Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

Munkajog > TB > Flashcards

TB Flashcards

1
Q

Baleseti ellátás MIKOR JÁR?

A
  • üzemi baleset vagy
  • foglalkozási betegség esetén jár.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Baleseti ellátásként a sérültet MI ILLETI MEG?

A

Baleseti ellátásként a sérültet
- baleseti egészségügyi szolgáltatás,
- baleseti táppénz és
- baleseti járadék illeti meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Nem üzemi baleset az a baleset, amely..

A

a) * részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be,

b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Társadalombiztosítási ellátások

A
  1. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások
  • az egészségbiztosítás és a
  • nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. *
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Egészségbiztosítási ellátások:

A

a) EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS
b) PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
ba) csecsemőgondozási díj,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz,
bd) örökbefogadói díj;

c) BALESETI ELLÁTÁSOK
ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
cb) baleseti táppénz,
cc) baleseti járadék;

d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

da) rokkantsági ellátás,

db) rehabilitációs ellátás.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

A nyugdíjbiztosítási ellátások:

A

a) SAJÁT JOGÚ nyugellátás: öregségi nyugdíj,

b) HOZZÁTARTOZÓI nyugellátás:

ba) özvegyi nyugdíj,
bb) árvaellátás,
bc) szülői nyugdíj,
bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

TB ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

A
  • KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS ALÁ ESŐK: A biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.
  • ÖNKÉNTES DÖNTÉS ALAPJÁN, megállapodás vagy szerződés megkötésével védett személyekké válnak.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

BIZTOSÍTOTT STÁTUSSZAL RENDELKEZŐ SZEMÉLYEK KÖRE

A
  • munkaviszonyban álló személyek
  • szövetkezet tagja
  • álláskeresési támogatásban részesülő személy
  • egyéni vállalkozó
  • társas vállalkozó
  • díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
  • egyházi személy
  • mezőgazd-i őstermelő
  • főállású kisadózó
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

TB EGYES ELLÁTÁSAIRA JOGOSULTAK

A
  • BALESETI ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK (PL. GYAKORLATI KÉPZÉSBEN RÉSZESÜLŐ TANULÓ, ŐRIZETBE VETT)
  • CSAK EGÜGYI SZOLG-RA JOGOSULTAK (PL NAPPALIS TANULÓ, GYES ALATT, NYUGDÍJ ALATT)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

MEGÁLLAPODÁS TB ELLÁTÁSRA

A

NYUGELLÁTÁSRA JOGOSÍTÓ SZOLG IDŐ ÉS NYUGDÍJALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM SZERZÉSE CÉLJÁBÓL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁS (22%)

Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

a) a 3. § és a 6. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,
b) a 17. § alapján a biztosítás nem terjed ki rá, vagy
c) a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást (a továbbiakban: szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás) köthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

(3) A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege.

EGÜGYI SZOLG BIZTOSÍTÁSÁRA KÖTÖTT
Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

(2) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.

ANYASÁGI PÉNZBELI ELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MEGÁLL

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás:

A

olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár;

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

öregségi nyugdíj:

A

meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás;

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

özvegyi nyugdíj FOGALMA

A
  • az elhunyt nyugdíjas, illetve
  • nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy
  • házastársának,
  • meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint
  • elvált házastársának

járó nyugellátás;

IDEIGLENES ÖZVEGYI NYUGDÍJ
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.
Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint a házastárs halálától egy évig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra? Az, aki a jogszerző halálakor betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

árvaellátás

A
  • az elhunyt nyugdíjas, illetve
  • nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy
  • gyermekének,
  • örökbe fogadott gyermekének,
  • meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének,
  • testvérének,
  • unokájának

járó ellátás;

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

szülői nyugdíj:

A
  • az elhunyt biztosított (nyugdíjas)
  • szülőjének,
  • nagyszülőjének,
  • meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének

járó ellátás;

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

ÖZVEGYI NYUGDÍJ MÉRTÉKE

A

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 %-A annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSBAN is részesül, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 %-A annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

A

Az élettárs – a jogszerzőre előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.

Ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának vizsgálatakor a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.

18
Q

MI AZ AZ ÖZVEGYI JÁRADÉK?

A

Ki jogosult özvegyi járadékra?

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.

Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

19
Q

Ki jogosult árvaellátásra?

A

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermekét is –, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

20
Q

Hány éves korig jár az árvaellátás?

A

Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban a jogszerző halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha azonban a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, akkor az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Nem szűnik meg az árvaellátásra való jogosultság, ha a gyermeket örökbe fogadják.

az árvaellátásra való jogosultságot sem az árva, sem a szülő házasságkötése nem befolyásolja.

21
Q

Milyen mértékű az árvaellátás?

A

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, akkor számára az előnyösebb összegű árvaellátást fogja folyósítani, a nyugdíjfolyósító szerv.

