AZ ÖRÖKLÉSI JOG Flashcards
öröklés mint jogintézmény lényegi elemei
az ember halálával hagyatéka, mint EGÉSZ száll az örökösre.
halállal egy tekintet alá esik: holtnak nyilvánítás, halál tényének bírói megállapítása
ipso iure (törvény erejénél fogva) öröklés hagyatékátadó végzés: öröklés közhitelű tanúsítására szolgál (nem konstitutív, jogkeletkeztető)
hagyaték (örökhagyó vagyona, kivéve személyéhez kötött jogosultságok és kötelezettségek mint haszonélvezeti jog, tartási kötelezettség)
öröklés - halál esetére bmely jogcímen való részesedés
örökösnek az tekinthető, akire a hagyaték mint egész száll át. Egynél több örökös esetén örököstársak.
favor testamenti
törvényes öröklésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hagyaték sorsáról az örökhagyó végintézkedésében nem rendelkezett. ha csak egy részéről rendelkezett, fennmaradó része tekintetében a törvényes öröklsé szabályai fognak érvényesülni
végintézkedések
halál beköv, mint halasztó feltételhez kötött jogügylet
- végrendelet
- öröklési szerződés
- halál esetére szóló ajándékozás
ki a szükségképpeni végső örökös
állam
öröklés előfeltételei
- öröklési képesség: polgári jog szabályai szerint jogalany, méhmagzat is, ha már megfogant az örökhagyó halála időpontjában, jogi személy (jogi értelemben létező volt), örökhagyó végrendeletében rendel alapítványt.
- kiesési ok ne álljon fenn: kiesési okkal érintett szemléy, nem terjed ki a leszármazóira és családtagjaira. Nem éli túl az örökhagyót. Szerzőképesség hiánya: tv szerinti szerzési tilalom, különélő házastárs szerzőképtelensége.
kiesik az öröklésből az is, aki
- öröklésre érdemtelen
- örökhagyó az öröklésből kizárt, kitagadott
- lemondott az öröklésről
- örökséget visszautasította
7:62. § [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből]
(1) Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között ÉLETKÖZÖSSÉG NEM állott fenn, és az eset körülményeiből NYILVÁNVALÓ, hogy az életközösség VISSZAÁLLÍTÁSÁRA NEM VOLT kilátás.
(2) Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
7:46. § [Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága]
A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség NEM ÁLL FENN, és az eset körülményeiből NYILVÁNVALÓ, hogy az életközösség visszaállítására NEM VOLT KILÁTÁS és az örökhagyó NEM AKARTA juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.
7:5. § [Kiesés a haszonélvezeti jogból, a kötelesrészből, továbbá a hagyományból és a meghagyásból]
Az öröklésből való kiesésre vonatkozó szabályokat a haszonélvezeti jog öröklésére, a kötelesrészre, a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos és a meghagyás kedvezményezettjének kiesése - ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt - a hagyománnyal vagy meghagyással terhelt személy mentesülését jelenti.
7:6. § [Érdemtelenség]
(1) Érdemtelen az öröklésre,
a) aki az örökhagyó ÉLETÉRE TÖRT;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét MEGKÍSÉRELTE;
c) aki a hagyatékban való RÉSZESÜLÉS CÉLJÁBÓL az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó VÉGINTÉZKEDÉSÉBEN részesített személy ÉLETÉRE TÖRT.
(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult - az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, MEGBOCSÁTOTTA.
(3) Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
(4) Aki érdemtelenség miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7:29. § [Kizárás az öröklésből]
7: 29. § [Kizárás az öröklésből]
(1) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek ÖRÖKÖSSÉ NEVEZÉSÉVEL (MELLŐZÉS) vagy végrendeletben tett KIFEJEZET NYILATKOZATTAL kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.
(2) A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a KÖTELESRÉSZRE JOGOSULT kizárható.
KITAGADÁS
7:77. § [Kitagadás]
Nem jár KÖTELESRÉSZ annak, akit az örökhagyó VÉGINTÉZKEDÉSÉBEN ÉRVÉNYESEN kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak OKÁT kifejezetten megjelöli.
