krimtakt vizsga Flashcards

1
Q
  1. Határozza meg a kriminalisztika fogalmát!
A

A kriminalisztika multidiszciplináris bűnügyi tudomány, amely a hatályos jogi
szabályozásnak megfelelően tudományosan megalapozott eszközöket, módszereket és
eljárásokat dolgoz ki a felderítés és a bizonyítás, valamint a bűncselekmények
megelőzése érdekében

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q
  1. Hogyan épül fel a kriminalisztika hagyományos rendszere hazánkban?
A

 krimináltechnika;
 krimináltaktika;
 kriminálmetodika.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q
  1. Írja le a kriminalisztika új rendszerét hazánkban!
A

Általános rész:
 kriminalisztikai elméletek;
 krimináltechnika;
 krimináltaktika;
 kriminalisztika története;
 kriminálstratégia.
 Különös rész:
 kriminálmetodika

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q
  1. Határozza meg a krimináltaktika fogalmát!
A

A krimináltaktika a kriminalisztika tudományának a (nyílt) nyomozási módszerekkel
foglalkozó ága, amely a hatályos jogi rendelkezésekre figyelemmel tudományosan
megalapozott elveket és ajánlásokat dolgoz ki a nyomozás lefolytatására, a nyomozási
cselekmények, intézkedések végrehajtására, az adatok és a bizonyítási eszközök
beszerzésére és felhasználására.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q
  1. Határozza meg, mit nevezünk kriminálmetodikának és írja le, milyen
    viszonyban van a kriminalisztika másik két hagyományos ágával!
A

A kriminalisztika egyik ága, amely az egyes bűncselekménykategóriák felderítésére és
bizonyítására összpontosít, azáltal, hogy adaptálja rájuk a krimináltechnika és a
krimináltaktika ismereteit

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q
  1. Határozza meg a kriminálstratégia fogalmát!
A

A kriminalisztika azon ága, amely a bűnözés helyzetére vonatkozó objektív adatokra és
a lakosság szubjektív biztonságérzetére alapozva a bűnözés elleni küzdelmet szolgáló
intézkedések összességének tervezésével és szervezésével foglalkozik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q
  1. Soroljon fel tízet a kriminalisztikai gondolkodás jellemzői közül!
A

A nyomozó képes:
 jogi normákhoz kötötten dolgozni;
 az okozatból az okra relevánsan következtetni (retrokauzalitás);
 rekonstruktívan gondolkodni;
 verziókat felállítani és azokat alkalmazni;
 a megfelelő logikai módszereket használni;
 birtokában van a megfelelő intuíciónak;
 és fantáziának;
 emellett a szükséges empátiának;
 képes a kételkedésre és az önellenőrzésre;
 kreatív és előrelátó;
 megfelelő a problémamegoldó képessége;
 valamint a tapasztalata és ügytípusismerete;
 hisz a kollektív bölcsesség erejében;
 számol a véletlennel mint lehetőséggel.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q
  1. Sorolja fel a kriminalisztikai fő kérdéseket!
A
  1. Mi? 2. Ki? (Kivel?) 3. Hol? 4. Mikor? 5. Hogyan? 6. Mivel? 7. Miért?
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q
  1. Határozza meg a nyomozás kriminalisztikai fogalmát!
A

A múltbeli releváns esemény igazságnak megfelelő rekonstruálására, és az eljárási célok
elérésére irányuló sokoldalú szellemi és gyakorlati tevékenység, amely a szükséges és
lehetséges cselekvések tervszerű, tudatos, a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelő
végrehajtása útján valósítható meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q
  1. Sorolja fel a nyomozás kriminalisztikai elveit!
A

 törvényesség;
 teljesség;
 tárgyilagosság;
 gyorsaság;
 titkosság.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q
  1. Mit értünk felderítés alatt?
A

A történeti tényállás megismerésére és a nyomozási feladatok elvégzéséhez szükséges
feltételek biztosítására irányuló adatgyűjtő és adatfeldolgozó tevékenységet.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q
  1. Határozza meg a bizonyíték fogalmának tartalmi, illetve formai oldalát!
A

 Tartalmi oldal: jogilag releváns tényre vonatkozik.
 Formai oldal: a törvény által megengedett forrásból származik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q
  1. Mit értünk információ alatt, miből származhat az információ?
A

A nyomozás szempontjából az információ az adat hírtartalma: amivel kiegészíti a már
meglévő ismerete(in)ket.
Az adatban rejlő információtartalom összetett:
 ami újdonság, ami eddig ismeretlen volt,
 ami az adatok közötti összefüggésekből fedhető fel,
 ami az adatnak a korábbi ismerete(in)kkel történő összehasonlításából
származik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q
  1. Határozza meg az adatok elemzésének, értékelésének fogalmát!
A

