Munkajog 3 beugrók rövid

Question 1

1. A biztosítási elvű ellátórendszer jellemzői (előadásvázlat)

Answer 1

A biztosítási elvű ellátásoknál a befizetéssel arányosan kap az igénylő ellátást.
* ezen az elven működik a társadalombiztosítás (egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás)
* főszabály: maga járul hozzá, de kivételt jelenthetnek a hozzátartozói nyugellátások
* meghatározott tartamú szolgálati időt feltételez
* elkülönített alapokban kezelik
* lehet önálló önkormányzatiság elvén nyugvó vagy állami intézményrendszer
* tipizált ellátásokat tartalmaz
* szerzett jogot keletkeztet: ha valaki egy ellátás feltételeinek megfelel, nem vizsgálhatják, hogy rászorult-e, indokolt-e az ellátásban részesítése.

Question 2

2. A segélyezési elvű ellátórendszer jellemzői (előadásvázlat)

Answer 2

Rászorultsági vagy segélyezési elvű rendszer
Rászorultság alapján járnak az ellátások, függetlenül attól, ki mennyit fizetett be. Ilyenek pl. a segélyek.
* rászorultság alapján jár, így védett személyi kör pontosan nem meghatározható
* a költségvetés bevételeinek terhére történik, előzetesen nem kell kötelező hozzájárulást fizetni
* nincs elkülönített pénzalap
* szubszidiárius ellátás: akkor vehető igénybe, ha valaki nem részesül a biztosítási elvű rendszer ellátásaiból (kivételesen lehetséges kiegészítő jelleggel a két típusú ellátás igénybevétele egyszerre)
* alacsony szintű ellátások

Question 3

3. A szociális biztonsághoz való jog az Alaptörvényben (előadásvázlat, TK2 36-39. o.)

Answer 3

XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

Question 4

4. Az Alkotmánybíróság által kidolgozott elvrendszer a szociális jogok kapcsán (felsorolás) (előadás-vázlat, TK2 40-44, 58-70. o.)

Answer 4

1. Jogállamiság elve
2. Jogbiztonság elve
3. Vásárolt jog elve
4. Szerzett jog elve
5. Tulajdonhoz való jog elve
6. Diszkrimináció elve

Question 5

5. Kellő felkészülési idő elve a szociális jogok kapcsán (előadásvázlat, TK2 90-92. o.)

Answer 5

Kellő felkészülési idő (a kihirdetés és a hatálybalépés közötti időszak): jogszabály megismeréséhez szükséges idő + a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges idő .
A „kellő felkészülési idő” fogalmának alapja a tulajdonvédelem kérdése. A szerzett jogok váromány jellegű része a szerződésen alapuló tulajdonvédelem szabályai szerint részesülhet alkotmányos védelemben. Amennyiben az állam egyoldalúan kívánja ezeket módosítani, akkor ehhez garanciák szükségesek, ez az alkotmányos jogvédelem.
- A kellő felkészülési idő hiánya miatt akkor minősül egy jogszabály alkotmányellenesnek, ha az szerzett jogot korlátoz, és a korábbihoz képest úgy állapít meg hátrányosabb rendelkezést, hogy a megismerés és a felkészülés hiánya sérelmet okoz az érintett számára vagy akadályozza a jogalkalmazót a jogszabály alkalmazásában.
- Valamely jogszabály nem csak akkor minősülhet a visszamenőleges jogalkotás tilalmába, ha a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a jogszabályt hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

Question 6

6. Szerzett/vásárolt jog elve a szociális jogok kapcsán (előadásvázlat, TK2 70-77. o.)

Answer 6

Vásárolt jog elve: a már teljesült feltételek alapján megszerzett jog később is megilleti, az előre megfizetett hozzájárulással jogot szerez az ellátásra. Csak biztosítási elvű ellátásokra igaz.

Szerzett jog elve: Járulékfizetése révén a váromány is védelem alá kerülhet (megfizetés megkezdődött, így bízhat benne, hogy cserébe ellátást kap). Rászorultsági elvű ellátás is védett lehet a jogállamiság elvét is segítségül hívva.

Question 7

7. Tulajdonhoz való jog elve a szociális jogok kapcsán (előadásvázlat, TK2 77-89. o.)

Answer 7

Aki a rendszerhez hozzájárult, az nem csak arra szerzett jogot, hogy most kapjon ellátást, hanem arra is, hogy majd a jövőben is kapjon ellátást. Az alanyi jog tehát nem arra vonatkozik, hogy adott típusú ellátásra keletkezne jogunk, hanem arra, hogy a jövőben, az akkoriban létező ellátások közül valamilyenre jogosultak leszünk. A már megszerzett jogosultságot nem veheti el az állam, a váromány védelemben részesül.

