kérdezőbiztosi munka Flashcards
kérdésalkotás 5 fő szabálya
- olyan nyelven készüljön az interjú, amelyet az interjú készítője és a kérdezett is egyaránt tökéletesen megértsen
- felhasznált szavakat és kifejezéseket mindkét fél értse
- olyan szavak, szófordulatok használata, amelyet egyformán ért mindenki az ország bármely területén, vidékén
- kérdésfeltevéssel ne befolyásoljuk a válaszadót (torzító, húzó kifejezések)
- kerüljük a tagadó kérdéseket
címlap felépítése (forma)
- kutatási téma címszerű megfogalmazása, elnevezése
- megbízható cég/intézet neve, vagy a kutató, kutatásért felelős személy neve
- kitöltése önkéntes
- szolgáltatott adatokat bizalmasan kezeljük (válaszadósági hajlandóság növelése)
- ne szerepeljen a kérdőívben a válaszadóra vonatkozó adat (kivéve népszámlálás)
- sorszám, sorszám beírására kialakított rublika
- adatfelvétel évének feltüntetése
struktúra felépítése (forma)
- kérdőív rendelkezzen sok hellyel, legyen rendezett
- egy kérdés, egy sor
- kérdéseinkbe ne használjunk rövidítéseket
- nyitott kérdések esetén legyen hely bőségesen
standarditás követelménye
akkor kaphatunk magas megbízhatósági és érvényességi adatokat, ha a megfelelő valószínűségi mintavételi eljárás során kiválasztott egyének mindegyikének ugyanazt a kérdést tesszük fel, ugyanabban a formában
kérdéstípusok
- zárt
- nyitott
kérdések sorrendje, kérdésblokkok
- célszerű kérdésblokkal indítani
- legérdekesebb kérdéscsoporttal indítani
- főleg az önkitöltős kérdőíveknél kell odafigyelni
- unalmas demográfiai adatokra, vagy kényes témákra vonatkozó kérdéseket a végén érdemes feltenni
- ha a kérdőív kérdései nem kellően átgondolt sorrendben következnek csökkentheti a válaszadási hajlandóságot
instrukciók definíciója
a kérdőíves vizsgálatok minden fajtájánál minden kérdőívben egyértelmű utasításokat és magyarázó megjegyzéseket kell elhelyeznünk
próbakérdezés
lehetőleg eltérő demográfiai és társadalmi jellemzőkkel rendelkező embereken próbáljuk ki a kérdéseinket
hagyományos (személyes) adatfelvétel
amikor a kérdezőbiztosok személyes megkeresés útján teszik fel a kérdőívünk kérdéseit a mintába került embereknek
hagyományos (személyes) adatfelvétel előnyei
- nagyobb a válaszadási hajlandóság (80-85%)
- hosszabb időtartamú kérdőív is lekérdezhető
- a “nem tudja” vagy “nincs válasz” itemek számát csökkenti a kérdező jelenléte
- kérdező jelenléte megóvhat az itemekkel kapcsolatos esetleges zavaroktól, félreértésektől (kérdező tisztázhatja, amit a válaszadó nem ért)
- kérdező jelenléte kizárhatja az egyéb befolyásoló tényezőket, pl. családtagok véleményének befolyásolása
- kérdező kérdezés során megfigyelhet, rögzíthet dolgokat, amelyeket egyébként “kényes kérdésnek” tartunk (lakásminőség, válaszadó bőrszíne)
hagyományos (személyes) adatfelvétel hátránya
- nagy szervezőmunkát és jól képzett kérdezőbiztosi gárdát igényel, emiatt költséges
- rosszul képzett kérdezőbiztosok növelhetik a nem mintavételből származó hibák számát
“csökkenő mintás” adatfelvétel
- nagyobb induló mintával és a minta csökkenésével számolnak a kiesések következtében
- nincsenek pótcímek, ha az egyik kiesik, az a minta és a kérdező vesztesége
“csökkenő mintás” adatfelvétel alkalmazásának oka
- minden kérdezettnek egyforma az esélye a mintába kerülésre
- minden kérdezett postán kap felkérő levelet
- kérdező abban érdekelt, hogy minden címet megkérdezzen, csökkenhet a kényelemből kiejtett címek száma
- más mintákhoz képest kisebb a szisztematikus torzulás
mintavételi eljárások két fő csoportja
- valószínűségi mintavétel
- nem valószínűségi mintavétel
valószínűségi mintavétel közé mik tartoznak?
- egyszerű véletlen mintavétel
- szisztematikus mintavétel
- rétegzett mv.
- többlépcsős csoportos mv.
nem valószínűség mintavétel közé mik tartoznak?
- szakértői mintavétel
- kvótás mintavétel
- egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mv.
