye miatt a tolmács alkalmazása szükségessé vált.

(3) A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget a felperes előlegezi.

(4) A bírósági iratnak a bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítése az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény szerinti költségét a felperes előlegezi.

(5) A perben kirendelt ügygondnok díját az a fél előlegezi, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetve akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. Ettől eltérően az állam előlegezi annak az ügygondnoknak a díját, aki ellen jogszabály értelmében kell a keresetet megindítani.

(6) Az e törvényben megállapított kivételektől eltekintve a fél az ellenfél eljárása miatt felmerült költséget nem köteles előlegezni.

(7) Az állam előlegezi az ügyész, a perindításra feljogosított személy, az alperes részére kirendelt ügygondnok és azon ügygondnok eljárásával felmerült költséget, aki ellen jogszabály értelmében kell a keresetet megindítani.

(8) Az állam előlegezi a jogszabályban meghatározott és azt a költséget, amelynek előlegezésére a fél jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés rendelkezése, továbbá költségkedvezmény folytán nem köteles.

80. § [A perköltség fogalma]

A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.

81. § [A felszámítás]

(1) A fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti.

(2) A felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg - szükség szerint - okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható.

(3) A fél a felszámítását és a (2) bekezdés szerinti okiratot legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig terjesztheti elő. Önmagában a felszámítás vagy annak igazolása miatt a tárgyalás elhalasztásának nincs helye, kivéve, ha a fél a kötelezettségének a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni.

(4) A fél a felszámítását a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig visszavonhatja. A visszavonást követően a visszavonással érintett költség újbóli felszámításának nincs helye.

(5) * A jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján is felszámíthatja.

Question 25

25. A perköltség viselése

Answer 25

83. § [A perköltségviselés általános szabályai]

(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg.

(2) Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazását mellőzni lehet, ha a per kártérítés vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megítélése bírói mérlegeléstől függ, és a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak.

(4) Ha a fél az érdemi tárgyalási szakban az önállóan elbírálható követelése összegét leszállította, a leszállított rész tekintetében pervesztesnek kell tekinteni, kivéve, ha a leszállításra azért került sor, mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette vagy a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét.

(5) A megtérítési kötelezettséggel nem érintett perköltség vagy annak hányada annak a félnek a terhén marad, akinél az felmerült.

Egyezség esetén: felek megállapodása, hiányában egyezség szerinti pernyertes fél

eljárás megszüntetése esetén: alapvetően felperes, kivétel, ha azért szűnik meg mert alperes teljesítette a követelést, halál/ megszűnés egyik fél sem fizeti a másikét, felek közös kérelme esetén amiben megállapodtak, ha semmiben akkor felperes

A szükségtelenül okozott perköltség vagy perköltségrész viselése: aki okozza
pertársak: (1) A 36. §-ban és a 37. § a) pontjában meghatározott pertársak a perköltséget egyetemlegesen térítik meg.

ügygondnok: állam
beavatkozó: pervesztes

Question 26

26. A költségkedvezmények célja és fajtái. Költségmentesség és
    költségfeljegyzési jog

Answer 26

94. § [A költségkedvezmények fajtái]

(1) A felet - ideértve a beavatkozót is - a perben a jogai érvényesítésének az elősegítése érdekében az alábbi költségkedvezmények illethetik meg:

a) tárgyi és személyes költségmentesség,

b) tárgyi és személyes költségfeljegyzési jog,

95. § [A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog tartalma]

(1) Költségmentesség esetén a fél mentes

a) az illeték előzetes megfizetése,

b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a per során felmerülő költség előlegezése,

c) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meg nem fizetett illeték, továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése, és

d) a perköltség-biztosíték letétele

alól.

(2) Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentes

a) az illeték előzetes megfizetése, és

b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a per során felmerülő költség előlegezése

alól.

(3) Részleges személyes költségfeljegyzési jog esetén a felet a (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény

a) az illeték és a költségek meghatározott hányadára, vagy

b) az illetékre, illetve tételesen meghatározott költségekre

illeti meg.

(4) A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem terjed ki az ügygondnoki díjra.

(5) A költségmentesség nem mentesíti a felet a szükségtelen perbeli cselekmény meg nem fizetett illetékének és állam által előlegezett költségének a megfizetése alól.

(6) A költségmentesség nem mentesíti a felet a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költség megfizetése alól.

tárgyi költségfeljegyzési jog:
A felet - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés
alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg

származási, szülői felügyelet, törvényen alapuló tartás, munkaügyi per, bányakér, személy életének, testi épségének, egészségének bcs.vel történő megsértése miatti kár

személyes költségfeljegyzési jog:

A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi
nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai
Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona
nincs.

Bíróság akkor is engedélyezheti, ha a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene

5. § (1) A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél

a) * rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és vagyona nincs,

b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti - közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,

c) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,

d) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,

e) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy

f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.

(2) A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

Question 27

27. A polgári peres eljárás illetéke és az illetékkedvezmények

Answer 27

c) tárgyi és személyes illetékmentesség,

Személyes illetékmentesség: Magyar állam, önkormányzatok, mnb, egyházi jogi személy,Oba,

d) tárgyi illetékfeljegyzési jog,

e) mérsékelt illeték,

(1) Illetékmentesség esetén a fél mentes

a) az illeték előzetes megfizetése, és

b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meg nem fizetett illeték megfizetése

alól.

(2) Az illetékmentesség nem mentesíti a felet a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték megfizetése alól.

(3) Tárgyi illetékfeljegyzési jog esetén a fél mentes az illeték előzetes megfizetése alól.

(4) Mérsékelt illeték kedvezménye esetén a fél mentes az illeték egy részének a megfizetése alól.

Az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának értéke, 6% peres eljárás, min 15e max 1.5m, házassági bontó 30e, nemperes 3% 5e 250e, fellebezés 8% min 15e, max 2,5m, felülvizsgálat/jogegység 10% min 50e max 3.5m

peres eljárás illetékének a 10%, ha perfelvételi végzés meghozatala előtt: egyezség, felperes eláll, eljárás szünetelés folytán megszűnik, alperes elismeri a követelést, teljesíti azt, felek egyezséget kötnek, közösen kérik az eljárás megszüntetését

Question 28

28. Az eljárási cselekmény fogalma és fajai

Answer 28

A polgári eljárásban résztvevő személyeknek egymással összefüggő, a polgári eljárásjog által
szabályozott, általában a bíróság előtt folyó cselekményei, amelyek a polgári eljárásjogi
joghatások kiváltására irányulnak

AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK FAJTÁI

1. ALANYOK SZERINT
   a) Bíróság: (pl: észlelés, következtetés, alaki (233.§) és anyagi (237.§) pervezetés,
   határozathozatal)
   * hivatalból (pl. határoz a perköltség viseléséről), vagy
   * kérelemre
   b) Felek (= ügyész, beavatkozó is): akarat-kijelentés, tudomás-kijelentés, tényállítás,
   jogállítás, jogi érvelés
   c) Egyéb közreműködők
2. TARTALOM SZERINT
   a) Akarat-kijelentés: a fél a bíróság irányába tett kezdeményezése (kérelme), hogy a
   bíróság intézkedjen vagy tartózkodjon egy intézkedéstől, illetve a bíróság döntése,
   amely kötelező az eljárás alanyaira
   b) Tudomás-kijelentés: a fél a tényekről szóló, bíróság előtti beszámolója illetve
   kivételesen a bíróság tájékoztatása azokról a tényekről, amelyeket köztudomásúnak
   tekint, vagy amelyről hivatalos tudomása van
3. IRÁNYUK SZERINT
   a) Egyirányú (pl. közös kérelem az eljárás megszüntetésére)
   b) Ellentétes (pl. marasztalási → elutasításra irányuló kérelem)
4. HATÁLYOSSÁG SZERINT
   a) Hatályos
   * az arra jogosulttól származik
   * megfelel a törvényi előírásoknak
   * beállnak a joghatásai
   b) Hatálytalan: (pl. határidőn túl előterjesztett perbehívási szándék)
   * az eljárási cselekmény törvényből eredő fogyatékossága
   * nem orvosolható
   * „meg nem történt” nek kell tekinteni, nem kell külön elutasítani
   * meg kell különböztetni az érvénytelenségtől! (pl. 144. § (2))
   c) Formai/ tartalmi hiba:
   * Orvosolható: hallgatólagosan/kifejezetten

Az általános intézkedési kötelezettség határideje, tartalma 110. §
▪ A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
a. a beadvány bírósághoz történő érkezésétől,
b. a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy
c. az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől
a. pl. ha a fél a bíróság felhívásának határidőben nem tesz eleget, ennek
következményeit a bíróságnak legkésőbb a határidő lejártától számított
harminc napon belül le kell vonnia
számított legkésőbb harminc napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.
▪ amikor törvény nem állapít meg konkrét határidőt
▪ eljárás ésszerű időn belüli befejezése miatt
▪ A bíróság köteles lehetővé tenni, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett
kérelmet, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra
nyilatkozhassanak. (alapelv) → fegyverek egyenlősége

Question 29

29. Beadványok és hiánypótlás

Answer 29

114. § [A beadvány alaki kellékei]

(1) A beadványon fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását és a per tárgyát, a folyamatban lévő ügyekben a bírósági ügyszámot is. Ha valamely fél vagy képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel rendelkezik, a beadványokon azokat is fel kell tüntetni.

(2) * A papíralapú beadványt a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelt; ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.

(3) * Ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselet esetén - ha törvény papír alapú benyújtást lehetővé tesz - az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak a beadvány első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát az e törvény szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészíteni.

32. Hiánypótlás
33. § [A hiánypótlás elrendelése, a beadvány visszautasítása]

(1) Ha a beadvány nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett - indokolt esetben a beadvány visszaadásával - hiánypótlásra hívja fel a felet. A bíróság ezzel egyidejűleg figyelmezteti a felet, hogy ha a hiányokat nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság azt vissza fogja utasítani, vagy hiányos tartalma szerint fogja elintézni.

(2) Ha az illeték lerovására kötelezett felet az illeték előzetes megfizetése alól mentesítő költségkedvezmény nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy hiányosan rója le, a bíróság - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felet azzal a figyelmeztetéssel hívja fel az illeték lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha az illetéket nem rója le vagy a hiányzó illetéket nem pótolja, a bíróság a beadványt vissza fogja utasítani.

(3) A bíróság a hiányok pótlása érdekében a helyben lakó, jogi képviselő nélkül eljáró felet maga elé idézheti.

(4) Ha a fél a hiányokat a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha azt a fél már eredetileg is helyesen adta volna be.

(5) Ha a fél a beadványt - az (1) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére - újból hiányosan adja be, de ez a beadvány érdemi elintézését nem gátolja, a bíróság azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hiányos tartalma szerint intézi el.

(6) A bíróság a beadványt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - visszautasítja, ha

a) a fél a hiányokat - az (1) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére - a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be és a hiányos tartalom a beadvány elintézését gátolja, vagy

b) a fél az illetéket - a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére - a kitűzött határidő alatt nem rója le, vagy a hiányzó illetéket nem pótolja.

(7) Külön fellebbezésnek van helye

a) a (6) bekezdés a) pontja esetén, ha azt e törvény lehetővé teszi,

b) a (6) bekezdés b) pontja szerinti beadványt visszautasító határozat ellen.

116. § [Eljárás szóbeli nyilatkozat esetén]

Ha a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozat nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a 115. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Question 30

30. Félbeszakadás

Answer 30

119. § [A félbeszakadás okai, ügygondnokrendelés]

(1) Az eljárás félbeszakad, ha

a) valamelyik fél meghal vagy megszűnik, a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, kivéve, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt,

b) a per vitelére meghatalmazottal nem rendelkező fél elveszíti a cselekvőképességét, a törvényes képviselő bejelentéséig,

c) a fél törvényes képviselője meghal, és a törvényes képviselő által képviselt félnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az új törvényes képviselő személyének bejelentéséig,

d) a fél törvényes képviselőjének a képviseleti jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvőképessé vált volna, és a törvényes képviselő által képviselt félnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az új törvényes képviselő személyének bejelentéséig, vagy

e) a bíróság működését elháríthatatlan esemény akadályozza, az akadály megszűnéséig.

(2) Ha az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama valamelyik fél méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére akár kérelemre, akár hivatalból ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik.

(3) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti esetben az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama a kirendelt szakértő méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére - a szakértő kérelmére - ügygondnokot rendel ki. Az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása - a szakértői díj meghatározása és a letéttel fedezett díj kiutalása vonatkozásában - megszűnik. Az ügygondnok díjának előlegezésére a fél nem köteles, az előlegezésre a 79. § (8) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A fél az eljárás megszüntetése érdekében akkor is kérheti az eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. A bíróság az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően a fél kérelmére ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik. Az eljárás a megszüntetés érdekében az ügygondnokkal szemben folyik tovább.

120. § [A félbeszakadás időtartama, jogkövetkezményei, részleges félbeszakadás]

(1) Az eljárás félbeszakadása az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől a 119. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig tart.

(2) A bíróság a félbeszakadás kezdő és befejező időpontját végzésben állapítja meg. A félbeszakadást megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.

(3) Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad. A félbeszakadás megszűnésétől a határidők újra kezdődnek. Az eljárás folytatódásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a félbeszakadás megszűnésének felekkel történő közlésével állnak be.

(4) A félbeszakadás tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket.

(5) A jogerős végzéssel a közreműködő számára meghatározott költség, illetve díj letéttel fedezett részének kiutalásáról a bíróság a félbeszakadás tartama alatt is intézkedik.

(6) Pertársaság esetén, ha a félbeszakadásra okot adó körülmény a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kizárólag valamely pertársra nézve áll be, de a többi pertárs vonatkozásában az eljárás folytatható, és tekintetükben részítélet hozható, a bíróság a félbeszakadásra vonatkozó rendelkezéseket csak az érintett pertársra alkalmazza.

Question 31

31. Szünetelés

Answer 31

121. § [A szünetelés okai, időtartama, az eljárás megszűnése]

(1) Az eljárás szünetel, ha

a) a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezésétől,

b) az érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy az érdemi tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a tárgyalás időpontjától,

c) a fél a megadott címen nem elérhető, és a másik fél bírósági felhívásra nem jelöl meg másik elérhetőségi címet, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő közlésétől, ennek hiányában a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól,

d) a 63. § (2) bekezdése szerinti esetben ügygondnoki díj előlegezésének lenne helye és a fél ezt bírósági felhívás ellenére nem teljesíti, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól,

e) a felperes a bizonyítással nem összefüggő fordítás, illetve külföldi kézbesítés költségét a bíróság felhívása ellenére nem előlegezi, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól, vagy

f) hirdetményi, illetve e törvény alapján végrehajtói kézbesítésnek volna helye, és azt a fél nem kéri vagy ha mindkettőnek a feltételei fennállnak egyiket sem kéri, illetve az eljárás lefolytatásához szükséges díjat nem előlegezi, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő közlésétől, ennek hiányában a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól.

(2) Az eljárás szünetelésének az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás jogerős befejezéséig ugyanazon felek között legfeljebb három alkalommal van helye.

(3) Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Az eljárás szünetelése az (1) bekezdésben meghatározott időpontoktól az eljárás folytatása iránti kérelemnek a bírósághoz történő benyújtásáig tart. Négy hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdés c)-f) pontja szerinti esetekben a szünetelő eljárás folytatásának a mulasztó fél kérelmére kizárólag akkor van helye, ha e kérelmével egyidejűleg pótolja az általa elmulasztott - szünetelésre okot adó - cselekményt is, ellenkező esetben a bíróság a folytatás iránti kérelmet elutasítja.

(5) Ha az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, annak jogerőre emelkedése előtt az eljárás szünetelés folytán megszűnik, az elsőfokú ítélet hatályát veszti.

(6) A bíróság a szünetelés kezdő és befejező időpontját, illetve az eljárás megszűnésének tényét - az (5) bekezdés szerinti esetben az elsőfokú ítélet hatályvesztését is - végzésben állapítja meg. A bíróságnak az eljárás folytatása iránti kérelmet elutasító végzése ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.

122. § [A szünetelés egyes jogkövetkezményei, részleges szünetelés]

(1) Az eljárás szünetelésével minden határidő megszakad. A szünetelés megszűnésétől a határidők újra kezdődnek. Az eljárás folytatódásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a szünetelés megszűnésének felekkel történő közlésével állnak be.

(2) A szünetelés tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a szüneteléssel, az eljárás folytatásával, illetve az eljárás megszűnésének megállapításával kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket.

(3) A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet hatályát az eljárás megszűnése nem érinti.

(4) Pertársaság esetén, ha a szünetelésre okot adó körülmény a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kizárólag valamely pertársra nézve áll be, de a többi pertárs vonatkozásában az eljárás folytatható, és tekintetükben részítélet hozható, a bíróság a szünetelésre vonatkozó rendelkezéseket csak az érintett pertársra alkalmazza.

Question 32

32. Felfüggesztés

Answer 32

123. § [A felfüggesztés bíróság által választható esetei]

(1) * Ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást

a) a közigazgatási hatósági eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig,

b) a büntetőeljárás jogerős vagy végleges befejezéséig, valamint az ügyészség, nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig

felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a bíróság az eljárás megindítására harmincnapos határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, a peres eljárást folytatni kell.

(2) A bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában közigazgatási per, más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárás már folyamatban van.

124. § [Felfüggesztés közvetítői eljárásra kötelezés esetén]

(1) Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a peres eljárást felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és a peres eljárást felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez vagy a bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmükhöz. A bíróság a határozat közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének törvényben meghatározott szabályairól.

(2) A kötelező közvetítői eljárás megindítása érdekében felfüggesztett peres eljárást folytatni kell, ha

a) bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött,

b) bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, vagy

c) a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek az a) vagy b) pontban megjelölt valamely igazolást becsatolták volna.

(3) Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a peres eljárás mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek a bejelentésükkel egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van.

125. § [Felfüggesztés egyes személyállapoti perekre tekintettel]

(1) Ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetve gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és ez iránt per van folyamatban, a peres eljárást annak jogerős eldöntéséig fel kell függeszteni.

(2) A gyermek tartása iránt indított pernek az (1) bekezdés szerinti felfüggesztése nem akadályozza, hogy a bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg. Szükség esetén a bíróság az ideiglenes tartás megállapítása felől hivatalból is határozhat.

(3) Ha a per eldöntése házasság érvényességétől függ, a peres eljárást akkor is fel kell függeszteni, ha az érvénytelenítési per még nincs folyamatban, de annak megindítására a felek valamelyike jogosult. Ebben az esetben a peres eljárás felfüggesztésével egyidejűleg az érvénytelenítési per megindítására a bíróság harminc napos határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a felfüggesztett peres eljárást folytatni kell.

126. § [Felfüggesztés az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria eljárásának kezdeményezésére tekintettel]

(1) A bíróság a peres eljárást felfüggeszti, ha

a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának,

b) az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának,

c) a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának

kezdeményezéséről határoz.

(2) Ha a peres eljárásban olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában folyamatban lévő közigazgatási perben, más polgári perben, vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárásban - azonos tényekre alapítva - az (1) bekezdés szerinti valamely eljárást már kezdeményezték, a bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást e másik ügyben kezdeményezett eljárás befejezéséig felfüggesztheti.

127. § [Felfüggesztés alkotmányjogi panasz, illetve felülvizsgálati kérelem előterjesztésére tekintettel]

(1) Ha a bíróság részítéletet vagy közbenső ítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság

a) a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, illetve keresetrész tárgyalását, vagy

b) közbenső ítélet meghozatala esetén a per tárgyalását a követelés összegére vagy mennyiségére vonatkozóan

• ha az ügy körülményei indokolják - felfüggesztheti.

(2) Ha a bíróság közbenső ítéletet hozott és a fél a közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, a bíróság a felek közös kérelme esetén a per tárgyalását a követelés összegére vagy mennyiségére vonatkozóan felfüggesztheti.

128. § [A felfüggesztés időtartama, jogkövetkezményei, részleges felfüggesztés]

(1) A peres eljárás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztésről hozott végzés jogerőre emelkedésével kezdődik.

(2) A peres eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság

a) a 123. § és a 125. § szerinti esetekben az előkérdés jogerős elbírálásának részére történő bejelentésétől, vagy - ha arról hivatalos tudomást szerez - a tudomásszerzéstől,

b) a 124. § szerinti esetben a 124. § (2) bekezdésében meghatározott igazolás előterjesztésétől vagy határidő leteltétől,

c) a 126. § (1) bekezdése és a 127. § szerinti esetekben az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság, vagy a Kúria határozatának a bírósággal történő közlésétől,

d) a 126. § (2) bekezdése szerinti esetben az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság vagy a Kúria eljárásának befejezéséről történő tudomásszerzéstől

számított tizenöt napon belül meghozott végzéssel határoz.

(3) A peres eljárás folytatásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a (2) bekezdésben meghatározott végzés felekkel történő közlésével állnak be.

(4) A peres eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad. Az eljárás folytatásától a határidők újra kezdődnek. A felfüggesztés tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetve az eljárás folytatásával kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket.

(5) A felfüggesztést elrendelő végzés ellen - a 124. § és a 126. § (1) bekezdése szerinti esetek kivételével - külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.

(6) Ha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény kizárólag valamely kereseti kérelemmel vagy kereseti kérelem elkülöníthető részével kapcsolatos, de az eljárás a többi kereseti kérelem vagy a kereseti kérelem elkülöníthető része tekintetében folytatható, és azokban részítélet hozható, a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezéseket csak az érintett kereseti kérelmek vagy a kereseti kérelem elkülöníthető része tekintetében alkalmazza.

129. § [A végrehajtás felfüggesztése]

Ha végrehajtás van folyamatban, és a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony a per tárgya, a bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A végrehajtás felfüggesztésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény erre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Question 33

33. Idézés, kézbesítés, kézbesítési kifogás

Answer 33

133. § [Az idézés tartalma, módja]

(1) Az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását és a per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás vagy meghallgatás idejét és helyét.

(2) Az idézésben a címzettet figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli állásához képest a szükséges tájékoztatással is el kell látni. A kiskorú személy idézésében a figyelmeztetést és a tájékoztatást a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető szövegezéssel és módon kell közölni. A meghatalmazottat akkor is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi.

(3) Idézésnek a tárgyaláson szóban, sürgős esetben rövid úton is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.

134. § [Az idézendő felkutatása]

(1) A gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.

(2) Az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatásának elrendeléséről hozott végzést - a tartózkodási hely megállapítására irányuló intézkedések foganatosítása céljából - a bíróság annak a rendőrkapitányságnak küldi meg, amely körözés elrendelése esetén a körözési eljárás lefolytatására illetékességgel rendelkezne.

(3) Ha az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatása elrendelésének oka megszűnt, erről a bíróság végzésének megküldésével haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot.

135. § [A bírósági irat kézbesítésének általános módja, a kézbesítés szabályszerűtlensége ellenérdekű fél közreműködése esetén]

(1) A bírósági iratokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzett részére kézbesíteni. A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában is átveheti.

(2) A kézbesítés nem szabályszerű, ha az nem a címzett, hanem egyéb jogosult átvevő részére történik meg és az átvevő az ellenérdekű fél vagy perbeli képviselője.

136. § [Kézbesítés meghatalmazott, törvényes képviselő, illetve nem természetes személy részére]

(1) Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.

(2) Ha a természetes személy fél nevében és helyett törvényes képviselője vagy más, törvényben meghatározott személy jogosult eljárni, és a félnek a per vitelére meghatalmazottja nincs, a bírósági iratokat e személy részére kell kézbesíteni.

(3) Ha a nem természetes személy félnek nincs a per vitelére meghatalmazottja, a bírósági iratokat a fél székhelyére, székhely hiányában a fél törvényes képviselőjének kell kézbesíteni. Ha a nem természetes személy fél székhelyére a kézbesítés sikertelen, a kézbesítést a törvényes képviselő részére is meg kell kísérelni. Ha a nem természetes személy fél közhiteles nyilvántartásba bejegyzett szervezet és mind a székhelyére, mind a törvényes képviselője részére történő kézbesítés sikertelen, a bíróság értesíti a nyilvántartó hatóságot a fél részére történő kézbesítés sikertelenségéről és ennek okairól.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki az olyan idézésre, amelyben a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezi.

137. § [A bírósági irat kézbesíthetetlensége, kézbesítési fikció]

(1) Ha a bírósági iratot a címzett részére - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - nem lehet kézbesíteni, erről az érdekelt feleket értesíteni kell.

(2) A bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át - postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza - az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) * A keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítésével kapcsolatban a bíróság a kézbesítési fikció beállásáról a címzettet a fikció beállásától számított nyolc munkanapon belül, vagy ha a bíróság arról csak később szerez hivatalos tudomást, a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül - papíralapú kapcsolattartás esetén egyszerű postai küldeményben - értesíti. Az értesítésben a bíróság tájékoztatja a címzettet a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó szabályokról, keresetlevél esetén a perindítás joghatásainak beállásáról is. Ha a bíróságnak a címzett elektronikus levélcímét bejelentették, az értesítést a címzett elektronikus levélcímére is meg kell küldeni. A postai úton megküldött értesítéshez mellékelni kell azt a bírósági iratot, amelyre vonatkozóan a bíróság a kézbesítési fikció beálltát megállapította.

138. § [A kifogás előterjesztésének határideje, a kifogás okai]

(1) A címzett annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt, a (4) bekezdésben meghatározott okokból kifogást terjeszthet elő

a) - kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett irat esetén - a kézbesítési fikció beálltáról,

b) - kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett irat esetén - a kézbesítésről

történő tudomásszerzés napjától számított tizenöt napon belül.

(2) A kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított három hónap elteltével - a (3) bekezdésben, illetve a 140. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(3) Ha a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés az eljárást megindító irathoz kapcsolódik, a kifogás az eljárás folyamatban léte alatt kézbesítési fikció esetén az annak beálltáról, kézbesítés esetén az arról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.

(4) A kifogásnak a bíróság akkor ad helyt, ha a címzett a bírósági iratot nem vehette át, mivel

a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy

b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt okból a kézbesítési fikcióval szembeni kifogást csak természetes személy fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb természetes személy érdekelt terjeszthet elő.

139. § [A kifogás tartalma, elbírálása]

(1) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a 138. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a címzett részéről a hivatkozott okot valószínűsítik. Ha a kifogást elkésetten terjesztették elő, azt vissza kell utasítani. A kifogás tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárásában a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a címzettet, illetve a feleket meghallgathatja.

(2) A félnek kérelmével egyidejűleg - ha az lehetséges - el kell végeznie a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt is.

(3) A 138. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt okra alapított kifogást méltányosan kell elbírálni.

(4) A kifogásnak az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kifogásban foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését - az ellenfél meghallgatása nélkül - hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre utóbb megváltoztathatja.

(5) * A kifogást visszautasító vagy elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható meg akkor, ha a kifogást vissza kellett volna utasítani.

(6) * Ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - a szükséges mértékben - meg kell ismételni. Ha a fél a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt a kézbesítési kifogás előterjesztésével egyidejűleg szabályszerűen elvégezte, e cselekményét hatályosnak kell tekinteni, és az azzal összefüggő eljárási cselekményeket nem kell megismételni.

140. § [Kifogás a végrehajtási eljárás során]

(1) Ha a kézbesítettnek tekintendő határozat jogerőre emelkedett, a címzett - a 138. § (4) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetén - a végrehajtási eljárás alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül kifogást nyújthat be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kifogás csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.

(2) A kifogást harminc napon belül el kell bírálni. A kifogás előterjesztésére és elbírálására egyebekben a 138. §-ban és a 139. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Question 34

34. A nemzetközi kézbesítés hagyományos és európai uniós
    eszközrendszere

Answer 34

231-235

Question 35

35. Határidő, határnap, mulasztás, igazolás

Answer 35

146. § [A határidő számítása]

(1) A határidőket órák, napok, munkanapok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. A határidő órákban történő megállapítására jogszabály kifejezett rendelkezése alapján kerülhet sor.

(2) Az órákban megállapított határidőt egész órákban kell számítani, a határidőbe a kezdőóra nem számít bele. Kezdőóra az az óra, amelyben a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény megtörténik.

(3) A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(4) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(5) Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(6) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. Az órákban megállapított határidő az utolsó óra leteltével jár le, ha azonban az utolsó óra munkaszüneti napon, vagy a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére, illetve a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő a hivatali idő végét követően telne le, a határidő a következő munkanapon, a hivatali idő kezdetét követő első óra leteltével jár le.

147. § [A határidő meghosszabbítása]

(1) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítással együtt negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakvélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé.

(2) Törvényben megállapított határidőt csak törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

(3) A bíróság által engedélyezett határidő hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő naptól, órákban megállapított határidő esetén az utolsó óra leteltétől kell számítani.

(4) A meghosszabbítás iránti kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó napján, órákban megállapított határidő esetén a határidő lejártát megelőzően a bíróságra meg kell érkeznie; a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél, illetve a felek meghallgatása nélkül határozhat.

148. § [Ítélkezési szünet]

(1) Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (a továbbiakban: ítélkezési szünet). Az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást kitűzni nem lehet.

(2) Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le. A 146. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is alkalmazni kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha

a) törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő,

b) a felek ezt közösen kérték, vagy

c) törvény azt kizárja.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén erre a felet külön is figyelmeztetni kell.

45. A mulasztás és annak igazolása
46. § [A mulasztás, a mulasztás jogkövetkezményei]

(1) A fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha e törvény másként nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan. A bíróság az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalanságának tényéről az érintett felet értesíti, kivéve, ha e törvény az elkésett perbeli cselekmény visszautasítását írja elő.

(2) A mulasztás következményei - az e törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állnak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetve a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet.

(3) Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében elháríthatatlan akadály gátolta.

(4) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő elmulasztásának következményeit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet alkalmazni, ha a bíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján a bíróság címére ajánlott küldeményként postára adták.

150. § [Az igazolás célja, az igazolás kizártsága]

(1) Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - igazolással orvosolhatók.

(2) Igazolásnak nincs helye, ha:

a) az igazolást e törvény kizárja,

b) a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár,

c) a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.

151. § [Az igazolási kérelem előterjesztésének határideje, tartalma]

(1) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon kezdődik, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

152. § [Az igazolási kérelem eljárásra gyakorolt hatása]

Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban az igazolási kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre megváltoztathatja.

153. § [Az igazolási kérelem elbírálása]

(1) Az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén a másodfokú bíróság.

(2) Az igazolási kérelmet a bíróság visszautasítja, ha

a) az igazolást e törvény kizárja,

b) az igazolási kérelmet elkésetten terjesztik elő, vagy

c) az igazolást kérő - határidő elmulasztása esetén - az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolja.

(3) Az igazolási kérelem elbírálása előtt a bíróság a feleket meghallgathatja. A felek idézése esetén a határnapot - ha ennek helye van - az ügy tárgyalására is ki kell tűzni. Azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni.

(4) Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetve részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.

154. § [Perorvoslat]

(1) Az igazolási kérelmet visszautasító, azt elutasító, valamint az eljárás folytatásának, illetve a határozat végrehajtásának a felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) Az igazolási kérelemnek, valamint az eljárás folytatása, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt adó határozat az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható meg, ha az igazolási kérelmet vissza kellett volna utasítani.

Question 36

36. Eljárási kifogások, jegyzőkönyv, irat- és adatkezelés

Answer 36

156. § [Kifogás eljárási szabálytalanság esetén]

(1) A fél az eljárás szabálytalanságát az eljárás folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a fél a kifogást a tárgyaláson szóban adja elő, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) Amennyiben a bíróság a kifogásnak helyt ad, annyiban a kifogással érintett eljárási cselekményt szabályszerűen lefolytatja vagy a szükséghez képest megismétli. Ha a bíróság a kifogást elutasítja, erről határozatot hoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.

48. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt
49. § [A kifogás előterjesztésének okai, a kifogás tartalma, visszavonása]

(1) A fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha

a) törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el,

b) a bíróság eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött, amely eredménytelenül telt el, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta e törvény által lehetővé tett intézkedéseket,

c) a bíróság az adott eljárási cselekményt az annak elvégzésére elegendő észszerű időtartamon belül nem végezte el vagy annak elvégzéséről nem rendelkezett.

(2) A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint - megfelelő határidő tűzésével - a mulasztó bíróságnak az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.

(3) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.

158. § [A kifogás elbírálása]

(1) Az ügyben eljáró bíróság a kifogást annak bírósághoz történő érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, harminc napon belül megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A bíróság a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét értesíti.

(2) Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást nem tartja alaposnak, a kifogást tartalmazó beadványt megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A határidő elteltét követően a bíróság az iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - nyolc napon belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz.

(3) A járásbíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 157. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban - a 157. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve - a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja.

(5) Ha a kifogás előterjesztője ugyanabban a perben ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság az elutasító határozatában pénzbírsággal sújthatja.

(6) A kifogás elintézésére a végzés elleni fellebbezés felterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

49. Az eljárás anyagának rögzítése
50. § [A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített folyamatos felvétel]

(1) A bíróság a tárgyalásról, a tárgyaláson kívül foganatosított meghallgatásról, valamint törvényben meghatározott egyéb esetben jegyzőkönyvet készít.

(2) Az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények esetén alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt.

(3) Ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására nem kerül sor, a bíróság a jegyzőkönyv tartalmának rögzítése céljából, az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg, - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvételt rögzít és az írásbeli jegyzőkönyvet utóbb e felvétel hanganyagának leírásával készíti el.

