A SZEMÉLYISÉGI JOGOK Flashcards
PTKÉ
2. Személyiségi jogok
(A Ptk. 2:51-2:54. §-ához)
- Személyiségi jogok
(A Ptk. 2:51-2:54. §-ához) - § (1) A Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni.
(2) A Ptk. hatálybalépése előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra - ideértve a mulasztást is - akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás befejezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.
A Stockholmi Nyilatkozat szellemében az IHRA Antiszemitizmus- és Holokauszttagadás
Bizottságának felhívására az IHRA 2016. május 26-i bukaresti plenáris ülésén elfogadta az
„antiszemitizmus” alábbi definícióját, amelyet ennél a tételnél tudni kell:
„Az antiszemitizmus a zsidók olyan megítélése, amely a velük szembeni gyűlölet kifejezéseként
nyilvánulhat meg. Az antiszemitizmus verbális és fizikai megnyilvánulásai zsidó és nem zsidó
személyekre és/vagy e személyek vagyonára, a zsidó közösségi intézményekre és vallási
létesítményekre irányulnak.”
2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]
Alaptörvény II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
(1) * Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen
- a magán- és családi élet,
- az otthon,
- a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és
- a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát (személyiségét) szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
(2) Az emberi méltóságot (személyiségi jogok anyagjoga) és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani (abszolút szerkezetű jogok). A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
KEGYELETI JOG MEGSÉRTÉSE
személyiségi jogok megsértésekor védelem
terjedelme
- polgári jogi jogalanyok által megvalósított jogsértés elleni védelem
- PTK.-ban meghatározott jogvédelmi eszközök
- nemvagyoni kártérítés
- személyiségi jogi per
- helyreigazító közlemény közzétételének követelése
2:44. § * [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]
(1) A KÖZÜGYEK SZABAD vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét SZÜKSÉGES ÉS ARÁNYOS mértékben, az EMBERI MÉLTÓSÁG sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
(2) A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.
(3) Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.
2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]
(1) A BECSÜLET MEGSÉRTÉSÉT jelenti különösen a más személy TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉNEK hátrányos befolyásolására ALKALMAS, kifejezésmódjában INDOKOLATLANUL BÁNTÓ VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS.
(2) A JÓHÍRNÉV megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt SÉRTŐ
VALÓTLAN TÉNYT állít vagy híresztel, vagy valós tényt HAMIS SZÍNBEN tüntet fel.
TÉNYÁLLÍTÁS
Ha a jóhírnév sérelme vmely sajtóterméken keresztül valósul meg, a sajtó-helyreigazítás szabályai is alkalmazhatóak.
helyreigazító közlemény közzétételének követelése
30 napon belül kéri
5/8 napon belül kell közölni a helyreigazító közleményt a médiaszolgáltatónak, szerkesztőségnek, hírügynökségnek, ha a határidőn belül nem történik meg, akkor az igénylő fél ellene keresetet indíthat.
- Sajtó-helyreigazítás iránt indított per
- § [Sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás]
(1) * A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti helyreigazító közlemény közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított 30 napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől (a továbbiakban együtt: sajtószerv). A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a helyreigazítás iránti kérelmet legkésőbb e határidő utolsó napján a sajtószerv címére ajánlott küldeményként postára adták. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat és - feltéve, hogy ezek közzétételét is igényli - a valós tényeket.
(2) A határidőn belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha
a) a helyreigazítást nem az arra jogosult kérte,
b) a kérelem nem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakat, vagy
c) a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. - § [Perindítás]
(1) Ha a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét a sajtószerv határidőben nem vagy nem a helyreigazítási kérelemnek megfelelően teljesíti, a helyreigazítást igénylő ellene pert indíthat a helyreigazító közlemény közzététele iránt. Ha a perindítást nem előzte meg a sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás, a bíróság a keresetlevél VISSZAUTASÍTÁSÁVAL egyidejűleg tájékoztatja a felperest az ELŐZETES ELJÁRÁS feltételeiről.
(2) A perben a sajtószerv FÉLKÉNT JÁR EL akkor is, ha egyébként nincs PERBELI JOGKÉPESSÉGE. A perre annak a törvényszéknek van hatásköre és KIZÁRÓLGOS illetékessége, amelynek területén az alperes SZÉKHELYE, illetve lakóhelye található.
