Építési kőanyagok Flashcards
Csoportosítsa a kőzeteket kőzetalkotó ásvány szerint, nevezzen meg példákat!
Szilikátok: gránátok, berillium-alumino-szilikát, agyagásványok, földpátok.
Karbonátok: magnezit, dolomit.
Haloidok: kősó, kálisó.
Szulfátok: gipszkő, anhidrit.
Ércek: hematit, bauxit.
Csoportosítsa a kőzeteket keletkezés szerint, írjon 3-3 példát!
Vulkanikus (eruptív): mélységi magmás (gránit, diorit); kiömlési (bazalt, riolit); tufák (bazalttufa,
riolittufa)
Üledékes: törmelékes (kavics, homok); biokémiai (mészkő, kőszén); vegyi (gipszkő, kősó)
Átalakult (metamorf): márvány, csillámpala, amfibolit
Csoportosítsa a kőzeteket megmunkálhatóság szerint, nevezzen meg példákat!
Puha kövek: mészkő, dolomit (könnyen munkálható, porózus, nem fagyálló, nem fényezhető)
Középkemény kövek: homokkő, vulkáni tufa (könnyen munkálható, tömörebb, nem fagyálló, nem
fényezhető)
Kemény kövek: gránit, andezit, bazalt, márvány (nagy szilárdság, nehéz munkálhatóság, fagyálló,
fényezhető)
Csoportosítsa az beton adalékanyagjait sűrűség szerint, írjon példákat!
Normál adalékanyag: kavics, homok, zúzottkő
Könnyű adalékanyag: kohósalak, vulkáni tufa
Nehéz adalékanyag: ólomsalak, ércek
Ismertesse a beton adalékanyag fogalmát, sorolja fel az adalékanyagok fajtáit, írjon 2-2
példát!
Az adalékanyag különböző nagyságú termesztés vagy mesterséges eredetű szilárd szemcsék halmaza.
Sűrűség szerinti: normál; könnyű és nehéz (pl.: kavics, vulkáni tufa, ólomsalak)
Eredet szerinti: termesztés pl.: kavics, zúzottkő; mesterséges pl.: kohósalak, téglatörmelék
Felhasználás szerint: betonba, habarcsba, aszfalt
Struktúra szerint: tömör (kavics), porózus (homok)
Szemalak szerint: zömök, lemezes, hosszúkás
Szemnagyság szerint: kavics, homok, iszap, agyag
Ismertesse az adalékanyag javításának lépéseit 2 frakcióra való bontással!
Az adalékanyagot szétválasztjuk homokra és kavicsra és megállapítjuk a keverési arányt úgy, hogy
javított szemmegoszlási görbe finomsági modulusa m0 legyen. Külön kiszámítjuk a homok (mH) és a
kavics (mK) finomsági modulusát, így az a1, illetve a2 keverési arányt az alábbi egyenletből számítjuk.
a1mH + a2mK = m0 a1 + a2 = 1
Ismertesse az adalékanyag javításának lépéseit 3 frakcióra való bontással!
Az adalékanyagot szétválasztjuk 3 különböző frakcióra és megállapítjuk a keverési arányt úgy, hogy
a javított szemmegoszlási görbe finomsági modulusa m0 legyen. Külön kiszámítjuk a három frakció
finomsági modulusát és a következő egyenletek segítségével kiszámítjuk.
a1m1 + a2m2 + a3*m3 = m0
a1 + a2 + a3 = 1
Sorolja fel az adalékanyag javítási módszereket és részletesen ismertessen egyet!
1) méreten felüli szemcsék kirostálása
2) a szemmegoszlás javítása két részre való bontással és megfelelő arányú keveréssel
3) az eredeti szemmegoszlás javítása valamilyen adalékfrakcióval
4) az adalékanyag több frakcióra való osztályozása és megfelelő arányú keverése
Második kifejtése: Az adalékanyagot szétválasztjuk homokra és kavicsra és megállapítjuk a keverési
arányt úgy, hogy a javított szemmegoszlási görbe finomsági modulusa m0 legyen. Külön kiszámítjuk a homok (mH) és a kavics (mK) finomsági modulusát, így az a1, illetve a2 keverési arányt az alábbi
egyenletből számítjuk.
a1mH + a2mK = m0
a1 + a2 = 1
Sorolja fel az adalékanyagok minősítő vizsgálatait és részletesen mutasson be egyet!
Agyag-iszap tartalom; homokegyenérték vizsgálata; szennyeződések (kloridion-tartalom, szulfátiontartalom, pH-érték, szerves anyag tartalom); szemmegoszlás vizsgálata; szemalak vizsgálata;
halmazszilárdság vizsgálata (Los Angeles-féle halmazszilárdság vizsgálat, Deval-féle
halmazszilárdság vizsgálat, Hummel-féle vizsgálat)
Homokegyenérték vizsgálat: Célja: meghatározni a homok és kolloid részecsketartalom arányát.
