szofttek Flashcards
- Mi a szoftver, milyen részekből áll és milyen típusait különböztetjük meg?
Mik a szoftverfejlesztés általános lépései?
Számítógépes programok és a hozzá kapcsolódó dokumentációk (pl. követelmények, tervezési modellek és felhasználói kézikönyvek).
Típusai:
* Általános: felhasználók széles rétege számára fejlesztett és általuk használt szoftver.
* Egyedi: egy megrendelő egyedi igényei szerint készült.
A szoftverfejlesztés általános lépései:
* Specifikáció: mit kell a rendszernek tudnia és mik a fejlesztési kényszerek, kötöttségek.
* Fejlesztés: a szoftver rendszer megalkotása.
* Validáció: ellenőrzés: a szoftver azt csinálja, amit a megrendelő akar?
* Evolúció: A szoftver változó igények szerinti továbbfejlesztése.
2.Mik a szoftvergyártás általános modelljei?
- Vízesés modell.
- Iteratív fejlesztés.
- Komponens alapú fejlesztés.
5.Mik a szoftverfejlesztési módszertanok, mik ezek legfőbb elemei?
Olyan strukturált szoftverfejlesztési módszerek, amelyek tartalmaznak rendszermodellező eszközöket, jelölési konvenciót, szabályokat és tervezési ajánlásokat, valamint fejlesztési
útmutatót.
Elemei:
* Modell leírások: a létrehozandó grafikus modellek leírása.
* Szabályok: a rendszermodellekre vonatkozó kényszerek.
* Ajánlások: a helyes tervezési megoldásokra vonatkozó tanácsok.
* Fejlesztési útmutató: a modellfejlesztés során végrehajtandó tevékenységek sorozata.
6.Mi az a CASE?
Olyan szoftver rendszerek, amelyek a szoftverfejlesztési folyamatot automatikus eszközökkel támogatják.
* Upper-CASE: a fejlesztés korai fázisait támogató eszközök.
* Lower-CASE: a fejlesztés későbbi fázisait támogató eszközök.
7.Sorolja fel a jó szoftver 5 ismérvét!
szoftver 5 ismérvét!
A felhasználó által megkívánt funkcionalitást és teljesítményt szolgáltatja, jól karbantartható, megbízható, hatékony és befogadható.
8.Mik a szoftverkészítés legfőbb kihívásai korunkban?
- Heterogenitás: szoftverkészítést heterogén platformokra és végrehajtási környezetekre.
- Határidők: gyorsabb fejlesztés és átadás.
- Bizalom: felhasználók bizalmát megnyerni képes fejlesztési technológia.
9.Sorolja fel a szakmai felelősség 4 alapvető problémáját!
- Titoktartás
- Felkészültség
- Szellemi tulajdonok
- Technikai visszaélés
10.Sorolja fel az IEEE/ACM etikai kódex 8 alapelvét és magyarázza el ezek jelentését!
- Közérdek: a szoftvermérnököknek a köz érdekének megfelelően kell cselekedniük.
- Ügyfél és alkalmazó: a szoftvermérnöknek a megrendelő és az alkalmazó érdekében kell eljárnia, a közérdek figyelembevételével.
- Termék: a szoftvermérnöknek biztosítania kell, hogy termékei a lehető legmagasabb szakmai színvonalat érjék el.
- Ítélőképesség: a szoftvermérnökök szakmai ítéleteit önállóan és függetlenül kell meghoznia.
- Menedzsment: a menedzserek és egyéb vezetők kötelessége az etikus szoftverfejlesztés és -karbantartás biztosítása.
- Szakma: a szoftvermérnöknek a szakma jó hírét a köz érdekével öregbítenie kell.
- Munkatársak: a szoftvermérnöknek támogatnia kell munkatársait.
- Önfejlesztés: a szoftvermérnöknek folyamatosan fejlesztenie kell szakmai tudását.
11.Mit értünk rendszer alatt?
Kapcsolódó komponensek halmaza, amelyek egy közös cél érdekében működnek együtt.
A rendszer tartalmazhat szoftvert, mechanikus és elektronikus hardvert.
A rendszert emberek is üzemeltethetik.
12.Mik a technikai rendszerek és az ember-gép rendszerek alapvető tulajdonságai?
Technikai rendszerek: hardvert és szoftvert tartalmazó rendszerek. Az operátorokat és a rendszert működtető eljárásokat nem tekintjük a rendszer részének.
