MÁSODIK RÉSZ - A házasság 1. Cím - A házasságkötés és 2. Cím - A házasság érvénytelensége Flashcards
1. Cím - A házasságkötés
A házasság létrejötte
(1) Házasság akkor jön létre, ha
1. az együttesen jelen lévő férfi és nő
2. az anyakönyvvezető előtt
3. személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat FELTÉTELHEZ vagy HATÁRIDŐHÖZ NEM köthető.
(2) A kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét MEGÁLLAPÍTJA és a házasságkötés TÉNYÉT a házassági anyakönyvbe BEJEGYZI.
(3) A házasság az (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában NEM jön létre. A NEMLÉTEZŐ házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna.
Házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítása
(1) Ha a házasság létezése vagy nemlétezése KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSban nem tisztázható, a házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt bármelyik házastárs, az ügyész vagy az jogosult PERt indítani, akinek a megállapításhoz jogi érdeke fűződik.
(2) A pert a házastársnak a másik házastárs ellen, az ügyésznek vagy a per megindítására jogosult más személynek mindkét házastárs ellen kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani.
(3) A házasság létezését vagy nemlétezését megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos.
A házasségkötést megelőző eljárás
(1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt
1. ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak NINCS JOGI AKADÁLYA, és
2. igazolniuk kell, hogy házasságkötésük JOGI FELTÉTELEI FENNÁLLNAK.
(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 nap utáni időpontra tűzheti ki. A JEGYZŐ e határidő alól indokolt esetben FELMENTÉST adhat.
(3) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén a HÁZASULÓK NYILATKOZATA a házasságkötés összes jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.
A házasságkötés alaki szabályai
(1) A házasságkötés
1. két tanú jelenlétében
2. nyilvánosan,
3. az önkormányzat hivatali helyiségében történik.
(2) A házasulók kérelmére a házasság a nyilvánosság mellőzésével, illetve – a jegyző engedélye alapján – a hivatalos helyiségen kívül más, erre megfelelő helyen is megköthető.
A házasság érvénytelenségének okai
- A házasságkötési korhatár
- gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága
- cselekvőképtelen állapotban kötött házasság
- rokoni, hozzátartozói kapcsolat
- korábbi házasság fennállása
- A házasségkötési korhatár
(1) ÉRVÉNYTELEN a kiskorú házassága, ha azt a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte.
(2) A gyámhatóság a 16 életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre jogszabályban meghatározott esetben engedélyt adhat.
(3) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő vagy gyám meghallgatása után határoz. Nincs szükség annak a szülőnek a meghallgatására, aki a szülői felügyeleti jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben sem gyakorolhatja, ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik.
(4) A gyámhatóság engedélye nélkül vagy a tizenhatodik életév betöltése előtt kötött házasság a házastárs nagykorúságának elérését követő 6 hónap elteltével a megkötésének időpontjára VISSZAMENŐLEG ÉRVÉNYESSÉ VÁLIK, ha
1. az érintett házastárs a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg, vagy
2. kérelmére a bíróság a más jogosult által korábban ebből az okból megindított pert megszünteti.
- Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága
(1) ÉRVÉNYTELEN annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet TELJESEN KORLÁTOZÓ gondnokság alatt állt.
(2) A gondnokság alá helyezett házassága a gondnokság alá helyezés megszüntetését követő 6 hónap elteltével a megkötésének időpontjára VISSZAMENŐLEG ÉRVÉNYESSÉ VÁLIK, ha az a házastárs, akinek személyében az érvénytelenség oka megvalósult,
1. a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg, vagy
2. kérelmére a bíróság a más jogosult által korábban ebből az okból megindított pert megszünteti.
- Cselekvőképtelen állapotban kötött házasság
(1) ÉRVÉNYTELEN annak a házassága, aki a házasság megkötésekor CSELEKVŐKÉPTELEN ÁLLAPOTBAN volt.
