Tètelek Flashcards
- A polgári eljárás és a polgári per fogalma. A polgári per tárgya, célja,
feladatai, a polgári perjog jogforrásai
Polgári eljárás:
a bíróságnak vagy valamely a bírósághoz tartozó (végrehajtó), illetőleg meghatározott szempontból a bírósággal azonosnak minősülő személynek (közjegyző), polgári ügyekben az igazságszolgáltatás megvalósítására, vagy annak elősegítésére irányuló, jogilagszabályozott tevékenysége, amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, valamint az eljárásban részvételre
jogosult más személyek
Polgári per:
anyagi jog által definiált alanyi jogok, igények kikényszerítésére, megállapítására szolgáló eszköz, de nincs pontos definició, mert a Pp melőzi a hatálya alá tartozó jogviták tartalmi körülírását
Polgári per tárgya:
Polgári ügy, minden olyan ügy, amely a Pp szabályai szerint folyik le
Polgári per célja:
Jogszolgáltatás, igazságszolgáltatás a feladat, jogbiztonság, jogviták lezárásának igénye
Polgári per feladatai:
polgári eljárás feladata jogvédelem nyújtása, megalapozott, jogszabályoknak megfelelő
döntés
Forrásai:
Globális szint:
Hága, jogsegélyek
Uniós szint:
elsődleges:alapitó szerződések, azok módosításai, csatlakozási szerződések
másodlagos: rendelet, irányelv, határozat ezek kötelezőek, és nem kötelező pl ajánlás, vélemény
Domesztikus szint:
Mo alaptörvénye, Pp, törvények: bszi, kp , nmjtv stb
A törvény hatálya (1.§)
- E törvényt kell alkalmazni a bíróság eljárására, ha jogszabály biztosítja a bírói utat és
törvény nem rendeli eltérő szabályok alkalmazását.
- A bíróság az e törvény hatálya alá tartozó jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el.
o a jogvitában érdekelt fél jogosult eldönteni, hogy a jogvitáját bíróság elé viszi e vagy sem.
o a bíróság csak akkor adjon jogvédelmet, ha ezt a fél kéri, de ekkor mindenesetre köteles
ezt megadni. → nem háríthatja el
- Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek
Alapelvek kialakulására jelentős egyezmények, nyilatkozatok voltak hatással:
USA függetlenségi nyilatkozat, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, Emberi jogok egyetemes nyilatkozata
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI:
1) az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján gyakorlásának elve
2) törvény (bíróság) előtti egyenlőség elve
3) bírósághoz fordulás joga
4) törvényes bíróhoz való jog
5) tisztességes tárgyaláshoz való jog
6) bírói függetlenség elve
7) társasbíráskodás elve
8) ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban
9) anyanyelv és regionális nyelv használatának joga
10) nyilvánosság elve
11) közvetlenség elve
12) szóbeliség elve
13) szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve
14) képviselethez való jog
15) jogorvoslathoz való jog
- A polgári perjog sajátos alapelvei
- perkoncentráció elve
- bíróság közrehatási kötelezettsége
- felek eljárástámogatási kötelezettsége
- rendelkezési elv
- kérelemre történő eljárás elve
- peranyag-szolgáltatás elve
- kétoldalú meghallgatás elve
- jogérvényesítés segítésének elve
- jóhiszemű eljárás elve
- A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei,
formái, az európai joghatósági rendeletek rendszere és hatálya
Joghatóság:
Egy rendezőelv az ügyek államok közötti eloszátására
abszolút immunitás: minden cselekményével szemben immunitást élvez
relatív/korlátozott immunitás: állami cselekvések megkülönböztetése, ez érvényesül
Az államot eljárás tárgyától független nem illeti meg mentesség:
-Ha arról lemondott
-eljárást maga indította, beavatkozott, érdemben perbe bocsátkozott
-állam által indított eljárásban előterjesztett viszontkereset tekintetében
nem illeti meg immunitás az államot, ha az eljárás tárgya:
-államnak polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége van
-állam és természetes személy közötti munkaszerződésből
-élet, egészség, testi épség megsértése állammal szemben vagy dologi kár okozása
-hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszony
Kolliziós jog küszöböli ki a jogszabályok különbözőségeiből adódó problémákat
Joghatóság megállapítása:
Van-e nemzetközi elem? Milyen tárgyú az ügy?
nem eu-s, de nemzetközi elem van–nemzetközi egyezmény, ha nincs kétoldalú jogsegély-egyezmény-viszonosság-nemzeti jog
Eus
Ek rendeletek, ha nem alkalmazható nmtjv
- Az általános és a különös joghatóság
I. ÁLTALÁNOS joghatósági ok
* actor sequitur elve
* pertárgyfüggetlen, számolni kell a lakhelyen/székhelyen való perelhetőséggel
a) Brüsszel I. alá eső ügyek (EU-s érintettség)
- “zárt joghatósági rendszer” = ha van lakóhelye az alperesnek valamely tagállamban,
kizárólag e rendelet alapján perelhető
* 1.cikk: “E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság
jellegére való tekintet nélkül.”
* 4.cikk: “valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára
való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető”
* 5. cikk: “valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam
bíróságai előtt kizárólag 2-7. szakaszban megállapított rendelkezések alapján
perelhető”
* 6. cikk: “Ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban,
valamennyi állam bíróságainak joghatóságát az adott állam joga határozza meg”
b) Nmjtv. alá eső ügyek (Nemzetközi, nem EU-s érintettség)
- 92.§ “Magyar bíróság eljárhat minden vagyonjogi ügyben, ha az alperes lakóhelye vagy
székhelye belföldön van”
Kereskedelmi és polgári ügyekben brüsszel 1
különös joghatósági okok: kizárólagos, kizárt, vagylagos, asszimetrikus, kikötött
- Aszimmetrikus joghatósági okok
ASSZIMETRIKUS joghatósági okok
- A védendő személyi kör információs/gazdasági kiegyenlítetlenségben áll
- Anyagi jogi védelem mellett eljárásjogi védelem is megilleti őket
a) Brüsszel I. alá eső ügyek - 3.szakasz: Joghatóság BIZTOSÍTÁSI ÜGYEKBEN
- cikk: Valamely tagállamban székhellyel rendelkező biztosító perelhető:
a) annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol a székhelye található;
(ha fióktelepe, székhelye van, akkor is!)
b) más tagállamban, a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a
kedvezményezett által indított perek esetében, a felperes lakóhelye vagy
székhelye szerinti bíróság előtt; vagy (*itt az általános joghatósági ok
alternatívvá válik)
c) társbiztosító esetén, annak a tagállamnak a bíróságai előtt, amelynek területén
a fő biztosító elleni eljárást indították.
