ELŐADÁSOK Flashcards
Gazdasági berendezkedések
Piacgazdaság és tervgazdaság
Piacgazdaság
Az állami beavatkozás minimalizálása mellett érvel, mert elvei alapján az állami beavatkozások rontják a gazdasági hatékonyságot, visszafogják a gazdasági növekedést.
Bebizonyították, hogy alapvető körülmények között (tökéletes verseny esetén) az állami beavatkozás rontja a gazdasági teljesítőképességet.
A gazdasági szereplőnek nem az a fő célja, hogy a fogyasztói jólétet növelje, de ez a láthatatlan kéz segítségével mégis megvalósul.
Középpontjában a minőség megőrzése és a termékek ára áll.
A két pékség példája piacgazdaság esetén
bevétel növelése → versenytárs fogyasztóinak megszerzése → árcsökkentés → árverseny: az árverseny végeredménye egy új egyensúlyi pont lesz, amelyet már nem lehet versenyfeltételek között csökkenteni.
Ez esetben nem a pékségek lesznek a verseny nyertesei, hanem a fogyasztók, akik ugyan azt a terméket fogják olcsóbban megvásárolni.
Tervgazdaság
- A tervgazdaság mellett érvelők szerint a piacgazdaság nem életképes, mert soha nincs tökéletes verseny a piacon a valóságban.
- A tervgazdaság középpontjában a mennyiség áll, hiszen az árat teljes mértékben mellékesnek tekintik.
- A piacgazdaság fő hibáinak tekintik az egyensúlyzavarokat, hiszen általuk túltermelés vagy hiány képződik, mert a gazdasági szereplők nem egyeztetnek.
A mezőgazdasági példa tervgazdaság esetén
- az emberek (fizikai és szellemi) szükségleteiből kiindulva, minden termék és szolgáltatás előállítása tervezhetővé válik. Azonban a termelők nem egyeztetnek, ezért egyes években túl sok más években túl kevés lesz a búza. Amennyiben túl sok a búza, annak alacsony ára miatt a termelők veszteséget realizálnak, egyesek csődbe mennek. Közgazdasági értelemben a túlzott termelés a korlátozott erőforrások nem megfelelő felhasználását jelenti. Alacsony termelés esetén élelmiszerválság alakulhat ki, amely komoly társadalmi feszültségek forrásává válhat. Ha létezne egy egységes terv a búzatermelésre vonatkozóan, akkor minden évben éppen a megfelel! Mennyiség” búza lenne.
- A tervgazdaság elvei szerint ne csak az előrejelzések terve legyen az állam kezében, hanem annak megvalósítása is, amely egy lépésre van attól, hogy a termelési tényezőket az állam tulajdonába vegyék
Mi a probléma mind2 gazdasággal?
Az ár és a mennyiség együttesen adják a piaci egyensúlyt, külön-külön nem lehet hosszú távú gazdasági növekedést elérni.
Vegyes gazdaságok
- Végeredményben a modern gazdaságok nem egyik vagy másik gazdasági berendezkedés mellett döntenek, hanem a kettő közötti kompromisszumos megoldást alkalmazzák.
- Ezeket a típusú gazdaságokat tekintjük vegyes gazdaságoknak, hiszen a piac és az állam egymást segítve léteznek. Az állami beavatkozás csak akkor indokolt, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a piac nem működik megfelelően, azaz a piac kudarcot vall. Minden más esetben a piaci mechanizmusok kormányzati módosítása nem elfogadható, hatékonyságot csökkentőnek tekinthető.
Jólét és a jövedelem kapcsolata
- nincs kizárólagos kapcsolat a jövedelmek és a jólét között, hiszen sokan hajlandóak lemondani a vagyonról az egészség vagy a biztonság érdekében
Jólét mérésének 2 nézőpontja
a. neoliberális nézőpont: hasznosság mérésére koncentrál pl. jövedelem
b. jóléti gazdaság: hatékonyság és méltányosság közötti átváltási arány
Jóléti gazdaságtan első tétele
Pareto-hatékonyság
Pareto-hatékonyság
- A piacokon levő verseny a gazdasági erőforrásokat úgy fogja szétosztani, hogy ennél hatékonyabb megoldás nem képzelhető el
- Ebben a hatékonysági állapotban nem lehet úgy átrendezni az erőforrásokat, hogy az valakinek kárt ne okozzon, bármi változás csak úgy következhet be ha valaki kárt szenved
- Pareto-optimum állapot: erőforrások kihasználtsága maximális
- minden adminisztratív beavatkozás az állam részéről csak ronthat ezen az állapoton, tehát fölösleges
Jóléti gazdaságtan második tétele
Méltányosság - Újraelosztás tétele
Méltányosság - Újraelosztás tétele
- Az újraelosztás tétele szerint egy kialakult Pareto-optimumot alakítható más Pareto-optimumra, amely ugyanazon a görbén helyezkedik el.