7:78. § [Kitagadási okok]
(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre ÉRDEMTELEN lenne;
b) az örökhagyó sérelmére BCS-T követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb SÚLYOS BCS-T követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló TVES TARTÁSI KÖTELEZETTSÉGÉT súlyosan megsértette;
e) ERKÖLCSTELEN ÉLETMÓDOT folytat;
f) - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;
g) a TŐLE ELVÁRHATÓ SEGÍTSÉGET nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
(2) A NAGYKORÚ LESZÁRMAZÓT az örökhagyó a vele szemben tanúsított DURVA HÁLÁTLANSÁG miatt is kitagadhatja.
(3) A SZÜLŐT az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG megszüntetésére ad alapot.
(4) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét DURVÁN SÉRTŐ magatartása miatt kitagadhatja.
(5) Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7: 79. § [Megbocsátás]
(1) Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás ÉRVÉNYTELEN, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.
(2) Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül HATÁLYTALANNá válik. (ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK SZERINT ÖRÖKÖL)
VÉGINTÉZKEDÉS
- minden olyan jogügylet
- amely halál esetére szóló
- joghatás elérésére irányuló
- akaratnyilatkozatot tartalmaz
ekkor a végintézkedés szabályai, annak alakszerűségi előírásai irányadóak
juttatásban részesülő élje túl a nyilatkozattevőt!
ki tehet végintézkedést?
- cselekvőképességhez kapcsolódik
- korlátozottan cselképes is, de alakszerűség szigorúbb: csak közvégrendeletet tehet, de nincs szükség hozzá hozzájárulásra. Ha öröklési szerz v halál esetére szóló ajándékozás, az a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása esetén érvényes.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
- cselekvőképtelen nem tehet végrendeletet.
- nem lehet képviselő útján tenni sem a halál esetére szóló ajándékozást, sem az öröklési szerződést, sem a végrendeletet. SZEMÉLYESEN KELL!
FAVOR TESTAMENTI - örökhagyó feltehető akarata szerinti értelmezés.
VÉGRENDELET FAJTÁI
- KÖZVÉGRENDELET: korlátozottan cselképes csak ezt. VAk, írástudatlan, olvasásra, nevének aláírására képtelen állapotban ezt v szóbeli.
- ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET
- SZÓBELI VÉGRENDELKEZÉS
mi a közvégrendelet
- közjegyző előtt
- közjegyzői okiratok alakszerűségeire vonatkozó szabályok szerint tett végrendelet
- összeférhetetlenségi szabályok:
- ha csak egyes juttatás a közreműködőnek, htartozójának , azok érvénytelenek, a végrendelet egyéb részeiben érvéynes.
ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET KÉT FORMÁJ
Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ÉRT, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén ÍRNI, más által írt végrendelet esetén OLVASNI tud.
- SAJÁT KEZŰLEG ÍRT
- MÁS ÁLTAL ÍRT
7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha KÉSZÍTÉSÉNEK IDEJE az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig MAGA ÍRJA ÉS ALÁÍRJA;
b) más által írt végrendelet esetén KÉT TANÚ EGYÜTTES JELENLÉTÉBEN aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a MAGÁÉNAK ISMERI EL, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - ALÁÍRJÁK; vagy
c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet ALÁÍRJA, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - SZEMÉLYESEN LETÉTBE HELYEZI.
(2) A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját FOLYAMATOS SORSZÁMOZÁSSAL látták el.
(3) A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a VÉGRENDELKEZŐ és MINDKÉT TANÚ aláírta.
7:18. § [Írásbeli magánvégrendelet tanúja]
(1) Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését;
c) írástudatlan.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
KÖZJEGYZŐNÉL LETETT MAGÁNVÉGRENDELET
NEM MINŐSÜL KÖZVÉGRENDELETNEK
VÉGRENDELKEZŐ SZEMÉLYESEN HELYEZI LETÉTBE
IRAT VÉGRENDELETI MINŐSÉGÉT FELTÜNTETVE
HA KÖZJEGYZŐ ELŐTT ÍRJA ALÁ, HOLOGRÁF VÉGRENDELETNEK MINŐSÜL.
VÉGRENDELET ÖRÖKHAGYÓ BIRTOKÁBAN MARADT, DE UTÓBB NEM LELHETŐ FEL. MI A VÉLELEM?
