SzA2 - Az Adattér, Adatmanipulációs Fa Flashcards

1
Q

Az adattér fogalma

A

Olyan tér, ami biztosítja az adattárolást olyan formában, hogy az adattérben található adatok közvetlenül manipulálhatók legyenek a CPU által.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Az adattér két része és jellemzőik

A

kép6+kép7

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Adatmanipulációs fa fogalma

A

Megmutatja a potenciális adatmanipulációs lehetőségeket. Bizonyos részfái megmutatják például egy adott implementáció adatmanipulációs lehetőségeit.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

A memória tér két része

A

• fizikai memória
• virtuális memória

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

A virtuális és fizikai memória kulcsjellemzői

A

a) két külön memória memóriatér létezik
a. fizikai (CPU által látható, kisebb, így gyorsabb)
b. virtuális (programozó által látható nagyobb)
b) létezik olyan transzparens (a felhasználó szempontjából) mechanizmus, amely az éppen futó program számára nem szükséges adatokat automatikusan a fizikai címtérből átteszi a virtuális memóriába. Kétirányú adatforgalom: FM (itt fut a program, sokkal kisebb, gyorsabb) VM (ezt látja a programozó, nagyobb, lassabb)
c) létezik olyan a felhasználó számára transzparens mechanizmus, amely a felhasználó által használt virtuális címet futási (execution) fázisban automatikusan lefordítja valós címekké. Egyirányú adatforgalom VM => FM (ma már erre a célra címfordító hardverek vannak a CPU- ban)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

FMVM definíció

A

létezik olyan transzparens (a felhasználó szempontjából) mechanizmus, amely az éppen futó program számára nem szükséges adatokat automatikusan a fizikai címtérből átteszi a virtuális memóriába. Kétirányú adatforgalom: FM (itt fut a program, sokkal kisebb, gyorsabb) VM (ezt látja a programozó, nagyobb, lassabb)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

VM=>FM definíció

A

létezik olyan a felhasználó számára transzparens mechanizmus, amely a felhasználó által használt virtuális címet futási (execution) fázisban automatikusan lefordítja valós címekké. Egyirányú adatforgalom VM => FM (ma már erre a célra címfordító hardverek vannak a CPU- ban)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

A regisztertér meghatározása

A

Az adattér egy nagyteljesítményű része.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

A regisztertér osztályozása

A

I. egyszerű regisztertér
II. különféle adattípusokhoz különálló regiszterek
III. összetett (többszörös) regiszterkészlet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Az egyszerű regisztertér négy típusa

A

1) egyszerű regiszter struktúra AC-> akkumulátor regiszter (egyetlen, kitüntetett regiszter volt régebben, minden művelet után menteni kellett az eredményt az operatív tárba, hogy a következő operandust be tudjuk hívni)
2) +néhány dedikált adatregisztert AC + Data regiszterek (a programok feldolgozását felgyorsította)
3) univerzális regiszterkészlet (több regiszter volt, amit szabadon fel lehetett használni, hatékonyság növelése, gyorsabb, új programozási stílus, a gyakran használt változókat regiszterekbe lehetett menteni). Az első ilyen gép 1956-ban jelent meg, ami 8 db regisztert tartalmazott.
4) Stack Architektúra (regiszter): a processzor mindig a legfelső regisztert látja. Stack operandus: a regiszter címzés rövid, gyors, tulajdonképpen nem igényel címzést. Hátránya: szekvenciális hozzáférés a regiszter tartalmához, lassítja a feldolgozást, nem lehet a belső adatokat közvetlenül elérni (lehívás (fetch) szűk keresztmetszet).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Különféle adattípusokhoz különálló regiszterek

A

Cél a folyamatok felgyorsítása különös tekintettel a lebegőpontos (FP) műveletekre 4 byte (100szoros sebességnövekedés érhető el velük)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Egyszerű regiszterstruktúra

A

1) egyszerű regiszter struktúra AC-> akkumulátor regiszter (egyetlen, kitüntetett regiszter volt régebben, minden művelet után menteni kellett az eredményt az operatív tárba, hogy a következő operandust be tudjuk hívni)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Dedikált adatregiszterek

A

2) +néhány dedikált adatregisztert AC + Data regiszterek (a programok feldolgozását felgyorsította)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Univerzális regiszterkészlet

A

3) univerzális regiszterkészlet (több regiszter volt, amit szabadon fel lehetett használni, hatékonyság növelése, gyorsabb, új programozási stílus, a gyakran használt változókat regiszterekbe lehetett menteni). Az első ilyen gép 1956-ban jelent meg, ami 8 db regisztert tartalmazott.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Stack architektúra

A

4) Stack Architektúra (regiszter): a processzor mindig a legfelső regisztert látja. Stack operandus: a regiszter címzés rövid, gyors, tulajdonképpen nem igényel címzést. Hátránya: szekvenciális hozzáférés a regiszter tartalmához, lassítja a feldolgozást, nem lehet a belső adatokat közvetlenül elérni (lehívás (fetch) szűk keresztmetszet).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Összetett (többszörös) regiszterkészlet

A

Ciklusok, megszakítások, egymásba ágyazott folyamat.