- cikk: Valamely tagállamban székhellyel rendelkező biztosító perelhető:
- cikk: Felelősség/ ingatlanbiztosítás tekintetében a biztosító perelhető a
káresemény bekövetkeztének helye bíróságai előtt is
- cikk: Felelősség/ ingatlanbiztosítás tekintetében a biztosító perelhető a
- cikk: a biztosító csak annak a tagállamnak a bíróságai előtt indíthat eljárást,
ahol az alperes lakóhelye található, tekintet nélkül arra, hogy az alperes
biztosítási kötvény jogosultja, biztosított vagy kedvezményezett (ez
viszontkeresetre nem vonatkozik) (*itt az általános joghatósági ok kizárólagossá
válik)
- cikk: a biztosító csak annak a tagállamnak a bíróságai előtt indíthat eljárást,
- cikk: E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet
eltérni, amely:- jogvita keletkezését követően jött létre;
- lehetővé teszi a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a kedvezményezett
számára az e szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtti perindítást; - a szerződés megkötésének időpontjában azonos tagállamban lakóhellyel, székhellyel
vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező biztosítási kötvény jogosultja és
biztosító között jött létre, és amely a káresemény külföldön történő bekövetkezése
esetén is az említett tagállam bíróságainak joghatóságát köti ki, amennyiben az ilyen
megállapodás az említett tagállam jogával nem ellentétes - egy tagállamban lakóhellyel nem rendelkező biztosítási kötvény jogosultjával jött
létre, kivéve, ha a biztosítás megkötésére törvényi kötelezettség áll fenn, vagy
valamely tagállam területén fekvő ingatlannal kapcsolatos; vagy - biztosítási szerződéssel kapcsolatos, amennyiben az a 16. cikkben említett egy vagy
több kockázatra vonatkozik.
- cikk: E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet
- szakasz: Joghatóság FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEK esetén
- cikk: Valamely személy, a fogyasztó által kereskedelmi vagy szakmai
tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződéssel kapcsolatos ügyekben a
joghatóságot e szakasz határozza meg, ha:
a) a szerződés tárgya áruk részletfizetésre történő értékesítése; vagy
b) a szerződés tárgya olyan részletekben visszafizetendő kölcsön vagy bármely
egyéb hitel, amelyet áruk vételének finanszírozására nyújtanak; vagy
c) minden más esetben, a szerződést olyan személlyel kötötték, aki a fogyasztó
lakóhelyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat,
vagy ilyen tevékenysége bármilyen módon az említett tagállamra, illetve több
- cikk: Valamely személy, a fogyasztó által kereskedelmi vagy szakmai
állam között az említett tagállamra is irányul, és a szerződés az ilyen
tevékenység körébe tartozik.
* Amennyiben a fogyasztó olyan féllel köt szerződést, aki egyik tagállamban sem
rendelkezik székhellyel, fiókteleppel, képviselettel viszont igen → úgy kell
tekinteni, mintha székhellyel rendelkezne
* Nem alkalmazható fuvarozási és személyszállítási szerződésekre
* 18. cikk:
a) A fogyasztó a másik szerződő fél ellen akár annak a tagállamnak a bíróságai
előtt, ahol a fél székhellyel rendelkezik, akár – függetlenül a másik fél
székhelyétől – saját lakóhelyének bíróságai előtt indíthat eljárást.
b) A fogyasztó ellen a másik szerződő fél kizárólag a fogyasztó lakóhelyének
bíróságai előtt indíthat eljárást.
c) E cikk nem érinti a viszontkereset indításához való jogot
* E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet
eltérni, amely:
1. jogvita keletkezését követően jött létre;
2. lehetővé teszi a biztosítási fogyasztó számára az e szakaszban megjelölttől eltérő
bíróságok előtti perindítást;
3. a szerződés megkötésének időpontjában azonos tagállamban lakóhellyel,
székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és a másik
fél között jött létre, és amely az említett tagállam bíróságainak joghatóságát köti
ki, amennyiben az ilyen megállapodás az említett tagállam jogával nem
ellentétes
- 5. szakasz: Joghatóság EGYEDI MUNKASZERZŐDÉSEKNÉL
* 20. cikk: Amennyiben a munkavállaló a tagállam területén lakóhellyel vagy
székhellyel nem rendelkező, azonban valamely tagállam területén fiókteleppel,
képviselettel vagy más telephellyel rendelkező munkaadóval köt egyedi
munkaszerződést, a munkaadóra a fióktelep, képviselet vagy más telephely
működéséből származó jogvitában úgy kell tekinteni, mintha lakóhelye vagy
székhelye az említett államban lenne.
* 21. cikk: Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező munkaadó perelhető:
a) annak a tagállamnak a bíróságai előtt, amelyben lakóhellyel vagy
székhellyel rendelkezik; vagy
b) más tagállamban:
i. annak a helynek a bíróságai előtt, ahol vagy, ahonnan a
munkavállaló rendszeresen munkát végez, vagy annak a helynek a
bíróságai előtt, ahol legutoljára rendszeresen munkát végzett;
vagy
ii. amennyiben a munkavállaló egyik országban sem végez vagy
végzett rendszeresen munkát, annak a helynek a bíróságai előtt,
ahol a telephely, amely a munkavállalót foglalkoztatta, található
vagy található volt.
* 22. cikk: A munkaadó kizárólag annak a tagállamnak a bíróságai előtt indíthat
eljárást, ahol a munkavállaló lakóhelye található.
* 23. cikk: E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet
eltérni, amely:
1. jogvita keletkezését követően jött létre;
2. lehetővé teszi a biztosítási fogyasztó számára az e szakaszban megjelölttől eltérő
bíróságok előtti perindítást;
b) Nmjtv. alá eső ügyek
- 91. §: A magyar bíróság joghatóságát - az e törvényben megállapított kivételekkel -
megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát,
ellenkérelmet terjeszt elő (perbebocsátkozás).
- Kizárólagos, kizárt és a felek által kikötött joghatóság
KIZÁRÓLAGOS joghatósági okok
- csak a meghatározott bíróság járhat el
- a pertárgy miatti kötődés erősebb a lakó/székhely miatti kötődésnél
Brüsszel 1:
- cikk meghatározza az eseteit: “A felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely
tagállam következő bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek:
a) Az eljárás tárgya ingatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, haszonbérlete → az
a bíróság, ahol az ingatlan található (kivéve: time-sharing, ha a bérlő és bérbeadó
lakóhelye azonos államban van: ez az állam)
b) társaság vagy más jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek társulása
létrehozatalának érvényessége, érvénytelensége, szerveik határozatainak érvényessége,
megszűnése → székhely szerinti tagállam bírósága
c) olyan eljárások, amelyek tárgya közhiteles nyilvántartásokba (telek, ingatlan, szellemi
tulajdon.) történő bejegyzés érvényessége → az azt vezető tagállam
d) szabadalommal, védjeggyel kapcsolatos eljárásokban → ahol a bejegyzést kérelmezték
e) határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárások → annak a tagállamnak a
bíróságai, ahol végrehajtották/végre kell hajtani
- cikk meghatározza az eseteit: “A felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely
nmjtv:
- §: Kizárólag magyar bíróság járhat el a külföldön diplomáciai képviselőként eljáró
vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve,
ha a magyar állam vagy a foglalkoztató nemzetközi szervezet a mentességről
kifejezetten lemondott.
- §: Kizárólag magyar bíróság járhat el a külföldön diplomáciai képviselőként eljáró
- §: E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül kizárólag magyar bíróság
járhat el
- §: E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül kizárólag magyar bíróság
- a) olyan eljárásban, amelynek tárgya belföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy
ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete, - b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban
- c) belföldön kiállított okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban,
- d) jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő
bejegyzését érintő eljárásban - e) belföldi végrehajtást érintő eljárásban.
