6. Cím - Házassági vagyonjog

Question 1

A házastársak vagyoni viszonyainak a rendezése

Answer 1

(1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSSEL rendezhetik.

(2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉG (TÖRVÉNYES VAGYONJOGI RENDSZER) áll fenn.

Question 2

A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya

Answer 2

(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az ÉLETKÖZÖSSÉG KEZDETÉTŐL HATÁLYOSUL akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.

(2) Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.

Question 3

Az érvénytelen házasság vagyonjogi hatásai

Answer 3

(1) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor MINDKÉT HÁZASTÁRS JÓHISZEMŰ volt, a házasság vagyonjogi joghatása – a közös lakás használatát beleértve – azonos az érvényes házasság vagyonjogi joghatásával. Ebben az esetben a házasság érvénytelenné nyilvánítása esetén a vagyonjogi követeléseket mindegyik házastárs oly módon érvényesítheti, mintha a házasságot az érvénytelenség megállapításának időpontjában a bíróság felbontotta volna, vagy – ha az érvénytelenség megállapítására egyikük halála után kerül sor – a házasság ennek a házastársnak a halálával szűnt volna meg.

(2) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor az EGYIK HÁZASTÁRS VOLT JÓHISZEMŰ, az (1) bekezdés rendelkezéseit a jóhiszemű házastárs kérelmére lehet alkalmazni.

(3) A jóhiszemű házastárs (1) bekezdés szerinti vagyonjogi követeléseit örököse is érvényesítheti.

(4) A házasság érvénytelensége nem érinti a házastársak vagy bármelyikük által jóhiszemű harmadik személlyel kötött szerződés hatályát.

Question 4

A HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉG (rendelkezések tárgykörei)

Answer 4

1. A házastársi közös vagyon és a különvagyon
2. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése
3. Rendelkezés a közös vagyonnal
4. A rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség
5. A vagyonközösség megszűnése
6. A házastársi közös vagyon megosztása

Question 5

A házastársi közös vagyon

Answer 5

(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a VAGYONKÖZÖSSÉG FENNÁLLÁSA ALATT EGYÜTT VAGY KÜLÖN SZEREZNEK.

(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a KÖZÖS VAGYONTÁRGYAK TERHEI és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a VAGYONKÖZÖSSÉG FENNÁLLÁSA ALATT VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGBŐL EREDŐ TARTOZÁSOKAT.

(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat OSZTATLANUL, EGYENLŐ ARÁNYBAN illeti meg.

(4) NEM tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek KÜLÖNVAGYONNAK MINŐSÜLNEK.

Question 6

A házastárs különvagyona

Answer 6

(1) A házastárs különvagyonához tartozik

a) a házastársi vagyonközösség LÉTREJÖTTEKOR MEGLÉVŐ vagyontárgy;

b) a házastársi vagyonközösség FENNÁLLÁSA ALATT általa ÖRÖKÖLT vagy részére AJÁNDÉKOZOTT vagyontárgy és részére NYÚJTOTT ingyenes juttatás;

c) a házastársat mint a SZELLEMI TULAJDON LÉTREHOZÓJÁT megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d) a SZEMÉLYÉT ÉRT SÉRELEMért kapott juttatás;

e) a SZEMÉLYES HASZNÁLATÁRA SZOLGÁLÓ SZOKÁSOS mértékű vagyontárgy; továbbá

f) a KÜLÖNVAGYONA ÉRTÉKÉN SZERZETT vagyontárgy és a különvagyona HELYÉBE LÉPŐ ÉRTÉK.

(2) A KÜLÖNVAGYONNAK az a HASZNA, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a MINDENNAPI közös életvitelt szolgáló, SZOKÁSOS mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ÖTÉVI házassági életközösség után közös vagyonná válik.

Question 7

A különvagyon terhei és tartozásai

Answer 7

(1) A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a TARTOZÁS, amely a házassági életközösség megkezdése ELŐTT keletkezett jogcímen alapul.

(2) A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy TERHE és a külön adósságnak minősülő tartozás KAMATA.

