Mechanika alapjai Flashcards
Lehet-e egy test mozgása során az elmozdulás nagysága nagyobb, mint a megtett út?
Az elmozdulás nem lehet nagyobb mint a megtett út, Csak egyenes vonalú, meg nem forduló mozgásnál lehet egyenlő.
Mit ad meg a gyorsulás-idő függvény grafikonja alatti terület nagysága?
megfelelő előjelekkel a sebességváltozást
Hogyan olvasható le a sebesség-idő függvény grafikonról a test t1 és t2 közötti átlagos gyorsulása?
a grafikon t1 és t2 pontját összekötő érintő meredeksége
Hogyan olvasható le a sebesség-idő grafikonról a test t1 és t2 közötti elmozdulása?
Sebesség-idő grafikon és a t tengely közi terület a t1 és t2 intervallumon (határozot integrál)
Hogyan olvasható le a sebesség-idő grafikonról a test helye a t időpontban?
Csak akkor tudjuk megmondani, ha ismert a test kezdőhelyzete. A fragikon 0 és t intervallumon vett függvény alatti terület nagyságából.
Mit ad meg a sebesség-idő függvény grafikonjához húzott érintő meredeksége?
a t időpontbeli pillanatnyi gyorsulást, illetve ha 2 ponthoz húzott érintőről beszélünk, akkor az átlagos gyorsulást
Milyen művelettel számolható ki egy test sebessége a hely-idő függvényből?
deriválással
Mit nevezünk inerciarendszernek?
Ha található olyan vonatkoztatási pont, amelyről nézve minden magára hagyott test állandó sebességvektoral mozog
Két test azonos tömegű, de egy adott pillanatban az első kétszer nagyobb sebességgel megy, mint a második. Mit tudunk ez alapján elmondani a rájuk ható erők eredőjének nagyságáról?
Semmit, mert az erőt nme határozza meg a testek sebessége és tömege
Két test azonos tömegű, de egy adott pillanatban az első kétszer nagyobb gyorsulással megy, mint a második. Mit tudunk ez alapján elmondani a rájuk ható erők eredőjének nagyságáról?
Newton II. törvénye értelmében azonos tömegek esetén nagyobb gyorsuláshoz nagyobb erő tartozik, ezért az els ő testre kétszer akkora erő hat, mint a másodikra
Egy kötélről tudjuk, hogy akkor szakadna el, ha egy kampóra kötve alsó végére egy 100N súlyú testet akasztanánk, de 99N esetén még nem szakadna el. Elszakad-e ha kézbe fogva mindkét végét 80N nagyságú, ellentétes irányú erővel húzzuk? Miért?
Hatás ellenhatás törvénye: ha 100N-al húzzuk, akkor őr is húz 100N-al minket, ezért olyan mintha mindkét végén 100N-al húznánk, és 99N-ig ezt a terhelést bírja, ezért nem szakadna el ha 80N-al húzzuk
Egy testre állandóan csak egyetlen 5N nagyságú erő hat, sebessége mégis álllandóan 3m/s nagyságú. Hpgyan lehetséges ez?
a test egyenletes körmozgást végez,és az 5N erő a centripetális erő
Egy 2kg tömegű testre egy 5N és egy 7N nagyságú erő hat. Legalább ás legfeljebb mekkora a gyorsulása?
F=m*a legfeljebb: (5+7)/2; legalább: (7-5)/2
A föld kb 81-szer nagyobb tömegű mint a Hold. Melyik gyakorol nagyobb vonzóerőt a másikra? Miért?
Ugyan akkora erővel hatnak egymásra, Newton III., hatás-ellenhatás alapján
Két korcsolyázó ember egymással szembe fordulva áll a jégen. A kisebb tömegű ellöki magától a nagyobbikat. Melyiknek lesz nagyobb a kezdő sebessége, ha a korcsolyájukon csúsznak? Miért?
P=m*v, a zárt rendszer lendülete ugyan akkor marad, a két lendület ellentétes irányú, tehát azonos nagyságúnak kell lennie, ezért a kisebb tömegű embernek nagyobb sebességre van szüksége az egyenlőség kiteljesülése miatt
Mi a kapcsolat egy test lendülete és a rá ható erők eredője között?
A lendület idő szernti deriváltja az erő. Newton III. törvénye alapján: amilyen ütemben csökken egy test lendülete egy másikkal való kölcsönhatás miatt, a másik test lendülete ugyanilyen ütemben kell növekedjék, az összes lendület nem változik
Egy kemény tágy esik le először puha szivacsra, másodszor ugyanakkor sebességgel merev műpadlóra. Lefékeződése közben melyik esetben fog fellépni a legnagyobb erő?
Ahonnét jobban visszapattanhat, a keletkező többleterő miatt, illetve ahol gyorsabban lassul a sebessége 0-ra
Egy testen egy külső erő munkavégzése negatív. Mit mondhatunk a test mozgási irányának és az erő irányának kapcsolatáról?
Negatív munkavégzés esetén az erő és az elmozdulás vektorai tompa szöget zárnak be. Ilyenkor a vizsgált test végez munkát azon, amelyik őrá hat.
Egy testnek folyamatosan van gyorsulása, mozgási energiája mégsem változik. Hogyan lehetséges ez?
Körmozgásnál folyamatosan gyorsulhat a test, és mozgási energiája mégsem változik, a centripetális erő mindig merőleges a mozgás irányára, nem végez munkát a testen és nem változtatja annak mozgási energiáját sem.
Mikor mondjuk, hoyg egy erőnek van potenciálja?
Ha található hozzá egy olyan potenciálfüggvény, mely esetén tetszőleseg pályára teljesül, hogy az erő munkája t1 és t2 időpontok között az allábbi alakban adható meg: W(t1t2)= V(r1)-V(r2)
Egy testet elhajítunk. Repülése közben a közegellenállás elhanyagolható hatású. Sebessége és magassága folytonosan változni fog. Adjon meg egy formulát, amely tartalmazza a test sebességét és magasságát, és amely a test repülése során mégis állandó marad!
x(t)=x0+Vx0 ; y(t)=y0+Vy0-(g/2)*t^2 ; a z síkban nincs mozgás
Mivel magyarázható, hogy a magasról eső testek eleinte gyorsulnak, de egy idő múltán lényegében állandó sebességgel zuhannak tovább?
Amikor a testre ható gravitációs erő egyensúlyba kerül a közegellenállásból fakadó erővl, onnantól kezdve a test nem gyorsul, hanem állandó sebességgel halad tovább.
Nagy sebességű mozgások esetén hogyan függ a közegellenállási erő a test sebességétől?
Nagy sebességű mozgásoknál a test mögött leváló örvények által elvitt lenület jellemzi a közegellenállási erőt, melynek nagysága a sebesség négyzetével arányos.
Milyen jellegű problémák esetén elfogadhatatlanul nagy a newtoni mechanika eltérése a valóságtól? egy példa
atomok viselkedése (kvantummechanika)