KIZÁRT joghatósági okok
a) Brüsszel I. alá eső ügyek: - Ahol valamely tagállamnak kizárólagos joghatósága van, ott minden más állam
joghatósága kizárt (Br.I.-ben nincs nevesítve)
b) Nmjtv. alá eső ügyek:
- § (2): Nem járhat el magyar bíróság Magyarországon diplomáciai képviselőként
eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban,
kivéve, ha a külföldi állam vagy a foglalkoztató nemzetközi szervezet a mentességről
kifejezetten lemondott.
- § (2): Nem járhat el magyar bíróság Magyarországon diplomáciai képviselőként
- 89.§: E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül magyar bíróság joghatósága
kizárt - a) olyan eljárásban, amelynek tárgya külföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy
ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete, - b) nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban,
- c) külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban,
- d) külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, tartalmával és megszűnésével kapcsolatos
eljárásban, - e) külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany (e pont
alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) alapításával, megszűnésével
kapcsolatos eljárásban, a jogi személy nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló
szerződés vagy létesítő okirat érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetve a jogi
személy szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban, - f) jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő
bejegyzését érintő eljárásban, - g) külföldi végrehajtást érintő eljárásban
ALÁVETÉSES/KIKÖTÖTT joghatósági okok
- Felek magánautonómiáján alapuló joghatóság
- Altípusa: konkludens alávetés: a joghatóság helyének nem kifogásolása, alperes érdemben védekezni
kezd, ezzel elfogadja az eljáró bíróságot. Ez asszimetrikus joghatóság alá tartozó ügyekben nem
automatikus, csak előzetes figyelmeztetés esetén van így.
a) Brüsszel I. alá eső ügyek - cikk: Ha a felek – lakóhelyükre való tekintet nélkül – egy bizonyos jogviszonnyal
kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely
tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás
szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal, feltéve, hogy a szóban
forgó tagállam joga értelmében a megállapodás az anyagi érvényességet illetően
- cikk: Ha a felek – lakóhelyükre való tekintet nélkül – egy bizonyos jogviszonnyal
- szeparáció elve: A kizárólagos joghatósági megállapodások érvényességét nem
lehet csupán azon az alapon vitatni, hogy a szerződés érvénytelen., a joghatósági
kikötés érvényessége független a szerződés érvényességétől - konkludens alávetés:
a) 26. cikk (1): “valamely tagállamnak az a bírósága rendelkezik joghatósággal,
amely előtt az alperes perbe bocsátkozik. E szabály nem alkalmazható,
amennyiben az alperes a bíróság joghatósága hiányának kifogásolása céljából
jelent meg a bíróságon, vagy amennyiben a 24. cikk alapján más bíróság
kizárólagos joghatósággal rendelkezik”
b) (2): (asszimetrikus okoknál) biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított, a
biztosítási szerződés kedvezményezettje, a károsult, a fogyasztó vagy a
munkavállaló az alperes, a bíróságnak, mielőtt az (1) bekezdés alapján
megállapítaná joghatóságát, gondoskodnia kell arról, hogy az alperest
tájékoztassák a bíróság joghatóságának kifogásolásához fűződő jogáról,
valamint a perbe bocsátkozás, illetve a perbe nem bocsátkozás
következményeiről.
b) Nmjtv. alá eső ügyek
- §(1): Joghatósági megállapodással a felek a felmerült, vagy - meghatározott
jogviszonyból eredő - jövőbeli jogvitájuk esetére vagyonjogi ügyekben kiköthetik
valamely állam bíróságainak, vagy egy vagy több meghatározott bíróságának
joghatóságát
- §(1): Joghatósági megállapodással a felek a felmerült, vagy - meghatározott
- (2) Semmis az a joghatósági megállapodás,
a) amellyel a felek külföldi bíróság joghatóságát kötik ki olyan ügyben,
amelyben a magyar bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik, vagy
b) amellyel a felek magyar bíróság joghatóságát kötik ki olyan ügyben,
amelyben a magyar bíróság joghatósága kizárt.
V. VAGYLAGOS/ALTERNATÍV joghatósági okok
- a felperest választás lehetősége illeti meg a per helyének megválasztása tekintetében
a) Brüsszel I. alá eső ügyek
- 7.cikk: “valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy (általános j.h. ok) más
tagállamban az alábbiak szerint perelhető:”
* ha az eljárás tárgya szerződés → a vitatott kötelezettség teljesítésének helye
szerinti bíróság előtt
* jogellenes károkozással, ebből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben → ahol a
káresemény bekövetkezett/bekövetkezhet (ún. adhéziós per )
* büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményen alapuló polgári jogi kártérítés/
in integrum restitutio → az a bíróság, amely a büntetőeljárásban eljár (ha
jogosult)
* a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak
visszaszolgáltatására irányuló pj. kereset → ahol a tárgy a bíróság felhívása
idején fellelhető
* fióktelep/képviselet/más telephely működéséből származó jogvita → ezek
helyének szerinti bíróság
* célvagyon alapítója/kezelője/kedvezményezettje elleni jogvita → ahol a
célvagyon található
* rakománymentés/segítségnyújtás tekintetében követelt ellenérték
megtérítésével kapcs. jogvita → amelyik bíróság hatáskörében a
rakományt/követelést lefoglalták/ lefoglalhatták volna, de kezességet vállaltak
érte (ha az alperes a rakományon érdekeltséggel rendelkezik)
- annex (= kapcsolódó) joghatósági okok: 7. cikk:
* több személy együttes perlése esetén → bármelyik alperes
lakóhelyének/székhelyének bírósága előtt, ha a keresetek között szoros
kapcsolat áll fenn, ha ez célszerű
* harmadik félként szavatossággal/jótállással kapcsolatos/más perben → az
eredeti eljárás bírósága előtt (kivéve, ha direkt ezért indították)
* ugyanazon a szerződésen/tényálláson alapuló viszontkeresetnél → eredeti
ügyben eljáró bíróság
* szerződéssel kapcsolatos ügyekben, ha az összekapcsolható azonos alperes ellen
ingatlanon fennálló dologi joggal kapcs. más perrel → abban eljáró bíróság
b) Nmjtv. alá eső ügyek
- § Szerződéssel összefüggő jogvitában eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vitatott
kötelezettség teljesítési helye belföldön van.
- § Szerződéssel összefüggő jogvitában eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vitatott
- § (1) Szerződésen kívüli kötelmekkel (+ bűncselekménnyel okozott kár megtérítése
iránti pj igény érvényesítésével) összefüggő jogvitában eljárhat magyar bíróság akkor
is, ha a kötelmet keletkeztető jogi tény belföldön valósult vagy valósulhat meg, vagy
annak eredménye belföldön következett vagy következhet be. E rendelkezést megfelelően
alkalmazni kell a személyhez fűződő jogok megsértéséből eredő igényekre is.
- § (1) Szerződésen kívüli kötelmekkel (+ bűncselekménnyel okozott kár megtérítése
- § Magyar bíróság eljárhat olyan eljárásban, amelynek tárgya az eljárás
megindulásának időpontjában belföldön található ingó dolgon fennálló dologi jog.
- § Magyar bíróság eljárhat olyan eljárásban, amelynek tárgya az eljárás
- § Külföldi székhelyű vállalkozás elleni perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a
vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbi
tevékenységével kapcsolatos, ideértve azt az esetet is, amikor a szerződést belföldön, a
külföldi székhelyű vállalkozás képviseletében kötötték.