Ember-gép rendszerek: olyan rendszerek, amelyek technikai rendszereket is tartalmaznak, csakúgy, mint a rendszert működtető eljárásokat és a technikai rendszerrel kapcsolatot tartó embereket.
Alapvető tulajdonságok:
* Globális/eredő tulajdonságok: a rendszerkomponensektől és azok kapcsolatától függenek.
* Nem determinisztikus viselkedés: azonos bemenőjelre nem mindig azonos kimenőjelet produkálnak.
* Szervezeti céloktól való komplex függés: nem csak a rendszertől függ, hogy az mennyire képes a szervezet céljait szolgálni.
13.Mik az eredő tulajdonságok, mik ezek ismérvei? Soroljon föl példákat.
Az egész rendszerre vonatkozó tulajdonságok, melyek nem származtathatók a komponensek tulajdonságaiból.
* A globális (eredő) a rendszerkomponensek kapcsolatából adódnak.
* Ezen jellemzők csak akkor mérhetők, ha a komponensek rendszerré történő integrációja megtörtént.
Pl.:
Térfogat: a rendszer teljes térfogata a komponensek összeállításának mikéntjétől függ.
Megbízhatóság: a rendszer megbízhatósága függ a komponensek megbízhatóságától.
Javíthatóság: jellemzi, hogy milyen egyszerű a rendszert javítani, miután a hibát észlelték.
Használhatóság: milyen könnyű a rendszert használni.
14.Milyen két alapvető eredő tulajdonság-típust ismerünk? Adjon rájuk példákat is.
Funkcionális tulajdonságok: akkor láthatók, ha a rendszer valamennyi eleme egy cél elérése érdekében közösen dolgozik.
Pl.: egy kerékpárnak akkor funkcionális tulajdonsága, hogy közlekedési eszköz, ha azt alkatrészeiből már összeszerelték.
Nem-funkcionális tulajdonságok: ezek a rendszernek a környezetével való kapcsolatát jellemzik. Számítógépes rendszereknél gyakran kritikus tulajdonságok: amennyiben egy minimális szintet nem érik el, a rendszer könnyen instabillá válhat.
Pl.: megbízhatóság, teljesítmény, biztonság.
15.Mi befolyásolja a megbízhatóságot?
- Hardver megbízhatóság: mennyi a hardver komponens meghibásodási valószínűsége és mennyi ideig tart ennek a komponensnek a javítása?
- Szoftver megbízhatóság: mekkora annak valószínűsége, hogy egy szoftver komponens hibás eredményt produkál?
- Operátor megbízhatósága: mennyire valószínű, hogy a rendszeroperátor hibázik?
16.Sorolja fel a rendszerkövetelmények 3 típusát!
- Absztrakt funkcionális követelmények: a rendszer funkcióit absztrakt módon definiáljuk.
- Rendszertulajdonságok: az egész rendszerre vonatkozó nem funkcionális követelményeket definiáljuk.
- Nem kívánatos tulajdonságok: nem megengedett viselkedés specifikációja.
17.Mik a rendszertervezés alapvető lépései? Ismertesse a rendszertervezés folyamatát!
Követelménydefiníció ► Rendszertervezés ► Alrendszerek tervezése ► Rendszerintegráció ► Üzembe helyezés ► Rendszerevolúció ► Rendszer leépítése.
A rendszertervezés folyamata:
* A követelmények csoportosítása: követelményeknek kapcsolódó csoportokra osztása.
* Alrendszerek meghatározása: alrendszerek olyan halmazának meghatározása, amelyek együttesen képesek a rendszerkövetelmények teljesítésére.
* Követelmények hozzárendelése az alrendszerekhez: nehézségbe ütközik, ha COTS rendszereket integrálunk.
* Alrendszerek funkcionalitásának specifikálása.
* Alrendszerek interfészeinek definiálása: fontos párhuzamos alrendszer-fejlesztés esetén.
20.Mi a COTS rendszer?
Már létező vagy készen vásárolható rendszerek.
21.Hogyan történik az alrendszerek fejlesztése?
- Általában párhuzamosan zajlik a hardver, szoftver és a kommunikáció fejlesztése.
- Tartalmazhat COTS (Commercial Off-The-Shelf) rendszerek beszerzését is.
- A fejlesztő csoportok között nincs kommunikáció.
- Amennyiben változtatásra van szükség, a lassú és bürokratikus engedélyeztetési eljárások miatt gyakran határidő módosítás is szükséges.
22.Mi a rendszerintegráció, hogyan történik?
