ÁLTALÁNOS RÉSZ Flashcards
A törvényesség elve az Alaptörvényben és a Btk.-ban
Nullum crimen sine lege
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.
1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés - vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás - idején nem rendelkezett.
„1. § (1) 1990. május 2-án ismét elkezdődik az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és az elkövetéskor hatályos törvényekben meghatározott azon bűncselekmények büntethetőségének az elévülése, amelyeket az 1978. évi IV. tv. 144.
§(2) bekezdése hazaárulásként, 166. § (1) és (2) bekezdése szándékos emberölésként, 170. § (5) bekezdése halált okozó testi sértésként határoz meg, ha az állam politikai okból nem érvényesítette büntető igényét.
(2) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés alkalmazásával kiszabott büntetés.
MIT ÁLLAPÍTOTT MEG AZ AB ERRŐL A TÖRVÉNY RÉSZLETRŐL?
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy „Az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló, az Országgyűlés 1991. november 4-i ülésén elfogadott törvény alkotmányellenes.
A törvény szövegezésének határozatlansága és bizonytalansága sérti a jogbiztonság követelményét.
A törvény sérti az alkotmányos büntetőjognak azt a követelményét, hogy a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére - beleértve az elévülés félbeszakítását és nyugvását is - az elkövetéskor hatályos törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha az elévülés időszakában az elkövetőre nézve kedvezőbb szabályok léptek hatályba.
A vizsgált törvény különös élességgel veti fel a múlt rendszerek joga és az új Alkotmány szerinti jogállam viszonyát.
A jogállam alapvető eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság - többek között - megköveteli a megszerzett jogok védelmét, a teljesedésbe ment, vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett, tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását.
Kivétel ez alól az elv alól csak akkor engedhető meg, ha azt a jogbiztonsággal konkuráló más alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz céljához képest aránytalan sérelmet. Ilyen kivétel például a jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálata az elítélt javára, ha az eljárás később alkotmányellenessé nyilvánított
jogszabály alapján folyt.
A lezárt jogviszonyok kímélete szempontjából nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy az alapul fekvő jogszabály miért és mikor lett alkotmányellenes. A törvényhozót minden jogviszonnyal kapcsolatban kötik a visszaható hatályú törvényhozás korlátai; az Alkotmánybíróságot pedig még ennél is jobban korlátozza az, hogy az Alkotmány hatálybalépése előtti időre még a norma tartalmi alkotmányellenességét sem állapíthatja meg.
Az adott történelmi helyzetet a jogállam keretein belül és annak kiépítése érdekében figyelembe lehet venni. Nem lehet azonban a történelmi helyzetre és a jogállam megkövetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni.
Ezzel szemben a büntethetőség elévülését ismét elkezdődni rendelő törvény az állam büntető hatalmának korlátait töri át; olyan garanciális jogokat, amelyeket az Alkotmány 8. § (4) bekezdése akkor sem enged korlátozni, amikor más alapvető jogok alkotmányosan felfüggeszthetők vagy korlátozhatók.
Alkotmányos jogállamban az államnak nincs és nem lehet korlátlan büntető hatalma. Mégpedig azért nem, mert maga a közhatalom sem korlátlan.
Az Alkotmánybíróság nyomatékkal mutat rá arra, hogy a vizsgált törvény nemcsak
azért alkotmányellenes, mert sérti a visszaható hatály alkotmányos büntetőjogi tilalmát (Btk. 2. §) és így ellentmond az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogbiztonság elvének (az előre láthatóságnak és kiszámíthatóságnak), hanem azért is, mert nem felel meg a büntetőjogi beavatkozás elkerülhetetlenségére, szükségességére és arányosságára vonatkozó alkotmányos előírásoknak sem. Az Alkotmány ugyanis még rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy veszélyhelyzet idején
sem teszi lehetővé a büntetőjog alkotmányos alapelveinek korlátozását vagy felfüggesztését.
Ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció, és az annak keretét KITÖLTŐ jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után OLYAN MÉRVŰ VÁLTOZÁS következik be, amely a kötelezettség MEGSZÜNTETÉSÉVEL vagy a TILALOM FELOLDÁSÁVAL az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás MELY BÜNTETŐJOGI SZABÁLYOZÁS ALKALMAZÁSÁT ALAPOZZA MEG?
E változás - a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - a Btk. 2.§-ának második mondatára figyelemmel AZ ELBÍRÁLÁSKOR HATÁLYBAN LÉVŐ büntetőjogi szabályozás VISSZAHATÓ HATÁLYÚ alkalmazását alapozza meg.
BTK IDŐBENI HATÁLYA FŐSZABÁLY SZERINT (TIPP)
- § (1) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az ELKÖVETÉSE IDEJÉN hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény ELBÍRÁLÁSAKOR hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény MÁR NEM BCS, vagy ENYHÉBBEN bírálandó el, akkor az ÚJ büntető törvényt kell alkalmazni. *
(3) Az ÚJ büntető törvényt VISSZAHATÓ HATÁLLYAL kell alkalmazni a nemzetközi jog ÁLTALÁNOSAN ELISMERT SZABÁLYAI alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint NEM VOLT BÜNTETENDŐ.
KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSA 2010-BEN ÉS AZ ERRŐL SZÓLÓ JOGEGYSÉGI HATÁROZAT LÉNYEGE?
A JOGEGYSÉGI HATÁROZATBAN felhozott elvi kérdést a kényszergyógykezelés törvényi szabályozásának 2010. május 1-től hatályos módosítása alapozta meg. A Btk. 74.§-ának (3) bekezdését módosító 2009. évi LXXX. törvény 25.§-ának (1) bekezdése szerint a kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdés szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni.
Az elvi kérdés tehát az, hogy a módosított Btk. 74.§ (3) bekezdése vonatkozik-e a 2010. május 1. előtt jogerősen elrendelt kényszergyógykezelésre vagy sem. VÁLASZ: a módosított Btk. 74.§ (3) bekezdése a 2010. május 1. előtt jogerősen elrendelt kényszergyógykezelések esetében nem alkalmazandó. Ez nem ellentétes a nulla poena sine lege általános jogelvével, ugyanis maga a kényszergyógykezelés, mint büntetőjogi intézkedés a Btk. 74.§ (3) bekezdésének módosításával nem szűnt meg, mindössze a határozatlan tartam relatíve határozottá vált. Ez a változás pedig kizárólag az intézkedés végrehajtását érintette az intézmény érintetlenül hagyása mellett. Az ítéletet pedig az eredeti rendelkezés szerint kell végrehajtani.
53/1993. (X. 13.) AB
határozat
BTK TERÜLETI HATÁLY (3)
- § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, (principium territoriale)
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,(quasi területi elv)
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. ( aktív principium personale)
BTK SZEMÉLYI HATÁLY
A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is (képviseleti elv) ha az
aa) a MAGYAR TÖRVÉNY szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint IS büntetendő,
ab) * ÁLLAM ELLENI bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, (állami önvédelem elve)
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, (principium universale)
b) a MAGYAR állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany SÉRELMÉRE nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő. (passzív személyi elv)
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a LEGFŐBB ÜGYÉSZ rendeli el.
Alaptörvény
“Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.”
“Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.”
A JOGHATÓSÁGI ELVEK
A Btk. területi és személyi hatálya arra a kérdésre válaszol, hogy mely területen és kik által elkövetett cselekményekre alkalmazható a törvény. A kettő összefonódik: mindig van az elkövetett bcs-nek elkövetője és nyilván azt valamilyen területen követi el. A területi és személyi hatályt az egyes államok különböző elvekre tekintettel szabályozzák:
A területi elv (principium territoriale): értelmében az állam büntetőjogának hatálya a saját területén elkövetett bcs-kre terjed ki, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára, vagy a sértett vagy veszélyeztetett jogi tárgyra. Alapja állam területi szuverenitása.
A quasi területi elv: az állam büntetőjogi hatalmát terjeszti ki, tkp. az államterület fogalmának kiterjesztő értelmezésével, pl. állam lobogója alatt hajózó vízi járműre, vagy repülőgépre.
Aktív személyi (vagy honossági) elv (principium personale): A saját állampolgárok által elkövetett bűncselekményekre terjed ki, tekintet nélkül az elkövetés helyére, a sértett vagy veszélyeztetett jogi tárgyra. Alapja etikai kapcsolat az állam és az állampolgára között.
A képviseleti elv: alapján az egyik állam büntetőjogának hatálya olyan cselekményekre is kiterjed, amelyeket külföldi követett el külföldön, ha az a másik állam joga szerint is bűncselekmény. Az állam büntetőhatalmának érvényesítésekor lényegében a másik állam helyett jár el, célja az, hogy a másik államnak való kiadás hiányában is biztosítsa az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását.
A passzív személyi elv: alapján az állam büntetőjogának hatálya az állam saját állampolgárai elleni, külföldön történt támadásokra terjed ki, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára. Célja az, hogy az állampolgárok külföldi védelmét szolgálja, ha a másik állam nem fordít elég gondot erre.
Az állam önvédelmi elve (principium reale, reálprincipium): (érdekvédelmi elv) alapján az állam büntetőjogának hatálya bizonyos jogi tárgyak elleni támadásokra terjed ki, tekintet nélkül az elkövetés helyére és az elkövető állampolgárságára. Érvényesülési köre általában olyan bűncselekményekre van korlátozva, amelyek az állam belső vagy külső biztonságét sértik, veszélyeztetik.
A feltétlen (univerzalis) büntetőhatalom elve (principium universale): alapján az állam büntetőhatalma kiterjed a bárhol, bárki által elkövetett bűncselekményekre. Alkalmazása meghatározott nemzetközi konvenciók által, csak különösen súlyos bcs-k (terrorizmus, repülőgép-eltérítés, stb…) Alapgondolata az államok szolidaritása. Megkülönböztetünk relatív univerzalitást és abszolút univerzalitást. Relatív unoverzalitás esetén az állam csak akkor járhat el, ha legalább valamilyen kötödése van a cselekményhez vagy az elkövetőhöz. Abszolút esetén semmilyen kötődés nem szükséges.
BCS TÖRVÉNYI FOGALMA
Bűncselekmény az a SZÁNDÉKOSAN vagy - ha A BTK a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - GONDATLANSÁGBÓL elkövetett cselekmény, amely VESZÉLYES A TÁRS-ra, és amelyre A BTK törvény BÜNTETÉS KISZABÁSÁT rendeli.
Az új Btk. nem változtatott a bűncselekmény fogalmán, továbbra is az úgynevezett materiális (tartalmi) jellegű meghatározással él: 3 ismérvvel határozza meg a bűncselekmény fogalmát.
Eszerint a bűncselekmény olyan cselekmény, amely
- tényállásszerű (diszpozíciószerűség), büntetendőség
- (büntető)jogellenesség, társadalomra veszélyes és
- bűnösség.
MINDEN GONDATLANSÁGBÓL ELKÖVETETT BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNY VÉTSÉG LESZ!
Társadalomra veszélyes cselekmény FOGALMA
az a TEVÉKENYSÉG vagy MULASZTÁS, amely
- MÁSOK személyét vagy jogait, illetve
- Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét SÉRTI VAGY VESZÉLYEZTETI.
MI A BŰNHALMAZAT
- § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető (1) egy vagy több cselekménye (2) TÖBB BCS-T valósít meg, és (3) azokat EGY ELJÁRÁSBAN bírálják el.
folytatólagosan elkövetett bűncselekmény MIT JELENT? (tipp)
Folytatólagos-e a bcs? Orvgazda ugyanattól a tolvajtól minden héten fél éven keresztül lopott dolgot vesz át.
Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető
- UGYANOLYAN bűncselekményt (bcs azonosság),
- EGYSÉGES ELHATÁROZÁSSAL,
- AZONOS SÉRTETT sérelmére (sértetti azonosság),
- RÖVID időközönként TÖBBSZÖR követ el.
Folytatólagos-e: igen, mert bár nem ugyanaz a sértett, de ennél a bcs-nél kizárt a sértett, így folytatólagos.
Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye A BTK törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a VÁDEMELÉST KÖVETŐEN ELKÖVETETT újabb ugyanolyan bűncselekmény ÖNÁLLÓ BCS-KÉNT VAGY EGY BCS-KÉNT bírálandó el?
önálló bűncselekményként bírálandó el.
bűnszervezet FOGALMA
- legalább 3 személyből álló,
- HOSSZABB időre, hierarchikusan szervezett,
- konspiratívan működő csoport,
- amelynek célja 5ÉVI vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő SZÁNDÉKOS bűncselekményEK elkövetése
bűnszövetség akkor létesül, ha
- 2 vagy több személy
- bűncselekményeket
- szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és
- legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;
csoportosan követik el a bűncselekményt, ha
az elkövetésben legalább 3 személy vesz részt;
erőszakos magatartásnak minősül
- a más személyre gyakorolt
- TÁMADÓ JELLEGŰ
- fizikai ráhatás is, abban az esetben is, HA AZ NEM ALKALMAS testi sérülés okozására;
fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki
a) MŰKÖDŐKÉPES lőfegyvert,
b) robbanóanyagot,
c) robbantószert,
d) robbanóanyag vagy robbantószer FELHASZNÁLÁSÁRA szolgáló készüléket
TART MAGÁNÁL, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak UTÁNZATÁVAL FENYEGETVE követi el;
felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki….
az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az ÉLET KIOLTÁSÁRA ALKALMAS eszközt tart magánál;
üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki …
UGYANOLYAN V HASONLÓ jellegű bűncselekmények ELKÖVETÉSE révén RENDSZERES haszonszerzésre TÖREKSZIK;
A történeti tényállás lényege szerint két vádlott az ügy további tíz vádlottját összesen 11 alkalommal arra bírta rá, hogy e vádlottak hamis munkáltatói igazolások felhasználásával a saját nevükben, ám az I. r. és II. r. vádlott részére a sértett pénzintézet által folyósított áruvásárlási hitelből vásároljanak különböző műszaki cikkeket.
FOLYTATÓLAGOSSÁG EGYSÉGÉBE VONHATÓK A RÉSZESI (FELBUJTÓI) CSELEKMÉNYEK?
I. Azok a RÉSZESI CSELEKMÉNYEK, amelyek a FOLYTATÓLAGOSSÁG KÖRÉBE NEM VONHATÓ több ugyanolyan tettesi alapcselekményhez kapcsolódnak akkor sem alkotnak folytatólagos törvényi egységet, ha a részesi magatartások kifejtésére RÖVIDEBB IDŐSZAKON BELÜL került sor, a részesi AKARAT-ELHATÁROZÁS EGYSÉGES volt, és a tettesek cselekményei is rövid időközökkel UGYANAZON SÉRTETT sérelmére valósultak meg. A részes bűncselekményeinek rendbelisége és minősítése a tettesi alapcselekményekhez igazodik.
INDOKLÁS:
A részesi - így a felbujtói - magatartás járulékos. A járulékosság egyrészt azt jelenti, hogy megállapításához minden esetben szükséges egy SZÁNDÉKOS tettesi alapcselekmény LEGALÁBB KÍSÉRLETI szakig való eljutása, másrészt azt, hogy a részesek soha nem valósíthatnak meg tényállási elemet, harmadrészt pedig azt, hogy a felbujtói magatartás értékelése - ritka kivételektől eltekintve - a tettes cselekményéhez igazodik, annak jogi sorsában osztozik. Ez az egység, illetve halmazat területére is vonatkozik. Ha a tettesek - bár egy felbujtó ráhatására - önállóan, egymás tevékenységéről nem tudva követik el a bűncselekményt, az általuk megvalósított cselekmények a folytatólagosság egységébe akkor sem vonhatók, ha a felbujtottak ugyanazon sértett sérelmére, azonos módon és időben is összefüggően valósították meg bűncselekményeiket. Ez oknál fogva pedig az ezekre vonatkozó felbujtói tevékenység sem értékelhető egységként.
Ugyanazon elkövető több bűncselekménye kerülhet folytatólagos egységbe. Ugyanakkor a sértetti (passzív alanyi) azonosság a különböző tettesek alapcselekményeit nem olvasztja a folytatólagosság egységébe.
4 rendbeli csalásra felbujtás.
Amennyiben a FELBUJTÓ rendszeres haszonszerzésére törekedve TÖBB TETTEST bír rá ugyanolyan vagy hasonló egy-egy olyan bűncselekmény elkövetésére, amelynek az ÜZLETSZERŰ ELKÖVETÉS a minősítő körülménye, e minősített esetért felelősséggel TARTOZIK-E?
E minősített esetért felelősséggel csak akkor tartozik, ha az üzletszerűség a tettesi bűncselekmény tekintetében is megállapítható.
Egyébként a felbujtó ilyen magatartása kizárólag a BÜNTETÉS KISZABÁSA körében értékelendő.
Ez az elv értelemszerűen vonatkozik arra az esetre is, ha a többszöri felbujtás olyan alapcselekményeket vált ki, amelyeket társtettesek nem üzletszerűen követnek el, továbbá arra a bűnsegédre is, akinek cselekménye nem üzletszerűen elkövetett tettesi alapcselekményekhez kapcsolódik.
Az üzletszerűen elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – cselekmények egy eljárásban elbírálása esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha
Az üzletszerűen elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – cselekmények egy eljárásban elbírálása esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény.
Nincs helye viszont bűnhalmazat megállapításának, ha
a) a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak,
b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme, vagy
c) a cselekmények elkövetési magatartása folyamatos jellegű.
Az üzletszerű elkövetés alaptényállási elem vagy minősítő körülmény?
MINDKETTŐ LEHET
Az üzletszerű elkövetésnél a RENDSZERES HASZONSZERZÉSRE irányuló TÖREKVÉS az elkövető olyan célja, amely vagy a büntetőjogi felelősségre vonás, vagy a megvalósult bűncselekmény súlyosabb minősítésének a feltétele.
Ha a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés – az üzletszerű elkövetés – az alaptényállás eleme, akkor a törvényi tényállás többszöri megvalósítása ellenére bűncselekményEGYSÉG létesül ÉS NINCS HELYE a bűnhalmazat megállapításának. pl zugírászat
Amikor a törvény az üzletszerű elkövetést a bűncselekmény minősített eseteként szabályozza, a már megvalósult bűncselekmény elkövetéséhez többletként olyan ALANYI ISMÉRV is társul, amely SÚLYOSABB MEGÍTÉLÉST von maga után. Ezért akár ugyanolyan, akár hasonló jellegű több bűncselekmény üzletszerű megvalósítása esetén bűnhalmazatot kell megállapítani. pl magzatelhajtás, emberkeresk, kerítés.
“üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.”
üzletszerűség megállapítása szempontjából melyek a hasonló jellegű bűncselekmények?
- bűncselekmények a pénzügyi érdekeket sértő magatartásokat foglalják magukban, amelyeknél az elkövetési magatartások egymáshoz közelállók, a cselekmény eszköze és célja pedig gyakran azonos. pl - a költségvetési csalás, a pénzmosás.
- a vagyoni viszonyokat haszonszerzési célból támadják: a rablás, a kifosztás, a zsarolás, a lopást.
- a prostitúcióhoz való szoros kötődés: a szexuális visszaélés, a kerítés, a prostitúció elősegítése.
- a közélet tisztaságát sérti, illetőleg veszélyezteti: vesztegetés, befolyás vásárlása.
- hasonló jellegük miatt az együttes elbírálás során megalapozhatják az üzletszerű elkövetés megállapítását: emberi test tiltott felhasználása és emberkereskedelem.
cselekmény a büntetőjogban
- első fázis: célképzet megjelenése, elhatározás
- második fázis :aktivitás vagy passzivitás
Ha bármelyik fázis hiányzik, vagy nincs a kettő között okozati összefüggés, akkor büntetőjogi értelemben cselekményről nem beszélhetünk.
A tényállásszerűség mit jelent a büntetőjogban?
A tartalmi bűncselekményfogalmat használó országokban, így Magyarországon is a tényállásszerűséget szűken értelmezzük: azt jelenti, hogy az adott cselekménnyel (1) a Btk. Különös részének legalább egy tényállása megfeleltethető.
Az, hogy a konkrét cselekmény bűncselekménynek minősül-e vagy sem, további vizsgálatot tesz szükségessé: (2) a társadalomra veszélyesség és (3) a bűnösség ismérveinek is fenn kell állnia, a bűncselekmény megállapítására csak mindhárom ismérv maradéktalan teljesülése esetén van lehetőség.
A bűncselekmények súly szerinti fokozatai
A bűncselekmény BŰNTETT vagy VÉTSÉG.
Bűntett az a SZÁNDÉKOSAN elkövetett bűncselekmény, amelyre A BTK törvény 2ÉVI szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, MINDEN MÁS bűncselekmény vétség.
Bűncselekményegység, Bűncselekménytöbbség, bűnhalmazat
Bűncselekményegységről beszélünk, ha az elkövető egy bűncselekményt követ el, akár egy, akár több magatartással.
Bűncselekménytöbbség: egy vagy több cselekménnyel több bűncselekmény elkövetése.
Bűnhalmazat akkor jön létre, ha két feltétel együttesen megvalósul: az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg (tartalmi feltétel) és ezeket egy eljárásban bírálják el (formális feltétel).
mit jelent a törvényi egységbe foglalás?
A törvényi egység: A természetes egység mellett kialakultak mesterséges (törvényi) egységi konstrukciók is. Ezekben az esetekben a bírói gyakorlat egyébként halmazatot állapítana meg (vagyis a dolog természetéből a halmazati értékelés következne), ha nem lennének a törvényben olyan KIFEJEZETT rendelkezések, amelyek kötelezően előírják az egységi értékelést. A törvényi egységbe foglalás indoka egyaránt lehet a cselekmények közötti szoros (immanens) összefüggés, az együttes előfordulás gyakorisága, illetve büntetéskiszabási szempontok is, amikor nem tekinthető elégségesnek a halmazati értékelés szerint kiszabható büntetés.
- összetett bűncselekmény (DELICTUM COMPOSITUM): PL a rablást, amely két másik, egymással cél-eszköz viszonyban álló bűncselekményből áll össze: kényszerítésből (eszközcselekmény) és lopásból (célcselekmény). A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, amely a lopás egyik minősített esete (köznapi nyelven betöréses lopásnak is nevezik). Ebben az esetben a dologrongálás (eszközcselekmény) kapcsolódik össze a lopással (célcselekmény).
- összefoglalt bűncselekmény (delictum COMPLEXUM). CÉL a súlyosabb büntetés kilátásba helyezése.
- A folytatólagos bűncselekmény (delictum continuatum). Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.
Az összetett bűncselekményre mondjon példát. Mikor bomlik fel az egységi konstrukció?