- § Külföldi székhelyű vállalkozás elleni perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a
- § Vagyonjogi perben eljárhat magyar bíróság olyan alperes ellen is, aki belföldön
lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, feltéve, hogy az alperesnek belföldön
végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az
alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található,
vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja.
- § Vagyonjogi perben eljárhat magyar bíróság olyan alperes ellen is, aki belföldön
- § (1) Öröklési perben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó halálakor
magyar állampolgár volt.
(2) Hagyatéki eljárásban eljárhat magyar közjegyző, ha az örökhagyó a halálakor magyar
állampolgár volt, vagy ha a hagyaték belföldön található
- § (1) Öröklési perben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó halálakor
- A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük
- § (1) A legfőbb bírói szerv a Kúria.
(2) A Kúriát az elnök vezeti.
(3) A Kúria jogi személy. - § (1) A Kúria
a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla
határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
d) elbírálja a jogegységi panaszokat,
e) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben,
ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
megállapításáról, és
h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
(2) A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a
továbbiakban: jogegységi panasz tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok,
továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A Kúrián szakági részkollégiumok
létesíthetők.
* A bírósági szervezetrendszer szakmai csúcsán helyezkedik el
* önálló jogi személy
Az ítélőtábla
22. § (1) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék
határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
(2) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.
(3) Az ítélőtábla jogi személy.
(4) Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek.
(5) A katonai tanács által első fokon elbírált, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben másodfokon a
külön törvényben meghatározott ítélőtáblán működő katonai tanács jár el.
* Regionálisan alakultak:
o Fővárosi Ítélőtábla (főváros, Pest és Nógrád megye)
o Debreceni Ítélőtábla (Hajdú- Bihar, Borsod – Abaúj- Zemplén, Heves, Szabolcs- SzatmárBereg)
o Győri Ítélőtábla (Győr- Moson- Sopron, Komárom- Esztergom, Vas, Veszprém, Fejér
megye9
o Pécsi Ítélőtábla (Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye)
o Szegedi Ítélőtábla (Csongrád, Bács- Kiskun, Békés és Jász – Nagykun- Szolnok megye)
A törvényszék
- § (1) A törvényszék - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja
a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.
(2) A törvényszéket az elnök vezeti.
(3) A törvényszék jogi személy.
(4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi
kollégiumok működnek. A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken, a
Debreceni Törvényszéken, a Győri Törvényszéken, a Miskolci Törvényszéken, a Pécsi
Törvényszéken, a Szegedi Törvényszéken és a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási kollégium is
működik. A közigazgatási kollégium kivételével a kollégiumok összevontan is működhetnek.
(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - törvényben meghatározott törvényszékeken és
illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.
(6) Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a
közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi
területtel járnak el.
* 19 megyében és a fővárosban → összesen 20 db
- Pest megye → Budapest Környéki Törvényszék
- megyeszékhelyeken → kivéve Gyulai Törvényszék és Balassagyarmati Törvényszék
A járásbíróság
18. § (1) A járásbíróság első fokon jár el.
(2) A járásbíróságot az elnök vezeti. A törvénykezési hely belső működésének, valamint a
járásbíróság és törvénykezési helye közötti feladatok megosztásának szabályait az érintett
törvényszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A járásbíróság nem jogi személy, azonban az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok
szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon.
(4) A járásbíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.
(5) Törvényben meghatározott járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság székhelyén kívüli,
de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó járási székhelyen létesített törvénykezési hely
működik. A törvénykezési helyen legalább heti egy napon polgári és gazdasági ügyekben tárgyalás,
illetve személyes meghallgatás megtartására kerülhet sor, valamint büntető és szabálysértési
ügyekben akkor, ha annak az OBH elnöke szabályzatában meghatározott egyéb tárgyi feltételei
fennállnak. A törvénykezési helyet az érintett törvényszék elnöke által kijelölt bíró vagy
igazságügyi alkalmazott csoportvezetőként vezeti. Igazságügyi alkalmazott csoportvezető-helyettes
az OBH elnöke által kijelölt törvénykezési helyen működik. A törvénykezési helyre - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - a csoportra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
* 105 db
* +6 db kerületi báróság
* Ahol a Pp. járásbíróságokról rendelkezik, ott ezen kerületi bíróságot is érteni kell
- A bíró és a bíróság kizárása
- § [A bíró kizárása]
A per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt:
a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet,
b) az a) pont szerinti személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt,
c) az a) vagy b) pont szerinti személy hozzátartozója,
d) az, akinek tanúként történő meghallgatását a bíróság a perben elrendelte, az, akit a perben a bíróság szakértőként rendelt ki, vagy aki a perrel összefüggő szakvéleményt adott,
e) a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy, vagy
f) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
- § [A bíró kizárása a perorvoslati eljárásokból]
(1) A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett.
(2) A perújítás elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perújítással támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.
(3) A felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.
- § [A bíróság kizárása]
(1) * A perben az a járásbíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el,
a) amely a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, vagy
b) amelynek elnöke, illetve elnökhelyettese a 12. § a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási okok arra a jogi személyiséggel nem rendelkező bíróságra is vonatkoznak, amelynek bírái fölött a perben érintett bíróság elnöke gyakorolja az általános munkáltatói jogokat.
(3) Az eljáró bírósággal szemben kizárási ok fennállását önmagában nem alapozza meg, ha
a) a fél és az eljáró bíróság között más eljárás van folyamatban,
b) a per első-, illetve másodfokú elintézésében érintett bíróság perbevonása esetén a keresetkiterjesztés iránti kérelem visszautasításának van helye, vagy
c) a per jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó, személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy ellen indul meg, abban az esetben sem, ha a bírósági jogkörben eljáró személy az eljáró bíróságon járt el.
- A hatáskör fogalma és szabályozása
A HATÁSKÖR FOGALMA
- Feladat szerinti munkamegosztás egyes szervek között
a) tágabb értelemben: magyarországi bíróságok és más jogalkalmazó szervek (közig.
hatóságok, közjegyzők stb.) közötti ügyelosztás
b) szűkebb értelemben: egyes bírósági szintek közötti – vertikális ügyelosztás → járásbíróság
vagy törvényszék előtt kezdődik e a per
- § [A bíróságok hatásköre]
(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe.
(2) * A törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el a munkaügyi perekben.
(3) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:
a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve
aa) a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
ab) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek,
ac) a közérdekből indított perek,
ad) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
ae) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
af) * a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek,
ag) * az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
ah) * a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek,
b) a személyi állapotot érintő perek,
c) a végrehajtási perek.
(4) Ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.
- A pertárgy értéke
- § [A pertárgy értékének számítása]
(1) A per tárgyának az értéke -a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg.
(2) A követelés vagy más jog értéke
a) szerződés létrejöttének, létre nem jöttének, hatályosságának, hatálytalanságának, érvényességének vagy érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékével,
b) szerződés létrehozása vagy megszüntetése iránti kereseti kérelem esetén a kikötött szolgáltatásért járó, még nem teljesített ellenszolgáltatás értékével,
c) dologi jogi perben a vitás dolog vagy dologrész, illetve dologi jog értékével,
d) követelés biztosítása iránti perben a biztosított követelés értékével, vagy ha a biztosíték értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel,
e) fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a követelés értékével, vagy ha az elvont fedezet értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel
egyezik meg.