Az a folyamat, amelynek során a hardver, szoftver és személyi állomány együttesen rendszert alkot.
* Célszerű inkrementálisan végezni (egyszerre csak egy alegység integrálása).
* Az alegységek közötti interfész problémák rendszerint ebben a fázisban derülnek ki.
* A rendszerkomponensek koordinálatlan beszállítása gondokat okoz.
23.Ismertesse a telepítés során várható főbb problémákat.
A rendszert elkészülte után a megrendelőnél üzembe kell helyezni.
Problémák:
* A környezettel kapcsolatos feltételezések esetleg tévesek voltak.
* Az új rendszerrel szemben ellenállást tapasztalhatunk a befogadó oldalon.
* A rendszernek egy ideig esetleg együtt kell létezni más rendszerekkel.
* Fizikai problémák is felléphetnek a telepítés során (pl. kábelezési gondok).
* Az operátorok betanításról gondoskodni kell.
24.Mit jelent a rendszerek evolúciója?
Nagy rendszerek hosszú élettartamúak. Lépést kell tartani a változó követelményekkel.
Az evolúció költséges!
* A változásokat technikai és üzleti szempontból is elemezni kell.
* Az alrendszerek egymásra hatása miatt nem várt problémák adódhatnak.
* Ritkán ismertek az eredeti tervezési megfontolások.
* A rendszer struktúrája sérül a folyamatos változtatások során.
Legacy rendszer: az a régi rendszer, amelynek fenntartása elengedhetetlen.
25.Ismertesse a rendszerfejlesztést befolyásoló főbb emberi és szervezeti tényezőket!
Emberi és szervezeti tényezők:
Változások a munkafolyamatban:
* A rendszer bevezetése szükségessé tesz-e változásokat a munkafolyamat során?
Munkahelyek veszélyeztetése:
* Elvesznek-e munkahelyek a rendszer bevezetése miatt, illetve meg kell-e változtatni a jelenlegi munkavégzés módját?
Szervezeti változások:
* Megváltoztatja-e a rendszer a szervezeti egység jelenlegi politikai/hatalmi elrendezését?
27.Ismertesse a Legacy rendszerek legfontosabb tulajdonságait, tipikus előfordulási
lehetőségeit.
Legacy rendszerek: olyan ember-gép rendszerek, amelyek régi vagy elavult technológiával lettek kifejlesztve.
Üzleti szempontból kritikus fontosságúak és gyakran túl kockázatos ezek felszámolása vagy cseréje.
Pl.:
* Banki könyvelési rendszerek
* Repülési karbantartó rendszerek
A legacy rendszerek korlátozzák az új üzleti eljárások bevezetését.
A vállalati kiadások jelentős részét ezek emésztik fel.
28.Melyek a szoftvergyártás alapvető tevékenységei?
- Specifikáció
- Tervezés
- Ellenőrzés (validáció)
- Továbbfejlesztés (evolúció)
29.Sorolja fel az alapvető szoftvergyártási modelleket!
A vízesés (waterfall) modell
Evolúciós fejlesztési modellek
Komponens alapú fejlesztés
A fenti modellek variációja
31.Mik a vízesés modell hátrányai? Milyen rendszerek fejlesztése esetén hasznos ez a modell? Milyen rendszerek esetén nem?
A vízesés modell legfőbb hátrányai:
* A gyártás megindulása után nehéz változásokat beépíteni.
* Egy munkafázisnak be kell fejeződni, mielőtt a következő elkezdődhet.
* Nehéz a változó megrendelői igényekhez igazodni, mert a projekt nehezen változtatható részegységekből áll.
Hasznos, ha a követelmények jól ismertek és csak nagyon kis változások lehetségesek a fejlesztés során.
Sajnos csak kevés üzleti rendszernek vannak stabil követelményei.
Főleg nagy rendszerek fejlesztése során használják, ahol a fejlesztés több helyszínen történik.
32.Ismertesse az evolúciós fejlesztés alapelveit és 2 fő formáját!
- Kísérletező fejlesztés: cél: a megrendelővel együtt egy kezdeti durva specifikációból a végleges rendszert kialakítani. A biztos követelményekből kiindulva a megrendelő igényei szerint újabb funkciókkal bővíthető a rendszer.
- Eldobható prototípus: cél: a homályos követelmények tisztázása. A legkevésbé kiforrott követelményekből indul, hogy tisztázza a valós igényeket.
33.Mik az evolúciós fejlesztés előnyei és hátrányai. Hol alkalmazható jól?
