Csontok, ízületek, izomszövetek Flashcards

1
Q

Milyen szövetnek hívjuk a csontszövetet?

A

A szervezet legkeményebb szövetének.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

A csontszövetnek milyen alkotórészei vannak?

A

Szerves és szervetlen.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

A csontszövetnek milyen szerves alkotórészei vannak?

A
  1. Sejtjei vannak: csontépítő, csontfaló és valódi csontsejtek.
  2. Sejtközötti állománya van: kollagénrostokban gazdag.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Mit takar valójában a csontszövet szervetlen állománya?

A

A sejtközötti állományban lévő anorganikus anyagokat.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Milyen anyag 90%-a található a szervezeten belül a csontokban?

A

Ca (kálcium).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

A kálciumon kívül milyen egyéb összetevői vannak a csontszöveteknek?

A

Fluor, magnézium, nátrium, carbonát, citrát.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Alakjuk szerint milyen csontfajták vannak?

A
  1. Csöves csontok (főleg végtagokban, pl. felkarcsont -belül üregesek).
  2. Lapos csontok (lapocka, csípőcsönt, bordák, agykoponya csontjai - az élet során mindvégig megmaradó vörös csontvelő tölti ki).
  3. Köbös csontok: rendszerint szabálytalan alakúak (kéz- és lábtőcsontok, csigolyák).
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Mik a csöves csontok?

A

Belül üregesek.

Főleg a végtagokban találhatók, pl. felkarcsont.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mik a lapos csontok?

A

Lapocka, csípőcsont, bordák, agykoponya csontjai.

Az élet során mindvégig megmaradó vörös csontvelő tölti ki őket.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Mik a köbös csontok?

A

Rendszerint szabálytalan alakú csontok.

Kéz-és lábtőcsontok, csigolyák.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Mik építik fel a csontokat?

A
  1. Csonthártya.
  2. Tömör csontállomány.
  3. Szivacsos csontállomány.
  4. Velőüreg.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Milyen tulajdonságai vannak a csonthártyának?

A
  1. Kívülről borítja a csontot (ízületi felszínen üvegporc).
  2. Erekben, idegekben gazdag, rostos kötőszövet.
  3. Belső rétege a kambium (csontképző sejtek=biztosítják a csont növekedését)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Milyen tulajdonságai vannak a tömör csontállománynak?

A
  1. Lemezes csontszövet.
  2. A centrális csatornában vérér és idegek futnak.
  3. Élénk anyagcseréjű szövet.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Milyen tulajdonságai vannak a szivacsos csontállománynak?

A
  1. Üregeit vöröscsontvelő tölti ki.
  2. Csöves csontok végein helyezkednek el.
  3. Lapos és köbös csontok teljes belső üregét képezik.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Milyen tulajdonságai vannak a velőüregnek?

A
  1. A csöves csontok középső, üreges szakasza.
  2. Sárgacsontvelő található benne.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

A csontoknak milyen összeköttetési módjai vannak?

A
  1. Csontos egybeforradás.
  2. Szalagos, varratos, kötőszövetes összeköttetés.
  3. Porcos összeköttetés.
  4. Ízületek.
17
Q

Mit jelent a csontos egybeforradás?

A

Két vagy több eredetileg különálló csont összecsontosodása.

Pl. a medencecsont: csípőcsont, szeméremcsont, ülőcsont és keresztcsont összeforrása.

18
Q

Mit jelent a szalagos, varratos, kötőszövetes összeköttetés?

A

Ott vannak ilyenek, ahol mikroszkopikus kötőszöveti szalagok kapcsolják össze a csontokat.

Pl. a koponyacsontok varratos összeilleszkedése.

Pl. a fogak rögzülése.

19
Q

Mit jelent a porcos összeköttetés?

A

A csontokat porc köti össze.

Pl. csigolyák közti porckorongok.

Pl. szeméremcsontok közti összeköttetés.

20
Q

Mik az ízületek alkotórészei?

A
  1. Ízvégek: izületi porc borítja.
  2. Ízületi tok.
  3. Ízületi szalagok.
  4. Ízületi rés (üreg).
21
Q

Hogyan lehet az ízületeket csoportosítani?

A
  1. Egytengelyű ízületek:
    - csukló ízület: térd, könyök, ujjpercek között.
  2. Kéttengelyű ízületek:
    - nyeregízület: hüvelyk és a kéztőcsont között.
    - tojásízület: csukló-, atlasz- és nyakszirtcsont között.
  3. Soktengelyű vagy szabad ízületek:
    - gömbízület: váll, csípőízület.
22
Q

Mi a harántcsíkolt izom?

A

Az aktív mozgásrendszer szerkezeti, működési egysége.

23
Q

Alakjuk szerint milyenek lehetnek az izmok?

A
  1. Orsó: végtagok.
  2. Lapos: törzsön.
  3. Gyűrű: testnyílások körül.
24
Q

Mi a különbség a hajlító és a feszítő izmok között?

A

A hajlítók a csontokat közelítik egymáshoz, míg a feszítők a csontokat távolítják egymástól.

25
Q

Mi az izomsejt (rost) membránja?

A

Szarkolemma.

26
Q

Az izomkontrakció mechanikus energiája milyen kémiai energiából származik?

A

ATP (adenozintrifoszfát).

27
Q

Mire hasad az ATP a filamentumok csúszása közben?

A

ADP-re (adenozindifoszfát) és anorganikus foszfátra hasad.

28
Q

5 umol/g ATP tartalmú izom hány kontrakcióra képes és mi történik, ha túllépi?

A

10 kontrakcióra képes és ezt követően kreatin-foszfát energiához nyúl.

29
Q

Az ATP hasítás anaerob vagy aerob folyamat?

A

Anaerob, tehát NEM igényel oxigént.

30
Q

A hasítást követően mikor kezd az ATP regenerálódni?

A

Azonnal.

31
Q

Milyen regenerációs lehetőségei vannak az ATP-nek hasítás után?

A
  1. Kreatin-foszfát hasítás (CrP hasítás).
  2. Anaerob glikolízis (CrP hasítás után max. 0,5 perccel indul be).
  3. Tartós teljesítmény esetében glukózból és lipidekből nyerhető energia.
32
Q

Mi jellemzi a kreatin-foszfát hasítást?

A
  1. Az izom gyorsan hozzáférhető energiatartaléka.
  2. Gazdag foszfátkötése átvihető az ADP-re, hogy ATP keletkezhessen.
  3. Anaerob folyamat (oxigént nem igényel).
  4. Rövid időtartamú csúcsteljesítményre elegendő, pl. 100 m-es síkfutás: a 25 umol/g ATP tartalmú izom 50 kontrakcióra képes.
33
Q

Mi jellemzi az anaerob glikolízist?

A
  1. Glikogén glükóz foszfáton keresztül tejsavvá bomlik le, eközben ATP keletkezik.
  2. Könnyű munkavégzésnél ezt hamarosan (1 perc múlva) felváltja az aerob (oxigént igénylő) glukóz felhasználás.
  3. Nehéz fizikai munkánál a kettő együtt folyik.
34
Q

A glukózból és lipidekből nyerhető energia tartós teljesítmény esetében anaerob vagy aerob folyamat?

A

Aerob=oxigén igényes.

35
Q

Mi valójában az elfáradás?

A

ATP hiány.