Question 8

8. A foglalkoztatáspolitikai eszközök csoportosítása (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, előadásvázlat)

Answer 8

1. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök
2. Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök
3. Létszámleépítés hátrányos jogkövetkezményének enyhítését célzó támogatások
4. Foglalkoztatást elősegítő, elsősorban nem anyagi jellegű eszközök

Question 9

9. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök csoportosítása (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, előadásvázlat)

Answer 9

Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás
- Munkaközvetítés
- Információnyújtás
- Tanácsadás

Foglalkoztatást elősegítő támogatások
- A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló támogatása
- A csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatás
- Mobilitási támogatás
- Bértámogatás
- Munkaerőpiaci alkalmazkodást elősegítő támogatás
- Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás

+ Közföglalkoztatás

Question 10

10. Az angolszász segélyezési rendszer (előadásvázlat, TK2 87-88. o.)

Answer 10

Nagy-Britannia
* A munkanélküliség teljes időtartamára folyósítható, de megszűnik, ha nem fogadja el a felajánlott munkát
* Csak 40%, ha önhibából szűnt meg a munkaviszony (így is csak a negyedik hónaptól)
* Előre meghatározott, fix összegű
* Feltétele: nem állt fenn lehetőség a munkahely megóvására (rövidített munkaidővel)
* Hozzájárulások: munkáltatói önkéntes és munkavállalói kötelező

Question 11

11. Egyfokú segélyezési rendszer (előadásvázlat, TK2 88-89. o.)

Answer 11

• Olaszország, Franciaország, Dánia
• Kötött segélyezési (jogosulti) időtartamra változatlan összeg
  * A segélyezési időtartam a megszerzett biztosítotti időhöz igazodik, 3-12 hónap lehet
• Korrekciós tényezők számításba veendők (pl. családfenntartói minőség)
• Megszűnik, ha a felajánlott munkát nem fogadja el
• Nincs további ellátási lehetőség

Question 12

12. Kétfokú segélyezési rendszer (előadásvázlat, TK2 90-91. o.)

Answer 12

• Németország, Belgium, Magyarország
• A folyósítási időszakban magasabb és alacsonyabb összegű segélyről beszélhetünk
  * A teljes időtartam előre meghatározott
• Feltételek: biztosítási idő és nincs felajánlható munkahely
• Németország: 80%, 60% (korábbi átlagkeresethez mérten)
• Magyarország: a nyugdíj előtti álláskeresési segély miatt kétfokú a rendszer (egyéb esetben egyfokú)

Question 13

13. Álláskereső fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 13

Az a személy, aki
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Question 14

14. Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, Fftv. 3.§ (1))

Answer 14

Az állami foglalkoztatási szerv
* a munkahelykeresést,
* a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá
* a munkahely megtartását
ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokkal is segíti. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások célja a munkaerő megtartása, s a munkához jutás elősegítése. Ezen aktív eszközök elsősorban nem anyagi jellegűek, ugyanis semmilyen pénzbeli kompenzációval nem járnak sem a foglalkoztatott vagy éppen álláskereső, sem a foglalkoztató irányában.

Question 15

15. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, Fftv. 1.§ b))

Answer 15

Minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Question 16

16. Foglalkoztatott fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, Fftv. 1.§ d))

Answer 16

Az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Question 17

17. Szolgáltatást kérő fogalma (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend. 2.§ d))

Answer 17

Az Flt.-ben meghatározott álláskereső, valamint szolgáltatást kérőként nyilvántartásba vett, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy.

Question 18

18. Bértámogatás (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend. 37.§)

Answer 18

Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatott munkahelyének megtartása érdekében vagy új munkahelyek teremtéséhez a foglalkoztatott bérének legfeljebb 100%- ának megfelelő mértékben nyújthat bértámogatást. A foglalkoztató vállalja, hogy a munkaerőpiaci programban meghatározott, de legalább a támogatás időtartamának felével megegyező időtartamig nem szünteti meg felmondással vagy közös megegyezéssel azon foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát, aki után bértámogatásban részesül.

Question 19

19. Lakhatási támogatás nyújtásának feltételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend. 38.§ (3))

Answer 19

Annak az álláskeresőnek nyújtható,
a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,
b) aki legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti húsz óra munkaidejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,
c) aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t.

Question 20

20. Foglalkoztatást elősegítő támogatások /felsorolás/ (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend.)

Answer 20

1. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása
2. csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatás
3. bértámogatás
4. mobilitási támogatás
5. munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása
6. vállalkozóvá válást segítő támogatás

Question 21

21. Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások /felsorolás/ (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend.)

Answer 21

1. Munkaközvetítés
2. Információnyújtás
3. Tanácsadás

Question 22

22. Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás feltételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag, 100/2021. Korm. rend. 43.§)

Answer 22

A munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek,
a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,
b) aki az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott – legalább egy hónap időtartamú – szolgáltatás keretében a vállalkozás indításához szükséges jogi, pénzügyi készségeket megszerzi, és
c) aki a szolgáltatás keretében üzleti terv készítésével bemutatja az indítani kívánt vállalkozás hatékonyságát és működésének részleteit.

Question 23

23. Az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 23

Álláskeresési járadékra jogosult, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
c) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Question 24

24. Az álláskeresési járadék alapja és mértéke, időtartama (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 24

Az álláskeresési járadék napi összege az (Fltv) 26. § (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

Question 25

25. Visszatérítés, megtérítés a foglalkoztatáspolitikában (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 25

1. Visszafizetési kötelezettség: Az állami foglalkoztatási szerv az ellátás felvételétől számított hat hónapon belül írásban kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel.
2. Megtérítési kötelezettség: A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak a következménye, és az ellátást az előzőek alapján visszakövetelni nem lehet.

Question 26

26. A nyugdíj előtti álláskeresési segély formái és feltételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 26

Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
a) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és
b) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és a megelőző 3 éven belül 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
c) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
d) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül

Question 27

27. Költségtérítés a foglalkoztatáspolitikában (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 27

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.