Problémák:
* A fejlesztés nem átlátható
* A rendszerek gyakran rosszul strukturáltak
* Speciális felkészültségre lehet szükség (pl. rapid prototyping nyelvek)
Alkalmazhatóság:
* Kis- és középméretű interaktív rendszerek
* Nagy rendszerek részegységei (pl. felhasználói felület)
* Rövid élettartamú rendszerek.
34.Ismertesse a komponens-alapú szoftverfejlesztés alapelveit és menetét!
Szisztematikus újrafelhasználáson alapul.
A rendszereket már létező, vagy készen vásárolható (COTS) rendszerekből integráljuk.
A szoftvergyártás lépései:
Komponens analízis
Követelmények módosítása
Rendszertervezés újrafelhasználással
Fejlesztés és integráció
Egyre szélesebb körben terjed, ahogy a komponens szabványok fejlődnek.
36.Miért hasznos megközelítés az iteratív szoftvergyártás? Ismertesse 2 alapvető típusát!
A rendszerkövetelmények MINDEN projekt során változnak, így az iteratív megközelítés (korábban elvégzett munkafázisok átdolgozása) minden nagyobb rendszer fejlesztésének része.
Az iteratív megközelítés valamennyi alapvető módszerhez alkalmazható.
2 kapcsolódó megközelítés:
* Inkrementális teljesítés
* Spirális fejlesztés
38.Ismertesse a spirális fejlesztés alapelveit. Mit jelentenek a hurkok és a szektorok?
A gyártási folyamat sokkal inkább egy spirállal jellemezhető, mint tevékenységek
(visszalépéses) sorozataként.
A spirál minden hurka a gyártási folyamat egy fázisát jelképezi.
Nincsenek fix hurkok (pl. specifikáció, vagy tervezés). A hurkokat az igényeknek
megfelelően alakítjuk ki.
A kockázatkezelés explicit módon megjelenik a gyártási folyamatban.
A spirális modell szektorai:
* Célkitűzések megállapítása: az adott fázis céljainak megállapítása.
* Kockázatbecslés és -csökkentés: a kockázati tényezők felmérése, valamint a legfőbb kockázati faktorok várható hatásának csökkentése.
* Fejlesztés és validáció: az általános módszerek közül bármely kiválasztása.
* Tervezés: a projekt áttekintése és a spirál következő fázisának megtervezése.
40.Ismertesse a szoftvertervezés lépéseit és folyamatát.
A tervezés lépései:
* Architektúra tervezése
* Absztrakt specifikáció
* Interfészek tervezése
* Komponensek tervezése
* Adatstruktúrák tervezése
* Algoritmusok tervezés
42.Mi a szoftver validáció célja és elemei?
A verifikáció és validáció (V & V) célja annak bizonyítása, hogy a rendszer teljesíti a specifikációban foglaltakat és a felhasználó igényeinek megfelelően működik.
Elemei: ellenőrzés, felülvizsgálat és rendszertesztelés.
Rendszertesztelés: a rendszer futtatása olyan tesztadatokkal, amely a specifikáció szerint a valós működés során előfordulhat.
44.Mit jelent a szoftver evolúciója? Miért van rá szükség? Mik a legfőbb kiváltó okai?
Ahogy a változó üzleti-gazdasági körülmények miatt a követelmények változnak, a kiszolgáló szoftvernek is változnia és fejlődnie kell.
Bár a fejlesztés és karbantartás között régebben éles határvonal húzódott, ez egyre kevésbé releváns, hiszen egyre kevesebb a teljesen új rendszer (evolúció).
45.Ismertesse a Rational Unified Process (RUP) filozófiáját, főbb jellemzőit.
Korszerű tervezési modell, amely az UML, és a hozzá kapcsolódó eljárásokból jött létre.
Általában 3 nézetet használunk:
* Dinamikus nézet: a fázisokat az idő függvényében mutatja.
* Statikus nézet: a gyártási folyamatokat mutatja.
* Gyakorlati nézet: jól bevált gyakorlati útmutató.
A RUP fázisai:
Alapozás: a rendszer számára egy üzleti modell megalkotása.
Kidolgozás: a problématér megértése és a rendszer-architektúra kidolgozása.
Konstrukció: rendszertervezés, programozás és tesztelés.
Átmenet: a rendszer telepítése a működési környezetbe.
46.Mik a számítógéppel segített szoftverfejlesztés által nyújtott legfontosabb szolgáltatások? Soroljon fel tipikus eszközöket!
