AZ ÖRÖKLÉSI JOG Flashcards
öröklés mint jogintézmény lényegi elemei
az ember halálával hagyatéka, mint EGÉSZ száll az örökösre.
halállal egy tekintet alá esik: holtnak nyilvánítás, halál tényének bírói megállapítása
ipso iure (törvény erejénél fogva) öröklés hagyatékátadó végzés: öröklés közhitelű tanúsítására szolgál (nem konstitutív, jogkeletkeztető)
hagyaték (örökhagyó vagyona, kivéve személyéhez kötött jogosultságok és kötelezettségek mint haszonélvezeti jog, tartási kötelezettség)
öröklés - halál esetére bmely jogcímen való részesedés
örökösnek az tekinthető, akire a hagyaték mint egész száll át. Egynél több örökös esetén örököstársak.
favor testamenti
törvényes öröklésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hagyaték sorsáról az örökhagyó végintézkedésében nem rendelkezett. ha csak egy részéről rendelkezett, fennmaradó része tekintetében a törvényes öröklsé szabályai fognak érvényesülni
végintézkedések
halál beköv, mint halasztó feltételhez kötött jogügylet
- végrendelet
- öröklési szerződés
- halál esetére szóló ajándékozás
ki a szükségképpeni végső örökös
állam
öröklés előfeltételei
- öröklési képesség: polgári jog szabályai szerint jogalany, méhmagzat is, ha már megfogant az örökhagyó halála időpontjában, jogi személy (jogi értelemben létező volt), örökhagyó végrendeletében rendel alapítványt.
- kiesési ok ne álljon fenn: kiesési okkal érintett szemléy, nem terjed ki a leszármazóira és családtagjaira. Nem éli túl az örökhagyót. Szerzőképesség hiánya: tv szerinti szerzési tilalom, különélő házastárs szerzőképtelensége.
kiesik az öröklésből az is, aki
- öröklésre érdemtelen
- örökhagyó az öröklésből kizárt, kitagadott
- lemondott az öröklésről
- örökséget visszautasította
7:62. § [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből]
(1) Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között ÉLETKÖZÖSSÉG NEM állott fenn, és az eset körülményeiből NYILVÁNVALÓ, hogy az életközösség VISSZAÁLLÍTÁSÁRA NEM VOLT kilátás.
(2) Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
7:46. § [Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága]
A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség NEM ÁLL FENN, és az eset körülményeiből NYILVÁNVALÓ, hogy az életközösség visszaállítására NEM VOLT KILÁTÁS és az örökhagyó NEM AKARTA juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.
7:5. § [Kiesés a haszonélvezeti jogból, a kötelesrészből, továbbá a hagyományból és a meghagyásból]
Az öröklésből való kiesésre vonatkozó szabályokat a haszonélvezeti jog öröklésére, a kötelesrészre, a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos és a meghagyás kedvezményezettjének kiesése - ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt - a hagyománnyal vagy meghagyással terhelt személy mentesülését jelenti.
7:6. § [Érdemtelenség]
(1) Érdemtelen az öröklésre,
a) aki az örökhagyó ÉLETÉRE TÖRT;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét MEGKÍSÉRELTE;
c) aki a hagyatékban való RÉSZESÜLÉS CÉLJÁBÓL az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó VÉGINTÉZKEDÉSÉBEN részesített személy ÉLETÉRE TÖRT.
(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult - az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, MEGBOCSÁTOTTA.
(3) Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
(4) Aki érdemtelenség miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7:29. § [Kizárás az öröklésből]
7: 29. § [Kizárás az öröklésből]
(1) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek ÖRÖKÖSSÉ NEVEZÉSÉVEL (MELLŐZÉS) vagy végrendeletben tett KIFEJEZET NYILATKOZATTAL kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.
(2) A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a KÖTELESRÉSZRE JOGOSULT kizárható.
KITAGADÁS
7:77. § [Kitagadás]
Nem jár KÖTELESRÉSZ annak, akit az örökhagyó VÉGINTÉZKEDÉSÉBEN ÉRVÉNYESEN kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak OKÁT kifejezetten megjelöli.
7:78. § [Kitagadási okok]
(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre ÉRDEMTELEN lenne;
b) az örökhagyó sérelmére BCS-T követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb SÚLYOS BCS-T követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló TVES TARTÁSI KÖTELEZETTSÉGÉT súlyosan megsértette;
e) ERKÖLCSTELEN ÉLETMÓDOT folytat;
f) - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;
g) a TŐLE ELVÁRHATÓ SEGÍTSÉGET nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
(2) A NAGYKORÚ LESZÁRMAZÓT az örökhagyó a vele szemben tanúsított DURVA HÁLÁTLANSÁG miatt is kitagadhatja.
