A rendes munkaidő tartamának felhasználása, beosztása Flashcards
4.1. Munkaídő/ezret
A munkaidőkeret - mint a rugalmas munkaidő-gazdálkodás fő eszköze - hosszabb időszakra eső napi munkaidők összegét jelenti, ami a konkrét időszak munkanapjaira egyenlőtlenül osztható be.
A munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget teremt az egyenlőtlen munkaidő-beosztás- ra, de az így kialakított beosztás esetén sem lehet 4 óránál rövidebb napi munkaidőt meghatározni (kivéve részmunkaidő).
teszi lehetővé a viszonylagos rövid időtartamon belüli jelentősebb hosszúságú rendkívüli munkaidő elrendelését.
kezdő és befejező időpontját írásme kell határozni
A munkaidő számításakor bizonyos távolléteket, illetve a keresőképtelensc’g időm tamát Egyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni
4.1.1. Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén
A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, 3 napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni, vagyis ha a teljesített munkaidő és az általános munkarend, illetve a napi munkaidő alapján meghatározott munkaidő között nincs eltétés, akkor a feleknek nincs egymással szemben támasztható igényük.
Tóbbletmunkaidő vagy kevesebb munkavégzés esetén egy kicsit bonyolultabb a helyzet, azonban lesarkítva a lényeg, hogy mindig annak a terhére történik az elszáv molás, akinek az érdekkörében kerül sor a munkaviszony megszüntetésére, melynek részletes szabályait az Mt. 95. §-a tartalmazza.
4.2. Mun/adrenal
A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg
A munkarend a munkáltató működéséből fakadó azon sajátosság, mely meghatározza az összes munkavállaló munkaidejének felhasználására vonatkozó szabályokat
Ettől eltérően a munka-időbeosztása minden munkavállalónak egyénileg mondja meg, hogy adott napon kellve dolgozni, és ha igen, akkor mettől meddig. Vagyis a munkarend normatív, míg a munkaidő-beosztás egyedi munkáltatói intézkedés.
4.2.1. Kötetlen és kötött munkarend
Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát —- a munka- végzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára teljes egészében, írásban átengedi.
A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.]. Vagyis ez nem igényel megállapodást, az egyoldalúan átengedhető, de akár vissza is vonható.
Kötetlen munkarend esetén a munkaidő-beosztásra és munka- és pihenőidő nm Vántarta’sára vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni [Mt. 96. § (3) bek.].
4.3. Elszámolási időszak
A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló; napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított adott heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse
A munkaidőkeretnél a munkaidőkeret tartama alatt ledolgozandó munkaórákat kell elosztani a munkanapokra, míg az elszámolási időszaknál csak a kezdő héten ledolgozandó munkaórák száma kap jelentőséget. További különbség: a munkaidőkeretek egymást követik, míg az elszámolási időszakok egymással párhuzamosan (egy-egy hét eltolással) ,,futnak
4.4. A napi munkaidő beosztása
A szűkebb értelemben vett munkaidő-beosztás jogintézménye tehát arra ad választ, hogy az egyes munkavállalónak - a munkarend, illetve esetleg a munkaidőkeret kc— retein belül - konkrétan mikor kell munkát végeznie
4.5. Osztott osztatlan m u nkm’dd
A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két (észletben is beoszthatja (osztott napi munkuidő). A beosztás szerinti napi nntnkaidők között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 100. §).
. Az osztott munkaidő lényege, hogy a munkavégzés megkezdődik. majd megszakad. utána ismét elkezdődik. A köztes időre díjazás nem jár kivéve, ha készenlét vagy ügyelet formájában kell eltölteni, akkor ennek megfelelő díjazás hutendő.
4.6. A mun/wide)” vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztdra
Mivel a munkavállalók számára rendes munkaidő általában vasárnapra vagy munkaszü- neti napra nem osztható be, így ezeken a napokon a munkavállaló csak törvény által meghatározott esetekben kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzósre, például a megszakítás nélküli tevékenység keretében, vagy a rendeltetése folytán e na- pon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott stb. munkavállalt’) számára osztható be