CASE (Computer-aided software engineering) olyan szoftver, amely a szoftverfejlesztés és evolúció folyamatát segíti.
Tevékenységek automatizálása:
* Grafikus szerkesztők rendszermodellek fejlesztésére.
* Adatkönyvtár tervezési entitások menedzselésére.
* Grafikus felhasználói felületszerkesztő.
* Debuggerek hibakereséshez.
* Automatikus transzlátorok új programverziók generálásához.
47.Mik a CASE eszközök integrációjának alapvető típusai?
Eszköz (tool): elemi műveletek támogatására szolgál.
Munkapad (workbench): egy gyártási fázist támogat. Általában néhány integrált eszközt tartalmaz.
Környezet (environment): az egész szoftvergyártási folyamat minden lényeges elemét tartalmazza. Általában számos integrált munkapadot tartalmaz.
48.Mi a szoftver-projekt menedzsment célja?
Biztosítja, hogy a szoftvert időben és a megadott ütemterv szerint szállítsák, a megrendelő és a fejlesztő szervezetek által állított követelmények betartásával.
49.Miért különleges a szoftvermenedzsment más menedzsment tevékenységekhez
képest?
A termék nem materiális.
A termék különlegesen flexibilis.
A szoftvermérnökség nem rendelkezik más mérnöki tudományokhoz hasonló szilárd alapokkal (pl. gépész-, villamosmérnök).
A szoftverfejlesztési eljárás nem szabványosított.
Sok szoftver projekt unikális.
50.Mik a menedzser fő tevékenységei?
Pályázatok írása.
Projekttervezés és ütemezés.
Költségtervezés.
Projekt felügyelet és ellenőrzés.
Személyzet kiválasztása és értékelése.
Beszámolók írása és prezentációja.
51.Mi a projekttervezés?
Valószínűleg a legidőigényesebb projektmenedzsment tevékenység.
Állandó tevékenység a kezdeti koncepciótól a rendszer átadásáig. A terveket állandóan felül kell vizsgálni amint újabb információ áll rendelkezésre.
Több különböző típusú terv készül egy szoftverprojekt során, amelyek az ütemezéssel és a pénzügyekkel foglalkoznak.
52.Sorolja fel a projekttervek főbb típusait és röviden ismertesse ezeket!
Minőségbiztosítási terv: a projekt során használatos minőségbiztosítási eljárások és szabványok leírása.
Validációs terv: a rendszervalidáció során használt megközelítés, a felhasznált erőforrások és ütemterv leírása.
Konfigurációs és menedzsment terv: konfiguráció menedzsment eljárások és az alkalmazott struktúrák leírása.
Karbantartási terv: a rendszer karbantartási követelményeit becsli (karbantartási költség és egyéb ráfordítás).
Továbbképzési terv: A projekten dolgozók szakmai felkészültségének és tapasztalatának fejlesztési terve.
53.Ismertesse a projekttervezés folyamatát (pl. pszeudo-kóddal)!
A projektet érintő kényszerek és megszorítások definiálása.
A projekt paraméterek kezdeti becslése.
A projekt határidők és teljesítések definiálása
while a projekt nem kész és nem ment csődbe loop
Projekt ütemterv felvázolása
Az ütemterv szerinti tevékenységek indítása
Wait ( egy ideig )
A projekt előmenetelének felülvizsgálata
A projekt becsül paramétereinek felülvizsgálata
Projekt ütemterv frissítése
A kényszerek és teljesítések újratárgyalása
if ( probléma adódik ) then
Technikai felülvizsgálat, esetleg revízió kezdeményezése
end if
end loop
54.Mi a projektterv feladata, milyen főbb információkat tartalmaz?
Ismertesse a projektterv tipikus felépítését.
A projektterv tartalmazza:
* A projekt számára elérhető erőforrásokat.
* A munka felosztását.
* A munka ütemtervét.
A projektterv felépítése:
* Bevezetés.
* A projekt felépítése.
* Kockázatelemzés.
* Hardver és szoftver erőforrás igények.
* A munka felosztása.
* A projekt ütemterve.
* Felügyeleti és beszámolási mechanizmusok.
55.Ismertesse a határidők (mérföldkövek) és teljesítések definícióját!
Határidő (mérföldkő): egy tevékenységi szakasz lezáró pontja.
Teljesítés: a megrendelőnek leszállított és átadott eredmény.
57.Mi a kockázatkezelés feladata? Mi a kockázat? Mi a szoftver-kockázatok három alapvető fajtája? Soroljon fel példákat az egyes kockázatokra!
