2. Felvonas

Question 1

A gazdasági nyitottság dimenziói

Answer 1

1. Kereskedelmi nyitottság (javak és szolgáltatások szabad áramlása)
2. Tőkepiaci nyitottság (a pénztőke és reáltőke szabad áramlása)
3. Munkaerőpiaci nyitottság (a munkaerő és a tudás szabad áramlása)

Question 1

1. Kereskedelmi nyitottság (javak és szolgáltatások szabad áramlása):

Answer 1

• A globalizáció úttörő dimenziója: legkorábban nyilvánult meg.
• A hazai fogyasztók és vállalatok külföldi termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak, illetve a belföldi vállalatok nemcsak a hazaiaknak értékesíthetik termékeiket, szolgáltatásaikat, hanem a külföldi fogyasztóknak és vállalatoknak.

Question 2

2. Tőkepiaci nyitottság (a pénztőke és reáltőke szabad áramlása):

Answer 2

-A hazai megtakarítók és pénzügyi közvetítők szabadon választhatnak belföldi és külföldi pénzügyi eszközök vásárlása között (bankbetét, befektetési alap, kötvény, részvény stb.), hasonlóan külföldi megtakarítók és pénzügyi közvetítők számára is elérhetően a belföldi befektetési lehetőségek.

-A hazai háztartások szabadon vásárolhatnak külföldi ingatlant, vagy a hazai vállalatok szabadon létrehozhatnak külföldi telephelyeket, gyárakat, illetve a külföldiek is vásárolhatnak belföldi ingatlanokat, létesíthetnek belföldi gyártelepeket.

• A tőkeáramlás elősegíti új technológiák áramlását, alkalmazását.

Question 3

3. Munkaerőpiaci nyitottság (a munkaerő és a tudás szabad áramlása):

Answer 3

• A belföldi munkavállalók szabadon választhatnak a belföldi és a külföldi munkavállalás között, valamint a belföldi alkalmazók szabadon választhatnak a belföldi és a külföldi munkaerő között.
• A munkaerő kevésbé mobilis, mint a (pénz)tőke: nyelvi, kulturális korlátok.
• A munkaerő szabad áramlása aszimmetrikus sokkok esetén korlátozott alkalmazkodási mechanizmust jelent.
• A humán tőke (mint felhalmozott tudás) áramlása könnyebben megvalósul.

Question 4

A nemzetközi fizetési mérleg

Answer 4

A nemzetközi fizetési mérleg egy adott időszakra (hónapra, negyedévre vagy évre) nyilvántartja azokat a gazdasági, pénzügyi ügyleteket, amelyek a rezidensek és nem rezidensek szereplők között jönnek létre.

Question 5

Rezidens gazdasági szereplő

Answer 5

Rezidens gazdasági szereplőnek tekintjük azt a szereplőt (személy vagy szervezet), akinek alapvető gazdasági érdeke a vizsgált országhoz kötődik (pl. nem muszáj az ország állampolgára legyen).

Question 6

Nemzetközi fizetési mérleg összehasonlítása

Answer 6

Összeállítása a kettős könyvelés elve alapján történik, azaz az esemény és annak finanszírozási forrása is nyilvántartásra kerül (credit és debit).

Question 7

A nominális árfolyam

Answer 7

A nominális árfolyam a hazai és a külföldi pénz relatív ára: - megmutatja, hogy hány hazai pénzegységet ér egy külföldi pénzegység.
(pl. 1 euró = 4,97 lej) - megmutatja, hogy hány külföldi pénzegységet ér egy hazai pénzegység. (1 lej = 0,2012 euró)

Question 8

A reálárfolyam

Answer 8

A reálárfolyam a hazai és a külföldi termékek relatív ára:
- megmutatja, hogy hány hazai standard termékkosarat ér egy külföldi standard termékkosár.
- megmutatja, hogy hány külföldi standard termékkosarat ér egy hazai standard termékkosár.
Reálárfolyam = = Nominális árfolyam×Hazai árszínvonal/Külföldi árszínvonal

Question 9

Vásárlóparitáson számolt reálárfolyam

Answer 9

• A vásárlóerőparitás elvének érvényesülése esetén a reálárfolyam eggyel lenne egyenlő, azaz egy hazai termékkosár és egy ugyanolyan külföldi termékkosár ugyanannyiba kerülne, azaz ugyanannyi hazai pénzt vagy külföldi pénzt kellene fizetni érte.

Ilyen körülmények között a különböző pénznemben kifejezett termék árszínvonalának aránya megegyezik a nominális árfolyammal.

Reálárfolyam = 1 → → Nominális árfolyam = Külföldi árszínvonal/Hazai árszínvonal

Question 10

Árfolyamrendszerek lehetnek

Answer 10

Rögzített és Lebegő (rugalmas)

Question 11

Rögzített árfolyamrendszer

Answer 11

Rögzített árfolyamrendszerben az árfolyamot egy hatóság (nemzeti bank bizonyos országok esetén közösen a pénzügyminisztériummal) határozza meg.

Question 12

Rögzített árfolyamrendszer esetén

Answer 12

Az árfolyam értékének a tartása a nemzeti bank feladata, amihez jelentős valutatartalékra lehet szüksége, ha a hazai pénzre:
- leértékelődési nyomás nehezedik, külföldi pénzt kell eladnia
- felértékelődési nyomás nehezedik, külföldi pénzt kell vásárolnia

Question 13

A rögzített árfolyam előnyei

Answer 13

Előnyei:
- Elkerülhető az árfolyamok változékonyságából (volatilitásából) és kiszámíthatatlanságából fakadó veszteségek → stabilitás;
- A monetáris politika fegyelmezhetővé válhat (az autonómia korlátozása révén); - Segítheti az infláció csökkenését (ha hiteles az árfolyamrögzítés)

Question 14

Lebegő (rugalmas) árfolyamrendszer

Answer 14

Lebegő (rugalmas) árfolyamrendszerben az árfolyamot alapvetően a valutapiaci kereslet és a kínálat határozza meg.

Nincs hatósági beavatkozás (a nemzeti bank részéről) vagy ha van is, ez nem számottevő vagy csak időszakos.

A nemzeti banknak nincs semmilyen árfolyamcélja.

Question 15

A lebegő árfolyamrendszer előnyei

Answer 15

Előnyei:
- A külgazdasági egyensúlytalanságok gyors jelzője lehet;
- A monetáris politika (a pénzpolitika) megőrzi függetlenségét;
- Megelőzi az árfolyampolitika átpolitizálását a pártpolitika részéről;
- Nincs szükség jelentős mennyiségű valutatartalékra;
- Ragadós árak esetén segít a külső sokkhatások enyhítésében (ilyenkor a belső áringadozások nem vagy csak nagyon nehezen lehetségesek).