(4) Ha a per érdemi tárgyalási szakában az eljárási cselekmény megkezdéséig bármelyik fél kéri, a bíróság - a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén - elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel (a továbbiakban: folyamatos felvétel) útján történő készítését. Folyamatos felvétel készítését a per érdemi tárgyalási szakában a bíróság hivatalból is elrendelheti.

(5) Folyamatos felvétel készítése esetén az eljárási cselekmény anyagát e felvétel tartalmazza. A jogszabályban meghatározott módon hitelesített folyamatos felvétel jegyzőkönyvnek minősül. Ha folyamatos felvétel készítése esetén a bíróság jegyzőkönyvvezetőt alkalmaz, a jegyzőkönyv írásbeli kivonata az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készül el. Ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására nem kerül sor, a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát utóbb e felvétel alapján készíti el.

(6) A folyamatos felvétel az adott eljárási cselekmény során történteket - a (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével - megszakítás nélkül rögzíti.

(7) A bíróság érdemi határozatának meghozatala idejére a folyamatos felvételt megszakítja, egyéb határozatának meghozatala idejére megszakíthatja. Ha a bíróság fontos okból az eljárási cselekményt rövid időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos felvétel is megszakítható.

(8) Folyamatos felvétel készítése esetén tájékoztatni kell a feleket, hogy a felvételt mikor és hol tekinthetik meg, illetve hallgathatják meg. A folyamatos felvételre az iratok megtekintésére és az azokról történő másolat készítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ahol e törvény valamely körülmény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvben történő rögzítését vagy feltüntetését írja elő, az alatt a folyamatos felvételen történő rögzítést is érteni kell.

160. § [A jegyzőkönyvvel szemben támasztott formai és tartalmi követelmények, a jegyzőkönyv írásbeli kivonata]

(1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot,

b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát,

c) a tárgyalás helyét, továbbá a tárgyalás kitűzött és tényleges kezdő és befejező időpontját, valamint a tárgyalás elhalasztásának tényét, illetve a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, perfelvételi vagy érdemi tárgyalási jellegét,

d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét,

e) a jelen lévő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, a jelen lévő más perbeli személyek nevét,

f) annak tényét, ha a bíróság az ítélet kihirdetésének elhalasztása esetén a kihirdetéskor az írásba foglalt ítéletet a jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti,

g) zárt tárgyalás esetén az erre történő utalást.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az eljárás menetét és az annak során történteket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárás e törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e, ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni,

b) a felek által előadott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait, jogállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetkiterjesztést, a keresetváltoztatást, a viszontkeresetet, a beszámítást, a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetve valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását,

c) a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetve a felek között létrejött egyezséget,

d) az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás szempontjából lényeges tartalmát, a tanúk vallomását, a szakértők szóban előadott véleményét és a szemle eredményét,

e) a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket,

f) a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, az ismertetett iratok megjelölését, valamint

g) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét.

(3) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül a felek beadványának, a szakértők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatnak csatolása esetén a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.

(4) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül és a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása.

(5) Folyamatos felvétel készítése esetén írásbeli jegyzőkönyv helyett a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát kell elkészíteni, amely tartalmazza:

a) az (1) bekezdés szerinti adatokat,

b) a folyamatos felvétel készítésére történő utalást,

c) a fél személyes meghallgatásának, a beavatkozó, a tanú és a szakértő meghallgatásának, valamint a szemlének a kezdő időpontját,

d) a felek között létrejött egyezség tartalmát,

e) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket.

(6) Ha a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalást nyomban megtartja, az érdemi tárgyalásra történő áttérés időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Áttérés esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát elkészíteni nem kell, elegendő, ha annak tartalma a perfelvételről készült írásbeli jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

161. § [A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása]

(1) Az eljárási cselekményről az írásbeli jegyzőkönyvet, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát egyidejűleg, jegyzőkönyvvezető mellőzésével készült felvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata felvétel alapján készül, fel kell tüntetni az írásba foglalás napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy azt mikor és hol tekinthetik meg, illetve vehetik át. A bíróság az írásba foglalt jegyzőkönyvet, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát az írásba foglalást követő további nyolc napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.

(2) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készül, vagy az írásbeli jegyzőkönyv a 159. § (3) bekezdése szerinti módon készül, az írásbeli jegyzőkönyv vagy az annak tartalmát összefoglaló hangfelvétel, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonata hivatalból vagy az elnök engedélyével a feleknek az eljárási cselekménnyel egyidejűleg tett megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható. A felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - az írásbeli jegyzőkönyvben, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában fel kell tüntetni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.

(3) Ha az írásbeli jegyzőkönyv felvétel útján készül, az eljárási cselekményen jelen lévő felek, ha a jegyzőkönyv részükre

a) kézbesítésre kerül, a kézbesítéstől számított nyolc napon belül,

b) nem kerül kézbesítésre, az eljárási cselekménytől számított tizenöt napon belül

az írásbeli jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik.

(4) Ha a jegyzőkönyv írásbeli kivonata folyamatos felvétel alapján kerül leírásra a (3) bekezdés alkalmazandó azzal, hogy a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának kijavításáról, illetve kiegészítéséről a folyamatos felvétel tartalmának figyelembevételével határoz.

(5) Az írásbeli jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát és az esetleges módosításokat az egyesbíró, illetve az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és az elnök az aláírásban akadályoztatva van, az írásbeli jegyzőkönyvet vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - a tanács egyik tagja írja alá.

(6) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata felvétel alapján készül, a felvétel vagy annak meghatározott részei írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást végző bírósági alkalmazott (a továbbiakban: leíró) jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a felvételnek megfelelően készítette el. A folyamatos felvételt a bíróság elektronikus bélyegzővel látja el.

50. Az iratok megtekintése, másolatkészítés, adatkezelés
51. § [Az iratbetekintésre jogosultak köre, az iratbetekintés jogának terjedelme, a személyes adatok kezelésének időtartama és terjedelme]

(1) A felek, valamint azok képviselői, a szakértő és az ügyész a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek a kivételével - a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat vagy kivonatokat készíthetnek.

(2) A beavatkozó és annak képviselője a per iratainak megtekintésére, valamint azokról másolat vagy kivonat készítésére a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően jogosult.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meg nem határozott más perbeli személyek a per iratait a rájuk vonatkozó részben tekinthetik meg, és azokról maguknak másolatot vagy kivonatot készíthetnek.

(4) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - a bíróság a per iratait vagy azok másolatát vagy kivonatát megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott személyeken és szerveken kívül - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott tájékoztatás kivételével - az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat vagy kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását.

(6) A bíróság a perben érvényesített jog elbírálása céljából, azzal összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A bíróság e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

163. § [Titokvédelemmel kapcsolatos szabályok]

(1) A 162. §-ban foglaltaktól eltérően, az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot minősített adat megőrzése érdekében zárták ki, illetve a minősített adatot tartalmazó egyéb okiratot lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak a minősítő által kiadott engedély alapján, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint, a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

(2) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetén - a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett -, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot. Ha azonban a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult a 322. § (2) bekezdése alapján határidőben úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott más titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem járul hozzá, a bíróságon, a jegyzőkönyvvezetőn, illetve a leírón kívül az irat e titkot tartalmazó részét más nem tekintheti meg, azt lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet.

(3) Ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma közérdekű adatnak minősül-e, az eljárás során ezt az okiratot megismerni nem lehet, és az az eljárás jogerős befejezése után is csak a per eldöntéséhez képest tekinthető meg, illetve másolható le. E rendelkezést a bíróságra, a jegyzőkönyvvezetőre, illetve a leíróra és arra a perbeli személyre, aki az iratot benyújtotta, nem kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyv, valamint az (1)-(3) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó irat megtekintését, valamint azok tartalmáról történő felvilágosítás adását, továbbá a (2) és (3) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó iratról való másolat és kivonat készítését kizárólag a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult által adott megismerési engedélyben vagy felmentésben feltüntetett személy részére lehet engedélyezni.

(5) Az iratok megtekintése és a másolatkészítés során a 285. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

164. § [Anonimizált iratmásolat kiadása]

(1) Az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a per jogerős befejezését követő három hónap eltelte után a bíróságnak fizetendő, jogszabályban meghatározott díj ellenében bárkinek anonimizált másolat adható. A határozatban szereplő természetes személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével; egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.

(2) A határozatról - feltéve, hogy annak közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése alapján nem kerül sor - nem adható másolat, ha

a) a 163. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott titkot tartalmaz,

b) személyi állapotot érintő perben hozták meg, illetve

c) olyan perben hozták meg, amelyben a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárta.

(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a határozatról anonimizált másolat adható, ha a per tárgyát az adat minősítésének, illetve titkosítása jogszerűségének eldöntése képezi és a bíróság azt állapítja meg, hogy az adatot titokvédelem nem illeti meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott másolatban nem kell törölni:

a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy nevét és beosztását, valamint közfeladatával összefüggő egyéb személyes adatát, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt,

b) a meghatalmazottként eljárt jogi képviselő nevét,

c) az egyesület vagy alapítvány képviselőjének nevét,

d) egyéb közérdekből nyilvános adatokat.

Question 37

37. A kereset fogalma és fajai. Keresethalmazatok

Answer 37

169. § [A per megindítása]

(1) A pert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania.

(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell elbírálni, és úgy kell tekintetni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez megküldték.

170. § * [A keresetlevél]

(1) A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni: *

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b) a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes azonosító adatai közül legalább a lakóhelyét vagy székhelyét, és

c) a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.

(2) A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet,

b) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,

d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és

e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.

(3) A keresetlevél záró részében fel kell tüntetni:

a) a per tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket; ha a pertárgyérték nem meghatározható, az arra történő hivatkozást,

b) a bíróság hatáskörét és illetékességét - ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is - megalapozó tényeket,

c) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelemre, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az arra történő hivatkozást,

d) közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában a nem természetes személy fél perbeli jogképességét alátámasztó adatokat,

e) azt, hogy a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy milyen minőségben jár el.

(4) Keresethalmazat esetén a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy azokból külön-külön megállapíthatóak legyenek a halmazatban érvényesített igények és azok egymáshoz való viszonya. A keresetlevélben a halmazatban álló keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni. Egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén az elbírálás kért sorrendjét meg kell határozni.

(5) A keresetlevélben feltüntethető az alpereshez intézett, indokolt felhívás

a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve

b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.

171. § [A keresetlevél mellékletei]

(1) A keresetlevélhez csatolni kell:

a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,

b) a keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékot, és

c) * a keresetlevél záró részében hivatkozott költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén a jogszabályban előírt iratokat, továbbá, ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is.

(2) Az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.

172. § [A kereseti kérelem fajtái]

(1) Marasztalásra irányuló kereseti kérelem csak lejárt követelés érvényesítése iránt terjeszthető elő.

(2) Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt követelésre is előterjeszthető. Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem a visszabocsátás iránti kötelezettség lejárata előtt is előterjeszthető, feltéve, hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie.

(3) Valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A bíróság e törvényes feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.

(4) A felek jogállapotának vagy jogviszonyának megváltoztatása - létrehozása, megszüntetése vagy módosítása - iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha azt jogszabály kifejezetten megengedi.

173. § [Keresethalmazat]

(1) Több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy - ténybeli és jogi alapon - összefüggő jogviszonyból erednek és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresetet nem lehet összekapcsolni közigazgatási perben, illetve egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozó keresettel, illetve indítvánnyal.

(2) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (a továbbiakban: látszólagos tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha

a) a keresetek ugyanabból a jogviszonyból erednek,

b) az egyes keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, és

c) több alperes esetén valamennyi keresetet valamennyi alperes ellen indítják.

(3) A fél személye vonatkozásában egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (látszólagos személyi keresethalmazat) nem terjeszthető elő.

(4) A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre nézve beállnak.

Question 38

38. Keresetindítás és perindítás. A keresetlevél

Answer 38

169. § [A per megindítása]

(1) A pert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania.

(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell elbírálni, és úgy kell tekintetni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez megküldték.

170. § * [A keresetlevél]

(1) A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni: *

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b) a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes azonosító adatai közül legalább a lakóhelyét vagy székhelyét, és

c) a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.

(2) A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet,

b) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,

d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és

e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.

(3) A keresetlevél záró részében fel kell tüntetni:

a) a per tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket; ha a pertárgyérték nem meghatározható, az arra történő hivatkozást,

b) a bíróság hatáskörét és illetékességét - ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is - megalapozó tényeket,

c) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelemre, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az arra történő hivatkozást,

d) közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában a nem természetes személy fél perbeli jogképességét alátámasztó adatokat,

e) azt, hogy a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy milyen minőségben jár el.

(4) Keresethalmazat esetén a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy azokból külön-külön megállapíthatóak legyenek a halmazatban érvényesített igények és azok egymáshoz való viszonya. A keresetlevélben a halmazatban álló keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni. Egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén az elbírálás kért sorrendjét meg kell határozni.

(5) A keresetlevélben feltüntethető az alpereshez intézett, indokolt felhívás

a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve

b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.

171. § [A keresetlevél mellékletei]

(1) A keresetlevélhez csatolni kell:

a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,

b) a keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékot, és

c) * a keresetlevél záró részében hivatkozott költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén a jogszabályban előírt iratokat, továbbá, ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is.

(2) Az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.

172. § [A kereseti kérelem fajtái]

(1) Marasztalásra irányuló kereseti kérelem csak lejárt követelés érvényesítése iránt terjeszthető elő.

(2) Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt követelésre is előterjeszthető. Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem a visszabocsátás iránti kötelezettség lejárata előtt is előterjeszthető, feltéve, hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie.

(3) Valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A bíróság e törvényes feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.

(4) A felek jogállapotának vagy jogviszonyának megváltoztatása - létrehozása, megszüntetése vagy módosítása - iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha azt jogszabály kifejezetten megengedi.

173. § [Keresethalmazat]

(1) Több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy - ténybeli és jogi alapon - összefüggő jogviszonyból erednek és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresetet nem lehet összekapcsolni közigazgatási perben, illetve egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozó keresettel, illetve indítvánnyal.

(2) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (a továbbiakban: látszólagos tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha

a) a keresetek ugyanabból a jogviszonyból erednek,

b) az egyes keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, és

c) több alperes esetén valamennyi keresetet valamennyi alperes ellen indítják.

(3) A fél személye vonatkozásában egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (látszólagos személyi keresethalmazat) nem terjeszthető elő.

(4) A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre nézve beállnak.

Question 39

39. Áttétel és visszautasítás

Answer 39

174. § [Áttétel]

(1) Ha a keresetlevél alapján megállapítható, hogy a per elbírálása valamely más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz történő áttételét. Áttételnek van helye akkor is, ha a jogvita elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) A bíróság az alperesnek megküldött áttételt elrendelő végzéshez csatolja a keresetlevelet, kivéve, ha az a részére korábban megküldésre került. Ha az alperesnek nincs perbeli jogképessége, az áttételt elrendelő végzést számára nem kell kézbesíteni.

(3) Az áttételt elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzését maga is megváltoztathatja. A keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedése előtt nem lehet az új bírósághoz továbbítani.

(4) Nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította.

(5) A bíróság az áttétel tárgyában soron kívül jár el.

175. § [Az áttétel jogkövetkezményei]

(1) Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették.

(2) Az áttételről történő rendelkezésig a felek által teljesített perbeli cselekmények és bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha

a) azok az áttétellel kapcsolatosak,

b) azok az áttételre okot adó keresetváltoztatás vagy keresetkiterjesztés előtt történtek, vagy

c) valamennyi cselekményt a felek jóváhagyják és valamennyi rendelkezést az új bíróság hatályában fenntartja.

176. § [Visszautasítás]

(1) A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha

a) a perre magyar bíróság joghatósága - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény alapján - kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal,

b) * az igény elbírálása más hatóság - ideértve a büntető vagy szabálysértési ügyben eljáró bíróságot is - hatáskörébe tartozik vagy polgári nemperes bírósági eljárásban érvényesíthető,

c) a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak, illetve a 24. § (3) bekezdése szerinti eljárásnak kell megelőznie,

d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták,

e) a félnek nincs perbeli jogképessége,

f) az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető,

g) a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja,

h) a pert jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörében eljáró személy ellen indították,

i) * a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja, vagy

j) *

k) * a felperes nem fizette meg a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéknek vagy a jogszabályban meghatározott tételes illetéknek megfelelő mértékű eljárási illetéket, valamint költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő

l) *

(2) * A bíróság visszautasítja a keresetlevelet, ha hiánypótlási felhívás ellenére

a) a felperes nem pótolta a fél mellőzött törvényes képviselőjét,

b) a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg, vagy meghatározott személyek perben állása kötelező, és a felperes e személyeket nem vonta perbe,

c) a felperes nem nyújtott be - törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén - e törvény rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet,

d) a felperes a keresetlevelet - kötelező jogi képviselet esetén - jogi képviselő nélkül nyújtotta be, vagy nem gondoskodott a 73. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogi képviseletéről,

e) a keresetlevél nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket, illetve a felperes nem csatolta a keresetlevélhez a 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket,

f) a felperes nem pótolta - az (1) bekezdés k) pontja szerint a megjelölt pertárgyértéknek megfelelően megfizetett illetéken felül - a bíróság által a felperestől eltérően meghatározott pertárgyértékhez képest a hiányzó illetéket, vagy

g) a felperes nem pótolta az egyéb okból hiánypótlásra szoruló keresetlevél bíróság által megjelölt hiányait.

(3) A keresetlevelet vissza kell utasítani akkor is, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott okok a keresetlevélnek csak valamely részét érintik.

(4) Ha a fél, az ügyész, illetve a perindításra feljogosított személy keresete alapján a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt előterjesztett keresetlevélre az (1) bekezdés d) pontját kell alkalmazni, feltéve, hogy az ítéletet annak is kézbesítették, akinek igénye érvényesítése iránt a pert indították, és az vele szemben is jogerőre emelkedett.

(5) * A hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél hiányosságait teljeskörűen fel kell tüntetnie. Ha a felperes a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett valamennyi hiányt pótolta, de a bíróság újabb hiányosságot állapít meg, azt a perfelvétel körében kell pótolni.

(6) * A keresetlevél perfelvételre való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a keresetlevél érdemi részében előadott azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik, valamint az sem, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendőek-e a keresetlevélben foglaltak alátámasztására.

Question 40

40. A bírósági meghagyás

Answer 40

181. § [Az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának következménye]

(1) Ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.

(2) Nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki védekezést, sem érdemi védekezést.

(3) Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak alaki védekezést terjeszt elő, az érdemi védekezés előterjesztésének hiányára a 203. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

182. § [A bírósági meghagyással szembeni ellentmondás]

(1) A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bármelyik fél írásban, a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha a fél a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy a részletekben történő fizetést, illetve csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. Ha az ellentmondás csak a perköltséget, illetve a meg nem fizetett illetéket vagy az állam által előlegezett költséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel határoz; e végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.

(2) * Az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni, kivéve, ha azt a fél már korábban előterjesztette. Ennek elmaradása vagy az ellentmondás elkésettsége esetén, továbbá a 181. § (2) bekezdése szerinti esetben a bíróság az ellentmondást visszautasítja. Ugyanígy jár el a bíróság, ha az ellentmondáshoz csak beszámítást tartalmazó iratot terjesztenek elő, és azt a bíróság visszautasítja. Az ellentmondást e bekezdés, valamint a 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján visszautasító végzés ellen az ellentmondással élő fél külön fellebbezéssel élhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően előterjesztett ellentmondás esetén a bírósági meghagyás hatályát veszti és a bíróság az eljárást a perfelvétel szabályai szerint folytatja. Az ellentmondás illetékét az ellentmondással élő fél nem számíthatja fel.

(4) A bírósági meghagyás vagy annak azon része, amelyet ellentmondással nem támadtak meg, vagy amellyel szembeni ellentmondást a bíróság jogerősen visszautasította, az ellentmondásra nyitva álló határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős.

(5) Ha olyan féllel szemben került sor bírósági meghagyás kibocsátására, akinek a keresetlevelet

a) * az idézést az alperesnek a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről kézbesítési igazolás nem érkezett vissza, feltéve, hogy a rendelet 22. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, vagy

b) a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény alapján

kellett kézbesíteni, a bírósági meghagyás megtámadására előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak a bírósági meghagyás kibocsátásától számított egy évig van helye; az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni.

Question 41

41. A perfelvétel általános szabályai és módja

Answer 41

183. § [A perfelvétel tartalma]

(1) * A perfelvétel körében a felek keresetlevélben és perfelvételi iratban feltüntetett illetve perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a továbbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) - a bíróság közrehatása mellett - meghatározzák a jogvita kereteit.

(2) A perfelvétel látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre egyidejűleg kiterjed.

(3) A bíróság a perfelvétel körében bizonyítást csak törvényben meghatározott esetben folytat le.

(4) A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a fél a perfelvételi nyilatkozatait - e törvény keretei között - az ellenfél hozzájárulása nélkül megváltoztathatja.

(5) Azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során perfelvételi iratban vagy tárgyaláson korábban lehetősége volt, a bíróság pénzbírsággal sújtja.

(6) Ha a fél valamely perfelvételi nyilatkozatot a bíróság anyagi pervezetése ellenére nem vagy nem teljeskörűen terjeszt elő, a bíróság a fél perfelvételi nyilatkozatait hiányos tartalma szerint, a rendelkezésre álló peranyag alapján bírálja el.

184. § [Állítási szükséghelyzet]

(1) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha

a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik,

b) igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette,

c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt, és

d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b) pontban foglaltak ellenkezőjét.

(2) Állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

185. § [Kereset- és ellenkérelem-változtatás a perfelvétel során]

(1) A perfelvétel során keresetváltoztatásnak akkor van helye, ha a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy - ténybeli és jogi alapon - összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset.

(2) A keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni.

(3) A bíróság visszautasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha a benne foglalt kereset esetében e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye; a hiánypótlási felhívás kiadásának szükségességére a keresetlevél visszautasítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bíróság elutasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha nem állnak fenn az (1) bekezdésben foglalt feltételek. A bíróság e bekezdés szerinti határozatát köteles indokolni.

(4) A keresetváltoztatás előtti nyilatkozathoz kötődő keresetlevél előterjesztési, illetve perindítási joghatások a perfelvételt lezáró végzés meghozatalával elenyésznek.

(5) Az ellenkérelem-változtatást tartalmazó nyilatkozatot az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni.

186. § [A perfelvétel körén kívüli egyéb perbeli cselekmények]

A perfelvételi szakban a bíróság és a felek a perfelvétel lefolytatása mellett e törvény szerint járnak el a perfelvétel körén kívül eső esetleges egyéb perbeli cselekmények vonatkozásában.

58. A perfelvétel a perfelvételi tárgyalásig
59. § * [A perfelvétel módjának meghatározása]

A bíróság a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, az ügy körülményeitől függően meghatározza a perfelvétel módját, amely a következő lehet:

a) a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendel el,

b) kitűzi a perfelvételi tárgyalást, vagy

c) a perfelvételi tárgyalás mellőzésével jár el.

188. § [További írásbeli perfelvétel elrendelése]

Ha a bíróság további írásbeli perfelvételt rendel el, az írásbeli ellenkérelmet kézbesíti a felperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy az arra vonatkozó válasziratát terjessze elő.

189. § [A perfelvételi tárgyalás kitűzése és az idézés]

(1) A bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi, ha

a) további írásbeli előkészítést rendelt el és a felperes a válasziratot előterjesztette, vagy ennek hiányában a válaszirat előterjesztésére megadott határidő lejárt, vagy

b) további írásbeli perfelvételt nem rendelt el és a perfelvételi tárgyalás mellőzése sem indokolt.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a perfelvételi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze (a továbbiakban: tárgyalási időköz). A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.

(3) Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt nem rendelt el további írásbeli perfelvételt, az idézéssel egyidejűleg kézbesíti a felperesnek az alperes írásbeli ellenkérelmét.

(4) Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendelt el, és a felperes a válasziratát előterjesztette, a bíróság az idézéssel egyidejűleg azt kézbesíti az alperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívhatja az alperest viszontválasz előterjesztésére.

(5) A bíróság a perfelvételi tárgyalás határnapját úgy állapítja meg, hogy az előterjesztendő irat lehetőleg a kitűzött határnap előtt a többi félnek kézbesíthető legyen.

(6) A fél köteles gondoskodni arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson tény- és bizonyítási kérdésekben személyesen vagy képviselője útján nyilatkozatot tudjon tenni. A bíróság erről, továbbá a 191. § (4) bekezdésében és a 192. § (2) bekezdésében foglaltakról az idézésben tájékoztatja a felet.

Question 42

42. A perfelvételi tárgyalás és a perfelvétel lezárása

Answer 42

190. § [A perfelvételi tárgyalás elmulasztásának következményei]

(1) Ha a perfelvételi tárgyalást

a) valamennyi fél elmulasztotta, vagy

b) valamelyik fél elmulasztotta, és a jelen lévő fél nem kérte annak megtartását,

a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

(2) Ha a perfelvételi tárgyalás a jelen lévő fél kérelmére megtartásra kerül,

a) úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, valamint kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett,

b) úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egyéb perfelvételi nyilatkozatot nem kíván, illetve nem tud tenni,

c) a mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a tárgyaláson jelen lévő fél nyilatkozatát, a tárgyaláson csatolt, illetve kézbesíthető iratot, és

d) a perfelvétel lezárható, kivéve, ha a perfelvételi tárgyalást e törvényben meghatározott okból el kell halasztani.

191. § [A perfelvételi tárgyalás menete]

(1) A bíróság a perfelvételi tárgyalás kezdetén összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat. A felek az összegzésre észrevételt tehetnek.

(2) Ha az alperes az ellenkérelmében az eljárás megszüntetését kérte, és erről a bíróság még nem határozott, a bíróság először ebben a kérdésben tárgyal és határoz. A bíróság a megszüntetés iránti kérelem tárgyalása mellett elrendelheti az érdemi védekezés vonatkozásában is a perfelvétel folytatását, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének a felek mulasztása, közös kérelme vagy a felperes elállása folytán van helye. A bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításáról az eljárást befejező határozatában is rendelkezhet.

(3) A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, és lehetőséget biztosít arra, hogy perfelvételi nyilatkozataikat előadják.

(4) A fél jogi képviselője mellett a fél, a törvényes képviselője és a nem jogi képviselő meghatalmazottja a tényállítás, a bizonyíték és a bizonyítási indítványok tekintetében hatályos nyilatkozatot tehet.

192. § [A perfelvételi tárgyalás elhalasztása]

(1) A bíróság elhalasztja a perfelvételi tárgyalást, ha

a) * a fél a tárgyalást elmulasztotta és az ellenfél a tárgyaláson a keresetét, viszontkeresetét megváltoztatta vagy a kereseti, viszontkereseti kérelmét, illetve beszámítás útján érvényesített követelése összegét felemelte,

b) a fél a tárgyaláson az a) pontban meghatározott nyilatkozatát oly módon változtatta meg, hogy a tárgyaláson jelen lévő ellenfélnek az ellenkérelem vagy annak módosítása, illetve nyilatkozata előterjesztésére megfelelő időt kell biztosítani,

c) a fél a perfelvételi nyilatkozatát a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tudja teljeskörűen megtenni, vagy

d) a perfelvétel lezárásának e törvény szerinti egyéb akadálya van.

(2) A perfelvételi tárgyalás elhalasztásának az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján nincs helye önmagában azért, mert a fél képviselője a nyilatkozatot azért nem tudja megtenni, mert a jelen nem lévő fél vagy annak más képviselője rendelkezik a szükséges ismeretekkel.

(3) A bíróság a perfelvételi tárgyalást elhalasztó végzésében megjelöli a halasztás okát, a folytatólagos perfelvételi tárgyalás határnapját nyomban - a 189. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával - kitűzi, arra a feleket idézi, és a tárgyaláson lefolytatott perfelvétel eredményéhez képest felhívja a felet, hogy megfelelő határidőn belül az előkészítő iratát terjessze elő.

193. § [A folytatólagos perfelvételi tárgyalás]

A folytatólagos perfelvételi tárgyalásra a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának a következményeire, a perfelvételi tárgyalás menetére és elhalasztására vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

60. A perfelvétel lezárása perfelvételi tárgyaláson
61. § [A perfelvétel lezárása]

(1) Ha a felek a perfelvételi nyilatkozataikat megtették, és a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt végzéssel lezárja; a bíróság e végzéséhez kötve van.

(2) A perfelvétel lezárása előtt a bíróság a feleket erre figyelmezteti és lehetőséget biztosít további nyilatkozataik megtételére.

195. § * [Egyezség létrehozásának megkísérlése a perfelvételi tárgyaláson és közvetítői eljárás útján]

A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát megelőzően a bíróság - ha annak sikerére esély mutatkozik - megkísérli a felek között egyezség létrehozását. A bíróság tájékoztatást nyújt a közvetítés igénybevételének lehetőségéről, annak módjáról és előnyeiről, az esetleges megállapodás bírósági egyezségbe foglalásának lehetőségéről, valamint a szünetelés szabályairól.

196. § [Áttérés az érdemi tárgyalásra]

Ha a felek között a 195. §-ban foglaltak alapján nem jött létre egyezség és az eljárás nem szünetel, a bíróság nyomban megtartja vagy - ha ezt az ügy körülményei nem teszik lehetővé - kitűzi az érdemi tárgyalást, és arra a feleket idézi.

61. Perfelvételi tárgyalás mellőzése
62. § [Tájékoztatás a perfelvételi tárgyalás mellőzéséről]

(1) Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben megtett nyilatkozatokkal a jogvita kereteit meghatározták, tájékoztatja a feleket, hogy a perfelvételt további írásbeli perfelvétel és perfelvételi tárgyalás mellőzésével kívánja lezárni, továbbá egyidejűleg

a) a felperesnek kézbesíti az írásbeli ellenkérelmet,

b) figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és

c) tájékoztatja a feleket, hogy ha ezt bármelyikük tizenöt napon belül írásban kéri, perfelvételi tárgyalást tart.

(2) A bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki és arra a feleket idézi, ha azt bármelyik fél határidőben kéri.

(3) * A felperes a keresetlevélben, az alperes az ellenkérelemben kezdeményezheti, hogy a bíróság perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a perfelvételt.

198. § [A perfelvétel lezárása perfelvételi tárgyalás nélkül]

Ha a felek határidőben nem kérték a perfelvételi tárgyalás tartását, a bíróság - tárgyaláson kívül - végzéssel lezárja a perfelvételt és kitűzi az érdemi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. A perfelvételt lezáró végzéshez a bíróság kötve van.

Question 43

43. A perfelvétel iratai

Answer 43

199. § [Az írásbeli ellenkérelem]

(1) Az ellenkérelem bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,

b) a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, perbeli állását, az alperesnek a keresetlevélben fel nem tüntetett azonosító adatait,

c) az alperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét is.

(2) * Az ellenkérelem érdemi részében - ha azzal a fél a perben védekezni kíván - fel kell tüntetni:

a) alaki védekezés esetén

aa) az eljárás megszüntetésére alapot adó okot és az azt megalapozó tényeket,

ab) a tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon,

b) érdemi védekezés esetén

ba) a beszámítás kivételével az anyagi jogi kifogást a jogalap megjelölése útján,

bb) a keresetlevél érdemi részében előadottakra vonatkozó vitató és cáfoló nyilatkozatokat,

bc) a védekezést - ideértve az anyagi jogi kifogást is - megalapozó tényeket és az azokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.

(3) Az ellenkérelem záró részében fel kell tüntetni:

a) az ellenfél - állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített - felhívására tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívásban foglaltak nem teljesítésének indokát,

b) * azt, hogy a fél törvényes képviselője milyen minőségben jár el.

(4) * Keresethalmazat esetén az érdemi védekezésnek valamennyi, halmazatban érvényesített keresetre ki kell terjednie, azzal, hogy a védekezés azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.

(5) * Az ellenkérelemben feltüntethető az ellenfélhez intézett, indokolt felhívás

a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve

b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.

(6) Ha a fél a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet elismeri, a (2)-(5) bekezdésben foglaltak helyett e nyilatkozatát kell feltüntetni.

200. § [Az írásbeli ellenkérelem mellékletei]

Az ellenkérelemhez csatolni kell:

a) a 171. §-ban meghatározott fajtájú, az ellenkérelemhez kapcsolódó mellékleteket, és

b) az ellenfél felhívásának teljesítése esetén azon bizonyítékokat, amelyekre a felhívás vonatkozott.

201. § [Válaszirat, viszontválasz]

(1) A válasziratban a bíróság felhívásának megfelelő körben fel kell tüntetni

a) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a fél az ellenkérelemben szereplő tény-, illetve jogállításokat, kérelmeket, továbbá a bizonyítékokra, bizonyítási indítványokra vonatkozó állításokat mennyiben és milyen okból vitatja,

b) az ellenfél - állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített - felhívására tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívás nem teljesítésének indokát, és

c) a bíróság anyagi pervezetése szerinti felhívásra vonatkozó nyilatkozatot.

(2) * A fél válasziratban külön felhívás nélkül is tehet egyéb perfelvételi nyilatkozatot, és a 199. § (5) bekezdése szerinti felhívást intézhet az ellenfélhez.

(3) *

(4) A válaszirathoz mellékelni kell a feltüntetett és rendelkezésre álló, valamint az ellenkérelem szerinti felhívásban feltüntetett bizonyítékot.