(3) A per tárgyának az értéke - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően -
a) előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás iránti kereseti kérelem esetén az egyévi szolgáltatás értékével,
b) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kereseti kérelem esetén, ha a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatást előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően kell teljesíteni, annak egyévi értékével
egyezik meg.
(4) A nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést a pertárgy értékének számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ez irányadó akkor is, ha a kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést érvényesítenek.
(5) Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.
- § [A pertárgy értékének meghatározása]
(1) A per tárgyának az értékét forintban kell meghatározni.
(2) A per tárgyának az értékét - annak egyidejű valószínűsítésével - a 21. § rendelkezéseinek megfelelően az igényérvényesítés időpontját alapul véve a felperes határozza meg.
(3) Ha a felperes által meghatározott érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, egyébként valószínűtlen, vagy ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának az értékét a bíróság határozza meg.
- A bírósági illetékesség fogalma, fajai. Az általános illetékesség
Illetékesség = területi hatáskör, azonos hatáskörű bíróságok közül melyik jár el (azonos
bíróságok közötti horizontális ügyelosztás)
- Illetékességi ok: az a tény, vagy körülmény, amely megalapozza az illetékességet
- Általános illetékesség (25.§)
- Különös illetékesség
a) kizárólagos illetékesség (26. § és mások)
b) alávetéses/kikötött illetékesség (27.§)
c) vagylagos illetékesség (28.§ (2), (4))
d) (kijelöléses: egyes tankönyvek szerint, 29.§
(1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs.
(2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye, ha a felperes nem természetes személy, a felperes belföldi székhelye alapozza meg.
(3) Ha az alperes munkahelye nem azonos a lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az írásbeli ellenkérelmében előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett.
(4) * A nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet a nem természetes személy székhelye mellett az a hely is megalapozza, ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti. Székhelynek - kétség esetén - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a nem természetes személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest vármegye területére terjed ki, a Pest vármegye területére illetékes bíróság jár el.
(5) Ha a nem természetes személynek belföldön nincs székhelye, belföldi nem természetes személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes székhelye - vagy a (4) bekezdés alkalmazásával, működési helye - alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja.
- Kizárólagos, kikötött és vagylagos illetékesség
- § * [Kizárólagos illetékesség]
(1) A vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. Belföldi lakóhely hiányában e kizárólagos illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, az illetékességet az általános szabályok szerint kell megállapítani. Alperesi pertársaság esetén a per a fogyasztónak minősülő alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható.
(2) Ha felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az a bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az általános szabályok szerint kell megállapítani. Felperesi pertársaság esetén a per a felperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt megindítható.
- § [Felek által kikötött illetékesség]
(1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kiköthetik valamely bíróság illetékességét. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek
a) írásban,
b) szóban, írásbeli megerősítéssel,
c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak, vagy
d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.
(2) A kikötött bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - kizárólagosan illetékes.
(3) A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is.
(4) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.
(5) Nincs helye olyan illetékességi kikötésnek, amely kizárja a fogyasztó jogát ahhoz, hogy a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse.
(6) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki
a) a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék,
b) a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság
illetékességét.
- § [Vagylagos illetékesség]
(1) Kizárólagos illetékesség hiányában a felperes - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett
a) törvényen alapuló tartásra kötelezés iránti pert az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye,
b) az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a pert az ingatlan fekvése,
c) a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés vagy a szolgáltatás teljesítésének helye,
d) a fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye,
e) a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye
szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.
(2) Vagyonjogi perekre - kizárólagos illetékesség hiányában - az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között tartózkodik.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott illetékesség nem alkalmazható az olyan alperessel szemben, akinek nincs perbeli cselekvőképessége.
(4) Külföldi nem természetes személyek ellen az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi nem természetes személy ügyeinek vitelével megbízott személy lakik, illetve vagyonjogi perre a külföldi nem természetes személy magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes.
- A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése
I. A HATÁSKÖR VIZSGÁLATA
- Adott esetben a felperes befolyásolja a bemeneti fórumot, mert a 22. § (3) alapján a pertárgy értékét ő
határozza meg → a bíróság csak akkor határozza meg, ha a felperes által meghatározott érték
a) köztudomással ellenkezik,
b) a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik,
c) egyébként valószínűtlen, vagy
d) az alperes vitássá teszi
- A hatáskör hiányának figyelembevétele (24.§)
- Hivatalból történik
- ha azonban a hatáskör a pertárgyértéktől függ, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését
követően nem vehető figyelembe a hatáskör hiánya - A közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskör-megállapító döntése köti az eljáró
bíróságot - Közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény akkor érvényesíthető, ha a
közig. jogkörben eljáró bíróság a jogsértést megállapítja
II. AZ ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA
- Az illetékesség megállapításánál a per tárgyának az értékére a keresetlevél beadásának időpontja
irányadó
- ha azonban csak az ezután bekövetkezett változás miatt tartozna az adott bíróság hatáskörébe a per,
az illetékességet meg kell állapítani
- Az illetékesség hiányát
* a bíróság hivatalból veszi figyelembe
* ha az illetékesség nem kizárólagos, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően az
illetékesség hiánya nem vehető figyelembe
- (2) A kijelölés kérdésében - a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával, a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel –
a) a törvényszék határoz, ha
aa) az összeütközés a területén lévő járásbíróságok között merült fel, valamint, ha
ab) a területén lévő járásbíróság kizárása esetén a területén lévő másik járásbíróság
kijelölhető,
b) az ítélőtábla határoz az a) pont alá nem tartozó esetekben, ha
ba) az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek, között merült fel,
továbbá, ha
bb) a területén lévő járásbíróság, törvényszék kizárása esetén a területén lévő másik
járásbíróság, törvényszék kijelölhető,
- A fél fogalma a polgári perjogban, a perbeli legitimáció, a
keresetindításra jogosultak, az ügyész részvétele a polgári perben
Materiális (anyagi jogi) félfogalom:
- Fél az, akit megillet a keresettel érvényesített jog (felperes) és akit kötelez a keresettel
érvényesített jog (alperes
Processzuális (eljárásjogi) félfogalom:
- Fél az, aki
a) az eljárást megindítja (jogvédelmet kér)
b) aki ellen az eljárást megindítják (aki ellen a jogvédelmet kérik)
FELEK: Felperes, alperes
A PERBELI LEGITIMÁCIÓ:
A felperes igényérvényesítési jogosultsága: (a fél és a per tárgya közötti) anyagi jogi kérdésként:
▪ megilleti-e a felperest, és
▪ a felperest illeti-e meg a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben
➔ hiánya a kereseti kérelem elutasításához vezet, a bíróság az érdemi
határozatban dönt róla
eljárásjogi kérdésként:- perelőfeltétel, a kereset benyújtásakor vizsgálja a bíróság
▪ aktív perbeli legitimáció: a pert jogszabályban meghatározott személy
indíthatja
▪ passzív pl.: a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható
➔ hiányában a keresetet el kell utasítani, vagy a pert meg kell szüntetni
KERESETINDíTÁSRA JOGOSULTAK
(Pp csak perbeli jogképességet támaszt)
a) ügyész
b) egyéb szerv/személy jogszabály felhatalmazása alapján
c) jogszabály konkrétan meghatározza, hogy ki jogosult ki ellen pert indítani (pl. házassági bontóper)
d) közérdekű igényérvényesítés (XLII. fejezet: eljárási szabályok)
- Általános perindítási és fellépési jog (59. §)
Az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett pert indíthat, ha a jogosult a
jogainak védelmére bármely okból nem képes.