(3) A SZÜLŐT az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG megszüntetésére ad alapot.
(4) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét DURVÁN SÉRTŐ magatartása miatt kitagadhatja.
(5) Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7: 79. § [Megbocsátás]
(1) Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás ÉRVÉNYTELEN, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.
(2) Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül HATÁLYTALANNá válik. (ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK SZERINT ÖRÖKÖL)
VÉGINTÉZKEDÉS
- minden olyan jogügylet
- amely halál esetére szóló
- joghatás elérésére irányuló
- akaratnyilatkozatot tartalmaz
ekkor a végintézkedés szabályai, annak alakszerűségi előírásai irányadóak
juttatásban részesülő élje túl a nyilatkozattevőt!
ki tehet végintézkedést?
- cselekvőképességhez kapcsolódik
- korlátozottan cselképes is, de alakszerűség szigorúbb: csak közvégrendeletet tehet, de nincs szükség hozzá hozzájárulásra. Ha öröklési szerz v halál esetére szóló ajándékozás, az a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása esetén érvényes.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
- cselekvőképtelen nem tehet végrendeletet.
- nem lehet képviselő útján tenni sem a halál esetére szóló ajándékozást, sem az öröklési szerződést, sem a végrendeletet. SZEMÉLYESEN KELL!
FAVOR TESTAMENTI - örökhagyó feltehető akarata szerinti értelmezés.
VÉGRENDELET FAJTÁI
- KÖZVÉGRENDELET: korlátozottan cselképes csak ezt. VAk, írástudatlan, olvasásra, nevének aláírására képtelen állapotban ezt v szóbeli.
- ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET
- SZÓBELI VÉGRENDELKEZÉS
mi a közvégrendelet
- közjegyző előtt
- közjegyzői okiratok alakszerűségeire vonatkozó szabályok szerint tett végrendelet
- összeférhetetlenségi szabályok:
- ha csak egyes juttatás a közreműködőnek, htartozójának , azok érvénytelenek, a végrendelet egyéb részeiben érvéynes.
ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET KÉT FORMÁJ
Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ÉRT, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén ÍRNI, más által írt végrendelet esetén OLVASNI tud.
- SAJÁT KEZŰLEG ÍRT
- MÁS ÁLTAL ÍRT
7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha KÉSZÍTÉSÉNEK IDEJE az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig MAGA ÍRJA ÉS ALÁÍRJA;
b) más által írt végrendelet esetén KÉT TANÚ EGYÜTTES JELENLÉTÉBEN aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a MAGÁÉNAK ISMERI EL, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - ALÁÍRJÁK; vagy
c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet ALÁÍRJA, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - SZEMÉLYESEN LETÉTBE HELYEZI.
(2) A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját FOLYAMATOS SORSZÁMOZÁSSAL látták el.
(3) A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a VÉGRENDELKEZŐ és MINDKÉT TANÚ aláírta.
7:18. § [Írásbeli magánvégrendelet tanúja]
(1) Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését;
c) írástudatlan.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
KÖZJEGYZŐNÉL LETETT MAGÁNVÉGRENDELET
NEM MINŐSÜL KÖZVÉGRENDELETNEK
VÉGRENDELKEZŐ SZEMÉLYESEN HELYEZI LETÉTBE
IRAT VÉGRENDELETI MINŐSÉGÉT FELTÜNTETVE
HA KÖZJEGYZŐ ELŐTT ÍRJA ALÁ, HOLOGRÁF VÉGRENDELETNEK MINŐSÜL.
VÉGRENDELET ÖRÖKHAGYÓ BIRTOKÁBAN MARADT, DE UTÓBB NEM LELHETŐ FEL. MI A VÉLELEM?
OKIRATOT AZ ÖRÖKHAGYÓ MEGSEMMISÍTETTE. (MEGDÖNTHETŐ)
SZÓBELI VÉGRENDELET
7:20. § [A szóbeli végrendelet kivételessége]
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki
- ÉLETÉT FENYEGETŐ
- olyan rendkívüli helyzetben van,
- amely írásbeli végrendelet tételét NEM TESZI LEHETŐVÉ.
7:21. § [A szóbeli végrendelet érvényességi feltételei]
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha:
- a végrendelkező KÉT TANÚ EGYÜTTES jelenlétében
- a tanúk által ÉRTETT NYELVEN
- végakaratát EGÉSZ TERJEDELMÉBEN
- szóban - vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven - előadja,
- és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő VÉGRENDELETE.