A törvényi egység egyik fajtája az összetett bűncselekmény (delictum compositum). Ebben az esetben a törvényhozó külön-külön már szabályozott bűncselekményi tényállásokból alkot egy harmadikat. Olyan tényállásokból hoz létre a törvényhozó összetett bűncselekményt, amelyek egymással szoros összefüggésben állnak. Az összetett törvényi tényállás megalkotásának indoka az alaptényállások között fennálló szoros cél-eszköz viszony. Ez a viszony annyira szoros, hogy csak az ilyen egységbe foglaló szabályozás lesz életszerű.
Példaként említhetjük a rablást, amely két másik, egymással cél-eszköz viszonyban álló bűncselekményből áll össze: kényszerítésből (eszközcselekmény) és lopásból (célcselekmény). Nem lenne életszerű a hétköznapi felfogás szerint sem kényszerítést és lopást megállapítani halmazatban, ha valaki például egy pisztollyal arra kényszeríti áldozatát, hogy adja át neki az arany nyakláncát.
Másik példa a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, amely a lopás egyik minősített esete (köznapi nyelven betöréses lopásnak is nevezik). Ebben az esetben a dologrongálás (eszközcselekmény) kapcsolódik össze a lopással (célcselekmény).
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy azt a már régen kialakult elvet, amely szerint felbomlik az egységi konstrukció és halmazatot kell megállapítani akkor, ha az eszközcselekmény önmagában súlyosabban büntetendő, mint a két részcselekményből egybeolvadt összetett bűncselekmény. Nem lenne logikus, ha az elkövető azáltal kerülne kedvezőbb helyzetbe az elbíráláskor, hogy egy elkövetett bűncselekmény után még egy másik bűncselekményt is megvalósít.
Az összefoglalt bűncselekmény mit jelent?
Az összefoglalt bűncselekmény: A törvényi egység másik formája az összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum). Ebben az esetben a két részcselekmény közötti összefüggés általában nem szoros, sőt lehet, hogy egyáltalán nincs semmilyen összefüggés az egyes cselekmények között. Itt a törvényi egységi tényállás megalkotását nem a cselekmények közötti belső összefüggés, hanem gyakorlati szempontok indokolják. A legfontosabb gyakorlati szempont: a súlyosabb büntetés kilátásba helyezése.
a FOLYTATÓLAGOS BCS négy konjunktív feltétele:
a) ugyanazon bűncselekmény,
b) egységes elhatározás,
c) azonos sértett,
d) rövid időközökben történő többszöri elkövetés.
Ezek közül az egységes elhatározás alanyi feltétel, a másik három tárgyi feltételnek minősül.
Mutasd be a folytatólagos bcs négy feltételét!
a) Ugyanazon bűncselekmény elkövetése. Ugyanazt a bűncselekményt valósítja meg az elkövető, ha azonos tényállást merít ki többször. Ide tartozik az a szituáció is, amikor az elkövető ugyanannak a bűncselekménynek az alap-, minősített vagy privilegizált eseteit valósítja meg többször.
b) Egységes elhatározás. Az egységes elhatározás a folytatólagos bűncselekmény alanyi (szubjektív) feltétele. A ma általánosan elfogadott nézet szerint csak a szándékos bűncselekmények foglalhatók folytatólagos egységbe.
c) A sértett azonossága. A sértett azonossága objektív ismérv, tehát független az elkövető tudatától. A sértett személyének elsősorban a személy és a vagyon elleni bűncselekmények esetében van relevanciája, de szerepe lehet egyéb bűncselekmények esetében is, például a hamis vád, illetve több nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetében is. Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.
d) Rövid időközökben történő többszöri elkövetés. A rövid időköz az a feltétel, amelyik az elhatározás egységét bizonyítja: ha két elkövetés között hosszabb időintervallum telt el, akkor már azt feltételezzük, hogy az elkövető nem egyszerre határozta el azokat. Minél rövidebb az időköz, annál nagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy az egységes elhatározás fennállt.
mi a folytatólagosság gyakorlati jelentősége a bcs besorolásánál?
a folytatólagosságnak fontos gyakorlati jelentősége is van. Egyrészt a folytatólagos elkövetés súlyosbító körülmény a BÜNTETÉS KISZABÁSAKOR, másrészt a részcselekmények ÖNÁLLÓ ELÉVÜLÉSE kizárt. Emiatt a legkorábban elkövetett részcselekmény is csak akkor kezd elévülni, amikor az utolsó részcselekményt elkövették.
BŰNHALMAZAT ELMÉLETI KATEGÓRIÁI
- Az alaki halmazat (heterogén, homogén): az elkövető EGYETLEN MAGATARTÁSSAL valósít meg TÖBB bűncselekményt. PL ittas vezetőt meg akarja állítani a rendőr, de az elsodorja és továbbhajt – ittas vezetés + közúti veszélyeztetés + hiv. szem. elleni erőszak vagy amikor a rendőrt orrba verik – hiv. szem. elleni erőszak + súlyos testi sértés
- Az anyagi halmazat: ha TÖBB magatartással valósítják meg a TÖBB bűncselekményt. Homogén: ugyanaz a bűncselekmény valósul meg többször, heterogén: különféle bűncselekmények állnak egymással halmazatban.
A látszólagos alaki halmazat akkor jön létre, ha az elkövető egyetlen magatartására látszólag több bűncselekmény törvényi tényállása is ráilleszthető.
A látszólagos halmazat kiküszöböléséhez ebben az esetben meg kell találnunk az alkalmazandó törvényi tényállást. Ehhez MELYIK négy magyarázó elvet használjuk a gyakorlatban?
A SPECIALITÁS elve szerint, a lex specialis derogat lege generale szabályt alkalmazva, ha az elkövető magatartása egy általánosabb tényállás mellett legalább egy speciális (az általánoshoz képest több ismérvet tartalmazó) tényállásnak is megfelel, akkor az általános tényállást figyelmen kívül hagyjuk és csak a speciális tényállás alapján vonjuk felelősségre az elkövetőt.
A KONSZUMPCIÓ elve azt jelenti, hogy a súlyosabb jogtárgysértést értékelő tényállás konszumálja, azaz elnyeli az enyhébb jogtárgysértést tartalmazó tényállást.
A SZUBSZIDIARITÁS a látszólagos alaki halmazat kapcsán lényegében a konszumpció fordítottja, vagyis azt jelenti, hogy a kisegítő törvényi tényállás alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az elsődlegesen alkalmazandó tényállás valamelyik ismérve hiányzik, és emiatt az nem alkalmazható.
Az ALTERNATIVITÁS a látszólagos alaki halmazat negyedik magyarázó elve, egyes szerzők azonban a szubszidiaritás egyik eseteként tárgyalják. A bűncselekmény törvényi tényállásában az „amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg” fordulattal jelzi ezt a törvényhozó.
Látszólagos anyagi halmazat
Látszólagos anyagi halmazatról akkor beszélünk, ha az elkövető több magatartással látszólag több bűncselekményt követ el, de vagy az elő- vagy az utócselekményét büntetlenül hagyjuk.
Az előcselekmény marad büntetlenül két esetben. Először, ha ugyanazt a jogtárgyat, életviszonyt sérti ugyan, mint az utócselekmény, de kisebb mértékben. A büntetlen előcselekmény második esete a szükségszerű összefüggés a két bűncselekmény között. Ha egy bűncselekmény nem is valósulhat meg másként, csak úgy, hogy előtte egy másik bűncselekményt is el kell követnie az elkövetőnek, akkor vélelmezzük, hogy erre a viszonyra a törvényhozó tekintettel volt a tényállás megalkotásakor.
A büntetlen utócselekménynek szintén két esetét különböztetjük meg. Az első szerint nem büntetjük azt a magatartást, amellyel az elkövető nem növeli, hanem csak fenntartja az előző bűncselekményével okozott sérelmet. A büntetlen utócselekmény második típusa már kicsit több magyarázatot igényel. Ebben az esetben emberiességi szempontok miatt hagyjuk büntetlenül az elkövető második cselekményét, és a halmazati értékelést mellőzve csak az első bűncselekménye miatt mondjuk ki bűnösnek. Arról a szituációról van szó, amikor az elkövető csak úgy tudná elkerülni a második bűncselekmény elkövetését, ha ezzel lebuktatná magát az első bűncselekménye miatt. Az emberi természettel ellentétes lenne elvárni az elkövetőktől, hogy önmagukat buktassák le, ellenkezne tovább a büntetőjog és a büntető eljárásjog több alapelvével is (ebben a körben elég csupán az önvádra kötelezés tilalmára utalni).
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki … (2 fajtája a szándékosságnak)
A)
AKARTI-ÉRZELMI OLDAL
A cselekményének következményeit kívánja (dolus direktus, egyenes szándék),
vagy
e következményekbe belenyugszik (eshetőleges szándék, dolus eventualis).
Eshetőleges szándék általában enyhébb bűnösségi alakzat, mint az egyenes szándék. Enyhítő körülményként indokolt figyelembe venni.
Kivétel olyan bcs-ek, melyek tipikusan így valósulnak meg (szándékos veszélyeztetési bcs-ek). Itt az egyenes szándék a súlyosbító körülmény.
B) TUDATI OLDAL
- tényszándék: tények tudata, vmint a hozzá kapcsolódó kívánás vagy belenyugvás együttesen
- a cselekmény társadalomra veszélyességének tudata (ennek hiányában legfeljebb gondatlan bcs)
C) sértő és veszélyeztető szándék
-D) szándék intenzitás: büntetés kiszabása során juthat jelentőséghez
Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki …
A) tudatos gondatlanság (luxuria)
- előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, (villanyszerelő nem áramtalanítja a trafót)
B) hanyagság (negligentia)
vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. (pl. otthagyja a gyereket otthon egyedül)
Az eredményhez, mint a bűncselekmény MINŐSÍTŐ KÖRÜLMÉNYÉHEZ fűzött SÚLYOSABB jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha
az elkövetőt az eredmény tekintetében LEGALÁBB GONDATLANSÁG terheli.
SZÁNDÉKOS VESZÉLYEZTETÉSI BCS-EK ESETÉBEN, PL KÖZÚTI VESZÉLYEZTETÉS,
amennyiben az elkövetőnek a veszélyhelyzet okozásán túlmenő káros eredményre IS kiterjed a szándéka, hogy minősül a cselekménye?
úgy a ténylegesen létrejött eredményhez képest kell a cselekményét minősíteni, mert ilyen esetben már nem „veszélyeztető”, hanem materiális, „sértő” bűncselekmény valósul meg.
Ezekben az esetekben az elkövetés motívumára, valamint a megvalósítás módjára, eszközére is figyelemmel – általában – a testi sértés minősített eseteinek megállapítása foghat helyt (aljas indok, különös kegyetlenség).
A SZÁNDÉKOS VESZÉLYEZTETÉSI bűncselekmények – így a 2012. évi C. törvény 234. §-a szerinti közúti veszélyeztetés – esetében az elkövetőnek a VESZÉLYHELYZET ELŐIDÉZÉSÉN túlmenően – a minősített alakzatokba foglalt – bármely káros eredményre kizárólag csak a GONDATLANSÁGA terjedhet ki.
