Somi elmélet Flashcards
Objective: Survive
Melyek a kétváltozós függvények alapműveletei?
- ’ÉS’ művelet (’*’)
- ’VAGY’ művelet (’+’)
- negáció (tagadás) művelete ( ’ ̅’ )
Melyek a Boole-algebra axiómái?
- Asszociativitás - (A+B) + C = A + (B+C)
- Kommutativitás - AB = BA
- Disztributivitás - A * (B+C) = AB+AC
- Ellentmondás törvénye - A * A = 0
- Elnyelési törvények - (3db de nem igazán fontos, ASSZEM)
- Identitások törvénye - A + 0 = A, A*1 = A
- Idempotencia törvénye - A * A =
- De-Morgan azonosságok
Mit nevezünk logikai kapunak, milyen típusai vannak?
Itt kérdezheti még a jelőléseket avagy az EU és IEEE szabványt
Logikai kapunak azokat az alapelemeket nevezzük, melyek a bináris változókat,
illetve az ezekkel végzett Boole-algebrai műveleteket áramköri szinten realizálják.
Jelőlések:Maxwheresegédlet1. (kép nincs mert prémiumra nem fogokfizetni)
Sorolja fel a logikai függvények megadási
módjait!
- igazságtáblázattal
- algebrai alakkal
- kapuszintűi logikai vázlattal
Adja meg a kombinációs hálózatok fő jellegzetességeit (működés, felépítés:feketedoboz modell, specifikációs mélység)!
Egy kombinációs hálózatnak bemenetei és kimenetei vannak, valamennyi egy
logikai változó, illetve logikai jel, és ennek megfelelően mindegyik csak a „0” vagy
az „1” logikai értéket veheti fel. Ez a kombinációs hálózat fekete-doboz
modelljének egyik lényeges tulajdonsága.
Nevezze meg a leggyakrabban használt nevezetes kétváltozós
függvényeket!
- ’0’ és ’1’generátor
- ’ÉS’ (AND) és ’NEM-ÉS’ (NAND) függvény
- ’VAGY’(OR) és ’NEM-VAGY’ (NOR) függvény
- ANTIVALENCIA (EXOR, XOR) és EKVIVALENCIA (EXNOR, XNOR) függvény
Milyen logikai függvény egyszerűsítési módszereket ismer?
- Egyszerűsítés algebrai módszerrel
- Quine módszer
- Quine-McCluskey módszer
- Karnaugh táblás módszer
Mi a lényege a Quine-módszernek?
A Quine módszer alapja a függvény ’1’-es értékéhez rendelt két minterm közös
szorzótényezőinek oly módon történő kiemelése, hogy a zárójelben egy logikai
változónak és negáltjának az összege maradjon, amely logikai összeg ’1’.
Mutassa be a Karnaugh táblás függvényábrázolást
Egy ’n’ változós függvény lehetséges mintermjeinek megfeleltetünk egy-egy négyzetet, és
úgy helyezzük el őket, hogy -mind vízszintesen, mind függőlegesen- az egymástól
egységnyi távolságra lévő, azaz csak egyetlen bit-ben különböző mintermeket
reprezentáló négyzetek szomszédosak legyenek, vagyis így bináris kódszavuk ún.
Hamming-távolsága ’1’. Ennek az a nagy előnye, hogy igen könnyen észrevesszük az összevonható mintermeket illetve termeket, hiszen azok egymás mellett helyezkednek
el.
Ha lehet ezt inkább saját szavakal, mert én ezt biztos nem tanulnám meg
Mi a Karnaugh tábla egyszerűsítési módszere?
Két - azonos kimeneti tulajdonsággal rendelkező - szomszédos minterm vagy term 2 hatványai szerint összevonható, és az így összevont termek függvényalakjai kevesebb változót tartalmaznak, ezáltal egyszerűsödik
megadásuk.
Mely tulajdonságát használjuk ki a nem teljesen specifikált kombinációs hálózatnak a
Karnaugh táblás egyszerűsítés esetében?
Ha a logikai függvény nem teljesen határozott, akkor legalább egy olyan bemeneti kombináció, azaz minterm van, amelyhez rendelt függvény érték számunkra
közömbös. Ilyenkor különböző szimbólumokkal jelöljük be a Karnaugh-táblába az ’1’- es és közömbös (don’t care) mintermeket. Ez utóbbiakat célszerű a már ismert kis vízszintes vonalkával (-) jelölni. A közömbös mintermekkel szabadon bánhatunk. Ha
előnyös az egyszerűsítés szempontjából, akkor összevonjuk őket az ’1’-es
mintermekkel, ha nem, akkor ’0’-ás mintermeknek tekintjük őket.
Milyen lefedési elvet célszerű alkalmazni általánosságban a Karnaugh táblán a minimális
függvényalak meghatározásához?
A lehető legegyszerűbb függvényalak felírása céljából a lehető legnagyobb
összevonásokat, azaz az összes prímimplikánst célszerű megkeresni, és ezek
segítségével - irredundánst lefedést alkalmazva - megadni a működést leíró
függvényalakot.
Milyen lehetőségeket biztosítanak egy nem teljesen specifikált kombinációs hálózat
függvényének „don’t care” értékkel rendelkező mintermjei az irredundáns lefedés meghatározása esetén?
A nem teljesen specifikált hálózatok esetében célszerű a prímimplikáns képzéskor az egyszerűbb (lehetőleg prímimplikáns alakot biztosító) „don’t care” bejegyzések bevonása a mintermes összevonásokba, ügyelve a redundáns lefedések elhagyására
Mikor és hogyan keletkezhet egy kombinációs hálózatban statikus hazárd?
Ha egyetlen bemeneti változó logikai értékének megváltozásakor a kimenet a specifikáció szerint nem változna, de a realizált hálózat kimenetén mégis átmeneti változás zajlik le.
A statikus hazárdnak milyen típusai vannak?
A kimenő logikai változó(k) lehetséges bináris értékeiből kiindulva- kétféle statikus hazárdot eredményezhet:
* ’0’-ás típusú statikus hazárd
* ’1’-es típusú statikus hazárd
Mikor beszélünk ‘0’ típusú statikus hazárdról?
Ha a specifikált hálózat kimenete a bemeneti változás ellenére alacsony logikai szinten (’0’) kell, hogy maradjon, de a
realizált hálózat - átmenetileg - egy magas, ’1’-es logikai szintű impulzust mutat.
Mikor beszélünk ‘1’ típusú hazárdokról?
Ha a specifikált hálózat kimenete a bemeneti változás ellenére magas logikai szinten (’1’) kell, hogy maradjon, de a realizált hálózat - átmenetileg - egy alacsony, ’0’-ás logikai szintű impulzust
mutat.
Lényegében a ‘0’ statikus hazárd ellenkezője
Hogyan szüntethető meg egy statikus hazárd?
A statikus hazárdok megszüntethetők ún. redundáns implikánsok bevezetésével.