7:22. § [Szóbeli végrendelet tanúja]
A szóbeli végrendeletre megfelelően alkalmazni kell az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozásokat, azzal az eltéréssel, hogy a tanú írni tudása a szóbeli végrendelet érvényességének nem feltétele.
7:45. § [Szóbeli végrendelet hatálytalansága]
A szóbeli végrendelet HATÁLYÁT VESZTI, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés - - feltételéül szolgáló helyzet MEGSZŰNÉSE UTÁN
- megszakítás nélkül
- 30 napon át
- NEHÉZSÉG NÉLKÜL
alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
VÉGRENDELET TARTALMA
nem kötelező az örökösnevezést tartalmaznia (ha igen, személye felismerhető legyen)
negatív tartalmű is lehet
nem szükséges, hogy az egész hagyatékra terjedjen
magának az örökhagyónak kell megjelölnie az örökös személyét, juttatás mértékét, másra nem ruházhatja át ezt a jogot
lehet örökös a tves örökös is, jogi személy v állam is
örökhagyó halálakor még meg nem fogant személy örökössé nem válhat
örökösnek tekintendő: akinek az örökhagyó vagyoni hányadot juttat vagy egy vgy több konkrétan meghatározott vagyontárgyat, ha egész hagyaték értékénekk jelentős részét teszi ki az értéke és az örökhagyó feltehető akarata zerint a juttatásban részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.
alapítványnak szóló vagyonrendelés fikciója
Az alapító által halála esetére rendelt alapítvány - nyilvántartásba való bejegyzése esetén - úgy szerzi meg az alapító által a hagyatékból részére juttatott vagyont, mintha az öröklés megnyílásakor létezett volna.
7:27. § [Helyettes örökös nevezése]
(1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből KIESIK (a hagyaték megnyíltának az időpontjáig), más személyt nevezhet örökössé.
(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak EGYBEN TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSE is, kiesése esetére LESZÁRMAZÓJÁT - ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik - helyettes örökösnek KELL TEKINTENI, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett nevezett örököst helyettesítené.
7:28. § [Utóörökös nevezése]
(1) Érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely ESEMÉNYTŐL V IDŐPONTTÓL KEZDVE az addigi örököst MÁS személy váltja fel.
(2) Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés helyettes örökös nevezéseként érvényesül, ha annak feltételei fennállnak.
(3) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére a HÁZASTÁRSRA HÁRAMLOTT HAGYATÉKra. Utóörökös nevezése a házastárs visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyenes adományozási jogát nem érinti.
(4) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett LESZÁRMAZÓJÁRA HÁRAMLOTT hagyatékára arra az esetre, ha a leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik VÉGRENDELKEZÉSI képességgel, ÉS MEGHAL anélkül, hogy ezt a képességét megszerezte volna. Utóörökös nevezése az elsősorban örökösnek nevezett leszármazónak a cselekvőképességi szabályok korlátai közötti rendelkezési jogát nem érinti.
7:35. § [Növedékjog]
(1) Ha az örökhagyó úgy nevezett TÖBB örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉST KIZÁRJA, és valamelyik nevezett örökös ANÉLKÜL ESIK KI, hogy HELYETTES ÖRÖKÖSE lenne (AKÁR NEVEZETT, AKÁR TÖRVÉNYES), a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése ARÁNYOSAN NÖVEKSZIK.
(2) Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSE IS LENNE, a növedékjog alapján az örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek NINCS HELYETTES ÖRÖKÖSE, és a végrendeletből MÁS NEM következik. (VÉLELEM)
(3) A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és erre a tárgyra nézve illeti növedékjog.
7: 36. § [Növedékjog hagyományon és meghagyáson]
Az ugyanarra a vagyontárgyra vagy ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat és a több személy javára szóló meghagyás jogosultjait ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.
KIZÁRÁS FAJTÁI
- ÖRÖKHAGYÓ végrendeletében a törvényes örökösöktől különböző személyt jelöl meg örököseként (hallgatólagos kizárás)
- személy szerint megnevezett és kizárt törvényes örökös
7:29. § [Kizárás az öröklésből]
(1) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.
(2) A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható.
HOGY LEHET MEGÁLLAPÍTANI VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGÉT V HATÁLYTALANSÁGÁT?
7: 37. § [A végrendelet megtámadása]
(1) A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát MEGTÁMADÓ NYILATKOZAT alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság OKÁT.
(2) Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság MEGÁLLAPÍTÁSA ESETÉN maga ÖRÖKÖLNE, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől MENTESÜLNE.
(3) A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban ÉRVÉNYESÍTETT OKBÓL és a MEGTÁMADÓ személy JAVÁRA lehet megállapítani.