OKIRATOT AZ ÖRÖKHAGYÓ MEGSEMMISÍTETTE. (MEGDÖNTHETŐ)
SZÓBELI VÉGRENDELET
7:20. § [A szóbeli végrendelet kivételessége]
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki
- ÉLETÉT FENYEGETŐ
- olyan rendkívüli helyzetben van,
- amely írásbeli végrendelet tételét NEM TESZI LEHETŐVÉ.
7:21. § [A szóbeli végrendelet érvényességi feltételei]
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha:
- a végrendelkező KÉT TANÚ EGYÜTTES jelenlétében
- a tanúk által ÉRTETT NYELVEN
- végakaratát EGÉSZ TERJEDELMÉBEN
- szóban - vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven - előadja,
- és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő VÉGRENDELETE.
7:22. § [Szóbeli végrendelet tanúja]
A szóbeli végrendeletre megfelelően alkalmazni kell az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozásokat, azzal az eltéréssel, hogy a tanú írni tudása a szóbeli végrendelet érvényességének nem feltétele.
7:45. § [Szóbeli végrendelet hatálytalansága]
A szóbeli végrendelet HATÁLYÁT VESZTI, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés - - feltételéül szolgáló helyzet MEGSZŰNÉSE UTÁN
- megszakítás nélkül
- 30 napon át
- NEHÉZSÉG NÉLKÜL
alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
VÉGRENDELET TARTALMA
nem kötelező az örökösnevezést tartalmaznia (ha igen, személye felismerhető legyen)
negatív tartalmű is lehet
nem szükséges, hogy az egész hagyatékra terjedjen
magának az örökhagyónak kell megjelölnie az örökös személyét, juttatás mértékét, másra nem ruházhatja át ezt a jogot
lehet örökös a tves örökös is, jogi személy v állam is
örökhagyó halálakor még meg nem fogant személy örökössé nem válhat
örökösnek tekintendő: akinek az örökhagyó vagyoni hányadot juttat vagy egy vgy több konkrétan meghatározott vagyontárgyat, ha egész hagyaték értékénekk jelentős részét teszi ki az értéke és az örökhagyó feltehető akarata zerint a juttatásban részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.
alapítványnak szóló vagyonrendelés fikciója
Az alapító által halála esetére rendelt alapítvány - nyilvántartásba való bejegyzése esetén - úgy szerzi meg az alapító által a hagyatékból részére juttatott vagyont, mintha az öröklés megnyílásakor létezett volna.
7:27. § [Helyettes örökös nevezése]
(1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből KIESIK (a hagyaték megnyíltának az időpontjáig), más személyt nevezhet örökössé.
(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak EGYBEN TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSE is, kiesése esetére LESZÁRMAZÓJÁT - ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik - helyettes örökösnek KELL TEKINTENI, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett nevezett örököst helyettesítené.
7:28. § [Utóörökös nevezése]
(1) Érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely ESEMÉNYTŐL V IDŐPONTTÓL KEZDVE az addigi örököst MÁS személy váltja fel.
(2) Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés helyettes örökös nevezéseként érvényesül, ha annak feltételei fennállnak.
(3) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére a HÁZASTÁRSRA HÁRAMLOTT HAGYATÉKra. Utóörökös nevezése a házastárs visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyenes adományozási jogát nem érinti.
(4) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett LESZÁRMAZÓJÁRA HÁRAMLOTT hagyatékára arra az esetre, ha a leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik VÉGRENDELKEZÉSI képességgel, ÉS MEGHAL anélkül, hogy ezt a képességét megszerezte volna. Utóörökös nevezése az elsősorban örökösnek nevezett leszármazónak a cselekvőképességi szabályok korlátai közötti rendelkezési jogát nem érinti.
7:35. § [Növedékjog]
(1) Ha az örökhagyó úgy nevezett TÖBB örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉST KIZÁRJA, és valamelyik nevezett örökös ANÉLKÜL ESIK KI, hogy HELYETTES ÖRÖKÖSE lenne (AKÁR NEVEZETT, AKÁR TÖRVÉNYES), a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése ARÁNYOSAN NÖVEKSZIK.
(2) Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSE IS LENNE, a növedékjog alapján az örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek NINCS HELYETTES ÖRÖKÖSE, és a végrendeletből MÁS NEM következik. (VÉLELEM)
(3) A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és erre a tárgyra nézve illeti növedékjog.