(3) A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan TARTOZÁS,

a) amely a különvagyon MEGSZERZÉSÉVEL vagy FENNTARTÁSÁVAL jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;

b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;

c) amelyet a házastárs a KÖZÖS VAGYON TERHÉRE a másik házastárs EGYETÉRTÉSE NÉLKÜL INGYENESEN vállalt; és

d) amelyet a házastárs JOGELLENES ÉS SZÁNDÉKOS VAGY SÚLYOSAN GONDATLAN magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

(4) A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.

Question 8

A közös vagyonhoz tartozás vélelme

Answer 8

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség FENNÁLLÁSA ALATT a házastársak vagyonában MEGLÉVŐ vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a KÖZÖS VAGYONHOZ TARTOZNAK.

(2) A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó KÖTELEZETTSÉG TELJESSÍTÉSÉRŐL azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a KÖZÖS VAGYONBÓL történt.

Question 9

A házastársak közötti egyes szerződések

Answer 9

(1) A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött
1. adásvételi,
2. csere,
3. ajándékozási és
4. kölcsönszerződése és a
5. házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha KÖZOKIRATBA VAGY ÜGYVÉD ÁLTAL ELLENJEGYZETT MAGÁNOKIRATBA foglalták. Ez a rendelkezés NEM vonatkozik INGÓK SZOKÁSOS MÉRTÉKŰ ajándékozására, ha az ajándék ÁTADÁSA megtörtént.

(2) Ha a házastársak szerződése valamely vagyontárgynak, tehernek vagy tartozásnak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását érinti, vagy e vagyonok arányát módosítja, a szerződés HARMADIK SZEMÉLLYEL SZEMBEN AKKOR HATÁLYOS, ha a harmadik személy TUDOTT VAGY TUNDIA KELLETT arról, hogy a vagyontárgy a szerződés alapján a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.

Question 10

A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata

Answer 10

(1) A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően BÁRMELYIK HÁZASTÁRS HASZNÁLHATJA. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.

(2) A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a házastársak KÖZÖSEN JOGOSULTAK KEZELNI. Bármelyik házastárs igényelheti, hogy a másik házastárs járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állag megóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről házastársát késedelem nélkül értesíteni.

(3) Az ÉLETKÖZÖSSÉG MEGSZŰNÉSÉTŐL A KÖZÖS VAGYON MEGOSZTÁSÁIG terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

Question 11

A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és kezelése

Answer 11

(1) A vagyonközösséghez tartozó, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja, feltéve hogy a másik házastárs a jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. Hozzájárulásnak minősül, ha a másik házastárs tud vagy tudnia kell a foglalkozás gyakorlásáról vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és azt nem kifogásolja.

(2) Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről házastársát RENDSZERESEN TÁJÉKOZTATNIA KELL.

(3) A házastársnak az (1)–(2) bekezdésben meghatározott használat és kezelés és a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása során a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie. A kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a házastárs – a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint – felel.

Question 12

Költségek és kiadások viselése

Answer 12

(1)
1. A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket,
2. a közös háztartás költségeit,
3. a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a KÖZÖS VAGYONból kell fedezni.

(2) Ha a közös vagyon az (1) bekezdésben megjelölt költségeket és kiadásokat NEM fedezi, azokhoz a házastársak különvagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.

Question 13

Rendelkezés a közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt

Answer 13

(1) A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést EGYÜTTESEN vagy a másik házastárs HOZZÁJÁRULÁSÁVAL tehetnek.

(2) Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás NINCS ALAKSZERŰSÉGHEZ KÖTVE.

Question 14

A házastárs hozzájárulásának vélelme

Answer 14

(1) A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött VISSZTERHES SZERZŐDÉSÉT – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

(2) Ha a házastárs a szerződést
1. a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése,
2. foglalkozásának gyakorlása vagy
3. egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs akkor HIVATKOZHAT HOZZÁSJÁRULÁSÁNAK HIÁNYÁRA, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak MEGKÖTÉSE ELŐTT KIFEJEZETTEN TILTAKOZOTT.

Question 15

Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben

Answer 15

(1) A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a közös vagyonnal a vagyonközösség alatt történő rendelkezésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a házastárs a rendes gazdálkodás szabályai szerint a másik házastárs hozzájárulása nélkül is

a) rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyakkal;

b) rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, amelyek a vagyonközösség megszűnését követően a házastársának egyetértésével kerültek a kizárólagos birtokába;

c) vállalhat olyan kötelezettséget, amelyek a közös vagyontárgy megóvását, fenntartását, helyreállítását és értékállandóságának biztosítását szolgálják; és

d) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat oly módon, hogy a tartozás a közös vagyon számára nem válhat terhesebbé.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a közös vagyon megosztásakor fennálló megtérítési kötelezettséget.

Question 16

A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok

Answer 16

A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL NEM RENDELKEZHEt a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és NEM BOCSÁTHAT közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben NEM LEHET VÉLELMEZNI.

Question 17

Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén

Answer 17

(1) A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a KÜLÖNVAGYONÁVAL ÉS A KÖZÖS VAGYON RÁESŐ RÉSZÉVEL FELEL.

(2) A szerződéskötésben RÉSZT NEM VETT HÁZASTÁRS felelőssége a házastársa által a HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KÖTÖTT SZERZŐDÉSÉRT a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.

Question 18

A házastárs hozáájárulása nélkül kötött szereződés joghatásai

Answer 18

Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez
- nem járult hozzá, és
- hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy
- a vélelem megdőlt,
a szerződésből eredő kötelezettségért NEM felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben HATÁLYTALAN, ha
- a szerző fél rosszhiszemű volt vagy
- rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a ROSSZHISZEMŰSÉGET ÉS INGYENESSÉGET VÉLELMEZNI KELL.

Question 19

Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján

Answer 19

Aki házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, harmadik személlyel szemben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel.

Question 20

A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben

Answer 20

Aki a házastársát is terhelő szerződést annak HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a SZEREZŐDÉSEN KÍVŰL OKOZOTT KÁROKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG szabályai szerint megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor MENTESÜL, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.

Question 21

A vagyonközösség megszűnése

Answer 21

A vagyonközösség MEGSZŰNIK, ha

a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a JÖVŐRE NÉZVE KIZÁRJÁK;

b) a BÍRÓSÁG azt a házassági életközösség fennállása alatt MEGSZÜNTETI; vagy

c) a házassági ÉLETKÖZÖSSÉG MEGSZŰNIK.

Question 22

A vagyonközösség bírósági megszűntetése

Answer 22

(1) A bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetHETI. Ilyen esetnek minősül különösen, ha

a) a másik házastárs a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti;

b) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS VAGY FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS indult, és az eljárás a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti; vagy

c) a másik házastársat cselekvőképességet teljesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául nem a házastársát rendelték ki.

(2) A vagyonközösség – a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában – a megszüntetését kimondó határozat JOGERŐRE EMELKEDÉSÉT KÖVETEŐ HÓNAP UTOLSÓ NAPJÁN SZŰNIK MEG.

Question 23

A vagyonközösség bírósági megszüntetésének jogkövetkezményei

Answer 23

Ha a bíróság a vagyonközösséget megszünteti, a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt a továbbiakban a VAGYONELKÜLÖNÍTÉS szabályai az irányadók.

Question 24

A vagyonközösség bírósági helyreállítása

Answer 24

Ha az ok, amelynek alapján a bíróság a vagyonközösséget megszüntette, már nem áll fenn, a bíróság az életközösség fennállása alatt – a házastársak közös kérelmére – a vagyonközösséget a JÖVŐRE NÉZVE HELYREÁLLÍTJA.

Question 25

A közös vagyon megosztása

Answer 25

(1) A vagyonközösség MEGSZŰNÉSE ESETÉN bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon MEGOSZTÁSÁT. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.

(2) Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha KÖZOKIRATBA VAGY ÜGYVÉD ÁLTAL ELLENJEGYZETT MAGÁNOKIRATBA foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.

(3) Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.

Question 26

A közös vagyoni igények rendezése

Answer 26

A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket EGYSÉGESEN kell rendezni.

Question 27

A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények

Answer 27

(1) A közös vagyon megosztása során igényelni lehet
- a közös vagyonból a különvagyonra,
- a különvagyonból a közös vagyonra és
- az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és
- a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) A közös életvitel körében ELHASZNÁLT VAGY FELÉLT KÜLÖNVAGYON megtérítésének KIVÉTELESEN van helye.

(3) NINCS HELYE MEGTÉRÍTÉSNEK, ha arról a házastárs lemondott. A lemondás nincs alakszerűséghez kötve, de ezt annak a házastársnak kell bizonyítania, aki a lemondásra hivatkozik.

(4) Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.

(5) A hiányzó közös vagyon, illetve különvagyon MEGTÉRÍTÉSÉNEK NINCS HELYE, ha a vagyonközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.

Question 28

A közös vagyoni hányad értéke és kiadása

Answer 28

(1) A közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség MEGSZŰNÉSEKOR FENNÁLLT ÁLLAPOT ÉS ÉRTÉK szerint kell megállapítani. A vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.

(2) A vagyonközösséghez tartozó közös tulajdoni tárgyak megosztására a közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik házastárs kellő indokkal ellenzi.

(3) A vagyonközösségben lévő jogok és követelések megosztására a (2) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Question 29

A vagyontárgyak és tartozások szétosztása

Answer 29

(1) Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak EGYEZŐ NYILATKOZATát veszi figyelembe.

(2) Az egyik házastárs FOGLALKOZÁS GYAKORLÁSA vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak elsősorban az adott foglalkozást gyakorló vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg.

(3) Ha az egyik házastárs olyan GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJA vagy részvényese, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a bíróság a másik házastársnak – kérelmére – a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével más módon nem adható ki.

(4) Ha a VAGYONTÁRGYAT TARTOZÁS TERHELI, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett. A tartozások megosztása a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás szabályai szerint hatályos.

Question 30

A különvagyon kiadása

Answer 30

A vagyonközösség megszűnésekor meglévő különvagyont TERMÉSZETBEN kell kiadni, KIVÉVE, ha az a vagyonok vegyülése folytán nem lehetséges vagy a szétválasztás a közös vagyon vagy a különvagyon jelentős értékcsökkenésével járna.

Question 31

A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS (rendelkezések tárgykörei)

Answer 31

1. általános rendelkezések
2. közszerzeményi rendszer
3. vagyonelkülönítési rendszer
4. a szerződés megszűnése

Question 32

A házassági vagyonjogi szerződés tartalma

Answer 32

(1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.

(2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.

Question 33

A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei

Answer 33

(1) Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak SZEMÉLYESEN köthetnek.

(2) A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a GYÁMHATÓSÁG JÓVÁHAGYÁSA SZÜKSÉGES, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott.

Question 34

A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása

Answer 34

(1) A házassági vagyonjogi szerződés akkor ÉRVÉNYES, ha KÖZOKIRAT VAGY ÜGYVÉD ÁLTAL ELLENJEGYZETT MAGÁNOKIRATBA foglalták.

(2) A szerződés HARMADIK SZEMÉLLYEL SZEMBEN akkor HATÁLYOS, ha
- a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha
- a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Question 35

A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése

Answer 35

(1) A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik.

(2) A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Question 36

Harmadik személyek védelme

Answer 36

(1) A házassági vagyonjogi szerződés NEM tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.

(2) A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.

Question 37

Rendelkezés halál esetére

Answer 37

Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni.

Question 38

A közszerzeményi rendszer

Answer 38

(1) Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.

(2) KÖZSZERZEMÉNY az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

(3) A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról AZT KELL VÉLELMEZNI, hogy az közszerzemény.

(4) A törvényes vagyonjogi rendszer különvagyonra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani azt, hogy mely vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat kell különvagyonként figyelembe venni. A különvagyonhoz kell számítani a meglévő különvagyon mellett annak a különvagyonnak az értékét, amit a házastársi életközösség alatt a házastársak a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak; a hiányzó különvagyon megtérítésének erre irányuló kifejezett kikötés esetén van helye.

Question 39

A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme

Answer 39

(1) A házastárs az életközösség fennállása alatt is igényelheti a közszerzeményből rá eső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték nyújtását vagy a vagyonjogi szerződés megszüntetését akkor, ha a másik házastárs a tudomása nélkül megkötött szerződésekkel olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megillető részesedést meghaladja.

(2) A közszerzeménynek az (1) bekezdés szerinti biztosítása nem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben.

(3) Ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és megfelelő biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, vagy azt meghiúsítja, a házastárs a bírósághoz fordulhat.

(4) A bíróság a perben bármelyik házastárs kérelmére a szerződést az (1) bekezdésben foglalt okból megszüntetheti és a felek között a jövőre nézve vagyonelkülönítést rendelhet el.

Question 40

A közszerzemény megosztása

Answer 40

(1) A közszerzemény megosztását az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonból a törvényes vagyonjogi rendszernek a közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lehet követelni. A házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett.

(2) A házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg.

Question 41

A vagyonelkülönítési rendszer

Answer 41

Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni.

Question 42

A vagyontárgyak használata és kezelése, tartozások, költségek és kiadások viselése

Answer 42

(1) Ha a házasulók vagy a házastársak között SZERZŐDÉS vagy a BÍRÓSÁG HATÁROZATA alapján vagyonelkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek.

(2) A házastársak
- a közös háztartás költségeit,
- a közös gyermek és
- az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat KÖZÖSEN VISELIK akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek. SEMMIS az a kikötés, amely e költségek és kiadások alól bármelyik házastársat teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti. A háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.

Question 43

A szerződés megszűnésének esetei

Answer 43

(1) A házassági vagyonjogi szerződést az ÉLETKÖZÖSSÉG MEGKEZDÉSE ELŐTT a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük elállhat. A házassági ÉLETKÖZÖSSÉG FENNÁLLÁSA ALATT a felek a szerződést a jövőre nézve SZÜNTETHETIK meg.

(2) A házassági vagyonjogi szerződés MEGSZŰNIK akkor is, ha

a) a BÍRÓSÁG az e törvényben meghatározott esetben MEGSZÜNTETI; vagy

b) megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha arra valamelyik házastárs halála folytán kerül sor, és a szerződés a házastársak közös végrendeleteként hatályosulhat.

(3) Ha a szerződés a felek közös megegyezése vagy egyiküknek a SZERZŐDÉSBEN BIZTOSÍTOTT FELMONDÁSI JOG FOLYTÁN SZŰNIK MEG, a megszűnés időpontjától az életközösség fennállása alatt a házastársak vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség szabályait kell alkalmazni.

(4) A szerződés megszűnése harmadik személlyel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a szerződést a nyilvántartásból törlik vagy a harmadik személy a szerződés megszűnéséről tudomást szerez.

Question 44

Elszámolás, vagyonmegosztás

Answer 44

A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását.

Question 45

A házastársi közös lakás

Answer 45

(1) Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük TULAJDONJOGA, HASZONÉLVEZETI JOGA vagy BÉRLETI JOGA alapján együtt laknak.

(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát a házastársi közös lakásban kell biztosítani.

(3) E fejezet alkalmazásában lakáshasználatra jogosult a lakásra kizárólagos jogcímmel rendelkező házastárs kiskorú gyermeke is.

Question 46

A közös lakással való rendelkezés korlátai

Answer 46

(1) A házastársak KÖZÖS JOGCÍME ALAPJÁN LAKOTT LAKÁS használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a házastárs a házastársával EGYÜTTESEN vagy házastársa HOZZÁJÁRULÁSÁVAL rendelkezhet. A hozzájárulást VÉLELMEZNI NEM lehet.

(2) A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.