Nem indíthat, pl: anyasági, apasági per, amit csak meghatározott személy indíthat
megilletik a jogok amik a felet, kivétel: egyezségkötés, jogról lemondás, jog elismerés
- Perképesség
PERBELI JOGKÉPESSÉG: - 33.§: A perben fél az lehet, akit a polgári jog (a Ptk.) szabályai szerint jogok illethetnek és
kötelezettségek terhelhetnek. →
TERMÉSZETES SZEMÉLYEK: - élve születés esetén (a születéstől visszafelé számított 300. nap, megdönthető vélelem)
fogamzástól a halálig (holtnak nyilvánításig)
JOGI SZEMÉLYEK:az állam elismeri a jogképességét, amely kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, ami
jellegénél fogva nem csak az embert illetheti meg
ÁLLAM: főszabály szerint vagyonért felelős miniszter
A perbeli jogképesség hiánya perakadály:
a) ha a keresetlevél benyújtásakor is fennáll: azt el kell utasítani
b) ha az eljárás során derül rá fény: a pert meg kell szüntetni
c) ha a hiánya a per folyamán alakul ki: az eljárás félbeszakad
d) nem akadály:
a. amikor a Pp úgy rendelkezik, hogy egy adott személy vagy szervezet felperesi vagy
alperesi pozícióban lehet, a polgári jog szerinti jogképesség hiányában is
i. pl. sajtó – helyreigazítási perben → sajtószerv félként jár el, akkor is, ha nincs
perbelli jogképessége
34.§: A perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik
b) olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog
szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási
cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva
c) a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
(pl. a kiskorú a munkával szerzett jövedelméről)
- A törvényes képviselő jár el, ha
a) a félnek nincs perbeli cselekvőképessége
a. kiskorú: szülő vagy gyám
b. nagykorú: gondnok
b) a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt,
kivéve, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy
a. ügyeinek vitelében akadályozott személy → gyámhatóság gondnokot rendel
ki
c) a fél nem természetes személy
a. vezető tisztségviselő
- Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy rendelkezik
cselekvőképességgel, ha a gondnokság alá helyezés, vagy annak megszüntetése, módosítása
a per tárgya
- A perbeli cselekvőképesség hiánya a perbeli jogképességet nem érinti, cselekvőképesség
hiányában a fél törvényes képviselője (ennek hiányában a bíróság által kijelölt ügygondnok)
jár el
- Pertársaság
- § [Kényszerű pertársaság]
Ha jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező, vagy a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, az érintett személyeknek a perben félként részt kell venniük. Ha e részvételi kötelezettség több felperes, illetve több alperes perben állását eredményezi, kényszerű pertársaság keletkezik.
- § [Célszerűségi pertársaság]
Több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető, ha
a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne,
b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy
c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 29. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható.
- § [A pertársak függősége]
(1) A 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezségkötést, az elismerést, és a jogról való lemondást kivéve - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
(2) Ha a 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(3) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén azt a pertársat, aki a polgári jog szabályai szerint a pertársának a kifogásait maga is érvényesítheti, e kifogásokkal összefüggő perbeli cselekményei vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés szerinti jogállás illeti meg.
- § [A pertársak függetlensége]
(1) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén egyik pertárs perbeli cselekménye vagy mulasztása nem hat ki a többi pertársra.
(2) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás elkülönítése esetén azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető.
- § [A keresethez csatlakozás]
(1) A 36. § szerinti alperesi pertársaság esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a keresethez bármelyik alperes csatlakozhat, aki a kereset teljesítését nem ellenzi. Ha a bíróság a keresethez csatlakozást engedélyezi, a keresethez csatlakozó nyilatkozat a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nem vonható vissza.
(2) A keresethez csatlakozó alperes - a költségekre és a bizonyításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során - a felperessel azonos érdekű félnek, a keresethez nem csatlakozó alperessel szemben ellenérdekű félnek minősül.
(3) Ha a keresethez csatlakozó nyilatkozat megtétele a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, a bíróság a keresethez csatlakozás iránti kérelmet elutasítja. Ha az alperes a keresethez csatlakozás engedélyezését követően a keresethez csatlakozásra vonatkozó jogát rosszhiszeműen gyakorolja, a bíróság az alperes érintett perbeli cselekményeit mellőzi, illetve a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Az e bekezdésen alapuló döntéseit a bíróság legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.
(4) A keresethez csatlakozó alperes perbeli cselekményei a határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztó pertársra nem hatnak ki.
(5) A keresethez csatlakozó alperes pervesztesség esetén a perköltségnek kizárólag azt a részét téríti meg, amely a saját perbeli cselekményei folytán merült fel.
- Beavatkozás
- § [Önkéntes beavatkozás]
(1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat.
(2) A beavatkozás bíróság részére történő bejelentésének - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye. Az e határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.
(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed és a beavatkozó a fél pernyertességéhez fűződő jogi érdekéről önhibáján kívül a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően szerez tudomást - a tudomásszerzés időpontjának valószínűsítése mellett -, a tudomásszerzést követő harminc napon belül a perbe beavatkozhat. Az e bekezdésben meghatározott esetben beavatkozásnak legfeljebb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van helye.
- § [A beavatkozás bejelentése]
A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá, hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik.
- § [Határozathozatal a beavatkozás tárgyában, a beavatkozó kizárása]
(1) A beavatkozás bejelentését a felekkel közölni kell. A bíróság a beavatkozás engedélyezése tárgyában a határozathozatal előtt a feleket és a beavatkozót szükség esetén meghallgatja.
(2) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, vagy a beavatkozást megalapozó jogi érdek bármely okból megszűnt, a bíróság a beavatkozót - a felek és a beavatkozó meghallgatása után - a perből kizárja.
(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozás iránti kérelmet elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen külön fellebbezéssel élhet; a perből kizáró határozat jogerős elintézéséig a beavatkozó a perbeli jogosultságait gyakorolhatja.
(4) A (3) bekezdés szerinti beavatkozás iránti kérelmet elutasító vagy a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen előterjesztett fellebbezést - ha a fellebbezési, illetve észrevételezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a fellebbezést, észrevételt valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta - az elsőfokú bíróság a szükséges periratokkal együtt legkésőbb nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz, amely annak érkezésétől számított tizenöt napon belül határoz.
- § [A beavatkozás egyes eljárási szabályai, a beavatkozó jogállása]
(1) A beavatkozó a perbeli jogosultságait a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően gyakorolhatja.
(2) A féllel közlendő határozatokat és iratokat, valamint a tárgyalásra szóló idézést a beavatkozóval is közölni kell. Ha a beavatkozó meghallgatása szükséges, a bíróság a beavatkozót a fél személyes meghallgatására vonatkozó szabályok szerint hallgatja meg.
(3) Ha a beavatkozás bejelentésére a perfelvételt lezáró végzés meghozatala előtt kerül sor, a bíróság a perfelvételt mindaddig nem zárhatja le, amíg
a) a beavatkozás tárgyában jogerős határozatot nem hoz, és
b) lehetőséget nem biztosít arra, hogy a beavatkozó a perfelvételi szakban közölhető nyilatkozatait előadhassa, valamint arra a felek is nyilatkozhassanak.