Question 28

28. Nemzeti Foglalkoztatási Alap részei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 28

1. Szolidaritási alaprész
2. Foglalkoztatási alaprész
3. Bérgarancia alaprész
4. Képzési alaprész

Question 29

29. Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételei (Foglalkoztatáspolitikai segédanyag)

Answer 29

1. a társadalombiztosítási járulékból az Alapot a Tbj. szerint megillető rész;
2. a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka;
3. a központi költségvetési támogatás;
4. az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;
5. egyéb bevételek
6. uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;
7. az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

Question 30

30. A társadalombiztosítás alapelvei (TB általános vázlat 1. o.)

Answer 30

1. Társadalmi kockázatközösség,
2. Kötelező részvétel
3. Az egyéni felelősség elve
4. Pénzbeli ellátások jövedelemarányossága
5. Biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre,
6. Foglalkoztató bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és járulék-levonási kötelezettsége,
7. Foglalkoztató járulékfizetési kötelezettsége,
8. Felelős szerv adatközlési és nyilvántartás-vezetési kötelezettsége,
9. Az állam felelőssége a társadalombiztosítási ellátások teljesítéséért

Question 31

31. A kötelező részvétel elve (TB általános vázlat 1. o.)

Answer 31

A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező.

Question 32

32. A társadalmi szolidaritás elve (TB általános vázlat 1.o.)

Answer 32

Törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.

Question 33

33. A társadalombiztosítás részei (csoportosítás) (előadásvázlat)

Answer 33

1. Egészségbiztosítási ellátások:
* egészségügyi szolgáltatások
* pénzbeli ellátások
* megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

2. Nyugdíjbiztosítási ellátások
* saját jogú nyugellátás
* hozzátartozói nyugellátás

3. Baleseti ellátások
* baleseti egészségügyi szolgáltatás
* baleseti táppénz
* baleseti járadék

Question 34

34. A foglalkoztató (TB általános vázlat 1-2. o.)

Answer 34

1. bármely jogi és természetes személy,
2. egyéni vállalkozó, egyéb szervezet,
3. költségvetés alapján gazdálkodó szerv,
4. bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,
5. társas vállalkozó
6. az ellátást folyósító szerv,
7. a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,
8. a kincstár,
9. munkaerő-kölcsönbeadó,
10. több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató,
11. a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
12. fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény

Question 35

35. A biztosított (TB általános vázlat 3-4. o.)

Answer 35

1. alkalmazottként dolgozó
2. szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag
3. álláskeresési támogatásban részesülők
4. egyéni és társas vállalkozók
5. egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek
6. egyházi személyek
7. mezőgazdasági őstermelő
8. kisadózók
9. állami projektértékelők
10. köztársasági elnök házastársa
11. választott tisztségviselők
12. akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni

Question 36

36. Kiegészítő tevékenységet folytató fogalma, fizetendő járuléka (TB általános vázlat, 1., 7.o.)

Answer 36

Biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban
* kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
* az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül,
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Fizetendő járuléka: egészségügyi szolgáltatási járulék 9.600 Ft havonta

Question 37

37. A társadalombiztosítás fedezeti rendszere (TB általános vázlat 7-8.o.)

Answer 37

Biztosított által fizetett
* Társadalombiztosítási járulék: 18,5 %
* Nyugdíjjárulék: 10%
Foglalkoztató által fizetett
* Szociális hozzájárulási adó: 13 %
* Táppénz hozzájárulás (folyósított táppénz 1/3-a)
Kiegészítő tevékenységet folytató
* egészségügyi szolgáltatási járulék

Aki nem biztosított és Magyarországon legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik, az saját költségén (bevallás alapján) köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni

5. EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás)

Question 38

38. A nyugdíjrendszer felépítése (felsorolás) (Nyugdíj vázlat 2. o., előadásvázlat)

Answer 38

1. saját jogú nyugellátások
   a) az öregségi nyugdíj,
   b) rehabilitációs ellátás – külön jogszabályban
2. hozzátartozói nyugellátások
   a) az özvegyi nyugdíj,
   b) az árvaellátás,
   c) a szülői nyugdíj,
   d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
   e) özvegyi járadék.

Question 39

39. Teljes jogú öregségi nyugdíjra való jogosultság (Nyugdíj vázlat 3. o., előadásvázlat)

Answer 39

Fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

Question 40

40. A nők kedvezményes nyugdíjazásának szabályai (Nyugdíj vázlat)

Answer 40

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

Question 41

41. A nyugdíj összegének számítása (felsorolás) (Nyugdíj vázlat 4. o., előadásvázlat)

Answer 41

1. Az irányadó időszak megállapítása.
2. A figyelembe vehető éves keresetek meghatározása.
3. Az éves keresetek nettósítása.
4. Az éves keresetek valorizációja.
5. Az éves keresetekből átlagkereset képzése.
6. Az átlagkereset degressziója.
7. Az átlagkereset szolgálati idő arányos részének (a nyugdíj összegének) megállapítása.
8. A nyugdíj összegének növelése vagy csökkentése.

Question 42

42. Korhatár előtti ellátások (Nyugdíj vázlat)

Answer 42

Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a már folyósított:
1. előrehozott öregségi nyugdíj,
2. csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
3. korkedvezményes nyugdíj,
4. bányásznyugdíj,
5. korengedményes nyugdíj,
6. művésznyugdíj,
7. polgármesteri, EP képviselői, országgyűlési képviselői nyugdíj,
8. szolgálati nyugdíj.

(Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.

Question 43

43. Megváltozott munkaképességű fogalma (Nyugdíj vázlat 7-8. o., előadásvázlat)

Answer 43

Az minősül megváltozott munkaképességű személynek, aki a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltötte, továbbá, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os vagy kisebb mértékű. Továbbá az adott személy:
* a kérelem benyújtását megelőzően biztosítotti jogviszonyban állt:
– 5 éven belül legalább 1095 napon át,
– 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
– 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt és
* rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Question 44

44. A megváltozott munkaképességűek ellátásai (Nyugdíj vázlat 8. o., előadásvázlat)

Answer 44

1. rehabilitációs ellátás
2. rokkantsági ellátás
3. kivételes rokkantsági ellátás

Question 45

45. Özvegyi nyugdíj (Nyugdíj vázlat 8-9. o., előadásvázlat)

Answer 45

Az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó nyugellátás;

Question 46

46. Árvaellátás (Nyugdíj vázlat 10-11. o., előadásvázlat)

Answer 46

az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbefogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás;

Question 47

47. Szülői nyugdíj (Nyugdíj vázlat 11-12. o., előadásvázlat)

Answer 47

az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás;

Question 48

48. A népi biztosítási rendszer bemutatása (előadásvázlat, TK3 154-155. o.)

Answer 48

Svédország, Dánia, Hollandia, Svájc
- minden település lakosa alapbiztosítással van biztosítva, melyet a település közigazgatása koordinál. A fedezetet adók formájában szedik be, részadó, ami az öregségi nyugdíj fedezetéül szolgál
- Svájcban a foglalkoztatásbiztosítás alapján jár balesetbiztosítás, melynek összegét a munkáltató viseli (az öregségi nyugdíjbiztosítást adók formájában szedik)

Question 49

49. A német pontrendszer bemutatása (előadásvázlat, TK2 214-217. o.)

Answer 49

Kifizetéskor korrekció az értékállóság érdekében: a személyes nyugdíjpontokat megszorozzák egy bonus-malus szorzótényezővel, majd az aktuális nyugdíjértékkel, végül a nyugdíjtípustól függő szorzóval.
- nyugdíjpont: függ az éves keresettől (a kereset osztva a nemzetgazdasági átlagbér összegével)
- aktuális nyugdíjérték: aktuális átlagnyugdíj havi összege

3 pillér:
- Kötelező állami nyugdíjbiztosítás
- Foglalkoztatói nyugdíjbiztosítás
- Magánnyugdíjrendszer

Bevételei:
- járulékfizetések
- állami támogatások

Question 50

50. A svéd nyugdíjmodell (előadásvázlat, TK2 214-217. o.)

Answer 50

A keresőtevékenységet folytató magánszemély keresetének meghatározott százalékát meghatározott megosztásban egyéni nyugdíjjóváírásként (pensionsrätt) minden évben két egyéni nyugdíjszámlára (egy névlegesre és egy valódira) helyezik, amelyeken
- a nyugdíja igénylése időpontjáig gyűlnek az idehelyezett (névleges és valóságos) összegek és az azokon elért (névleges és tényleges) hozamok,
- A svéd állami nyugdíjrendszerben a névleges számla alapján az ún. income nyugdíj, a tényleges számla alapján az ún. premium nyugdíj jár legkorábban a 61 éves életkor betöltésével
- Ha az income és a premium nyugdíj együttes összege nem érne el egy évente meghatározott, a lakhatási költségek nélkül számított ésszerű életszínvonal fenntartáshoz szükséges összeget (vagy az érintett egyáltalán nem jogosult income és premium nyugdíjra), akkor garantált nyugdíj iránti kérelmet nyújthat be, amelynek összege kizárólag a Svédországban tartózkodás egész években mért időtartamától függ. A garantált nyugdíj mellé lakhatási támogatás is jár.

Ha az érintett nem jogosult a garantált nyugdíjra sem, akkor igényelheti a svéd jóléti állam végső időskori védőhálóját képező idősellátási támogatást.

A svéd nyugdíjrendszer hárompilléres:
- állami nyugdíj
- foglalkoztatói nyugdíj
- privátnyugdíj

Question 51

51. Alapnyugdíj – rászorultsági nyugdíj (előadásvázlat)

Answer 51

Magyarországon a mindenkori nyugdíjminimum 28 500 Ft.
Alapnyugdíj: minden nyugdíjas állampolgárnak egyforma összegben jár.
Rászorultsági nyugdíj: a szegényebb nyugdíjasoknak magasabb juttatást ad rászorultsági alapon.

Question 52

52. Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak (Ebtv. 6-8. §§, Egészségbiztosítás vázlat 1. o., előadás-vázlat)

Answer 52

1. a Tbj. szerint biztosított személyek
2. egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek
3. baleseti ellátásra jogosult személy,
4. baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,
5. az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra megállapodást kötő személyek,
6. államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján jogosult személy,
7. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek az uniós rendeletekben meghatározott módon,
8. nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy az egyezmény szabályai szerint.

