kérdezőbiztosi munka Flashcards
kérdésalkotás 5 fő szabálya
- olyan nyelven készüljön az interjú, amelyet az interjú készítője és a kérdezett is egyaránt tökéletesen megértsen
- felhasznált szavakat és kifejezéseket mindkét fél értse
- olyan szavak, szófordulatok használata, amelyet egyformán ért mindenki az ország bármely területén, vidékén
- kérdésfeltevéssel ne befolyásoljuk a válaszadót (torzító, húzó kifejezések)
- kerüljük a tagadó kérdéseket
címlap felépítése (forma)
- kutatási téma címszerű megfogalmazása, elnevezése
- megbízható cég/intézet neve, vagy a kutató, kutatásért felelős személy neve
- kitöltése önkéntes
- szolgáltatott adatokat bizalmasan kezeljük (válaszadósági hajlandóság növelése)
- ne szerepeljen a kérdőívben a válaszadóra vonatkozó adat (kivéve népszámlálás)
- sorszám, sorszám beírására kialakított rublika
- adatfelvétel évének feltüntetése
struktúra felépítése (forma)
- kérdőív rendelkezzen sok hellyel, legyen rendezett
- egy kérdés, egy sor
- kérdéseinkbe ne használjunk rövidítéseket
- nyitott kérdések esetén legyen hely bőségesen
standarditás követelménye
akkor kaphatunk magas megbízhatósági és érvényességi adatokat, ha a megfelelő valószínűségi mintavételi eljárás során kiválasztott egyének mindegyikének ugyanazt a kérdést tesszük fel, ugyanabban a formában
kérdéstípusok
- zárt
- nyitott
kérdések sorrendje, kérdésblokkok
- célszerű kérdésblokkal indítani
- legérdekesebb kérdéscsoporttal indítani
- főleg az önkitöltős kérdőíveknél kell odafigyelni
- unalmas demográfiai adatokra, vagy kényes témákra vonatkozó kérdéseket a végén érdemes feltenni
- ha a kérdőív kérdései nem kellően átgondolt sorrendben következnek csökkentheti a válaszadási hajlandóságot
instrukciók definíciója
a kérdőíves vizsgálatok minden fajtájánál minden kérdőívben egyértelmű utasításokat és magyarázó megjegyzéseket kell elhelyeznünk
próbakérdezés
lehetőleg eltérő demográfiai és társadalmi jellemzőkkel rendelkező embereken próbáljuk ki a kérdéseinket
hagyományos (személyes) adatfelvétel
amikor a kérdezőbiztosok személyes megkeresés útján teszik fel a kérdőívünk kérdéseit a mintába került embereknek
hagyományos (személyes) adatfelvétel előnyei
- nagyobb a válaszadási hajlandóság (80-85%)
- hosszabb időtartamú kérdőív is lekérdezhető
- a “nem tudja” vagy “nincs válasz” itemek számát csökkenti a kérdező jelenléte
- kérdező jelenléte megóvhat az itemekkel kapcsolatos esetleges zavaroktól, félreértésektől (kérdező tisztázhatja, amit a válaszadó nem ért)
- kérdező jelenléte kizárhatja az egyéb befolyásoló tényezőket, pl. családtagok véleményének befolyásolása
- kérdező kérdezés során megfigyelhet, rögzíthet dolgokat, amelyeket egyébként “kényes kérdésnek” tartunk (lakásminőség, válaszadó bőrszíne)
hagyományos (személyes) adatfelvétel hátránya
- nagy szervezőmunkát és jól képzett kérdezőbiztosi gárdát igényel, emiatt költséges
- rosszul képzett kérdezőbiztosok növelhetik a nem mintavételből származó hibák számát
“csökkenő mintás” adatfelvétel
- nagyobb induló mintával és a minta csökkenésével számolnak a kiesések következtében
- nincsenek pótcímek, ha az egyik kiesik, az a minta és a kérdező vesztesége
“csökkenő mintás” adatfelvétel alkalmazásának oka
- minden kérdezettnek egyforma az esélye a mintába kerülésre
- minden kérdezett postán kap felkérő levelet
- kérdező abban érdekelt, hogy minden címet megkérdezzen, csökkenhet a kényelemből kiejtett címek száma
- más mintákhoz képest kisebb a szisztematikus torzulás
mintavételi eljárások két fő csoportja
- valószínűségi mintavétel
- nem valószínűségi mintavétel
valószínűségi mintavétel közé mik tartoznak?
- egyszerű véletlen mintavétel
- szisztematikus mintavétel
- rétegzett mv.
- többlépcsős csoportos mv.
nem valószínűség mintavétel közé mik tartoznak?
- szakértői mintavétel
- kvótás mintavétel
- egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mv.
- hólabda módszer