(3) A keresetlevelet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 NAPON belül kell benyújtani; e határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
(4) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell
a) határozott tartalommal az igényelt helyreigazító közleményt
b) a sérelmezett közlemény, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállítások és - feltéve, hogy a felperes ezek közzétételét is igényli - a valós tények megjelölését, és
c) az arra vonatkozó tények előadását, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte az alperestől.
(5) A keresetlevélhez - a 171. §-ban meghatározottakon túl - csatolni kell
a) az arra vonatkozó igazolást, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte az alperestől, és
b) a kifogásolt közleményt tartalmazó sajtóterméket, ha az rendelkezésre áll.
(6) A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet. - § [Perfelvétel]
(1) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas a bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedését követően válik tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalási időköz legalább három nap.
(2) A bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az alperessel és felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre a TÁRGYALÁSON ADJA ELŐ az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.
(3) Az alperes legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, feltéve, hogy azt egyidejűleg - ajánlott elsőbbségi postai küldeményként - a felperesnek is megküldi, és ennek tényét igazolja. Az e rendelkezések megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.
(4) Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Ha a jelen lévő alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban köteles előadni.
(5) A perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel folytatása akkor rendelhető el, ha a perfelvétel lezárásának elháríthatatlan eljárásjogi vagy a bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív akadálya van. A folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni. - § [Érdemi tárgyalás]
(1) A bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja az érdemi tárgyalást. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak. A perben utólagos bizonyításnak nincs helye.
(2) Az érdemi tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha
a) ezt valamely fél kéri és a már feltárt bizonyítékokkal vagy egyéb módon valószínűsíti, hogy az általa felajánlott bizonyítás alkalmas és eredményes lehet a keresetben, illetve védekezésben előadottak igazolására vagy cáfolatára, vagy
b) az elrendelt bizonyítás lefolytatásának a fél körülményein kívül eső akadálya van és a bizonyítást indítványozó fél a bizonyítás lefolytatását továbbra is kéri; a távol lévő fél e nyilatkozatának beszerzése érdekében a tárgyalás elhalasztásának nincs helye.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a bíróság a bizonyítás elrendelését, illetve lefolytatását mellőzi.
(4) Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi tárgyalást - ha ezt az ügy körülményei nem zárják ki - az elhalasztott tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.
(5) Ha a folytatólagos érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyalást el nem mulasztó fél a tárgyalás megtartását nem kéri, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte előzőleg a tárgyalás távollétében történő megtartását, az eljárás szünetelésének nincs helye, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. - § [Ítélet]
(1) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest - a közzététel módjának és határidejének meghatározása mellett - a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére kötelezi. Ha a sajtószervnek nincs perbeli jogképessége, a perköltség megfizetésére a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személyt kell kötelezni.
(2) A bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított tizenöt napon belül írásba foglalja, az ítélet meghozatalát és kihirdetését legfeljebb tizenöt napra halaszthatja el. - § [Egyéb kizáró és korlátozó rendelkezések]
(1) A bíróság a per minden szakaszában - ideértve a felülvizsgálati eljárást is - SORON KÍVÜL jár el.
(2) A perben
a) igazolásnak - a 496. § (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve -,
b) viszontkeresetnek,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,
d) felfüggesztésnek,
e) bírósági meghagyás kibocsátásának,
f) keresetkiterjesztésnek,
g) kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, és
h) beavatkozásnak
nincs helye.
(3) A 121. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy hónap.
501. § [Perorvoslatok]
(1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.
(2) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított 60 NAPON belül köteles elbírálni.
(3) A sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak NINCS HELYE.
2:46. § [A magántitokhoz való jog]
(1) * A magántitok védelme kiterjed különösen a LEVÉLTITOK és HIVATÁSBELI TITOK oltalmára.
(2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.
2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához TÖMEGFELVÉTEL és NYILVÁNOS KÖZÉLETI SZEREPLÉSRŐL készült felvétel esetén.
2:49. § [Névviseléshez való jog]
(1) Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások LÉNYEGES JOGI ÉRDEKÉNEK sérelmével.
(2) Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.
2:50. § [Kegyeleti jog]
(1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a HOZZÁTARTOZÓ vagy az, akit az elhunyt VÉGRENDELETI JUTTATÁSBAN részesített.
(2) A kegyeleti jogsértéssel ELÉRT VAGYONI ELŐNY átengedését bármelyik ÖRÖKÖS kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg.