Kockázatkezelés: a kockázatok felmérésével és azok projektre gyakorolt hatásának minimalizálásának tervezésével foglalkozik.
Kockázat: annak a valószínűsége, hogy egy kellemetlen körülmény bekövetkezik.
* Projektkockázatok: a határidőket és az erőforrásokat befolyásolják.
* Termékkockázatok: a fejlesztett szoftver minőségét és teljesítményét befolyásolják.
* Üzleti kockázatok: a beszerző, illetve fejlesztő céget befolyásolják.
58.Ismertesse a kockázatkezelés menetét, annak 4 fő lépését!
Kockázatok azonosítása: a projekt-, termék-, és üzleti kockázatok azonosítása.
Kockázat analízis: a fenti kockázati tényezők valószínűségének becslése.
Kockázattervezés: a kockázatok hatásának minimalizálása érdekében tervek felvázolása.
Kockázatfigyelés: a kockázatok figyelése a projekt teljes időtartama alatt.
59.Mi a kockázat-azonosítás során azonosított fő (6) kockázat-típus?
Technológiai kockázatok.
Személyi kockázatok.
Szervezeti kockázatok.
Eszköz kockázatok.
Követelmény kockázatok.
Becslési kockázatok.
60.Mi a kockázatanalízis feladata és menete?
Minden kockázati tényező valószínűségének és komolyságának felmérése.
Valószínűség lehet: nagyon alacsony, alacsony, közepes, magas, nagyon magas.
Hatás lehet katasztrofális, komoly, elviselhető, jelentéktelen.
61.Mi a kockázattervezés feladata és főbb statégiái?
Minden kockázati tényező kezelésére stratégia kidolgozása.
Elkerülési stratégiák: a kockázati esemény bekövetkezési valószínűségét csökkentjük.
Minimalizáló stratégiák: a kockázati tényező hatását a projektre vagy a termékre csökkentjük.
Vészterv: ha a kockázati esemény bekövetkezik, a vészterv kezeli.
62.Mi a kockázatfigyelés feladata és menete?
Időközönként minden kockázati tényező vizsgálata:
* Valószínűsége nő vagy csökken?
* A kockázati tényező hatása változott?
A menedzsment projektmegbeszélésein az összes kockázati tényező megvitatása.
63.Mi a követelménytervezés, mik a követelmények?
Követelménytervezés: A felhasználói igények és a rendszer működési feltételek feltárásának folyamata.
Követelmények: a rendszerről a követelménytervezés folyamata során leírt szolgáltatások és feltételek/kényszerek halmaza.
64.Mi a követelmény? Két fő típusa.
Követelmények: a rendszerről a követelménytervezés folyamata során leírt szolgáltatások és feltételek/kényszerek halmaza.
Típusai:
* Felhasználói követelmények
* Rendszerkövetelmények
65.Mik a felhasználói követelmények és a rendszer követelmények?
Felhasználói követelmények: a rendszer szolgáltatásairól és a működési feltételekről szóló természetes nyelven írt állítások és diagramok. Az ügyfél számára készül.
Rendszerkövetelmények: strukturált dokumentum, amely tartalmazza a rendszer funkcióinak, szolgáltatásainak és működési feltételeinek részletes leírását. Definiálja az implementálandó feladatokat, így a megrendelő és a szállító közti szerződés része lehet.
66.Mik a funkcionális, nem funkcionális és környezeti (domain) követelmények?
Funkcionális követelmények: milyen szolgáltatásokat kell a rendszernek nyújtania, hogyan kell bizonyos bemeneti adatokra reagálnia és hogyan kell viselkednie egyes helyzetekben.
Nem funkcionális követelmények: a rendszer szolgáltatásaira és funkcióira vonatkozó feltételek és kényszerek.
Környezeti (domain) követelmények: olyan követelmények, amelyek a felhasználói környezetből erednek és ennek a környezetnek a sajátságait tükrözik.
67.Mik a funkcionális követelmények fő jellemzői és fajtái?
Milyen elvárásaink vannak a funkcionális követelményekkel szemben?
Leírja a rendszer szolgáltatásait.
Függ a szoftver típusától, a várható felhasználói körtől és attól, hogy hol fogják a szoftvert használni.
A funkcionális felhasználói követelmények magas szintű állítások is lehetnek a rendszer elvárt viselkedéséről, de a funkcionális rendszerkövetelményeknek a szolgáltatások részletes leírását kell tartalmaznia.
