Adattér, Adatmanipulációs Fa Flashcards

Question 1

Q

Az adattér fogalma

Answer

A

Olyan tér, ami biztosítja az adattárolást olyan formában, hogy az adattérben található adatok közvetlenül manipulálhatók legyenek a CPU által.

Question 2

Q

Az adattér két része és jellemzőik

Answer

A

Memóriatér

nagyobb
lassabb
olcsóbb
külső területen (lapkán) helyezkedik el
címtere közös lehet az I/O eszközök címterével

Regisztertér

kisebb
gyorsabb
drágább
a processzorlapkán helyezkedik el
külön címtere van

Question 3

Q

Adatmanipulációs fa fogalma

Answer

A

Megmutatja a potenciális adatmanipulációs lehetőségeket. Bizonyos részfái megmutatják például egy adott implementáció adatmanipulációs lehetőségeit.

Question 4

Q

A memória tér két része

Answer

A

fizikai memória

* virtuális memória

Question 5

Q

A virtuális és fizikai memória kulcsjellemzői

Answer

A

a) két külön memória memóriatér létezik.

Fizikai (CPU által látható, kisebb, így gyorsabb)
Virtuális (programozó által látható, nagyobb)

b) létezik olyan transzparens (a felhasználó szempontjából) mechanizmus, amely az éppen futó program számára nem szükséges adatokat automatikusan a fizikai címtérből átteszi a virtuális memóriába. Kétirányú adatforgalom: FM (itt fut a program, sokkal kisebb, gyorsabb) VM (ezt látja a programozó, nagyobb, lassabb)
c) létezik olyan a felhasználó számára transzparens mechanizmus, amely a felhasználó által használt virtuális címet futási (execution) fázisban automatikusan lefordítja valós címekké. Egyirányú adatforgalom VM => FM (ma már erre a célra címfordító hardverek vannak a CPU- ban)

Question 6

Q

FMVM definíció

Answer

A

létezik olyan transzparens (a felhasználó szempontjából) mechanizmus, amely az éppen futó program számára nem szükséges adatokat automatikusan a fizikai címtérből átteszi a virtuális memóriába.

Kétirányú adatforgalom:
FM (itt fut a program, sokkal kisebb, gyorsabb)
VM (ezt látja a programozó, nagyobb, lassabb)

Question 7

Q

VM=>FM definíció

Answer

A

létezik olyan a felhasználó számára transzparens mechanizmus, amely a felhasználó által használt virtuális címet futási (execution) fázisban automatikusan lefordítja valós címekké. Egyirányú adatforgalom VM => FM (ma már erre a célra címfordító hardverek vannak a CPU- ban)

Question 8

Q

A regisztertér meghatározása

Answer

A

Az adattér egy nagyteljesítményű része.

Question 9

Q

A regisztertér osztályozása

Answer

A

I. egyszerű regisztertér

II. különféle adattípusokhoz különálló regiszterek

III. összetett (többszörös) regiszterkészlet

Question 10

Q

Az egyszerű regisztertér négy típusa

Answer

A

1) egyszerű regiszter struktúra AC-> akkumulátor regiszter (egyetlen, kitüntetett regiszter volt régebben, minden művelet után menteni kellett az eredményt az operatív tárba, hogy a következő operandust be tudjuk hívni)
2) +néhány dedikált adatregisztert AC + Data regiszterek (a programok feldolgozását felgyorsította)
3) univerzális regiszterkészlet (több regiszter volt, amit szabadon fel lehetett használni, hatékonyság növelése, gyorsabb, új programozási stílus, a gyakran használt változókat regiszterekbe lehetett menteni). Az első ilyen gép 1956-ban jelent meg, ami 8 db regisztert tartalmazott.
4) Stack Architektúra (regiszter): a processzor mindig a legfelső regisztert látja. Stack operandus: a regiszter címzés rövid, gyors, tulajdonképpen nem igényel címzést. Hátránya: szekvenciális hozzáférés a regiszter tartalmához, lassítja a feldolgozást, nem lehet a belső adatokat közvetlenül elérni (lehívás (fetch) szűk keresztmetszet).

Question 11

Q

Különféle adattípusokhoz különálló regiszterek

Answer

A

Cél a folyamatok felgyorsítása különös tekintettel a lebegőpontos (FP) műveletekre 4 byte (100szoros sebességnövekedés érhető el velük)

Question 12

Q

Egyszerű regiszterstruktúra

Answer

A

1) egyszerű regiszter struktúra AC-> akkumulátor regiszter (egyetlen, kitüntetett regiszter volt régebben, minden művelet után menteni kellett az eredményt az operatív tárba, hogy a következő operandust be tudjuk hívni)

Question 13

Q

Dedikált adatregiszterek

Answer

A

2) +néhány dedikált adatregisztert AC + Data regiszterek (a programok feldolgozását felgyorsította)

Question 14

Q

Univerzális regiszterkészlet

Answer

A

3) univerzális regiszterkészlet (több regiszter volt, amit szabadon fel lehetett használni, hatékonyság növelése, gyorsabb, új programozási stílus, a gyakran használt változókat regiszterekbe lehetett menteni). Az első ilyen gép 1956-ban jelent meg, ami 8 db regisztert tartalmazott.

Question 15

Q

Stack architektúra

Answer

A

4) Stack Architektúra (regiszter): a processzor mindig a legfelső regisztert látja. Stack operandus: a regiszter címzés rövid, gyors, tulajdonképpen nem igényel címzést. Hátránya: szekvenciális hozzáférés a regiszter tartalmához, lassítja a feldolgozást, nem lehet a belső adatokat közvetlenül elérni (lehívás (fetch) szűk keresztmetszet).