- Redisztribúciós eszközök kormányzati eszközök, amelyekkel a kialakult jövedelmeket újra osztja a kormányzat.
A két jóléti közgazdaságtan tétel összehasonlítása
- A két tétel két külön pályát ír le a kormányzati beavatkozások terén.
- Az első tétel szerint a kormányzat a tökéleteshez közeli versenyhelyzetet kell fenntartsa, nem figyelve arra, hogy a gazdaság milyen egyenlőtlenségeket produkál.
- A jövedelmi különbségeket újraelosztással kezeljük.
- A két tétel közötti feszültséget a redisztribúciós folyamatokkal járó költségek okozzák, a valóságban az újraelosztás végén az új egyensúlyi állapotot egy alacsonyabb hatékonyság fogja jellemezni. Minél több ilyen eszközt alkalmaz az állam, annál több újraelosztási költség keletkezik, ami meg hatékonyság-veszteséget termel. Ebből kifolyólag a kormányzati redisztribúciós lehetőségeknek van egy korlátja, amelyet elérve már nem érdemes több újraelosztást végezni.
A hatékonyság és a méltányosság kapcsolata
- a nagy méretű redisztribúció csak nagyon magas költségek és hatékonyságveszteség árán valósítható meg
- közömbösségi görbe: két termék közötti választási preferenciák leírására dolgozták ki, a közömbösségi görbén elhelyezkedő pontok közül a fogyasztó nem tud választani, számára egyformán vonzóak
- A méltányosság és a hatékonyság közömbösségi görbéjének a meredeksége azt mutatja, hogy a társadalom a magasabb jövedelműtől hány egység hasznot hajlandó elvenni azért, hogy az alacsonyabb jövedelmű egy egységnyi hasznot realizálhasson
A társadalmi közömbösségi görbék tekintetében két véglet van:
az utilitarista és a Rawlsi megközelítés
Utilitariánusok
- csak akkor érdemes 1 egységnyi hasznot elvenni a magas jövedelmű emberektől, ha 1 egységnyi haszonnövekedés keletkezik az alacsony jövedelmű embereknél
- társadalom jóléte=az egyének hasznosságának összesége
- addig kell a transzfereket létrehozni amíg a határhasznosság mindenkinél 0
Rawls-i iskola
- hasznosságok nem összeadhatóak, azaz egy szegény ember kárát nem lehet egy gazdag boldogságával összevetni
- társadalom célja: a legrosszabb helyzetben levő hasznosságát maximalizálni
Egyéb jóléti felfogások
- Nozicki-i iskola:
o Robert Nozicki: lehetőségek egyenlő eloszlása.
o Ha a választásaink és erőfeszítéseink miatt realizálunk különböző jövedelmeket akkor a méltányosság fennáll, viszont nem egyenlőek a lehetőségek, és az önkéntes tranzakció nem csökkenti a jólétet. - Árucikk egalitarizmus elve:
o Nem az számít, hogy kinek mekkora a jövedelme, hanem hogy a létminimum mindenkinek biztosítva legyen. Ne legyen senki a létminimum alatt, de felső korlát nincs. Itt nem az arányok, hanem az abszolút értékek számítanak.
o A létminimumot szegénységi küszöbbel határozzuk meg.
o A túlzott társadalmi felvigyázás leszoktatja az embereket az öngondoskodásról.