(4) Ha a beavatkozásra a 41. § (3) bekezdése szerint a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kerül sor, a perfelvétel kiegészítése elrendelésének nincs helye, de a beavatkozó a beavatkozást engedélyező határozat közlésétől számított tizenöt napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, illetve bizonyítékot bocsáthat rendelkezésre. E határidőt követően előterjesztett bizonyítási indítványt, illetve bizonyítékot a bíróság figyelmen kívül hagyja.
(5) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetve amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(6) Ha a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, e törvény kötelező jogi képviselet esetén alkalmazandó rendelkezéseit a beavatkozó vonatkozásában is alkalmazni kell.
- § [A perbehívás feltétele, bejelentése]
(1) Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet.
(2) A perbehívás bíróság részére történő bejelentésének - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -,
a) az alperes részéről a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül,
b) a felperes részéről a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem, illetve a viszontkereset-levél, keresettel szembeni beszámítás vele történő közlésétől számított harminc napon belül,
c) a perindítás joghatásainak beállását követően perbe belépett vagy perbe vont személy részéről a perbelépésétől számított harminc napon belül,
de legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye.
(3) A perfelvételi szakban utóbb előterjesztett keresetváltoztatás vagy ellenkérelem-változtatás esetén a perbehívás bejelentésének a kérelemváltoztatás közlésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye.
(4) A (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott határidőt követően tett perbehívást bejelentő nyilatkozat hatálytalan.
(5) A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, egyúttal meg kell jelölni a perbehívás okát. A perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. A közlés perbehívott általi átvételét és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bejelentésekor okirattal igazolnia kell. A perbehívást az ellenféllel is közölni kell.
(6) Ha a perbehívó által igazolt közlést követő harminc napon belül a perbehívott a bíróság felé a perbehívás elfogadásáról nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.
(7) Ha a fél perbehívást bejelentő nyilatkozata hatályos, a bíróság a perfelvételt mindaddig nem zárhatja le, amíg a perbehívó által igazolt közlést követő harminc napon belül a perbehívott a perbehívás elfogadását be nem jelenti, vagy e határidő - a perbehívott nyilatkozata hiányában - eredménytelenül le nem telik.
- § [A perbehívás egyéb szabályai]
(1) Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhat; ezt akár írásban, akár a tárgyaláson szóban is bejelentheti. A perbehívóhoz történő csatlakozás engedélyezésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell alkalmazni.
(2) A perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el.
- Változások a felek személyében
- § [Perbeli jogutódlás]
(1) Ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban jogszabály alapján valamelyik fél helyébe a keresetlevél beadása után jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, vagy az alperes jogutódját az ellenfél is perbe vonhatja.
(2) A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála vagy jogutódlással történő megszűnése miatt következett be.
(3) A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásra nincs szükség, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt, jogutódlással megszűnt, vagy a perbeli jogutódlás jogszabályi rendelkezésen alapul, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.
- § [A jogutódlás eljárási szabályai]
(1) A jogutód perbelépése vagy perbevonása iránti kérelmet írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni; a bejelentést közölni kell a felekkel és a perbevont jogutóddal is.
(2) A perbelépés vagy perbevonás, továbbá a jogelődnek a perből történő elbocsátása tárgyában a bíróság a határozathozatal előtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség.
(3) A jogutód perbelépése vagy perbevonása esetén - ha ez nem a jogelőd halála vagy megszűnése miatt történt - a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani.
(4) Ha a perbelépés vagy perbevonás e törvény rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a perbelépést vagy perbevonást engedélyezi, ellenkező esetben a kérelmet visszautasítja.
(5) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép; a jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak.
(6) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.
- § [Elődmegnevezés]
(1) Az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő harmadik személy nevében gyakorol, e harmadik személy perbeállítását a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig kezdeményezheti.
- § [Téves perlés]
Ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig alperesként perbe vonhatja az általa megjelölt másik személyt. Ha a bíróság a perbevonást engedélyezi, a felperes által megjelölt személlyel mint alperessel a keresetet közli, és a korábbi alperest a perből elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van. Ha a perbevonás iránti kérelem e törvény rendelkezéseinek nem felel meg, a bíróság a kérelmet visszautasítja.
- A perbeli képviselet fogalma és fajai
Ptk. 6:11. § ha törvény eltérően nem rendelkezik más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni.
A képviselőnek a fél helyett és érdekében való közreműködése a per vitelében vagy egyéb eljárási
cselekmények során, mely esetben a képviselő a perbeli fél megbízásából a perben eljárva végez
cselekményeket, tesz, vagy fogad el nyilatkozatokat, és ezzel a perbeli jogviszonyok
vonatkozásában közvetlenül a perbeli fél válik jogosulttá/kötelezetté (közvetlen képviselet)
a) törvényes képviselet: jogszabály felhatalmazásán alapul
b) ügyleti képviselet: meghatalmazáson alapul
➔ ezen belül: kötelező jogi képviselet
c) ügygondnoki („rendelt”) képviselet: bíróság, hatóság kirendelő határozatán alapul
TÖRVÉNYES KÉPVISELET
d) a félnek nincs perbeli cselekvőképessége
e) a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt,
kivéve, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy
f) a fél nem természetes személy
Az ügygondnokrendelés ESETEI (76)
a) a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező félne nincs törvényes képviselője,
b) az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs sem törvényes képviselője, sem
meghatalmazottja,
- Meghatalmazotti képviselet
- A meghatalmazott, több személy részére adott meghatalmazás (64. §)
- Ha törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa
vagy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselője is eljárhat. - Több személy részére adott meghatalmazás esetén a felet a meghatalmazottak bármelyike
képviselheti, azonban egy-egy perbeli cselekménynél, illetve jognyilatkozat megtételénél
csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan.
Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság
akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének
eltérőek.
Az ellentmondó nyilatkozatokból származó hátrányok jogorvoslat alapjául nem
szolgálhatnak.
A perben meghatalmazottként eljárni jogosultak (65.§)
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,
▪ jogi tanácsadás és okirat szerkesztés
▪ perbeli jogi képviseletet csak a kamarai jogtanácsos láthat el az őt foglalkoztató –
legfeljebb két- munkáltatója javára.
▪ más személyektől ügyvédi tevékenység folytatására szóló megbízást nem fogadhat el
c) a fél hozzátartozója,
d) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
e) a gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja, a
munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben
f) a közigazgatási szerv, illetve egyéb költségvetési szerv alkalmazottja, a közigazgatási,
illetve költségvetési szerv tevékenységével kapcsolatos pereiben,
g) az önkormányzatokat és azok szerveit érintő perekben az önkormányzati szerv
alkalmazottja munkáltatója tevékenységével kapcsolatos pereiben, továbbá ugyanezen
perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per - tárgya alapján - abba a
szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult,
valamint
h) akit erre jogszabály feljogosít.
▪ pl. szabadalmi ügyvivő az iparjogvédelmi ügyekben
- a nem jogi képviselők eljárási jogosultsága csak a járásbíróság előtti eljárásra, illetőleg az innen
fellebbezett másodfokú eljárásra, valamint a felülvizsgálati kérelemmel élő fél ellenfelére tejed ki.
