A polgári jogi jogviszony Flashcards
Polgári jogviszonyok általános jellemzői
1.Mindig emberek/emberi szervezetek közötti jv
2.Döntő mértékben vagyoni jellegű, de jelentős számban személyi természetű jv-ok
3.Felek egyenjogúak, mellérendelt pozícióban
4. Egymástól elkülönült félek szabad akaratukból kapcsolódnak össze
5.Egymással szemben egyenlő mértékű jogosultságok illetik meg és kötelezettségek terhelik
Jogviszony
Jogilag szabályozott társadalmi viszonyok.
A jogszabályok mondják meg,hogy az adott jogviszony alanyainak (polgári jvban feleknek) milyen magatartást KELL tanúsítaniuk egymás iránt.
Polgári jogviszony alanyai
Természetes személy, jogi személy, állam.
Jogviszony egy azon pólusán több alany is szerepel(időbeliség):
1.)Egyidejű többalanyiság: Osztottjogosultság vagy kötelezettség
Mindenki köteles a kötelezettsége vállalására
2.)Egymás utáni alanyiság
Cserélődik a jogalany
Jogutódlás, öröklés, szerződéses út
Jogviszony tárgya
Közvetlen tárgy:Tanúsítani kívánt magatartás. (dare,facere,non facere, preastare.)
Közvetett tárgy:
Dolog, amire a magatartás irányul.
Jogi értelemben dolognak minősül minden
birtokba vehető testi tárgy, amelyre a
tulajdonjog kiterjedhet. (Ptk. 5:14. §).
Rendhagyó dolgok: pénz, értékpapír,
természeti erők.
Jogviszony tartalma
3.)Tartalma:
A felek jogosultságai és kötelezettségei.
Jellemzően kiegyenlítik egymást, egyik fél jogával szemben a másik fél kötelezettsége áll
=Eladó jogosult a vételárra, de köteles a tulajdonjogot átruházni
=Vevő jogosult a tulajdonszerzésre, de köteles a vételárat megfizetni
Ha az alanyi jog sérelmet szenved ->igénnyé változik->bírói úton érvényesíthető
Egyoldalú vagy Alakító jog (hatalmasság):
-Egyik fél jogával szemben a másik félnek nincs kiegyenlítő joga.
-Jogosult egyoldalú nyilatkozatával -a másik fél akarata ellenére is – jogviszonyt
keletkeztethet, módosíthat vagy ,megszüntethet.
Ilyenek:Választási, visszatartási, elvilteli, elállási és felmondási jog
Kifogások pl elévülési kifogás
Ha a jogviszony elemei hiánytalanul megvannak, és a jogviszony rendesen lebonyolódik,
jogkövetkezményként beáll a kívánt joghatás.(PL Adásvételném végbemegy az árucsere azaz
a dolog tulajdonának átruházása pénz ellenében.
Ha a lebonyolítás rendellenes ,akkor kikényszeríthető a rendes lebonyolítás és/vagy
jogkövetkezményként joghátrány/szankció alkalmazható.
Polgári jogviszonyok osztályozása
Személyi viszonyok
Személyi viszonyok
1.)Személyek jogalanyiságával kapcsolatos
viszonyok
2.)Személyhez fűződő jogok védelme
3.)Házassági és családi viszonyok
Polgári jogviszonyok osztályozása
Vagyoni viszonyok
Vagyoni viszonyok:
1.)Dologi (tulajdonjogi)
2.)Kötelmi(szerződéses)
3.)Öröklési
Polgári jogviszonyok osztályozása:
Résztvevő alanyok száma szerint :
Egypólusú :
Jogi személyek létrehozása:
Alapítvány létrehozása
Gazdasági társaság alapítása
Kétpólusú :
Adásvételi szerződés
Többpólusú:
Fuvarozási
Szállítmányozási
Biztosítási szerződések
Abszolút jogviszonyok
Jogosult ismert és beazonosítható,
mindenkki más kötelezetti pozícióban
Kötelezett:Köteles a jogosultat elismerni
Joggyakorlását eltűrni
Joggyakorlását nem akadályozni
Cél: Autonómia, státusjogok biztosítása
Védelmi jellegű
Jogi pozíciókat biztosít
Statikus
Kógens szabályozás-nem lehet eltérni
Nincs szabad akarat
Egyenlőtlenség a jogok és kötelezettségek
között (aszinallagma)
3. terület:személyek joga
dologi jog
szellemi tulajdon joga
Alaptípus:
Tulajdonjog: PTK hozza létre akarattól
függetlenül
Relatív jogviszonyok
Valamennyi fél beazonosítható és
megismerhető
Cél: Jogok összekapcsolódásának biztosítása
Lehetővé teszi a jogszerzést
Cselekvést biztosít
Dinamikus
Diszpozitív szabályozás eltérést enged
Szabad akarat: Felek döntésén múlik a
jogviszony létrehozása
Jogok és kötelezettségek egymással párban
(szinallagma)
1 terület:kötelmi jog
Jogi tények definíció
Azon tények, körülmények összessége, melyek polgári jogi jogviszonyt: keletkeztetnek, módosítanak, szüntetnek meg.
Jogi tények 4 fő csoportja
Emberi magatartások
Emberi és társadalmi körülmények
Állami (közhatalmi aktusok)
Külső körülmények
Jogi tények
1.Emberi magatartások
1.)Emberi magatartások: Az emberi magatartások az emberi cselekvésen alapulnak.
Feloszthatóak jogszerűségük alapján:
Jogos ,Jogilag nem védett ,Jogellenes magatartások.
Jogos magatartáshoz:
Pozitív joghatásokat fűz
Jogilag nem védett:
magatartásokhoz az állam
nem biztosít közhatalmi
kikényszeríthetőséget. Lásd
naturalis obligatio: „csonka
körülmények”: nem
kikényszeríthetők bírói
úton, a jog elveszi az igény
jellegét, csak az önkéntes
teljesítés marad meg pl.
elévült követelés
Jogellenes magatartások:
Szankcióval sújtja
Jogi tények
2.)Emberi és társadalmi körülmények:
2.)Emberi és társadalmi körülmények: Ezek a körülmények nem céloznak joghatást, pusztán
életbeli jelenségek és állapotok, de mégis fűződhet hozzájuk joghatás. (pl. a születéssel
létrejön a jogképesség, de nem egy jogviszony létrehozása volt a születés célja)
A tudatállapot a jó- és rosszhiszeműség kapcsán bír jelentőséggel.
Az akarati állapot a végrendeletek körében juthat szerephez
Az érzelmi állapotnak szűk körben, a családjogban lehet jelentősége.
Jogi tények
3.)Állami/Közhatalmi aktusok
3.)Állami/Közhatalmi aktusok: Közhatalom gyakorlásához kötődnek, jszok+hatósági és bírósági
döntések
Hatályuk szetint
Konstitutív Deklaratív
Konstitutív:
A közhatalmú aktus közvetlenül hozza
létre, módosítja, vagy szünteti meg a
jogviszonyt. Lehet normatív és egyedi
közhatalmi aktus. Pl ügyvédi kamarába tagként való felvételt kimondó határozat/cégbejegyzés
Deklaratív:a jogviszony keletkezésére, módosítására,
megszüntetésére nincsen hatással
Csupán megállapítja ezeket a tényeket.
Tények tanúsítására alkalmasak.
Márlétező jogviszonyhoz valamilyen joghatást kapcsolnak:
-igényérvényesítési lehetőséget
-végrehajthatóságot