(5) A viszontválaszra a válasziratra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az ellenkérelmen a válasziratot, a keresetváltoztatáson az ellenkérelem-változtatást kell érteni.

202. § * [Előkészítő irat]

(1) Az előkészítő iratban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azt a perfelvételi nyilatkozatot kell feltüntetni, amelynek ilyen formában történő előterjesztésére a bíróság a felet felhívta.

(2) A fél előkészítő iratban bírósági felhívás nélkül is előterjeszthet kereset-, viszontkereset-, illetve ellenkérelem-változtatást, valamint ezekkel összefüggésben álló perfelvételi nyilatkozatokat.

(3) Az előkészítő iratban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megsértésével előterjesztett perfelvételi nyilatkozat hatálytalan.

203. § [Perfelvételi irat előterjesztése és kézbesítése]

(1) * A fél perfelvételi iratot - a 202. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - akkor terjeszthet elő, ha arra a bíróság felhívta, vagy azt törvény lehetővé teszi. Az ennek megsértésével előterjesztett irat - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatálytalan.

(2) Ha a fél az e törvényben vagy a bíróság felhívásában meghatározott valamely perfelvételi nyilatkozatot nem tüntet fel a perfelvételi iratban, úgy kell tekinteni - mindaddig, amíg nyilatkozatot nem tesz -, hogy

a) a fél az ellenfél érintett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, az ellenfél érintett kérelme, illetve indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett, és

b) a fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához nem kíván, illetve nem tud az érintett perfelvételi nyilatkozat szerinti tényállítást, jogállítást, kérelmet, bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni.

(3) Ha a bíróság a felet valamely perfelvételi irat előterjesztésére először hívja fel, egyidejűleg figyelmezteti az irat hiányosságának, előterjesztése elmulasztásának a következményeire.

(4) * Több eltérő fajtájú perfelvételi irat egy beadványban is előterjeszthető e perfelvételi iratokra előírt tartalommal, azzal, hogy az egyes perfelvételi iratok azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.

(5) A bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzését követően előterjesztett perfelvételi iratot kézbesíti a feleknek, ha pedig a kézbesítés a perfelvételi tárgyalás határnapjáig már nem lehetséges, azt a tárgyaláson adja át.

Question 44

44. Viszontkereset és beszámítás

Answer 44

204. § [Viszontkereset]

(1) * Az alperes a felperes ellen - a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt - írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-levelet - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. Más jogviszonyból eredő jog iránt akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a kereset tekintetében a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagy a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától.

(2) * Törvényszék előtt nincs helye járásbíróság hatáskörébe tartozó viszontkereset indításának, kivéve a vagyonjogi perben vagyonjogi igény iránt indított viszontkeresetet. Járásbíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszék hatáskörébe tartozna - a házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perben viszontkeresetként érvényesített házassági vagyonjogi igény kivételével - csak akkor lehet indítani, ha a viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a járásbíróságnak hatásköre van.

(3) Vagyonjogi perben az eljáró bíróság a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes, kivéve, ha a viszontkereset elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.

(4) Nincs helye viszontkereset indításának az alperes által más perben a felperes követelésével szemben már beszámított követelés esetében.

(5) * Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, ha valószínűsíti, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására vagy következett be. Ebben az esetben a viszontkereset - a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal - a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető. A viszontkereset közlésére, az azzal szembeni ellenkérelem előterjesztésére és a tárgyalás elhalasztására a 213. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) * E törvény eltérő rendelkezése hiányában a viszontkeresetre a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

205. § [A viszontkereset-levél]

A viszontkereset-levél tartalmi elemeire és mellékleteire a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

206. § [A viszontkereset-levél visszautasítása]

(1) A bíróság visszautasítja a viszontkereset-levelet, ha

a) azt az alperes e törvény rendelkezéseinek megsértésével terjesztette elő,

b) a keresetlevél visszautasításának a 176. § (1) és (2) bekezdésében foglalt valamely oka áll fenn, vagy

c) törvény egyéb rendelkezése értelmében nincs helye viszontkeresetnek.

(2) A viszontkereset-levél részbeni visszautasításának és áttételének nincs helye. A viszontkereset-levél visszautasításáról szóló végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.

(3) A viszontkereset-levél visszautasítása esetén a viszontkereset-levél előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak, ha azt az alperes a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt előterjesztett új viszontkereset-levélre a 178. § (2) bekezdésének rendelkezése irányadó.

(4) Az ismételten nem e törvénynek megfelelően benyújtott viszontkereset-levelet a bíróság visszautasítja; a bíróság e végzését köteles indokolni.

207. § [Viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem]

A viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire és mellékleteire a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni.

208. § [Viszontkeresettel szembeni ellenkérelem elmulasztásának következménye]

Ha a felperes a viszontkeresettel szemben ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot vagy nyilatkozatot sem terjeszt elő, illetve azt a bíróság visszautasítja, a bíróság a felperest a vele közölt viszontkereseti kérelemnek megfelelően hivatalból bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. A 181. § (2) és (3) bekezdését és a 182. § rendelkezéseit a viszontkereset vonatkozásában is alkalmazni kell.

209. § [A beszámítás]

(1) Az alperes a felperes követelésével szembeni ellenkövetelését a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül írásban előterjesztett beszámítást tartalmazó iratban számíthatja be. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmet, illetve viszontkereset-levelet is előterjesztett, a beszámítást tartalmazó iratot legkésőbb ezzel egyidejűleg kell előterjeszteni.

(2) A követeléssel szemben nincs helye olyan ellenkövetelés beszámításának,

a) amelynek keresetként történő elbírálása más bíróság kizárólagos joghatósága alá, vagy - vagyonjogi követelés kivételével - hatáskörébe, illetve kizárólagos illetékességébe tartozna,

b) amelynek érvényesítése iránt az alperes más pert indított, és abban a perben a perindítás joghatása már beállt vagy azt jogerősen elutasították, vagy

c) amelyet az alperes más perben a felperessel szemben beszámításként már előterjesztett vagy azt az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben jogerősen elbírálták.

(3) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több beszámítás nem terjeszthető elő.

(4) Az alperes beszámítani kívánt követelésével szemben a felperes részéről beszámításnak (a továbbiakban: ellen-beszámítás) nincs helye, kivéve, ha a felperes a beszámításra vonatkozó nyilatkozatát az alperesi beszámítás előterjesztését megelőzően már közölte az alperessel.

(5) A viszontkereseti követeléssel szemben a felperes által előterjeszthető beszámításra és az ellen-beszámításra az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) * A fél az (1) bekezdésben meghatározott határidő után beszámítással - ideértve az ellen-beszámítást is - írásban vagy a tárgyaláson szóban akkor élhet, ha a (2)-(4) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, és

a) a beszámítást az ellenfél elismeri,

b) a beszámítani kért követelés a beszámítás előterjesztésére előírt határidő leteltét követően járt le,

c) a beszámítani kért követelés a fél által indított más perben hozott jogerős ítéleten alapul, vagy

d) valószínűsíti, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül, az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására vagy következett be.

(7) A beszámítást a (6) bekezdés b) pontja esetén az ellenkövetelés lejártától, a (6) bekezdés c) pontja esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig kell előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(8) Ha a fél a tárgyaláson szóban él beszámítással, azt a beszámítást tartalmazó iratra vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell előadni.

(9) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a beszámításra a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

210. § [A beszámítást tartalmazó irat]

(1) A beszámítást tartalmazó iratra a keresetlevél tartalmára és mellékletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az érdemi részben fel kell tüntetni annak kimutatását is, hogy az ellenkövetelés a kereseti követelést milyen időponttal, mennyiben és miként szünteti meg.

(2) Ha a fél az ellenkövetelését a pert megelőzően nem számította be, az (1) bekezdés szerinti számítást a beszámítás bíróságra történő előterjesztése időpontjával kell elvégezni.

211. § [A beszámítást tartalmazó irat vagy nyilatkozat visszautasítása]

A bíróság a beszámítást tartalmazó iratot vagy nyilatkozatot visszautasítja a 206. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben. Egyebekben a visszautasításra a 206. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

212. § [A beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem]

A beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire és mellékleteire a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni. Ha a fél a beszámítással szemben írásbeli ellenkérelmet nem terjeszt elő, a 203. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

213. § [A perfelvétel menetének további szabályai viszontkereset, illetve beszámítás esetén]

(1) A bíróság a perfelvételre alkalmas viszontkereset-levelet, illetve a beszámítást tartalmazó iratot a perfelvétel 187. § a) vagy b) pontja szerinti menetében az írásbeli ellenkérelemmel együtt vagy annak hiányában önállóan kézbesíti a felperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy a viszontkeresettel, illetve a beszámítással szemben az írásbeli ellenkérelmet terjessze elő.

(2) További írásbeli perfelvétel elrendelése esetén, ha a felperes az írásbeli ellenkérelmet előterjeszti - ennek hiányában, ha az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére megadott határidő lejárt - a bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és az idézéssel egyidejűleg felhívhatja az alperest, hogy az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó válasziratát is terjessze elő.

(3) Ha az alperes a keresettel szemben előterjeszt írásbeli ellenkérelmet, a bíróság a 187. § a) vagy b) pontja szerint folytatja a perfelvételt akkor is, ha a viszontkereset-levél, illetve a beszámítást tartalmazó irat perfelvételre való alkalmassága érdekében még további intézkedésre van szükség.

(4) * A bíróság a perfelvételre utóbb alkalmassá vált vagy az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően előterjesztett viszontkeresetet és beszámítást a perfelvétel állásától függően tárgyaláson kívül vagy tárgyaláson kézbesíti és megfelelő határidővel felhívja a felet, hogy a viszontkeresettel, illetve beszámítással szemben az ellenkérelmet írásban vagy az írásbeli ellenkérelemre előírt tartalommal tárgyaláson szóban adja elő. A bíróság elhalasztja a perfelvételi tárgyalást, ha az ellenkérelem előterjesztésére megfelelő határidőt kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a fél a beszámítását vagy ellenbeszámítását a 209. § (6) bekezdése szerint terjesztette elő.

Question 45

45. Keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás és utólagos bizonyítás az
    érdemi tárgyalási szakban

Answer 45

215. § [A keresetváltoztatás megengedhetőségének feltételei]

(1) * A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a kereset, viszontkereset vagy beszámítás megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: keresetváltoztatás) az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van helye, ha

a) a keresetváltoztatás - a bármelyik fél által előterjesztett - új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben, vagy

b) azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja,

és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennáll.

(2) *

(3) Ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az (1) bekezdésnek a hatáskörre vonatkozó feltétele nem akadálya a kereset megváltoztatásának, és a hatáskör hiánya nem vehető figyelembe.

216. § * [Az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének feltételei]

(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a keresettel, viszontkeresettel, beszámítással szembeni ellenkérelem megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: ellenkérelem-változtatás) az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van helye, ha

a) az ellenkérelem-változtatás - a bármelyik fél által előterjesztett - új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben, vagy

b) azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja.

(2) Az elismerés megváltoztatásra is alapot adhat az új tényállítás, ha az a korábbi elismerést nyilvánvalóan okszerűtlenné teszi.

217. § [A kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelem]

(1) * A fél a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmét írásban, a változtatásra okot adó új tényállításról történő tudomásszerzéstől, illetve a bíróság anyagi pervezetési cselekményének közlésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(2) A kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni

a) a változtatás megengedhetőségének feltételeit, valamint a feltétel fennállását megalapozó tényeket,

b) a keresetlevél, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat (e fejezetben a továbbiakban együtt: keresetlevél), illetve az írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire vonatkozó szabályok szerint a keresetnek, illetve az ellenkérelemnek a változtatással érintett részét, és

c) * a változtatásra okot adó új tényállításról történő tudomásszerzés időpontját és módját.

(3) * Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a változtatásra okot adó új tényállítást alátámasztó, illetve a változtatásra okot adó új tényállításról történő tudomásszerzés időpontját, módját valószínűsítő bizonyítékokat.

218. § [A kereset- és az ellenkérelem-változtatás iránti kérelem vizsgálata]

(1) A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítja a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmet, ha az elkésett vagy nem tartalmazza a 217. §-ban meghatározottakat, továbbá, ha a megváltoztatott kereset vonatkozásában e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye. A bíróság a visszautasító végzését köteles indokolni.

(2) Ha a fél a visszautasító végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a változtatás iránti kérelmet szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra előterjeszti, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.

(3) Ha ugyanaz a fél ismételt változtatás iránti kérelmet terjeszt elő, és azt a bíróság ismételten visszautasítja, a bíróság a visszautasításról szóló végzésében a felet pénzbírsággal sújthatja.

219. § [A kereset- és az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének vizsgálata]

(1) Ha a fél a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelmét szabályszerűen előterjesztette, a bíróság - ha a változtatás feltételei fennállnak - a változtatást engedélyezi és a 222. §-ban foglaltak szerint jár el, ellenkező esetben a változtatás iránti kérelmet elutasítja. A határozathozatal előtt a feleket írásban vagy az érdemi tárgyaláson szóban meghallgathatja. A kérelem elutasítását a bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja.

(2) A bíróság azt a felet, aki nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten alaptalan kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelmet elutasító végzésben pénzbírsággal sújtja.

220. § [Utólagos bizonyítás]

(1) * A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig akkor terjeszthet elő további bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítékot, ha az

a) a keresete, ellenkérelme alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál, feltéve, hogy az utóbb keletkezett vagy arról önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást,

b) valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás eredményének cáfolatára szolgál, feltéve hogy az ellenbizonyítás lehetőségének módja, eszköze csak a lefolytatott bizonyításból vált számára felismerhetővé,

c) a keresete, illetve ellenkérelme megváltoztatásának alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál, feltéve, hogy a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatást a bíróság engedélyezi,

d) a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése folytán vált szükségessé, vagy

e) az új tényállítás alátámasztására vagy cáfolatára szolgál.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot az arról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát valószínűsíteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot a lefolytatott bizonyítástól számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles az ellenbizonyítási lehetőség utólagos felismerhetőségét és az előterjesztett bizonyítási eszköz ellenbizonyításra való alkalmasságát valószínűsíteni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a változtatással érintett részben elrendelt kiegészítő perfelvétel során a perfelvételi szak szabályai szerint terjesztheti elő a fél a bizonyítékait, ellenbizonyítékait.

(5) * A fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot az (1) bekezdés

a) d) pontja esetén a bíróság anyagi pervezetési cselekményének közlésétől,

b) e) pontja esetén az új tényállítás közlésétől vagy az új tényállítás tudomására jutásától

számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

(6) A (2), (3) és (5) bekezdésben foglalt határidőt a bíróság indokolt kérelemre tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az utólagos bizonyítás előterjesztési határidejének elmulasztása esetén igazolásnak, illetve az előterjesztés hiányai tekintetében hiánypótlási felhívás kiadásának nincs helye.

(7) Az e § rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt a bíróság figyelmen kívül hagyja.

221. § [Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok]

(1) * A fél az ellenfél hozzájárulása és e törvényben meghatározott feltételek nélkül írásban vagy tárgyaláson szóban bármikor

a) leszállíthatja önállóan elbírálható kereseti követelésének - ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is - összegét,

b) elismerheti az ellenfél jogállítását, kérelmét, vagy annak valamely részét, illetve beismerheti az ellenfél azon tényállítását, melyet korábban vitatott,

c) visszavonhatja anyagi jogi kifogását, illetve azon tényállítását, melyet az ellenfél korábban vitatott,

d) a bizonyítás lefolytatása előtt visszavonhatja bizonyítási indítványát,

e) felemelheti a kereseti követelésének összegét - törvényen alapuló tartás iránti perben, illetve törvényben meghatározott egyéb esetben - a követelésnek a per folyamán esedékessé vált részleteire is,

f) megváltoztathatja az egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén az elbírálás kért sorrendjét, vagy

g) hivatkozhat eltérő vagy további jogi érvelésre.

(2) Az (1) bekezdés szerint megváltoztatott nyilatkozat nem vonható vissza és a megváltoztatást megelőző nyilatkozatot újból előterjeszteni nem lehet; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.

66. A perfelvétel kiegészítése
67. § [A perfelvétel kiegészítése]

(1) A bíróság a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás, továbbá a keresetkiterjesztés engedélyezéséről szóló végzésében a változással érintett részben elrendeli a perfelvétel kiegészítését. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül vagy az érdemi tárgyaláson is meghozhatja, a kiegészítő perfelvételi tárgyalást az érdemi tárgyalással együtt - akár nyomban - is megtarthatja.

(2) Kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás esetén a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedésével egyidejűleg kézbesíti a változtatás iránti kérelmet a változtatással élő fél ellenfelének és megfelelő határidővel felhívja, hogy a szükséges perfelvételi nyilatkozatot előkészítő iratban vagy kiegészítő perfelvételi tárgyaláson szóban adja elő. Ezt követően a kiegészítő perfelvétel módjának meghatározására és lefolytatásra a perfelvételre vonatkozó szabályok irányadók.

(3) Keresetkiterjesztés esetén a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedésével egyidejűleg a személyváltozással összefüggő kereset vonatkozásában a kereset közlésére és a perfelvételre vonatkozó szabályok szerint jár el.

(4) Az érdemi tárgyalási szak perfelvétel kiegészítésével nem érintett része folytatásának nem akadálya a perfelvétel kiegészítésének az elrendelése. A bíróság a perfelvétel kiegészítésével érintett bizonyítási cselekmények sorrendjét módosíthatja vagy azokat a kiegészítő perfelvétel lezárását követő időre halaszthatja.

(5) A kiegészítő perfelvételi tárgyalás elmulasztása esetén az érdemi tárgyalás elmulasztásának a következményeit kell alkalmazni.

(6) A perfelvétel kiegészítése esetén

a) a perfelvételi tárgyalásra történő idézésre,

b) a perfelvételi tárgyalás menetére és elhalasztására,

c) a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra,

d) a perfelvételi nyilatkozat elmulasztásának következményeire, és

e) a perfelvétel perfelvételi tárgyaláson történő lezárására

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) Ha a fél az érdemi tárgyalási szakban él beszámítással, a bíróság az (1)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el azzal, hogy a felet a beszámítással szembeni ellenkérelem szóban történő előadására vagy írásban történő előterjesztésére hívja fel.

Question 46

46. Az érdemi tárgyalási szak egyéb általános szabályai, a perfelvétel
    kiegészítése

Answer 46

214. § * [Az érdemi tárgyalási szak tartalma és az annak során tehető perfelvételi nyilatkozatok, tényállítások]

(1) Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert.

(2) A fél az érdemi tárgyalási szakban csak e törvényben meghatározott esetben tehet vagy változtathat meg perfelvételi nyilatkozatot.

(3) A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig előadott tényállításhoz képest eltérő vagy további tény állításának kivételesen - törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor van helye az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, ha a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után

a) jutott tudomására, illetve következett be, vagy

b) tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé.

(4) A fél a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő tényállítást (a továbbiakban: új tényállítás) a tény bekövetkezésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát valószínűsíteni.

(5) Ha a fél által előterjesztett tényállítás a (3) és (4) bekezdés szerinti feltételeknek nem felel meg, a bíróság azt figyelmen kívül hagyja, amelyről a felet tájékoztatja. Az e bekezdésen alapuló döntését a bíróság legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.

222. § [A perfelvétel kiegészítése]

(1) A bíróság a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás, továbbá a keresetkiterjesztés engedélyezéséről szóló végzésében a változással érintett részben elrendeli a perfelvétel kiegészítését. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül vagy az érdemi tárgyaláson is meghozhatja, a kiegészítő perfelvételi tárgyalást az érdemi tárgyalással együtt - akár nyomban - is megtarthatja.

(2) Kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás esetén a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedésével egyidejűleg kézbesíti a változtatás iránti kérelmet a változtatással élő fél ellenfelének és megfelelő határidővel felhívja, hogy a szükséges perfelvételi nyilatkozatot előkészítő iratban vagy kiegészítő perfelvételi tárgyaláson szóban adja elő. Ezt követően a kiegészítő perfelvétel módjának meghatározására és lefolytatásra a perfelvételre vonatkozó szabályok irányadók.

(3) Keresetkiterjesztés esetén a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedésével egyidejűleg a személyváltozással összefüggő kereset vonatkozásában a kereset közlésére és a perfelvételre vonatkozó szabályok szerint jár el.

(4) Az érdemi tárgyalási szak perfelvétel kiegészítésével nem érintett része folytatásának nem akadálya a perfelvétel kiegészítésének az elrendelése. A bíróság a perfelvétel kiegészítésével érintett bizonyítási cselekmények sorrendjét módosíthatja vagy azokat a kiegészítő perfelvétel lezárását követő időre halaszthatja.

(5) A kiegészítő perfelvételi tárgyalás elmulasztása esetén az érdemi tárgyalás elmulasztásának a következményeit kell alkalmazni.

(6) A perfelvétel kiegészítése esetén

a) a perfelvételi tárgyalásra történő idézésre,

b) a perfelvételi tárgyalás menetére és elhalasztására,

c) a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra,

d) a perfelvételi nyilatkozat elmulasztásának következményeire, és

e) a perfelvétel perfelvételi tárgyaláson történő lezárására

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) Ha a fél az érdemi tárgyalási szakban él beszámítással, a bíróság az (1)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el azzal, hogy a felet a beszámítással szembeni ellenkérelem szóban történő előadására vagy írásban történő előterjesztésére hívja fel.

67. Az érdemi tárgyalás
68. § [Az érdemi tárgyalás kitűzése és elmulasztásának következményei]

(1) * Ha az érdemi tárgyaláson a bizonyítás lefolytatása nem vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalást elhalasztja és nyomban kitűzi a folytatólagos érdemi tárgyalás határnapját, amelyre a feleket idézi.

(2) Ha a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalást nyomban megtartja, a tárgyalás elmulasztása esetén a 121. § (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható.

(3) A tárgyalást elmulasztó fél tekintetében a 190. § (2) bekezdésének rendelkezéseit az érdemi tárgyalásra alkalmazni kell. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási cselekményekre is.

224. § [A tárgyalás berekesztése]

(1) Ha a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, a bíróság a tárgyalást berekeszti.

(2) A tárgyalás berekesztése előtt az elnök a feleket erre figyelmezteti.

(3) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása szükséges. Újból meg kell nyitni a tárgyalást és a 225. §-nak megfelelően kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozat meghozatala között a tanács tagjainak személyében változás állt be.

Question 47

47. A perfelvételi és az érdemi tárgyalás közös szabályai

Answer 47

225. § [Iratismertetés]

(1) Ha a perfelvételi tárgyalást követően valamely tárgyaláson a tanács tagjainak személyében változás állt be, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült írásbeli jegyzőkönyveket, a jegyzőkönyvek írásbeli kivonatait, valamint a lefolytatott bizonyítási cselekményeket és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.

(2) A bíróság tájékoztatást ad a perfelvételi tárgyaláson a perfelvételi tárgyalásig, illetve valamennyi tárgyaláson az előző tárgyalás óta keletkezett iratokról és ismerteti azokat, amelyek kézbesítésére még nem került sor; a felek észrevételt tehetnek, vagy további iratok ismertetését kérhetik.

226. § [A tárgyalás kitűzése]

(1) * Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyalást - ideértve a folytatólagos tárgyalást is - úgy kell kitűzni, hogy az az e törvény szerint kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen. A bíróság a tárgyalást és a folytatólagos tárgyalást több, akár egymást követő tárgyalási napokra is kitűzheti.

(2) A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a tárgyalás határidőn belül történő megtartását nem teszi lehetővé.

(3) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a tárgyalás más, akár az illetékességi területen kívüli helyre is kitűzhető.

(4) A bíróság a tárgyalásra idézi azt is, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve a perindításra feljogosított személy pert indított; nem akadálya a tárgyalás megtartásának e személy távolléte akkor sem, ha az idézés számára nem volt kézbesíthető.

227. § [A tárgyalás menete és a felek jelenléte]

(1) A bíróság az első kitűzött határnapon megnyitja a tárgyalást.

(2) A bíróság valamennyi tárgyaláson a tárgyalás megkezdése után először a megjelent felek számbavétele és az idézések szabályszerűségének vizsgálata után megállapítja, hogy valamelyik fél részéről a tárgyalást - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - elmulasztottnak kell-e tekinteni. Ha igen, a bíróság dönt a tárgyalás elmulasztásának következményei tárgyában, míg az idézés szabályszerűtlensége esetén a tárgyalást elhalasztja és a tárgyalás határnapját nyomban újra kitűzi, arra a feleket idézi.

(3) Ha a fél jogi képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, valamint, ha a jogi képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője megjelent. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.

(4) Ha a szabályszerűen idézett fél nevében - a jogi képviselő mellett - képviselőként megjelent személy a perbeli képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a képviseleti jog igazolására vagy törvénynek megfelelő képviselő állítására vonatkozó hiánypótlásnak nincs helye. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti szabályszerű igazolás hiányában a bíróság a tárgyalást megtarthatja, a jelen lévő fél kérelmére megtartja. Ha a megadott határidőben a képviseleti jogot szabályszerűen nem igazolták, a megjelent személy valamennyi perbeli cselekménye hatálytalan és a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a bíróság a tárgyalást berekesztette, a bíróság csak a határozata kihirdetését tűzi ki, amelyről a feleket értesíti. A határozat kihirdetésének nem akadálya, ha az értesítés kézbesítése nincs igazolva.

(6) A mulasztás esetére megállapított következmények alkalmazásának helye van akkor is, ha

a) * az idézést az alperesnek a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről kézbesítési igazolás nem érkezett vissza, feltéve, hogy a rendelet 22. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, vagy

b) az idézést a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről kézbesítési igazolás nem érkezett vissza, feltéve, hogy az Egyezmény 15. cikk második bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.

228. § [Az idézés szabályszerűségének utólagos megállapítása és jogkövetkezményei]

(1) Ha a tárgyalás határnapjáig az idézésre vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (a továbbiakban: tértivevény) nem érkezik vissza, ezért nem állapítható meg, hogy a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell-e tekinteni, a bíróság a tárgyalást megtarthatja - a jelen lévő fél kérelmére megtartja -, ha annak egyéb törvényes akadálya nincs.

(2) Ha a bíróság a tárgyalást megtartotta és a visszaérkezett tértivevény alapján az idézés

a) nem szabályszerű, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni; az új tárgyalás eredményéhez képest a tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetve részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell,

b) szabályszerű, a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja esetén a bíróság a tárgyalást berekesztette, a bíróság csak a határozata kihirdetését tűzi ki, amelyről a feleket értesíti. A határozat kihirdetésének nem akadálya, ha az értesítés kézbesítése nincs igazolva.

(4) Ha a bíróság a tárgyalást nem tartja meg, azt elhalasztja és a tárgyalás határnapját nyomban újra kitűzi, arra a feleket idézi. Ha a visszaérkezett tértivevény alapján a jogi képviselő idézése szabályszerű volt, a bíróság alkalmazza a mulasztás esetére irányadó rendelkezéseket.

229. § [A tárgyalás elhalasztása tárgyalás megtartása nélkül]

(1) A bíróság a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el.

(1a) * A bíróság a fél jogi képviselőjének a kitűzött határnap előtt, legkésőbb az idézése kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül előterjesztett kérelmére a tárgyalást elhalasztja, ha a jogi képviselő a kérelmével egyidejűleg igazolja, hogy a kitűzött tárgyaláson egy másik tárgyalásra szóló idézésre tekintettel nem tud megjelenni. Az e bekezdés szerinti kérelem az érintett fél vonatkozásában az elsőfokú ítélet meghozataláig egy alkalommal adhat alapot tárgyalási határnap elhalasztására.

(2) A bíróság a kitűzött tárgyalást hivatalból - a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson - a tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a bíróság érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével halaszthatja el.

(3) A tárgyalás elhalasztása esetén a bíróság az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg intézkedik és az elhalasztott tárgyalásra idézetteket - ha erre mód van - előzetesen értesíti.

230. § [A fél személyes meghallgatása]

(1) * A bíróság - ha ez a jogvita kereteinek meghatározásához, a per eldöntéséhez, illetve a tényállás megállapításhoz szükséges - az eljárás bármely szakaszában hivatalból elrendelheti a természetes személy fél, illetve törvényes képviselője, valamint a nem természetes személy fél törvényes képviselője személyes meghallgatását.

(2) A fél meghallgatásakor a bíróság a fél személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg. Ha a személyazonosság tekintetében kétsége merül fel, a bíróság a fél által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványának és tartózkodásra jogosító okmányának a nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, valamint érvényességéről

elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet.

(3) A felet a meghallgatása előtt figyelmeztetni kell az igazmondási kötelezettségére, valamint annak megsértése következményeire.

(4) A perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező tizennegyedik életévét betöltött kiskorú felet, továbbá a tizennegyedik életévét be nem töltött, de ítélőképessége birtokában lévő kiskorú felet a bíróság szükség esetén - kizárólag ténykérdésekre vonatkozóan - meghallgathatja.

(5) A (4) bekezdés szerinti meghallgatás előtt a kiskorú felet a (3) bekezdésben foglaltakról a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatja.

69. Nyilvánosság a tárgyaláson
70. § [A tárgyalás nyilvánossága]

(1) A bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el és a tárgyaláson hozott ítéletét nyilvánosan hirdeti ki.

(2) A bíróság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárja, ha az minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése, a közerkölcs védelmében, kiskorú védelmében vagy a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. A bíróság a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással érintett részéről a nyilvánosságot különösen indokolt esetben akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el és a zárt tárgyaláson történő meghallgatása a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges.

(3) A bíróság a nyilvánosságot kizáró végzését köteles indokolni.

232. § [Felvételkészítés a tárgyaláson]

(1) A nyilvános tárgyalásról a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel, a bíróság által meghatározott módon kép- és hangfelvételt készíthet.

(2) A bíróság felhívása esetén a felvétel készítője köteles hitelt érdemlő módon igazolni, hogy médiatartalom-szolgáltató érdekében eljáró személy. Ha ez nem igazolható, illetve nem ellenőrizhető, a bíróság a felvétel készítését megtiltja.

(3) A bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel.

(4) Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, szakértőről, és szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulásuk esetén készíthető kép- és hangfelvétel, valamint a természetes személy fél teljes neve csak hozzájárulásával tüntethető fel médiatartalomban. Szükség esetén a bíróság e személyeket a hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Az e §-ban foglaltak betartásáról és a (4) bekezdésben említett személyek személyiségi jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik.

Question 48

48. Pervezetés

Answer 48

233. § [Alaki pervezetés]

(1) E törvény keretei között az elnök határozza meg a tárgyaláson és tárgyaláson kívül teljesítendő perbeli cselekményeket, azok sorrendjét, idejét, és gondoskodik a rend fenntartásáról.

(2) A tárgyalást az elnök vezeti. Az elnök hallgatja meg a feleket és más személyeket, akikhez kérdéseket az eljáró tanács tagjai is intézhetnek, valamint a felek és képviselőik kérdéseket indítványozhatnak.

(3) Az elnök a felek és képviselőik kérelmére engedélyezi, hogy a meghallgatott személyhez közvetlenül intézhessenek kérdéseket. A kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz. Az elnök ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre és az ügyre nem tartozó, úgyszintén a meghallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetve az arra történő feleletet megtiltja. Ha az elnök erre vonatkozó intézkedése - figyelmeztetés ellenére - nem vezet eredményre, a féltől, illetve képviselőjétől a szót megvonja.

234. § [A rendfenntartás általános rendelkezései]

(1) A tárgyalás és a tárgyaláson kívüli perbeli cselekmények rendjének fenntartásáról, méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik.

(2) A tárgyalás rendjének fenntartására, méltóságának megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a 236. § (1) bekezdésében meghatározott személyek által a bírósághoz előterjesztett beadványok tartalmára is.

(3) Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövető őrizetbe vétele iránt, és ezzel egyidejűleg feljelentést tesz.

(4) A tárgyalóterembe - a rendőrség és a büntetés-végrehajtási testület szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki nem léphet be.

235. § [A rendfenntartás hallgatóságot érintő intézkedései]

(1) Az elnök a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

(2) Az elnök rendreutasítja a hallgatóság azon tagjait, akik a tárgyalás rendjét megzavarják. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén, úgyszintén, ha a hallgatóság tagjának az állapota vagy megjelenése sérti a tárgyalás méltóságát, őt az elnök a tárgyalásról kiutasítja, illetve kivezetteti.

236. § [A rendfenntartás feleket és egyéb perbeli személyeket érintő intézkedései]

(1) A felet, a képviselőt, más perbeli személyt, a tanút, a szakértőt és a szemletárgy birtokosát, ha a tárgyalás rendjét, az eljárás menetét megzavarja, vagy a bíróságot, más felet vagy képviselőt, egyéb perbeli személyt, tanút, szakértőt, szemletárgy birtokosát sértő magatartást tanúsít, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb cselekmény esetén, valamint ha az állapotuk vagy megjelenésük a tárgyalás vagy a bíróság méltóságát sérti, őket a bíróság pénzbírsággal sújtja.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben említett személyeket az ismételt vagy súlyosabb cselekmény esetén - akár a pénzbírság kiszabásával egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a tárgyalásról kiutasíthatja, illetve kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha az (1) bekezdésben említett személyek állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát. A kiutasítás hatálya az elrendelésétől kezdve - a bíróság rendelkezésétől függően - az adott tárgyalási határnapra, annak egy részére, vagy az egész eljárásra terjed ki.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú korához és érettségéhez,

b) a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben - ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén - a pénzbírság kiszabását az elnök különösen indokolt esetben alkalmazza.