(4) A megtámadás joga az ÖRÖKLÉS MEGNYÍLÁSÁTÓL számított 5 ÉV ALATT ELÉVÜL.
(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után LEMOND. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ISMERI EL.
VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGI OKAI
- VÉGRENDELKEZÉSI KÉPESSÉG HIÁNYA: 7:39. § [Gondnokság alatt álló személy végrendeletének érvényessége]A gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.
- VÉGRENDELETI AKARAT FOGYATÉKOSSÁGA: tévedett nyilatkozata tartalmában, ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni, téves felteévs v utóbb meghiúsult várakozás indította, vki jogellenes fenyegetéssel v tisztességtelen befolyással bírta rá a végint.-re.
- VÉGRENDELETI AKARAT KINYILVÁNÍTÁSÁNAK HIBÁJA: nem személyesen teszi meg, mással együtt teszi meg (kiv házastársak), nem a törvény által meghatározott alakban teszi meg.
- VÉGRENDELET TARTALMA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG:utóörökös nevezés, érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó, jogellenes rendelkezés, összeférhetetlenség tilalmába ütköző végrendeleti juttatás (közvégrendelet és allográf végrendelet tanúi és közreműk esetén)
7:38. § [Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége]
(1) A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó FELTÉTEL ÉRVÉNYTELEN. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel NÉLKÜL NEM TETTE VOLNA MEG.
(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés ÉRVÉNYTELEN, a jogellenes bontó feltételt FIGYELMEN KÍVÜL KELL hagyni.
VÉGRENDELET VISSZAVONÁSA
7: 41. § [A végrendelet visszavonása]
(1) A végrendelet a visszavonással HATÁLYTALANNÁ válik. A visszavonásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak KELL TEKINTENI. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel NEM ELLENTÉTES RENDELKEZÉSEI - ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg - hatályban maradnak.
7:42. § [Az írásbeli végrendelet megsemmisítése és megsemmisülése]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy AZ Ő BELEEGYEZÉSÉVEL MÁS megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó BIRTOKÁBAN MARADT, de NEM KERÜLT ELŐ, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
(2) A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező AKARATÁN KÍVÜL ÁLLÓ OKBÓL megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe BELENYUGODOTT.
KÖZÖS VÉGRENDELET
7: 23. § [Közös végrendelet]
(1) Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.
(2) Házastársaknak
- az életközösség FENNÁLLÁSA ALATT készített,
- ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha
a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig MAGA ÍRJA ÉS ALÁÍRJA, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban SAJÁTKEZŰLEG ÍRT NYILATKOZATBAN kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát IS MAGÁBAN foglalja, és nyilatkozatát ALÁÍRJA;
b) más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők EGYMÁS ÉS A TANÚK együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében KÜLÖN NYILATKOZIK arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy
c) a házastársak KÖZVÉGRENDELETET tettek.
(3) A több különálló lapból álló más által írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú aláírta. A sajátkezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a MÁSIK VÉGRENDELKEZŐ ALÁÍRTA.
7:43. § [A közös végrendelet hatálytalansága és visszavonása]
(1) A házastársak közös végrendelete hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után közöttük az ÉLETKÖZ MEGSZAKADT, és az öröklés megnyílásáig NEM ÁLLOTT HELYRE.
(2) A közös végrendelet hatálytalanná válik, ha megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek GYERMEKE SZÜLETIK, kivéve, ha a végrendelet ELTÉRŐEN RENDELKEZIK. Ugyanez a hatása az örökbefogadásnak.
(3) * Érvénytelen a közös végrendeletbe foglalt rendelkezés EGYOLDALÚ VISSZAVONÁSA , ha azt a végrendelet kizárta, VAGY arra a másik végrendelkező ÉRTESÍTÉSE NÉLKÜL került sor.
(4) Ha valamelyik házastárs érvényesen vonja vissza egyoldalúan a közös végrendeletbe foglalt rendelkezését, a másik házastárs végrendelete hatályos marad, kivéve, ha a végrendeletből megállapítható, hogy EGYIK FÉL SEM tette volna meg rendelkezését a MÁSIKÉ NÉLKÜL.
7:44. § [A közjegyzőnél letett végrendelet visszavétele]
A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi!
VÉGRENDELET HATÁLYTALANSÁGÁNAK ESETEI
7:45. § [Szóbeli végrendelet hatálytalansága]
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
7:46. § [Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága]
A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség NEM ÁLL fenn, és az eset KÖRÜLMÉNYEIBŐL NYILVÁNVALÓ, hogy az életközösség visszaállítására NEM VOLT KILÁTÁS és az örökhagyó NEM AKARTA juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.
