kérdezőbiztosi munka

Question 1

kérdésalkotás 5 fő szabálya

Answer 1

• olyan nyelven készüljön az interjú, amelyet az interjú készítője és a kérdezett is egyaránt tökéletesen megértsen
• felhasznált szavakat és kifejezéseket mindkét fél értse
• olyan szavak, szófordulatok használata, amelyet egyformán ért mindenki az ország bármely területén, vidékén
• kérdésfeltevéssel ne befolyásoljuk a válaszadót (torzító, húzó kifejezések)
• kerüljük a tagadó kérdéseket

Question 2

címlap felépítése (forma)

Answer 2

• kutatási téma címszerű megfogalmazása, elnevezése
• megbízható cég/intézet neve, vagy a kutató, kutatásért felelős személy neve
• kitöltése önkéntes
• szolgáltatott adatokat bizalmasan kezeljük (válaszadósági hajlandóság növelése)
• ne szerepeljen a kérdőívben a válaszadóra vonatkozó adat (kivéve népszámlálás)
• sorszám, sorszám beírására kialakított rublika
• adatfelvétel évének feltüntetése

Question 3

struktúra felépítése (forma)

Answer 3

• kérdőív rendelkezzen sok hellyel, legyen rendezett
• egy kérdés, egy sor
• kérdéseinkbe ne használjunk rövidítéseket
• nyitott kérdések esetén legyen hely bőségesen

Question 4

standarditás követelménye

Answer 4

akkor kaphatunk magas megbízhatósági és érvényességi adatokat, ha a megfelelő valószínűségi mintavételi eljárás során kiválasztott egyének mindegyikének ugyanazt a kérdést tesszük fel, ugyanabban a formában

Question 5

kérdéstípusok

Answer 5

• zárt
• nyitott

Question 6

kérdések sorrendje, kérdésblokkok

Answer 6

• célszerű kérdésblokkal indítani
• legérdekesebb kérdéscsoporttal indítani
• főleg az önkitöltős kérdőíveknél kell odafigyelni
• unalmas demográfiai adatokra, vagy kényes témákra vonatkozó kérdéseket a végén érdemes feltenni
• ha a kérdőív kérdései nem kellően átgondolt sorrendben következnek csökkentheti a válaszadási hajlandóságot

Question 7

instrukciók definíciója

Answer 7

a kérdőíves vizsgálatok minden fajtájánál minden kérdőívben egyértelmű utasításokat és magyarázó megjegyzéseket kell elhelyeznünk

Question 8

próbakérdezés

Answer 8

lehetőleg eltérő demográfiai és társadalmi jellemzőkkel rendelkező embereken próbáljuk ki a kérdéseinket

Question 9

hagyományos (személyes) adatfelvétel

Answer 9

amikor a kérdezőbiztosok személyes megkeresés útján teszik fel a kérdőívünk kérdéseit a mintába került embereknek

Question 10

hagyományos (személyes) adatfelvétel előnyei

Answer 10

• nagyobb a válaszadási hajlandóság (80-85%)
• hosszabb időtartamú kérdőív is lekérdezhető
• a “nem tudja” vagy “nincs válasz” itemek számát csökkenti a kérdező jelenléte
• kérdező jelenléte megóvhat az itemekkel kapcsolatos esetleges zavaroktól, félreértésektől (kérdező tisztázhatja, amit a válaszadó nem ért)
• kérdező jelenléte kizárhatja az egyéb befolyásoló tényezőket, pl. családtagok véleményének befolyásolása
• kérdező kérdezés során megfigyelhet, rögzíthet dolgokat, amelyeket egyébként “kényes kérdésnek” tartunk (lakásminőség, válaszadó bőrszíne)

Question 11

hagyományos (személyes) adatfelvétel hátránya

Answer 11

• nagy szervezőmunkát és jól képzett kérdezőbiztosi gárdát igényel, emiatt költséges
• rosszul képzett kérdezőbiztosok növelhetik a nem mintavételből származó hibák számát

Question 12

“csökkenő mintás” adatfelvétel

Answer 12

• nagyobb induló mintával és a minta csökkenésével számolnak a kiesések következtében
• nincsenek pótcímek, ha az egyik kiesik, az a minta és a kérdező vesztesége

Question 13

“csökkenő mintás” adatfelvétel alkalmazásának oka

Answer 13

• minden kérdezettnek egyforma az esélye a mintába kerülésre
• minden kérdezett postán kap felkérő levelet
• kérdező abban érdekelt, hogy minden címet megkérdezzen, csökkenhet a kényelemből kiejtett címek száma
• más mintákhoz képest kisebb a szisztematikus torzulás

Question 14

mintavételi eljárások két fő csoportja

Answer 14

• valószínűségi mintavétel
• nem valószínűségi mintavétel

Question 15

valószínűségi mintavétel közé mik tartoznak?

Answer 15

• egyszerű véletlen mintavétel
• szisztematikus mintavétel
• rétegzett mv.
• többlépcsős csoportos mv.

Question 16

nem valószínűség mintavétel közé mik tartoznak?