(4) A fél, illetve jogi vagy nem jogi képviselőjének kiutasítása esetén a bíróság a tárgyalást elhalasztja, kivéve, ha a kiutasított fél vagy jogi képviselője a tárgyalás megtartását kéri. Ha a kiutasítás az egész eljárásra kiterjed, a bíróság a felet felhívja, hogy a tárgyalásra képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetén a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni. Tanú vagy szakértő kiutasítása esetén a 272-274. § rendelkezései irányadók.

237. § [Anyagi pervezetés]

(1) Ha a fél perfelvételi nyilatkozata - e § alkalmazásában ideértve a keresetlevélben feltüntetett nyilatkozatokat is - hiányos, nem kellően részletezett vagy ellentmondó, a bíróság közrehat abban, hogy a fél a perfelvételi nyilatkozatát teljeskörűen előadja, illetve annak hibáit kijavítsa.

(2) Ha a perfelvételi nyilatkozat nem terjed ki valamely lényeges tény vonatkozásában a bizonyításra vagy a felek között vita van abban, hogy valamely tény bizonyítása mely felet terheli, a bíróság az (1) bekezdésben foglaltakon túl tájékoztatja a feleket a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása elmulasztásának, valamint a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményéről is.

(3) A bíróság hozzájárul a jogvita kereteinek tisztázásához azzal, hogy a felek tudomására hozza, ha

a) az általuk hivatkozott jogszabályi rendelkezést eltérően értelmezi,

b) a rendelkezésre álló adatok alapján olyan tényt észlel, amelyet hivatalból kell figyelembe venni, vagy

c) jogszabály szerint a kérelemhez nincs kötve,

és lehetőséget biztosít a feleknek nyilatkozataik megtételére.

(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben az ügy körülményeitől függően a félhez intézett kérdéssel, nyilatkozattételre felhívással, illetve tájékoztatással járul hozzá ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.

(5) A bíróság a felek kérelmének és jogállításának korlátain belül gyakorolja az anyagi pervezetést, amelyet a felek perbeli cselekményeik megtételekor szabadon felhasználhatnak.

Question 49

49. Az eljárás megszüntetése

Answer 49

240. § [Az eljárás hivatalból történő megszüntetése]

(1) * A bíróság az eljárást - a g) pont szerinti kivétellel annak bármely szakaszában - hivatalból megszünteti, ha

a) a keresetlevelet, viszontkereset-levelet már a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja, a 176. § (2) bekezdés a)-c) pontja, illetve a viszontkereset-levelet a 206. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani,

b) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de

ba) az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő vagy

bb) az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja,

c) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg és a bíróság joghatóságát az alperes perbe bocsátkozása sem alapozhatja meg,

d) a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem pótolták,

e) megállapítja, hogy a per más - az e törvény hatálya alá tartozó - ügyben eljáró bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, kivéve, ha

ea) a hatáskör a per tárgyának értékétől függ és az alperes hatásköri kifogás nélkül írásbeli ellenkérelmet már előterjesztett, vagy

eb) az illetékesség nem kizárólagos és az alperes illetékességi kifogás nélkül írásbeli ellenkérelmet már előterjesztett,

f) a fél meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja,

g) a perfelvételi, illetve a folytatólagos perfelvételi tárgyalást a felek elmulasztották vagy a jelen lévő fél a tárgyalás megtartását nem kéri, feltéve, hogy a perben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor,

h) a felperes a bíróság felhívása ellenére - ideértve a 73. § (1) bekezdése szerinti esetet is - a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról a bíróság által megállapított határidő alatt nem gondoskodik, vagy

i) megállapítja, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazása során nem tekinthető írásbeli ellenkérelemnek a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás. Az alperes az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti joghatósági kifogását legkésőbb az írásbeli ellenkérelmében, az érdemi védekezéssel egyidejűleg terjesztheti elő.

(3) Az (1) bekezdés e) és i) pontja esetén a bíróság az eljárás megszüntetésével egyidejűleg elrendeli az ügy iratainak áttételét a keresetlevél áttételére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával, kivéve, ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál az ügy már folyamatban van és az a saját hatáskörét megállapította.

(4) Az (1) bekezdés h) pontja esetén, ha a felperes a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, a kérelem elbírálásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani a jogi képviseletről történő gondoskodásra nyitva álló határidőt.

(5) A félnek az (1) bekezdés szerinti vagy törvény más rendelkezése alapján hivatalbóli megszüntetési okra hivatkozással előterjesztett, az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmét elutasító végzést a bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja.

(6) Az eljárást az (1) bekezdés vagy törvény más rendelkezése alapján hivatalból megszüntető végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

241. § [Az eljárás kérelemre történő megszüntetése]

(1) A bíróság az eljárást - a kereset közlését megelőzően is, annak bármely szakaszában - kérelemre megszünteti, ha

a) a felperes a teljes keresetétől elállt,

b) a felek ezt közösen kérték,

c) a megszűnt félnek nincs jogutódja, és bármelyik fél az eljárás megszüntetését kérte, vagy

d) a bíróság a felperest perköltség-biztosíték adására kötelezte, de a felperes a kitűzött határidő alatt biztosítékot nem adott és az alperes a biztosíték adása iránti kérelemben az eljárás megszüntetését is kérte.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a felperes az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztéséig az alperes hozzájárulása nélkül, ezt követően - a (3) bekezdésben említett eset kivételével - csak az alperes hozzájárulásával állhat el. Az írásban bejelentett elálláshoz a hozzájáruló nyilatkozatot egyidejűleg csatolni kell. Ennek elmulasztása esetén a bíróság az alperest nyilatkozattételre hívja fel és figyelmezteti, hogy ha a felhívásra az abban megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a felperes kérelmének megfelelően az eljárást megszünteti.

(3) Az eljárás elállás miatti megszüntetése esetén nincs szükség az alperes hozzájárulására, ha az elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette.

(4) Az eljárást az (1) bekezdés alapján vagy törvény más rendelkezése alapján megszüntető végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

242. § [Az eljárás részbeni megszüntetése]

(1) Ha az eljárás hivatalból vagy kérelemre történő megszüntetésének oka csak a kereset vagy viszontkereset, illetve csak valamelyik fél vonatkozásában áll fenn, a bíróság az eljárást a kereset vagy viszontkereset, illetve a megszüntetési okkal érintett fél tekintetében részben szünteti meg.

(2) * Ha a felperes a keresetétől kizárólag a kereseti kérelme valamely önállóan elbírálható része tekintetében áll el, a bíróság az eljárást csak e rész tekintetében szünteti meg.

(2a) * Ha keresethalmazat esetén a magyar bíróság joghatósága csak egyes keresetek vonatkozásában állapítható meg, a bíróság az eljárást a megszüntetési okkal érintett keresetek tekintetében részben is megszüntetheti.

(3) Az eljárás részbeni megszüntetése esetén az eljárás megszüntetésére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

243. § [A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások és a perindítás joghatásainak fenntartása]

(1) Az eljárásnak a 240. § (1) bekezdés a) és d) pontja, valamint a 241. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése esetén a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások, valamint a perindítás joghatásai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra előterjeszti vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A megszüntető végzés jogerőre emelkedése előtt előterjesztett keresetlevélre a 178. § (2) bekezdésének rendelkezése irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Question 50

50. A jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó eltérő szabályok

Answer 50

244. § [Jogi képviselővel történő eljárás választása és áttérés a jogi képviselő nélküli eljárásra]

(1) * Ha a fél azokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező jogi képviselőt vesz igénybe, azt a jogi képviselővel történő eljárás választásának kell tekinteni és ennek időpontjától az eljárás jogerős befejezéséig - kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetet - a jogi képviseletet köteles fenntartani. Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, rá a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kötelező jogi képviselet szabályait, valamint a XI-XIV. Fejezet rendelkezéseit az e fejezet szerinti eltérések nélkül kell alkalmazni akkor is, ha a jogi képviselete megszűnik.

(2) Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő nélküli eljárásra. Az áttérés a fél bejelentésétől kezdve hatályos. A félnek a jogi képviselővel történő eljárás választására és az áttérésre vonatkozó perbeli cselekménye a fél jogutódjával szemben nem hatályos.

(3) Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, a perben jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédjelöltet és a jogi előadót is.

(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdésben foglaltakról a felet, illetve jogutódját a hozzá intézett első intézkedése alkalmával tájékoztatja.

74. Általános rendelkezések
75. § * [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazására utaló szabály]

Ha e törvény másként nem rendelkezik, azokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró félre a XI-XIV. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

75. A perindítás, a perfelvételi és érdemi tárgyalási szak
76. § [Beadványok benyújtása]

(1) * A fél erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti

a) a keresetlevelet,

b) a viszontkereset-levelet, valamint a beszámítást tartalmazó iratot, és

c) az írásbeli ellenkérelmet.

(2) * A felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít. Ha a keresetet nem a perre illetékes bíróság rögzítette, azt - a kereset előadása időpontjának feltüntetésével - az illetékes bírósághoz haladéktalanul megküldi. A keresetlevél beadása időpontjának a kereset szóbeli előadásának időpontját kell tekintetni.

(3) * A fél a viszontkeresetet, a beszámítást és az ellenkérelmet tartalmazó nyilatkozatot a perben eljáró bíróságon a (2) bekezdésben meghatározott módon szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az arra rendszeresített nyomtatványon rögzít.

(4) * A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről a szükséges tájékoztatással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni. Ha a fél a hiányok pótlását felhívás ellenére elmulasztja, a keresetet, illetve a nyilatkozatot hiányos tartalmával kell a jegyzőkönyvben vagy nyomtatványon rögzíteni. Ha a szóbeli előadás alkalmával hiánypótlásra történő felhívásra került sor és a hiányok pótlását a fél elmulasztotta, azt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5) A fél a folyamatban lévő perben a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívüli egyéb kérelmet, nyilatkozatot is előterjeszthet szóban a perben eljáró bíróságon a (2) bekezdésben meghatározott módon, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(6) A bíróság a felet válaszirat, viszontválasz vagy előkészítő irat előterjesztésére csak akkor hívja fel, ha az a félnek vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselőjének (a továbbiakban: nem jogi képviselő) nem okoz különösebb nehézséget.

247. § * [A beadványok eltérő tartalma]

(1) A félnek a keresetlevélben, a viszontkereset-levélben, a beszámítást tartalmazó iratban és az írásbeli ellenkérelemben az e törvény szerint kötelező tartalmi elemek közül nem kell feltüntetni a jogalapot és a jogi érvelést.

(2) A félnek az érvényesíteni kívánt jogot és az anyagi jogi kifogást az annak alapjául szolgáló tények előadásával kell megjelölni.

(3) A keresetlevél záró részében a per tárgyának az értékét, a bíróság hatáskörét és illetékességét - ha az ügyben külföldi elem van, a bíróság joghatóságát - megalapozó adatokat akkor kell feltüntetni, ha azok a keresetlevél érdemi részében feltüntetett adatok alapján nem állapíthatóak meg.

248. § * [A beadványok hiányosságai]

(1) A keresetlevél hiányossága esetén a hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie és a fél jogban járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiánypótlás módjáról. Hiánypótlásra történő felhívás helyett a bíróság elrendelheti a fél személyes meghallgatását, ha a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja. Ha a felperes a hiányokat hiánypótlási felhívás ellenére az abban meghatározott határidőn belül nem pótolta, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja.

(2) A bíróság a kereset közlésekor - a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett - tájékoztatja az alperest, hogy az írásbeli ellenkérelmet, viszontkereset-levelet és beszámítást tartalmazó iratot erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti.

249. § [A felek jelenléte a tárgyaláson]

(1) * Ha bármely tárgyaláson a szabályszerűen idézett fél képviseletében megjelent nem jogi képviselő a perbeli képviseleti jogát nem igazolja vagy az nem szabályszerű, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására és a felet a megjelent személy eljárását jóváhagyó nyilatkozat csatolására. Ha a képviselőként megjelent személy a felet törvény értelmében nem képviselheti, a bíróság a felet megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy a perben személyesen vagy törvénynek megfelelő meghatalmazott útján járjon el és nyilatkozzon, hogy a megjelent személy eljárását jóváhagyja-e.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bíróság a tárgyalást megtarthatja, a jelen lévő fél kérelmére megtartja.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett igazolást vagy nyilatkozatot a megadott határidőben nem csatolták, a fél képviseletében megjelent személy által teljesített valamennyi perbeli cselekmény hatálytalan és a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a bíróság a tárgyalást berekesztette, a bíróság csak a határozata kihirdetését tűzi ki, amelyről a feleket értesíti. A határozat kihirdetésének nem akadálya, ha az értesítés kézbesítése nincs igazolva.

250. § [A keresetváltoztatás és ellenkérelem-változtatás iránti kérelem]

A fél a kereset-, viszontkereset-, beszámítás-változtatás, illetve a keresettel, viszontkeresettel, beszámítással szembeni ellenkérelem-változtatás iránti kérelmet tárgyaláson szóban is előadhatja.

251. § [Utólagos bizonyítás]

A 220. § (6) bekezdésének a hiánypótlásra és igazolásra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.

252. § [Rendfenntartás]

A fél nem jogi képviselőjének kiutasítása esetén a tárgyalás megtartását a nem jogi képviselő is kérheti. Ha a bíróság a felet vagy nem jogi képviselőjét az egész eljárásra kiterjedően kiutasítja, felhívja a felet, hogy új képviselőről gondoskodjon vagy a tárgyaláson személyesen jelenjen meg. A jogi képviselő egész eljárásra kiterjedő kiutasítása esetén, a bíróság az új képviselőről való gondoskodásra történő felhívás mellett - feltéve, hogy ennek törvényes feltétele fennáll - arra is felhívja a felet, hogy jelentse be, ha a jogi képviselő nélküli eljárásra történő áttérés lehetőségével kíván élni.

253. § [Anyagi pervezetés]

Az anyagi pervezetés szabályait azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a bíróság

a) elrendelheti a fél személyes meghallgatását a jogvita kereteinek meghatározásához, így különösen a fél tényállításai, jogállításai és kérelme, ellenkérelme, valamint bizonyítási lehetőségei tisztázása érdekében, és

b) a felet a bizonyításra szoruló tények vonatkozásában az e törvény szerinti bizonyítási lehetőségek, bizonyítási eszközök és ezek feltételei tekintetében - szükség esetén - tájékoztatással látja el.

Question 51

51. A bizonyítás fogalmi rendszere, a bizonyítási érdek és a bizonyítási
    teher

Answer 51

• A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. A bizonyítás fő
  színtere az elsőfokú eljárásban főszabályként az érdemi tárgyalási szak

263. § [A tényállás szabad megállapításának elve]

(1) A bíróság a perben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas.

(2) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás - a 264. §-ban foglaltak kivételével - nem köti.

264. § [Más hatóság határozatához kötöttség]

(1) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményeiről polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

(2) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében hozott jogerős döntése az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróságot köti.

265. § [Bizonyítási érdek és bizonyítási szükséghelyzet]

(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.

(2) A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy

a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette,

b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy

c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg,

és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ellenkezőjét.

(3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

Question 52

52. A bizonyítás lefolytatása és az előzetes bizonyítás

Answer 52

267. § [A bizonyítás módjai]

A bizonyítás történhet különösen tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle útján. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik, kivéve, ha a bizonyításfelvétel adott módja a közrendbe ütközik.

268. § [A bizonyítás eszközei]

(1) A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető bizonyítékhoz juthasson.

(2) Bizonyítási eszközként különösen tanú, szakértő, okirat, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, valamint egyéb tárgyi bizonyítási eszköz vehető igénybe.

(3) Nem használható fel a bizonyítási eszköz, ha azt törvény

a) kizárja, vagy

b) feltételhez köti, kivéve, ha a feltétel fennállása megállapítható.

Előzetes bizonyításnak van helye az érdekelt fél kérelmére a per megindítása előtt vagy annak folyamatban léte alatt - a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően -, ha

a) a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna,

b) a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve észszerű időn belül történő befejezését elősegíti, vagy

c) a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi.

Question 53

53. A bizonyítás eredményének mérlegelése, a bizonyítási szükséghelyzet
    és a jogsértő bizonyítási eszköz

Answer 53

277. § [A bizonyításfelvétel helye]

(1) A bíróság csak a saját illetékességi területén vagy a székhelyén teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül, más bíróság területén csak akkor járhat el, ha

a) ez a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, vagy

b) a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség, kiskorú érdeke vagy más fontos érdek indokolja.

(2) Ha a bíróság az illetékességi területén kívül jár el, erről értesíti az illetékes járásbíróságot, amely megkeresésre a bizonyításfelvétel során segédkezik.

(3) A bizonyítási eljárást a bíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, a bizonyításfelvétel történhet elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével.

(4) Ha a bizonyításfelvétel tárgyaláson történő lefolytatása jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a bizonyításfelvétel történhet kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján is.

278. § [A bizonyításfelvétel módja és a felek által gyakorolható jogosultságok]

(1) A bíróság a felek bizonyítási indítványainak keretei között szabadon állapítja meg a bizonyítás felvételének módját, eszközeit, az egyes bizonyítási cselekmények körét és sorrendjét.

(2) A bizonyítás felvétele során a közreműködőket - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság nyilatkoztatja. A bíróság tagjai a közreműködőkhöz és a felekhez a ténybeli nyilatkozataik valós tartalmának tisztázása, a közreműködő szavahihetőségének és illetéktelen befolyástól való mentességének ellenőrzése, a tudomásszerzés körülményeinek, illetve az okirat vagy más bizonyítási eszköz hitelességét érintő körülményeknek a feltárása érdekében kérdéseket intézhetnek.

(3) A felek a bizonyításfelvételnél jelen lehetnek, azzal kapcsolatban észrevételeket és indítványokat tehetnek, a bíróság számára további kérdések feltételét indítványozhatják. A bíróság engedélyezheti, hogy egyes kérdéseket a fél közvetlenül tegyen fel a közreműködőnek.

(4) Ha e törvény szerint a fél a bizonyítás felvétele során indítvány megtételére jogosult, az indítvány az érdemi tárgyalási szakban is előterjeszthető. A 276. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, továbbá ha a fél az indítvány előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik, a bíróság az indítvány teljesítését mellőzi.

279. § [A bizonyítás eredményének mérlegelése]

(1) A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg.

(2) Ha a per során a félnek és képviselőjének tényállításai eltérőek, ezt a bíróság akként értékeli, mintha magának a félnek a tényállításai lennének eltérők.

(3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb tartozás összegét, ha az a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján nem állapítható meg, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg.

269. § [Jogsértő bizonyítási eszközök]

(1) Jogsértő és a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, illetve annak elkülöníthető része,

a) amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő,

b) amely egyéb jogsértő módon keletkezett,

c) amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy

d) amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.

(2) A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő, ha ez a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján tényként egyértelműen megállapítható. A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát a bíróság hivatalból veszi figyelembe és erről a feleket tájékoztatja.

(3) Ha a bizonyítási eszköz nem nyilvánvalóan jogsértő, annak jogsértő voltát a bizonyítási eszközt előterjesztő fél ellenfele haladéktalanul köteles bejelenteni. A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél akkor hivatkozhat a bizonyítási eszköz jogsértő voltára, ha arról önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást és a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül azt bejelenti.

(4) A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet kivéve - kivételesen

a) a jogsérelem sajátosságát és mértékét,

b) a jogsérelemmel érintett jogi érdeket,

c) a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását,

d) a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és

e) az eset összes körülményeit

mérlegelve figyelembe veheti.

(5) Ha a jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizonyítani nem képes, a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályait alkalmazhatja.

(6) A jogsértő bizonyítási eszközre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a bizonyításban közreműködő személy tényállításán, szakvéleményén, vallomásán vagy egyéb nyilatkozatán alapuló bizonyítékra is.

(7) * A jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti. Erre a bizonyító felet figyelmeztetni kell.

(2) A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy

a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette,

b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy

c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg,

és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ellenkezőjét.

(3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

Question 54

54. A tanúbizonyítás fogalma, a tanúzási képesség és a megtagadási okok

Answer 54

A tanú az a peres felektől különböző személy aki az általa észlelt múltbéli ténykeről tesz
vallomást a bíróság előtt

289. § [Tanúzási képtelenség]

(1) Nem hallgatható meg tanúként, aki

a) védőként járt el, olyan kérdésről, amiről védőként szerzett tudomást,

b) a titoktartás alól felmentést nem kapott, olyan kérdésről, amely minősített adatnak minősül.

(2) A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

(3) Azt, hogy a titoktartás alól való felmentésre az egyes esetekben mely hatóság vagy szerv illetékes, jogszabály határozza meg.

(4) Azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a felmentésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni.

(5) E § rendelkezései ellenére meghallgatott tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.

290. § [A tanúvallomás megtagadása]

(1) A tanúvallomást megtagadhatja:

a) a felek bármelyikének hozzátartozója,

b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben,

c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette,

d) az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha a tanúvallomással érintett adatok a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó törvény rendelkezései alapján nem minősülnek üzleti titoknak, vagy ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az érintett adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e,

e) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő,

f) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben.

(2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyinek hozzátartozója, a tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthető el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha

a) a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelődje,

b) a kérdés olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél

ba) a tanú mint valamelyik fél képviselője vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy

bb) valamelyik fél a tanúnak képviselője volt, vagy

c) a kérdés a tanú családtagjának származására, házasságára, életben létére, halálára, kiskorú családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, harmadik személynél történő elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés c)-f) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kötelezettség megszűnik, ha a titok nem természetes személy jogosultja megszűnt jogutód nélkül.

(5) Az (1) bekezdés a), valamint c)-f) pontja esetén a tanút mentességére meghallgatása előtt, illetve mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) Ha a tanút az e §-ban meghatározott esetekben a mentességére történő alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe.

Question 55

55. A tanúbizonyítás lefolytatása

Answer 55

292. § [A tanú meghallgatására vonatkozó általános előírások]

(1) A megidézett, jelen lévő tanút a tárgyalási napon meg kell hallgatni. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

(2) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál a meghallgatása előtt nem lehet jelen, és meghallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhat el.

(3) A meghallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.

(4) A fogyatékossággal élő tanú meghallgatásának a fogyatékosságára tekintettel, az állapotának megfelelő módon kell megtörténnie. A fogyatékossággal élő tanú meghallgatása mellőzhető, ha az állapota miatt tőle értékelhető vallomás nem várható.

293. § [A tanú adatainak zártan kezelése a meghallgatás során és azt követően]

(1) A tanút a meghallgatása megkezdése előtt nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja-e a nevének kivételével - a 285. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a nevét is - a 284. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 294. § (1) bekezdésében meghatározott személyi adatainak zártan kezelését. Ha a tanú ezt kéri, a bíróság zártan kezeli azon adatait, amelyeket a tanút megidézni kérő fél ellenfele - az ügyészt ide nem értve - még nem ismerhetett meg.

(2) Ha a tanú a bíróság felhívására a személyi adatainak zártan kezelését nem kéri, illetve külön felhívás nélkül is úgy nyilatkozik, hogy személyi adatainak zártan kezelését nem kívánja, a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését megszünteti; ez korlátozódhat a tanú neve zártan kezelésének megszüntetésére.

(3) Ha az eljárás során a bíróság megállapítja, hogy a tanút megidézni kérő fél ellenfele - az ügyészt ide nem értve - a tanú személyi adatait ismeri, a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését megszünteti.(4) A tanú személyi adatainak zártan történő kezelése tárgyában a meghallgatást foganatosító bíróság a felek meghallgatása nélkül dönt, külön határozatot hoznia azonban nem kell, a jegyzőkönyvben elegendő az (1)-(3) bekezdésben foglaltak megtörténtét rögzíteni.

294. § [A tanú azonosítása és meghallgatása]

(1) A meghallgatás kezdetén a bíróság meggyőződik a tanú személyazonosságáról, és a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét az adatkezelés módjának megfelelően a jegyzőkönyvben vagy külön lapon rögzíti. A tanú adatait akkor is rögzíteni kell, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult.

(2) Ha a bírót vagy más hivatalos személyt tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt hallgatja meg a bíróság, a meghallgatása előtt személyazonosságát a nevének, feladatkörének, munkakörének, esetleges vezetői megbízásának, a szolgálati helye szerinti bíróság vagy hivatal nevének és címének a rögzítése mellett kell megállapítani.

(3) A bíróság a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg. Ha a személyazonosság tekintetében kétsége merül fel, a tanú által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, valamint érvényességéről

elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet.

(4) A tanútól meg kell kérdezni, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. A tanúnak erre a kérdésre akkor is válaszolnia kell, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ezután a vallomástételre köteles tanút a per eldöntése szempontjából lényeges tényekre nézve részletesen meg kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást.

(5) A meghallgatás során mindvégig kiemelt figyelmet kell fordítani a tanú személyhez fűződő jogainak, így különösen emberi méltóságának védelmére. A bíróság a tanúval szemben tiszteletlen magatartást tanúsító vagy ilyen hangnemet használó személy részéről - a 236. §-ban meghatározott intézkedésen túlmenően - ismételt esetben további kérdések feltételét megtiltja vagy a közvetlen kérdezés jogát megvonja.

(6) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek az előadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni.

295. § [A tanúhoz intézett kérdések]

Az elnök a tanú meghallgatását indítványozó fél kérelmére engedélyezheti, hogy a tanúhoz először a meghallgatást indítványozó fél intézzen közvetlenül kérdéseket, majd - az ellenérdekű fél ilyen tartalmú kérelme esetén - az ellenérdekű fél. Ez esetben a feleket követően az elnök, valamint a tanács többi tagja jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni.

296. § [A tanú okirat-felmutatási kötelezettsége]

(1) A tanú a meghallgatásakor a birtokában lévő feljegyzést, okiratot, a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait, illetve azoknak a peres ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság felhívására megtekintés végett bemutatni, kivéve, ha azt perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában. A feljegyzés, az okirat, tárgyi bizonyíték bemutatására kötelező határozatra a 291. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(2) A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat, feljegyzés másolatának, kivonatának az iratokhoz történő csatolását. Ha a tanú a másolatot, kivonatot csatolni nem tudja, annak elkészítéséről a bíróság gondoskodik.

297. § [A tanúvallomás rögzítése]

(1) A meghallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, a (2) bekezdésben meghatározott esetet, a folyamatos felvétel készítésének esetét, továbbá, ha a felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) Ha a bíróság a tanú vallomását a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvételre rögzíti, a felvétel megkezdését megelőzően a tanút figyelmeztetni kell, hogy a hangfelvételt kísérje figyelemmel. Tájékoztatni kell arról, hogy a felvétel közben, közvetlenül a kifogásolt rész elhangzását követően a visszahallgatás, kiigazítás vagy kiegészítés iránti igényét jelezheti. A hangfelvétel egészének visszahallgatása ebben az esetben nem kérhető.

(3) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vagy a hangfelvétel felvétele során a korábban előadott vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, a kiigazítást vagy kiegészítést indokolt esetben jegyzőkönyvbe kell foglalni.

298. § [A kiskorú tanú meghallgatása]

(1) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható.

(2) A kiskorú tanú meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A meghallgatáskor a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni. A meghallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú meghallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire történő figyelmeztetés helyett az igazmondás követelményéről kell tájékoztatást adni a tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanú esetén a személyi adatainak zártan kezeléséről, valamint a vallomástétel megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes képviselője teszi meg, valamint a vallomástételre kötelező határozat elleni fellebbezési jogot a törvényes képviselő gyakorolja.

(4) Ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a gyámhatóság által kirendelt eseti gyám gyakorolja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat.

299. § [Költségtérítés]

(1) A tanúnak igénye lehet a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút meghallgatása után figyelmeztetni kell.

(2) A tanúnak járó költségtérítés számításáról és részletes szabályairól jogszabály rendelkezik.

(3) A meghatározott tanúdíjat a meghallgatást foganatosító bíróság az annak fedezésére letett összegből nyomban kiutalja. Ha a bíróság letétbe helyezést nem rendelt el, vagy a letett összeg nem elegendő, a meghatározott tanúdíj előlegezésére az e törvény alapján a költség előlegezésére köteles felet kell kötelezni.

(4) Ha a tanút a bíróság székhelyétől eltérő településről idézték meg, a bíróság az útiköltséget a tanú részére előlegként is kiutalhatja.

Question 56

56. A szakértői bizonyítás fajtái és közös szabályai

Answer 56

300. § [Szakértő alkalmazása]

(1) Szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges.

(2) Szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt lehet alkalmazni.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában szakértő a fél megbízása vagy kirendelés alapján, indítványra alkalmazható.

301. § [Szakértő kizárása]

(1) Szakértőként nem járhat el,

a) akire a 12. § a)-c), e) vagy f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn,

b) aki az ügyben mint bíró vett részt,

c) aki olyan gazdasági társaságnak vagy szolgáltatónak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben szakértőként már korábban eljárt.

(2) Szakértőként nem lehet alkalmazni azt a gazdasági társaságot vagy szolgáltatót, amelynek tagjával vagy vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § a)-c) vagy e) pontjában, illetve vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § f) pontjában meghatározott kizáró ok és azt a szakértői intézményt, intézetet, testületet, szervet vagy szervezetet sem, amelynek vezetőjével, elnökével szemben a 12. § a)-c), e) vagy f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.

(3) A kizárási okot a bíróság hivatalból veszi figyelembe és azt a szakértő és a fél is köteles a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni.

(4) A bíróság a kizárás tárgyában a felek meghallgatása után határoz. A perben kirendelt szakértő alkalmazása esetén a bíróság a határozata előtt a szakértőt meghallgatja.

316. § [Az aggályos és az egyébként mellőzendő szakvélemény]

(1) A kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos, ha

a) hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,

b) homályos,

c) önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes, vagy

d) egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér.

(2) A magánszakértői vélemény aggályos, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn,

b) a magánszakértő e törvény szerinti perbeli kötelezettségeit nem teljesítette,

c) annak kiegészítése az ellenfél kérdései vonatkozásában nem történt meg,

d) annak kiegészítése az ellenfél magánszakértői véleményével szemben a szakkérdés vonatkozásában fennálló ellentét indokai tekintetében, szóban nem történt meg, vagy

e) közte és az ellenfél magánszakértői véleménye között szakkérdésben ellentét áll fenn, és az a)-d) pontban foglalt okok egyik magánszakértői vélemény tekintetében sem állnak fenn.

(3) * A kizárt vagy a kirendelés alól felmentett szakértő szakvéleménye, az aggályos magánszakértői vélemény vagy kirendelt szakértőtől származó szakvélemény, valamint törvény rendelkezése ellenére vagy a jelen fejezetben foglalt rendelkezések megsértésével benyújtott magánszakértői vélemény vagy más eljárásban kirendelt szakértőtől származó szakvélemény a perben bizonyítékként nem vehető figyelembe.

317. § [Pervezetés]

(1) A bíróság felhívja a fél figyelmét, ha

a) szakértő alkalmazása szükséges,

b) jogszabály értelmében szakértő csak kirendelés útján alkalmazható,

c) a szakvélemény elkészítéséhez a perben nem szolgáltatott adatok szükségesek, vagy

d) a magánszakértői vélemény vagy a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos.

(2) Ha a bíróság a szakértőt hivatalból rendelte ki, szükség szerint hivatalból jogosult elvégezni minden olyan perbeli cselekményt, amit a fél e fejezet szerint indítványozhat.

Question 57

57. A magánszakértői bizonyítás

Answer 57

302. § [A magánszakértői vélemény]

(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a fél a megbízása alapján eljáró szakértő (a továbbiakban: magánszakértő) által készített szakvélemény (a továbbiakban: magánszakértői vélemény) benyújtását indítványozhatja.

(2) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a magánszakértői véleményt a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani.

(3) A bizonyító fél ellenfele akkor jogosult magánszakértői vélemény benyújtását indítványozni, ha a bizonyító fél magánszakértői vélemény benyújtását indítványozza.

(4) Több bizonyító fél, illetve a bizonyító fél több ellenfele ugyanazon szakkérdés vonatkozásában csak egy magánszakértőt alkalmazhat.

(5) Kirendelt szakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában már nincs helye magánszakértő alkalmazásának.

303. § [A magánszakértő perbeli jogai és kötelezettségei]

(1) A magánszakértő a perben jogosult

a) a feladata teljesítése érdekében a per irataiba betekinteni és azokról másolatot készíteni, és

b) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél jelen lenni, ott a magánszakértői vélemény benyújtását követően a felekhez, az ellenfél magánszakértőjéhez és a közreműködőkhöz kérdések feltevését indítványozni.

(2) A magánszakértő a perben köteles

a) a megbízója ellenfelét értesíteni a megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,

b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a megbízás tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit előterjessze,

c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon elkészíteni, és

d) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél a bíróság, a felek, valamint az ellenfél magánszakértőjének a kérdéseire válaszolni.

304. § [A magánszakértői vélemény kiegészítése]

(1) A bíróság a magánszakértői véleményt a benyújtó fél ellenfele részére kézbesíti. A benyújtó fél ellenfele a magánszakértői véleményre vonatkozóan a magánszakértőhöz kérdéseket intézhet.

(2) A fél

a) az ellenfél magánszakértői véleményre vonatkozó kérdéseinek a megválaszolása,

b) az ellenfél magánszakértői véleményével szemben szakkérdésben fennálló ellentét indokainak az ismertetése,

c) a magánszakértői vélemény egyéb aggályosságának a kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadása, vagy

d) a magánszakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozó kérdések megválaszolása

érdekében az általa benyújtott magánszakértői vélemény írásbeli vagy szóbeli kiegészítését indítványozhatja.

