Fizika Flashcards
Dinamika
Newton I.törvénye (4)
Minden test nyugalomban marad vagy EVEM-t végez, ameddig egy másik test ennek megváltoztatására nem kényszeríti.
A magára hagyott test sebessége állandó.
A testek maguktól nem képesek mozgásba lépni, illetve nem változtatják az EVEM-kat.
Testek alapvető tulajdonsága a tehetetlenség, a tehetetlenség mértéke a test tehetetlen tömege, jele m.
Inerchiarendszer(1)
Azokat a vonatkoztatási rendszereket amelyekben igazak Newton törvényei inerchiarendszernek nevezzük.
Newton III.törvénye/ Erő-ellenerő/Hatás-ellenhatás törvény (2)
Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a másikra, ezek az erők egyenlő nagyságúak, ellentétes irányúak. F1=-F2
Erőhatás (1)
Erőhatáson értjük az egyik testnek a másikra kifejtett olyan hatását, amely megváltoztatja a másik test mozgásállapotát, alakját.
Newton II. törvénye (3)
A test gyorsulása egyenesen arányos a testre ható erők nagyságáva és fordítottan arányos a test tehetetlen tömegével.
a=F/m —> F=mxa
Az erő a testet a saját irányába gyorsítja és nagysága egyenlő a tömeg és a gyorsulás szorzatával.
Dinamika alapegyenlete (2)
Ha egy testre több erő hat akkor az erővektorok összegét eredő erőnek hívjuk. Egy test egyensúlyban van, ha a= 0m/s a gyorsulása és ennek feltétele, hogy a testre ható erők eredője 0
Lendület (3)
A test tömegének és sebességének szorzatát lendületnek nevezzük. Jele:I I=mxv mértékegysége a kgxm/s
A lendület vektormennyiség, iránya megegyezik a test sebesség vektorának irányával.
Lendületmegmaradás törvénye (3)
Zárt rendszerben a környezet nem játszik szerepet a két test közötti kölcsönhatásban, csak a zárt rendszerben lévő tagok közötti erők játszanak szerepet.
Törvény: Zárt rendszerben a kölcsönhatás előtti és utáni lendületek összege megegyezik
szumma Ie= Iu
Ütközések (2)
Rövid idő alatt játszódnak le.
Az ütközéskor fellépő erők a rendszer tagjai között lépnek fel így igaz rá a lendületmegmaradás törvénye.
Ütközés típusai (3)
Tökéletesen rugalmas ütközés: Ütközés után a testek szétlökődnek, a rendszer energiája nem csökken.
Tökéletesen rugalmatlan ütközés: Ütközés után a testek együtt haladnak tovább
Valódi ütközés: a kettő között
Nehézségi erő (4)
Szabadon eső testekre a Föld vonzó erején kívül más nem hat. Az erő a nehézségi gyorsulás ismeretében kiszámítható. Jele Fneh, mxg. Iránya megközelítőleg a Föld középpontja felé mutat.
Súly/ súlyerő (3)
Azt az erőt, amellyel a nyugalomban lévő test az alátámasztást nyomja, vagy a föggőleges felfüggesztést húzza súlynak vagy súlyerőnek nevezzük. Jele G mxg, ha a test gyorsulása 0. Iránya megközelítőleg a Föld középpontja felé mutat.
Súlytalanság (1)
Súlytalanság állapotában a testre csak a nehézségi erő hat.
Rugalmas erő (3)
A rugó által kifejtett erő egyenesen arányos a delta l megnyúlással.
A rugó által kifejtett erő és a rugóban létrejött megnyúlás hányadosát rugóállandónak nevezzük, Jele: D Fr/delta l, mértékegysége: N/m.
A rugó által kifejtett rugalmas erő mindig ellentétes irányú a rugó megnyúlásával.
Lineáris erőtörvény (1)
Fr= -D x delta l
Súrlódás (2)
Az egymáshoz nyomódó testek felületei között fellépő, a mozgást akadályozó erő.
A csúszási súrlódási erő egyenesen arányos a felületre merőleges nyomóerővel.
Csúszási súrlódás (3)
A csúszási súrlódási erő az érintkező felületek érdességére jellemző, a csúszási súrlódási együttható és a felületre merőleges nyomóerő szorzata. A csúszási súrlódási erő iránya a test sebességének irányával ellentétes irányú, felülettel párhuzamos.
Mű: csúszási súrlódási együttható, arányszám
Tapadási súrlódási erő (4)
Nagysága pontosan akkora amekkora az elmozdítani akaró erő nagysága, irányuk ellentétes. Jele: Ft. A tapadási súrlódási erő maximumának értéke egyenesen arányos a felületre merőleges nyomóerővel.
Műnull: Tapadási súrlódási együttható: az érintkező felületek érdességére jellemző állandó arányszám, mely megmutatja hogy az Ft maximuma hanyad része a nyomóerőnek.
Közegellenállási erő (4)
erőtörvény: Fközeg= Cxv2
egyenesen arányos a test közeghez képesti relatív sebességének négyzetével
iránya ellentétes a test közeghez képesti relatív sebességével
C neve: közegellenállási együttható, a közegre és a testre jellemző állandó