Answer 16

• szakértői mintavétel
• kvótás mintavétel
• egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mv.
• hólabda módszer

Question 17

valószínűségi mintavétel fogalma

Answer 17

eljárás kulcsa a véletlen kiválasztás, a vizsgálni kívánt alapsokaság minden egyes elemének egyenlő az esélye a mintába kerülésre

Question 18

nem valószínűségi mintavétel fogalma

Answer 18

akkor használatos, amikor a valószínűségi minta kiválasztása lehetetlen, vagy nehezen megvalósítható

Question 19

egyszerű véletlen mintavétel fogalma (valsz. mv)

Answer 19

rendelkezésünkre álló alapsokaság elemeit megszámozzuk, úgy hogy egyet sem hagyunk ki, majd egy véletlenszám-táblázat segítségével választjuk ki a mintába kerülő elemeket

Question 20

szisztematikus mintavétel fogalma (valsz. mv)

Answer 20

teljes felsorolás minden k-adik elemét válogatjuk be (szisztematikusan) a mintába

Question 21

rétegzett mintavétel (valsz. mv)

Answer 21

alapsokaságot viszonylag homogén részcsoportokra osztjuk, és mindegyikből megfelelő számú elemet választunk valamely véletlen módszerrel

Question 22

többlépcsős csoportos mintavétel (valsz. mv)

Answer 22

• akkor alkalmazzuk, mikor lehetetlen, hogy teljes körű felsorolást készítsünk az alapsokaság elemeiről.
• ilyenkor az alapsokaság részcsoportjainak listáját vesszük alapul, és onnan választunk véletlen mintát

Question 23

szakértői mintavétel fogalma (nem valsz. mv)

Answer 23

• a kutató alapsokaságra vonatkozó ismereteire épít
• az eljárás feltételezi, hogy a kutató által kiválasztott elemek reprezentálják a vizsgálni kívánt populációt

Question 24

kvótás mintavétel fogalma (nem valsz. mv)

Answer 24

ahol ismerjük a vizsgálandó alapsokaság néhány jellemzőjét és ennek megfelelően töltjük fel a mintánkat

Question 25

egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavétel fogalma (nem valsz. mv)

Answer 25

pl. megállítunk valakit az utcán és megkérjük, hogy töltse ki kérdőívünket

Question 26

hólabda módszer fogalma (nem valsz. mv)

Answer 26

-ennél a módszernél adatokat gyűjtünk a populáció általunk ismert néhány tagjától, akiket megkérünk, hogy adják meg más, általuk ismert a populációba tartozó személyek elérhetőségét

Question 27

nem mintavételből származó hibák

Answer 27

- a hibáknak azon csoportját értjük, amelyek magához az adatfelvétel és adatrögzítés jellemzőihez kapcsolódnak -ide sorolunk minden olyan hibát, amely a mintavételen kívüli egyéb forrásokból ered

Question 28

lefedési hiba

Answer 28

- akkor beszélünk, amikor a mintaelemek kijelölésekor követünk el hibát - pl. egy nem létező címet emelünk be a mintába

Question 29

kiválasztási hiba

Answer 29

amikor a mintavétel véletlen jellegét sértjük meg, vagyis nem az elméleti eljárásnak megfelelő elemet választjuk ki

Question 30

mérési hiba

Answer 30

a kérdőív rossz megfogalmazása, félreérthetősége miatt a megkérdezett nem azt az adatot adja meg, amelyre a kérdező kíváncsi

Question 31

válaszadási hiba

Answer 31

a megkérdezett vagy félreértette a kérdést, vagy pedig szándékosan nem valós adatokat ad meg

Question 32

nemválaszadási hiba

Answer 32

kérdezett valamilyen okból kifolyólag nem válaszol a feltett kérdésre

Question 33

feldolgozási hiba

Answer 33

minden olyan tévedést, amely az adatok rögzítése és a teljeskörűsítés között történik, ide értve az adatok téves rögzítését akár a kérdőíven, akár az adatbázisban, a rossz kódolás következményeit

Question 34

csoportosítás az elveszett adatok mennyisége alapján

Answer 34

jellemzően két altípus, a teljes, illetve részleges nemválaszolásra osztják fel attól függően, hogy a megkérdezettől semmilyen adatot nem kaptunk, vagy csak a kérdések egy része esetén nem adott érvényes választ az illető

Question 35

teljes nemválaszolás

Answer 35

ha a megkeresett személy nem tud vagy nem akar részt venni az adatfelvételben, vagyis egyetlen használható adatot sem tudunk tőle begyűjteni

Question 36

részleges nemválaszolás

Answer 36

amikor a minta egy, egyébként válaszoló tagjától az adatok bizonyos részének megszerzése nem sikerül

Question 37

nemválaszolás okai

Answer 37

- el nem ért személyek - elért, de nem képes személyek ( ebben az esetben az illető nem pusztán nem kíván részt venni a felmérésben, hanem valamilyen akadályozó tényező miatt képtelennek nyilvánítja magát a válaszadásra) - elért, de nem hajlandó, vagy válaszmegtagadók - egyéb nemválaszolók (részleges válaszadás, interjú félbeszakítása)

Question 38

nemválaszolás csökkenése

Answer 38

figyelmen kívül hagyjuk a nemválaszolók adatait, és becsléseinket kizárólag a válaszadók által szolgáltatott információkra alapozzuk (ez csak akkor elfogadható, ha a válaszolók és a nem válaszolók közti különbségek eléggé kismértékűek ahhoz, hogy ne torzítsák eredményeinket)

Question 39

előzetes megkeresés

Answer 39

megkeresés révén tájékoztatni a felmérés céljáról, módszereiről, az összegyűjtött adatok felhasználásáról

Question 40

kérdőív

Answer 40

- alapvető jelentőségű szerepe van az adatszolgáltatásban - előzetes tesztelés (kisebb, nem feltétlen reprezentatív minta) - kérdések megfogalmazása (ugyanazt értse a kérdezett is, mint mi)

Question 41

ugrási utasítás

Answer 41

kérdések feltevése nem mindig sorrendben, egymás után történik, hanem előfordul, hogy néhány kérdést kihagyva, „átugorva” egy későbbi ponton kell folytatni a lekérdezést, illetve a kitöltést