7:47. § [A végrendelet részleges érvénytelensége és részleges hatálytalansága]
Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés érvényes vagy hatályos marad, feltéve, hogy az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, és a végrendelet részleges fennmaradása FELTEHETŐ AKARATÁVAL NEM ELLENTÉTES. (FAVOR TESTAMENTI)
7:19. § [Tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás]
7: 19. § [Tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet TANÚJA, a végrendelkezésnél KÖZREMŰKÖDŐ személy vagy ezek HOZZÁTARTOZÓJA javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó SAJÁTKEZŰLEG ÍRTA ÉS ALÁÍRTA.
(2) A tanú vagy a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül MÉG KÉT TANÚ vett részt.
(3) Közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának ÉRDEMI BEFOLYÁSÁRA nyújt lehetőséget.
(4) Jogi személynek rendelt juttatás esetén nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Ilyen személy közreműködése a végrendelet megalkotásában a jogi személynek rendelt juttatást érvénytelenné teszi.
7:18. § [Írásbeli magánvégrendelet tanúja]
(1) Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését;
c) írástudatlan.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
7:12. § [Végrendelet]
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az
- örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon,
- és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.
7:21. § [A szóbeli végrendelet érvényességi feltételei]
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban - vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven - előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
(2) A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.
(3) A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját FOLYAMATOS SORSZÁMOZÁSSAL látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.
7:30. § [A végrendelettel ki nem merített hagyaték]
Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó rész tekintetében törvényes öröklésnek van helye, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik.
7:31. § [Hagyományrendelés] (SZINGULÁRIS JOGUTÓDLÁS)
(1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés NEM MINŐSÜL öröklésnek. DOLOGI HAGYOMÁNY (TULAJDONJOGOT KAP .
(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó ÖRÖKÖSÉT arra kötelezi, hogy a hagyományosnak VAGYONI SZOLGÁLTATÁST teljesítsen (KÖTELMI HAGYOMÁNY/HAGYATÉKI HITELEZŐ).
(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni. Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos. Kétség esetén a hagyomány az örököst terheli.
MEGHAGYÁS
7: 33. § [Meghagyás]
(1) Ha az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt HARMADIK SZEMÉLY JAVÁRA TELJESÍTENDŐ KÖTELEZETTSÉGGEL terheli, a követelésre a végrendeletben megjelölt személy jogosulttá válik. Olyan meghagyás teljesítését, amelynek követelésére a végrendelet SENKIT NEM JOGOSÍT, a végrendeleti VÉGREHAJTÓ és a hagyatékban részesülő TÖBBI SZEMÉLY igényelheti. Közérdekű meghagyás teljesítését az illetékes hatóság is igényelheti.
(2) Kétség esetén a meghagyás az örököst terheli.
(3) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánta kötni, a meghagyással terhelt a részesítést a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kiadni köteles, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné. A részesítés kiadását a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesülő többi személy igényelheti. A kiadott vagyontárgy értékét a meghagyás teljesítésére kell fordítani.
(4) Kétség esetén hagyományrendelésnek kell tekinteni az örökhagyónak azt a rendelkezését, amely meghatározott személy vagyoni részesítését jelenti.
HAGYOMÁNYOS A HAGYATÉKI TERHEKET FŐSZABÁLY SZERINT KÖTELES-E VISELNI?
NEM
7:48. § [Öröklési szerződés]
(1) Öröklési szerződésben
az örökhagyó
a vele szerződő felet
a magának, illetve a szerződésben meghatározott 3. SZEMÉLYNEK nyújtandó
tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében - vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében - örökösévé nevezi;
a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
(2) Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben KITERJED az örökhagyó HALÁLA UTÁNI IDŐRE, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló TARTÁSI JOGGAL TERHELTEN kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(3) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen VÉGRENDELETI RENDELKEZÉST tehet. Az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.
öröklési szerződés alapján az örökhagyóvl szerződő javára elidegenítési és terhelési tilalmat lehet az Iny-ba bejegyeztetni.
VÉGRENDELET ÉS ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁS
végintézkedések egyik formája
örökhagyó vagyonáról halál esetére szóló rendelkezést tartalmaz
feltétele, h a juttatásban részesülő az örökhagyót túlélje
csak személyesen lehet végrendelkezni v öröklési szreződést az örökhagyó csak személyesen köthet
életközösség fennállása alatt közös tehető/köthető
de:
VR egyoldalú jognyilatkozat, a szerződés kétoldalú jogügylet
- végrendelet ingyenes, a szerződésben az örökhagyó tartás, életjáradék v gondozás fejében teszi örökösévé másik felet
- VR bármikor visszavonható, öröklési szerződéshez örökhagyó kötve van.