(3) Ha a magánszakértői vélemények között a szakkérdésben ellentét áll fenn, bármelyik fél indítványozhatja, hogy a magánszakértők a magánszakértői véleményeket az ellentét indokainak az ismertetése vonatkozásában ugyanazon a tárgyaláson szóban egészítsék ki.

(4) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül a magánszakértői vélemény kiegészítését benyújtani vagy a magánszakértőjét a bíróság felhívásában megjelölt tárgyalásra előállítani.

(5) A bíróság a magánszakértő meghallgatása előtt megállapítja a magánszakértő személyazonosságát - igazságügyi szakértő esetén a magánszakértő nevének, szakértői igazolványa számának és elérhetőségi címének rögzítésével - továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, és hogy nem áll-e fenn vele szemben kizáró ok, valamint figyelmezteti a magánszakértőt a hamis szakvéleményadás jogkövetkezményére. A kérdések vonatkozásában a 308. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

305. § [Új magánszakértő alkalmazása]

Magánszakértői vélemény benyújtását követően a fél új magánszakértőt a 302. § és a 304. §-ban foglalt szabályoknak megfelelően akkor alkalmazhat, ha

a) a bíróság a magánszakértőt a perből kizárta, vagy

b) a megbízott személy törvény értelmében igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet vagy a szakkérdés megválaszolására törvény értelmében nem jogosult.

Question 58

58. A kirendelt szakértői bizonyítás

Answer 58

306. § [Más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása]

(1) A bizonyító fél a más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített szakvéleménye felhasználását indítványozhatja.

(2) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a bizonyító fél köteles a szakvéleményt a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani, vagy ha az célszerű, a bíróság intézkedik a szakvélemény beszerzése iránt.

(3) A felek a szakvéleményre vagy a szakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozóan kérdések feltevését és azt is indítványozhatják, hogy a szakértő a szakvélemény aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítást adja meg.

(4) Kirendelt szakértő vagy magánszakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában már nincs helye más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának.

90. Kirendelt szakértő alkalmazása
91. § [A szakértő kirendelésének feltételei]

(1) A bíróság indítványra szakértőt rendel ki, ha az adott szakkérdés vonatkozásában

a) a bizonyító felek egyike sem indítványozza magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását,

b) valamennyi magánszakértői vélemény aggályos, vagy

c) a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadása vagy a feltenni indítványozott kérdések megválaszolása érdekében szükséges.

(2) A szakértő kirendelésére irányuló indítványban fel kell tüntetni azokat a határozott kérdéseket, amelyeket a szakértőnek a szakvéleményében meg kell válaszolnia. A fél az indítványát a kirendelésig kiegészítheti. Ugyanezen időpontig az indítványozó fél ellenfele is jogosult kérdések feltevését indítványozni.

308. § [A szakértő kirendelése]

(1) A bíróság ugyanazon szakkérdésre rendszerint egy szakértőt rendel ki. A 307. § (1) bekezdés c) pontja esetén a korábban alkalmazott szakértőt, ha ez a szakértő személyében rejlő okból nem lehetséges, továbbá a kirendelés minden más esetében a felek által közösen megjelölt szakértőt kell kirendelni. Megállapodás hiányában a szakértő személyéről a bíróság dönt.

(2) A bíróság a felek által feltüntetett kérdésekkel érintett tényállítások tekintetében tehet fel a szakértőnek kérdést, és a kirendelésből mellőzi az ügyre, valamint a szakértő szakismereteinek a körébe nem tartozó kérdéseket.

(3) A bíróság a kirendelésben a szakértőt a szakvélemény írásbeli előterjesztésére vagy kiegészítésére hívja fel. Kivételesen, ha az célszerűnek látszik, a szakértőt a tárgyalásra idézi. A szakértő idézésének különösen akkor van helye, ha a jogvita kereteinek vagy a véleménynyilvánításhoz szükséges adatoknak a meghatározása a szakértő tárgyaláson való jelenlétét indokolja.

(4) Ha a szakértői munka várhatóan nagy költsége miatt ez szükséges, a bíróság a fél kérelmére a szakértőt a kirendelésben elsődlegesen arra hívja fel, hogy szakértői feladatáról és annak várható költségeiről készítsen munkatervet. A bíróság a szakértőt csak azt követően hívja fel a szakvélemény írásbeli előterjesztésére vagy idézi meg, ha a fél a munkaterv ismeretében, a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy kéri a szakértői munka elvégzését. Ha a fél a szakértői munka elvégzését határidőn belül nem kéri, úgy kell tekinteni, hogy a szakértő alkalmazására irányuló indítványát visszavonta.

309. § [A kirendelt szakértő kötelezettsége alóli mentessége]

A 289-291. § rendelkezéseit a kirendelt szakértőre is alkalmazni kell.

310. § [A kirendelt szakértő felmentése]

A bíróság a kirendelt szakértőt a kirendelés alól hivatalból felmenti, ha

a) a kirendelés alapján törvény értelmében nem jogosult eljárni, vagy az eljárását más fontos ok akadályozza,

b) a szakértő a szakkérdésről a 309. § alapján nem nyilváníthat véleményt, illetve a véleménynyilvánítást a bíróság határozata szerint alappal megtagadta,

c) * a szakvélemény előterjesztése előtt a fél a szakértő alkalmazására irányuló indítványát visszavonta vagy a bíróság a szakértői bizonyítás lefolytatatását mellőzte, vagy

d) jogszabályban meghatározott egyéb ok áll fenn.

311. § [Más szakértő kirendelése]

(1) A bíróság - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hivatalból más szakértőt rendel ki, ha a szakértőt a perből kizárta vagy a kirendelés alól felmentette.

(2) Ha a bíróság nem természetes személy nevében eljáró szakértőt zárt ki, más szakértőt csak akkor rendel ki, ha a kirendelést a nem természetes személy visszautasította.

(3) A 310. § c) pontja esetében nincs helye más szakértő kirendelésének.

312. § [A kirendelt szakértő jogai és a szakértői vizsgálat]

(1) A kirendelt szakértő a feladata teljesítése érdekében a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél jelen lehet, a felekhez és a közreműködőkhöz kérdések feltevését indítványozhatja.

(2) A bíróság elrendelheti, hogy a szakértő a véleményadáshoz szükséges vizsgálatot a bíróság és esetleg a felek távollétében teljesítse.

(3) A szakértői vizsgálat akadályozása esetén a bíróság a szemle akadályozására vonatkozó szabályokat alkalmazza.

313. § [Az írásbeli szakvélemény kiegészítése]

(1) A bíróság a kirendelt szakértő írásbeli szakvéleményét a felek részére kézbesíti.

(2) A felek a szakvéleményre vagy a szakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozóan a szakértőhöz kérdések feltevését és azt is indítványozhatják, hogy a szakértő a szakvélemény aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítást adja meg.

(3) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a kérdések megválaszolása, illetve a szükséges felvilágosítás megadása érdekében a szakértőt a szakvélemény írásbeli kiegészítésére hívja fel, vagy ha az célszerűnek látszik, a szakértőt a tárgyalásra idézi. A kérdések vonatkozásában a 308. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

314. § [A szóbeli szakvélemény és kiegészítése]

(1) A szakértő meghallgatására a 304. § (5) bekezdése, míg a szakvélemény kiegészítésére a 313. § (2)-(3) bekezdése irányadó.

(2) Ha a szakértő az aggálytalan szakvéleményt a tárgyaláson nem, vagy nem minden kérdésre kiterjedően adhatja elő, a bíróság a szakvélemény előadására új határnapot tűz ki, vagy a szakértőt akár már a tárgyaláson, akár később a szakvélemény írásbeli előterjesztésére hívja fel.

315. § [Új szakértő kirendelése]

(1) Ha a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos és az aggályosság a szakértő által adott felvilágosítás ellenére sem volt kiküszöbölhető, a bíróság indítványra új szakértőt rendel ki.

(2) A bíróság szakértői testületet rendelhet ki, ha az új szakértő kirendelését követően további új szakértő kirendelésének van helye és a szakkérdés jogszabály alapján a szakértői testület szakterületébe tartozik. A szakértői testület által létrehozott bizottság tagjára a kirendelt szakértőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásra a szakvélemény előterjesztésekor a bizottság által megjelölt bizottsági tag vagy a bizottság képviselője idézhető.

Question 59

59. Az okirati bizonyítás, az okirat fogalma, fajai és bizonyító ereje

Answer 59

Az okirat az eljárásjogokban olyan bizonyítási eszköz, amely a benne foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítja.

320. § [Az okirat rendelkezésre bocsátása]

(1) Ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot beadványához kell csatolnia vagy a tárgyaláson be kell mutatnia. Idegen nyelvű okirathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását is. Ha a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessége tekintetében kétely merül fel, hiteles fordítást kell alkalmazni; ennek hiányában az okiratot a bíróság figyelmen kívül hagyja.

(2) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti a birtokában lévő olyan okirat rendelkezésre bocsátására, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Ilyen kötelezettség az ellenérdekű felet különösen akkor terheli, ha az okiratot a bizonyító fél érdekében állították ki, vagy az rá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogviszonnyal kapcsolatos tárgyalásra vonatkozik.

(3) Ha az okirat olyan személy birtokában van, aki a perben nem vesz részt, a bíróság a szemlére vonatkozó szabályok alkalmazásával intézkedik az okirat beszerzése iránt.

(4) Ha az okiratnak a bíróság hivatalos helyiségében történő rendelkezésre bocsátása lehetetlen vagy aránytalanul nehéz, az okiratot a bíróság a szemle szabályainak megfelelő alkalmazásával a helyszínen szemléli meg.

(5) Olyan tényre vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti.

323. § [A közokirat]

(1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

(2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.

(3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja

a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,

b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,

c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

(3a) * Az elektronikus közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirat aláírása pillanatában a kiállító személynek az E-ügyintézési tv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört

a) a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta vagy

b) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igazolása tartalmazza.

(3b) * Elektronikus közokirat esetében jogszabály a (3a) bekezdéstől eltérő módon is lehetővé teheti az E-ügyintézési tv. szerinti szerepkör teljes bizonyító erejű igazolását.

(4) Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a közokirat kiállítására jogosult az elektronikus okiraton - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el.

(5) Jogszabály egyéb okiratot vagy - adathordozótól függetlenül - más dolgot közokirattá nyilváníthat.

(6) Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza.

325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]

(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,

b) * két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,

c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,

d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,

e) * ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,

f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,

g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

h) * olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el,

i) * - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kiállító szóbeli nyilatkozatát az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett.

(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.

(3) A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

(3a) * Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja a nyilatkozat megtétele idejében a nyilatkozatot tevő személynek az E-ügyintézési tv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört

a) a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta vagy

b) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igazolása tartalmazza.

(4) A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.

(5) Ha a teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy a bélyegzőt megelőző szöveget - elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat - az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okiratnak olyan rendellenességei vagy hiányai vannak, amelyek e vélelmet megdöntik.

(6) A teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát - kétség esetén - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság ennek érdekében íráspróbát is elrendelhet, és szükség esetén annak eredményét, illetve a vitatott okiratot, aláírást szakértővel is megvizsgáltathatja.

(7) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz vagy bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetén, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság elsősorban a zárt rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg.

(8) Az elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni a tárolást végző szolgáltató igazolása alapján, ha a szolgáltató

a) a tárolásra átvételkor meggyőződött az elektronikus dokumentum hitelesítésének érvényességéről,

b) a tárolást a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, az E-ügyintézési tv. szerinti minősített archiválási szolgáltatás vagy elektronikus dokumentumtárolás központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében végzi, és

c) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint igazolja az elektronikus okirat hitelességét.

326. § [Az egyszerű magánokirat]

A magánokirathoz - ha azt nem a 325. § (1) bekezdése szerint állították ki - nem fűződik törvényi vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály

a) adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy

b) az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.

Question 60

60. A szemle

Answer 60

328. § [A szemle elrendelésének feltételei és idézés a szemlére]

(1) Ha a perben jelentős tény megállapításához személy, tárgy, helyszín vagy esemény közvetlen megvizsgálása, illetve megfigyelése szükséges, a bíróság szemlét rendel el.

(2) Nem rendelhető el a szemle, ha az minősített adat védelmét sértené, diplomáciai sérthetetlenségbe, védelembe, mentességbe ütközne, továbbá mindazon okokból, amelyek miatt a szemletárgy birtokosát tanúként meghallgatni nem lehetne.

(3) Ha a szemletárgy birtokosa a peres felektől és a velük egy tekintet alá eső személyektől különbözik, a bíróság a szemlére őt is megidézi.

(4) * A szemletárgy birtokosát a bíróság felhívja a szemle tárgyának bemutatására vagy a szemle foganatosításának lehetővé tételére, egyúttal tájékoztatja arról, hogy az emiatt felmerülő költségei megtérítését igényelheti.

(5) Ha a szemle tárgya más bíróság, hatóság, vagy ezek megbízása alapján magánszemély őrizetében van, a bíróság ezeket keresi meg a szemletárgy megküldése vagy a szemle foganatosításának lehetővé tétele érdekében.

329. § [Szemle lefolytatása elektronikus hírközlő hálózat útján]

A bíróság a XLVII. Fejezetben foglaltak szerint elrendelheti a szemle elektronikus hírközlő hálózat útján történő lefolytatását.

330. § [A szemle lefolytatásának megtagadása]

(1) A szemletárgy birtokosa megtagadhatja a szemle tárgyának bemutatását vagy a szemle foganatosításának lehetővé tételét a 289. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a tanúvallomás megtagadásának lenne helye. Egyéb esetekben a megtagadás alaposságáról a bíróság mérlegeléssel dönt.

(2) Ha a szemletárgy birtokosa megtagadja a szemletárgy felmutatását, illetve a szemle foganatosításának a lehetővé tételét, a bíróság végzéssel határoz a szemle foganatosíthatóságáról.

(3) Ha a bíróság a megtagadás ellenében kívánja foganatosítani a szemlét, a szemletárgy birtokosát ennek tűrésére kötelezi és figyelmezteti a szemle akadályozásának a jogkövetkezményeire; döntése előtt a feleket meghallgathatja vagy lehetővé teheti, hogy írásban nyilatkozzanak.

(4) A tűrésre kötelezett a végzés ellen külön fellebbezéssel élhet. A fellebbezés halasztó hatályú. A végzést a bíróság maga is megváltoztathatja.

96. A szemle foganatosításának szabályai
97. § [A szemle foganatosítása]

(1) A szemlét a bíróság a tárgyaláson vagy a helyszínen foganatosítja. A helyszíni szemle nem nyilvános, amennyiben magánterületen kell foganatosítani. Ha a szemletárgy birtokosa lehetővé teszi a szemle nyilvánosságát, azt a bíróság a nyilvánosság kizárásának eseteiben korlátozhatja.

(2) A bíróság a helyszínen is köteles gondoskodni a szemle szabályszerű foganatosításáról. Ennek érdekében alkalmazhatja a rendelkezésére álló kényszerítő eszközöket, szükség esetén a rendőrség közreműködését is igénybe veheti a végrehajtási kényszer alkalmazásának szabályai szerint. A rendőri intézkedés költségét az illetékes rendőri szerv felszólítására a szemlét akadályozó személy köteles megtéríteni.

(3) Ha a szemle foganatosításában érdekelt fél figyelmeztetés ellenére is akadályozza a szemle szabályszerű foganatosítását, a (2) bekezdésben foglalt kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a bíróság a szemlét eredménytelennek nyilvánítja.

(4) Ha a szemle foganatosításában ellenérdekelt fél magatartására visszavezethető okból hiúsul meg a szemle, a bíróság a (2) bekezdésben foglalt kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak alkalmazásával jár el.

332. § [A szemle eredményének rögzítése]

(1) A helyszíni szemle foganatosításáról, az annak során elhangzott nyilatkozatokról és észrevételekről, valamint a bíróság által észlelt tényekről a bíróság jegyzőkönyvet készít.

(2) A vizsgálat tárgyáról a bíróság képfelvételt, hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt, vázrajzot készíthet, a szemletárgy felett rendelkezni jogosult engedélyével mintát vehet vagy más alkalmas módon gondoskodhat a ténymegállapításainak szemléltethetőségéről. A szemle foganatosítása során nyert tárgyi szemléltetőeszközök a jegyzőkönyv mellékletei.

(3) A szemletárgy birtokosa személyi adatainak zártan kezelésére a tanúra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

333. § * [A szemle költségei]

(1) A szemletárgy birtokosa a szemle foganatosítása során a szemletárgyban szükségszerűen bekövetkezett állagsérelem helyreállításával kapcsolatban felmerült költségei megtérítését is igényelheti a költségigény összegszerűségének egyidejű igazolásával.

(2) A szemletárgy birtokosának személyéhez kapcsolódó költségigényéről a bíróság a tanú költségtérítésére vonatkozó szabályok szerint határoz.

Question 61

61. A nemzetközi bizonyítás-felvétel hagyományos és európai uniós
    eszközrendszere

Answer 61

• A bizonyítás lefolytatása közjogi aktus, a magyar hatóság jogköre Magyarország területére
  korlátozódik
• A probléma feloldására jogsegélyek születtek
• A szabályozás felépítése:
  1) Amennyiben mindkét fél EU-s: 2020/1783 EKR
  2) Megkeresett állam nem EU-s, de a hatálya alá tartozik: 1970-es Hágai Egyezmény
  3) Egyik sem: Nmjtv. (78.,79.§)
• A bizonyítás lefolytatása közjogi aktus, a magyar hatóság jogköre Magyarország területére
  korlátozódik
• A probléma feloldására jogsegélyek születtek
• A szabályozás felépítése:
  1) Amennyiben mindkét fél EU-s: 1206/2001 EKR
  2) Megkeresett állam nem EU-s, de a hatálya alá tartozik: 1970-es Hágai Egyezmény
  3) Egyik sem: Nmjtv. (78.,79.§)
• „Legnagyobb kedvezmény elve”: megkereső és megkeresett állam joga közül a kedvezőbb
  alkalmazható pl. vallomástétel-megtagadási okoknál.
• Az eljárást 90 napon belül kell elvégezni.
• Bizonyos esetekben közvetlenül, saját joga szerint is eljárhat külföldön a magyar bíróság, erre csak
  akkor van helye, ha önkéntes alapon, kényszerítő intézkedések alkalmazása nélkül
  foganatosítható. Kinevezett igazságügyi megbízott/más személy végzi. A megkeresett tagállam 30
  napon belül dönt, visszautasíthatja, ha a kérelem nem tartozik a rendelet hatálya alá, nem
  tartalmazza a szükséges információkat, vagy ellentmond a kérelmezett közvetlen biz. felvétel a
  jogrendjét meghatározó alapelveknek.
  Nmjtv. 81. §
  (1) Az 1206/2001/EK tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: rendelet) 3. cikkének (1) és (3) bekezdése
  szerinti központi szerv feladatait a miniszter látja el.
  (2) A rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogsegélykérelem teljesítése a 79. § (3)
  bekezdésében meghatározott bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Ha a jogsegélykérelmet
  fogadó bíróság azt állapítja meg, hogy annak teljesítése más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe
  tartozik, azt nyolc napon belül hivatalból megküldi ehhez a bírósághoz.
  (3) A rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti, más tagállam bíróságától érkező kérelmet a miniszter
  fogadja és bírálja el, ennek során a 80. § (5)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
  (4) A rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat a bíróság postai úton, telefaxon vagy
  elektronikusan, magyar, angol vagy német nyelven fogadja.
  (5) Magyar bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás céljára az Európai Unió tagállamában, Dánia
  kivételével, a rendelet 17. cikkében szabályozott módon kívül is foganatosíthat közvetlenül bizonyítási
  cselekményt. Ilyen esetben a bizonyításfelvétel általános szabályai irányadóak azzal, hogy kényszerítő
  intézkedések alkalmazásának nincs helye.

78. §
    (1) A külföldi bírósághoz előterjesztendő, bizonyításfelvétel iránti jogsegélykérelmet a miniszternek kell
    megküldeni.
    (2) Ha a bizonyításfelvételre nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy konzuli képviselő útján is
    lehetőség van, a bíróság a bizonyításfelvétel iránt a külpolitikáért felelős miniszter útján megkeresheti az
    illetékes magyar külképviseleti hatóságot.
    (3) Magyar bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás céljára nemzetközi szerződésben meghatározott
    esetben közvetlenül foganatosíthat bizonyítási cselekményt külföldön. Ilyen esetben a bizonyításfelvétel
    általános szabályai irányadóak azzal, hogy kényszerítő eszközök alkalmazásának nincs helye.
    (4) Nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában a bíróság a félnek - kérelmére - határidőt
    szabhat arra, hogy a bizonyítás lefolytatásáról a külföldi állam jogának megfelelő és a szükséghez képest
    felülhitelesítéssel ellátott közokiratot mutasson be.
    (5) A külföldön lefolytatott bizonyítás szabályszerűségét a bizonyítás helyének joga szerint kell elbírálni,
    de azt akkor is szabályszerűnek kell tekinteni, ha a magyar jognak megfelel.
79. §
    (1) Külföldi bíróságtól érkező, belföldi bizonyításfelvételre irányuló jogsegélykérelmet a miniszter - a (2)
    bekezdésben foglalt kivétellel - továbbítja a (3) bekezdésben meghatározott bírósághoz.
    (2) Ha a jogsegélykérelem olyan adat közlésére irányul, amely közhiteles nyilvántartásból közvetlenül
    beszerezhető, a miniszter az érintett nyilvántartást vezető szervet megkeresheti a kért adat közlése iránt.
    (3) A bizonyításfelvételre irányuló jogsegélykérelem teljesítése annak a járásbíróságnak (Budapesten a
    Budai Központi Kerületi Bíróságnak) a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, amelynek területén
    a) a meghallgatandó személy belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található,
    b) a lefolytatandó szemle tárgya található, vagy
    c) egyébként a bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható, így különösen ha több meghallgatandó
    személy belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, illetve a szemle által érintett több tárgy
    különböző bíróságok illetékességi területén található.

Question 62

62. A bírósági határozat fogalma, fajtái, az ideiglenes intézkedés

Answer 62

Határozat: A bíróságnak valamely kérdésben hozott döntése, amelyhez különböző anyagi jogi és eljárásjogi
joghatások fűződnek. A bíróság határozat a cselekmények körébe tartozik. Akaratkijelentés, amely a felek
cselekvését irányítja

340. § [A határozatok fajtái]

A bíróság

a) e törvényben meghatározott esetben bírósági meghagyással,

b) a per érdemében ítélettel,

c) a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel

határoz.

341. § [Az ítélet teljessége és fajtái]

(1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.

(2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől részítélettel is határozhat, ha a többi kérelem vagy kérelemrész, illetve a beszámítás eldöntése végett további tárgyalásra van szükség. A részítélet a később hozott ítélettel a beszámításra, illetve a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető, hatályában fenntartható vagy megfelelően megváltoztatható.

(3) A bíróság a látszólagos halmazatban álló kereset vagy keresetek elutasításáról részítélettel is határozhat, ha a halmazatban álló más kereset vonatkozásában további tárgyalására van szükség. A további kereset vonatkozásában a tárgyalás csak a részítélet jogerőre emelkedése után folytatható.

(4) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felperest megillető követelés összege vagy mennyisége tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását közbenső ítélettel előzetesen is megállapíthatja. Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összege vagy mennyisége vonatkozásában csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.

(5) A bíróság e törvényben meghatározott esetben kiegészítő ítéletet hoz.

Question 63

63. A határozathozatal és a határozatok tartalma

Answer 63

343. § [Határozathozatal]
     * (1) A bíróság a határozatát - ha tanácsban jár el - zárt tanácskozás után szavazással hozza meg,
     egyhangúság hiányában szavazattöbbséggel dönt.
     * (2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően, az elnök utolsóként szavaz.
     o fiatalabb bírók önállóan alakítsák ki a véleményüket
     o szavazás lehet egybehangzó vagy többségi
     * A szavazásnál kisebbségben maradó bíró az írásba foglalt különvéleményét zárt borítékban a
     határozathoz csatolhatja.
     * A különvéleményt csak
     ▪ a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság,
     ▪ a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult személy,
     ▪ - fegyelmi eljárás során - a szolgálati bíróság, valamint
     ▪ a Kúria jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosult, illetve a jogegységi eljárást
     lefolytató tanácsa tekintheti meg.
344. § [Teljesítési határidő]
     - Csak marasztaló ítéletek esetében lehetséges. Az eset összes körülményét figyelembe kell venni a
     megállapításánál.
     * (1) A bíróság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint tizenöt napos
     határidőt szab.
     * (2) Ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, illetve a kötelezettség természete miatt
     indokoltnak mutatkozik, a bíróság a határozatában tizenöt napnál rövidebb vagy hosszabb teljesítési
     határidőt is megszabhat, vagy elrendelheti a kötelezettségnek részletekben történő teljesítését is.
     * (3) Kivételes esetben az elsőfokon eljárt bíróság a fél indokolt kérelmére a határozat jogerőre
     emelkedése után is engedélyezheti a részletekben történő teljesítést, illetve a részletekben történő
     teljesítés módosítását, kivéve, ha a kötelezettség teljesítése iránt a bírósági végrehajtásról szóló törvény
     szerint bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban.
     * A bíróság a határozatát tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal előtt az ellenfelet
     meghallgatja.
     * A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek van helye.
     * (4) A bíróság részletekben történő teljesítés engedélyezése esetén úgy rendelkezik, hogy bármely részlet
     megfizetésének elmulasztása esetén az egész hátralékos tartozás esedékessé válik.
     o A határozat jogerőre emelkedése után is engedélyezhető vagy módosítható a részletfizetés
     amennyiben a követelés behajtása iránt még nincs végrehajtási eljárás folyamatban. A bíróság
     a kérelmeket tárgyaláson kívül, végzéssel bírálja el.
     * (5) A bíróság birtokperben a felet a birtokállapot helyreállítására, illetve a birtoklás zavarásának
     megszüntetésére az ellenfél kérelmére azonnali hatállyal kötelezi.
     * (6) A bíróság az ingatlan kiürítését elrendelő határozatban a kötelezett kérelmére különös méltánylást
     érdemlő esetben legfeljebb hat hónapig terjedő teljesítési határidőt állapíthat meg, ha
     a) az ingatlan a kötelezett lakóhelye, egyúttal az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli
     lakóingatlana,
     b) a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy a saját és családja elhelyezését ideiglenesen
     sem tudja biztosítani,
     c) a per során nem sújtották pénzbírsággal, továbbá nem tanúsított rosszhiszemű magatartást,
     és
     d) nem önkényesen elfoglalt lakást kell kiüríteni.
345. § [A teljesítési határidő számítása]
     * (1) A teljesítés határideje a határozat közlését követő napon kezdődik.
     o teljesítési határidő: pl. az ítéletet a fél március 10. napján vette át, amelyben a bíróság arra
     kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 5.000.000 ft-ot akkor a teljesítésre nyitva álló
     határidő március 11-én kezdődik.
     * (2) Le nem járt szolgáltatásokra vonatkozó marasztalás esetén a teljesítés napja a lejárat napjával
     egyezik meg.
     o teljesítési határnap: Pl. az alperest havi 50.000 Ft gyermektartásdíj megfizetésére kötelezték
     oly módon, hogy az minden hó 15. napjáig köteles megfizetni akkor a jövőben lejárt
     szolgáltatásokat legkésőbb minden hónap 15. napjáig kell megfizetnie, mert a fizetési
     kötelezettségek minden hónapban e napon járnak le.
346. § [Az ítélet tartalma]
     ítélet: határozatban jelenik meg, az ügy érdemében határoz ezáltal a peres eljárást befejezi. Valamilyen
     magatartást ír elő a felek számára vagy valamilyen megállapítást tartalmaz és meghatározott joghatásokat von
     maga után
     * ítéletek csoportosítása:
     o keresethez való viszonya alapján:
     ▪ helyt adó
     ▪ elutasító
     ▪ vegyes (részben helyt ad, részben elutasítja)
     o tartalma szerint:
     ▪ marasztaló (valaminek a megtételére, tűrésére vagy helytállásra kötelezi az alperest)
     ▪ megállapító
     ▪ jogalakító
     o terjedelem szerint:
     ▪ teljes ítélet (mindent teljes egészében bírál el)
     ▪ részítélet (csak bizonyos kérdésekben dönt)

Question 64

64. A határozatok közlése

Answer 64

A határozatok kihirdetése és közlése
- közlésnek két módja van: kihirdetés (szóbeli közlés) és kézbesítés (írásbeli közlés)
350. § [A határozatok kihirdetése]
* (1) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát a tárgyaláson, a tárgyalás berekesztése folytán hozott
határozatát - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyalás napján hirdeti ki.
o ítéletet minden esetben ki kell hirdetni – kivétel: másodfokú és felülvizsgálati eljárás
o kihirdetés: kógens, garanciális szabály → ha elmaradna az eljárás törvényességéről nem lehet
szó és az ítélet kvázi nemlétező lenne
o beáll az egyszerű kötőerő → bíróság kötve lesz
o nem fellebbezhető határozatok a kihirdetéssel jogerőssé válnak (pl. másodfokú ítélet)
o a bíróság csak azokat a végzéseket hirdeti ki, amiket a tárgyaláson hozott
* (2) A tárgyaláson hozott határozat kihirdetése
▪ a rendelkező rész ismertetéséből,
▪ a határozat elleni fellebbezés lehetőségéről, benyújtásának a helyéről és a
határidejéről történő tájékoztatásból és
▪ az indokok ismertetéséből áll.
* (3) A tárgyalás berekesztése folytán hozott határozat rendelkező részét - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - a határozat kihirdetése előtt le kell írni és azt az egyesbírónak vagy a tanács elnökének és
tagjainak alá kell írniuk. („kisítélet”)
* A határozat kihirdetése
▪ a rendelkező rész felolvasásából,
▪ a határozat elleni fellebbezés lehetőségéről, benyújtásának a helyéről és a
határidejéről történő tájékoztatásból és
▪ az indokok rövid ismertetéséből áll.
* (4) A bíróság a tárgyalás berekesztését követően az ítélet meghozatalát és kihirdetését - legfeljebb
harminc napra - elhalaszthatja.
* Ebben az esetben a kihirdetés határnapját egyidejűleg kitűzi, a meghozott határozatot a kihirdetés
napjáig írásba foglalja és a határozatot a kihirdetés határnapján a (3) bekezdésben meghatározott módon
kihirdeti.
* (5) A határozat kihirdetése során az indokok ismertetése elmarad, ha a határozatot e törvény szerint
nem kell megindokolni.
o a végzéseket csak akkor kell indokolni, ha van ellenük fellebbezésnek helye
* (6) Ha az ítélet kihirdetésekor valamennyi fél jelen van és a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazására
nem került sor, a bíróság az ítélet kihirdetését követően valamennyi felet nyilatkoztatja arról, hogy
hozzájárul-e ahhoz, hogy az írásba foglalt ítélet rövidített indokolást tartalmazzon.

• A bíróság ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozatok tartalmát a jegyzőkönyvben - folyamatos
  felvétel készítése esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában is - feltünteti.
• A felek nyilatkozatára nincs szükség, ha valamennyi fél lemondott a fellebbezési jogáról.
  351. § [A határozatok közlése]
• (1) A bíróság a határozatát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetéssel közli.
• (2) A bíróság kézbesítés útján közli:
  a) az ítéletet és a bírósági meghagyást a felekkel,
  ▪ ítéletet minden esetben kézbesíteni kell még akkor is, ha az a jogorvoslati bíróság
  tárgyaláson kívül hozta meg
  b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen
  megidézve,
  c) a tárgyaláson hozott perfelvételt lezáró végzést és az olyan végzést, amely új határnap
  kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a
  tárgyalást elmulasztotta,
  d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel és
  e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész,
  valamint a perindításra feljogosított személy az eljárást megindította.
  ▪ meghatalmazott útján történő eljárás esetén → meghatalmazott részére kell kézbesíteni
  ▪ ha van beavatkozó → vele is közölni kell írásban mindent, amit az általa támogatott
  félnek kézbesíteni kell.
• (3) A bíróság a határozatot - kivéve, ha az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta - annak
  meghozatalától számított legkésőbb harminc napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő
  három napon belül elrendeli annak kézbesítését.
• (4) Ha a bíróság az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta, az írásba foglalt ítéletet a
  kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti, a meg nem jelent felek részére pedig három
  napon belül elrendeli a kézbesítését.
• (5) A felek részére a határozatnak nemcsak a rendelkező részét, hanem indokolását is kézbesíteni kell,
  kivéve, ha a határozatot e törvény szerint nem kell megindokolni.
• (6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a határozatot nem a felekkel, hanem más érdekelttel
  kell közölni.