A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha
az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a SÉRÜLÉS, mint eredmény is létrejön.
oka:
a szándékos veszélyeztetési cselekmények elkövetőjének szándéka kizárólag az általa kívánt vagy felismert és elfogadott veszélyhelyzet okozására terjed ki. Nyilvánvaló, hogy amennyiben az ilyen cselekménnyel érintett személy a szándékos tevékenység következtében – sérülést nem szenvedve – kerül veszélyhelyzetbe, és e helyzetét előidéző a részére nem nyújt segítséget, az elkövető büntetőjogi felelőssége a segítségnyújtás elmulasztása miatt – az eredeti szándékra figyelemmel – nem állapítható meg.
Természetesen más a helyzet, ha a szándékolt veszélyhelyzetből következően a sértett bármilyen sérülést szenved, vagy az elkövetői tevékenységgel összefüggően újabb további veszélyhelyzetbe kerül.
Mivel az ilyen eredményre vonatkozóan az elkövetőt csupán gondatlanság terhelheti, ezért a Btk. 166. §-ának alapját képező humanitárius gyökerű, erkölcsi kötelesség teljesítése megköveteli a segítségnyújtást, és annak elmulasztása, a veszélyeztetési cselekménnyel bűnhalmazatban megállapítható.
Ilyen esetben – az eddigi bírói gyakorlatnak megfelelően – a segítségnyújtás elmulasztása a Btk. 166. §-a (3) bekezdésének első tétele szerint minősül. Ez nem jelent kétszeres értékelést, mivel a közvetlen veszélyhelyzetre, illetve a segítségnyújtás elmulasztására vonatkozó szándék egyértelműen különbözik egymástól.
enyhítő, illetve súlyosbíró körülmények a szándék kapcsán?
- A szándék eshetőleges volta enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető olyan bűncselekményt valósított meg, amelyet az eredmény tekintetében gondatlanul is el lehet követni;
- a cselekmény végrehajtásában megnyilvánuló kitartó szándék,
- az előre megfontolt szándék súlyosító körülmény.
- Minden olyan esetben, amikor az eredmény minősítő körülmény, és azt szándékosan és gondatlanul is elő lehet idézni, enyhítő körülmény, ha az eredmény tekintetében csak gondatlanság állapítható meg.
- A gondatlan bűnösség esetében általában enyhítő körülmény, ha az elkövetőt hanyag gondatlanság terheli; súlyosító körülmény viszont a gondatlanság súlyos foka, mely luxuria esetében akkor állapítható meg, ha nagymértékű volt az elkövető könnyelműsége, amikor bízott az eredmény elmaradásában; negligencia esetében pedig akkor, ha a súlyos következmény lehetősége a feltétlenül elvárható elemi figyelem mellett is észlelhető lett volna.
Kísérlet miatt büntetendő, aki
- § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a SZÁNDÉKOS bűncselekmény elkövetését MEGKEZDI, de NEM FEJEZI BE.
(2) A kísérletre a BEFEJEZETT bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
DE! A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.
megjegyzés:
- tényálláson belüli elem megvalósítása
- csak szándékos bcs.-ek esetén
- materiáis bcs. esetén nem következett be az eredmény
Nem büntethető kísérlet miatt, aki (2)
Nem büntethető kísérlet miatt,
a) akinek ÖNKÉNTES ELÁLLÁSA folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy
b) aki az eredmény bekövetkezését ÖNKÉNT ELHÁRÍTJA.
DE! Ha az így meghatározott esetben a kísérlet már ÖNMAGÁBAN IS megvalósít MÁS bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.
előkészület miatt büntetendő, aki
HA A BTK KÜLÖN ELRENDELI, előkészület miatt büntetendő, aki:
- a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja,
- az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy
- a közös elkövetésben megállapodik.
Nem büntethető előkészület miatt, AKI… (3)
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése,
b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy
c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti.
DE! maradék-bűncselekményért való felelősség!!!
Ha az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.
A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények általában attól függően minősülnek egy vagy többrendbeli előkészületnek, hogy..
- A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények általában attól függően minősülnek egy vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának CÉLJA egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul.
Az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősül, ha…
az alanyának célja TÖBB EMBER megölésére irányul.
Enyhítő körülmény-e , ha a cselekmény kísérleti szakban maradt? Mely körülmények között?
Enyhítő körülmény, ha a cselekmény kísérleti szakban maradt. A nyomatéka annál nagyobb, minél távolabb van a cselekmény a befejezettségtől, illetve a cselekmény következményei a befejezettséghez megkívánt eredménytől. Az eredményt el nem érő sérelem, pl. emberölés kísérleténél a tényleges sérülés nem súlyosító, de csökkentheti a kísérlet enyhítő hatását.
A bűnhalmazatban levő kísérlet enyhítő hatása elenyészhet, ha a halmazatban levő cselekmények jelentősebb része befejezett.
Ha az elkövető mindent megtett a bűncselekmény befejezettsége érdekében, és a következmények is súlyosak, a kísérlet, mint enyhítő körülmény súlytalanná válhat.
Bűncselekmény elkövetésére irányuló SZÁNDÉK felhívás nélküli KINYILVÁNÍTÁSA is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására.
TÉNYÁLLÁS: A terhelt a közzétett és nyilvánosságra hozott írásában arra vállalkozott, hogy szándékos emberölést valósít meg, nevezetesen kivégzi azt az országgyűlési képviselőt, aki a megadott határidőig az általa készített és hozzájuk eljuttatott törvényjavaslatot nem szavazza meg.
A bűncselekmény stádiumaiban első helyet a szándék kialakulása, második helyet az előkészület, harmadik helyet a kísérlet foglalja el a befejezettség előtt. A szándék kialakulása – bármennyire is bűnös tartalommal telített – a büntetőjog számára közömbös; az a pszichikumban lejátszódó, mások előtt rejtve maradó folyamat. Ezzel szemben az előkészület már a külvilágban lejátszódó tényleges cselekvés, a szándék tettekben megnyilvánuló megerősítése, mások számára is megismerhetővé tétele.
Az előkészület büntetendőségének feltétele, hogy a célzott bűncselekmény véghezvitelének megkezdésére nem kerül sor.
A jogesetek azt a következtetést alapozzák meg, hogy bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására, amelyhez elegendő, ha a szándék meghirdetője saját elszánását, eltökéltségét jelenti be, s az abszurdnak, tréfának a körülményekből nem tekinthető.
Mi a különbség a szándékos illetve a gondatlan bűncselekmény megvalósulási
szakaszai között?
A gondatlan bűncselekménynek csak befejezett stádiuma van.
A szándékos bűncselekmény megvalósulási szakaszai
- akarat-elhatározás (a bűncselekmény gondolatának felmerülése) – nem releváns
büntetőjogi szempontból - előkészület (a bűncselekmény elkövetésének előkészítése),
- kísérlet (a bcs. megkísérlése)
- befejezettség
A büntetőjog e stádiumok közül az előkészületnek, a kísérletnek és a befejezettségnek
tulajdonít jelentőséget és fűz hozzájuk jogkövetkezményeket.
Az előkészület és a kísérlet elhatárolása.
A bűncselekmény az előkészülettel már megjelenik a külvilágban, a törvényi tényálláshoz tartozó elemek megvalósítására még nem kerül sor (de az elkövetőben már fennáll az elkövetés szándéka). Az előkészület csak kivételesen büntetendő, akkor, ha azt a törvény külön elrendeli.
A kísérlettel az elkövető belép a törvényi tényállásba, az azonban teljes egészében nem, csak részben valósul meg. A kísérlet minden esetben büntetendő, a befejezett bűncselekmény büntetési tételének figyelembe vételével.
AZ ELŐKÉSZÜLET FOGALMI ELEMEI
Objektív elemei: öt elkövetési magatartás:
– felhívás,
– ajánlkozás,
– vállalkozás,
– közös elkövetésben megállapodás,
– a bcs. elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása
Szubjektív elem: a bűncselekmény befejezésére irányuló célzat.
A KÍSÉRLET FAJTÁI
- teljes és nem teljes kísérlet
- közeli és távoli kísérlet
- alkalmatlan kísérlet
Sorolja fel a kísérlet fogalmának elemeit!
- szándékosság
- a bűncselekmény elkövetésének megkezdése
- a bűncselekmény be nem fejezése.
Milyen bűncselekményeknek nem lehet kísérlete?
- gondatlan bűncselekmények (pl. hanyag kezelés)
- tiszta mulasztásos bűncselekmények (pl. segítségnyújtás elmulasztása)
- vegyes bűnösségi szerkezetű bűncselekmények (pl. halált okozó testi sértés)
- előkészületi cselekmények
- részesi közreműködés
- ahol a bcs. természete zárja ki (pl.: verbálisan megvalósítható bcs-ek)
Melyek az önkéntes visszalépés, mint büntethetőségi akadály jellemzői?
- önkéntesség (saját akaratelhatározás)
- végleges tervfeladás
- személyhez kötöttség
- maradékbűncselekményért való felelősség
KÍSÉRLET BÜNTETENDŐSÉGE HOGY ALAKUL?
A Btk. alapján a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
A Btk. 82. § (4) bek. a büntetés enyhítése körében a jogalkalmazó számára lehetőséget ad a vonatkozó büntetési tétel kétfokú leszállítására; a Kúria 56. számú Büntető Kollégiumi véleménye (III/1.p) alapján pedig a cselekmény kísérleti szakban maradása enyhítő körülményként figyelembe vehető. Ennek megfelelően a gyakorlatban általában enyhébb büntetést alkalmaznak a kísérlet, mint a befejezett bcs. esetén.
“Btk. 82. § (4) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni.
(2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa
a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,
b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,
c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,
d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú
szabadságvesztést lehet kiszabni.”
KI SZÁMÍT ELKÖVETŐNEK?
- a tettes,
- a közvetett tettes és
- a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek),
valamint
- a felbujtó és
- a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).
KI A TETTES a Btk szerint? (tettes, közvetett tettes, társtettes)
- § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
Részesek a Btk szerint kik?
FELBUJTÓ az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (tettes kell! ) itt nincs lehetőség kettős enyhítésre, mint a bűnsegédnél.
BŰNSEGÉD az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. (a tettesben már kialakult a bcs elkövetésére a szándék) Fiziai v pszichikai, lehet passzív magatartás is.
Megjegyzés:
- tényállás keretein kívül, nem valósítanak meg törvényi tényállást
- csak szándékos bcs.-ek esetén ahhoz történő szándékos segítségnyújtás / arra való szándékos rábírás
pl. takarító tippet ad betöréshez - pszichikai bűnsegéd - részesekre is a tettesekre irányadó büntetési tételek alkalmazandóak, DE kiszabás során kísérlet és bűnsegély esetén kétszeres enyhítés lehetséges!
pl. vasutasok dézsmálják a vagonokat, állomásfőnök tud róla, de nem tesz semmit, ez pszichikai bűnsegély - előkészület – „elkövetésre felhív”
pl. sui generis sajátképi hamis tanúzásra felhívás, ha megteszi hamis tanúzás felbujtója
A részesekre mely büntetési tételeket kell alkalmazni?
A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
beleszámít-e a részesek részvétele egy bcs elkövetésekor, amikor a csoportosan elkövetett minősítésnél azt nézzük, hogy legalább 3 személy részt vett benne?
Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény , ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként (társtettesként), illetve - a tettes (társtettes) mellett - részesként: bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében.
A csoportos elkövetés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy a sértettek az elkövetők bármelyikének jelenlétét vagy a bűncselekmény elkövetésében való részvételét észlelik-e.