Question 16

Q

Összetett (többszörös) regiszterkészlet

Answer

A

Ciklusok, megszakítások, egymásba ágyazott folyamat.

Kontextus: a program végrehajtás során a regiszterek állapotát az állapot információkkal (PC, flag) együtt kontextusnak nevezzük.
Amennyiben egy eljárást hívunk kontextust kimentjük az operatív tárba LASSÚ folyamat!
Megoldás: ahány eljárás annyi regiszter, több regiszterkészlet.

Question 17

Q

Többszörös regiszterkészlet tervezési tere

Answer

A

több egymástól független regiszterkészlet
Adatátadás (paraméterátadás) operatív táron keresztül történik.
átfedő regiszterkészlet (INS, OUTS, LOCALS)
Több egymásba ágyazott eljárások gyorsítására alkották meg.
Hátrány: fix és merev
A regiszterek száma és a regiszterkészletek száma szerint is lehet szűk a keresztmetszet, túlcsordulás léphet fel.
6-8 regiszterkészlet esetén már kezelhető (4-5%) a túlcsordulások számaMax. 8 egymásba ágyazott eljárás/folyamatunk legyen.
stack-cache
Ötvözi a:a. stack gyorsaságátb. veremregiszter szervezésétc. a regiszterek közvetlen címezhetőségétAktiválási rekordokat definiálunk, amelyek változó hosszúságúak, relatív távolság meghatározása.
Rugalmas, nincs túlcsordulás, paraméterek, visszaadása is megoldott, ma ezt használjuk.

Question 18

Q

Adatmanipulációs fa részei

Answer

A

(Legfelső szintje)adattípusok:
FX1(Byte), FX2, FX4, BCD, FP4, FP8, boolean (FX = fix, FP = lebegő pontos, BCD = binárisan ábrázolt decimális)
Műveletek: például fix számosnál: +, -, *, /
Operandusok típusai: rrr, rmr, …, mmm (r = regiszter, m = memória)
Címzési módok: memória típusú operandusoknál R+D, PC+D, RI+D(D = displacement, R = regiszter, PC = program counter, RI = index register)
Gépi kódok (utasítások): Pl.: 10011110

Question 19

Q

Numerikus adattípusok

Answer

A

fixpontos
lebegőpontos
BCD

Question 20

Q

Fixpontos adattípusok

Answer

A

egyes komplemens
kettes komplemens
többletes kódolás

Question 21

Q

Kettes komplemens adattípusok

Answer

A

Előjeles: byte, szó, dupla szó, quadro szó (128 bit)

Előjel nélküli

Question 22

Q

Lebegőpontos adattípusok

Answer

A

normalizált

- nem normalizált

Question 23

Q

Normalizált adattípusok

Answer

A

hexa

- bináris

Question 24

Q

Bináris adattípusok

Answer

A

IEEE: egyszeres pontosságú (32bit), kétszeres pontosságú (64bit), kiterjesztett pontosságú (128bit)
VAX

Question 25

Q

BCD adattípusok

Answer

A

pakolt

- pakolatlan

Question 26

Q

Pakolt adattípusok

Answer

A

EBDIC: változó hosszúságú, fix hosszúságú

- ASCII: szabványos (7bit), kiterjesztett (8bit)

Question 27

Q

Karakteres adattípusok

Answer

A

EBDIC
ASCII: szabványos (7bit), kiterjesztett (8bit)
UNICODE (2 bájt)

Question 28

Q

Logikai adattípusok

Answer

A

1 bájtos (szemcsézettség)
2 bájtos
4 bájtos
változó hosszúságú

Question 29

Q

Összetett adattípusok fajtái

Answer

A

Elemi adattípusokból épülnek fel. 
Adatszerkezetek
• Többféle elemi adattípus esetén rekordoknak nevezzük
• Egyféle adattípus esetén
o Tömb:1dimenziós–vektor 
o Listao Fa(általábanbináris)
o Sor (FIFO)
o Halmaz
o Szöveg
o Verem(stack)
Műveletek: a kivételeket pontosan tudni kell kezelni. Pld.: 0-val való osztás esetén mi a teendő? Műveletek készlete architektúra függő.

Question 30

Q

Címzési módok fogalma

Answer

A

Az egyes memória operandusok vonatkozásában a megengedett címzési módok deklarálása.

Question 31

Q

Címosztás fajtái

Answer

A

Címosztás (4GB->64GB)

a. Abszolút címzés (nem használjuk)
b. Relatív címzés (választunk egy bázis címet, és megadjuk a tőle való távolságot(különbséget). Y=B+D).
c. Báziscím lehet:
- i. Dedikált regiszter
- ii. Program counter
- iii. Top offsetiv. Bármilyen más mutató

Question 32

Q

Cím módosítás

Answer

A

Cím módosítás
a. Egy adatblokk egymás követő elemeit (autóinkrementálás/autódeklarálás)
b. Egy adatblokk egyes speciális elemét.
S-Start
Rxi- az adott indexregiszter tartalma
Y: cím
-meghatározása: Ye=S+Rxi -kétdimenziós esetben: Ye=S+(Rbi)+(Rbj)

Question 33

Q

Tényleges cím deklarálása

Answer

A

Tényleges (deklarált) cím interpretálása
a. Direkt vagy indirekt címzés
b. Valós vagy virtuális
c. Utasításos kódok

Brainscape's Knowledge GenomeTM

Adattér, Adatmanipulációs Fa Flashcards

Brainscape's Knowledge Genome^TM