7: 36. § [Növedékjog hagyományon és meghagyáson]
Az ugyanarra a vagyontárgyra vagy ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat és a több személy javára szóló meghagyás jogosultjait ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.
KIZÁRÁS FAJTÁI
- ÖRÖKHAGYÓ végrendeletében a törvényes örökösöktől különböző személyt jelöl meg örököseként (hallgatólagos kizárás)
- személy szerint megnevezett és kizárt törvényes örökös
7:29. § [Kizárás az öröklésből]
(1) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.
(2) A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható.
HOGY LEHET MEGÁLLAPÍTANI VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGÉT V HATÁLYTALANSÁGÁT?
7: 37. § [A végrendelet megtámadása]
(1) A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát MEGTÁMADÓ NYILATKOZAT alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság OKÁT.
(2) Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság MEGÁLLAPÍTÁSA ESETÉN maga ÖRÖKÖLNE, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől MENTESÜLNE.
(3) A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban ÉRVÉNYESÍTETT OKBÓL és a MEGTÁMADÓ személy JAVÁRA lehet megállapítani.
(4) A megtámadás joga az ÖRÖKLÉS MEGNYÍLÁSÁTÓL számított 5 ÉV ALATT ELÉVÜL.
(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után LEMOND. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ISMERI EL.
VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGI OKAI
- VÉGRENDELKEZÉSI KÉPESSÉG HIÁNYA: 7:39. § [Gondnokság alatt álló személy végrendeletének érvényessége]A gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.
- VÉGRENDELETI AKARAT FOGYATÉKOSSÁGA: tévedett nyilatkozata tartalmában, ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni, téves felteévs v utóbb meghiúsult várakozás indította, vki jogellenes fenyegetéssel v tisztességtelen befolyással bírta rá a végint.-re.
- VÉGRENDELETI AKARAT KINYILVÁNÍTÁSÁNAK HIBÁJA: nem személyesen teszi meg, mással együtt teszi meg (kiv házastársak), nem a törvény által meghatározott alakban teszi meg.
- VÉGRENDELET TARTALMA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG:utóörökös nevezés, érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó, jogellenes rendelkezés, összeférhetetlenség tilalmába ütköző végrendeleti juttatás (közvégrendelet és allográf végrendelet tanúi és közreműk esetén)
7:38. § [Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége]
(1) A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó FELTÉTEL ÉRVÉNYTELEN. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel NÉLKÜL NEM TETTE VOLNA MEG.
(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés ÉRVÉNYTELEN, a jogellenes bontó feltételt FIGYELMEN KÍVÜL KELL hagyni.
VÉGRENDELET VISSZAVONÁSA
7: 41. § [A végrendelet visszavonása]
(1) A végrendelet a visszavonással HATÁLYTALANNÁ válik. A visszavonásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak KELL TEKINTENI. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel NEM ELLENTÉTES RENDELKEZÉSEI - ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg - hatályban maradnak.
7:42. § [Az írásbeli végrendelet megsemmisítése és megsemmisülése]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy AZ Ő BELEEGYEZÉSÉVEL MÁS megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó BIRTOKÁBAN MARADT, de NEM KERÜLT ELŐ, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
(2) A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező AKARATÁN KÍVÜL ÁLLÓ OKBÓL megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe BELENYUGODOTT.
KÖZÖS VÉGRENDELET
7: 23. § [Közös végrendelet]
(1) Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.
(2) Házastársaknak
- az életközösség FENNÁLLÁSA ALATT készített,
- ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha
a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig MAGA ÍRJA ÉS ALÁÍRJA, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban SAJÁTKEZŰLEG ÍRT NYILATKOZATBAN kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát IS MAGÁBAN foglalja, és nyilatkozatát ALÁÍRJA;
b) más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők EGYMÁS ÉS A TANÚK együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében KÜLÖN NYILATKOZIK arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy
c) a házastársak KÖZVÉGRENDELETET tettek.
(3) A több különálló lapból álló más által írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú aláírta. A sajátkezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a MÁSIK VÉGRENDELKEZŐ ALÁÍRTA.