7:50. § [Az örökség biztosítása]
(1) A felek eltérő megállapodásának hiányában SEMMIS az örökhagyónak élők között vagy halála esetére az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat elidegenítő vagy megterhelő rendelkezése. Ez a rendelkezés harmadik jóhiszemű személy visszterhesen szerzett jogát NEM ÉRINTI.
(2) A felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyóval szerződő fél az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyó bejegyzési ENGEDÉLYE NÉLKÜL jegyeztethet be elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba.
7:49. § [Az öröklési szerződés érvényességi követelményei]
(1) Az öröklési szerződés érvényességére az ÍRÁSBELI VÉGRENDELETRE vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésnek akkor is a MÁS ÁLTAL ÍRT végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. (TANÚK NÉLKÜL NEM JÓ!)
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
7:51. § [Házastársak közös öröklési szerződése]
(1) Házastársak mint örökhagyók az életközösség FENNÁLLÁSA ALATT érvényesen köthetnek ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződést.
(2) A felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyókkal szerződő fél által örökölt lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, ha ő azokat az örökhagyóval KÖZÖSEN HASZNÁLTA.
halál esetére szóló ajándékozás
feltétel, h az ajándékozott az ajándékozót t
halál esetére szóló ajándékozás
feltétel, h az ajándékozott az ajándékozót túlélje
ajándékozás szabályai
öröklési szerződés alakiságai
tanúk kellenek
csak olyan juttatás lehet a tárgya, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne. (hagyatékban lévő vagyontárgy, szolgáltatást a végrendeleti örökös teljesítsen)
7:54. § [Rendelkezés várt örökségről]
(1) Az örökhagyó LESZÁRMAZÓI egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában.
(2) A szerződést írásba kell foglalni.
RENDELKEZÉS VÁRT ÖRÖKSÉGRŐL - OSZTÁLYOS EGYEZSÉG
RENDELK
- csak leszármazók köthetik
- nem végintézkedés
- tárgya többek között örökségi váromány
- szerződések általános szabályai
- írásban
OSZTÁLYOS EGYEZSÉG
- hagyatéki tárgyaláson
- örököstársak
- hagyaték megnyíltára visszaható hatállyal
- nem minősül élők közötti jogügyletnek, egyezség alapján a hagyatékot öröklés jogcímén kell átadni
törvényes öröklés általános rendje
ha nincs az örökhagyónak végrendelete v más végintézkedése
favor testamenti
- örökhagyó gyerekei, fejenként egyenlő részben. Kiesett gyermek gyermekei egyenlő részben. + haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson a túlélő házastársnak + hagyaték többi részéből egy gyermekrész.
- ha leszármazó nincs, házastárs és az örökhagyó szülei együttesen (kiesett szülő helyett másik szülő és házastárs) + ági öröklés
ha leszármazó nem maradt, szülei sem élnek, túlélő házastárs az egyedüli örökös - leszármazó és házastárs hiányában az örökhagyó szülei örökölnek egyenlő részben. Kiesett szülő leszármazója.
- ezek sincsenek, örökhagyó nagyszülei, kiesett nagyszülő leszármazója.
- dédszülők és leszármazói
- felmenők
osztályrabocsátás
ingyenes juttatást a hagyaték értékéhez hozzászámítani rendeli
ha az örökhagyó az osztályrabocsátást kifejezetten kikötöttte v a körülményekből arra lehet következtetni
7: 56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség]
(1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
(2) Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
(3) A SZOKÁSOS MÉRTÉKŰ ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott TARTÁSt akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
házastárs öröklése leszármazó mellett
7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
a) a HOLTIG TARTÓ haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
(3) Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.
7: 59. § [A házastárs megváltási igénye]
(1) A házastárs - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
(2) A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat - természetben vagy pénzben - EGY GYERMEKRÉSZ illeti meg.
7: 60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]
(1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval KÖZÖSEN LAKOTT lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték FELÉT az örökhagyó házastársa örökli, MÁSIK FELÉT az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
7: 61. § [Házastárs egyedüli öröklése]
Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
7: 62. § [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből]
(1) Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
(2) Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
ági öröklés
kivételes jogintézmény a törvéynes öröklés általános szabályaihoz képest
örökhagyónak leszármazója nincs, vagy nem a leszármazó a törvényes örökös
ági vagyontárgyak
- felmenőtől öröklés v ingyenes juttatás által
- testvértől v annak leszármazótól ingyenesen szerzett, ha közös felmenőtől örökölte v ingyenesen kapta.