(2) A házasság a házastárs cselekvőképességének visszanyerésétől számított 6 hónap elteltével a megkötésének időpontjára VISSZAMENŐLEG ÉRVÉNYESSÉ VÁLIK, ha az a házastárs, akinek személyében az érvénytelenségi ok megvalósult, a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg.
- Rokoni, hozátartozói kapcsolat
(1) ÉRVÉNYTELEN
a) az egyenesági rokonok házassága;
b) a testvérek egymással kötött házassága;
c) a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága; és
d) az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt kötött házassága.
(2) A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága NEM ÉRVÉNYTELEN, ha a JEGYZŐ e házassági akadály alól a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt FELMENTÉST AD. Felmentés akkor adható, ha a házassággal létrejövő kapcsolat a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti.
- Korábbi házasság fennállása
(1) ÉRVÉNYTELEN a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll.
(2) Az újabb házasság a korábbi házasság megszűnésének időpontjától érvényessé válik. Ha a bíróság a korábbi házasság ÉRVÉNYTELENSÉGÉT állapította meg, az újabb házasság a megkötésének időpontjára VISSZAMENŐLEG válik érvényessé.
A házasság érvénytelenítése
(1) A házasságot akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha érvénytelenségét a bíróság az erre irányuló perben (a továbbiakban: érvénytelenítési per) megállapította.
(2) A házasság érvénytelenségét megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos.
(3) Az érvénytelen házassághoz az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények fűződnek.
Érvénytelenítési per indításának jogosultsága
(1) Az érvénytelenítési pert a házasság fennállása alatt és a házasság megszűnése után is meg lehet indítani.
(2) Érvénytelenítési per indítására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik –
1. bármelyik házastárs,
2. az ügyész vagy
3. az jogosult, akinek a házasság érvénytelenségének megállapításához jogi érdeke fűződik.
(3) Ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármelyik másik jogosult beléphet.
A perindítási jogosultság korlátozása
(1) 1. A nagykorúság elérése után a házasságkötési engedély hiányában
2. a kiskorúság miatt és a gondnokság megszüntetése után a gondnokság alatt állás miatt az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, AKINEK SZEMÉLYÉBEN AZ ÉRVÉNYTELENSÉG OKA MEGVALÓSULT. A pert a jogosult a nagykorúság elérésétől, illetve a gondnokság megszüntetésétől számított 6 hónapon belül indíthatja meg.
(2) A házasságkötéskor fennállt CSELEKVŐKÉPTELEN ÁLLAPOT MIATT az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, aki a házasságkötéskor cselekvőképtelen állapotban volt. A pert a cselekvőképtelen állapot megszűnése után 6 hónapon belül lehet megindítani attól a naptól kezdődően, amikor a házastárs a cselekvőképességét visszanyerte. Ha a házastárs a cselekvőképességének visszanyerése előtt meghalt, a házastárs halálától számított 6 hónapon belül a házasság érvénytelenségének megállapítása iránt az ÜGYÉSZ indíthat pert.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben megjelölt határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(4) Ha az (1)–(2) bekezdések szerint a perindításra kizárólagosan jogosult házastárs meghal, az általa megindított perben helyébe bárki beléphet, aki érvénytelenítési per indítására jogosult.
A perindítási jog személyes gyakorlása
(1) A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogosultnak SZEMÉLYESEN kell megindítania.
(2) Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül indíthat pert az a házastárs, aki cselekvőképességében a perindítás tekintetében RÉSZLEGESEN KORLÁTOZOTT.
(3) Ha a jogosult CSELEKVŐKÉPTELEN, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.
Az érvénytelenítési per alperesei
Az érvénytelenítési pert a házastársnak a MÁSIK HÁZASTÁRS ellen, az ügyésznek és a per megindítására jogosult más személynek MINDKÉT HÁZASTÁRS ellen kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ÜGYGONDNOK ellen kell indítani.
