kérdezőbiztosi munka Flashcards

1
Q

kérdésalkotás 5 fő szabálya

A
  • olyan nyelven készüljön az interjú, amelyet az interjú készítője és a kérdezett is egyaránt tökéletesen megértsen
  • felhasznált szavakat és kifejezéseket mindkét fél értse
  • olyan szavak, szófordulatok használata, amelyet egyformán ért mindenki az ország bármely területén, vidékén
  • kérdésfeltevéssel ne befolyásoljuk a válaszadót (torzító, húzó kifejezések)
  • kerüljük a tagadó kérdéseket
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

címlap felépítése (forma)

A
  • kutatási téma címszerű megfogalmazása, elnevezése
  • megbízható cég/intézet neve, vagy a kutató, kutatásért felelős személy neve
  • kitöltése önkéntes
  • szolgáltatott adatokat bizalmasan kezeljük (válaszadósági hajlandóság növelése)
  • ne szerepeljen a kérdőívben a válaszadóra vonatkozó adat (kivéve népszámlálás)
  • sorszám, sorszám beírására kialakított rublika
  • adatfelvétel évének feltüntetése
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

struktúra felépítése (forma)

A
  • kérdőív rendelkezzen sok hellyel, legyen rendezett
  • egy kérdés, egy sor
  • kérdéseinkbe ne használjunk rövidítéseket
  • nyitott kérdések esetén legyen hely bőségesen
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

standarditás követelménye

A

akkor kaphatunk magas megbízhatósági és érvényességi adatokat, ha a megfelelő valószínűségi mintavételi eljárás során kiválasztott egyének mindegyikének ugyanazt a kérdést tesszük fel, ugyanabban a formában

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

kérdéstípusok

A
  • zárt
  • nyitott
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

kérdések sorrendje, kérdésblokkok

A
  • célszerű kérdésblokkal indítani
  • legérdekesebb kérdéscsoporttal indítani
  • főleg az önkitöltős kérdőíveknél kell odafigyelni
  • unalmas demográfiai adatokra, vagy kényes témákra vonatkozó kérdéseket a végén érdemes feltenni
  • ha a kérdőív kérdései nem kellően átgondolt sorrendben következnek csökkentheti a válaszadási hajlandóságot
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

instrukciók definíciója

A

a kérdőíves vizsgálatok minden fajtájánál minden kérdőívben egyértelmű utasításokat és magyarázó megjegyzéseket kell elhelyeznünk

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

próbakérdezés

A

lehetőleg eltérő demográfiai és társadalmi jellemzőkkel rendelkező embereken próbáljuk ki a kérdéseinket

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

hagyományos (személyes) adatfelvétel

A

amikor a kérdezőbiztosok személyes megkeresés útján teszik fel a kérdőívünk kérdéseit a mintába került embereknek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

hagyományos (személyes) adatfelvétel előnyei

A
  • nagyobb a válaszadási hajlandóság (80-85%)
  • hosszabb időtartamú kérdőív is lekérdezhető
  • a “nem tudja” vagy “nincs válasz” itemek számát csökkenti a kérdező jelenléte
  • kérdező jelenléte megóvhat az itemekkel kapcsolatos esetleges zavaroktól, félreértésektől (kérdező tisztázhatja, amit a válaszadó nem ért)
  • kérdező jelenléte kizárhatja az egyéb befolyásoló tényezőket, pl. családtagok véleményének befolyásolása
  • kérdező kérdezés során megfigyelhet, rögzíthet dolgokat, amelyeket egyébként “kényes kérdésnek” tartunk (lakásminőség, válaszadó bőrszíne)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

hagyományos (személyes) adatfelvétel hátránya

A
  • nagy szervezőmunkát és jól képzett kérdezőbiztosi gárdát igényel, emiatt költséges
  • rosszul képzett kérdezőbiztosok növelhetik a nem mintavételből származó hibák számát
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

“csökkenő mintás” adatfelvétel

A
  • nagyobb induló mintával és a minta csökkenésével számolnak a kiesések következtében
  • nincsenek pótcímek, ha az egyik kiesik, az a minta és a kérdező vesztesége
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

“csökkenő mintás” adatfelvétel alkalmazásának oka

A
  • minden kérdezettnek egyforma az esélye a mintába kerülésre
  • minden kérdezett postán kap felkérő levelet
  • kérdező abban érdekelt, hogy minden címet megkérdezzen, csökkenhet a kényelemből kiejtett címek száma
  • más mintákhoz képest kisebb a szisztematikus torzulás
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

mintavételi eljárások két fő csoportja

A
  • valószínűségi mintavétel
  • nem valószínűségi mintavétel
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

valószínűségi mintavétel közé mik tartoznak?

A
  • egyszerű véletlen mintavétel
  • szisztematikus mintavétel
  • rétegzett mv.
  • többlépcsős csoportos mv.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

nem valószínűség mintavétel közé mik tartoznak?

