Csoportterápiás módszerek Flashcards
Kitől származik a családállítás módszere és milyen rendeket („a szeretet rendjei”) különböztetett meg módszerében? Mi a családállításban használt fogalom arra a térre, amelyben ez a módszer kifejti hatását?
Bert Hellinger
Rupert Sheldrake által megfogalmazott morfogenetikus mező erőterében uralkodó törvényeket figyelte meg.
Terápiájának lényege a mezőben lévő rendek helyreállítása, a mezőnek a megkérdezése.
A Hellinger-féle családállítás alapköve: a családi lélekben uralkodó törvények
Hellinger megfigyelései szerint a családi lélekben, ill. mezőben szigorú törvények uralkodnak, melyek, ha megsérülnek, generációkon keresztül negatív hatással vannak a család tagjaira. Hellinger a „Szeretet rendjeinek” nevezi őket:
- Az odatartozás joga: A Hellinger-féle családállítás első törvénye szerint a kiterjesztett család (a klán) minden egyes tagjának egyenlő joga van ahhoz, hogy a többiek a családhoz tartozónak ismerjék el. A családhoz tartozás alapvető joga megsérül, amikor azt megtagadják tőlük.
- A hely törvénye: A Hellinger-féle családállítás elvei szerint ebben a rendszerben minden egyes családtagnak megvan a maga helye, és csak a saját helyén élhet jól. Az ember a szülőjétől kapja az életet. Ezért számára mindig a szülő a Nagy, ő maga pedig a Kicsi.
- A kiegyenlítődés törvénye: Hellinger zseniális meglátása szerint a családi, ill. rendszerlélekben egy teljesen igazságtalan és tudattalan csoport-lelkiismeret működik: ha a tagok közül valakivel valami életbevágóan rossz történik, akkor másvalaki, rendszerint egy később született elkezd ugyanúgy élni, érezni és viselkedni, mintha az a rossz dolog vele történt volna meg. Ebben a másvalakiben tehát olyan érzések, érzelmek keletkeznek, mintha őt érte volna az a sorscsapás.
Ki és mikor hozta létre az USA-ban a Gestalt-terápiát, mit jelent a Gestalt szó? Mi köze van a Gestalt terápiának az alaklélektanhoz (Gestalt pszichológia)?
Fritz Perls – hatvanas évek
Gestalt szó jelentése: alak, forma
A Gestalt-terápiának nem sok köze van az eredeti alaklélektanhoz, az csak az egyik gyökere inkább (az egészlegesség elv mentén: Az ember egészleges, több mint a részek összessége). Annál több köze van a humanisztikus (fenomenológiai) pszichológiához stílusában, s némileg épít a keleti tanok elveire is.
Az egzisztencialista filozófiára (felelősségvállalás) épülő módszer, ami az ember egészlegességéből (testszellem-lélek, tett/viselkedés-gondolat-érzés) indul ki, melyeket elválaszthatatlannak, egymásra hatónak tart. A testi és lelki betegségek a test-lélek-szellem rendszer zavarai. Nem egy meghibásodott részt kell kezelni, hanem a teljes személyiséget, a rendszert. Nem a terapeuta gyógyít, ő csak segít megvilágítani, láttatni a zavar pontjait, elakadásait, segít eszközt találni a személynek saját erőforrásaiból a zavar elhárítására. Technikák: a legfőbb Gestalt-os hatótényező az itt-és-most létezés; testfókuszú éberség (testérzetek, gondolatok, érzések megfigyelése), ami segíti az önismeretet; üres szék technika; forró szék technika; a felelősség tudatosítása; az egymással küzdő énrészek harca; tiszta kommunikáció; jelen nem lévő 3.személyről nem beszélünk. Hátránya: túl gyorsan akar változást a személyben, a személyiségszintű fejlődés ennél lassabb folyamat.