Question 65

65. A határozatok kijavítása, kiigazítása és kiegészítése

Answer 65

jegyzet táblázat, 66o

352. § [A kijavítás]
     * (1) Ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást
     tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.
     o előterjesztésnek nincsen határideje, bármikor benyújtható
     * (2) A bíróság a feleket a kijavítás tárgyában szükség esetén meghallgatja.
     o tárgyaláson kívül dönt a kijavítás tárgyában
     * Ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot vagy megállapított határidőt elmulasztja, az a
     határozathozatalt nem gátolja és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.
     * (3) A kijavító határozatot a kijavított határozatra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni.
     * A kijavító határozattal egyidejűleg a kijavítást feltüntető határozatkiadmányt is kézbesíteni kell.
     o minden esetben végzéssel dönt a bíróság
     * (4) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye, ha a bíróság
     a) az önálló fellebbezéssel támadható határozat rendelkező részét javítja ki, vagy
     b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet utasítja el.
     * (5) A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek nincs halasztó hatálya a határozat elleni fellebbezés
     előterjesztésére, illetve a határozat végrehajtására.
353. § [Kijavítás a másodfokú bíróság által]

• A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a fellebbezést érdemben elbíráló határozatában
  is kijavíthatja.
  354. § [A kiigazítás]
• (1) Ha fellebbezéssel nem támadható, illetve felülvizsgálatból kizárt ítélet indokolása homályos vagy
  ellentmondásos, a bíróság azt a fél kérelmére kiigazíthatja.
• A kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.
• A kiigazítás iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és abban meg kell jelölni, hogy a
  kiigazításnak milyen okból és mennyiben van helye.
• (2) A bíróság visszautasítja a kiigazítás iránti kérelmet, ha az elkésett vagy olyan határozat ellen
  irányul, amely vonatkozásában nincs helye kiigazításnak.
• (3) A kiigazításra egyebekben a kijavítás szabályait kell alkalmazni.
  o kiigazított ítéletet kézbesíteni kell a feleknek
  o kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya a végrehajtásra
  355. § [Az ítélet kiegészítése]
• (1) A bíróság az ítéletet kérelemre kiegészítheti, ha abban nem határozott
  ▪ valamely kereseti kérelemről vagy annak valamely része felől, továbbá
  ▪ - habár annak helye lett volna - a perköltség viseléséről vagy
  ▪ az ítélet előzetes végrehajthatósága felől.
  o kérelemre kiegészítés
• (2) Ha a bíróság az ítéletben nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály
  értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a hiányosság észlelését követően haladéktalanul
  pótolja.
  o hivatalbóli kiegészítés
  o határidő nincs korlátozva → de objektív 5 éves határidő
• Az ítélet kiegészítésének hivatalból van helye akkor is, ha a 365. § (2) bekezdés c) és d) pontjában
  meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott döntés következtében az
  szükséges.
• (3) A kiegészítés iránti kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt nap alatt terjeszthető elő.
  o Kérelemre történő kiegészítés esetén, hivatalinál nincs határidő csak az objektív 5 év
• A kiegészítés iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és abban meg kell jelölni, hogy a
  kiegészítésnek milyen okból és mennyiben van helye.
• A kérelemnek az ítélet elleni fellebbezés beadására és az ítélet végrehajtására nincs halasztó hatálya, a
  bíróság azonban az ítélet végrehajtását a kiegészítési kérelem elintézéséig hivatalból is felfüggesztheti.
• (4) A bíróság visszautasítja a kiegészítés iránti kérelmet, ha az elkésett vagy az ítéletnek olyan részére
  irányul, amely vonatkozásában nincs helye kiegészítésnek.
• A kiegészítés iránti kérelem visszautasítása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van
  helye.
• (5) A bíróság az ítélet kiegészítéséről tárgyalás alapján határoz, kivéve, ha

▪ a) a kiegészítés iránti kérelmet visszautasítja,
▪ b) a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz valamennyi fél hozzájárult,
▪ c) a fél az ítélet kiegészítését nem a kereseti kérelem vagy annak valamely része
vonatkozásában kéri, vagy
▪ d) a bíróság a tárgyaláson kívül hozott ítéletet egészíti ki vagy a kérelem erre irányul.
- főszabály: tárgyalást kell tartani
* (6) A tárgyalás elmulasztása a határozathozatalt nem gátolja és a tárgyalás elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
* (7) Ha az ítélet kiegészítésének van helye, a bíróság kiegészítő ítéletet hoz, a kérelmet ellenkező
esetben végzéssel elutasítja.
* A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
* A kiegészítő ítéletet az eredeti ítéletre és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni.
* (8) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével nincs helye kiegészítésnek.
356. § [A bírósági meghagyás és a végzés kiegészítése]
* (1) A 355. § rendelkezései a bírósági meghagyás kiegészítésére is irányadók azzal, hogy a bíróság
kiegészítés esetén kiegészítő bírósági meghagyást bocsát ki, a felek meghallgatását pedig mellőzi.
* (2) A 355. § rendelkezései a végzés kiegészítésére is irányadók, azzal, hogy a bíróság kiegészítés esetén
is végzéssel határoz, a felek meghallgatását pedig mellőzheti.

Question 66

66. A határozatok joghatásai

Answer 66

Kötőerő, jogerő
357. § [Az egyszerű kötőerő]
* (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság a saját határozatához abban a perben,
amelyben azt hozta a határozat kihirdetésétől, ennek hiányában a közlésétől kezdve kötve van.
o nem változtathatja meg, nem helyezheti hatályon kívül → minden típusú határozat
o ha a kihirdetés után észleli, hogy valamilyen hibában szenved a határozat akkor kijavításnak
van helye, amit hivatalból bármikor elrendelhet
* (2) A bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet visszautasító
vagy elutasító végzéshez, az olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt
utasít el, csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg.
o egyszerű kötőerő alól kivételek
▪ pervezető végzés: pl. tárgyalást kitűző végzés, pénzbírságot kiszabó végzés → saját
hatáskörben megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti
▪ részítelet → jogereje feltételes, bíróság megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti
▪ kivétel kivétele: perfelvételt lezáró végzés (ez egy pervezető végzés) → bíróság kötve
van hozzá - 194.§ (1)!
Jogerő:
Két fajta: alaki és anyagi jogerő
▪ Alaki jogerő:
o viszonylagos megtámadhatatlanság → rendes perorvoslat már nem vehető igénybe
(fellebbezés és ellentmondás) de rendkívüli perorvoslat (felülvizsgálat és perújítás) még
előterjeszthető
o ha rendes perorvoslatok már nem vehetők igénybe a határozat jogerőre emelkedik
o fellebbezési rendszer: egyfokú → egy alkalommal lehet fellebbezéssel élni.
o Alaki jogerő bekövetkezésének időpontja:
▪ ha határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye: kihirdetés napja
▪ ha felek a határozat kihirdetését követően nyomban lemondtak fellebbezési jogukról:
kihirdetés napja
▪ perorvoslatra nyitva álló határidő alatt lemond fellebbezési jogáról valamennyi fél:
lemondó nyilatkozat bírósághoz történő beérkezésének napja
▪ fellebbezésre nyitva álló határidőben nem él fellebbezési jogával: fellebbezési
határidő utolsó napját követő napon
▪ fellebbezést a bíróság visszautasította: fellebbezési határidő utolsó napját követő nap
▪ benyújtott fellebbezését a fellebbezés elbírálásáig, tárgyalás tartása esetén a
másodfokú tárgyalás berekesztéséig visszavonta: visszavonó nyilatkozatnak a
bírósághoz történő beérkezését követő nap
▪ másodfokú határozat meghozatala napján, ha tárgyalás – ha kihirdetés akkor a
kihirdetés napján
o fellebbezés a jogerőre halasztó hatályú
▪ Anyagi jogerő:
o res iudicata
o pozitív oldal: irányadó, minősített kötőerővel rendelkezik a határozat
o negatív oldal: a határozat végleges
o véglegesség: ugyanabból a ténybeli alapból, ugyanazon jog érvényesítése iránt újabb pert
már nem indíthatnak
▪ ellenkövetelés: gyakorlat alapján az érvényesített ellenköveteléshez csak akkor
fűződik az ítélt dolog hatálya, ha annak a bíróság helyt adott
▪ jogbiztonság követelményén alapul
▪ kivételes intézmények, amik feloldják a jogerőt: rendkívüli perorvoslatok, és a
jogerős ítélettel szemben benyújtható alkotmányjogi panasz
▪ véglegesség: hármas feltétel együttes fennállását feltételezi:
* félazonosság
* tényazonosság
* jogazonosság
o ítélt dolog csak a per érdemében hozott határozatokhoz fűződik → per megszüntetése nem a
per érdemében hozott határozat → nincs anyagi jogerő
o minősített kötőerő: nem csak az eljáró bírót köti, hanem a feleket és minden más bíróságot és
hatóságot is.
358. § [A jogerő]
* (1) A határozat a jogerőre emelkedését követően nem támadható meg fellebbezéssel.
* (2) Az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, a kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok
a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a
féllel történt közlésétől kezdődnek.
* (3) A fellebbezéssel megtámadható határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve
jogerős, ha
▪ az arra jogosultak egyike sem nyújtott be fellebbezést, vagy
▪ a benyújtott valamennyi fellebbezést a bíróság jogerősen (!) visszautasította.
* (4) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését, kihirdetés hiányában annak
közlését követően lemondhat.
* A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
* A lemondás csak akkor hatályos, ha azt valamennyi fellebbezésre jogosult bejelenti.
* Ha valamennyi arra jogosult a fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését követően lemond, a
határozat a bejelentés napján, egyébként az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő naptól
kezdve jogerős.
* (5) A határozat jogerőre emelkedésére a határidőben benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.
* Az egyik pertárs fellebbezésének, csatlakozó fellebbezésének a hatálya a többi pertársra csak a 36. §
és a 37. § a) pontja esetén terjed ki.
* Ha azonban a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen él
fellebbezéssel, a határozatnak a fellebbezéssel nem érintett része vagy rendelkezése jogerőre
emelkedik.
* Jogerőre emelkedik a határozatnak az a része is, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.
* (6) A fellebbezés visszavonása esetén a határozat a fellebbezés visszavonására vonatkozó
bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezése napján jogerős, ha a fellebbezési határidő minden
más fellebbezésre jogosulttal szemben már lejárt.
* Ha viszont a fellebbezési határidő a fellebbezésre jogosultakkal szemben még nem járt le, a határozat a
fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős.
359. § [A jogerő tanúsítása]
* (1) Az elsőfokon eljárt tanács elnöke a jogerő időpontját a határozat eredeti példányára vezetett
vagy külön határozatban tanúsítja.
* (2) Ha az elsőfokon eljárt bíróság határozatának csak egyes személyekre vonatkozó vagy bizonyos
tárgyú részei emelkedtek jogerőre, a bíróság a végzésben ezt is kifejezésre juttatja.
* (3) A bíróság a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre
emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti.
* Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, ha pedig a fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még
nem kézbesítették, a határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának kézbesítésével
történik.
* (4) Ha a részjogerő valamely okból csak az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése
után állapítható meg, a (3) bekezdésben foglalt intézkedést a másodfokú bíróság teszi meg.
360. § [Az anyagi jogerőhatás]
* (1) A keresettel és az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben elbírált beszámítással
érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó
ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet
indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék.
* (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a perben nem a fél, hanem
az érdekében eljáró ügyész vagy perindításra feljogosított személy keresete alapján hozott a bíróság

Question 67

67. A jogorvoslati jog tartalma és a perorvoslat fogalma

Answer 67

perorvoslat- fogalma: az a bírósághoz intézett kérelem, amely a polgári peres eljárás
során hozott, illetőleg azzal azonosnak minősülő, a törvénynek meg nem felelő vagy meg nem felelőnek
vélt bírósági határozat ellen irányul, abból a célból, hogy az okozott jogsérelem egy újabb bírósági
határozat által, közvetlenül a sérelmezett határozatra visszaható módon megszüntetésre kerüljön
jogorvoslat ≠ perorvoslat (perorvoslat szűkebb kategória, azokat a jogorvoslatokat öleli fel, amelyek a
polgári perben igénybe vehetők. + a közigazgatási perben igénybe vehető jogorvoslatok is
perorvoslatnak tekintendők. Nemperes eljárások során igénybe vehető jogorvoslatok NEM
perorvoslatok.)
* a jogorvoslathoz való jog NEM nemzetközi jogi, EJEE kötelezettség

jogorvoslati jog tartalma:
A magyar jogban az Alaptörvényen (XXVIII. cikk) alapul annak a követelménye, hogy
legalább egy halasztó hatályú lehetőségnek lennie kell a jogrendszerben. „(7) Mindenkinek
joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási
döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”
o más szervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás
lehetősége
o döntés jogot vagy jogos érdeket sért → jogorvoslat igénybevételének nem
előfeltétele a tényleges sérelem igazolása, erre elég hivatkozni
• Az AB töretlen gyakorlata, hogy csak a rendes perorvoslatok tartoznak ez alá

Question 68

68. A perorvoslatok fajai

Answer 68

A perorvoslatok formái, csoportosítás
1.
a) rendes perorvoslatok
o a még nem jogerős határozatok ellen vehető igénybe
o a jogerő bekövetkezésére főszabály szerint halasztó hatályuk van
* fellebbezés
* bírósági meghagyás elleni ellentmondás
* csatlakozó fellebbezés
b) rendkívüli perorvoslatok
o a már jogerőre emelkedett határozatok ellen vehetők igénybe
o feloldják a jogerőt
o a jogerő áttörésének szükséges alkotmányos feltétele, hogy ismérveit törvény pontosan
meghatározza, s kiszámítható legyen
* perújítás
* felülvizsgálati kérelem
* csatlakozó felülvizsgálati kérelem
c) vegyes jellegű perorvoslat:
* határozat kijavítása, kiigazítása, kiegészítése iránti kérelem
a) fellebbviteli: perorvoslattal megtámadott határozatot hozó bírósági fórumnál magasabb szintű
bíróság bírálja el a perorvoslati kérelmet
* csatlakozó fellebbezés
* felülvizsgálat
* csatlakozó felülvizsgálat
b) nem fellebbviteli: a határozatot meghozó bíróság maga bírálja el
* ellentmondás
* határozat kijavítása, kiegészítése, kiigazítása
* perújítás
2. fellebbviteli perorvoslatokon belül:
a) átszármaztató = devolutív: az elsőfokú bíróság hatásköre a fellebbvitel következtében egészben
vagy részben átszáll a másodfokú bíróságra, s az a jogsérelmet e hatáskörben eljárva úgy
orvosolja, hogy maga hozza meg a törvénynek megfelelő határozatot, tehát az ügy érdemében
dönt.
aa) teljes átszármaztató hatályú: ugyan olyan jogkörben jár el, mint az elsőfokú. pl. fellebbezés
ab) részleges átszármaztató hatály: a megállapított tényállás köti a másodfokú bíróságot és csak
jogkérdésben dönthet pl. felülvizsgálat
b) nem átszármaztató hatályú: a perorvoslati bíróság nem dönt a fellebbvitel tárgyát képező
kérdésben, hanem arról határoz, hogy az alsófokú bíróság helyesen vagy helytelenül járt- e el. Ha eljárási szabálysértés miatt kötelező hatályon kívül helyezni az elsőfokú bíróság ítéletét a
másodfokú bíróság megteszi azt.
3.
a) szuszpenzív (a határozat végrehajtására nézve felfüggesztő)
b) nem szuszpenzív
4.
a) önálló: előterjeszthetősége nem függ más perorvoslatétól
b) járulékos: önállóan nem jelenthető be, előterjesztésének feltétele egy másik perorvoslat
benyújtása. A járulékos perorvoslat osztja annak a perorvoslatnak a sorsát, amelynek megléte
előfeltétele az előterjesztésének
* csatlakozó fellebbezés
* csatlakozó felülvizsgálat
5.
a) minden határozattal szemben igénybevehető
b) nem minden határozattal szemben igénybevehető
6.
a) halasztó hatályú
* fellebbezés
* csatlakozó fellebbezés
b) végrehajtásra halasztó hatállyal nem bíró
* perújítása
* felülvizsgálat
* határozat kijavítása, kiigazítása, kiegészítése iránti kérelem (de a bíróság
felfüggesztheti a végrehajtást)
- A PP-ben szabályozott perorvoslatok:
1. bírósági meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás (182.§, 348.§
2. határozat kijavítása (352.§), kiigazítása, kiegészítése (353.§), iránti kérelem
3. fellebbezés (365.§)
4. csatlakozó fellebbezés (372.§)
5. perújítás (393.§)
6. felülvizsgálati kérelem (406.§)
7. csatlakozó felülvizsgálati kérelem (419.§)
8. alkotmányjogi panasz (425.§)
▪ igazolási kérelem NEM perorvoslat: Ab → nem a sérelmes döntés felülvizsgálatára és a
döntésre közvetlenül visszaható újabb határozat meghozatalára irányul, hanem valamely
perbeli cselekmény következményeinek elhárítására szolgál. A mulasztás miatt hozott
döntés utóbb nem minősül sem törvénysértőnek sem megalapozatlanná nem válik attól,
hogy az igazolás sikeres volt.

Question 69

69. A perorvoslati rendszerek

Answer 69

A perorvoslati rendszerek:
1. reformatórius: teljes átszármaztató hatály, teljes megváltoztatásra lehetőség tény- és jogbeli alapon
is, a jogorvoslati fórum döntheti el véglegesen a jogvitát, az eljárást folytatja, vagy megismétli.
2. kasszációs: megsemmisítő, tartalmi felülvizsgálati jogot nem biztosít, csak az elsőfokú ítélet
törvénysértő voltának megállapítására és hatályon kívül helyezésére terjed ki. Az ügy így
visszakerül az első fokhoz, amely lefolytatja az új eljárást.
3. revíziós: (részleges átszármaztató hatályú perorvoslatok tartoznak ide). Ténybíróság az elsőfok, a
jogorvoslati fórumnak jellemzően csak a helytelen jogi következtetés megváltoztatására van
lehetősége.
4. vegyes: alapvetően a legtöbb ország rendszere vegyes, Magyarországé is.

Question 70

70. A fellebbezés fogalma, tárgya, határideje, tartalma és a fellebbezésre
    jogosultak köre

Answer 70

71. A FELLEBBEZÉS FOGALMA, TÁRGYA, HATÁRIDEJE, TARTALMA ÉS A FELLEBBEZÉSRE
    JOGOSULTAK KÖRE
    - benyújtása: a fellebbezést a másodfokú bíróságnak címezve az elsőfokú bírósághoz, a fellebbezésről
    való lemondást az elsőfokú, a visszavonást a másodfokú bírósághoz kell benyújtani
    - jogerőre nem emelkedett határozatok ellen vehető igénybe, tehát rendes perorvoslat, fellebbviteli, teljes
    átszármaztató hatályú és a végrehajtásra halasztó hatállyal bíró perorvoslat.
    - határidő: eljárási, törvényes határidő: a bíróság nem hosszabbíthatja meg, de igazolási kérelemnek lehet
    helye
    - a másodfok felülbírálati jogköre:
    a) eljárásjogi (369.§ (1), (2)): szabályszerűség vizsgálata
    b) anyagi jogi (3), (4)
    aa) anyagi pervezetéssel összefüggő
    ab) anyagi jognak történő megfelelés
    - adott bizonyíték alapján juthatott-e az adott következtetésre a bíróság? →
    tényállás is módosulhat, ha nem
    - tényállás maradhat, de a jogi következtetés változhat
    - lehetséges, hogy a bíróság bizonyos kérdésekkel (pl. elévülés) nem foglalkozott
    ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
72. § [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazása]
    * E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra vonatkozó
    szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi
    tárgyalási szakra, valamint a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs
    helye.
    o nincs osztott perszerkezet
73. § [A másodfokú eljárás megindítása]
    * (1) A másodfokú eljárást a fellebbezőnek az elsőfokú bíróságnál írásban benyújtott fellebbezéssel
    kell megindítania.
    * (2) Fellebbezésnek van helye
    a) az elsőfokú bíróság ítélete ellen,
    i. minden esetben megengedett. Valamennyi ítéletfajta ellen: részítélet, közbenső ítélet,
    kiegészítő ítélet
    ii. nem csak az ítélet egészét, hanem annak egy részét is lehet támadni.
    b) az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi,
    i. ahol megengedett, ott a törvény külön nevesíti ezt, amennyiben ilyen rendelkezés nincs
    úgy a végzés ellen nem lehet fellebbezni. Fellebbezéssel támadható pl. igazolási kérelmet
    elutasító végzés, eljárás félbeszakadását megállapító végzés, áttételt elrendelő végzés,
    ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában hozott végzés stb.
    c) a másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai
    szerint külön fellebbezésnek lenne helye, (22/1995 AB határozat: funkcionálisan elsőfokúnak
    tekintendő
    d) a másodfokú bíróság fellebbezést, csatlakozó fellebbezést visszautasító végzése ellen.
    * (3) Ha e törvény a külön nem fellebbezhető végzésre indokolási kötelezettséget ír elő, azt a fél az
    ítélet elleni fellebbezésben támadhatja.
    * (4) Az elnök határozata a fellebbezés szempontjából a bíróság határozatával egy tekintet alá esik.
    * (5) Fellebbezéssel élhet a fél, valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés
    rá vonatkozó része ellen.
    o a fél fellebbezési joga önálló, más jogosult fellebbezési jogához nem kötött, korlátozás nélküli
    o pertársaságok: kényszerű: kiterjed a fellebbezés hatálya a fellebbezés határidejét elmulasztó
    pertársra – egyszerű: nem terjed ki
    o beavatkozó: önálló fellebbezési jog, de a fél maga is visszavonhatja a beavatkozó által
    előterjesztett fellebbezést és ha a fél lemondott a fellebbezés jogáról akkor a beavatkozó által
    előterjesztett fellebbezés hatálytalan, mert ellentétes az általa támogatott cselekményével. DE
    ha önálló beavatkozó akkor is fellebbezhet, ha a fél lemondott fellebbezési jogáról vagy a
    fellebbezést visszavonta
    o érdekeltek: tanú, szakértő, tolmács stb. → független a fél fellebbezési jogától, de csak a
    határozat rájuk vonatkozó része ellen fellebbezhetnek
    o ügyész: abban a perben, amelynek megindítására külön törvény jogosítja fel → önálló
    fellebbezési jog. Ha a jogosult jogainak védelmére nem képes és ezért lép fel az ügyész akkor
    a nem terjeszthet elő, ha lemondtak a fellebbezési jogukról, vagy nem éltek fellebbezéssel.
    * (6) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap.
    o fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani
    o közlésnek két módja van: kihirdetés és kézbesítés
    ▪ pp. 351. § (2): határozatok, amiket kézbesítés útján kell közölni
    ▪ amik nem esnek ebbe a körbe kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni
    ▪ kihirdetést vagy kézbesítést követő napon kezdődik a határidő
    o mulasztás → igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, amellyel együtt köteles előterjeszteni a
    fellebbezést is. Az igazolási kérelem tárgyában a másodfokú bíróság határoz.
    * (7) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha törvény vagy
    törvény alapján a bíróság másként rendelkezik.
74. § [A fellebbezés tartalma] (az általános szabályokon felül)
    * (1) A fellebbezésben - a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett - fel kell tüntetni
    a) a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott
    rendelkezését vagy részét,
    b) határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a
    másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze
    hatályon kívül,
    c)
    d) azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezést
    alapítja, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a
    jogszabálysértés.
    * (2) Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a fél - az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem
    nélkül - a 379-381. §-ban foglaltakra hivatkozva kérheti

Question 71

71. Az első- és a másodfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos
    intézkedései és a fellebbezés elbírálása

Answer 71

366. § [Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos intézkedései]
     * (1) Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem
     élhet fellebbezéssel, az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja; e végzés ellen külön
     fellebbezésnek van helye.
     * (2) Ha a fellebbezés hiányos, az elsőfokú bíróság rövid határidő tűzésével a felet hiánypótlásra
     hívja fel; a határidő meghosszabbításának nincs helye.
     * Ha a fél a fellebbezés hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolja, azt a bíróság visszautasítja; e
     végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
     * A fellebbezés érdemi vizsgálatra való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a
     fellebbezésben előadott kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére
     tartozik.
     * (3) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosulttal szemben lejárt, illetve, ha a fellebbezést
     valamennyi jogosult hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság a fellebbezést - a (4)
     bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a per összes irataival együtt nyolc napon belül
     felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
     * Ha a fellebbezés a határozatnak az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányul, a
     fellebbezést haladéktalanul fel kell terjeszteni.
     * (4) Részítélet vagy végzés elleni fellebbezés esetén csak a szükséges periratokat kell felterjeszteni.
     * (5) Ha a fellebbezés mellett a fél a határozat meghozatalát megelőző tárgyalás vagy határidő
     elmulasztása miatt igazolással él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a
     másodfokú bírósághoz felterjeszteni.
     o ez azért van mert ha az igazolási kérelemnek helyt adnak és megismétlik a tárgyalást akkor
     olyan határozat születhet, amely tárgytalanná teszi a fellebbezést.
367. § [A másodfokú tanács elnökének intézkedései]
     * (1) A másodfokú tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő beérkezése után a
     szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt, ha pedig a fellebbezést már az
     elsőfokú bíróságnak vissza kellett volna utasítania, ennek megfelelően határoz.
     * (2) A másodfokú tanács elnöke határoz a végrehajtás felfüggesztése kérdésében, ha az elsőfokú
     bíróság a határozatot e törvény ellenére nyilvánította előzetesen végrehajthatónak.
     * (3) Ha az elsőfokú bíróság előtt a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránt előterjesztett
     kérelem vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú bíróság az előtte
     folyó eljárást a kijavítás, illetve a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre
     emelkedéséig, illetve az ellene bejelentett fellebbezés felterjesztéséig hivatalból is felfüggesztheti.
     * (4) A másodfokú tanács elnöke a másodfokú eljárás során végzéssel bármikor megállapíthatja,
     hogy a határozatnak fellebbezéssel meg nem támadott része jogerőre emelkedett.
368. § [A fellebbezés visszavonása]
     * (1) A fellebbező fél a fellebbezését a másodfokú határozat meghozatala előtt vagy - tárgyalás
     tartása esetén - a másodfokú tárgyalás berekesztéséig visszavonhatja.
     * A visszavont fellebbezést újból előterjeszteni nem lehet.
     * (2) A fellebbezés visszavonása esetén az elnök az iratokat visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.
     * Ha az a fellebbezési eljárással kapcsolatban szükséges, az elnök a perköltség viseléséről és a meg
     nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség megfizetéséről is határoz.
     E határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

Question 72

72. Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés, változtatási
    korlátozások a másodfokú eljárásban

Answer 72

73. FELLEBBEZÉSI ELLENKÉRELEM, CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉS, VÁLTOZTATÁSI
    KORLÁTOZÁSOK A MÁSODFOKÚ ELJÁRÁSBAN
74. § [Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés ( utóbbi perorvoslat)]
    * (1) A fellebbező fél ellenfele a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a
    fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, csatlakozó fellebbezést
    nyújthat be; erre és a (2) bekezdésben foglaltakra a fellebbezés kézbesítésekor a felet figyelmeztetni
    kell.
    * A csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint.
    * Ha a fellebbezés kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, a csatlakozó
    fellebbezésben az ítélet megváltoztatása nem kérhető.
    o fellebbezési ellenkérelem:
    ▪ nem az elsőfokú ítélet ellen irányul, hanem a fellebbezésben foglaltakat vitatja,
    alaptalanságra hivatkozik
    ▪ kérés: a bíróság ne adjon helyt a fellebbezésnek, hagyja helyben elsőfokú határozatot
    ▪ járulékos jellegű → ha a fellebbezést visszavonják ez is hatálytalanná válik
    ▪ illetékmentes
    o csatlakozó fellebbezés:
    ▪ járulékos jellegű rendes perorvoslat → ha a fellebbezést visszavonják hatályát veszti
    ▪ az ítélet megváltoztatását kéri a fél → elsőfokú ítélet ellen irányul
    ▪ tartalmában korlátozott (pl., ha a fellebbezés csak a perköltség összegére és viselésére
    vonatkozó rendelkezéseket támadja, akkor a csatlakozó fellebbezés is csak erre
    irányulhat
    ▪ hatályában korlátozott → osztja a fellebbezési jog sorsát. Ha azt visszautasítják vagy
    visszavonják a csatlakozó fellebbezés is hatályát veszti
    ▪ Előterjesztésre jogosultak köre korlátozott: csak a fellebbező ellenfele terjesztheti elő
    ▪ illetékköteles: fele a fellebbezés illetékének, de min. 5000 Ft.
    * (2) A fellebbezési ellenkérelmet és a csatlakozó fellebbezést írásban, a fellebbezés kézbesítésétől
    számított tizenöt napon belül a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni.
    * Az elnök a fellebbező fél ellenfelének indokolt kérelmére a fellebbezési ellenkérelem (!)
    benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
    * A 371. §, 373. § és 374. § rendelkezései a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó
    fellebbezésre is irányadóak.
    * (3) A kizárt vagy elkésett csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság visszautasítja; e végzés
    ellen külön fellebbezésnek van helye.
    * A fellebbezés visszautasítása, visszavonása esetén a fellebbezéssel szemben előterjesztett
    fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válik.
75. § [A kereset- és ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás] (főszabályként mindegyik tilos)
    * (1) A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a
    keresetet, a viszontkeresetet és a beszámítást (e §-ban a továbbiakban együtt: kereset), illetve az
    ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet, utólagos bizonyításnak nincs helye.
    * A kereset-, illetve ellenkérelem-változtatást elutasító végzést a másodfokú bíróság legkésőbb az
    ítéletében vagy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzésében indokolja.
    * (2) A fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból
    az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél
    tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet
    eredményezett volna.
    * (3) Kereset és ellenkérelem változtatásnak akkor van helye, ha az a (2) bekezdés szerinti ténnyel áll
    közvetlen okozati összefüggésben.
    * A fél akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további
    bizonyítási eszközt, ha az a (2) bekezdés szerint megváltoztatott tényállítás bizonyítására, vagy a
    keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az
    önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően
    jutott tudomására vagy keletkezett.
    * (4) Ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett
    tényt vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való
    eltérési szándékát, a fél a fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben vagy a fellebbezési
    ellenkérelemben ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos
    bizonyítást ajánlhat fel.
    * (5) Ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az
    elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés
    szükségességét, a fél ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos
    bizonyítást ajánlhat fel.
76. § [Beszámítás előterjesztése]
    * A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során - a másodfokú határozat meghozataláig, vagy tárgyalás
    tartása esetén a másodfokú tárgyalás berekesztéséig - beszámítás csak akkor terjeszthető elő, ha azt
    az ellenfél elismeri, vagy más perben hozott jogerős ítéleten alapul.
77. § [A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés megváltoztatása]
    * (1) A fellebbezési és a csatlakozó fellebbezési kérelmet az elsőfokú ítéletnek fellebbezéssel, illetve
    csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni, valamint a 371. § (1)
    bekezdés d) pontja szerint megjelölt tartalmát - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem
    lehet megváltoztatni.
    * (2) A fél a fellebbezést, illetve a csatlakozó fellebbezést - a 373. és 374. § keretei között - a
    másodfokú határozat meghozataláig vagy tárgyalás tartása esetén a másodfokú tárgyalás
    berekesztéséig akkor változtathatja meg, ha az a másodfokú bíróság által a fél tudomására hozottak
    alapján megengedett, vagy engedélyezett kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás, a 373. § (2)
    bekezdése szerinti új tényállítása, valamint beszámítás folytán szükséges.

Question 73

73. A fellebbezés elbírálása és a fellebbezési tárgyalás

Answer 73

A FELLEBBEZÉS ELBÍRÁLÁSA
376. § [A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása]
* (1) A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül (kamerális elbírálás) bírálja el, kivéve, ha
a) a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,
b) a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy
c) tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.
* (2) A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell
előterjesztenie.
* A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás
tartását kérheti; erre a fellebbezés kézbesítésekor figyelmeztetni kell.
* (3) A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha
a) az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül
helyezni,
- eljárás megszüntetése vagy nem mérlegelhető eljárási szabálysértés
b) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett
illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,
c) a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve
az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos,
d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
* (4) A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása esetén az elnök a fellebbezési ellenkérelmet, illetve
a csatlakozó fellebbezést haladéktalanul közli az ellenféllel, aki arra tizenöt napon belül írásban
teheti meg észrevételeit, illetve nyújthatja be ellenkérelmét.
377. § [A fellebbezési tárgyalás kitűzése]
* (1) Ha a fellebbezés tárgyaláson kívül nem bírálható el, a másodfokú tanács elnöke a tárgyalásra
határnapot tűz ki és arra idézi a feleket, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel
éltek-
* Az ellenérdekű félnek és a fellebbezéssel érintett pertársnak az idézéssel együtt - ha ez korábban
még nem történt meg - meg kell küldeni a fellebbezést is.
* Ha az elsőfokú eljárásban az ügyész részt vett, a tárgyalásra az illetékes ügyészt meg kell idézni.
* (2) Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az
iratoknak vagy az ellenfél tárgyalás tartását kérő nyilatkozatának a másodfokú bírósághoz történő
beérkezését követő négy hónapon belül megtartható legyen.