GARÁZDASÁG BCS CSOPORTOSAN ELKÖVETETT MINŐSÍTETT ESETE
A garázdaság bűncselekménye társas elkövetésének törvényi tényállást megvalósító alanyai önálló tettesek nem lehetnek. Az önálló tettesség akkor is kizárt, ha a CSOPORTOS ELKÖVETÉS során egymás ellen lépnek fel.
A társtettesek szándék- és akarategysége szempontjából csak annak belátása szükséges, hogy az egymással - vagy másokkal - szembeni erőszakos cselekedetük közvetlenül és durván sértheti a közösség nyugalmát. Az elkövetők személyes motivációja, indítéka a szándékegység megítélésénél figyelmen kívül marad.
A garázdaság bűncselekményének társtetteskénti elkövetését nem zárja ki az, ha a személy elleni erőszakos magatartás egyidejűleg alaki bűnhalmazatot alkotó testi sértést is megvalósít, s ez utóbbi bűncselekményt tekintve a társtettesség ismérvei hiányoznak.
BŰNSEGÉDI MINŐSÉG ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYNEK MINŐSÜL? HOGY MINŐSÜL A TÁRSAS BŰNELKÖVETÉS?
A bűnsegédnek általában kisebb a szerepe a bűncselekményben, mint a tettesnek, ezért a bűnsegédi minőség általában enyhítő körülmény.
A bűncselekmény kétszeres vagy többszörös minősülése súlyosító körülmény.
Súlyosító körülmény, ha az elkövető a társas bűnelkövetés valamely formájában – társtettességben [Btk. 13. § (3) bekezdés], bűnszövetségben [Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pont], vagy csoportosan [Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pont] – követi el a bűncselekményt, kivéve, ha a az ilyen módon történő elkövetés a bűncselekmény minősített esete, mivel annak súlyosítóként való figyelembevétele kétszeres értékelés lenne.
A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK A BTK SZERINT (8)
- § Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza:
a) a gyermekkor (14 alatt gyerek, 14-18 fiatalkorú, de 12-18 között 9 bcs esetén 14 év alatti is büntethető, 18 alatt kiskorú), 12-14 év közötti gyermekkel szemben csak intézkedést lehet kiszabni ez javítóintézet lehet. Belátási képességet vizsgálni kell!
b) a kóros elmeállapot (kiv önhibából ittas v bódult),
c) a kényszer és a fenyegetés,
d) a tévedés (pl. alvázszám módosítás tudta nélkül),
e) a jogos védelem (támadás van v támadás fenyeget),
f) a végszükség(veszély!),
g) a jogszabály engedélye,
h) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK (5)
- § A büntethetőséget megszünteti
a) az elkövető halála (vagyonelkobzás lehet),
b) az elévülés,
c) a kegyelem (eljárási),
d) a tevékeny megbánás (személy elleni, vagyon elleni, közlekedési bcs esetén jöhet szóba), ügyész és bíró is engedélyezheti, 2 éven belül többször nem, 6 hónapra felfüggeszti az ügyész az eljárást, ha sikeres, elhalasztja a vádemelést. ,
e) a törvényben meghatározott egyéb ok (tartásdíj pótlása az elsőfokú ítélet meghozataláig).
A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS EGYÉB AKADÁLYAI (2)
- § A büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza
a) a magánindítvány,
b) a feljelentés
hiánya.
MELY ESETEKBEN BÜNTETHETŐ EGY 12 ÉVES GYERMEK?
- § * Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be, kivéve
a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés],
b) az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
c) a testi sértés [164. § (8) bekezdés],
d) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) bekezdés],
e) a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [311. §, ha a 310. § (1)-(3) bekezdése szerint minősül],
f) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak [312. §, ha a 310. § (1)-(3) bekezdése szerint minősül],
g) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés],
h) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], és
i) a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés]
elkövetőjét,
- ha a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte,
- és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
BÜNTETHETŐ-E A KÓROS ELMEÁLLAPOTÚ SZEMÉLY? MI A KÓROS ELMEÁLLAPOTÚ SZEMÉLY BÜNTETŐJOGI FOGALMA?
- § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés OLYAN kóros állapotában követi el, amely KÉPTELENNÉ teszi cselekménye KÖVETKEZMÉNYEINEK A FELISMERÉSÉRE, vagy arra, hogy e felismerésnek MEGFELELŐEN CSELEKEDJEN.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt KORLÁTOZZA a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. - § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt ÖNHIBÁJÁBÓL eredő ittas vagy BÓDULT állapotban követi el.
BÜNTETHETŐ-E, aki a büntetendő cselekményt olyan KÉNYSZER VAGY FENYEGETÉS hatása alatt követi el, AMELY MIATT KÉPTELEN az akaratának megfelelő magatartásra?
- § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
(2) A büntetés KORLÁTLANUL ENYHÍTHETŐ, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét KORLÁTOZZA az akaratának megfelelő magatartásban.
TÉVEDÉSEK, MELYEKRE TEKINTETTEL NEM BÜNTETHETŐ AZ ELKÖVETŐ?
- Nem büntethető az elkövető OLYAN TÉNY miatt, amelyről az elkövetéskor NEM TUDOTT.
(2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a TÉVES FELTEVÉSBEN követi el, hogy az a társadalomra NEM VESZÉLYES, és erre a feltevésre ALAPOS OKA VAN.
pl. szexuális visszaélés esetén korban való tévedés
pl. piacon vett légpuskát – csőtorkolati energia > 7,65 Joule – lőfegyverrel való visszaélés, de ténybeli tévedésben volt
MELY ESETBEN FORDULHAT MÉGIS ELŐ, HOGY BÜNTETHETŐVÉ VÁLIK A CSELEKMÉNY, AMIKOR AZ ELKÖVETŐ TÉVEDÉSBEN VOLT?
Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt GONDATLANSÁG okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
MELY FELTÉTELEK MEGVALÓSULÁSA ESETÉN LEHET KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉST ELRENDELNI?
- Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kell elrendelni, ha
- elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető,
- ÉS tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni,
- feltéve, hogy büntethetősége esetén 1ÉVI szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
(2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.
SÚLYOSBÍTÓ KÖRÜLMÉNY-E, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében;
- Súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében; különös nyomatéka a gátlástalanul, a garázda módon végrehajtott – élet, testi épség vagy nemi erkölcs elleni – bűncselekmények esetében.
- Az iszákos életmód súlyosító körülmény, ha agresszivitással párosul és az együttélési szabályok sorozatos megszegését eredményezi.
A kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult állapotok KIZÁRJÁK-E az elkövető büntetőjogi felelősségét?
A kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult állapotok olyan, a szokványos részegséghez hasonló állapotok, amelyek a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 18. §-a értelmében NEM zárják ki, illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét.
MIKOR VEZETHET AZ ún. kábítószer-függőség az elkövető beszámítási képességének korlátozására vagy kizárására?
- csak akkor, ha betegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz.
- A kábítószerhez való hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek, amennyiben elérik az elmebetegség szintjét, kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető beszámítási képességét.
erőszakos magatartás fogalma?
erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására;
fenyegetés fogalma
eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;
személy elleni erőszakos bűncselekmények?
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)-(3) bekezdés],
b) a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) és (4) bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §),
c) az emberölés [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés],
d) * az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], az emberkereskedelem és kényszermunka [192. § (1)-(6) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §),
e) * a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)-(4a) bekezdés], kapcsolati erőszak (212/A. §),
f) * a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)-(3) bekezdés], az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése [217. § (1) bekezdés],
g) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)-(2) bekezdés],
h) a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)-(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)-(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)-(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §),
i) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
j) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés],
k) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)-(2) bekezdés],
l) a zendülés minősített esetei [442. § (2)-(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §];
jogos védelem fogalma
- § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
- § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
mi a JOGOS VÉDELEM?
Az új törvény a jogos védelmet, a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok között OBJEKTÍV BÜNTETHETŐSÉGI AKADÁLY kezeli, amikor a jogos védelem során megvalósított cselekményt „nem büntetendőnek” tekinti. Tehát az a cselekmény, amelyet a védekező a jogtalan támadás elhárítása érdekében kifejt, - s az megvalósíthatja a Különös Rész valamely törvényi tényállását – nélkülözi a társadalomra veszélyességet, s ezáltal bűncselekményt nem valósít meg.
A bűncselekmény hiánya olyan büntetőeljárási akadály, amelynek hivatalból történő észlelése nemcsak a már megindított büntetőeljárás megszüntetését, vagy bírósági szakban, felmentő ítélet hozatalát kell eredményezze, de elejét veheti annak is, hogy a jogosan védekező egyáltalán büntetőeljárás hatálya alá kerüljön.
A 22. § (1) bekezdése szerinti jogos védelem korlátai:
- verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe,
- megtorlásként nem alkalmazható,
- kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre,
- támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől,
- javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti.
- A jogtalan támadás vagy azzal való fenyegetés értékelése a jogalkalmazón (ügyész, bíró) múlik, és ennek eredményeképpen juthat arra a megállapításra, hogy az intézett vagy fenyegető magatartás – akár a támadó személyének vétőképtelenségére, akár a magatartás súlytalanságára figyelemmel – nem indokolta az elhárító cselekményt, mert az nem volt szükséges, tehát a szükségesség hiányzott. (JOGOS VÉDELEM HIÁNYA)
ún. szituációs jogos védelmi helyzet
tartalmilag új, és a taxatíve felsorolt eseteihez megdönthetetlen vélelmet társított. A 22. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben ugyanis a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. Ez kétségtelenül azt jelenti, hogy a második bekezdés a)–c) pontjaiban megkívánt feltételek megvalósulása esetén további mérlegelés szükségtelen, és a védekező cselekménye már megvalósulásakor nem büntetendő, mert nélkülözi a társadalomra veszélyességet, éppúgy, mint a 22. § (1) bekezdése alapján az elhárító cselekmény kifejtője esetében.
Éppen a 22. § (1) bekezdésének rendelkezésével azonos szóhasználatból következik, hogy a jogos védelemnek e kiemelt és megdönthetetlen vélelemmel összekapcsolt esetei is kivétel nélkül feltételezik a jogtalan támadás megvalósulását. E fogalommal kapcsolatban mindazt vizsgálni kell, amely a 22. § (1) bekezdése során sem mellőzhető. A jogtalan támadás rendszerinti erőszakossága és az elhárítás kényszerűsége ezekben az esetekben is előfeltétele a védekezés jogszerűségének. A törvény azonban ezekben az esetekben a jogtalan támadást - azok számbavehetetlen sokfélesége közül – leszűkíti a személy elleni támadásra, lakásba történő jogtalan behatolásra, illetve lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolásra, ha ezek az esetek alpontokban megjelölt időszakban vagy módon valósulnak meg.
Az e törvényi feltételek mellett megvalósuló – mindig aktív magatartással elkövetett – jogtalan támadások esetén a támadó konkrét szándékának további vizsgálata szükségtelen.
A 22. § (2) bekezdésében modellezett esetekben a jogalkotó az erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesítette, és a támadás irányultságára, idejére, módjára, körülményeire tekintettel törvényi vélelmet állított fel arra, miszerint az a)-c) pontokban megkívánt feltételek mellett a támadást a védekező élete ellen irányultnak is kell tekinteni. A jogalkotó a jogellenes cselekmények sértettjeinek helyzetét figyelembe véve értékelte azt, hogy a jogtalanul megtámadottak a támadóhoz képest többszörös hátrányban vannak, mert a támadó dönti el a támadás célját, helyét, idejét, módját. A védekezőt mindez felkészületlenül éri, és ezért az esetek többségében kiszolgáltatott helyzetben van. Ellenszegülésének sikere is kétséges, sőt olykor kimenetele csupán a véletlenen, szerencsén múlik. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor a jogtalan támadás éjjel, felfegyverkezve, fegyveresen vagy létszámfölényben levő támadók által történik.