Question 53

53. Egészségügyi szolgáltatások csoportosítása (Egészségbiztosítás vázlat 1-6. o., előadásvázlat)

Answer 53

Egészségügyi szolgáltatások
1. Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
2. Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások
3. A biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
4. Méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
5. Külföld történő gyógykezelés

Question 54

54. Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások (Egészségbiztosítás vázlat 1. o., előadásvázlat)

Answer 54

1. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások
- betegség korai felismerését célzó vizsgálatok, szűrővizsgálatok
- az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok

2. Gyógykezelés céljából végzett ellátások
1. Háziorvosi ellátás
2. Fogászati ellátás
3. Járóbeteg-szakellátás (beutaló alapján)
4. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás

3. Egyéb egészségügyi szolgáltatások
1. Szülészeti ellátás
2. Orvosi rehabilitáció
3. Betegszállítás, mentés
4. A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások

Question 55

55. Gyógykezelés céljából végzett ellátások (Egészségbiztosítás vázlat 2-3. o., előadásvázlat)

Answer 55

1. Háziorvosi és gyermek háziorvosi ellátás
2. Fogászati ellátás
3. Járóbeteg-szakellátás (beutaló alapján)
4. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás

Question 56

56. Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások (Egészségbiztosítás vázlat 5. o., elő-adásvázlat)

Answer 56

járóbeteg-ellátás keretében
- gyógyászati céllal rendelt gyógyszer,
- különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,
- gyógyászati segédeszköz és
- gyógyászati ellátás árához,

fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt
- számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá
- a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás.

Question 57

57. Részleges térítéssel igénybe vehető szolgáltatások (Egészségbiztosítás vázlat 6. o., előadásvázlat)

Answer 57

A biztosított részleges térítés mellett jogosult
a) 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre;
b) a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra;
c) külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakí-tása a cél.

Question 58

58. Méltányosságból igénybe vehető szolgáltatások (Egészségbiztosítás vázlat 6. o., előadásvázlat)

Answer 58

• még be nem vett eljárások
• bevett eljárás eltérő alkalmazása
• egészségügyi szolgáltatások térítése teljesen vagy részlegesen
• támogatás alloptiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához
• már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díja
• támogatás egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszköz alkatrész-cseréjéhez

Question 59

59. Táppénz (Egészségbiztosítás vázlat 12-14. o., előadásvázlat)

Answer 59

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Question 60

60. Baleseti táppénz (Egészségbiztosítás vázlat 15-16. o., előadásvázlat)

Answer 60

55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

Question 61

61. Baleseti járadék (Egészségbiztosítás vázlat 16-17. o., előadásvázlat)

Answer 61

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg

Question 62

62. Üzemi baleset (Egészségbiztosítás vázlat 15. o., előadásvázlat)

Answer 62

1. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
2. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset).
3. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Question 63

63. Foglalkozási megbetegedés (Egészségbiztosítás vázlat 15. o., előadásvázlat)

Answer 63

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Question 64

64. Anyasági ellátások formái (felsorolás) (Családtámogatások vázlat., előadásvázlat)

Answer 64

Csecsemőgondozási díj (CSED)
Gyermekgondozási díj (GYED) + GYED extra

A családtámogatási ellátások körében:
a) családi pótlék:
- nevelési ellátás
- iskoláztatási támogatás

b) gyermekgondozási támogatás:
- gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
- gyermeknevelési támogatás (GYET)

c) anyasági támogatás

Question 65

65. Csecsemőgondozási díj és annak munkajogi feltételei (Egészségbiztosítás vázlat 8. o., elő-adásvázlat)

Answer 65

Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

• szülési szabadságnak megfelelő időre jár (24 hét)
• Naptári napi jövedelem 100 százaléka

Question 66

66. GYES - Gyermekgondozást segítő ellátás (Családtámogatás vázlat., előadásvázlat)

Answer 66

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, a gyám, illetve a – további feltételek mellett – a nagyszülű
- a saját háztartásban nevelt gyermek 3 éves koráig
- ikergyermek esetén a tankötelessé válásig
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Nagyszülő esetén az előbbiek és
- a gyermek az első életévét betöltötte
- a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik
- szülői nyilatkozat
- szülő háztartásában nincs másik gyerek, aki miatt GYES járna

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
Mértéke: nyugdíjminimum/gyermek

Question 67

67. GYED – Gyermekgondozási díj (Egészségbiztosítás vázlat 9-10. o., előadásvázlat)

Answer 67

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult
a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli.

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
A gyermekgondozási díj naptári napi jövedelem 70 százaléka, de maximum havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka

Question 68

68. Családi pótlék (Családtámogatás vázlat., előadásvázlat)

Answer 68

Családi pótlék: nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
 aki az igénylő háztartásában él, és
* akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
* aki köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőoktatási szakképzésben, első alapképzésben, első mester-képzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
* aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
* aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.

A családi pótlék havi összege tételesen meghatározott, konkrét összeg. Az összeg a gyermekek számától, egészségi állapotától, a családi jogállástól (egyedülálló szülő neveli, vagy családban nevelkedik) függően változik.

Question 69

69. Megállapodás az egészségbiztosítás ellátásaira (TB általános vázlat 8-9. o.)

Answer 69

A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy (a külföldi állampolgár is) saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására köthet megállapodást.

A fizetendő járulék havi összege:
- nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 százaléka
- 18 évesnél fiatalabb gyermek és a Magyarország területén oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgár esetén a minimálbér 30 százaléka

Egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

Question 70

70. Megállapodás a nyugdíjbiztosítás ellátásaira (TB általános vázlat 8. o.)

Answer 70

Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás:
Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és
* a) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,
* b) a biztosítás nem terjed ki rá, vagy
* c) a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

Szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás:
Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki
* felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktoranduszképzést is) a figyelembe vehető idejére (max. 5 év),
* a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni.