Az adatok elemzése és értékelése az adat racionális megismerését, az adat
információtartalmának (a tárgyát jelentő tény) megállapítását szolgáló kriminalisztikai
módszer, amely a nyomozásnak, mint megismerési folyamatnak állandó, szükségszerű
eleme.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q
  1. Sorolja fel az adatok elemzésének, értékelésének mozzanatait!
A

 adatok vizsgálata;
 adatok bírálata;
 adatok rendezése;
 következtetés(ek) levonása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q
  1. Fejtse ki röviden, mit jelent az adatok elemzése, értékelése során az
    adatok vizsgálata!
A

Azt kell eldönteni, hogy:
 mire vonatkozik az adat és
 ez (a hatóság tevékenysége szempontjából) milyen következményekkel jár.
Például:
 milyen eljárás keretében (szabályai szerint) kell intézkednie;
 van-e hatásköre, illetékessége;
 szükség van-e ún. azonnalos intézkedésekre vagy a normál ügymenet keretében
folytathatja a tevékenységét?

17
Q
  1. Fejtse ki röviden, mit jelent az adatok elemzése, értékelése során az
    adatok bírálata!
A

Az adatok információ- és valóságtartalmának, valamint hitelességének meghatározása
egyrészt az adatforrás jellemzői, másrészt az adatok tartalma alapján

18
Q
  1. Írja le röviden, mit jelent az adatok elemzése, értékelése során a
    következtetés levonása!
A

Az ismeretek összefoglalására, illetve a szükséges és lehetséges tennivalók
meghatározására irányul. A megvizsgált, megbírált, rendezett adatok alapján
meghatározható:
A megismerési folyamat aktuális állapota:
 mit tudunk (mi vált ismertté),
 mit nem tudunk (mit kell még megismerni).
A megismerési folyamat következő lépése(i):
 mit kell tenni az adattal,
 az adatból milyen további feladatok adódnak.

19
Q
  1. Határozza meg a verzió kriminalisztikai fogalmát!
A

A verzió olyan feltevés, amely a rendelkezésre álló adatok logikai feldolgozása alapján
reálisnak tekinthető magyarázatot ad az eljárás tárgyát képező esemény egészére vagy
annak egy részére (a kriminalisztikai alapkérdésekre), továbbá lehetőséget nyújt az
eljárás során felmerült valamely probléma megoldásár

20
Q
  1. Sorolja fel a verziók fajtáit tárgyuk, jellegük szerint!
A

 Minősítési verzió (az esemény jogi megítélésére vonatkozik);
 Történeti verzió (az esemény menetéről alkot képet);
 Munkaverzió (a kitűzött feladat végrehajtási módjának lehetséges alternatíváit
tartalmazza).

21
Q
  1. Sorolja fel a verziókkal végzett munka elemeit!
A

 A rendelkezésre álló adatok elemzése, értékelése;
 A verziók felállítása;
 Az ellenőrzés módjának meghatározása;
 Az ellenőrzés végrehajtása;
 A beszerzett adatok elemzése, értékelése.

22
Q
  1. Sorolja fel a verziók felállításának és ellenőrzésének (az ellenőrzés
    végrehajtásának) elveit!
A

A verziók felállításának elvei:
 tényhez kötöttség;
 konkrétság.
Az ellenőrzés végrehajtásának elvei:
 többoldalú ellenőrzés;
 párhuzamos ellenőrzés;
 optimális sorrendben történő ellenőrzés;
 összes verzióra kiterjedő ellenőrzés.

23
Q
  1. Határozza meg a nyomozás tervezésének fogalmát!
A

A nyomozás tervezése a rendelkezésre álló adatok alapján a konkrét feltételek és
gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével a nyomozási feladatok meghatározása, és
az azok teljesítésére vonatkozó előzetes elképzelés, ésszerű program összeállítása.

24
Q
  1. Határozza meg a nyomozási terv fogalmát!
A

A nyomozási terv az adott időpontban meghatároztató célokat, az előre látható
(meghatározható) feladatokat és a feladatok végrehajtásának lehetséges (optimális és
kiegészítő) módozatait tartalmazó program.

25
Q
  1. Határozza meg a nyomozás szervezésének fogalmát
A

A nyomozás szervezése a kitűzött feladatok végrehajtásához szükséges feltételek
biztosítása, a tervben megfogalmazott igények és a konkrét lehetőségek
összehangolása.

26
Q
  1. Melyek nyomozás tervezésének és szervezésének elvei?
A

 törvényesség;
 egyediség;
 dinamikusság;
 teljesség;
 egységesség;
 folyamatosság.
 irányító hatás.