A
  • szakértői mintavétel
  • kvótás mintavétel
  • egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mv.
  • hólabda módszer
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

valószínűségi mintavétel fogalma

A

eljárás kulcsa a véletlen kiválasztás, a vizsgálni kívánt alapsokaság minden egyes elemének egyenlő az esélye a mintába kerülésre

18
Q

nem valószínűségi mintavétel fogalma

A

akkor használatos, amikor a valószínűségi minta kiválasztása lehetetlen, vagy nehezen megvalósítható

19
Q

egyszerű véletlen mintavétel fogalma (valsz. mv)

A

rendelkezésünkre álló alapsokaság elemeit megszámozzuk, úgy hogy egyet sem hagyunk ki, majd egy véletlenszám-táblázat segítségével választjuk ki a mintába kerülő elemeket

20
Q

szisztematikus mintavétel fogalma (valsz. mv)

A

teljes felsorolás minden k-adik elemét válogatjuk be (szisztematikusan) a mintába

21
Q

rétegzett mintavétel (valsz. mv)

A

alapsokaságot viszonylag homogén részcsoportokra osztjuk, és mindegyikből megfelelő számú elemet választunk valamely véletlen módszerrel

22
Q

többlépcsős csoportos mintavétel (valsz. mv)

A
  • akkor alkalmazzuk, mikor lehetetlen, hogy teljes körű felsorolást készítsünk az alapsokaság elemeiről.
  • ilyenkor az alapsokaság részcsoportjainak listáját vesszük alapul, és onnan választunk véletlen mintát
23
Q

szakértői mintavétel fogalma (nem valsz. mv)

A
  • a kutató alapsokaságra vonatkozó ismereteire épít
  • az eljárás feltételezi, hogy a kutató által kiválasztott elemek reprezentálják a vizsgálni kívánt populációt
24
Q

kvótás mintavétel fogalma (nem valsz. mv)

A

ahol ismerjük a vizsgálandó alapsokaság néhány jellemzőjét és ennek megfelelően töltjük fel a mintánkat

25
Q

egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavétel fogalma (nem valsz. mv)

A

pl. megállítunk valakit az utcán és megkérjük, hogy töltse ki kérdőívünket

26
Q

hólabda módszer fogalma (nem valsz. mv)

A

-ennél a módszernél adatokat gyűjtünk a populáció általunk
ismert néhány tagjától, akiket megkérünk, hogy adják meg más, általuk ismert a populációba tartozó személyek elérhetőségét

27
Q

nem mintavételből származó hibák

A
  • a hibáknak azon csoportját értjük, amelyek magához az
    adatfelvétel és adatrögzítés jellemzőihez kapcsolódnak
    -ide sorolunk minden olyan hibát, amely a mintavételen kívüli egyéb forrásokból ered
28
Q

lefedési hiba

A
  • akkor beszélünk, amikor a mintaelemek kijelölésekor követünk el
    hibát
  • pl. egy nem létező címet emelünk be a mintába
29
Q

kiválasztási hiba

A

amikor a mintavétel véletlen jellegét sértjük meg, vagyis nem az elméleti eljárásnak megfelelő elemet választjuk ki

30
Q

mérési hiba

A

a kérdőív rossz megfogalmazása, félreérthetősége miatt a megkérdezett nem azt az adatot adja meg, amelyre a kérdező kíváncsi

31
Q

válaszadási hiba

A

a megkérdezett vagy félreértette a kérdést, vagy pedig szándékosan nem valós adatokat ad meg

32
Q

nemválaszadási hiba

A

kérdezett valamilyen okból kifolyólag nem válaszol a feltett kérdésre

33
Q

feldolgozási hiba

A

minden olyan tévedést, amely az adatok rögzítése és a teljeskörűsítés között történik, ide értve az adatok téves rögzítését
akár a kérdőíven, akár az adatbázisban, a rossz kódolás következményeit

34
Q

csoportosítás az elveszett adatok mennyisége alapján

A

jellemzően két altípus, a teljes, illetve részleges nemválaszolásra osztják fel attól függően, hogy a megkérdezettől semmilyen adatot nem kaptunk, vagy csak a kérdések egy része esetén nem adott
érvényes választ az illető

35
Q

teljes nemválaszolás

A

ha a megkeresett személy nem tud vagy nem akar részt venni az adatfelvételben, vagyis egyetlen használható adatot sem tudunk tőle begyűjteni

36
Q

részleges nemválaszolás

A

amikor a minta egy, egyébként válaszoló tagjától az adatok bizonyos részének megszerzése nem sikerül

37
Q

nemválaszolás okai

A
  • el nem ért személyek
  • elért, de nem képes személyek ( ebben az esetben az illető nem pusztán nem kíván részt venni a felmérésben, hanem valamilyen akadályozó tényező miatt képtelennek nyilvánítja magát a
    válaszadásra)
  • elért, de nem hajlandó, vagy válaszmegtagadók
  • egyéb nemválaszolók (részleges válaszadás, interjú félbeszakítása)
38
Q

nemválaszolás csökkenése

A

figyelmen kívül hagyjuk a nemválaszolók adatait, és
becsléseinket kizárólag a válaszadók által szolgáltatott információkra alapozzuk
(ez csak akkor elfogadható, ha a válaszolók és a nem válaszolók közti különbségek eléggé kismértékűek ahhoz, hogy ne torzítsák eredményeinket)

39
Q

előzetes megkeresés

A

megkeresés révén tájékoztatni a felmérés céljáról, módszereiről, az összegyűjtött adatok felhasználásáról

40
Q

kérdőív

A
  • alapvető jelentőségű szerepe van az adatszolgáltatásban
  • előzetes tesztelés (kisebb, nem feltétlen reprezentatív minta)
  • kérdések megfogalmazása (ugyanazt értse a kérdezett is, mint mi)
41
Q

ugrási utasítás

A

kérdések feltevése nem mindig sorrendben, egymás után történik, hanem előfordul, hogy néhány kérdést kihagyva, „átugorva” egy későbbi ponton kell folytatni a lekérdezést, illetve a kitöltést