felvilágosodás Flashcards
felvilágosodás felfedezései
-a skolasztikus (középkori) világszemlélet megkérdőjelezése a 16-17. században:
-kopernikusz: heliocentrikus világkép
-kepler: a bolygók sebessége változó, a keringési idő összefügg a pályájuk méretével
-galileo galilei: kisérleteivel bizonyítja a heliocentrikus világképet
-isaac newton: általános tömegvonzás törvénye (gravitáció), a dinamika alaptörvényei (tehetetlenség, erő és gyorsulás)
felvilágosodás filozófiája
2 irányzat: empirizmus és racionalizmus
empirizmus: tapasztalat és kísérletek alapján vont általános következtetések. INDUKTÍV eljárás
racionalizmus: logika és gondolkodás alapján levont következtetések. DEDUKTÍV eljárás
a felvilágosodás kialakulása és célja
kialakulás: London
terjesztő: Párizs
Hit az emberi ész és értelem mindenhatóságában.
Cél: az emberek meggyőzése. a társadalmi és politikai berendezkedés megváltoztatása.
John Locke
felvilágosult filozófus
Társadalmi szerződés: 3 elidegenítethetlen emberi jog:
-élethez való jog
-szabadsághoz való jog
-tulajdonhoz való jog
(csak fehér férfiak)
az önbíráskodásról le kell mondani: az állam védelmet biztosít
a felvilágosult filozófusok társadalom és valláskritikája
társadalomkritika:
-Elutasították a születési előjogokat.
-Jogi egyenlőség hirdetése.
valláskritika:
-vallási fanatizmus és babonák elutasítása
-A keresztény teológia fő tanításainak elvetése.
-Az egyházak világi befolyásának bírálata.
DEIZMUS: Isten megteremtette a világot, de nem avatkozik be a mindennapi életbe.
A világ törvényei tudományosan megismerhetők és leírhatók.
ATEIZMUS: Kevés filozófus képviselte.
A kereszténység alapjait kérdőjelezte meg.
Voltaire
francia felvilágosult filozófus
-Bírálta a dogmákat és az egyház szerinte képmutató működését.
-Jelmondata: „Tiporjátok el a gyalázatost!” (az intézményes egyházra utalva).
-Hit Istenben a társadalmi szabályok és erkölcsök fenntartása érdekében. (Deista)
-Híres gondolata: „Ha Isten nem volna, ki kellene találni.”
angol polgárháború
1642-1651
oka: I. Károly abszolutista kormányzása és a parlament korlátozása
Oliver Cromwell: puritán parlamenti képviselő fellépése: Vasbordájú szentek fanatikus serege
-A parlamenti hadsereg legyőzte a királyi csapatokat.
-I. Károly elfogását, szökési kísérletét és újabb vereségét követően kivégezték.
Oliver Cromwell
-Anglia hivatalosan köztársasággá vált, a monarchia megszűnt. –> egykamarás parlament
-A parlament háttérbe szorult, az irányítást Cromwell és az Államtanács vette át.
-Csonka parlament: csak Cromwell emberi voltak benne
-katonai diktatúra, nem koronáztatta meg magát
-megszerezte skóciát és íországot
-Lord Protector
I. Károly
1625-1649
Stuart-házból való abszolutista uralkodó
-nem működtette a parlamentet 1628-1640 között
1640: skót háború, pénzre van szüksége de a parlament nélkül nem szedhet be adót ezért összehívja
1640 tavasza: rövid parlament: javaslatok elutasítása
1640 ősz: hosszú parlament 1653 őszig
-a király nem oszlathatja fel a parlamentet
-új adót nem lehet beszedni
-felelős kormány visszaállítása
alkotmányos monarchia előzményei
restuaráció: II. Károly után II. Jakab abszolutista kíérletet tett–> békés módon eltüntették a trónról: dicsőséges forradalom
Helyébe: Oránai Vilmos
1689. jognyilatkozat: az alkotmányos monarchia működését szabályozó dokumentum (csak ezzel voltak hajlandók megkoronázni)
alkotmányos monarchia
-a törvényhozó hatalom a parlamenté, a király hatalmat korlátozták
-az adót csak a parlament szavazhatja meg
-hadsereget csak a parlament engedélyével
-szabad választások DE cenzusos jogon
-kétkamarás parlament: felsőházba az arisztokraták által alsóházba választási alapon kerülhettek be
gyarmatok amerikában
délen: spanyolok, portugálok
északon: angolok,franciák
angoloknál: északon és középen ipar (vasipar, hajóépítés), gabona és kukoricatermelé, kikötővárosok. délen ültetvények rabszolgákkal (gyapot, dohány, rizs) amit európában értékesítettek
az angol gyarmatokon a lakosság néhány évtized alatt jelentősen megnőtt:
-bevándorlás (protestánsok)
-sok gyerek születése (8-10)
A londoni parlament nem tartotta őket állampolgároknak, hanem gyarmati alattvalóknak. nem képviselhették magukat a parlamentben és london csak a külügyet és hadügyet felügyelte.
ÖSSZESEN 13 ANGOL GYARMAT
őslakosok helyzete a gyarmatosítás idején
rohamos fogyás:
-elfogy a vadászterületük: folyamatosan Nyugatabbra húzodnak
-emiatt katonai összecsapások (egymás közt vagy a gyarmatokkal)
-éhínségek
-európai betegségek, járványok
angol-francia konfilktus amerikába
7 éves háború 1756-63 között
a brit hadsereg nyert: kiszorították a franciákat kanadából
a békeszerződés a Mississippi térségét a spanyolokhoz csatolta át.
gyarmat és brit konfilktus
az angolok a háború kiadásait a gyarmatokkal akarta megfizetettni
-a gyamati űlések elutasították ezt, mivel nincs saját képviselőjük a parlamentbe
“Nincs adózás képviselet nélkül”
-a gyarmatokon radikális mozgalmak szerveződtek a britekkel szemben.