• A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére történő kézbesítése a
  tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze.
• (3) Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a fellebbezés elintézését nem
  gátolja.
• A bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a felet, aki a tárgyalás tartását kérte, de a tárgyaláson nem
  jelenik meg.
  378. § [A fellebbezési tárgyalás]
• (1) A fellebbezési tárgyalás megnyitása és a megjelentek számbavétele után az elnök vagy az általa
  kijelölt bíró ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat, valamint a fellebbezést, csatlakozó
  fellebbezést és a fellebbezési ellenkérelmet.
• (2) A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, illetve lehetőséget biztosít arra, hogy
  nyilatkozataikat előadják.
• (3) Ha a másodfokú bíróság bizonyítást rendel el, azt közvetlenül vagy megkeresés útján
  foganatosítja.
• Az eljárásra a 282. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ítélőtábla a bizonyítás
  lefolytatása végett az elsőfokon eljárt törvényszéket, ennek a székhelyén működő járásbíróságot
  is megkeresheti.
• (4) Azokban az esetekben, amikor bizonyítást e törvény szerint az elsőfokú bíróság helyett az elnök
  is lefolytathat, a másodfokú bíróság a bizonyítás lefolytatásával a tanács bármely tagját
  megbízhatja.
• (5) A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen megidézetteknek vagy valamelyiküknek az
  elmaradása a tárgyalás megtartását és a fellebbezés elintézését nem gátolja.
• Ilyen esetben a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Question 74

74. A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre

Answer 74

369. § [A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre]
     Kérelemhez kötöttség miatt: a másodfokú bíróság kötve van a fellebbező kérelméhez, a gyakorolni kért
     felülbírálati jogkör, a fellebbezési kérelem és a fellebbezés indokai tekintetében is. KIVÉTEL: ítélet kötelező
     hatályon kívül helyezése. Felülbírálati jogkör: adott kérdés vizsgálatának és minősítésének joga. Magába
     foglalja az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztathatóságát. Felülbírálati jogkör meghatározza a másodfokú
     bíróság cselekvési lehetőségeit, jogosultságait, korlátokat állít.
     * (1) A másodfokú bíróság felülbírálhatja (felülbírálja.) az elsőfokú bíróság eljárásának
     szabályszerűségét. (eljárásjogi felülbírálati jogkör)
     o pontos jogszabályhelyre történő hivatkozással meg kell jelölni, hogy az elsőfokú bíróság
     milyen eljárási szabályt sértett meg a fellebbező szerint
     * (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt felülbírálhatja az elsőfokú bíróságnak
     azt a végzését is, amelyet ítéletében indokolt, vagy amely az ítélettel szembeni fellebbezésben
     támadható.
     * (3) A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való
     megfelelőségét.
     * Az anyagi jogi felülbírálat során
     a) a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti, és ennek alapján a tényállást
     módosíthatja, kiegészítheti,
     o a fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy a megállapított tényállást milyen részben
     tartja okszerűtlennek, milyen módon lehet ezt orvosolni és milyen döntés felel meg az
     általa helyesnek tartott tényállásnak.
     b) a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást
     folytathat le, és annak alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti,
     c) a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a
     megállapított tényeket másként minősítheti,
     o ebben az esetben a másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróság által megállapított
     tényállással, de az abból levont jogi következtetéssel nem.
     d) jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az
     anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését,
     o pl. sérelemdíj összegét.
     e) határozhat olyan kérdésben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem
     határozott. (pl. elévülés)
     * (4) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének, illetve eljárásának az anyagi pervezetéssel
     összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti, úgy, hogy
     egyúttal elvégzi a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést és az ezzel
     összefüggő intézkedéseket megtenni.
     o két korlátozás: önállóan nem végezhető el az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésének
     felülvizsgálata → anyagi jogi felülbírálatnak lehet a része. Egyúttal el kell végeznie a
370. § [A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének korlátai]
     * (1) A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az erre
     irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között
     gyakorolja.
     * Ilyen korlátnak minősülnek a 371. § (1) bekezdés a) -d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények
     körében előadottak.
     * (2) A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét erre irányuló fellebbezési kérelem, csatlakozó
     fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból gyakorolja az ítélet
     kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó esetekben.
     * (3) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezésben nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlel, azt - a
     következményekre vonatkozó figyelmeztetés mellett - a felek tudomására hozza és a fellebbező fél
     kérelmére veszi figyelembe.
     * (4) Ha a másodfokú bíróság az üggyel kapcsolatos, az elsőfokú bíróságétól eltérő anyagi jogi
     álláspontjának következményeként azt állapítja meg, hogy az elsőfokú bíróság által végzett anyagi
     pervezetés az érintett kérdéshez kapcsolódóan nem volt megfelelő, ezt a felek tudomására hozza és
     a fellebbező fél kérelmére veszi figyelembe.
     * Ilyen esetben a másodfokú bíróság a továbbiakban a 369. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint
     jár el.

Question 75

75. A másodfokú eljárásban hozható határozatok

Answer 75

379. § [Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezése az eljárás megszüntetése miatt]
     * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel - teljes egészében vagy abban a
     részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll - hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti,
     ha a 240. § (1) bekezdése vagy a 241. § (1) bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú
     eljárásban fennáll.
     * Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával
     orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt - megfelelő határidő tűzésével - fel kell
     hívni. (cél a hatályon kívül helyezések csökkentése)
     o eljárás megszüntetési okok jelentős része érvényesül másodfokon is, de van, ami itt nem
     következhet be
     ▪ nem lehet megszüntetni az eljárást mulasztás miatt, miközben elsőfokon az eljárás
     hivatalbóli megszüntetéséhez vezet, ha a felek a perfelvételi tárgyalást elmulasztották
     → itt nincs osztott perszerkezet, és a tárgyalás elmulasztásának sincs
     jogkövetkezménye (378. § (5))
     ▪ nem szüntethető meg az eljárás, ha a fellebbező felperes nem nyújt perköltség
     biztosítékot, mert ebben az esetben a felperes fellebbezésének visszautasítására kerül
     sor.
380. § [Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt]
     * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi, (itt nem szünteti
     meg az eljárást) és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
     a) az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, (pl. tanácsnak kellene eljárni, de
     egyesbíró járt el)
     b) az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok
     áll fenn, vagy
     c) az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi
     felülbírálatra alkalmatlan. (ha nem tartalmazza a Pp. 346. § szerinti kötelező tartalmi elemeket
     pl. nem tartalmaz rendelkező részt vagy indoklást.)
     i. ilyen esetekben a másodfokú bíróság nem az elsőfokú eljárást minősíti, hanem az annak
     eredményeként meghozott határozatot.
381. § [Az ítélet mérlegelhető hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt]
     * A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú
     bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás
     megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy
     érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy
     nem észszerű.
     o konjunktív feltételek fennállása esetén lehet:
     ▪ elsőfokon olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálására kihatott
     ▪ a fél a fellebbezésben kérte az eljárásjogi felülbírálati jogkör gyakorlását és
     megjelölte az eljárási szabálysértést
     ▪ a fél kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte (akár vagylagosan is)
     ▪ a szabálysértés olyan jellegű, amelynek orvoslása a másodfokú eljárásban nem
     lehetséges, nem észszerű
     o Pp. nem határozza meg, hogy mely megsértett szabályokat kell lényegesnek tekinteni → az
     adott eset körülményeiből kell megállapítani.
     o kihatott-e a szabálysértés az ügy érdemére?
     o lehetséges- e ennek orvoslása? → ha igen, akkor a másodfokú bíróságnak kell kiküszöbölnie
     o pl. beavatkozás iránti kérelemről nem döntenek, a megváltoztatott keresetet nem közlik az
     ellenérdekű féllel
     o ha a másodfokú bíróság olyan eljárási szabálysértést észlel, amelyre a fellebbező fél nem
     hivatkozott, azt a tudomására kell hoznia és csak a fellebbező fél kérelmére veheti
     figyelembe, hivatalból nem.
382. § [Az ítélet helybenhagyása a fellebbezés megalapozatlansága esetén]
     * Ha a fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag az ítélet hatályon kívül
     helyezését kérte és fellebbezése megalapozatlan, a másodfokú bíróság ítéletével - az ügy érdemét
     nem érintve - az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.
     o az ügy érdemében nem tud dönteni a bíróság ilyen esetben.
383. § [Döntés az ügy érdemében]
     * (1) A másodfokú bíróság - ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség -
     az ügy érdemében dönt.
     * (2) Ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ítéletével azt
     helybenhagyja, ellenkező esetben az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben
     megváltoztatja.
     o ha csak részben változtatja meg akkor a rendelkező részben a részbeni megváltoztatás mellett
     ki kell mondania azt is, hogy az elsőfokú ítéletet egyebekben helyben hagyja.
     * (3) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, felülbírálati jogkörének
     korlátai között határozhat a perben érvényesített jog, illetve az azzal szemben felhozott védekezés
     alapjául szolgáló olyan kérelmekről is, amelyeket az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve
     amelyről nem határozott.
     * (4) A másodfokú bíróság részítélettel vagy közbenső ítélettel is rendelkezhet, ha ennek e törvényben
     meghatározott feltételei a másodfokú eljárásban fennállnak.
     * (5) A másodfokú bíróság az érdemben véglegesen elbírált kérelmekkel - ideértve a részítéletet is -
     összefüggő perköltség viseléséről dönt, ha a perköltség minden elemének viseléséről való döntés
     feltételei fennállnak.
     * Ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán hozott közbenső ítélettel a kereset
     jogalapját megállapította, a másodfokú bíróság csupán a perköltség összegét határozza meg,
     annak viselése kérdésében egyebekben az elsőfokú bíróság dönt.
     * (6) A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem, csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési
     ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam
     által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.
384. § [Döntés az anyagi pervezetéssel összefüggő felülbírálati jogkör keretében]
     * (1) Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére önmagában nem szolgálhat alapul,
     hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésével nem ért egyet.
     * Kizárólag ezen okból a felek sem kérhetik az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését.
     * (2) A másodfokú bíróság a 369. § (4) bekezdésében meghatározott felülbírálati jogkörének
     gyakorlását követően
     a) az ügy érdemében a rendelkezésre álló adatok alapján a 383. § szerint dönt, ha
     aa) a fél nem nyilatkozik vagy a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg, vagy
     ab) a fél nyilatkozata és az elsőfokú eljárás szükség szerinti kiegészítése folytán az
     elsőfokú eljárásnak az ügy érdemi eldöntését befolyásoló hibája orvosolható,
     b) az ítéletet hatályon kívül helyezi, ha az ügy érdemében az a) pont alapján dönteni nem
     lehet. (és új eljárásra utasítja, másképp nincs értelme.)
     o hatályon kívül helyezésre csak akkor kerül sor, ha az érdemi döntés egyáltalán nem
     lehetséges másodfokon, hiába végezte el a másodfok a helyes anyagi pervezetést és tette
     meg az ebből következően szükségessé vált eljárási cselekményeket is.
385. § [Egyezség és szünetelés joghatásai]
     * (1) Ha a másodfokú eljárásban megkötött egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, egyúttal
     megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság ítélete abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik,
     hatályát veszti.
     * (2) Ha a per a másodfokú eljárásban szünetelés folytán megszűnik, a másodfokú bíróság
     végzéssel megállapítja, hogy a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítélet, illetve annak a
     fellebbezéssel megtámadott részei hatályukat vesztik.
386. § [Az eljárást befejező határozat tartalma]
     * (1) A másodfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálása tárgyában hozott határozatának tartalmára az
     ítélet tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell
     alkalmazni.
     * (2) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell
     a) az elsőfokú bíróság megnevezését és ügyszámát,
     b) az elsőfokú ítélet és a fellebbezés, csatlakozó fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem
     ismertetését,
     c) a hatályon kívül helyezés okait, jogszabálysértés esetén a megsértett anyagi vagy eljárási
     jogszabályhely megjelölését is,
     d) utasítást arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú bíróságnak a perfelvételi vagy az érdemi
     tárgyalási szaktól kell lefolytatnia az új eljárást, és hogy melyek a szükséges eljárási
     cselekmények.
     * (3) A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében - a 379. §-ban foglalt eset kivételével -
     csak a perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét
     határozza meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében egyebekben az elsőfokú bíróság
     dönt.
     * (4) A másodfokú bíróság ítéletének tartalmaznia kell az elsőfokú bíróság megnevezését és
     ügyszámát is.
     * Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet
     indokolásában csupán erre a körülményre kell utalni.
387. § [Intézkedések a másodfokú határozat meghozatala után]
     * A másodfokú határozat írásba foglalása után az iratokat a bíróság nyolc napon belül megküldi az
     elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő tizenöt napon belül közli a felekkel a
     másodfokú eljárást befejező határozatot.
     * Ha a másodfokú bíróság az ítélet kihirdetését elhalasztotta, a már írásba foglalt ítéletét a jelen
     lévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.

Question 76

76. A végzés elleni fellebbezés különös szabályai

Answer 76

389. § [Az ítélet elleni fellebbezés szabályainak alkalmazása]
     * A végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket a jelen alcímben
     foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
390. § [Eljárás a végzések elleni fellebbezés esetén]
     * (1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve, a fellebbezésnek
     maga is eleget tehet.
     o pl. áttételt elrendelő, eljárás félbeszakadását megállapító végzés
     o egyoldalú kérelmet elutasító, vagy visszautasító végzés.
     * (2) A fellebbezést az elsőfokú bíróság az iratok felterjesztését megelőzően azzal a figyelmeztetéssel
     kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének és az érintetteknek, hogy a fellebbezés átvételétől számított
     nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthetnek elő.
     * A határidő indokolt esetben lerövidíthető.
     * (3) Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye.
     * (4) Az elsőfokú bíróság legkésőbb az észrevételekre nyitva álló határidő letelte után az iratokat -
     a benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
     o illetékköteles: illeték mérték 3 % de legalább 7000 ft, legfeljebb 300.000 ft.
391. § [A végzés elleni fellebbezés elbírálása]
     * (1) A fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, azonban a feleket a
     szükséghez képest meghallgathatja.
     * (2) A megkeresett bíróság végzése elleni fellebbezést a megkereső bíróság másodfokú bírósága,
     ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső bíróság bírálja el.
     A JÁRÁSBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN HOZOTT ÍTÉLET ELLENI FELLEBBEZÉS JOGI KÉPVISELŐ
     NÉLKÜL ELJÁRÓ FÉLRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYAI
392. § [A fellebbezés előterjesztése és tartalma]
     * Ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezést az elsőfokú bíróságon, a bíróság elnöke által
     jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is
     előadhatja és a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetéseként
     elegendő, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú eljárás mely részét tartja
     jogszabálysértőnek vagy az elsőfokú ítélet mely jogát vagy jogos érdekét sérti.

Question 77

77. A perújítás fogalma, tárgya, határideje, a perújítási okok

Answer 77

PERÚJÍTÁS FOGALMA: jogerős bírósági ítéletek vagy ítélet hatályú határozat elleni, nem fellebbviteli
jellegű, rendkívüli perorvoslat, amely csak a törvényben meghatározott okok alapján vehető igénybe.
* önálló, rendkívűli perorvoslat → rendkívüli jelleg mert korlátozva van és csak törvényben
meghatározott okok alapján kezdeményezhető.
* anyagi jogerőt feloldja. -→ jogrend egészének a biztonsága → csak kivételesen kerülhet rá sor
* első fokon eljárt bíróság jár el még akkor is ha az ügyben másdofokú határozatot hoztak.
* ítélet hatályú határozat: bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség, hagyatéki eljárásban a
közjegyző által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség, a jogerős bírósági meghagyás, jogerős
fizetési meghagyás.
A PERÚJÍTÁSI ELJÁRÁSBAN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK, A PERÚJÍTÁS FELTÉTELEI ÉS
A PERÚJÍTÁSI KÉRELEM
392. § [A perújítási eljárásban alkalmazandó szabályok]
* E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a perújítási eljárás során a bíróság az alapperre vonatkozó
szabályok szerint jár el.
- A perbevonás, új beavatkozás, perbehívás és a perbelépés a jogutódlás esetét kivéve nem
lehetséges
- perújításra a felek, a beavatkozó, az ügyész és mindazok jogosultak, akikre nézve a perújítással
megtámadott jogerős ítélet valamely rendelkezést tartalmaz
- perbeli jogutódlás lehetséges. A bíróság előkérdésként elbírálja a perbelépést majd a perbelépés
engedélyezése után a perújítási kérelmet az arra jogosulttól származóvá nyilvánítja.
393. § [A perújítási okok]
* A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak van helye, ha
a) „novum”: a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági
határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálása
esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna,
o a felek az eljárás során kötelesek jóhiszeműen és késlekedés nélkül, aktív
közreműködéssel eljárni. → ha ismerte a tényt, bizonyítékot vagy határozatot és
módjában állt volna azt peranyagként szolgáltatni és mégsem tette akkor jogellenesen
mulasztott.
o önhibáján kívül: pl. betegség, távollét
o Alapperben el nem bírált tény:
▪ megállapított tényállás megalapozatlan mert nem azonos az ügy valóságos
tényállásával. → valóságos tényállás már az alapper idején meglévő
tényállás
▪ megjelölt ténynek a jogerős ítélet keletkezését megelőző időben már fenn kell
állnia
o Alapperben el nem bírált bizonyíték:
▪ bizonyítékot valamely tény bizonyítására jelentik be
▪ ha a tény, amelyre vonatkozóan bizonyítékot bejelentik még nem nyert
elbírálást az alapperben akkor a bizonyítékot a ténnyel együtt kell megjelölni
▪ elfogadható olyan bizonyíték is, ami az ítélet jogerőre emelkedése után
keletkezett, ha az alapperben már elbírált tényre vonatkozik
▪ helye van akkor is, ha szerepelt az alapperben de az indoklás körében nem
értékelték → indokolatlanul mellőzött bizonyíték
▪ akkor kerülhet sor perújításra, ha az alapperben elbírált tényalap
bizonyítására hivatkozik a fél valamely új bizonyítéka.
o Figyelembe nem vett jogerős határozat:
▪ figyelembe nem vett jogerős bírósági vagy más hatósági határozat, ha olyan
kérdésre vonatkozik, ami a pernek elő kérdése
▪ perben eldöntendő kérdéssel olyan összefüggésben kell állnia, ami magára az
érdemi döntésre kihat
▪ bíróság szabad mérlegelésébe tartozik néha meg kötelező, hogy felfüggesszék
az eljárást, ha előkérdés van, ami más bíróság vagy hatóság hatáskörébe
tartozik. Ha a 30 napos határidő eredménytelenül telik el, vagy az eljárást
nem függesztik fel és a bíróság az előkérdésre vonatkozó határozat bevárása
nélkül állást foglal az előzetes kérdésben akkor perújítási ok lesz, ha a bíróság
állápontjától eltérően dönt az előkérdésben az annak elbírálására jogosul
bíróság/hatóság.
b) „crimen”: a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak a
bűncselekménye miatt törvény ellenére lett pervesztes,
o csak akkor, ha a bűncselekmény okozati összefüggésben áll a fél perveszteségével
o jogerős ítéletnek kell megállapítani a bűncselekmény elkövetését. Büntetőbíróság a
bűncselekmény elkövetését megállapító végzése is elég
o Ha bizonyítékok hiánya miatt nem lehet ítéletet hozni akkor nem lesz perújítási ok, de
ha más ok zárja ki az ítélet meghozatalát pl. elévülés akkor perújítási ok.
c) a fél az Emberi Jogok Európai Bíróságának az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az
emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én
kelt Egyezményben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott valamely jog
megsértését megállapító saját ügyében hozott ítéletére hivatkozik, feltéve, hogy az ügyében
hozott jogerős ítélet ugyanezen a jogsértésen alapul, és az Emberi Jogok Európai Bíróságától
elégtételt nem kapott, vagy a sérelem kártalanítással nem orvosolható,
o konjunktív feltéltelek:
▪ perújító fél által az EJEB előtt a Magyar Állammal szemben kezdeményezett
ügyben
▪ valamely eljárásjogi természetű alapvető jog megsértésének megállapítása
▪ perújítással támadott jogerős ítélet vonatkozásában egyezménysértést
megállapító EJEB ítéletre történő hivatkozás
▪ EJEB től nem kapott elégtételt a perújító vagy a sérelem kártalanítással nem
orvosolható.
▪ az lehet perújító, aki saját ügyében fordult az EJEB-hez.
d) „res iudicata”: a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban
jogerős ítéletet hoztak,
o ha a bíróság nem észleli ezt az akadályt a keresetlevél vizsgálatakor és nem
alkalmazza a keresetlevél visszautasításának vagy az eljárás megszüntetésének
jogkövetkezményeit
o jogbiztonság érdekében → ne legyen két jogerős ítélet ugyanazon ügyre vonatkozóan
o az utóbb hozott ítéletet hatályon kívül helyezik.
e) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak
megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.
o hirdetményi kézbesítés: valamely törvényben meghatározott ok valószínűsítése esetén
kerülhet rá sor a fél kérelmére
o ha a törvényi feltételek nem állnak fenn az ezt követő eljárás érvénytelen KIVÉVE,
ha az, akinek a részére az iratot hirdetmény útján kézbesítették utólagosan jóváhagyja
o eljárást befejező határozat jogerőre emelkedése után perújítási alap → önhibáján kívül
mulasztó címzett az elmulasztott eljárási cselekményt pótolni tudja
o csak az nyújthat be perújítási kérelemet erre az okra hivatkozva, akinek a részére az
iratot a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével kézbesítették.
o jogerős fizetési meghagyással szemben perújításnak akkor van helye, ha a
kötelezettnek a meghagyást hirdetményi úton kézbesítették (törvény ellenére)
395. § [A perújítási kérelem benyújtásának határideje]
* (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott
ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást,
vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell
számítani.
* A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
o ha a fél a perújítás alapjául szolgáló tényről, bizonyítékról vagy hatósági határozatról már tud
és nincs akadályozva a perújításban akkor a perújítás előterjesztésének határideje az ítélet
jogerőre emelkedésétől kezdődően számít, ismételt perújítási kérelem esetén is.
o ez a határidő számításának kezdete EJEB ítéletre alapított perújítás és sikeres alkotmányjogi
panaszt követő eljárás esetén is
o igazolással kimenthető a hat hónap (szubjektív határidő)
o valószínűsíteni kell a tudomás szerzés időpontját -→ de a másik fél a korábbi tudomásszerzést
bizonyíthatja.
o akadályozottság esetén az akadályozottság tényét bizonyítani kell. Nem akadályozó
körülmény pl. a felülvizsgálati kérelem benyújtása, vagy az, ha a perújítás okáról a perújító
félnek nem, csak ügyvédjének volt tudomása.
o Hat hónap azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel → ha nincs
ilyen: hónap utolsó napja.
* (2) Az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási
kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll.
* (3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével - a (4) bekezdésben meghatározott
esetet kivéve - perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
* (4) A 393. § c) pontja alapján a perújítási kérelmet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének
átvételétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.
o objektív határidő
o EJEB ítélet és sikeres alkotmányjogi panasz esetén az ötéves határidőn túl is van helye
perújítási kérelem előterjesztésének.
▪ Ha az AB anyagi jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést semmisített meg és az
ügyben kizárólag per vagy nem peres eljárás van folyamatban úgy a Kúria értesíti a
panasz indítványozóját, hogy az értesítésé kézhezvételétől számított igazolással
kimenthető 30 napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő.
▪ EJEB ítéletére alapított perújítási kérelem az ítélet átvételétől számított 60 napon
belül terjeszthető elő
396. § [A perújítás sikeres alkotmányjogi panasz esetén]
* A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXX. Fejezetben meghatározottak szerint
perújításnak van helye.
o az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal már nem
támadható bírósági határozatok által okozott jogsérelem orvoslása eszközének, nem jelenti a
rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát –-> nem negyedfokú
bíróság
o Alkotmányjogi panasz: 1. vizsgálat tárgya a jogszabály 2. közvetlen: alaptörvény ellenes
jogszabály alkalmazása folytán következett be a jogsérelem bírói döntés nélkül. 3. valódi:
vizsgálat tárgya maga a bírói döntés
o Ab → megsemmisíti a bírósági határozatot az az egyedi ügyre kihat → nem csak a jogerőt töri
át, de megsemmisíti a bírói döntést is, ami a felek közötti jogvitát a véglegesség minőségével
eldöntötte ezért a perújítás ilyen esetben kizárt
o De ha alkotmányjogi panasz eljárásban anyagi jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést
semmisített meg és az ügyben per vagy nem peres eljárás van folyamatban akkor az új anyagi
jogi helyzet következtében perújításnak van helye.
o A sikeres alkotmányjogi panasz esetén csak a panasz indítványozója terjeszthet elő perújítási
kérelmet
397. § [A perújítási kérelem]
* (1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani.
o de a perújítás elintézésből kizárt az a bíró, aki a perújítással megtámadott határozat
meghozatalát megelőző eljárásban részt vett
* (2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, és azt,
hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja.
* A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, az erre
vonatkozó okiratokat csatolni kell.
* Ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után
terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.
o ha a perújítási kérelem hiányos, úgy a bíróság azt visszaadja hiánypótlásra
o A jogerős ítélet után keletkezett tények nem perújítással, hanem új keresettel érvényesíthetők.
Ennek megfelelően utópernek van helye az ítélet meghozatala után lejáró, jövőbeli
szolgáltatás mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránt, ha a tények utóbb
lényegesen megváltoztak.
398. § [Perújítás a jogerős fizetési meghagyás ellen]
* (1) A jogerős fizetési meghagyás ellen perújításnak van helye.
* A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik -
ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és
illetékességgel rendelkezett volna.
o ebben az esetben minden bizonyíték új
o pl. tényként azt állítja a kötelezett fél, hogy a tartozásnak nem ő a kötelezettje, vagy a
gazdasági társaság nem volt jogképes, vagy pl. a jogi képviselő nem rendelkezett képviseleti
jogosultsággal.
o vizsgálni kell, hogy a fél milyen okból nem élt az ellentmondás lehetőségével különösen, ha a
fizetési meghagyás a kézbesítési fikció folytán emelkedett jogerőre
* (2) A 393. § e) pontját a jogerős fizetési meghagyással szemben előterjesztett perújítás esetén úgy
kell alkalmazni, hogy perújításnak akkor van helye, ha törvény ellenére a kötelezettnek a
meghagyást hirdetményi úton kézbesítették.
* A 394. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó.
* (3) Ha a bíróság a jogerős fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és új határozatot hozott,
arról a határozat jogerőre emelkedését követően a határozat megküldésével értesíti az eljárt
közjegyzőt.

Question 78

78. A perújítás megengedhetőségének és érdemének elbírálása

Answer 78

394. § [A perújítás megengedhetősége]
     * (1) A 393. § a) pontja alapján a perújítás csak akkor engedhető meg, ha a fél önhibáján kívül nem
     volt abban a helyzetben, hogy a perújítási kérelmében felhozott tényt, bizonyítékot vagy határozatot
     a korábbi eljárás során érvényesítse, így különösen, hogy azt ellentmondás, fellebbezés vagy
     csatlakozó fellebbezés keretében előadja.
     * (2) A 393. § b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt
     bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a
     bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
     * (3) A 393. § e) pontja alapján csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján
     kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 144. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket
     a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem
     mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.
     * (4) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét
     megállapító ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak helye nincs.
     o célszerűségből zárja ki
     o Az öröklés jogcímén tulajdonul szerzett, más által elfoglalt lakásingatlan birtokba adása iránti
     per tárgya öröklési igény és nem lakás kiürítése iránti igény ezért az ilyen perben hozott
     jogerős ítélet ellen van helye perújításnak
     o nincs helye perújításnak pl. sajtó helyreigazítás iránti perben hozott ítélet ellen, házasságot
     érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen vagy apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen, ha az
     apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai
     elismeréssel magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg.
     * (5) Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a
     bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 393. § a) pontja alapján azonban csak
     akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról, határozatról az
     egyezség megkötésekor nem tudott.
     A PERÚJÍTÁS ELBÍRÁLÁSA
395. § [Intézkedések a perújítási kérelem beérkezése után]→ befogadhatóság vizsgálata
     * (1) Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével
     vagy olyan határozattal szemben terjesztették elő, amely ellen nincs helye perújításnak, a bíróság azt
     tárgyalás kitűzése nélkül visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
     o abszolút akadályok
     * (2) A bíróság - ha a hiánypótlás törvényi feltételei fennállnak - rövid határidő tűzésével
     elrendelheti a perújítási kérelem hiányainak pótlását.
     o relatív akadály
     * (3) A bíróság a perújítási kérelmet, illetve a hiányok pótlása után ismételten benyújtott kérelmet
     haladéktalanul megküldi a feleknek és a megtámadott ítélet ellen fellebbezésre jogosult egyéb
     érdekelteknek azzal a felhívással, hogy arra a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül írásban
     észrevételeket terjeszthetnek elő.
     * (4) Ha a perújítási kérelem előterjesztője a perújítási kérelem hiányait a bíróság felhívása ellenére a
     megszabott határidőn belül nem pótolja, a bíróság a perújítási kérelmet tárgyaláson kívül
     visszautasítja.
     * A bíróság végzése ellen külön fellebbezésnek van helye.
396. § [A perújítás feltételeinek vizsgálata] → megengedhetőség vizsgálata
     * (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 393-395. §-ban meghatározott előfeltételei
     fennállnak-e.
     * A megengedhetőség körében a 393. § a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél
     által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetén alkalmasak lehetnek-e arra, hogy
     a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon.
     o perújítás rendeltetése: az alapügy befejezése után megállapítható hibák orvoslása, amelyek az
     alaphatározatra lényegesen kihatottak → ténybeli hibák
     o jogkérdésben nincs helye perújításnak → jogszabályok értelmezésére nem alkalmas ez az
     intézmény.
     o A perújítás nem a jogalkalmazási hibák, hanem a jogi minősítés alapjául szolgáló tényállás
     hibáit korrigálja.
     o vizsgálni kell, hogy a felhozottak ténykérdések vagy jogkérdések és az alapeljárásban
     elbírálták-e őket, valamint kihatnak-e a jogerős ítélet megalapozatlanságára.
     * (2) A 396. § alapján előterjesztett perújítási kérelem esetén a perújítás törvény erejénél fogva
     megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.
397. § [Döntés a perújítás megengedhetőségéről tárgyaláson kívül]
     * (1) A bíróság a perújítás megengedhetőségéről tárgyaláson kívül is határozhat, amennyiben az ügy
     valamennyi körülményét mérlegelve a perújítási perfelvételi tárgyalás megtartását
     szükségtelennek tartja.
     * A bíróságnak a megengedhetőség tárgyában hozott végzése ellen külön fellebbezésnek van helye.
     * A bíróság az eljárást a végzés jogerőre emelkedése után a perújítási perfelvételi tárgyalás
     kitűzésével folytatja.
     * A perújítási perfelvételi tárgyalásra a 402. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak irányadók.
     * (2) Ha a bíróság a perújítást megengedte és a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a
     megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetén pedig az alapper
     tárgyalását hivatalból is felfüggesztheti.
     * A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
     * A feleket a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni.
     * A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott végzését utóbb megváltoztathatja.
398. § [A perújítási perfelvételi tárgyalás]
     * (1) Ha a bíróság tárgyaláson kívül nem döntött a perújítás megengedhetőségéről, perújítási
     perfelvételi tárgyalást tart.
     * (2) A perújítási perfelvételi tárgyaláson az alapperben eljáró peres felek, valamint a perújítást
     kérelmező - ha a perújítási kérelmet nem a peres felek terjesztették elő - megjelenése kötelező.
     * Ha a perújítási kérelem előterjesztője a tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet
     visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
     * (3) A perújítási perfelvételi tárgyaláson a bíróság először a perújítás megengedhetőségének
     kérdésében határoz.
     * A bíróságnak a megengedhetőség tárgyában hozott végzése ellen külön fellebbezésnek van helye.
     * A perújítási perfelvételi tárgyalást folytatni, illetve perújítási érdemi tárgyalást tartani csak a
     bíróság végzésének jogerőre emelkedése után lehet.
     * (4) Ha a bíróság megengedte a perújítást, folytatja a perújítási perfelvételi tárgyalást.
     * Amennyiben az ügy körülményei megengedik, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után
     nyomban perújítási érdemi tárgyalást tarthat.
     * Ha a bíróság nem tart azonnal perújítási érdemi tárgyalást, a perújítási perfelvétel lezárása után
     határnapot tűz ki a perújítási érdemi tárgyalásra.
     * (5) A perújítással megtámadott ítélet végrehajtásának, közbenső ítélet elleni perújítás esetén pedig az
     alapper tárgyalásának a felfüggesztésére a 401. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
     * (6) A perújítási perfelvételi tárgyalásra egyebekben a perfelvételi tárgyalás szabályait kell
     alkalmazni.
399. § [Eljárás a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértése esetén]
     * A 393. § e) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság - ha azt
     hivatalból nem utasította vissza - az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége tárgyában való
     döntés végett felterjeszti a másodfokú vagy a felülvizsgálati bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés
     szabályait a másodfokú vagy a felülvizsgálati eljárásban sértették meg.
     * Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni.
     * Egyebekben a másodfokú vagy a felülvizsgálati bíróság a perújításra vonatkozó rendelkezések
     megfelelő alkalmazásával jár el.
400. § [A perújítási érdemi tárgyalás]
     * (1) A perújítás megengedése esetén a pert a perújítási kérelem korlátai között a perújítási érdemi
     tárgyaláson újból kell tárgyalni.
     * A keresetváltoztatásra a keresetváltoztatás másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezései az
     irányadóak.
     * (2) A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott
     ítéletet hatályában fenntartja, illetve annak egészben vagy részben történő hatályon kívül
     helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.