Question 71

71. Igényérvényesítés az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Egészségbiztosítási vázlat, Nyugdíjbiztosítási vázlat)

Answer 71

Egészségbiztosítási
- Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Nyugdíjbiztosítási
- Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
- A nyugellátás attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek.

Question 72

72. Visszatérítési kötelezettség az egészségbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Egészségbiztosí-tás vázlat 19. o.)

Answer 72

• Az, aki egészségbiztosítás ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.
• Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, vagy a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag került benyújtásra, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni.

Question 73

73. Visszatérítési kötelezettség a nyugdíjbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Nyugdíj vázlat 14. o.)

Answer 73

Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása, vagy felvétele neki felróható.

Felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni
a) a közigazgatási bíróság ítélete alapján folyósított nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű,
b) a nyugdíjelőleget, illetve annak egy részét, ha a nyugellátás iránti kérelmet elutasítják, vagy a nyugellátást a nyugdíjelőlegnél alacsonyabb összegben állapítják meg.

Question 74

74. Megtérítési igény az egészségbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Egészségbiztosítás vázlat 19. o.)

Answer 74

Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedésekmiatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

Question 75

75. Megtérítési igény a nyugdíjbiztosítás ellátásai vonatkozásában (Nyugdíj vázlat 14. o)

Answer 75

A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye.

Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni

A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

Question 76

76. Az Európai Szociális Karta keménymagja (előadásvázlat, TK3 223-225. o., 245. o.)

Answer 76

1. 1. cikk – munkához való jog
2. 5. cikk – szervezkedéshez való jog
3. 6. cikk – béralkuhoz való jog
4. 12. cikk – társadalombiztosításhoz való jog
5. 13. cikk – szociális és egészségügyi segítséghez való jog
6. 16. cikk – a család joga a szociális és gazdasági védelemhez
7. 19. cikk – migráns dolgozók és családjaik védelme

Question 77

77. A munkához való jog a Kartában (előadásvázlat, TK3 223-224. o., 245. o.)

Answer 77

A munkához való jog tényleges gyakorlásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy
1. célként elfogadják a foglalkoztatás lehető legmagasabb és legtartósabb szintjének elérését és fenntartását;
2. hatékonyan védik a dolgozó azon jogát, hogy szabadon választott foglalkozás alapján biztosíthassa megélhetését;
3. minden dolgozó számára ingyenesen igénybe vehető foglalkoztatási szolgáltatásokat hoznak létre és tartanak fenn;
4. megfelelő szakmai pályaválasztási tanácsadást, szakképzést és szakmai átképzést biztosítanak és támogatnak.

Question 78

78. A tisztességes díjazáshoz való jog a Kartában (előadásvázlat, TK3 226-228. o.)

Answer 78

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy
1. a dolgozók olyan díjazásban részesüljenek, amely számukra és családjuknak tisztes életszínvonalat biztosít;
2. dolgozók a túlmunkáért - egyes sajátos esetek kivételével - felemelt mértékű díjazásban részesüljenek;
3. elismerik a férfi és női dolgozók egyenlő értékű munka egyenlő díjazásához való jogát;
4. elismerik minden dolgozó jogát az ésszerű felmondási időhöz munkaviszony megszüntetésekor;
5. a munkabérből csak olyan levonásokat engednek meg, amelyeket az ország törvényei vagy jogszabályai írnak elő, vagy a kollektív szerződések vagy döntőbírói ítéletekben rögzített feltételeknek és mértékeknek megfelelő.

Question 79

79. A társadalombiztosításhoz való jog a Kartában (előadásvázlat, TK3 233. o., 246. o.)

Answer 79

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy
1. létrehozzák vagy fenntartják a társadalombiztosítás rendszerét;
2. a társadalombiztosítás rendszerét legalább a Társadalombiztosítás Minimális Szabványaira vonatkozó Nemzetközi Munkaügyi Egyezmény (No.102) ratifikációjához megkövetelt kielégítő szinten tartják fenn;
3. törekednek arra, hogy a társadalombiztosítási rendszert folyamatosan egyre magasabb szintre emeljék;
4. a megfelelő két- és többoldalú megállapodások megkötésével vagy egyéb eszközök révén, és az ezekben a megállapodásokban lefektetett feltételek alapján lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy
a) a társadalombiztosítást érintő jogok vonatkozásában a saját állampolgáraikkal egyenlő bánásmódot biztosítsanak a többi Szerződő Fél állampolgárainak, beleértve a társadalombiztosítási jogszabályokból eredő előnyök megtartását, bármilyen helyváltoztatást végezzen is a biztosított személy a Szerződő Felek területei között;
b) megadják, fenntartják és folytatják a társadalombiztosításra vonatkozó jogokat olyan módon is, hogy összeszámítják minden egyes Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően eltelt biztosítási időszakot vagy letöltött munkaviszonyt.

Question 80

80. Új jogok a Módosított Szociális Karta alapján (felsorolás) (előadásvázlat, TK3 244-245. o.)