A személy elleni jogsértő magatartásokkal szemben a védekezés korlátlansága is ebből a megfontolásból lett törvény által elismerve, olyan elkövetési mód vagy napszak mellett, ahol a jogtalan támadás elhárítása, az annak érdekében kifejthető aktív ellenszegülés eleve esélytelenebb, kockázatosabb.
A 22. § (2) bekezdésében említett elkövetési idő alatti vagy elkövetési módok megvalósításával kifejtett jogtalan személy elleni támadást – arra való tekintet nélkül, hogy az ténylegesen milyen sérelem okozására irányult – úgy kell tekinteni, hogy az a megtámadott élete ellen is irányult, tehát a védekező a jogtalan támadó életét védelmi cselekményével kiolthatja. A jogalkotó az élet kioltására irányuló támadás törvényi vélelmével a védett jogtárgyak egyenértékűségét hozta be, és a bírói gyakorlat által kimunkált azt az elvet emelte törvényi rangra, mely szerint az élet ellen irányuló támadás elhárításakor a védekezés – eredményre tekintet nélkül – korlátlan.
A 22. § (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott esetei a hozzájuk tartozó alpontokkal konjunktívak, vagyis az a), illetve b) pont a hozzátartozó valamelyik alponttal együtt külön-külön alkot együttes feltételt.
Ezek bármelyikének megvalósulása megalapozza a védekezés teljes szabadságát, amely azt jelenti, hogy ha a támadás jogtalansága megállapítható, úgy az elhárítás szükséges, a túllépés fogalmilag kizárt, ezért nem is vizsgálható.
A 22. § (2) bekezdésének c) pontja pedig a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás esetével egészíti ki az előző két esetkört, s a c) pontban megkívántak megvalósulása önállóan alapozza meg a törvényi vélelmet.
A 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakásba történő jogtalan behatolás, maga a jogtalan támadás, mely azonban kizárólag aktív magatartással valósítható meg. Nem alapozza meg ezt a jogos védelmi helyzetet, ha a lakásba jogszerűen bejutó személy utóbb a lakást felszólítás ellenére nem hajlandó elhagyni. A fegyveresen, illetve felfegyverkezve történő elkövetés értelmező rendelkezéseit a 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdésének 5. és 6. pontjai tartalmazzák, amelyek megegyeznek az 1978. évi IV. tv. 137. §-ának 4. a), b) pontjaiban adott meghatározásokkal, ezért alkalmazásuk nem okozhat gondot, mert folytatható a létező ítélkezési gyakorlat.
Az éjjel fogalmára sem az új, sem a korábbi Btk. nem ad meghatározást, azonban a magánlaksértés ítélkezési gyakorlata ennek a napszaknak az értelmezését kialakította, országosan egységesen kezeli, és nincs olyan ok, amely miatt attól eltérni kellene, tehát az a jogos védelem új rendelkezéseinél is változatlanul irányadó.
A lakás, illetve a lakáshoz tartozó bekerített hely fogalmára ugyanez a megállapítás vonatkozik.
A 22. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban szabályozott esetek nem személy elleni támadásról szólnak, hanem a lakásba történő jogtalan behatolást, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolást minősítik jogtalan támadásnak, a b) ponthoz kapcsolt alpontok valamelyikének együttes megvalósulásakor, illetőleg a c) pontban megkívántak teljesülésekor. Nyilvánvaló azonban, hogy a jogellenes magatartások e bármelyikének csak úgy van – a szóban levő törvényhely alkalmazhatósága szempontjából – értelme, ha a külön nevesített és jogtalan támadásnak minősített magatartások bármelyikének hatókörében olyan vétlen személy tartózkodik, aki védekezni kényszerül, és a támadást el kell hárítania. A 22. § (2) bekezdése ugyanis félreérthetetlenül védekezőről rendelkezik.
A b) és c) pontokban modellezett helyzetek tehát logikailag kapcsolódnak az a) ponthoz, mert a lakásba, illetőleg a lakáshoz tartozó bekerített helyre jogtalan behatolás közvetlen veszélyt jelent az elhárító cselekmény kifejtőjére. Ez igaz akkor is, ha az elhárító cselekmény nem önvédelem, hanem más javainak az oltalma érdekében valósul meg.
A 2012. évi C. törvény általános indokolásából megismerhető jogalkotói akarat világos célkitűzése „a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására, a jogos védelmi helyzet kiszélesítése”. A jogalkotó tehát a jogos védelmet tágítani, nem pedig szűkíteni kívánta. A 22. § (2) bekezdésének törvényi vélelemmel megerősített esetei ezért nem rontják le a korábbi ítélkezési gyakorlat által kimunkált és követett azon elvet, mely szerint – a védett jogtárgyak egyenrangúságára figyelemmel – az élet elleni támadással szemben a védekezés szükséges mértéke nem léphető túl. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a 22. § (2) bekezdésében megkívántak nélkül is a 22. § (1) bekezdése szerinti szabályozás alapján megállapított jogos védelem sem zárja ki annak lehetőségét, hogy az élet elleni támadást a védekező a támadó életének kioltásával hárítsa el.
ún. megelőző jogos védelem FOGALMA.
A 22. § rendelkezéseihez képest az érdemel kiemelést, hogy a közérdek védelmében nem vehető igénybe, és jövőbeni ki nem számítható támadás elhárítása érdekében alkalmazható. Túllépése fogalmilag azért kizárt, mert ha a testi épség sérelménél súlyosabb (élet kioltásával járó) következménnyel jár, úgy a védekező emberölés miatt lesz felelősségre vonható, s őt a 21. § szerinti jogos védelem nem fogja megilletni.
A megelőző jogos védelemnek nincs kialakult ítélkezési gyakorlata. A jogos védelem büntető ítélkezésbeni tapasztalataira, és az annak gyakorlatából felhasználható jogértelmezésekre figyelemmel megjegyzést érdemel, hogy ha a „telepített” védelmi eszköz – a bekövetkező jogtalan támadást érzékelve - akkor lép működésbe, amikor a védelmi eszköz telepítője maga is jelen van, akkor az aktualizálódott elhárító cselekményt nem a 21. §, hanem a 22. § (1) vagy (2) bekezdése szerint indokolt megítélni.
A JOGOS VÉDELEM ÉS AZ ERŐS FELINDULÁSBAN ELKÖVETETT EMBERÖLÉS KAPCSOLATA
A jogos védelem körében kifejtett cselekmény értékelése megelőzi az erős felindulásban elkövetett emberölés [2012. évi C. törvény 161. §] miatti felelősség megállapítását. Ha a jogos védelmi helyzetben cselekvő a jogos védelmi helyzet megszűnése után, de a jogtalan támadás miatt kialakult menthető felindulásában követi el a cselekményt, vagyis időbelileg lépi túl a jogos védelem körét, a cselekmény a 161. § szerint minősülhet.
Az időbeli túllépés lehetősége a 22. § (2) bekezdése szerinti szituációs jogos védelem eseteivel kapcsolatban sem zárható ki.
TÉVEDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZHATÓAK-E, HA a az elkövető a valóságos helyzet téves felismerése folytán abban a tudatban cselekszik, hogy ellene jogtalan támadást intéztek?
Ha az elkövető a valóságos helyzet téves felismerése folytán abban a tudatban cselekszik, hogy ellene jogtalan támadást intéztek, vagy ilyennel közvetlenül fenyegették (vélt jogos védelem), a tévedésre vonatkozó rendelkezéseket [2012. C. tv. 20. §] kell alkalmazni.
PÉLDÁK ÉJSZAKA VÉGREHAJTOTT SZEMÉLY ELLENI JOGTALAN TÁMADÁSRA ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
I. Éjszaka hajtja végre a személy elleni jogtalan támadást, aki a vidéki település utcájában 01:30 és 02:00 óra között a neki háttal álló – vele előzőleg semmiféle nézeteltérésbe nem került – gyanútlan terheltet minden előzmény nélkül hátulról megrúgja, majd ököllel arcul üti.
E testi épség elleni támadást – törvényi vélelem alapján – olyannak kell tekinteni, mint amely a megtámadott életének kioltására is irányult volna, ezért annak halálos késszúrással történő elhárítása jogos védelem miatt büntetendő cselekményt nem valósít meg, és a terhelt felmentésének van helye.
II. A terheltet éjszaka ért személy elleni jogtalan támadás megalapozza az elhárítás szükségességét, amely nem korlátozható, ezért túllépése fogalmilag kizárt.
Így nem szab határt a támadó életének feltétlen kímélete sem.
III. A közvilágítás működése az éjszaka tényét és annak büntetőjogi jelentőségét, törvény rendelkezése szerinti megítélését nem befolyásolja.
A terheltet éjszaka érte személy elleni jogtalan támadás, ami azt jelenti, hogy ha a támadás jogtalansága megállapítható, úgy az elhárítás szükséges, a túllépés fogalmilag kizárt, ugyanis úgy kell tekinteni, hogy a jogtalan személy elleni támadás a védekező élete ellen is irányult, tehát a védekező elhárító cselekményét
a támadó életének feltétlen kímélete nem korlátozza. A jogalkotó az élet kioltására irányuló támadás megdönthetetlen törvényi vélelmével a védett jogtárgyak egyenértékűségét emelte a jogintézménybe, és a bírói gyakorlat által kimunkált
azt az elvet tette pozitív írott joggá, amely szerint az élet ellen irányuló támadás elhárításakor a védekezés – eredményre tekintet nélkül – korlátlan. Ezért a Kúria a terheltet az ellene a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntette
miatt emelt vád alól felmentette. (Bfv.III.235/2017.).
EBH2018.B.11.
a javak elleni jogtalan támadást gépjárművel végrehajtó támadót gépjárművel nyomon követni, és a jogtalanul elvett javak
visszaadásának kikényszerítése végett utolérni, olyan törvényes joggyakorlás, amely a jogos védelem keretei közé illő elhárító cselekmény
a lopási cselekmény a jogos védelem nézőpontjából mint folyamatban lévő támadás értékelendő, így vele szemben jogos védelem gyakorolható
VÉGSZÜKSÉG
- § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek… (2)
Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek
- a veszély előidézése felróható, vagy
- akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
JOGSZABÁLY ENGEDÉLYE
- § Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít.
Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
Az EUMSZ 288. cikke definiálja az EU által elfogadható jogi aktusok különböző típusait. Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.
BÜNTETHETŐ-E A KATONA A PARANCSRA VÉGREHAJTOTT CSELEKMÉNYÉRT? HA IGEN, MELY FELTÉTELLEL?
- § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.
HOGY FELEL A PARANCSRA ELKÖVETETT BCS-ÉRT A PARANCSOT ADÓ?
(2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is TETTESKÉNT felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el,
egyébként a parancsot adó KÖZVETETT TETTESKÉNT felel.
BÜNTETHETŐSÉG MIKOR ÉVÜL EL?
- § (1) A büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel FELSŐ HATÁRÁNAK megfelelő idő, de LEGALÁBB öt év elteltével.
(2) * A XXVII. Fejezetben meghatározott bűncselekmények büntethetősége 12 év elteltével évül el.