- hólabda módszer
valószínűségi mintavétel fogalma
eljárás kulcsa a véletlen kiválasztás, a vizsgálni kívánt alapsokaság minden egyes elemének egyenlő az esélye a mintába kerülésre
nem valószínűségi mintavétel fogalma
akkor használatos, amikor a valószínűségi minta kiválasztása lehetetlen, vagy nehezen megvalósítható
egyszerű véletlen mintavétel fogalma (valsz. mv)
rendelkezésünkre álló alapsokaság elemeit megszámozzuk, úgy hogy egyet sem hagyunk ki, majd egy véletlenszám-táblázat segítségével választjuk ki a mintába kerülő elemeket
szisztematikus mintavétel fogalma (valsz. mv)
teljes felsorolás minden k-adik elemét válogatjuk be (szisztematikusan) a mintába
rétegzett mintavétel (valsz. mv)
alapsokaságot viszonylag homogén részcsoportokra osztjuk, és mindegyikből megfelelő számú elemet választunk valamely véletlen módszerrel
többlépcsős csoportos mintavétel (valsz. mv)
- akkor alkalmazzuk, mikor lehetetlen, hogy teljes körű felsorolást készítsünk az alapsokaság elemeiről.
- ilyenkor az alapsokaság részcsoportjainak listáját vesszük alapul, és onnan választunk véletlen mintát
szakértői mintavétel fogalma (nem valsz. mv)
- a kutató alapsokaságra vonatkozó ismereteire épít
- az eljárás feltételezi, hogy a kutató által kiválasztott elemek reprezentálják a vizsgálni kívánt populációt
kvótás mintavétel fogalma (nem valsz. mv)
ahol ismerjük a vizsgálandó alapsokaság néhány jellemzőjét és ennek megfelelően töltjük fel a mintánkat
egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavétel fogalma (nem valsz. mv)
pl. megállítunk valakit az utcán és megkérjük, hogy töltse ki kérdőívünket
hólabda módszer fogalma (nem valsz. mv)
-ennél a módszernél adatokat gyűjtünk a populáció általunk
ismert néhány tagjától, akiket megkérünk, hogy adják meg más, általuk ismert a populációba tartozó személyek elérhetőségét
nem mintavételből származó hibák
- a hibáknak azon csoportját értjük, amelyek magához az
adatfelvétel és adatrögzítés jellemzőihez kapcsolódnak
-ide sorolunk minden olyan hibát, amely a mintavételen kívüli egyéb forrásokból ered
lefedési hiba
- akkor beszélünk, amikor a mintaelemek kijelölésekor követünk el
hibát - pl. egy nem létező címet emelünk be a mintába
kiválasztási hiba
amikor a mintavétel véletlen jellegét sértjük meg, vagyis nem az elméleti eljárásnak megfelelő elemet választjuk ki
mérési hiba
a kérdőív rossz megfogalmazása, félreérthetősége miatt a megkérdezett nem azt az adatot adja meg, amelyre a kérdező kíváncsi
válaszadási hiba
a megkérdezett vagy félreértette a kérdést, vagy pedig szándékosan nem valós adatokat ad meg
nemválaszadási hiba
kérdezett valamilyen okból kifolyólag nem válaszol a feltett kérdésre
feldolgozási hiba
minden olyan tévedést, amely az adatok rögzítése és a teljeskörűsítés között történik, ide értve az adatok téves rögzítését
akár a kérdőíven, akár az adatbázisban, a rossz kódolás következményeit
csoportosítás az elveszett adatok mennyisége alapján
jellemzően két altípus, a teljes, illetve részleges nemválaszolásra osztják fel attól függően, hogy a megkérdezettől semmilyen adatot nem kaptunk, vagy csak a kérdések egy része esetén nem adott
érvényes választ az illető
teljes nemválaszolás
ha a megkeresett személy nem tud vagy nem akar részt venni az adatfelvételben, vagyis egyetlen használható adatot sem tudunk tőle begyűjteni
részleges nemválaszolás
amikor a minta egy, egyébként válaszoló tagjától az adatok bizonyos részének megszerzése nem sikerül
nemválaszolás okai
- el nem ért személyek
- elért, de nem képes személyek ( ebben az esetben az illető nem pusztán nem kíván részt venni a felmérésben, hanem valamilyen akadályozó tényező miatt képtelennek nyilvánítja magát a
válaszadásra) - elért, de nem hajlandó, vagy válaszmegtagadók
- egyéb nemválaszolók (részleges válaszadás, interjú félbeszakítása)
nemválaszolás csökkenése
figyelmen kívül hagyjuk a nemválaszolók adatait, és
becsléseinket kizárólag a válaszadók által szolgáltatott információkra alapozzuk
(ez csak akkor elfogadható, ha a válaszolók és a nem válaszolók közti különbségek eléggé kismértékűek ahhoz, hogy ne torzítsák eredményeinket)
előzetes megkeresés
megkeresés révén tájékoztatni a felmérés céljáról, módszereiről, az összegyűjtött adatok felhasználásáról
kérdőív
- alapvető jelentőségű szerepe van az adatszolgáltatásban
- előzetes tesztelés (kisebb, nem feltétlen reprezentatív minta)
- kérdések megfogalmazása (ugyanazt értse a kérdezett is, mint mi)
ugrási utasítás
kérdések feltevése nem mindig sorrendben, egymás után történik, hanem előfordul, hogy néhány kérdést kihagyva, „átugorva” egy későbbi ponton kell folytatni a lekérdezést, illetve a kitöltést