22
Q

HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS TULAJDONSÁGAI

A

A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.

Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.

A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

23
Q

Ki lehet jogosult szülői nyugdíjra?

A

Szülői nyugdíjra az jogosult, akinek gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek gyermeke haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Szülői nyugdíjra a szülő, nagyszülő jogosult, ha

– a gyermekének, unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és

– a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem volt megváltozott munkaképességű, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül a hatvanötödik életévét betölti, vagy megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

24
Q

Nyugdíjas szülő milyen esetben minősül túlnyomó részben eltartottnak?

A

Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

25
Q

KI JOGOSULT GYERMEKKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁSRA? (GYES)

A

A saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel
a szülő
a gyám
A szülő háztartásában nevelt 1. életévét betöltött gyermekre tekintettel a nagyszülő.

26
Q

NAGYSZÜLŐI GYES

A

A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága

a) a gyermek az első életévét betöltötte,
b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével - a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság pótolhatja-,
d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

27
Q

MEDDIG NEM FOLYTATHATÓ KERESŐ TEV GYES MELLETT?

A

A szülő a gyermek féléves korától időkorlátozás nélkül folytathat a GYES mellett keresőtevékenységet. A GYES-ben részesülő nagyszülő a gyermek hároméves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az az örökbefogadó szülő, aki a gyermek 3. (tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 10.) életévének betöltését követően részesül GYES-ben, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

28
Q

MEDDIG JÁR GYES?

A

a gyermek 3. életévének betöltéséig;
ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig;
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig;

29
Q

MENNYI A GYES ÖSSZEGE?

A

A GYES havi összege 28 500 forint, amelyből 10 % nyugdíjjárulékot vonnak. Ikergyermekek esetén a havi összeg a gyermekek számával többszöröződik.

30
Q

GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS (GYET)

A

Az a szülő és
az a gyám,
aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.

legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár, feltéve, hogy a jogosult 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel saját háztartásában.

A GYET havi összege – függetlenül a gyermekek számától – 28 500 forint, amelyből 10 % nyugdíjjárulékot vonnak.

A GYET-ben részesülő személy heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

31
Q

CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY

A
  • A gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult magánszemély, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa;
  • a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi adókedvezmény az adózó összevont adóalapját csökkenti. Az a biztosított, aki az adóalappal szemben nem tudja teljes egészében érvényesíteni az őt megillető családi adókedvezményt, azt a társadalombiztosítási járulékkal szemben is elszámolhatja.

32
Q

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTHATÓ

A

A GYED a gyermekvállalás támogatásához nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely

  • biztosítási jogviszony (általános szabályok szerint járó GYED, nagyszülői GYED),
  • nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (nevelőszülői GYED), illetve
  • felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony (diplomás GYED)
    alapján állapítható meg.
33
Q

KI JOGOSULT A GYEDRE?

A

A gyermeket saját háztartásban nevelő

  • biztosított szülő, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt;
  • anya és az a személy, aki csecsemőgondozási díjban (CSED) részesült, de a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt megszűnt, és a gyermek születését megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel.
34
Q

MILYEN IDŐTARTAMRA JÁR A GYED?

A

A gyermekgondozási díj (GYED) a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság), illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár a szülőnek.

35
Q

GYED ÖSSZEGE?

A
  • A gyermekgondozási díj összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a
  • A gyermekgondozási díj bruttó összegéből 10% nyugdíjjárulék és 15% személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. A szülő érvényesítheti belőle a családi kedvezményt.
36
Q

LEHET-E A GYED MELLETT DOLGOZNI?

A

A szülő az általános szabályok szerint járó GYED mellett korlátlan időtartamban, bármilyen jogviszonyban dolgozhat.

37
Q

KI JOGOSULT A CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJRA?

A

Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a

  • gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
  • a biztosítás tartama alatt vagy
  • a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy
  • a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.

EGYÉB ESETEK:
ÖRÖKBEFOGADÓ SZÜLŐ, CSALÁDBAFOGADÓ GYÁM
ANYA HALÁLA,

DE. Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.

38
Q

Mennyi időre jár a csecsemőgondozási díj?

A

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, azaz a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.

A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó.

39
Q

Milyen mértékű a csecsemőgondozási díj?

A

A csecsemőgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 %-a.

Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget az ellátást megállapító szerv levonja.

A csecsemőgondozási díj után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.

40
Q

fellebbezés tb ügyben

A

nem lehet fellebbezést benyújtani táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleset üzemiségének elbírálása, baleseti táppénz és utazási költségtérítés-térítésének ügyében meghozott kormányhivatali döntéssel szemben.
Ez esetben tehát csak közigazgatási perben (azaz bíróságon) lehet jogorvoslattal élni.

Munkajog (3 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2024 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions