Leíró statisztika

Question 1

Nominális/kategorikus

Answer 1

diszkrét kategóriák, osztályok, melyek nem rendezhetőek semmilyen sorrendbe. A
kategóriákhoz rendelt számok csak a kategória azonosítására szolgálnak, matematikai, mennyiségi
jelentésük nincsen. Példa: nem, ahol 1=férfi, 2=nő

Question 2

Ordinális

Answer 2

nagyság szerint sorrendbe rakható, a nagyobb érték
jobbat, többet jelent, de nincs információ a rangsor tagjai közötti különbségekről. Példa: elvégzett iskolák

Question 3

Intervallum skála típusú

Answer 3

az elemek sorba rendezhetőek, az elemek közötti különbség is kifejezhető,lehet arányokat számítani, de nincs természetes nulla pont. A mértékegység megválasztható. Példa:
Celsius skála, ahol a 30°C pontosan háromszor olyan meleg, mint a 10°C és 20°C különbség van közöttük, de a nulla pont nem természetes, hiszen létezik -1°C is

Question 4

Arány skála típusú

Answer 4

az értékek nagyság szerint sorba rendezhetőek, az elemek közötti különbség
kifejezhető, lehet arányokat számítani, és van természetes nulla pont. A mértékegység megválasztható, nem mehet mínusz alá

Question 5

Leíró statisztika

Answer 5

A mért adathalmaz jellemzése, a mért mintát írja le de következtetéseket nem tartalmaz

Question 6

Következtető statisztika

Answer 6

Célja a populációból választott mintából a populációra vonatkozó következtetés

Question 7

Elemszám

Answer 7

N

Question 8

Átlag

Answer 8

_
x, statisztikai közlésben: M

Question 9

Populációátlag

Answer 9

µ

Question 10

Medián

Answer 10

Mdn, az outlierek kevésbé befolyásolják

Question 11

Kvartilisek

Answer 11

Negyedelő pontok, jele: Q

Question 12

Interkvartilis terjedelem

Answer 12

IQR: a középső 50%, a Q2: maga a medián

Question 13

Percentilisek

Answer 13

századoló pontok, 95% percentilisek

Question 14

Módusz

Answer 14

Mo

Question 15

Terjedelem

Answer 15

Legkisebb és legnagyobb érték közötti különbség

Question 16

Átlagtól való eltérés

Answer 16

Jelölése: D, számolása: értékből-átlag majd az eredményeket négyzetre emelünk és az így megkapott eltéréseket átlagoljuk

Question 17

átlagtól való négyzetes eltérés,

Answer 17

Jele: D2 négyzetre emelünk az átlagtól való eltérést

Question 18

Variancia

Answer 18

Az átlagtól való négyzetes eltérést átlagoltuk vagyis összeadjuk a négyzetes eltéréseket majd itt a szabadságfokkal osztjuk el, jele: Var vagy s2

Question 19

szórás

Answer 19

átlagtól való átlagos eltérés, a varianciának vesszük a gyökét, Jele:SD

Question 20

Szabadságfok

Answer 20

Egymástól független szabadon változtatható tagok száma, számolása: a tagok száma mínusz az összefüggések száma df=N-1, pl: Szórás számolásánál az összefüggések száma 1 (az átlag) Így N-1 Jele: df

Question 21

Relatív szórás

Answer 21

RSD vagy CV számolása: szórás értékét elosztjuk a mintaátlaggal

Question 22

Nagy szórást okozhatja

Answer 22

kicsi elemszám, outlierek, csúcsosság, a tulajdonság nem stabil

Question 23

Mintaátlagok standard errorja

Answer 23

Jelölése: SE a populációból vett minták átlagainak szórása számolása: fogjuk a populációra vonatkoztatott varianciát de mivel ezt nem tudjuk ezért a minta varianciát használjuk inkább és ezt elosztjuk az elemszámmal majd az így kapott számból gyököt vonunk

Question 24

Relatív standard error

Answer 24

standard errort elosztjuk a mintaátlaggal, százalékban használjuk, 25% alatt elfogadható a mérés

Question 25

Konfidencia intervallum/megbízhatósági intervallum