Answer 80

1. védelemhez való jog a munkáltató fizetésképtelensége esetére,
2. emberi méltósághoz való jog a munkavégzés közben,
3. információhoz-konzultációhoz való jog a létszámcsökkentés esetén,
4. kirekesztés elleni védelemhez való jog,
5. lakhatáshoz való jog
6. apák szociális védelemhez való joga

Question 81

81. Az Európai Szociális Karta 7. cikke (a gyermekek és fiatalok védelemhez való joga)

Answer 81

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges minimális életkort a 15. életévben határozzák meg, olyan kivételekkel, amikor a gyermek előírt alkalmazása egészségére, erkölcsére vagy oktatására veszélytelen könnyű munkára történik;
2. a veszélyesnek vagy egészségtelennek tekintett előírt foglalkoztatás esetén a munkába lépéshez magasabb minimális életkort szabnak meg;
3. a még kötelező oktatásban részesülő gyermekek nem kerülnek alkalmazásra olyan munkában, amely megfosztaná őket oktatásuk teljes körű előnyétől;
4. a 16 évnél fiatalabb személyek munkaidejét fejlődésük szükségleteinek megfelelően korlátozzák, különös tekintettel szakmai képzésük szükségességére;
5. elismerik a fiatal dolgozók és ipari tanulók jogát a méltányos bérhez vagy egyéb megfelelő juttatásra;
6. biztosítják, hogy a fiataloknak a rendes munkaidő alatt a munkaadó egyetértésével szakmai képzésben eltöltött idejét a munkanap részének tekintik;
7. a 18 éven aluli dolgozók legalább 3 hét fizetett évi szabadságra legyenek jogosultak;
8. a 18 éven aluliakat ne alkalmazzák éjszakai munkára, kivéve a nemzeti törvények vagy rendelkezések által meghatározott egyes foglalkozásokat;
9. a nemzeti törvények és rendelkezések által meghatározott munkakörökben foglalkoztatott 18 évnél fiatalabbak rendszeres orvosi felülvizsgálaton vegyenek részt;
10. speciális védelmet biztosítanak azon fizikai és morális veszélyekkel szemben, amelyeknek a gyerekek és a fiatalok ki vannak téve, különösen amelyek közvetlenül vagy közvetve a munkájukból erednek.

Question 82

82. Az Európai Szociális Karta 13. cikke (szociális és egészségügyi segítségre való jog)

Answer 82

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy
1. biztosítják, hogy mindenki megfelelő segítségnyújtásban részesüljön és betegsége esetén az állapotának megfelelő ellátást kapjon;
2. biztosítják, hogy a segítségnyújtás kedvezményezettjei emiatt ne veszíthessenek politikai vagy szociális jogaikból;
3. biztosítják, hogy a megfelelő köz- vagy magánszolgáltatások révén mindenki olyan tanácsot és személyes segítséget kapjon, amelyre a saját vagy családja nélkülözésének megelőzéséhez, megszüntetéséhez vagy enyhítéséhez szüksége van;
4. a jelen cikk 1., 2. és 3. bekezdésében szereplő rendelkezéseket saját állampolgáraikkal egyenlően alkalmazzák a többi Szerződő Félnek törvényesen az ő területükön tartózkodó állampolgárai esetében

Question 83

83. A Karta ellenőrzési mechanizmusa (előadásvázlat, TK3 240-241.o., 260. o.)

Answer 83

A. Jelentéstételi rendszer
* A részes államnak kétévente készítenie kell egy részletes beszámolót, hogy a vállalt kötelezettségeket sikerült-e teljesíteni, valamint ki kell töltenie egy kérdőívet – ezeket megküldi a Főtitkárnak.
* A Szociális Jogok Európai Bizottsága (Bizottság) megvizsgálja a részletes beszámolót és a kérdőívet. Következtetéseket fogalmaz meg, amit az eredeti beszámolóval együtt megküld a Kormányzati Szociális Bizottság Albizottságához.
* Az Albizottság megvizsgálja a megküldött dokumentumokat, és jelentést készít, ami tartalmazza következtetéseit – ezt a Bizottság jelentésével együtt mellékeli az eredeti beszámolóhoz, és megküldi a Miniszterek Bizottságának.
* A Főtitkár a Parlamenti Közgyűlés elé terjeszti a teljes anyagot, ami véleményt alkot és konzultál a Miniszterek Bizottságával.
* A Miniszterek Bizottsága a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően 2/3-os többséggel ajánlást fogad el, ami azonban nem köti a részes államot.

B. Petíciós eljárás
* A részes állam jelentést készít, aminek egy-egy példányát olyan meghatározott nemzeti szervezeteknek küldi meg, amelyek nemzetközi munkáltatói és munkavállalói szervezetekhez tartoznak, és az Európa Tanácsnál képviselettel rendelkeznek.
* A szervezetek a jelentéssel kapcsolatos észrevételeiket megküldik a Főtitkárnak.
* A Főtitkár a jelentést továbbítja az Európa Tanácsnál konzultatív státusszal rendelkező nemzetközi szervezeteknek. Negatív minősítés esetén a Miniszteri Bizottság megkísérli feltárni a valós problémákat.
* A Kormányzati Bizottság elemzi a problémát, az elemzés végén következtetéseket fogalmaz meg – ezt tekintjük a Karta esetjogának.
* Az elemzés eredménye alapján háromféle megállapítás tehető: feddés, figyelmeztetés vagy ajánlás.
* Az eljárás nyilvános.