(3) * NEM ÉVÜL EL a büntethetősége
a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek,
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és
c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
MELYIK AZ ELÉVÜLÉS KEZDŐ NAPJA?
- § Az elévülés kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,
d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
MELY TARTAMOK NEM SZÁMÍTANAK BELE AZ ELÉVÜLÉS HATÁRIDEJÉBE ?
(1a) * Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka, a személyi szabadság megsértése, illetve − a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel − a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a huszonegyedik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna.
(2) * Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett, továbbá ha a szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a büntetőeljárás a távollétében nem folytatható le.
(3) * Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt a mentelmi jogon alapuló mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.
(4) * Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
MI SZAKÍTJA FÉLBE AZ ELÉVÜLÉST? MI A FÉLBESZAKADÁS JOGKÖVETKEZMÉNYE?
Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen A BCS MIATT FOGANATOSÍTOTT büntetőeljárási cselekménye.
A belföldi körözést elrendelő elfogatóparancs kibocsátása után kiadott nemzetközi körözést elrendelő elfogatóparancs az elévülést félbeszakítja.
Félbeszakítja az elévülést a belföldi körözést elrendelő elfogatóparancsot követően az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény alapján kiadott európai elfogatóparancs is.
Amennyiben az előbbi, szerint kiadott nemzetközi körözést elrendelő elfogatóparancs az Európai Unió olyan tagállamában vezetett eredményre, amelyben átadásnak lehet helye, úgy az ezt követően utóbb kiállított és megküldött európai elfogatóparancs az elévülést nem szakítja félbe.
Ha a büntetőügyben eljáró hatóság belföldi körözést elfogatóparanccsal nem kezdeményezett, hanem elfogatóparanccsal nemzetközi körözést rendelt el, vagy európai elfogatóparancsot bocsátott ki, újabb tény ismeretében szükségessé váló belföldi körözést elrendelő elfogatóparancs az elévülést szintén félbeszakítja.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény /Nbj./ alapján folytatott kiadatási eljárásban az Nbj. 32.§-a alapján kiadott elfogatóparancsnak a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró részéről történő kiadása az elévülést félbeszakítja.
Az igazságügyminiszter előterjesztett kiadatási kérelme alapján a külföldi hatóságok által foganatosított eljárási cselekmények az elévülés szempontjából egy tekintet alá esnek a magyar hatóságok által foganatosított eljárási cselekményekkel.
c./ Az igazságügyminiszter külföldi államnál előterjesztett kiadatási kérelme az elévülést - az előterjesztés időpontjában - félbeszakítja.
A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
A terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány a büntethetőség elévülését félbeszakítja-e?
nem
nem az ügyész által rendkívüli jogorvoslat keretében a terhelt terhére előterjesztett indítvány, hanem a bíróságnak a terhelt ellen végrehajtott eljárási cselekménye szakítja meg az elévülést.
Az ellenkező álláspont ahhoz az elfogadhatatlan helyzethez vezetne, hogy a terhelt terhére a törvényben írt hat hónapos határidő eltelte után vagy ismételten előterjesztett felülvizsgálati indítvány újra indítaná az elévülési időt annak ellenére, hogy az indítványt - mint törvényben kizártat - utóbb a bíróság elutasítja.
A vádemelés elhalasztása hogy hat ki a cselekmény büntethetőségének elévülésére?
A vádemelés elhalasztása a cselekmény büntethetőségének elévülését nem szakítja félbe, de az elhalasztás tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
vádirat vádlottnak és védőnek való kézbesítése eredményezheti-e z elévülés félbeszakadását?
Az elévülést csak a vádemelés szakítja félbe.
A Be. 263. §-ának rendelkezései szerint a tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően legkésőbb hatvan napon belül megküldi a vádiratot a vádlottnak és a védőnek.
A vádirat kézbesítése nem az eljárást előre vivő “érdemi” intézkedés, önmagában tehát az elévülés félbeszakadását nem eredményezheti.
Hogy kell kézbesíteni a megszüntető végzést, ha a büntetőeljárást a bíróság elévülés miatt megszünteti és a vádlott ismeretlen helyen való tartózkodása miatt került korábban az eljárás felfüggesztésre?
Ha az eljárás felfüggesztésének a vádlott ismeretlen helyen tartózkodása volt az oka, és a bíróság elévülés miatt büntetőeljárást megszünteti, a megszüntető végzést a vádlottnak hirdetményi úton kell kézbesíteni.
Lehetséges-e a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egyes részcselekményei büntethetőségének önálló elévülése?
A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egyes részcselekményei büntethetőségének önálló elévülése kizárt.
A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egység, amelynél a törvényi tényállást külön-külön is megvalósító részcselekmények együttesen alkotnak egyetlen bűncselekményt. Ebből következik, hogy a büntethetőség elévülése szempontjából nem külön-külön az egyes részcselekmények elkövetésének, hanem a bűncselekmény törvényi tényállásához tartozó legutolsó részcselekmény befejezésének, illetőleg – kísérlet esetén – a véghezvitelre irányuló utolsó tevékenység megvalósításának az időpontja az irányadó, s ettől kell számítani a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény törvényi büntetési tételéhez igazodó elévülési időt.
MELYEK A TEVÉKENY MEGBÁNÁS FELTÉTELEI AHHOZ, HOGY A VÁDLOTT NE LEGYEN BÜNTETHETŐ?
- § (1) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni VÉTSÉG vagy 3ÉVI szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a VÁDEMELÉSIG BEISMERTE, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a SÉRTETT ÁLTAL ELFOGADOTT MÓDON ÉS MÉRTÉKBEN a bűncselekménnyel okozott sérelmet JÓVÁTETTE.
E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.
MELYEK A TEVÉKENY MEGBÁNÁS FELTÉTELEI AHHOZ, HOGY A BÜNTETÉS KORLÁTLANUL ENYHÍTHETŐ LEGYEN AZ ELKÖVETŐ SZÁMÁRA?
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni BCS-EK esetében az 5ÉVI szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig BEISMERTE, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.
E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.
MELY ESETEKBEN NINCS A TEVÉKENY MEGBÁNÁS JOGKÖV ALKALMAZÁSÁNAK HELY?
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető
a) TÖBBSZÖRÖS VAGY KÜLÖNÖS visszaeső,
b) a bűncselekményt BŰNSZERVEZETBEN követte el,
c) bűncselekménye HALÁLT OKOZOTT,
d) * a SZÁNDÉKOS bűncselekményt a SZABVESZT FELFÜGGESZTÉS PRÓBAIDEJE alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve PRÓBÁRA BOCSÁTÁS vagy FELT ÜGYÉSZI FELFÜGGESZTÉS tartama alatt követte el, vagy
e) * korábban SZÁNDÉKOS bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben A TEVÉKENY MEGBÁNÁS JOGKÖV alkalmazták, feltéve, hogy a további jogorvoslattal nem támadható határozat keltétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig 2 ÉV még nem telt el.
MI A KÜLÖNBSÉG A TEVÉKENY MEGBÁNÁS JOGINTÉZMÉNY ALKALMAZÁSAKOR EGY FIATALKORÚ ELKÖVETŐ ESETÉN?
- § Ha az elkövető fiatalkorú, tevékeny megbánásnak a 29. § (1) bekezdésében meghatározott vétség vagy ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűntett elkövetése esetén is helye lehet. (NEM BÜNTETHETŐ)
MAGÁNINDÍTVÁNYT KI TERJESZTHETI ELŐ?
- § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.
(2) A magánindítvány előterjesztésére a SÉRTETT jogosult.
(3) * A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 69. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben a magánindítványt a sértett törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.
VISSZAVONHATÓ-E A MAGÁNINDÍTVÁNY?
(6) A magánindítvány nem vonható vissza.
ki jogosult magánindítvány előterjesztésére, ha a sértett meghal?
a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.
Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány HATÁLYOS-E valamennyi elkövetőre?
igen
MELY esetekben büntethető a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által tett feljelentésre? Ki a jogosult ilyenkor?
HAMIS TANÚZÁS miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.
Ha a HAMIS VÁD folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.
SOROLJON FEL MAGÁNINDÍTVÁNYRA BÜNTETHETŐ BCS-EKET!
- könnyű testi sértés
- szexuális kényszerítés alapesete
- szexuális erőszak egyik alapesete
- szeméremsértés egyik alapesete
- egészségügyi önrend jog megsértése
- magánlaksértés
- zaklatás
- magántitok megsértése
- levéltitok megsértése
- kiszolgáltatott személy megalázása
- rágalmazás
- becsületsértés
- kegyeletsértés
- lopás, rongálás sikkasztás, csalás stb ha a sértett az elkövető hozzátartozója (Btk. 382. §)
LEGÚJABB:
- Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése
- Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala
BÜNTETÉSEK A BTK-BAN (9+1)
- § (1) Büntetések
a) a szabadságvesztés,
b) az elzárás,
c) a közérdekű munka,
d) a pénzbüntetés,
e) a foglalkozástól eltiltás,
f) a járművezetéstől eltiltás,
g) a kitiltás,
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
i) a kiutasítás.
(2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. EGYETLEN,CSAK SZÁNDÉKOS BCS MIATT, VÉGREHAJTANDÓ SZABVESZT MELLETT!
Ha a bűncselekmény büntetési tételének ALSÓ HATÁRA nem éri el az 1 év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett MI SZABHATÓ KI?
elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
Ha a bűncselekményt a Btk. elzárással rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy mellett mi szabható ki?
közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
Milyen büntetések nem szabhatóak ki egymás mellett?
(6) Nem szabható ki
a) szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka,
b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés,
c) életfogytig tartó szabadságvesztés mellett pénzbüntetés.
INTÉZKEDÉSEK FELSOROLÁSA A BTK-BAN? (9)
- § (1) Intézkedések
a) a megrovás,
b) a próbára bocsátás,
c) a jóvátételi munka,
d) a pártfogó felügyelet,
e) az elkobzás,
f) a vagyonelkobzás,
g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
h) a kényszergyógykezelés,
i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.
MELY INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZHATÓAK ÖNÁLLÓAN, BÜNTETÉS HELYETT ÉS MELYEK, AMELYEK CSAK BÜNTETÉS VAGY INTÉZKEDÉS MELLETT ALKALMAZHATÓAK.
(2) A megrovás, a próbára bocsátás és a jóvátételi munka önállóan, büntetés helyett alkalmazható.
(3) A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható. Kiutasítás mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet.
(4) Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett IS alkalmazható.
FIATALKORÚ ELKÖVETŐK ESETÉBEN MELY EXTRA INTÉZKEDÉS ALKALMAZHATÓ?
Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható.
Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy közérdekű munka.
MEDDIG TARTHAT A SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETÉS? HOL KELL VÉGREHAJTANI?
- § A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart (TÉNYLEGES ÉS NEM TÉNYLEGES).
- § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban, börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani.
(2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat határozható meg.
MI A HATÁROZOTT IDEIG TARTÓ SZABVESZT LEGRÖVIDEBB ÉS LEGHOSSZABB TARTAMA?
- § A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama 3 HÓNAP, leghosszabb tartama 20 év;
- bűnszervezetben,
- különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve
- halmazati vagy összbüntetés esetén 25 év.
A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata FOGHÁZ, ha ….
azt vétség miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata BÖRTÖN, ha
a) bűntett miatt szabták ki, vagy
b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.
