ókori fogalmak Flashcards
despotizmus
(=istenkirályság) Az ókori Keleten kialakuló korlátlan királyi hatalom.
politeizmus
egyistenhit
monoteizmus
többistenhit
polisz
Városállam az ókori Hellászban. Két részre osztható: a városra és a közvetlen környezetére. (pl tanya, az emberek többsége itt élt)
arisztokrácia
A nagyobb birtokkal rendelkező előkelők társadalmi csoportja az ókori Hellászban.
démosz
A köznép neve az ókori görög városállamokban. A polgárjoggal rendelkező kézművesek, kereskedők, hajósok, szabadparasztok elnevezése
demokrácia
Kormányzati rendszer, amely először az ókori Hellászban alakult ki, a nép uralmát jelentette. A polgárjoggal rendelkezők egyenrangúan és közvetlenül beleszólhattak a közügyekbe, szavaztak, tisztségeket viseltek.
eklészia
Népgyűlés. A legfontosabb törvényhozó testület a görög városállamban, Athénban. Tagja lehetett minden 20 év feletti athéni állampolgár (férfi). Bárki szabadon felszólalhatott, a szavazás egyénileg történt.
héliaia
Esküdbíróság. Igazságszolgáltató hatalom a szolóni reformok által létrehozott néptörvényszék. Tagjait sorsolták. Ez azért volt lehetséges, mert az ítélkezés nem törvények, hanem szokásjog alapján történt.
sztratégosz
katonai vezető a görög városállamokban. Évente tízet választottak.
türannisz
(=zsarnokság) Egyszemélyi diktatúra a görögöknél. Egy-egy arisztokrata származású politikus vette kezébe a hatalmat (türannosz)
principátus
Augustus által kialakított kormányzati forma. Kr.e. 28-tól ő volt a senatus első embere.
triumvirátus
Három férfi szövetségének elnevezése az ókori Rómában.
/I. triumvirátus tagjai (Kr.e. 60): Caesar, Pompeius, Crassus
II. triumvirátus tagjai (Kr.e. 43): Octavianus, Antonius, Lepidus/
szenátori rend
A római szenátorok leszármazottai, közvetlenül részt vehettek a politikai életben. Konzervatív csoportosulás, a köztársaság védelmezőjének tüntették fel magukat.
provincia
(=tartomány) A meghódított területek elnevezése. Lakói adót fizettek a római államnak. Élén helytartó állt.
néptribunus
Tisztségviselő az ókori Rómában (2-10 fő). Megválasztásuk a plebejusok politikai küzdelmének eredménye. Feladatuk a plebejusok érdekeinek védelme volt. Vétójoggal rendelkeztek.
esküdbíróság
Igazságszolgáltató hatalom a szolóni reformok által létrehozott néptörvényszék. Tagjait sorsolták. Ez azért volt lehetséges, mert az ítélkezés nem törvények, hanem szokásjog alapján történt.
osztakrimosz
cserépszavazás. Ennek segítségével távolították el a városból az egyeduralomra törő politikusokat. Később a politikai ellenfelek eltávolítására használták. Érvényességéhez 6000 szavazatra volt szükség.
plebejus
A nép elnevezése az ókori Rómában. Politikai jogokkal a királyság korában nem rendelkeztek. A hadseregben ők alkották a nehézfegverzetű gyalogságot.
patricius
A nemzetségi arisztokrácia elnevezése az ókori Rómában. A kezdeti időszakban csak ők lehettek a senatus tagjai, ők tölthették be a fontos állami és papi tisztségeket.
consul
A római köztársaság élén álló, legfőbb hatalmakat gyakorló két tisztségviselő elnevezése. A senatussal egyetértésben intézték az állam ügyeit. Egy évre választották őket, fizetést nem kaptak, ezért csak 42 év feletti gazdag polgár viselhette ezt a tisztséget.
diktátor
Ókori római tisztségviselő. Rendkívüli veszély esetén maximum hat hónapra nevezték ki, teljhatalommal rendelkezett.
senatus
(=vének tanácsa) Kormányzati testület az ókori Rómában. Létszáma változó volt: kezdetben 300, Caesar idejében 900, Augustus uralkodása alatt 1200 fő. Tagjait az ősi nemzetségekből a censor jelölte ki. Feladata a hivatalnokok ellenőrzése, a kül- és a pénzügyek irányítása, törvényelőkészítés.
magistratus
tisztségviselők, a senatus tagjai választották ki őket, eleinte csak patricíusok lehettek. minden pozíciót ketten töltöttek be hogy ellenőrizni tudják egymást a visszaélések megelözése érdekében