Az állami beavatkozás alternatív formái
- Egy adott helyzetre az állami beavatkozások többféle módon tudnak hatással lenni, különböző eszközöket felhasználva, úgy, hogy az a lehető leghatékonyabb legyen gazdasági szempontból:
o Jogi keret kialakítása
o Kínálat befolyásolása
o Kereslet befolyásolása
o Jövedelmek újra osztása
o Jogi keret kialakítása
- törvényeken keresztül a gazdasági és szociális keretet teremti meg, amelyben a tranzakciók megszületnek, játékszabályok vannak lefektetve
- nem biztos, hogy a stabil jogi környezet egy adott országban gazdaságélénkítő hatású
- A jogi környezet kialakításában az egyik legfontosabb aspektus a tulajdonjog biztosítása, hiszen a demokráciának és piacgazdaságnak az alapja a magántulajdon és annak sérthetetlensége
- Azért hogy a törvények átláthatóak legyenek sokszor a szabályozás visszaszorítása kell előtérbe kerüljön: dereguláció: törvényi szigor enyhülése szükséges, hogy úgymond ne fojtsa meg a gazdaságot
o Kínálat befolyásolása
Saját termelés
A termelés szubvencionálása, adókedvezménye vagy adóztatása, ársapkák alkalmazása
Pénzügyi piaci beavatkozások
* Közvetlen termelő: közszolgáltatások: oktatás, egészségügy, közvilágítás, tömegközlekedés, postai szolgáltatások, közbiztonság, nemzetbiztonság, pénzkibocsátás
* Állami támogatás/Szubvenció: célja megváltoztatni egy adott termék, szolgáltatás előállítási költségeit vagy egy vállalat m!ködési költségeit
* Adókedvezmények: egyik formája az adóalap számításában található, amikor csökkenteni lehet az adóalapot
* Adóztatás: Az általános adókon felüli adóztatáshoz akkor folyamodik az állam, ha bizonyos tevékenységeket hátrányba akar sorolni pl. környezetszennyezés
* Pénzügyi piacokon: hitelekhez való kedvez” hozzáférést szándékozik biztosítani: hitelgarancia és kedvezményes kamat
o Kereslet befolyásolása
- javak és szolgáltatások vásárlását, egyoldalú átutalásokat (szociális programok) és közalkalmazottak fizetéseit jelenti
- állam által nyújtott szolgáltatások nyújtásához szükség van piaci szereplők által előállított termékekre
- Például: az útépítés állami feladat, de a szükséges alapanyagokat magáncégektől vásárolják, sőt magát az útépítési munkálatokat is magánvállalatok végzik
o Jövedelmek újra osztása
- szociális programok
- ingyenes közszolgáltatások biztosítása, amelyen keresztül olyanok is tudnak egészségügyi, oktatási szolgáltatásokban részesülni, akik képtelen lennének ennek anyagi fedezetét biztosítani
- szubvenciók, amelyek bizonyos alaptermékek és szolgáltatások előállítását támogatják
Arthur Melvin Okun: Lyukas vödör
- “Ha kevesebbre értékeljük az egyenlőtlenséget, akkor helyeseljük, hogy egy dollárt a gazdagoktól elvéve egy vödörben odaadjuk a nagyon szegényeknek.”
- Az újraelosztás optimális mennyiségét végül is az befolyásolja, hogy milyen mértékben változtatja meg az újraelosztás a nemzeti összkibocsátás mértékét
Okun “lyukas vödör” metaforája arra figyelmeztet, hogy bár a jövedelem-újraelosztásnak vannak pozitív társadalmi céljai, fontos mérlegelni az ezzel járó költségeket és hatékonyságveszteségeket. Az optimális újraelosztási politika tehát olyan megoldást keres, amely minimalizálja a veszteségeket, miközben maximálisan eléri a kívánt társadalmi célokat.
Társadalmilag optimális erőforrás allokáció:
- Azt határozza meg, hogy ki és mennyi holtteher veszteséget realizál a transzferekből.
- Társadalmi jóléti függvény annak a reprezentációja, hogy a társadalom a különböző csoportokat hogyan értékeli
Stagfláció fogalma
stagnálás + növekvő infláció →Európa esete, hiszen folyamatos gazdasági stagnálás és növekvő infláció megy végbe. Az ellátási láncokban és a gazdaságban is problémák vannak.
Piaci kudarcok
- A piaci kudarc egy olyan egyensúlyi állapotot jelöl, amely nem hatékony. Ilyenkor a piacot mozgató verseny nem megfelelő, vagy nem is létezik, amely egyes termékek és szolgáltatások hiányát, túltermelését, nem megfelelő árát és minőségét eredményezik.
- A modern világban az állami beavatkozás szükségszerű, de megvan a maga jól behatárolt helye. Ha a piaci mechanizmusok nem teszik lehetővé a Pareto-optimum elérését, akkor indokolt az állami beavatkozás.
Mikrogazdasági szintű vagy egy konkrét iparágra vonatkozó piaci kudarcok:
Monopólium, Nem teljes piacok, Információs aszimmetria, Externáliák, Közjavak és közszolgáltatások.
Nemzetközi szintű piaci kudarc:
Infláció, munkanélküliség, gazdasági növekedés.
Monopólium
- KEVESET TERMEL DRÁGÁN
- Amennyiben a termelő monopol helyzetben van a termelés csökkentésével és az ár növelésével megfosztja a fogyasztót a saját jogaitól, emiatt tekintjük rossznak a monopóliumot
- Kartell megállapodás: több termel! megállapodik, hogy milyen áron adják terméküket, rontják a piaci versenyt
- természetes monopóliumok
- kezelés: Versenyhivatal: próbálkozás arra,hogy a piacot helyettesítse az állam
- megoldás: fúziók és felvásárlások + vállalatok szétdarabolása + árkialakítási jog megvonása + termékkapcsolás tiltása + kartellegyezmények tiltása
Nem teljes piacok
A nem teljes piacok esetében nem arról beszélünk, hogy nincs verseny a termelők között, hanem, hogy egyes területeken egyáltalán nincs piac: bizonyos termékek nem elérhetőek
Nem teljes piacok lehetnek
Biztosítási piacok
Tőke piacok
Komplementer piacok