27
Q
  1. Ismertesse a nyomozási tervek fajtáit!
A

Tartalmi szempontból:
 nyomozás egészét átfogó terv,
 részterv.
Formai szempontból:
 gondolati terv
 feljegyzésszerű terv
 írásos terv.

28
Q
  1. Melyek a leggyakrabban alkalmazott nyomozás-tervezési segédletek?
A

 térkép, térképvázlat;
 helyszínvázlat;
 táblázat, ábra, időgrafikon;
 feljegyzés, lista;
 határidőnapló, naptár;
 névsorok, címjegyzékek;
 típustervek, tevékenységlisták, iratminták.

29
Q
  1. Mikor készít a nyomozó hatóság nyomozási tervet
A

 bonyolult ténybeli és jogi megítélésű ügyben;
 közös nyomozócsoport létrehozása esetén;
 a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetőjének döntése alapján.

30
Q
  1. Mik tartoznak az adatszerző tevékenység körébe a Be. alapján?
A

 adatkérés;
 feltételes adatkérés;
 adatgyűjtés;
 egyéb adatszerző tevékenység.

31
Q
  1. Mi tartozik a jogi értelemben vett adatgyűjtés körébe a Be. alapján?
A

 nyilvántartásokból adatok gyűjthetők (Ütv., Rtv. NAVtv. alapján);
 a nyilvánosságra hozatal céljából készített vagy jogszerűen nyilvánosságra
hozott adatállományból, illetve forrásból adatok gyűjthetők;
 bárkitől felvilágosítás kérhető;
 kép-, hang- vagy kép- és hangfelvétel bemutatásával személy vagy tárgy
kiválasztatása, illetve azonosítása kérhető;
 a bűncselekmény helyszínét meg lehet vizsgálni.

32
Q
  1. Mi tartozik a kriminalisztikai értelemben vett adatgyűjtés körébe?
A

 adatkérés (megkeresés);
 puhatolás;
 környezettanulmányozás;
 megfigyelés;
 a lakosság bevonása az adatgyűjtésbe és a tömegkommunikációs eszközök
felhasználása;
 kriminalisztikai csapda

33
Q
  1. Sorolja fel, hogy az adatgyűjtés előkészítése, valamint végrehajtása során
    milyen elveket kell szem előtt tartani!
A

 az adatforrást és az adatgyűjtés módszerét a szerint kell megválasztani, hogy
mi a feladat (mi az elérendő cél), és milyen minőségű adat kell vagy elegendő
annak megoldásához, végrehajtásához;
 alapvető követelmény a beszerzett adatok torzulásmentes, az előírt úton és
módon történő rögzítése és továbbítása;
 szigorúan el kell választani a tényleges információt a véleménytől;
 nem szabad megsérteni sem az adatkezelési előírásokat, sem a nyomozás
titkosságának elvét.

34
Q
  1. Mikor szükséges a nyomozó hatóságnak ügyészi engedélyhez folyamodnia
    az adatszolgáltatás kéréséhez?
A

 elektronikus hírközlési szolgáltató esetében;
 postai szolgáltató, illetve postai közreműködői tevékenységet végző személy
vagy szervezet esetében;
 banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy
biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezet esetében;
 egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot
kezelő szervezet esetében.

35
Q
  1. Határozza meg a puhatolás jogi és kriminalisztikai fogalmát!
A

 Jogi szempontból a puhatolás információ gyűjtése, ellenőrzése az eljárás valódi
céljának titokban tartásával, amelyre titkos információgyűjtés és leplezett
eszközök alkalmazása keretében van lehetőség.
 Kriminalisztikai szempontból a puhatolás a valódi cél felfedése nélkül (illetve azt
leplezve) az adatszolgáltatóval folytatott irányított beszélgetés formájában
végzett adatgyűjtés vagy adatellenőrzés.

36
Q
  1. Ismertesse a környezettanulmányozás fogalmát és azt, hogy mire nyújt
    lehetőséget e tevékenység!
A

A környezettanulmányozás a célszemély, a célobjektum szükséges mértékű
megismerésére irányuló adatgyűjtés. Az ennek eredménye alapján összeállított speciális
adatbázis a környezettanulmány.
A környezettanulmányozás lehetőséget nyújt
 a célszemély (sértett, tanú, gyanúsított, eltűnt személy) megismerésére;
 a vizsgált esemény körülményeinek, hátterének a feltárására;
 egyes intézkedések, eljárási cselekmények, adatgyűjtési módszerek esetében a
tervezéshez, illetve a feladatok hatékony, biztonságos végrehajtásához
szükséges információk beszerzésére.

37
Q
  1. Sorolja fel a megfigyelés fajtáit!
A

 nyílt;
 leplezett;
 álcázott;
 rejtett;
 titkos.