Kontextus: a program végrehajtás során a regiszterek állapotát az állapot információkkal (PC, flag) együtt kontextusnak nevezzük.
Amennyiben egy eljárást hívunk kontextust kimentjük az operatív tárba LASSÚ folyamat!
Megoldás: ahány eljárás annyi regiszter, több regiszterkészlet.

17
Q

Többszörös regiszterkészlet tervezési tere

A
  1. több egymástól független regiszterkészlet
    Adatátadás (paraméterátadás) operatív táron keresztül történik.
  2. átfedő regiszterkészlet (INS, OUTS, LOCALS)
    Több egymásba ágyazott eljárások gyorsítására alkották meg.
    Hátrány: fix és merev
    A regiszterek száma és a regiszterkészletek száma szerint is lehet szűk a keresztmetszet, túlcsordulás léphet fel.
    6-8 regiszterkészlet esetén már kezelhető (4-5%) a túlcsordulások száma
    Max. 8 egymásba ágyazott eljárás/folyamatunk legyen.
  3. stack-cache
    Ötvözi a:
    a. stack gyorsaságát
    b. veremregiszter szervezését
    c. a regiszterek közvetlen címezhetőségét
    Aktiválási rekordokat definiálunk, amelyek változó hosszúságúak, relatív távolság meghatározása.
    Rugalmas, nincs túlcsordulás, paraméterek, visszaadása is megoldott, ma ezt használjuk.
18
Q

Adatmanipulációs fa részei

A
  1. (Legfelső szintje)adattípusok: FX1(Byte), FX2, FX4, BCD, FP4, FP8, boolean (FX = fix, FP = lebegő pontos, BCD = binárisan ábrázolt decimális)
  2. Műveletek: például fix számosnál: +, -, *, /
  3. Operandusok típusai: rrr, rmr, …, mmm (r = regiszter, m = memória)
  4. Címzési módok: memória típusú operandusoknál R+D, PC+D, RI+D
    (D = displacement, R = regiszter, PC = program counter, RI = index register)
  5. Gépi kódok (utasítások): Pl.: 10011110
19
Q

Numerikus adattípusok

A
  • fixpontos
  • lebegőpontos
  • BCD
20
Q

Fixpontos adattípusok

A
  • egyes komplemens
  • kettes komplemens
  • többletes kódolás
21
Q

Kettes komplemens adattípusok

A

Előjeles: byte, szó, dupla szó, quadro szó (128 bit)

Előjel nélküli

22
Q

Lebegőpontos adattípusok

A
  • normalizált

- nem normalizált

23
Q

Normalizált adattípusok

A
  • hexa

- bináris

24
Q

Bináris adattípusok

A

IEEE: egyszeres pontosságú (32bit), kétszeres pontosságú (64bit), kiterjesztett pontosságú (128bit)
VAX

25
Q

BCD adattípusok

A
  • pakolt

- pakolatlan

26
Q

Pakolt adattípusok

A
  • EBDIC: változó hosszúságú, fix hosszúságú

- ASCII: szabványos (7bit), kiterjesztett (8bit)

27
Q

Karakteres adattípusok

A
  • EBDIC
  • ASCII: szabványos (7bit), kiterjesztett (8bit)
  • UNICODE (2 bájt)
28
Q

Logikai adattípusok

A
  • 1 bájtos (szemcsézettség)
  • 2 bájtos
  • 4 bájtos
  • változó hosszúságú
29
Q

Összetett adattípusok fajtái

A

Elemi adattípusokból épülnek fel. Adatszerkezetek
• Többféle elemi adattípus esetén rekordoknak nevezzük
• Egyféle adattípus esetén
o Tömb:1dimenziós–vektor o Lista
o Fa(általábanbináris)
o Sor (FIFO)
o Halmaz
o Szöveg
o Verem(stack)
Műveletek: a kivételeket pontosan tudni kell kezelni. Pld.: 0-val való osztás esetén mi a teendő? Műveletek készlete architektúra függő.

30
Q

Címzési módok fogalma

A

Az egyes memória operandusok vonatkozásában a megengedett címzési módok deklarálása.

31
Q

Címosztás fajtái

A

Címosztás (4GB->64GB)
a. Abszolút címzés (nem használjuk)
b. Relatív címzés (választunk egy bázis címet, és megadjuk a tőle való távolságot
(különbséget). Y=B+D).
c. Báziscím lehet:
i. Dedikált regiszter
ii. Program counter
iii. Top offset
iv. Bármilyen más mutató

32
Q

Cím módosítás

A
  1. Cím módosítás
    a. Egy adatblokk egymás követő elemeit (autóinkrementálás/autódeklarálás)
    b. Egy adatblokk egyes speciális elemét.
    S-Start
    Rxi- az adott indexregiszter tartalma
    Y: cím
    -meghatározása: Ye=S+Rxi -kétdimenziós esetben: Ye=S+(Rbi)+(Rbj)
33
Q

Tényleges cím deklarálása

A
  1. Tényleges (deklarált) cím interpretálása
    a. Direkt vagy indirekt címzés
    b. Valós vagy virtuális
    c. Utasításos kódok