A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata FEGYHÁZ, ha
A) a 3ÉVI vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
aa) a AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNY, HÁBORÚS BCS, AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNY
ab) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmény,
ac) * terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés, 315-316/A. §], terrorizmus finanszírozása [318. § és 318/A. §], jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(3) bekezdés], bűnszervezetben részvétel [321. § (1) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés STB
ad) * emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, szexuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése vagy rablás súlyosabban minősülő esetei miatt szabták ki,
VAGY
B) * a szabadságvesztés 2ÉVI vagy ennél hosszabb tartamú, és
ba) az elítélt többszörös VISSZAESŐ, vagy
bb) a bűncselekményt BŰNSZERVEZETBEN követte el.
HATÁROZOTT IDEIG TARTÓ SZABVESZT KISZABÁSA ESETÉN A BÍRÓSÁG MIT ÁLLAPÍTHAT MEG A FELT. SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS KAPCSÁN?
Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás LEGKORÁBBI IDŐPONTJÁT, vagy - a (4) bekezdésben meghatározott esetekben - azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége KIZÁRT.
MIKORI LESZ A FELT. SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS LEGKORÁBBI IDŐPONTJA?
Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja
a) a büntetés 2/3-AD,
b) visszaeső esetén 3/4-ED
részének, de legkevesebb 3 HÓNAPNAK a kitöltését követő nap.
NEM ALANYI JOG, ELŐTERJESZTÉS ALAPJÁN!
MELY ESETBEN VAN LEHETŐSÉG FELT. SZABADSÁGRA BOCSÁTÁSRA A BÜNTETÉS FELE RÉSZÉNEK LETÖLTÉSE UTÁN? kivételesen!
5 ÉVET meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság az ügydöntő határozatában akként rendelkezHET, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.
Nem bocsátható feltételes szabadságra - FŐ ESETEK (5)
(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést FEGYHÁZ fokozatban kell végrehajtani,
b) az ERŐSZAKOS többszörös visszaeső,
c) aki a bűncselekményt BŰNSZEREVEZETben követte el,
d) akit olyan SZÁNDÉKOS bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el,
e) * akit TETTESKÉNT ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre az alábbi bűncselekmények miatt:
ea) népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el [142. § (1) bekezdés a) pont, 143. § (1) bekezdés a) pont, 144. § (1) bekezdés a) pont],
eb) emberölés [160. § (1) és (2) bekezdés],
ec) emberrablás [190. § (4) bekezdés],
ed) fogolyzendülés, terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [284. § (4) bekezdés, 314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés], vagy
ee) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. § (5) bekezdés a) pont].
2021 JÚLIUS ÓTA SZINTÉN NEM BOCSÁTHATÓ SZABADSÁGRA AZ SEM, AKIT…. (3 ESET)
(5) * Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit
a) a LENTEBB meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén
aa) előkészület miatt,
ab) részesként, vagy
ac) korlátlan enyhítés alkalmazásával,
b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, 8ÉVI vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, vagy
c) 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, 8ÉVI vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt
ítéltek VÉGREHAJTANDÓ szabadságvesztésre.
BCS-EK:
ea) népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el [142. § (1) bekezdés a) pont, 143. § (1) bekezdés a) pont, 144. § (1) bekezdés a) pont],
eb) emberölés [160. § (1) és (2) bekezdés],
ec) emberrablás [190. § (4) bekezdés],
ed) fogolyzendülés, terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [284. § (4) bekezdés, 314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés], vagy
ee) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. § (5) bekezdés a) pont].
MEKKORA LEHET A FELTÉTELES SZABADSÁG TARTAMA?
a feltételes szabadság is része a végrehajtandó szabadságvesztésnek. Annak tartama alatt a terhelt még szabadságvesztés hatálya alatt áll. A büntetés csak akkor lesz “végrehajtottnak” tekinthető, ha a feltételes szabadság eredményesen eltelt.
Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama AZONOS a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább 1 év.
AMENNyIBEN különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható, a bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság tartama legalább 1, legfeljebb 3 évvel meghosszabbodik.
Ha a szabadságvesztés hátralevő része 1 évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
a feltételes szabadság is része a végrehajtandó szabadságvesztésnek?
a feltételes szabadság is része a végrehajtandó szabadságvesztésnek. Annak tartama alatt a terhelt még szabadságvesztés hatálya alatt áll. A büntetés csak akkor lesz “végrehajtottnak” tekinthető, ha a feltételes szabadság eredményesen eltelt.
A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet
a) az ügydöntő határozat JOGERŐRE EMELKEDÉSÉT KÖVETŐEN elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt, vagy
b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt
VÉGREHAJTANDÓ szabadságvesztésre ítélik.
(2) A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetHETI, ha az elítéltet az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül EGYÉB büntetésre ítélik.
MI TÖRTÉNIK, ha a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten olyan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi ügydöntő határozat jogerőre emelkedése előtt követett el?
a szabadságvesztés végrehajtása a feltételes szabadságot FÉLBESZAKÍTJA, és a bíróság a feltételes szabadság folytatásának legkorábbi időpontját
a) az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság időpontjáig, vagy
b) - ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt - a szabadságvesztés végrehajtásának időtartamáig
ELHALASZTJA.
BELESZÁMÍT-E a feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe?
NEM SZÁMÍT BE!
Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki…
MI A VÉGREHAJTÁSI FOKOZATA?
szankciórendszer csúcsán álló büntetés
mindig fakultatív
azzal szemben alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 20 életévét betöltötte.
(2) Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata FEGYHÁZ.
VAN-E LEHETŐSÉG FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁSRA ÉLETFOGYTIG TARTÓ SZABVESZTÉS KISZABÁSA ESETÉN?
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.
Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább 25, legfeljebb 40 évben állapítja meg. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját években kell meghatározni.
Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama legalább 15 év.
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét csak az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja ki (OPCIONÁLIS KIZÁRÁS ÉS KÖTELEZŐ ESETEK):
OPCIONÁLIS KIZÁRÁS
a) népirtás [142. § (1) bekezdés],
b) emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés],
c) apartheid [144. § (1) és (3) bekezdés],
d) hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [148. § (2) bekezdés],
e) védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) bekezdés],
f) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [155. § (1) bekezdés],
g) egyéb háborús bűntett (158. §),
h) emberölés súlyosabban minősülő esete [160. § (2) bekezdés],
i) emberrablás súlyosabban minősülő esete [190. § (3)-(4) bekezdés],
j) * emberkereskedelem és kényszermunka súlyosabban minősülő esete [192. § (6) bekezdés],
k) alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés],
l) rombolás súlyosabban minősülő esete [257. § (2) bekezdés],
m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete [284. § (4) bekezdés],
n) terrorcselekmény [314. § (1) bekezdés],
o) jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bekezdés],
p) közveszély okozása súlyosabban minősülő esete [322. § (3) bekezdés],
q) zendülés súlyosabban minősülő esete [442. § (4) bekezdés],
r) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [445. § (5) bekezdés],
ha azt SZEMÉLY ELLENI vagy DOLOG ELLENI ERŐSZAKKAL követik el.
KÖTELEZŐ ESETEK
(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető
a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy (ALANYI MEGHATÁROZOTTSÁG)
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt BŰNSZERVEZETBEN követte el. (TÁRGYI MEGHATÁROZOTTSÁG)
a Btk. 45. § (7) bekezdése az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt elkövető esetében szintén kötelezővé teszi – mérlegelést nem tűrő módon – a feltételes szabadságra bocsátásból kizárást, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.
A Btk. 90. § (2) bekezdése az erőszakos többszörös visszaesővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását írja elő, ha a büntetési tétel törvény szerinti felemelt – kétszeres –felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.
6/2013. számú BJE határozat
A szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt e büntetéséből nem bocsátható feltételes szabadságra, amennyiben az újabb bűncselekményét a korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélését követően, e büntetés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadság letelte után követte el, azonban a feltételes szabadságot utóbb más ügyben megszüntették.
feltételes szabadságra bocsátható az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik?
Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.
Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.
ÉLETFOGYTIG TARTÓ SZABVESZTÉSRE ÍTÉLTEK ÚJABB ELÍTÉLÉSE ESETÉN A RÉSZBEN HASONLÓ KÖVETKEZMÉNYEK MIHEZ IGAZODNAK?
Ahhoz igazodnak, hogy mikor követték el az újabb bcs-t, s mikor született az ügyükben újabb ítélet.
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására Magyarországon 1999. március 1-je óta van törvényi lehetőség. Tartalmazza az Alaptörvény és a hatályos büntető törvénykönyv is.
Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés az, amikor az ítélőbíró ítéletében életfogytig tartó szabadságvesztést szab ki, s egyidejűleg kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.
3/2015. Büntető jogegységi határozat
TAXATIVE FELSOROLÁS-E Btk. 44. § (1) bekezdése, azon bűncselekmények körének meghatározása tekintetében, amikor lehetőség van a felt. szabadság kizárás mérlegelésére?
A Btk. 44. § (1) bekezdése tehát kifejezetten és kimerítően meghatározza, azon bűncselekmények körét, amikor van lehetőség a kizárás mérlegelésére. A (2) bekezdés pedig ezt a mérlegelést zárja ki, de CSAK EZEN bűncselekmények esetében.
Ekként a Btk. 44. § (1) és (2) bekezdése alkalmazása során is a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés – a legsúlyosabb büntetés – kiszabására csak oly módon kerülhet sor, amely a törvényhozói akarattal összhangban álló, és ez értelmezés útján nem tágítható. Ez alkotmányos alapjogi követelmény, ezáltal garanciális jelentőségű.
KIVÉTEL A VISSZAHATÓ HATÁLY TILALMA ALÓL
- Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény MÁR NEM BCS, vagy ENYHÉBBEN bírálandó el, akkor az ÚJ büntető törvényt kell alkalmazni. *
- Az ÚJ büntető törvényt VISSZAHATÓ HATÁLLYAL kell alkalmazni a nemzetközi jog ÁLTALÁNOSAN ELISMERT SZABÁLYAI alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint NEM VOLT BÜNTETENDŐ.
- RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK SORÁN ALK JOG: perújítással vagy felülvizsgálattal megtámadott jogerős határozat meghozatalakor hatályos jsz-t kell alapul venni. Ha az eljárás eredményeképp a jogerős határozatot hatályon kívül helyezi, akkor az új eljárásban már a Btk. 2. §-t kell alkalmazni.
- Btk különös részébe foglalt egyes tényállásokat kitöltő keretrendelkezések változása: ha a keretet kitltő jsz-i rendelkezésekben a bcs elkövetése után olyan mérvű változás ált be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás a Btk. 2. § második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg.
tényállási elemek köre és csoportosítás
tényállási elemek:
TÁRGYI OLDAL: objektív tényállási elemek
- elkövetési tárgy
- elkövetési magatartás
- szituációs elemek (hely, idő, mód, eszköz, illetve egyéb)
- eredmény
- okozati összefüggés
A BCS ELKÖVETŐJE/ALANYA: tettességhez szükséges ismérvek
- közönséges bcs (deliktum commune): tettese bárki lehet
- különös bcs (deliktum proprium): csak a tv-ben meghat. egyén, pl hivatalos személy
- szükségképpen többes közreműködés (concursus necessarius):
ALANYI OLDAL: szubjektív tényállási elemek
- szándékosság (dolus directus, dolus eventualis)
- gondatlanság (luxuria, negligentia)
- motívum
- célzat
