Beugrók

Question 1

1) A büntetőjog fogalma (tágabb – szűkebb értelemben).

Answer 1

I. Büntetőjog fogalma:
A büntetőjog tágabb értelemben a büntető anyagi jog, a büntetőeljárási jog és a büntetés végrehajtási jog.
A büntetőjog szűkebb értelemben a büntető anyagi jog.

Question 2

2) Mi a különbség a normatív és az empírikus bűnügyi tudományok között?

Answer 2

Normatív/jogi tudományok
Ide tartoznak a tágabb értelemben vett büntetőjog szaktudományai, a büntető anyagi jog, a büntetőeljárási jog és a büntetés-végrehajtási jog. ➡️ Olyan tudományok, amelyeknek van jogszabályi alapjuk.
Empirikus/nem jogi tudományok
Az ide tartozó szaktudományok a bűnözés és az ellene irányuló küzdelem, valamely reális jelenségével foglalkoznak. ➡️ Nincs jogszabályi alapjuk ezeknek a tudományoknak.
1. Kriminológia
2. Kriminalisztika (bűnügyi nyomozástan)
3. Bűnügyi segédtudományok
A. igazságügyi orvostan
B. igazságügyi elmekórtan

Question 3

3) Mivel foglalkozik az igazságügyi orvostan?

Answer 3

1) igazságügyi orvostan: Nagyobb múltra tekint vissza. Egyrészt a bűnöző ember, másrészt a bűncselekmények által érintett személyek egészségi, testi, szellemi károsodásait vizsgálja. A büntetőeljárás során felmerülő orvosi szakkérdéseket (halál beállta, gyógytartam stb.) válaszolja meg.

Question 4

4) Mit jelent a „dogmatikai iskola” kifejezés?

Answer 4

Büntetőjogi dogmatika = módszere + tudományág, amely a módszerek segítségével illeszti a hatályos büntetőjogot egy elméleti rendszerbe.
Dogmatikai iskolának is hívjuk a klasszikus iskolát, mert fogalomelemző módszert használ.

Question 5

5) Mit jelent a „proporcionalitás”?

Answer 5

A tettel arányos proporcionális (arányos) megtorlás ➡️ a büntetés célja.
Klasszikus iskola alapelve.

Question 6

6) Melyek a pozitivista iskola irányzatai?

Answer 6

A tettest helyezi a büntetőjogi gondolkodás középpontjába. Ezt az iskolát a determinizmus jellemzi, a szabad akarat tagadás.
Antropológiai módszer/ág – genetika végett követünk el bűncselekményeket. Lombroso volt a legfontosabb alakja – szerinte ránézésre meg lehet állítani, hogy bűncselekményt elkövet-e. Ante deliktuális felelősség = bűncselekmény előtti felelősségre vonás; ha hajlamos a bcs-re a tettes, akkor már az elkövetés előtt felelősségre vonható. Képviselője még Lombroso mellett: Ferri és Garofallo.
Szociológiai módszer/ág – a társadalmi környezet készteti az emberek bűncselekmény elkövetésére. Képviselői: Lacasagne és Tarde.
Büntetés célja: Célja, hogy a jövőre nézve olyan helyzetbe hozza az elkövetőt, hogy ne követhessen el újabb bűncselekményt.

Question 7

7) Melyek voltak a Csemegi kódex általános részének fejezetei?

Answer 7

Csemegi-kódex (1878. évi V. tc.)
Általános rész 9 fejezetből áll: 
1.	Bevezető intézkedések
2.	Törvény hatálya = Hatály 
3.	Büntetések
4.	Kísérlet
5.	Részesség 
6.	Szándékosság és gondatlanság
7.	Beszámítást kizáró vagy enyhítő okok
8.	Bűnhalmazat 
9.	Bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés kizárását megindító ok
Különös résznek 43 fejezete volt.

Question 8

8) A bűncselekmények súly szerinti felosztása a Csemegi kódexben.

Answer 8

A bűncselekményeknek három kategóriáját ismerte: bűntett, vétség és az 1879. évi XL. tc.-ben szabályozott kihágás (trichotóm rendszer) – kihágási Btk., a kihágásokat tartalmazta.

Question 9

9) Hogyan rendelkezett a Csemegi kódex első novellája a fiatalkorúakról?

Answer 9

1908. évi XXXVI. tc. (a Csemegi-kódex első novellája)
      Szankciórendszerében preventív szemléletet érvényesített, cél a megelőzés, a büntetés tényleges alkalmazása nélküli javítás, erkölcsi büntetés alkalmazása –
       javítás és nevelés élvez prioritást
       próbára bocsátás, dorgálás, javító nevelés, szabadságvesztés alacsonyabb büntetési tételekkel – itt kerülnek bevezetésre a fiatalkorúakra nézve.
       (1913-ban eljárásjogilag is fejlődés – fiatalkorúak bírósága létrejön)

Question 10

10) Meddig volt hatályban a Csemegi kódex általános és különös része?

Answer 10

A Kódex Általános része az 1950. évi II. törvényig ➡️ Btá. volt hatályban (1951. január 1.).
A Kódex Különös Része az 1961. évi V. törvényig ➡️ szocialista Btk. volt hatályban (1962. július 1.).

Question 11

11) Mi a BHÖ?

Answer 11

A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása
 hatályos igazságügyi szabályok összegyűjtése az Igazságügyi Minisztérium által (1952, majd 1958)
 nem büntetőtörvénykönyv!
 nem jogforrás, hanem jogforrások összegyűjtése
 szerkezetileg hasonlított egy kódexre, általános és különös részre oszlott

Question 12

12) Sorolja fel a hatályba lépett magyar Büntető Törvénykönyveket!

Answer 12

1. A Csemegi-kódex (1878. évi V. tc. )
2. 1950. évi II. Törvény (Btá.)
3. 1961. évi V. Törvény - Szocialista Btk. A második teljes btk-nk
4. 1978. évi IV. törvény ?????
5. 2012. évi C. Btk.