penz Flashcards
Mi a pénz?
- A pénz egy olyan eszköz, amely:
– elősegíti a kölcsönösen előnyös csereszándékok találkozását → a pénz társadalmi intézménye egy olyan közjószág, amely
a tranzakciós költségek csökkenését idézi elő
– szerepet játszik a termelési folyamat momentumai valamint
a fogyasztás (fogyasztói vásárlás) pillanata között fennálló
időbeli eltolódás áthidalásában.
– segít áthidalni az eltérő értékből fakadó problémát:
kölcsönös csereszándék esetén is a csere meghiúsulhat.
A pénz jellemzői
– Általánosan elfogadott → bizalom
– Standardizált (viszonylag homogén)
– Tartós
– Könnyen hordható
– Viszonylag ritka
– Osztható
A pénz funkciói
- Forgalmi eszköz
- Értékmérő
- Értékőrző
- Forgalmi eszköz
A pénz hivatalos
fizetőeszköz, a pénzzel adás-vételi ügyleteket
lehet kötni, lebonyolítani.
A megegyezett
pénzösszeg átadásával a vásárló (áttételesen)
ellenszolgáltatást nyújt a kapott jószágért.
- Értékmérő
A pénzegység egy mértékegység:
a csereérték mértékegysége. A kötelezettségeket is pénzegységben fejezzük ki.
- Értékőrző
a pénz létezése lehetőséget
biztosít arra, hogy a fogyasztók a jelenbeli
vásárlóerejük (reáljövedelmük) egy részét a
jövőbe csoportosítsák át.
Más eszközöktől abban különbözik, hogy likvid.
Mit jelent a likviditás?
A likviditás azt mutatja meg, hogy egy eszközt mennyire
könnyen lehet csereeszközként használni.
M1, M2, M3
M1 – szűk értelemben vett pénz
M2 – közbeeső pénztömeg
M3 – széles értelemben vett pénz
M1 – szűk értelemben vett pénz
-a monetáris-pénzügyi intézményeken kívüli készpénz:
pénzérmék, bankjegyek, amelyek a gazdasági körforgásban egy
adott időpillanatban részt vesznek.
Nem tartozik bele az a
készpénz, amely egy adott időpillanatban a kereskedelmi
bankoknál és a nemzeti banknál található.
-látra szóló- és folyószámla betétek:
ezek a betétek azonnal készpénzre
válthatók vagy kifizetésekre használhatók → azonnal és
korlátozás nélkül felhasználhatók fizetőeszközként.
M2 – közbeeső pénztömeg
-legfeljebb két éves lejáratú lekötött betétek
-legfeljebb három hónapos felmondási idővel rendelkező,
törlesztési kötelezettséggel járó betétek.
M3 – széles értelemben vett pénz
-visszavásárlási megállapodások (repoügyletek),
-pénzpiaci alapok befektetési jegyei,
-pénzügyi intézmények által kibocsátott likvid pénzügyi
eszközök.
Mi a pénzügyi rendszer?
A pénzügyi rendszer azokból a pénzügyi intézményekből áll,
amelyek összepárosítják a megtakarításokat a beruházási
forrásigényekkel.
A kereskedelmi bankok
A kereskedelmi bankok a háztartásokkal és a vállalatokkal
üzleti-pénzügyi kapcsolatban állnak.
A hitelnyújtás során a kereskedelmi bankok saját tőkéjüket
meghaladó mértékben nyújtanak hitel. → hatósági
(elsősorban nemzeti banki) szabályozás szükségessége:
o tőkekövetelmények,
o tartalékkövetelmények,
o betétbiztosítási rendszer.
A kereskedelmi bankok hitelt nyújtanak:
- Közvetlenül a lakosságnak, a vállalatoknak;
- Közvetetten az államnak (államkötvények vásárlásával);
- A bankközi pénzpiacon egymásnak
A kereskedelmi bankok profitorientált üzleti szervezetek:
- a bevételük a hitelek után felszámolt kamatból és a
nyújtott szolgáltatások díjaiból származik, amelyek fedezik - a költségeket, azaz a betétek után fizetett kamatot (a
betétesek jövedelmét) és a működési költségeket (bérek,
gépek és felszerelések amortizációja, reklám stb.) - A kamatrés a hitel kamatlába és a betéti kamatláb közötti
különbség.
A kétszintű bankrendszer
A modern kétszintű bankrendszerben két típusú bankja:
1. A „bankok bankja” – a nemzeti bank, központi bank, jegybank
2. A kereskedelmi bankok
A nemzeti bank
-rendelkezik a készpénzkibocsátás kizárólagos jogával;
-felügyeli a bankok működését;
-csak a kereskedelmi bankokkal áll kapcsolatban → végső
hitelező funkciót tölti be;
-célja: az árstabilitás biztosítása → kormánytól független
intézmény (döntéshozó fórumának az Igazgatótanácsnak tagjait
a Parlament nevezi ki öt évre).
M0 – a monetáris bázis - jegybankpénz
-forgalomban levő készpénz;
-a hitelintézetek által a nemzeti banknál elhelyezett kötelező
tartalékok és önkéntes alapon elhelyezett tartalékok.
100%-os tartalékolású bankrendszer
100%-os tartalékolású bankrendszerben csak jegybankpénz van.
a résztartalékolású bankrendszer készpénz nélkül
Legyen: R(Reserves)-tartalék, rr(reserve ratio)-tartalékráta,
D(Deposits)-betétek
R=rr×D
A hitelezésre vagy pénzügyi eszközök (kötvények, részvények)
vásárlására fordítható maximális összeg = (1-rr)×D
A résztartalékolású bankrendszer korlátozott mértékű
számlapénz-teremtő képességgel rendelkezik:
M=M0×1/rr.
1/rr - a kereskedelmi bankok pénzmultiplikátora.
A résztartalékolású bankrendszer pénzteremtésének
képessége függ:
1) a központi banktól
2) a gazdasági szereplőktől
3) a kereskedelmi bankok tartalékolási politikájától
1) a központi banktól:
-minél nagyobb a tartalékráta (rr), a kereskedelmi bankok annál
kevesebb pénzt teremthetnek
-minél kisebb a monetáris bázis (M0), a kereskedelmi bankok
annál kevesebb pénzt teremthetnek
2) a gazdasági szereplőktől
-minél kevesebb hitelt szeretnének felvenni a gazdasági
szereplők (a vállalatok és a háztartások), a kereskedelmi bankok
annál kevesebb pénzt teremthetnek (ezt a hajlandóság részben
összefügg a kamatláb szintjével – ezt a gondolatot a következő
esetnél fejtjük ki)
3) a kereskedelmi bankok tartalékolási politikájától:
-minél több pénzforrást tartalékolnak önkéntes alapon, annál
kevesebb pénzt teremthetnek.
A résztartalékolású bankrendszer készpénzzel:
Legyen: C(cash)-készpénz, cr(cash ratio)-készpénztartási arány
cr=C/D
M0=C+R
M=C+D
m=M/M0=(C+D)/(C+R)= (cr+1)/(cr+rr)