Vizsgálat menete:
1) kimérünk 500 g adalékanyagot
2) átmossuk 4 mm-es szitán kalcium-klorid, formaldehid és glicerin vizes
oldatával
3) mérőhengerbe öntjük a keverékét
4) feltöltjük a hengert az 1000 ml-és jelig
5) hagyjuk ülepedni 20 percig
6) megmérjük a homok magasságát (H; ml) és az agyagszuszpenzió magasságát
(S; ml)
7) kiszámítjuk a homokmennyiség (H) és az agyagszuszpenzió arányát (S), így
kapjuk a homokegyenértéket (HE).
Ismertesse az adalékanyag finomsági modulus számítását (képlet)!
A szitavizsgálat eredménye egyetlen számmal, a finomsági modulussal (m) jellemezhető, mely a
szemmegoszlási görbe feletti terület mérőszáma. Értékét megkapjuk, ha a szabványos szitasorozat
tagjain fennmaradó tömegszázalékok összegét elosztjuk 100-zal.
m = ΣFM(%)/100
Ismertesse az adalékanyag agyag-iszap tartalom vizsgálatát (ábra)!
1) kimérünk 500 g adalékanyagot
2) átmossuk a 4 mm-es szitán
3) az átmosott anyagot mérőhengerbe töltjük
4) feltöltjük a mérőhengert az 1000 ml-s jelig
5) összerázzuk
6) hagyjuk ülepedni 1 órát
7) 1 óra ülepedés után újra összerázzuk, hagyjuk ülepedni további 23 órát
9) elolvassuk a homokmennyiséget (H2) és a teljes adalékanyagmennyiséget (H1)
10) kiszámítjuk az agyag-iszap tartalmat
Ismertesse az adalékanyagok szemalak vizsgálatát!
Kavics vizsgálata: 3 befoglaló mérete szerint vizsgáljuk: hosszúság, szélesség, vastagság. A befoglaló
méretek egymáshoz viszonyított aránya = szemalaktényező alapján a kavics lehet: zömök, lemezes,
hosszúkás, lemezes-hosszúkás.
Homok vizsgálata: adott tömegű anyagot V-alakú tölcséren átfolyatjuk ez ad egy “t” időt.
Majd a szemalakot az átfolyási tényező “F”
alapján számoljuk. Szemalak szerint lehet a
homok: zömök/gömbölyű; érdes.
Ismertesse az adalékanyag szemmegoszlás vizsgálatát (ábra)!
A vizsgálat során egy szabványos, lefelé egy kisebb lyukú szitasoron átszitálják az adalékanyagot,
abból a célból, hogy az egyes szitákon fennmaradt anyag alapján meghatározzák az egyes szitákhoz
tartozó adalékanyag-frakciók tömegszázalékos arányát.
Vizsgálat menete: Kimérünk 10 kg adalékanyagot, ami súlyállandóságig ki van
szárítva. Előkészítjük a szabványos lefelé csökkenő lyukbőségű szitasort. (Fő szitasor:
250, 125, 63, 32, 16, 8, 4, 2, 1, 0.5, 0.25, 0.125, 0.063 mm-ben mindegyik) (Kiegészítő
szitasor: 187, 96, 48, 24, 12, 6, 3 mm-ben mindegyik). A szitasor alján a nulla szita =
tálca. A szitát elhelyezzük a szitagépben, majd a legfelsőbb szitára helyezzük a mintát,
majd elkezdjük szitálni egy bizonyos ideig. A szitálás végén lemérjük az egyes
szitákon fennmaradt anyagmennyiséget. Kiszámítjuk az egyes szitákon fennmaradt
anyagmennyiség tömegszázalékát az egész mintához viszonyítva, és a teljes
fennmaradt anyagmennyiséget. (∑FM%) Kiszámítjuk az áthullott tömegszázalékot,
majd az eredményeket logaritmus skálán = szemmegoszlási görbe ábrázoljuk.
Ismertesse az adalékanyag minősítését
szabványos MSZ-görbék segítségével (ábra)!
Először is a vizsgálat anyag határgörbéjét összehasonlítjuk a szabványos határgörbékkel. Ha
a teljes görbe az A-B határgörbe között van, akkor 1. osztályú az adalékanyag. Ha a határ görbe a BC tartomány között van, vagy részlegesen átnyúlik az A-B tartományból akkor az adalékanyag 2. osztályú. Ha teljesen vagy részlegesen kilóg az AB-C tartományból, akkor az adalékanyag 3. osztályú.
Sorolja fel az adalékanyagok halmazszilárdsági vizsgálatait és részletesen ismertessen egyet!
Dinamikus vizsgálatok: Los Angeles-féle halmazszilárdság vizsgálat; Deval-felé halmazszilárdság
vizsgálat
Statikus viszgálat: Hummel-féle halmazszilárdság vizsgálat
((Mind kifejtve a következő kérdésekben))