Question 79

79. A felülvizsgálat fogalma, alapja és tárgya

Answer 79

A FELÜLVIZSGÁLAT FOGALMA: a jogerős bírósági ítéletek és az ügy érdemében hozott, valamint egyéb
jogerős végzések elleni, jogszabálysértésen alapuló, rendkívüli perorvoslat, amelynek elbírálása a Kúria
hatáskörébe tartozik.
- jogkérdésben mutatkozó hibák.
406. § [A felülvizsgálat alapja és tárgyai]
* (1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban
együtt: ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria
közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással a fél, valamint a rendelkezés rá
vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
o beavatkozó → együtt a féllel vagy külön külön is élhetnek felülvizsgálati kérelemmel, ha a fél
nem tiltakozik a felülvizsgálat ellen, de ÖNÁLLÓ beavatkozót nem akadályozza a fél
tiltakozása mert az ő cselekményei az általa támogatott fél cselekményével ellentétesek is
lehetnek
o jogi képviselő kötelező → KIVÉVE: a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő
felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára.
* (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem
benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a) -i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b) -c) pontja
alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a) -c) és f) pontja alapján megszüntető
jogerős végzések ellen.
o felülvizsgálattal támadható végzések:
▪ 176. § (1) bekezdés a): visszautasítás: perre magyar bíróság joghatósága kizárt vagy
külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal
▪ b): igény elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozik vagy polgári nemperes bírósági
eljárásban érvényesíthető
▪ c): a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak kell
megelőznie
▪ d): a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított
már perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen
elbírálták
▪ e): a félnek nincs perbeli jogképessége
▪ f): az igény – az elévülés esetét kivéve – bírósági úton nem érvényesíthető
▪ g): a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja
▪ h): a pert jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó
személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási,
bírósági vagy ügyészségi jogkörében eljáró személy ellen indították
▪ i): a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja
▪ 176. § (2) bekezdés b): visszautasítás hiánypótlási felhívás ellenére: a felperes a pert
nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg, vagy meghatározott
személyek perben állása kötelező és a felperes e személyeket nem vonta perbe
▪ a felperes nem nyújtott be – törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy
pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén – e törvény rendelkezéseinek megfelelő
keresetlevelet.
▪ 240. § (1) a.): eljárás megszüntetése hivatalból: a keresetlevelet már a 176. § (1)
bekezdés a) -i) pontja, a 176. § a) -c) pontja, illetve a keresetlevelet a 206. § (1)
bekezdés a) vagy c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani
▪ b): magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg,
ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható de az
alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, vagy az alperes a bíróság
joghatóságának hiányát kifogásolja
▪ c) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg és
az ezt az alperes perbe bocsátkozása sem alapozza meg.
▪ f): a fél meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást
kizárja

Question 80

80. A felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárás

Answer 80

A FELÜLVIZSGÁLAT FELTÉTELEI ÉS A FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEI
405. § [A felülvizsgálati eljárásban alkalmazandó szabályok]
* (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a felülvizsgálati eljárás során a Kúria az e fejezetben
foglalt eltérésekkel a fellebbezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával jár el.
o A fellebbezésre vonatkozó XXVII. Fejezet eltérő rendelkezéseinek alkalmazásával
egyidejűleg a másodfokú eljárásnál az elsőfokú eljárás szabályira utal vissza. Tehát a Kúria az
elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően, de a XXVII. részben és a XXIX.
Fejezetben foglalt eltérésekkel jár el.
* (2) A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás
szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye, továbbá a felülvizsgálati kérelmet
visszautasító végzést tanácsban hozza meg és köteles azt indokolni.
* (3) A felülvizsgálati eljárással összefüggésben jogegységi panasz iránti eljárásnak a bíróságok
szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye.
407. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]
* (1) Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,
o nincs helye felülvizsgálatnak, ha a fél nem merítette ki a rendes jogorvoslatot, vagy
fellebbezését visszavonta
o nincs helye az elsőfokú ítéletnek a fellebbezéssel nem támadott rendelkezése ellen
o akkor sincs, ha a fellebbezését elkésettség miatt elutasította a bíróság
b) abban az esetben, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a
másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta,
o nem kell, hogy a helybenhagyásra azonos jogszabályi rendelkezés és jogi indoklás mellett
kerüljön sor
o mód van felülvizsgálatra, ha az ellenfél fellebbezésének eredményeként a fellebbezéssel
nem élő félre terhesebb döntés született, valamint, ha a fél csatlakozó fellebbezéssel él
c) a jogerős ítéletnek a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség
megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a
jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen,
d) a Kúria által hozott ítélet ellen,
o a Kúria ugyanabban az ügyben nem hozhat két különböző határozatot
o viszont, ha felülvizsgálati eljárásban hozott határozattal elrendelt új eljárás
eredményeként született újabb jogerős bírósági határozat ellen van helye felülvizsgálati
kérelem előterjesztésének.
e) abban az esetben, ha azt törvény kizárja.
o pl. házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen
* (2) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság
helybenhagyta
a) a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított
birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával
kapcsolatos perben,
b) a XL. Fejezetben szabályozott végrehajtási perekben,
c) a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik
személynél történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való
kapcsolattartás szabályozása iránti perekben,
d) a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti
perben.
o e perekben kiemelt érdek fűződik a függő jogi helyzetek mielőbbi rendezéséhez és két
bíróság egybehangzó álláspontja már megfelelő garanciát nyújt az ítéletek
jogszerűségéhez. De van helye felülvizsgálatnak, ha az első és a másodfokú bíróság
eltérően foglalt állást az ügyben.
408. § [A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben]
* (1) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben
vitatott érték, illetve annak a 21. § (1)-(4) bekezdése alapján, továbbá a 21. § (5) bekezdésének az
egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az ötmillió forintot nem
haladja meg.
* Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos
kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekre, valamint a tartási vagy élelmezési
követelés, egyéb járadék iránt indított perekre.
* (2) Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú
bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben

Question 81

81. A felülvizsgálati kérelem előterjesztése, tartalma és a felülvizsgálati
    eljárás különös szabályai

Answer 81

409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]
     * (1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot
     más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria (2) bekezdés szerinti esetekben
     engedélyezheti, a (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezi.
     * (2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés
     vizsgálata
     a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
     o joggyakorlat egysége: akkor engedélyezi, ha olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel az
     ügy, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, kollégiumi véleményben,
     vagy korábban hatályos eszközeiben még nem foglalt állát és a kérdésben a bírói
     gyakorlat nem egységes vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének
     veszélye áll fenn
     o joggyakorlat továbbfejlesztése: akkor engedélyezi, ha jogerős ítélet által felvetett elvi
     jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult annak követése azonban a
     körülmények változására tekintettel nem támogatható
     b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy
     o különleges súly: nagy számban előforduló új típusú ügyben felmerült jogkérdés és a Kúria
     korábban még nem foglalt állást a közzétett ítélkezési gyakorlatában.
     o társadalmi jelentőség: engedélyezi, ha még nem foglalt állást a közzétett ítélkezési
     gyakorlatában és a jogalanyok széles körét érinti.
     c) - a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes
     döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt
     o ha a fél már az eljárás során indítványozta az általa felvetetett jogértelmezési kérdés EUB
     elé terjesztését, de azt a bíróság elutasította, vagy a kérelemről nem határozott
     * (3) A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben
     eltér.
410. § [Az engedélyezés iránti kérelem]
     * (1) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől
     számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő.
     * (2) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:
     a) azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri,
     b) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és c) az engedélyezést megalapozó
     ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása
     érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését,
     cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja
     a befogadás engedélyezését,
     cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali
     eljárásának szükségességét indokolja, vagy
     cd) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén - a Kúria
     közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti
     rendelkezés jogkérdésben eltér.
     * (3) Az engedélyezés iránti kérelemre a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálására és
     visszautasítására vonatkozó rendelkezések irányadók.
     * Az engedélyezés iránti kérelmet az előterjesztő fél ellenfelének a kérelem elbírálását megelőzően
     nem kell megküldeni.
     * (4) A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek
     nem felel meg.
     o pl. nem az arra jogosult nyújtja be, határidő után nyújtja be, eljárási illetéket nem fizették meg
     stb.
     o végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye Pp. 365. § (2) bekezdése alapján.
411. § [Döntés a felülvizsgálat engedélyezéséről]
     * (1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú
     tanácsban, tárgyaláson kívül harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy
     annak megtagadásáról.
     * (2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell.
     o ha a fél több engedélyezési okra is hivatkozik akkor a megtagadó végzésben minden
     engedélyezési okra ki kell térni.
     * (3) A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési
     kérelmet előterjesztő félnek és - ha szükséges - felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított
     tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás
     illetékére egészítse ki.
     o végzésből ki kell tűnnie, hogy mely engedélyezési ok alapján engedte meg az ítélet
     felülvizsgálatát a Kúria. Nem lehet olyan okból engedélyezni a felülvizsgálatot, amelyre a fél
     nem hivatkozott.
     * (4) Ha az engedélyezés iránti kérelmet előterjesztő fél a (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak
     nem tesz eleget, a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.
412. § [A felülvizsgálati kérelem előterjesztése]
     * (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál az ítélet közlésétől számított
     negyvenöt napon belül kell benyújtani.
     o ha a fél közvetlenül a Kúriánál nyújtja be a kérelmet, a Kúria a beadványt közvetlenül a fél
     jogi képviselője számára küldi vissza és a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt
     határidő elmulasztása miatt ilyenkor benyújtott igazolási kérelem esetén a mulasztás
     vétlensége nem állapítható meg.
     * (2) Ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a
     felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét kell
     leróni.
413. § [A felülvizsgálati kérelem tartalma]
     * (1) A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett
     tartalmaznia kell:
     a) a felülvizsgálni kívánt ítélet számát,
     b) a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási,
     illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak
     indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen
     okból kívánja,
     c) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén - a Kúria közzétett
     határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés
     jogkérdésben eltér,
     d) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés
     meghozatalát kívánja, és
     e) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a
     végrehajtásra vonatkozó adatokat.
     * (2) A felülvizsgálati kérelemben nincs helye kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, utólagos
     bizonyításnak és beszámítás előterjesztésének.
     o a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható, amely az első és másodfokú eljárásnak is
     tárgya volt. A felek sem új jogcímre, sem korábban nem érvényesített beszámítási kifogásra
     nem hivatkozhatnak.
     * (3) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg
     a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából
     a tárgyalást be nem rekesztette.
     * Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, a Kúria a perköltség viseléséről és a meg nem
     fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről is határoz.
     * (4) A felülvizsgálati eljárásban hiánypótlás elrendelésének nincs helye.
     o de a fél a kérelem tartalmi hiányosságait a felülvizsgálti kérelem előterjesztésére nyitva álló
     határidő eltelte előtt magától pótolhatja.
414. § [A felülvizsgálati kérelem felterjesztése]
     * (1) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt,
     vagy ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság
     azt az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, és értesíti az ellenérdekű felet,
     valamint - a felülvizsgálati kérelem megküldésével - a jogerős határozatot hozó bíróságot az eljárás
     megindításáról.
     o az ellenérdekű fél számára az engedélyezés iránti kérelmet nem kell megküldeni, csak
     értesíteni kell arról, hogy felülvizsgálti kérelmet nyújtottak be. Neki majd a Kúria az
     engedélyezést követően küldi meg a kérelmet és az engedélyezése tárgyában született végzést.
     * (2) A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az
     ingatlanügyi hatóságot.
     * (3) Ha a végrehajtást már elrendelték vagy a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet
     terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell
     terjeszteni.
415. § [A felülvizsgálati kérelem visszautasítása]
     * (1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha
     a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
     b) az eljárási illetéket - kivéve a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat - nem fizették meg,
     c) a felülvizsgálati kérelem elkésett,
     d) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 407. § alapján,
     e) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 408. § alapján, és a felülvizsgálati kérelem
     előterjesztője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti
     kérelmet,
     f) a kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek
     megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt
     meg, vagy
     g) a kérelmet előterjesztő fél a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan
     ismeretlen helyre költözött.
     * (2) Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a megsértett jogszabályi
     rendelkezésre, de a jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem
     utasítható vissza.
     o visszautasítás: tanácsban kell meghozni a végzést és indokolni kell. Pp. 405. § (2)
416. § [Döntés a határozat végrehajthatóságáról]
     * A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a
     határozat végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti.
     * A végrehajthatóság felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra
     kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy
     hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a
     végrehajthatóság felfüggesztésének elmaradása járna.
417. § [Az eljárás felfüggesztése]
     * (1) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez, a
     felülvizsgálati eljárást a jogegységi eljárás befejezéséig a Kúria felfüggeszti.
     o Bszi. 32. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha
     * a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat
     biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala,
     korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon
     kívül helyezése szükséges,
     * b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria
     Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától.
     ▪ (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa a jogegységi eljárás
     indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.
     * (2) Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik -
     a Kúria az eljárás folytatását hivatalból is felfüggesztheti.
     * A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.
418. § [Az Alkotmánybíróság értesítése]
     * Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős ítélet alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt
     terjesztettek elő, a Kúria - az elsőfokon eljárt bíróságnak az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről
     szóló értesítését követően - haladéktalanul értesíti a felülvizsgálati eljárásról az
     Alkotmánybíróságot.
     o sok esetben felülvizsgálati kérelmet és alkotmányjogi panaszt is benyújtanak párhuzamosan
     o mind kettőt az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani
     o A Kúriának kell értesítenie az AB-t a felülvizsgálati eljárásról.
     o alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria felülvizsgálati kérelmet, illetve
     indítványt még nem bírálta el, továbbá arra tekintettel, hogy az eljárás még folyamatban van,
     a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító határozatával szemben → a benyújtott
     alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható
     o alkotmányjogi panasz csak jogerős ítélettel szemben nyújtható be.
419. § [Csatlakozó felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem]
     * (1) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a csatlakozó
     fellebbezésre és ellenkérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
     * Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna
     felülvizsgálatot kérni.
     * (2) Ha a felülvizsgálatnak a Kúria engedélye alapján van helye, az eredményes engedélyezési
     kérelmet előterjesztő fél ellenfele a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria végzése által
     meghatározott jogértelmezési kérdéssel összefüggő, az ügy érdemi elbírálására kiható
     jogszabálysértésre hivatkozással terjesztheti elő.

Question 82

82. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása, a Kúria által hozható
    határozatok és a jogegységi panasz

Answer 82

AZ ÉRDEMI ELBÍRÁLÁS SZABÁLYAI
420. § [A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása]
* Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, az elnök a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a
felülvizsgálati kérelemnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt
nappal megelőzze.
* Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem
elbírálását nem akadályozza.
o főszabály: tárgyaláson kívül történik a felülvizsgálati kérelem elbírálása → tárgyalás: felek
kérésére vagy ha a bíróság indokoltnak tartja.
o az a fél, aki a tárgyalás megtartását kéri távolmaradása esetén pénzbírsággal sújtható.
o Pp. egyetlen per kapcsán határoz meg határidőt a felülvizsgálati kérelem elbírálására: sajtó
helyreigazítás iránt indított per → iratok beérkezésétől számított 60 napon belül
421. § [A legfőbb ügyész részvétele a felülvizsgálati eljárásban]
* (1) Az elnök jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével a legfőbb ügyészt
álláspontjának kifejtésére hívhatja fel.
* (2) A legfőbb ügyész álláspontját a felekkel közölni kell, akik arra az elnök által tűzött határidőn
belül észrevételt tehetnek.
* Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a legfőbb ügyész nem az elnök kezdeményezésére fejti ki
álláspontját.
* (3) Abban az eljárásban, amelyben a legfőbb ügyész álláspontját kifejtette, részére a Kúria
felülvizsgálati határozatát meg kell küldeni.
422. § [A bizonyítás és a tényállás megállapításának sajátos szabályai]
* A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a Kúria a felülvizsgálati kérelem
elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján
dönt.
423. § [A felülvizsgálati kérelem elbírálásának korlátai]
* (1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai
között, az ott megjelölt jogszabályok illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való
eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól
jogkérdésben való eltérő voltát, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a
határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat
meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn.
o a Kúria a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretein túllépve,
hivatalból nem állapíthat meg a felek által nem hivatkozott más jogszabálysértést →
KIVÉVE: ha az eljárást hivatalból megszünteti vagy abszolút hatályon kívül helyezési ok
* (2) A felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált
tényekre terjedhet ki.
* (4) A perújítási eljárásban hozott jogerős ítélet felülvizsgálata az alapperbeli ítéletre nem
terjedhet ki.
424. § [A felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok]
* (1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés
történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, illetve a határozat
jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, a Kúria a megtámadott
határozatot hatályában fenntartja.
* (2) Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak a határozat
indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése
mellett. Ha a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a
határozatot hatályában fenntartó határozat indokolásában nem elegendő csak erre a körülményre
utalni.
* (3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a
Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a Kúria a határozatot egészben vagy részben hatályon
kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt elsővagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
* (4) Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a
hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.
Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték,
illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, azok viselése, illetve megfizetése
kérdésében az új határozatot hozó bíróság dönt.
* (5) Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság,
egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a
végrehajthatóság vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.
* (6) Új eljárásra utasítás esetén a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével, a Kúria
határozatában meghatározott perszakaszban kezdődik; a bíróság a továbbiakban a rá nézve
irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.
* (7) A Kúria indítványozza a jogegységi eljárást, ha megállapítja, hogy a határozat jogkérdésben eltér a
Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, de az eltérés indokolt. Az indítványnak a jogkérdés mikénti
eldöntésére irányuló javaslatot is tartalmaznia kell.
AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
Az elsőfokú bíróság eljárása
425. § [Az alkotmányjogi panasz továbbítása]
* (1) Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt terjeszt
elő, azt az elsőfokon eljárt bíróság haladéktalanul továbbítja az Alkotmánybírósághoz.
* (2) Ha az alkotmányjogi panaszban támadott határozat ellen felülvizsgálati eljárás is indul, az
elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről - a panasz másolatának megküldése
mellett - haladéktalanul értesíti a Kúriát.
426. § [Az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése]
* (1) Az elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az
Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van
helye.
* (2) Az elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az
Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a
bíróságot.
* (3) A bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtásának felfüggesztésről szóló
végzést
▪ a) az (1) bekezdés szerinti esetben annak jogerőre emelkedését,
▪ b) a (2) bekezdés szerinti esetben annak meghozatalát
követően megküldi az Alkotmánybíróságnak.

Question 83

83. A különleges eljárások köre, a különleges szabályozás indokai

Answer 83

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK KÖRE
1. személyi állapotot érintő perek 429-492.§
a. gondnoksági perek, házassági perek, származási perek, szülői felügyelettel kapcsolatos és
kapcsolattartási perek, örökbefogadás felbontása iránt indított per
2. kiskorú gyermek tartása iránt indított per
3. egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek 493-507.§
4. munkaügyi perek 508-525.§
5. végrehajtási perek 526-561.§ (nem idei tananyag)
6. a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított per 562- 570.§
7. kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek 571-579.§
8. társult perek 580- 591.§
▪ a gazdasági társaságokkal kapcsolatos perek, a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos perek és az
iparjogvédelmi perek szabályait az anyagi jog tartalmazza
▪ a közigazgatási perek szabályait külön törvény (Kp. tartalmazza)
A KÜLÖNLEGES SZABÁLYOZÁS INDOKAI
- A jogalkotó bizonyos perekre, ügyek egy csoportjára sajátos eljárási szabályokat állapít meg.
- Az „általános rész” egy vagyonjogi per mintájára került megalkotásra. A különleges perek mindegyikénél
van valamilyen olyan aspektus, ahol nem, vagy nem csak vagyonjogi igények lépnek fel, vagy a per tárgyára
a felek rendelkezési joga valamilyen szempontból korlátozott → módosítások, kiegészítések szükségesek
o a jogalkotó úgy szabta meg a szabályozás logikáját, hogyha levennénk az egész különleges
részt akkor is komplett lenne a szabályozás a vagyonjogi ügyek tekintetében
o különleges eljárások szabályozási logikája, hogy miben térnek el az általános szabályoktól,
minden olyan szabály amire nézve nem mond eltérést a Pp. ugyan úgy alkalmazható minden
szabály, amit az általános részben szerepel → össze kell olvasni az általános szabályt a
különössel.
o különleges perek: főszabály szerint nem vagyonjogi kérdésben kell dönteni.
- Ált. kiemelt társadalmi érdek is fűződik ezekhez a perekhez
o természetes személyek státuszát érintik
o garanciális jelleg a közig perekkel és nemperes eljárásokkal szemben: tárgyalási elv,
közvetlenség elve és az eljárás kontradiktórius jellege

Question 84

88. A választottbíráskodás fogalma, jogforrásai, a választottbíróságok
    fajtái, a választottbírósági szerződés

Answer 84

89. A VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS FOGALMA, JOGFORRÁSAI, A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGOK
    FAJTÁI, A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI SZERZŐDÉS
    - A választottbíráskodás fogalma: privatizált polgári igazságszolgáltatás, a felek szerződési
    jogviszonyával létrehozott döntéshozó szerv (a Választottbíróság) eljárása és döntéshozatala
    - a „választott” szűkebb értelemben a személyi összetétel (a választottbírók) befolyásolásának
    lehetőségét, tágabb értelemben az állami igazságszolgáltatási szervezetrendszerből és a PP. szabályai
    alól történő kiszerződést jelenti
    - a „kiszerződés” lehetősége a bírósághoz fordulás alapjogából következik, a peres feleknek jogukban
    áll lemondani a polgári peres igényérvényesítésről
    - előfeltétel, hogy a jogvita tárgya felett a félnek teljes rendelkezési joga legyen, polgári jogi jog- és
    cselekvőképességgel rendelkezzen és az ügy tartozhasson választottbírósági útra
    - a döntéshozó személyét a felek bizalma legitimálja, nem szükséges a jogi végzettség, a döntés
    legitimációját az is növeli, hogy a felek nagy szabadsággal rendelkeznek az eljárási szabályok
    kialakításában, az alperes és a felperes is jelöl egy –egy választottbírót
    - „home bias” = sajáttal való elfogultság paradigma (pl. Orosz- Magyar atom ügyekben) megoldására is
    alkalmas
    - az eljárás a felek szerződése alapján jellemzően egyfokú, így a jogviták a rendes eljáráshoz képest
    gyorsabban megoldhatók
    - joghatásai megegyeznek az állami bíróság ítéletének joghatásával
    - a nyilvánosság kizárása a gazdasági világ igényét elégíti ki, amelynek érdekében áll az, hogy a
    külvilág ne érzékelje a bizonytalanságot sugárzó jogvitákat
    - az eljárás anyagilag kedvezőbb lehet a felek számára
    - Fajtái: ad hoc (eseti) és institucionális választottbíróság (tipikusan egy kereskedelmi iparkamarához
    vagy más hasonló szervezethez kapcsolódik)
    - a választottbíráskodás jogforrásai:
90. 1958-as New York-i egyezmény a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és
    végrehajtásáról
91. esetleges multi-és bilaterális egyezmények
92. 1965 (2006) UNCITRAL Model Law on Commerical Arbitration
93. domesztikus szabályozás (külön törvénnyel, vagy eljárási kódexben): 2017. évi LX. tv.
94. Maga a választottbíráskodást szabályozó szerződési kikötések rendszere
    szeparablitás elve: a választottbíróság kikötése nem függ a főszerződés érvényességétől, azt továbbra
    is előtte lehet elbírálni
    - DE! ha az bizonyos alapvető hiányosságokban szenved, komoly, kirívó jogsértések esetén akkor
    ezek félretételének vagy megsemmisítésének lehetőségét fenntartja az állam.
    - Érvénytelenítési okok:
    a) szubjektív (relatív) [aa)-ad) pontok] [az ad) pont kettős]
    ▪ felek vagy választottbíró nem volt cselekvő/jogképes, vagy a választottbírót a
    választottbírósági képességétől az adott jogrendszer fosztja meg;
    ▪ fél nem volt értesítve, adott esetben az egész eljárásról nem szerzett tudomást, vagy
    tudomást szerzett és részt is vett, de olyan szabályokat alkalmaztak (pl. betarthatatlan
    határidő), hogy nem tudta rendesen képviseli álláspontját;
    ▪ választottbírósági ítélet a választottbíráskodásnak való alávetésben figyelembe nem
    vett, vagy azon kívül eső vitára terjed ki, illetve az ilyen alávetés terjedelmén túli
    döntést tartalmaz, azzal, hogy amennyiben az alá- és alá nem vetett ügyek egymástól
    elválaszthatók, a választottbírósági ítélet érvénytelenítése csak az alávetésen kívüli
    részben hozott döntés tekintetében kérhető;
    ▪ eljárás nem felelt meg a felek megállapodásának
    ▪ eljárási szabálysértés → eljárás nem volt összhangban a vbtv. rendelkezéseivel
    b) objektív (abszolút) [ba) és bb) pontok]
    ▪ arbitrabilitás hiánya → az ügyre a tárgyánál fogva nem lehetett volna kikötni
    választottbírósági eljárást (pl. választottbíróság házasságot nem bonthat, apaságot nem
    állapíthat meg stb.)
    ▪ a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik → „állami policy-val szembe
    menő ítélet”
    * pl. Donald Trump tegnapi bejelentése utána egy olyan amerikai
    választottbírósági határozat, ami dúsított uránnak a szállítási szerződésére
    irányulna, ha ebben a szállító cég amerikai és a megrendelő cég iráni →
    közrendbe ütközik
    o az Obama-rezsim alatt ez viszont más megítélés alá kerülne
    * tehát a „közrend” tartalma politikai rendszer függvénye lehet
    c) az objektív okok tovább élnek
    d) a végrehajtó állam dönthet úgy, hogy a fenti 2 objektív ok miatt megtagadja a külföldi
    választottbírósági ítélet végrehajtását
    - a 47. § (4) bekezdés azt mondja, hogy új tanácsot kell alakítani és az eljárás folytatódik → miért
    akarnák ezután a felek folytatni?

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI SZERZŐDÉS
A választottbírósági szerződés fogalma és formája
8. § (1) A választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amelyben meghatározott - akár szerződéses,
akár szerződésen kívüli - jogviszonyukból keletkező, köztük már felmerült vagy a jövőben felmerülő minden
vagy valamely konkrétan meghatározott vitát választottbíráskodásnak vetnek alá. A választottbírósági szerződés
lehet más szerződés része (a továbbiakban: választottbírósági kikötés) vagy önálló szerződés.
(2) A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni.
(3) Írásban megkötött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely elektronikus
aláírás nélküli elektronikus közlés útján jött létre, ha az elektronikus közlésben foglalt adat a másik fél számára
hozzáférhető, és alkalmas későbbi hivatkozásra. Elektronikus közlésnek minősül a felek bármely közleménye,
amelyet adatátvitellel közvetítenek. Az adatátvitelt az információ elektronikus, mágneses, optikai vagy hasonló
módon - így különösen elektronikus adatcsere, elektronikus levél (e-mail), távirat, telex vagy fax útján - való
előállítása, elküldése, átvétele vagy tárolása jelenti.

Question 85

89. A választottbíróság megalakítása és a választottbírósági tanács eljárása

Answer 85

A választottbírák száma
11. § (1) A felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választottbírák száma azonban
csak páratlan lehet.
(2) Ha a felek a választottbírák számában nem állapodtak meg, a választottbírák száma három.
A választottbírák kijelölése
12. § (1) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, állampolgárságára vagy annak hiányára tekintettel senki
nem zárható ki abból, hogy választottbíróként eljárjon.
(2) A felek a választottbíró vagy a választottbírák kijelölési eljárásának szabályaiban szabadon állapodhatnak
meg a (4)-(8) bekezdés korlátai között.
(3) Ilyen megállapodás hiányában,
a) három választottbíróból álló választottbírósági tanács esetében mindegyik fél egy-egy
választottbírót jelöl, és az így kijelölt két választottbíró jelöli ki az elnöklő bírót. Ha az egyik fél a másik
fél felhívásának átvételétől számított harminc napon belül elmulasztja saját választottbírójának
kijelölését, vagy ha a két választottbíró a kijelölésüktől számított harminc napon belül nem egyezik meg
az elnöklő bíró személyében, a hiányzó választottbírót - bármelyik fél kérelmére - a 7. § (2)
bekezdésében meghatározott bíróság; a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben
pedig a választottbíróság honlapján közzétett választottbíró-ajánlási listáról a választottbíróság elnöksége
jelöli ki,
b) egyedül eljáró választottbíró esetében, ha a felek a választottbíró személyében nem tudnak
megállapodni, bármelyikük kérésére őt a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bíróság; a Kereskedelmi
Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben pedig a választottbíróság honlapján közzétett
választottbíró-ajánlási listáról a választottbíróság elnöksége jelöli ki,
c) háromnál több választottbíróból álló választottbírósági tanács esetében az a) pont rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felek egyenlő arányban jelölnek választottbírákat, és a
hiányzó választottbíró kijelöléséről a megválasztott bírák szótöbbséggel döntenek.
(4) Ha a felek megállapodása szerinti kijelölési eljárás során
a) valamely fél a választottbíró jelölést elmulasztja, vagy egyébként a megállapodástól eltérően jár el,
b) a felek vagy a választottbírák nem tudnak az ilyen eljárás szerint megkívánt megállapodásra jutni,
vagy
c) egy harmadik fél harminc napon belül nem teljesíti az ezen eljárás szerint a kijelölés érdekében
rábízott feladatok bármelyikét,
A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI TANÁCS DÖNTÉSE SAJÁT HATÁSKÖRÉRŐL
17. § (1) A választottbírósági tanács saját hatásköréről - beleértve bármely, a választottbírósági szerződés
létrejöttét vagy érvényességét illető kifogást - maga dönthet. Ebből a szempontból a szerződés részét képező
választottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást. A
választottbírósági tanácsnak az a döntése, amely szerint egy szerződés nem jött létre vagy érvénytelen, nem
vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét.
(2) A választottbírósági tanács hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésőbb a védekezés előterjesztésével egy
időben kell megtenni. Az, hogy választottbírót jelölt, vagy annak jelölésében részt vett, nem zárja ki, hogy a fél
A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI TANÁCS ELJÁRÁSA
A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA
28. § A választottbírósági eljárással összefüggésben, függetlenül annak helyétől, a magyar bíróság a bírósági
eljárásrend szerinti hatáskörrel rendelkezik előzetes bizonyítás (Pp. XXIV. Fejezet), ideiglenes intézkedés (Pp.
VIII. Fejezet) és biztosítási intézkedés (Vht. X. Fejezet) elrendelésére, valamint okirat végrehajtási záradékkal
ellátására [Vht. 23/B. § (1) bekezdés a) pont és 23/C. §], illetve a peres eljárás szabályai szerint külön perben
biztosíték adási (Ptk. 6:523. §) kötelezésre. Ennek során a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a
választottbíráskodás sajátosságaira figyelemmel jár el.
A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA
A felek egyenlő elbánásban részesítése és az eljárási szabályok meghatározása
29. § A feleket a választottbírósági eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg
kell adni a lehetőséget arra, hogy az ügyét előadhassa.
30. § (1) A felek a választottbírósági tanács által követendő eljárás szabályaiban - e törvény keretei között -
szabadon állapodhatnak meg.
(2) Ilyen megállapodás hiányában a választottbírósági tanács az eljárási szabályokat - e törvény keretei között
- a belátása szerint határozza meg. A választottbírósági tanács hatásköre magában foglalja a bizonyítékok
befogadhatóságának, relevanciájának és súlyának meghatározását.
A választottbíráskodás helye és az eljárás megindítása

Question 86

90. Az állami bíróságok szerepe a választottbírósági eljárás egyes
    szakaszaiban, a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per

Answer 86

91. AZ ÁLLAMI BÍRÓSÁGOK SZEREPE A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS EGYES
    SZAKASZAIBAN, A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÍTÉLETÉNEK ÉRVÉNYTELENÍTÉSE IRÁNTI PER
    A bíróságok feladatai a választottbíráskodás segítésében és felülvizsgálatában
92. § Az e törvény által szabályozott ügyekben bíróság akkor járhat el, ha azt e törvény lehetővé teszi.
93. § (1) Az 53-54. § szerinti ügyekben a magyar végrehajtási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel
    rendelkező bíróságok járnak el.
    (2) A 12. § (3) és (4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 17. § (3) bekezdése, valamint
    a 47. § (2) bekezdése szerinti bírósági ügyekben a választottbíráskodás helye szerint, állandó választottbíróság
    eljárása esetén az annak székhelye szerint illetékes törvényszék jár el.
    (3) A bíróság a 9. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 47. § (2) bekezdése szerinti ügyekben peres eljárásban,
    minden más ügyben nemperes eljárásban jár el azzal, hogy a 17. § (3) bekezdése szerinti ügyben a felek szóbeli
    meghallgatása után határoz.
    (4) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései az irányadók azzal, hogy a bíróság határozata ellen
    jogorvoslatnak nincs helye, kivéve, hogy a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárás megszüntetés ellen
    fellebbezés; a 17. § (3) bekezdése szerinti eljárásban hozott végzés, valamint a választottbírósági ítélet
    érvénytelenítése iránti perben hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem előterjeszthető.
    (5) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a választottbírósági ítélet végrehajthatóságát a per
    befejezéséig a törvényszék, a felülvizsgálati eljárás befejezéséig pedig a Kúria bármelyik fél kérelmére
    felfüggesztheti, ha
    a) annak fel nem függesztése valószínűsíthetően nem kiküszöbölhető hátrányt eredményez, és ez a
    hátrány meghaladja azt a hátrányt, amelyet a felfüggesztés esetén az azzal érintett fél feltételezhetően
    elszenved; és
    b) fennáll az észszerű lehetősége annak, hogy a felfüggesztést kérő fél keresete érdemben sikerre fog
    vezetni. Ennek a lehetőségnek a mérlegelése a bíróságot bármely későbbi mérlegelése során nem köti.
    (6) A törvényszék és a Kúria a választottbírósági ügyben hozott határozatát az eljárt állandó
    választottbíróságnak, eseti választottbíráskodás esetén az eljárt választottbírónak vagy választottbíráknak a
    feleknek történő kézbesítéssel egyidejűleg megküldi.
    (7) A bíróság az e §-ban hivatkozott eljárásokban - a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított per
    kivételével - soron kívül jár el.
    A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÍTÉLETÉNEK ÉRVÉNYTELENÍTÉSE IRÁNTI PER
    A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÍTÉLET ÉRVÉNYTELENÍTÉSE
94. § (1) A választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A választottbírósági ítélet rendes bírói
    úton csak a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben vizsgálható felül.