Question 84

84. A Szociális Biztonsági Kódex (előadásvázlat)

Answer 84

A carta által megfogalmazott alapvető szociális jogok védelmének eszköze elsődlegesen a Kódex. 1964-ben alkotta meg az Európa Tanács
- A kódex a szociális biztonság különböző ágai számára ellátási minimumokat ír elő.
- A természetbeni ellátásokat a kódex csupán általánosságban, körvonalakban jellemezve határozza meg.
- A pénzbeli ellátások minimuma azonban minden esetben egy standardizált jogosulttípus korábbi jövedelmének egy bizonyos hányada.
- A kódex egy nemzetközi egyezmény, melynek betartása az ahhoz csatlakozott államok esetében a ratifikált cikkekre való tekintettel kötelező.

Question 85

85. AZ OMC modell a szociális jog területén (előadásvázlat)

Answer 85

nyitott koordinációs mechanizmus (Open Method Coordination, röviden OMC-modell) = ajánlási jellegű jogalkotást jelent.
Az Unió kiválasztja a legkedvezőbb tagállami gyakorlatot, és ezt ajánlja a többi tagállam számára is, ezáltal önkéntes jogkövetés valósulhat meg.

Question 86

86. A szociális koordinációról szóló rendelet hatálya (előadásvázlat)

Answer 86

A rendelet a szociális biztonság minden klasszikus ágára kiterjed, így a következőkre:
* betegség,
* anyaság és apaság,
* öregségi nyugdíj,
* előnyugdíjak és rokkantsági nyugdíjak,
* túlélő hozzátartozói ellátások és haláleseti juttatások,
* munkanélküliség,
* családi ellátások,
* munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések.
A kedvezményezetteknek biztosítják ellátásaik kifizetését, fedezik egészségügyi ellátásukat, valamint azok családi ellátásokban részesülhetnek akkor is, ha valamely másik uniós országba költöznek.

Question 87

87. A szociális koordináció alapelvei (előadásvázlat)

Answer 87

1. az egyetlen alkalmazandó jog elve
2. az egyenlő bánásmód és megkülönböztetésmentesség elve
3. az időszakok összesítésének elve
4. az ellátások exportálhatóságának elve

Question 88

88. A munkavégzés helyének és lakóhelyének a jelentősége koordináció hatálya alatt (előadás-vázlat)

Answer 88

Főszabály: munkavégzés helye szerinti szabályok, kisegítő szabály: lakóhely szerinti tagállam joga.
- Az unión kívülre nem terjed ki a rendelet hatálya, de vannak szociálpolitikai egyezmények, több tagállam részvételével, ezek pótolják a koordinációt nemzetközi jogi keretek között.

Question 89

89. A szociálpolitikai (nemzetközi) egyezmények helye, szerepe a szociális szabályozásban

Answer 89

Az Európai Unió országaiból érkező kiküldöttek esetében minden tagállamnak kötelező alkalmazni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló koordinációs rendeletet, valamint a vonatkozó végrehajtási rendeletet, ez az alapja a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonyának. Harmadik államnak társadalombiztosítási szempontból az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó államok minősülnek. A teljes körű, úgynevezett szociálpolitikai egyezmény kimondja, hogy minden természetben és pénzben járó szolgáltatást annak az országnak az illetékes szerve nyújtja saját jogszabályai szerint, amelynek területén a munkavállalónak állandó lakóhelye van. Ilyen egyezménye van Magyarországnak a volt Jugoszláviával (Macedónia, Koszovó), illetve a volt Szovjetunióval (Oroszország, Ukrajna).

Question 90

90. Az Európai Unió Alapjogi Kartájának „szolidaritási” alapjogai (felsorolás)

Answer 90

1. A munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga
2. Kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog
3. Munkaközvetítéshez való jog
4. Tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog
5. Indokolatlan elbocsátással szembeni védelem
6. Fiatalok munkahelyi védelme
7. Család és munka összehangolása
8. Szociális biztonság és szociális segítségnyújtás

Question 91

91. A Szociális Jogok Európai Pillérének megjelenése, jelentősége

Answer 91

A Bizottság egy 2017-ben kiadott közleményében létrehozta a szociális jogok európai pilléreként ismert eszközt. A szociális pillér, amelynek célja az, hogy jobb élet- és munkakörülményeket hozzon létre az Európai Unióban (EU), 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg.
Ezek az elvek és jogok három témakört ölelnek fel:
* esélyegyenlőség és munkaerőpiacra való belépés
* tisztességes munkakörülmények
* szociális védelem és társadalmi befogadás

Question 92

92. A Szociális Jogok Európai Pillérének három kulcsterülete (felsorolás és rövid jellemzés)

Answer 92

• esélyegyenlőség és munkaerőpiacra való belépés (pl. készségek, oktatás és egész életen át tartó tanulás, esélyegyenlőség, a nemek közötti egyenlőség, valamint a foglalkoztatás aktív támogatása);
• tisztességes munkakörülmények (pl. biztonságos és rugalmas foglalkoztatás, bérek; tájékoztatás a munkaviszony feltételeiről és védelem elbocsátások esetén; társadalmi párbeszéd, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly);
• szociális védelem és társadalmi befogadás (pl. gyermekgondozás, minimumjövedelem, munkanélküli ellátások, a fogyatékossággal élő személyek befogadása, segítségnyújtás a hajléktalanok számára, az alapvető szolgáltatásokhoz történő hozzáférés, egészség és tartós ápolás-gondozás).