- de a túlélő házastárs megszokott környezetét biztosító vagyontárgyak nem tartoznak ide
7: 67. § [Ági vagyon]
(1) Ha nem az örökhagyó LESZÁRMAZÓJA a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult (INGYENESEN SZERZETT) vagyontárgy ági öröklés alá esik.
(2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.
(3) A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt EZEN A CÍMEN ÖRÖKÖLNÉ.
7: 68. § [Ági örökösök]
(1) A SZÜLŐ örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint.
(2) Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult SZÜLŐ, mind annak LESZÁRMAZÓJA kiesett, a NAGYSZÜLŐ; ha ő is kiesett, az örökhagyó TÁVOLABBI FELMENŐJE örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
(3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
7: 69. § [Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon]
(1) A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
(2) Mind a házastárs, mind az ági örökös - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben NEM IGÉNYELHETŐ.
(3) Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
(4) A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
7: 70. § [Az ági öröklésből kivont vagyon]
(1) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára.
(2) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra.
(3) Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.
7: 71. § [Az ági örökség]
Az ági vagyontárgyat az örökös természetben örökli. Ha a természetben való öröklés lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság - bármelyik érintett fél kérelmére - az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.
kötelesrész
ÖRÖKHAGYÓ VAGYONÁNAK EGY RÉSZÉT AZ ÖRÖKHAGYÓ KIFEJEZETT SZÁNDÉKA ELLENÉRE
AZ ÖRÖKHAGYÓ ROKONAINAK, ILLETVE HÁZASTÁRSÁNAK BIZTOSÍTJA
rendszerint akkor kerüL rá sor, ha az örökhagyó végintézkedést tett, de kevesebbet juttatott, mint a kötelesrész.
vagy törvényes öröklés, de az örökhagyó élők között tett (10 ÉVEN BELÜLI) ingyenes juttatások útján a leendő hagyatékát csökkentette, kötelesrésznél is kevesebb jut az örökösnek.
7:75. § [Kötelesrészre jogosultak]
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
KITAGADOTTNAK (ÉRVÉNYESEN) NEM JÁR
7: 82. § [A kötelesrész mértéke]
(1) Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak HARMADA illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
(2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.
(3) A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.
örökség megszerzése és visszautasítása
lemondás az öröklésről
örökös jogállása
hagyatéki tartozásokért fennálló felelősség
hagyatéki tartozások kielégítése
házasság érvénytelensége apaság vélelmét nem érinti
ÁLLAM ÖRÖKLÉSE
CSAK MÁS ÖRÖKÖS HIÁNYÁBAN
ÁLLAMOT NEM ILLETI MEG AZ ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSÁNAK JOGA, SZÜKSÉGKÉPPENI VÉGSŐ ÖRÖKÖS
VÉGINTÉZKEDÉS ÚTJÁN- VISSZAUTASÍTÁS JOGA VAN
MNV ZRT.
7:80. § [A kötelesrész alapja]
(1) * A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).
(1) A kötelesrész kiadását vagy kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:
7: 84. § [Felelősség a kötelesrész kielégítéséért]
a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;
b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
(2) Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg.
(3) Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.
KÖTELESRÉSZRE VALÓ JOGOSULTSÁG ÖRÖKLÉS?
NEM
KÖTELMI JOGI IGÉNY
ÁLTALÁNOS ELÉVÜLÉSI IDŐN BELÜL ÉRVÉNYESÍTHETŐ
TEHERMENTES
7:87. § [Az öröklés megnyílása]
(1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.
(2) Az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi.
7: 91. § [A hagyomány és a meghagyás megszerzése]
Az örökség megszerzésére vonatkozó szabályokat a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell.
7:88. § [Haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása]
Ha a vagyontárgyat az örökhagyó házastársát örökösként megillető haszonélvezeti jog terheli (ÖZVEGYI JOG), a vagyontárgyat a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni.
Hagyomány
Hagyományról akkor beszélünk, ha az örökhagyó a végrendeletében a hagyatékban lévő valamely vagyontárgyat anélkül juttatja egy meghatározott személynek, hogy ez a juttatás öröklésnek minősülne.
ÁLÖRÖKÖS
VKI A HAGYATÉKOS ÖRÖKLÉS JOGCÍMÉRE HIVATKOZÁSSAL A BIRTOKÁBAN TARTJA ANÉLKÜL, H ERRE ÉRVÉNYES JOGCÍME LENNE. jogalap nélküli birtokos
7:89. § [Az örökség visszautasítása]
(1) Az örökös az öröklés MEGNYÍLÁSA UTÁN az örökséget visszautasíthatja.
(2) Az örökös KÜLÖN IS visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.
(3) Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az EGYIK JOGCÍMEN megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.
(4) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.
ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSA JOGKÖV
leszármazói, illetőleg egyéb törvényes örökösök örökölnek.
7:90. § [Lemondás a visszautasítás jogáról]
(1) Ha az örökös az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról KIFEJEZETTEN V HALLGATÓLAG lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által - bármely érdekelt kérelmére - kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilaTKOZATOT.
LEMONDÁS AZ ÖRÖKLÉSRŐL
7: 7. § [Lemondás az öröklésről]
(1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az ÖRÖKHAGYÓVAL KÖTÖTT írásbeli szerződésben - egészben vagy részben - lemondhat az öröklésről.
(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a VÉGRENDELET MEGTÁMADÁSÁRA irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.
7: 8. § [A lemondás személyi hatása]
(1) A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás ÍGY SZÓL, vagy ha az a KÖTELESRÉSZT ELÉRŐ KIELÉGÍTÉS ellenében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó UTÁN ÖRÖKÖL. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a TÖBBI LESZÁRMAZÓ JAVÁRA szolgál.
7: 9. § [A lemondás terjedelme]
(1) Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.
(2) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak KIESÉSE KÖVETKEZTÉBEN NÖVEKSZIK.
(3) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan RENDKÍVÜLI VAGYONNÖVEKEDÉS következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot FELTEHETŐEN NEM TETTÉK VOLNA MEG.
HAGYATÉKI OSZTÁLY
HAGYATÉK FELOSZTÁSÁVAL A JOGKÖZÖSSÉG MEGSZŰNIK AZ ÖRÖKÖSÖK KÖZÖTT, A HAGYATÉK TÁRGYAINAK AZ EGYES ÖRÖKÖSÖK KÖZÖTTI MEGOSZTÁSÁT JELENTI.
OSZTÁLYOS EGYEZSÉG
A hagyatéki osztály lebonyolítására irányuló megállapodás z örököstársak között.
7:93. § [Osztályos egyezség]
Az örökösök a hagyatékot - kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan - a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.
örököstársak jogállása
7: 92. § [Az örököstársak jogállása]
(1) Több örököst a hagyaték felosztása (a továbbiakban: hagyatéki osztály) előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon.
(2) Az örököstársak közösségére a TULAJDONKÖZÖSSÉG általános szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a hagyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös NEVÉBEN ÉS RÉSZÉRE érvényesíthető, és az adós csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet.
(3) Az örököstársak közössége a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti; a hagyatéki osztályra - ha a végintézkedés eltérően nem rendelkezik - a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7:94. § [Hagyatéki tartozások]
(1) Hagyatéki tartozások
a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c) az örökhagyó tartozásai;
d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy a tartozás - az öröklés megnyílása előtt vagy azt követően - az örökös mint hitelező javára keletkezett.
7:95. § [A hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendje]
(1) A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat.
(2) Abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, kielégítésnek a követelések arányában van helye.
7:96. § [Felelősség a hagyatéki tartozásokért]
(1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a HAGYATÉK TÁRGYAIVAL ÉS AZOK HASZNAIVAL felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig EGYÉB VAGYONÁVAL is felel.
(2) Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál figyelembe venni, amennyiben az örökös ezektől NEKI FELRÓHTÓ okból esett el.
(3) Az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel.
(4) A házastárs a haszonélvezetével terhelt VAGYONBÓL tűrni köteles a hitelezők követeléseinek kielégítését, a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével.
(5) Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő a hagyatéki tartozásokért a kezelt vagyonnal úgy felel, mintha DOLOGI HAGYOMÁNYban részesült volna.
7:97. § [Az örököstársak felelőssége]
(1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően EGYETEMLEGESEN felelnek.
(2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a SZOKÁSOS MÉRTÉKŰ ajándéknál nem nagyobb értékű meghatározott vagyontárgyat juttatott, a hagyatéki hitelezők követeléséért akkor felelős, ha a követelés a többi örököstárstól NEM HAJTHATÓ BE.
7:98. § [Kielégítés az örökös által]
(1) Az örökös a tartozásokat a kielégítés sorrendjének megtartása nélkül elégítheti ki addig, amíg felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ingyenesen vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket. Ellenkező esetben csak a sorrend szerint nyújthat kielégítést.
(2) Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga van, a biztosíték erejéig - a hagyatéki tartozások sorrendjében elfoglalt helyére tekintet nélkül - teljes kielégítést kereshet.
(3) Ha az örökös ezeket a szabályokat felróhatóan megszegi, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezővel szemben egész vagyonával felel.
7:99. § [A hagyományos felelőssége]
(1) A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezőnek, ha a hitelező az örököstől nem szerezhetett kielégítést.
(2) A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös.