- A meghatalmazottak köréből kizárt személyek (66. §)
a) aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be,
▪ fontos: akkor is érvényesül, ha a 18. életévét be nem töltött személy házasságkötéssel
nagykorúságot szerzett
b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott,
▪ el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
→ nem lehet védő vagy jogi képviselő hatósági eljárásban
c) akit a bíróság - a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal -
jogerősen gondnokság alá helyezett.
A meghatalmazás alaki kellékei (67.§)
- Írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.
- Kötelező jogi képviselet
Kötelező jogi képviselet, a kötelező jogi képviselet alóli kivételek (72.§)
* A peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
* Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság
hatáskörébe tartozó perekben - ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is -, valamint a
járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet
előterjesztő fél számára.
Tájékoztatás a kötelező jogi képviseletről (73.§)
* A bíróság a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi
képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő nélkül történő eljárás
jogkövetkezményeiről
a) a felperest:
▪ a keresetlevél jogi képviselő nélkül történő előterjesztése esetén hiánypótlásra
felhívó végzésében
▪ ha a felperes az eljárás folyamán lép perbe, első jelentkezése alkalmával,
ha pedig a felperest az eljárás folyamán vonják perbe, a perbevonás közlésével
egyidejűleg
b) az alperest
▪ a kereset közlésével egyidejűleg
▪ ha az alperes az eljárás folyamán lép perbe, első jelentkezése alkalmával,
▪ ha pedig az alperest az eljárás folyamán vonják perbe, vagy perbeállítása
kezdeményezése miatt lép perbe, a perbevonás, perbeállítás
kezdeményezésének közlésével egyidejűleg –
A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:
a) az ügyvédet és az ügyvédi irodát,
b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott
körben
c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót,
d) a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyészt, valamint
e) törvényben meghatározott egyéb személyeket.
Jogi képviselővel történő eljárás választása és áttérés a jogi képviselő nélküli eljárásra (244. §)
Ha a fél azokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező, jogi képviselőt vesz
igénybe, azt a jogi képviselővel történő eljárás választásának kell tekinteni és ennek időpontjától
az eljárás jogerős befejezéséig (egy kivétellel) a jogi képviseletet köteles fenntartani.
Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, rá (a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott eltéréssel) a kötelező jogi képviselet szabályait, valamint a XI-XIV. Fejezet
rendelkezéseit az e fejezet szerinti eltérések nélkül kell alkalmazni akkor is, ha a jogi
képviselete megszűnik.
* Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő
nélküli eljárásra.
Az áttérés a fél bejelentésétől kezdve hatályos.
A félnek a jogi képviselővel történő eljárás választására és az áttérésre vonatkozó perbeli
cselekménye a fél jogutódjával szemben nem hatályos.
* Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, a perben jogi képviselőnek kell tekinteni
az ügyvédjelöltet és a jogi előadót is.
* A bíróság az (1)-(3) bekezdésben foglaltakról a felet, illetve jogutódját a hozzá intézett első
intézkedése alkalmával tájékoztatja.
- Az ügyvédi tevékenység
- § (1) Ügyvédi tevékenység:
a) a jogi képviselet ellátása,
b) a büntetőeljárásban védelem ellátása,
c) a jogi tanácsadás,
d) az okiratszerkesztés,
e) az okirat ellenjegyzése,
f) az a) -e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett
okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,
g) az a) -f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.
Nem minősül ügyvédi tevékenységnek
) a nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszony, kormányzati szolgálati,
közszolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi
alkalmazotti,
- § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:
b) adótanácsadás,
c) társadalombiztosítási tanácsadás,
d) biztosítási tanácsadás,
e) munkaügyi tanácsadás,
i) bizalmi vagyonkezelési tevékenység,
j) ingatlanközvetítői tevékenység,
Ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak
a) ügyvéd,
b) európai közösségi jogász,
c) külföldi jogi tanácsadó,
d) kamarai jogtanácsos,
e) alkalmazott ügyvéd,
f) alkalmazott európai közösségi jogász,
g) ügyvédjelölt és
h) ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó
Kérelmére a területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki
a) EGT állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) magyar jogi szakvizsgát tett,
d) a kérelem előterjesztését megelőző tíz évben legalább egy évig ügyvédi joggyakorlatot
folytatott,
e) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a
fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja,
f) a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására
alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik,
g) rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel,
h) társas ügyvédi iroda tagja kivételével helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával
megállapodást kötött és
i) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró okok alá.
- A perköltség fogalma, a költségek előlegezése és felszámítása
- § [Költségek előlegeztetése]
(1) A bíróság a perben nem álló személynél felmerült költség előlegezéséről annak felmerülésekor határoz; arra kötelezi a felet, hogy a költséget a személynek közvetlenül fizesse meg, vagy - ha az célszerű - elrendeli, hogy a költség összegét a bíróságnál helyezze letétbe.
(2) Ha valószínű, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság a költségek felmerülése előtt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezze letétbe.
(3) A bíróság az általa meghatározott költséget a letétbe helyezett összegből kiutalja. Ha a meghatározott költséget az előzetesen letétbe helyezett összeg nem fedezi vagy meghaladja, a bíróság a költség meghatározásával egyidejűleg a felet a különbözet előlegezésére kötelezi vagy elrendeli annak visszafizetését.
(4) A bíróság az ügygondnoki díj, a kirendelt szakértő díja és a külföldi kézbesítésnek az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény szerinti költsége fedezésére előreláthatóan szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.
- § [Költségek előlegezésére kötelezettek]
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyítással járó költséget a bizonyító fél előlegezi. Ha a bizonyító fél ellenfele nem mentes a költség előlegezése alól és önként vállalja, a költséget vagy annak egy részét a bizonyító fél ellenfele előlegezi.
(2) Ha jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget az a fél előlegezi, akinek a személye miatt a tolmács alkalmazása szükségessé vált.
(3) A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget a felperes előlegezi.
(4) A bírósági iratnak a bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítése az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény szerinti költségét a felperes előlegezi.
(5) A perben kirendelt ügygondnok díját az a fél előlegezi, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetve akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. Ettől eltérően az állam előlegezi annak az ügygondnoknak a díját, aki ellen jogszabály értelmében kell a keresetet megindítani.
(6) Az e törvényben megállapított kivételektől eltekintve a fél az ellenfél eljárása miatt felmerült költséget nem köteles előlegezni.
(7) Az állam előlegezi az ügyész, a perindításra feljogosított személy, az alperes részére kirendelt ügygondnok és azon ügygondnok eljárásával felmerült költséget, aki ellen jogszabály értelmében kell a keresetet megindítani.
(8) Az állam előlegezi a jogszabályban meghatározott és azt a költséget, amelynek előlegezésére a fél jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés rendelkezése, továbbá költségkedvezmény folytán nem köteles.
- § [A perköltség fogalma]
A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.
- § [A felszámítás]
(1) A fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti.
(2) A felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg - szükség szerint - okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható.
(3) A fél a felszámítását és a (2) bekezdés szerinti okiratot legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig terjesztheti elő. Önmagában a felszámítás vagy annak igazolása miatt a tárgyalás elhalasztásának nincs helye, kivéve, ha a fél a kötelezettségének a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni.
(4) A fél a felszámítását a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig visszavonhatja. A visszavonást követően a visszavonással érintett költség újbóli felszámításának nincs helye.
(5) * A jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján is felszámíthatja.