(3) A házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.

Question 47

A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése

Answer 47

(1) A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

(2) A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik.

(3) A felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek.

Question 48

A gyermek lakáshasználati jogának figyelembevétele

Answer 48

(1) Ha a használatot előzetesen rendező szerződésben a felek megállapodnak abban, hogy a lakáshasználatra jogosult gyermekeik további lakhatását a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére milyen módon biztosítják, a szerződés az annak megkötését követően született gyermekükre is kiterjed.

(2) Ha a szerződés az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartalmaz, vagy a rendelkezés a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát súlyosan sérti, a bíróság a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a gyermek érdekében a házastársi közös lakás használatát a szerződésben foglaltaktól eltérően rendezheti.

Question 49

A lakáshasználat rendezése az életközösség megszűnése után

Answer 49

(1) Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.

(2) A használatot előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról – bármelyik házastárs kérelmére – a bíróság dönt.

(3) Ha valamelyik házastárs – házassági bontóperben vagy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben – a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, a bíróság a házastársi közös lakás használatát a közös tulajdon megszüntetésével együtt rendezi.

(4) A lakáshasználatra jogosult gyermek lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha megfelelő lakhatása máshol megoldott.

Question 50

A közös jogcímen lakott lakás használatának megosztása és a megosztás mellőzése

Answer 50

(1) Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A lakás használata akkor is megosztható, ha a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető, feltéve, hogy egyik vagy mindkét házastárs az átalakításra vonatkozó jogosultságát, az átalakítás műszaki előfeltételeit igazolja, és az átalakítás költségeinek megelőlegezését vállalja. Vita esetén az átalakítás költségeinek viseléséről a bíróság dönt.

(2) A lakáshasználat megosztása esetén a házastársak a lakás meghatározott lakószobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használják. A lakáshasználat megosztása a házastársak harmadik személlyel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit nem érinti.

(3) A bíróság a lakás használatának megosztását – a felek körülményeinek mérlegelésével – mellőzheti, ha

a) a házastársaknak vagy egyiküknek ugyanabban a helységben más beköltözhető lakása van, vagy ez a lakás egyoldalú nyilatkozattal beköltözhetővé tehető; vagy

b) az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött és – ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja – a kiskorú gyermek lakáshasználati jogát megfelelően biztosította.

(4) Nem osztható meg az adottságainál fogva arra alkalmas lakás használata, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna.

Question 51

Az egyik háazstárs használati jogának megszüntetése

Answer 51

(1) Ha a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt – az egyik házastársnak a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélküli elköltözése esetét kivéve – a lakás elhagyására kötelezi.

(2) A bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszüntetheti és őt a lakás elhagyására kötelezheti akkor is, ha a lakás egyébként alkalmas lenne az osztott használatra, de e házastárs részére a másik házastárs megfelelő cserelakást ajánl fel, és a lakáshasználat rendezésének ez a módja a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdekeit nem sérti.

Question 52

Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése

Answer 52

(1) Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.

(2) A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve – a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján – súlyosan méltánytalan lenne.

(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.

(4) A bíróság a (2)–(3) bekezdés szerinti osztott vagy kizárólagos lakáshasználatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.

Question 53

A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése

Answer 53

(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.

(2) Nem tarthat igényt térítésre az a házastárs,

a) aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta; vagy

b) akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.

(3) A térítés összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja.

(4) A térítés a lakás elhagyásakor esedékes, kivéve, ha

a) a bíróság a házastársat felróható magatartása miatt kötelezte a lakás elhagyására, és az egyidejű teljesítés a bent maradó házastárs és a kiskorú gyermek érdekét súlyosan sértené; vagy

b) a lakás használatának rendezésére a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül sor, és a használati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja el.

(5) A lakásban maradó házastárs a térítés helyett a távozó házastárs részére megfelelő cserelakást ajánlhat fel.

Question 54

A lakáshasználat újrarendezése

Answer 54

(1) Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező házastársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik házastárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a volt házastársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően a volt házastársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.